Borlexikon - U, Ú, Ü, Ű

Ugarcsap
A metszéskor nem terméshozás céljából meghagyott rövid vesszőrész (1-2 rügyes), amelyen a jövő évi metszéshez szükséges vesszőket lehet megnevelni. A céltól függetlenül termés is lehet rajta, de elnevezése akkor sem változik.

Újbor
Az utolsó szüretből származó bor.

Új hordó
Olyan fából készült tárolóedény, amelyben még nem volt bor. Használatra való előkészítése körültekintést igényel.

Uruszolás
Speciális vörösbor-készítési (erjesztési) eljárás volt a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidéken. A vörösbort adó szőlőfajták cefréjének 2 hétig tartó erjesztését és közben lapáttal való forgatását jelentette.

Utak, rendek
Az utóbbi kétszáz évben az ország középső és déli részén fekvő borvidékeken a szőlőtőkék hozzávetőlegesen sorokba rendeződve helyezkedtek el, vagyis utakat, rendeket alkottak.

Utóerjedés
Az alkoholos erjedés egy szakasza, amely a zajos erjedést követi. Elsősorban magas cukortartalmú mustok erjedésére jellemző.

Utóérés
A termény leszüretelése utáni érési folyamat. A szőlőnek nincs utóérése!

Utóíz
A bor kóstolása után a szájüregben huzamosabb ideig finom vagy kellemetlen íz. Borbírálat során közömbösítéséről gondoskodni kell (pl. víz, kifli szelet, alma stb.).

Üde bor
Fiatal, némi szénsavat is tartalmazó kellemes könnyű bor.

Üledék
A must vagy a bor leülepedett részecskéit tartalmazó elegy. Természetes úton vagy derítéssel keletkezett must- vagy boralj, ismertebb nevén seprő.

Ülepít
A szuszpenzió lebegő részecskéit gravitációs erőtérben leülepíti.

Ültetési anyag
Szaporítás során létrejövő általában gyökeres dugvány vagy oltvány, amely lehet szabadgyökerű és tenyészedényes. Régebben simavesszőket is használtak ültetési célra.

Ültetés
A szőlőtőkék kihelyezését jelenti, különböző általában szabályos területi elhelyezéssel.

Űltetés, űtetés szőlő, űtetmény, palánt szőlő
Az új szőlőültetvény neve általában: ültetés, űtetés szőlő, ritkábban űtetmény volt, míg Borsodban palánt szőlőnek nevezték.

Üres bor
Kevés illat- és zamatanyagot, vonadékanyagot, alkoholt tartalmazó jellegtelen bor.

Ürmös /bor/
Növényi anyagok kivonatával ízesített likőrbor. A főtt ürmös mustból készül. A mustot 30-35 százalék cukortartalom eléréséig ("főzik"), erjesztik, majd az erjesztést egy kívánt pontnál szesz hozzáadásával megállítják. A zacskóban belógatott fűszerkeverék kb. három hétig van a borban. Ürmösbor az a likőrbor is, amely elsősorban az ürömfű (Artemisia absinthum) felhasználásával valamint borpárlat és sűrített must kiegészítéssel készül.

Üstökös aszú
A Halley üstökös megjelenésének évében (1811) szüretelt majd 1840-ben palackozott aszúbor, amelyből még egy palackot ma is őriznek (Amerika).

Űtetőfúró, rakóvas, űltetőfúró
A viszonylag nagy munkabefektetéssel járó, árok utáni ültetés mellett a 19. század folyamán szinte mindenütt felbukkant az űtetőfúrónak nevezett ültetőfa vagy ültetővas (Biharban inkább rakóvas) használata. A fúrós ültetésnél az előzetes talajmunka többnyire egy őszi mélyszántásból állott, a kisebb parcellákat pedig egy ásónyom mélyen felásták, de az sem volt ritkaság, hogy egyáltalán nem végeztek semmiféle előzetes talajmunkát. A megmunkálatlan, kemény talajba sulyokkal, balta fokával verték le az ültetőfát a kellő mélységig. Az ültetőfúró kezdetleges formájában egy megfelelő vastagságú és alkalmas hajlású, kihegyezett faág, vagy akácfagyökér volt. A paraszti emlékezet tanúsága szerint ilyenek még a 19. század végén is fel-felbukkantak a legkülönbözőbb szőlővidékeken. A Duna–Tisza köze homokján, de a kötöttebb mezőségi talajokon is általában mindenütt a T alakú ültetőket használták. Ez az eszköz vagy teljes egészében fából készült, csapolásos technikával, vagy a lyukasztásra szolgáló függőleges szárát vasból készítették. E mellett az általánosan elterjedt típus mellett bizonyos területeken használtak egy másfajta ültetőfúrót is. Formája után ezt Y alakú ültetőfúrónak nevezi a néprajzi irodalom. Kétfelé ágazó, szarvszerű fogója fából készült, lyukfúró része pedig kovácsoltvas. Lazább mezőségi talajokon könnyebb és kisebb változatai, erősen kötött (például lösz) talajokon vaskos, nehéz, nagyméretű példányai figyelhetők meg. Elterjedési területe eddigi ismereteink szerint Versec és Fehértemplom vidéke, Arad–Hegyalja, Baranya és Somogy vármegye, valamint a Duna jobb oldali magas partján a löszre telepített szőlőkben Dunaföldvártól Tétényig, valamint a Csepel-szigeten. Mivel párhuzamait eddig csak Bulgáriából és Kelet-Szerbiából ismerjük, a vázolt hazai elterjedési terület alapján úgy tetszik, hogy ez az eszköz is azon számos műveltségi elem közé tartozik, melyeknek útja a Balkán-félsziget belsejéből vezetett hazánk területére. A fúróval való ültetés régi formája a szorítás volt. Miután a vesszőt belehelyezték az elkészített lyukba, a fúrót többször leszúrták az iménti lyuk mellett, hogy a földet oda szorítsák a vesszőhöz. A hiányosan munkált talaj azonban nem volt elég porhanyós. Így – különösen kötöttebb talajok esetén – szorítás helyett inkább a lyukaknak földdel való betömködéséről beszélhetünk.

Üvegballon
Kísérleti borokhoz, kistételekhez, eszencia tárolásához használatos 25-54 l-es világos színű hasas üvegedény, rendszerint védőkosárral óvják.