2012. augusztus 11., szombat

Irsai Olivér - további infók


Irsai Olivér: ember vagy bor?

Sokan azt gondolják, hogy Irsai Olivér egy hús-vér ember (volt). Mások meg helyesbítenek: dehogyis, Irsai Olivér egy szőlőfajta neve! Na, akkor kinek van igaza? Mindenkinek!


  
Ilyen a box.
Hogy a dologban világosan lássunk, először Kocsis Pál nevét kell megismernünk. Ő – Bakonyi Károly mellett – talán a leghíresebb magyar szőlőnemesítő. A kecskeméti tudósember, aki mások mellett Kodály Zoltán barátja is volt (még egy ’Kodály Zoltán’ nevű szőlőfajtát is nemesített a tiszteletére) 1930-ban, azaz 82 évvel ezelőtt nemesítette az Irsai Olivérnek keresztelt új szőlőfajtát a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye(!) nevű szőlők keresztezésével – lám, az Irsai Olivérhez is „kellett egy csapat”:-)
A fajta az ötvenes évekre már nemcsak Magyarországon volt népszerű: a világháborút követően az akkori Szovjetunióban is nagy területen termesztik, de megtalálható a szomszédainknál, illetve olyan távoli országokban is, mint Kína, vagy Ausztrália. Az Irsai Olivér sikere persze érthető: csemege- és borszőlőként is közkedvelt, illatos jó savakkal rendelkező borát pedig a mai reduktív (oxigén kizárásával zajló) borászat a kétezres években is divatossá tudta tenni. Gyümölcsössége ugyanis olyan meggyőző, hogy még a – borral három lépés távolságot tartó – női fogyasztókat is meg tudja hódítani és aromáját akár a fröccs hígításán keresztül is megőrzi. (Éppen aromássága miatt keresztezte az Irsai Olivért 1960-ban a másik magyar nemesítő legenda, Bakonyi Károly az ún. Piros traminivel: ebből született a Cserszegi fűszeres, a mai borbarátok másik kedvence.)
De vajon az alkotója miért adott ilyen különleges nevet az új szőlőfajtánk? Hát, barátságból! Ne higgyünk ugyanis a féligazságokból építkező legendának, miszerint Kocsis Pál 100 pengőt kapott volna egy Irsai Olivér nevű szegedi borkereskedőtől azért, hogy az új szőlőfajtát róla nevezze el!
A valóság az, hogy a szegedi Bohn--Irsai-gazdasággal a kecskeméti szőlőnemesítő már régen jó, kölcsönösen gyümölcsöző viszonyt ápolt: irattári dokumentumok szerint Bohn József és társa (lányának a férje), a szegedi Irsai M. József vásárlásonként akár 500 pengőt is fizettek neki a különféle szőlővesszőkért. (Hol van ehhez képest az a bizonyos száz pengő...)
Irsai M. Józsefnek 1930-ban fia született: Olivér. Kocsis Pál, a nemesítő zseni vélhetően baráti gesztusként, halhatatlan születésnapi gratulációként nevezte el róla új alkotását. A névadó Irsai M. Olivér élete azonban nem alakult olyan szépen, mint a róla elnevezett szőlőé: ő munkaszolgálatos lett, családjától mindent elvettek.
A gyümölcsös és könnyű Irsai Olivér-borok azonban megőriztek valamit az egykori boldog békeidőkből.