A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)
![A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21464/sargasag_660_220.jpg/15caed8a-3ccf-4e44-98b8-08b76323d742?t=1411637498043)
2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).
A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.
Miért jelent veszélyt?
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egész-ségügyi rendeletben is.![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_Lenti2_kicsi.JPG/63fcff0a-74a4-4901-84c1-c31279ad2257?t=1436180956175)
Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.
Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_1kep_k.jpg/1186a83f-e993-4307-93a3-09c04aa17773?t=1436178791127)
![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_2kep_k.jpg/6a7fa4bd-2c1d-40d5-b5d9-27f71118c964?t=1436178791460)
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_3kep_k.jpg/e25c8dcd-73c8-4ef7-953a-6ba26a1683ad?t=1436178791791)
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.
Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.
Milyen növényeken károsít?
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Hogyan terjed?
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_4kep_k.jpg/79c9e7e8-1852-43cd-9914-f727f39dd87c?t=1436178792049)
Mit tesz a hatóság?
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
A fertőzésmentes területek védelme érdekében:
- intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
- megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
- felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
- kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.
A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:
- elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
- fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?
- Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
- Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
- Az ültetvényben:
- égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
- gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
- végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.
Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):
![](http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_eletciklus2.png/8f41f1da-cf6b-4f7f-b828-a8b8aa116822?t=1436178789840)
Kapcsolódó letölthető anyagok
Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái-védje meg szőlőjét!
FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ
FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap
Grapevine flavescence dorée phytoplasma (pdf, angol)
Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái-védje meg szőlőjét!
FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ
FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap
Grapevine flavescence dorée phytoplasma (pdf, angol)
Kapcsolódó cikkek
Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés
Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés
Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
forrásom a http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/szolo-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése