Borlexikon - F

Faber Fábián. József
Ref. lelkész s gazdasági iró, szül. Alsó-Örsön, Veszprémmegyében 1762. febr. 19. megh. Tót-Vázsonyban 1825. jan. 29. Tanult Debrecenben, ugyanitt a teologiai tudományok elvégzése után osztálytanító, majd (1879 szept. 19-től fogva) szenior lett, azután a genfi és berni egyetemeken két évet töltött; hazajövetele után (1793) n.-szokoli, csakhamar ezután vörösberényi, később tót-vázsonyi (Veszprémmegye) lelkész lett, 1800. egyszersmind egyh.megy. tanácsbiró, 1805. esperes. A természettudományoknak korában kiváló ismerője s művelője s több e szakba vágó külföldi jelesebb munkának nyelvünkre átdolgozója vagy fordítója. Vörösberényi szerény lelkészi lakásában egész kis természettani szertárt rendezett be; volt benne kisebb-nagyobb földteke, laterna magica, elektromos gép, számos kémiai készülék. A Tudományos Gyüjteményben «A kenyérsütésről» megjelent (1817) értekezésén kivül nevezetesebb művei: Természeti história a gyermekeknek, 14 rajztábla rajzolással (Veszpr. 1799), Természeti tudomány a köznépnek. A babonaságnak orvoslására és a köznép közül való kiirtására (u. o. 1803). A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról, Chaptal Lajos után franciából magyarra fordított (u. o. 1805). Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlőmüvelésről. (Chaptal, Rozier, Parmentier és Dussieux után franciából, u. o. 1813. 2 köt.). Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról és egy különös az élőfákról (Pest 1819, 2 köt). Étekeltartás mestersége (Appert után ford., Pest 1833). Szerkesztette és kiadta a Prédikátori Tárházat (Veszprém, 1805) és a Lelkipásztori Tárházat (Pest 1818).(Pallas)

Fagyasztott bor
Fagyasztással töményített bor. A bor víztartalma fagyasztáskor jéggé alakul, amely eltávolítása után a bor betöményedik, alkoholban gazdagabb lesz.

Faggyu
az emlős állatoknak, különösen a szarvasmarháknak, juhoknak stb. szervezetében fordul elő és ezekből kiolvasztás által nyerik. Keménysége nem egyforma és attól függ, hogy milyen állatból nyerjük, és hogy milyen volt az illető állatnak a takarmányozása. A kiolvasztás a nyers F.-nak egyszerü melegítése által vagy pedig ugy történik, hogy a nyers F.-t nyomás mellett vizzel melegítjük. Friss állapotban a szine fehér, állásnál azonban sárga lesz, megavasodik; olvadási pontja 35-37° C. Kémiai összetételére nézve a zsirokhoz tartozik és a stearinsavnak s olajsavnak trigliceridjeiből áll, legnagyobb része, mintegy 75 %-a, a szilárd tristearin, amiből a F. szilárd állománya is kimagyarázható. Nagy mennyiségü F. jön forgalomba Oroszországból, Dél-Amerikából és Magyarországból. Használják szappanfőzésre és gyertyakészítésre, valamint a hordó ajtók behúzásakor tömítésre (Pallas).

Faggyú
Kérődző állatok zsírja, hordóajtó tömítésre használják.

Fagyiz
szőllőé. Ha a még nem teljesen érett szőllőfürtöt fagy éri, édesebb lesz, mit F.-nak mondanak; a fagyott szőllő édesebb ize részben a cukortartalom gyarapodására, részben a savtartalom fogyására vezethető vissza. Némelyik nemes szőllőfajtánál az érett szőllőt is a tőkén hagyják még, hogy az legalább egyszer megfagyva cukortartalomban gyarapodjon, ilyen p. a rajnai rizling.(Pallas).

Fagykár
A fagy által növényeken okozott kár. Van tavaszi, őszi és téli fagy. Legveszedelmesebb a tavaszi, mely rendesen május havában, a vegetáció kezdetén fagyasztja el a fakadó virágrügyeket, a nedvdus fiatal levélkéket és friss hajtásokat. Néha az uj, fiatal nyálkás faréteg is elfagy. Az őszi fagyok akkor okoznak kárt, ha lombfáinkat még lombozatukban érik s igy még a nedvdus hajtásokat fagyasztják el. A téli fagyok főkép a másodlagos hajtásokat, a behegedési sejtszöveteket s a parenchymás szövetrészeket, sőt olykor a héj, háncs- és kambium-részeket is elfagyasztják; a korán beálló téli fagy pedig a még teljesen meg nem fásodott idei hajtásokat teszi tönkre. Lombfáink közül legérzékenyebbek: dió, kőris, bükk, gesztenye, tölgyek és juharok; a fenyők közül legtöbbet szenved a jegenyefenyő, kevesebbet az erdei fekete és vörös fenyő.(Pallas).

Fagyos szentek
A nép Pongrác, Szervác, Bonifác napokat (máj. 12., 13., 14.), azonkivül Orbán napját, máj. 25., a F. nevén szokta elnevezni. Hősülyedések az év más szakában is fordulnak elő és a májusi fagyokat bizonyára azért méltátták különös figyelemre, mert ilyenkor a zsenge növényzet a fagy okozta káros hatást legjobban megsinyli. Nem valószinü, hogy e fagyok éppen a fentemlített napokhoz ragaszkodjanak; keletkezésök okait inkább a május havi meteorologiai viszonyokban kell keresni, melyekre nézve jellemző az, hogy a légnyomás május hóban északnyugati Európában erősen növekedik és délkeleti Európában - hazánkban és a Balkán félszigeten - erősen csökken. Ez okból Francia-, Németországban, Ausztriában és hazánk nyugati részén az ÉÉK-i szelek a levegő lehülését idézik elő. Ennyi általánosságban is következtethető a légnyomás május havi eloszlásából. E jelenséggel számos meteorologus foglalkozott, igy Dove, ki azonban annak okait a meteorologia akkori állása mellett kideríteni nem tudta, továbbá 1881. Assmann és még behatóbban 1882. Bezold. Bezold szerint a fagyos szentek idejekor ÉNy-i Európában légnyomási maximum szokott fellépni és azzal egyidejüleg keleten, illetve délkeleten alacsony a légnyomás és a légnyomási minimum közepe Magyarország, hol az Alföldön ez időtájban nagy pozitiv hőmérsékleti eltérések mutatkoznak. E miatt Bezold a F.-et született magyaroknak mondja, amit Bebber olyképpen módosított, hogy azok inkább Svédországból áramlik be Közép-Európába. A fagyos szentek jelenségével nálunk részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, kinek A május havi meteorologiai viszonyok Magyarországon cimü munkája 1886. jelent meg a Természettudományi társulat megbizásából.(Pallas).

Fagyott íz
A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze.

Fagyzug
név alatt ismeretesek a mély, nedves, légjárástól elzárt völgyek, hegykatlanok v. az ily természetü, köröskörül sürü magas erdővel elzárt erdei tisztások és vágásterületek; ezekben a növények, fiatal csemeték könnyen el v. kifagynak.(Pallas).

Faiskola
Igy nevezik azt a kisebb-nagyobb, bekerített területet, melyben különböző fanemek csemetéit átültetés és más kerti idomítás céljából neveljük, iskolázzuk (l. Erdőkert). Az iskolázás célja az, hogy a beerdősítés vagy a hézagos fiatalosok kipótlása avagy másféle érdekből való kiültetés céljára erőteljesebb s életrevaló csemetéket neveljünk. Az iskolázás vagy az ugynevezett csemeteágyakban v. gyalogutak nélküli nagyobb területeken történik. Ez utóbbiak előnye, hogy több terület áll rendelkezésünkre, mert az utak az egész területnek mintegy 1/4 - 1/5-részét foglalják el. Az ágyakra való felosztásnak azonban nagy előnye, hogy az iskolázás kisebb kötelékben (a csemeték egymástóli állása) történhet, mert a kapálás s gyomlálás az ágyak közötti gyalogjárókról könnyen eszközölhető. Másik előnye még az, hogy a csemetesorok közötti terület nem lesz keményre taposva s a csemeték nem sérülnek meg oly gyakran, mint azt az utak nélküli nagyobb területeken tapasztaljuk. Legcélszerübb a felosztás ugy, hogy kisebb csemeték átiskolázásánál s kötött talajon ágyakat készítünk, nagyobb csemetéknél pedig, a hol az átiskolázás tágabb kötelékben eszközölhető, az ágyakra való osztást mellőzzük.(Pallas).

Fajélesztő
Színtenyésztett borélesztő. Különböző borvidékekről származó, ismert, jó tulajdonsággal rendelkező, egy sejtből előállított borélesztő tisztatenyészet. A velük erjesztett bor zamatanyaga tisztább, jobb minőségű lesz. Speciális feladatokra is alkalmasak: például extrém magas cukortartalom kierjesztése, hideg körülmények közötti erjesztés.

Fajta
(franc. race) v. alfaj, rosszul képzett szóval válfaj (lat. subspecies, proles, varietas) fajváltozat (variatio), a rendszertanban az állatok v. növények fajainak állandó eltérése; a faj-fogalom határán belül alkotott szisztematikai grádus. Az állattenyésztő a fajból kiindulva, a következő osztályozást használja: faj, p. házijuh; fajta, p. merinó, alfajta, p. negretti; törzs, p. ürményi; család, p. 10 számu; egyed, p. 5 számu, vagyis az 5 számu juh a 10 sz. családba, ez az ürményi törzshöz, utóbbi a negretti alfajtához tartozik stb. L. Faj és Elfajulás.

Fakad
(növ.), tavaszkor a fák fakadása, a rügyek kibontakozása; használjuk innovatio (meg- v. kiújulás, kihajtás) értelemben is. Amikor a szőlővesszőn a rügyek kipattannak, akkor azt mondjuk, hogy fakad a szőlő.

Fakó
Régebben a határozatlan színű borra mondták, hogy fakó. Így nevezték a bogyókat is.

Falernus
Az ókori rómaiak egyik kedvenc borának termőhelye. Manapság Falernó néven forgalmazzák boraikat. A Falernumi (vinum Falernum)
a római kor leghíresebb bora, Campania északi részében termett. Ma a Falerno del Massicót különböző fajta vörös borszőlőből vagy kizárólag a primitivo fajtából préselik.

Falernusi bor
(lat. vinum Falernum, vagy egyszerüen Falernum), a caecubusi után a rómaiak legnemesebb bora, melyet Horatius is megénekelt, s mely Campania ÉNy-i részén, a Massicus hegy alján elterülő «Falernus ager»-en termett. Legjobbnak tartották, ha már 15 éves volt. Ritkán itták tisztán, hanem rendesen kiosi borral vagy mézzel keverték. Legkitünőbb fajtája volt éppen a massicusi (ma Falerno imperiale vagy Massico), másik magasztalt fajtája a vinum Faustianum, fehér bor, mely Cicero Faustus-féle villája halmain termett (most Falerno Faustiano); végre vörös falernusi, a régi Capua köozelében termelt Falerno di Caleno.(Pallas).

Fanega
Volt spanyol ürmérték, mely a spanyol gyarmatokban és a volt spanyol Amerikában is divott. Nagysága Spanyolországban 21-74 liter között változott, Mexikóban 90,81., Cubán 109,1 l., Chilén 90,1 l., Argentinán 137,2 l. volt.(Pallas).

Fanegada
Volt spanyol területmérték = 64,396 ár. Cuba szigetén 65,3 ár, Mexikón 64,6 ár. A Kanári szigeteken 52,5 ár.(Pallas).

Fanyar
Így nevezzük azt a bort melyben a tanninok igen erősen érezhetőek. Vörösbornál általában előny, fehérbornál hátrány.

Fáradt bor
Szénsavtartalmát vesztett, jellegtelen bor.

Farkasalma íz
A farkasalma (Aristolochhia clematitis) illatára emlékeztető kellemes bor íz. Többek között a Merlot, és a Cabernet fajtáknak is a farkasalmára hasonlító íze van. Legjobban a Sauvignon blanc fajtát jellemzi.

Farkasszőllő
(növ., rókaszőllő, cillárfü, párizsfü, négylevelüfü, csillagfü, varjuszem a Mátrában, Paris L.), a liliomfélék többnyári füve, 7 fajjal Európa és Ázsia hegyein. Mint egyszikü növény négyestagu virágszerkezetéről, s örves leveléről nevezetes. Leple 8 levelü, zöldes, himje 8. A levélörvet nálunk gyakran 4, néha öt, de másutt egész 10 levél is alkothatja. Magános virága a levelek közül emelkedik, bogyója gömbölyded, kékes fekete. Hazánk erdős vidékén a P. quadrifolia L. elég gyakori (l. a Mérges növények I. tábláján); 10-25 cm. magas, levele ellipszisalaku v. fordított tojásdad, kihegyezett. Tőkéje (rhizoma s. radix Paridis) csipős szagu, undorító izü és hánytató. Levele dörzsöléskor bódító szagu, különben narkotikus mérges, hashajtó és hánytató. Bogyója is mérges. A középkorban Solanum furiosum (dühös csucsorka) néven officinalis volt; l. Paridin. V. ö. Ledebour Monographia generis Paridum (Dorpat 1828). Néha a békabogót is F.-nek hiják.(Pallas).

Faszesz 1
Metil-alkohol, a pektin anyagok enzimes bontásakor keletkezik.

Faszesz 2 / faspiritusz
A nyers faecetből körülbelül 1/10részt ledesztillálva metilalkoholban bővelkedő desztillátumot kapunk. E folyadék a nyers F. Az előállításához használt készülékek tökéletességétől függően metilalkoholtartalma igen különböző. Tartalmaz továbbá acetont, metilacetátot, aldehidet, etilalkoholt és kellemetlen szagu empireumás anyagokat. Tiszta metilalkoholt is készítenek belőle. A nyers F.-t különösen olyan országokban, hol a borszesz nagyon drága, mint fütő anyagot, továbbá lakk előállításához, gyanták, zsirok és illó olajok feloldására használják. Borszeszt is denaturálnak vele.(Pallas).

Fátyolos
Nem tükrös, nem tiszta bor.

Fattyuág / fatty
(növ.) v. fattyuhajtás, «azokat hiják fattyuágaknak, kik az oltáson alul a fának tőkéjéből kinőnek». Lippai, Pozsonyi kert III. 127., l. Vadhajtás.(Pallas).

Fátyolkafélék
(állat, Hemerobiidae), a recés szárnyuak rendjébe a Platipterák csoportjába tartozó rovarcsalád. Csápjaik vékonyak és hosszuak, szemeik gyöngyszerüek, fátyolszerü szárnyaik egyenlők és finoman recézettek, álcáik a hangyalesőkéhez hasonlók. Körülbelül 30 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 14 faj él. Nevezetesebbek: Chrysopa perla L., gyenge alkotásu rovarka, gyöngyszerü szemekkel - innét a neve is - hosszu és széles szárnyai gyengébbek a legfinomabb gazenál, teljesen átlátszók, kékeszöld szinüek, feje sárgás, lábai barnák. Hossza 11 mm., a mellső szárny hossza 13-15 mm. Északi- és Közép-Európában él, májustól szeptemberig röpköd utak szélein, kertekben és erdőkben. Hosszu nyelü petéit a fák és cserjék leveleire erősíti. Álcája fahéjszinü, citromsárga hátsávval, alul sárgásfehér, gyéren szőrös. Levéltetvekkel táplálkozik, amiért is hasznosnak mondható, 14 nap mulva gömbszerü gubóba bábozza be magát, melyből az állat 3 hét muva kél ki. Évenként több nemzedéke él, a legutolsó áttelel. Hemerobius elegans Steph., feketebarna, mellső szárnyai barnák számos fehér folttal és fekete erekkel, hátsó szárnyai szürkések barna erekkel. 4 mm. hosszu, mellsőszárny hossza 4-5 mm. Egész Európában nyári hónapokban árnyas, bokros helyeken mindenütt igen közönséges.(Pallas).

Favorit
A Favorit az államilag minősített csemegeszőlő fő árufajták területi sorrendjében az utolsó helyet foglalja el. Szegedi Sándor és Erős János állították elő 1950-ben a Chasselas Queen Victoria White és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével. 1968 óta tartozik az állami minősítést kapott fajták sorába. A házikertek kedvelt, sokfelé előforduló fajtája.
Levele a Szőlőskertek királynője muskotályéhoz hasonló.
Kedvező fogadtatása és megítélése ellenére terjedését valószínűleg hibái akadályozzák: fagyérzékeny, igényes, a darazsaktól, madaraktól nehezen védhető meg.
A kiskertekben, esetleg a kisüzemekben, ahol jobb termesztési körülmények biztosíthatók, hibái nem annyira szembetűnők. Inkább jó tulajdonságai kerülnek előtérbe, mint koraisága, nagy termőképessége, fürtjeinek tetszetőssége, finom íze. Értékes fajta, a fentiek értelmében telepítése elsősorban a házikertekben indokolt.

Február / Bőjtelő hava
Az év második hónapja, mely nevét a régi latin Februus istentől nyerte, kinek tiszteletére voltak e hóban a februa-k, az élőkre nézve tisztító, a holtakra nézve engesztelő ünnepek. Eredetileg hiányzott az ó-római 10 hónapos évből, állítólag Numa Pompilius függesztette a januárral együtt hozzá, és mint 12-ik hónaphoz hozzácsatolták a szökő napokat, mit aztán még a hónapok sorrendjének megváltoztatása után is megtartottak és ily módon ment át a Juliáni és Gergely-féle kalendáriomba is. Eredetileg 29 napos volt, de az augusztustól elvett egy nap folytán most 28, szökő évben 29 napos. A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől való, hosszu időn át észlelt eltérések középértéke kisebb mint januárban, de nagyobb mint márciusban s Közép-Európában 2°.3 egész 2°.8; maga a havi középhőmérséklet Budapesten 0°.2. F.-ban a Nap a halak jegyébe lép(Pallas).

Fehér Delaware
Feltehetően a Piros Delaware magutódja. Levele a Noah-hoz hasonló, de vékonyabb szövetű, simább felületű.Kis fürtjein a bogyók zöldesfehérek, jellegzetesen pettyezettek, labrusca ízűek.Szeptember végén érik, viszonylag jó mustfokkal. Bőven terem, ellenállófajta. Bora mérsékeltebben labrusca ízű. Volt amikor étkezési célra is termesztették és sok helyen eltartották.

Fehérje
(albumin), szerves vegyület a proteintestek közül; az állat- és növényországban igen elterjedt; legtisztább állapotban a tojásfehérjében találjuk meg; szárítva sárgás, átlátszó, fehér porrá törhető, szagtalan és iztelen tömeg, vizben oldódik, mig ellenben borszeszben és éterben nem oldódik; zsirt és ásványi alkotórészeket is tartalmaz, az elsőtől azonban éterben való mosás, az utóbbiaktól pedig dializisszel lehet megtisztítani. Az ily formán megtisztított F. gyengén savhatásu, mig a nyers gyengén alkalikus hatásu. Higított kén- és sósav, piró- és metafoszforsav, különösen pedig salétromsav lecsapják a fehérjeoldatokat, da a csapadék vizben és ecetsavban feloldódik. De a csersav és kreozot, a fölösleges marókáli és számos fémsav szintén lecsapják a F.-ét. A F. közömbös oldata 60° -nál megzavarodik és 75° -nál megalvad, de ha nagyon hig volt, ez csak magasabb hőmérséknél történik meg. Alkaliák és fölösleges ecetsav gátolják a teljes megalvadást; de borszesz, éter és tömör sósav is elősegíti a fehérje megalvadását. Az alvadás után aztán vizben oldhatatlan, nemkülönben borszeszben, éterben és higított sósavban, de kálilugban és tömör sósavban oldható s az utóbbiban szintaninná változik, mig az előbbivel alkali-albuminátokat ad. A levegőn gyorsan indul bomlásnak és mivel nitrogént és ként tartalmaz, a bomlási termények között kénhidrogén és ammoniák is jelenik meg. A pepszin ugy az oldható, valamint az oldhatatlan fehérjét is peptonokká változtatja. Aljakkal a F. albuminátokká egyesül, amelyek közül azonban csupán az alkalikusak oldhatók vizben; sok fémsav lecsapja s ezért játszik oly nagy szerepet a fémsavakkal való mérgezéseknél. A tojás-F. főleg natronalbuminát. A vérfehérje vagy szerumalbumin, szerosin és szerin mennyileges összetétel tekintetében némileg elüt a tojás-F.-től; minden tápnedvben, a vérben, chylusban és nyirokban, minden savós váladékban, kis mennyiségben a tejben, a hus- és sejtszövetekben, sőt a hugyban és a genyben is megvan; de vegyi sajátságai tekintetében csak kis mértékben különbözik a tojásfehérjétől.
Ipari célokra a F.-t tojásból és vérből állítják elő s e célból a tojásfehérjét elkülönítik a sárgájától, fonom szitán szürik át, 24 óra mulva eltávolítják a kivált hártyákat, lapos cink- vagy porcellán edényekben 38-40° fok meleg és jól szellőző kamrákban kiszárítják. 30-36 óra mulva leveles, világossárga, vékony darabkákban teljesen átlátszó, csaknem szagtalan és vizben látható zavarodás nélkül oldodó anyaggá válik. A vérből való előállításnál a vért cinkedényekben érintetlenül megalvasztják, a kivált savót leöntik, a lepényt 3-4 cm. nagy kockákra darabolják, szürőrostákba helyezik s az előbb lecsurgó sötétebb savót elkülönítik a később csepegő világosabbtól, amelyet a tojásfehérjéhez hasonlólag megszárítanak. A halványszinü F.-et szintelenítés végett kénsavval savanyítják, 0,25%-os terpentinolajjal keverik, eltávolítják a kiválasztott tisztátalan részeket, ammoniákkal közömbösítik és átpárologtatják. A véralbumin mennyisége és minősége az állat egészségi állapotától, a táplálkozás módjától, megölési módjától és nemétől függ; a vérnek majdnem fele savó s ebből 9% fehérje lesz. A megszürt vérlepénynek vizben való kilugozása s a nyert folyadék elpárologtatása után sötét albumint nyerünk. A F. minden növényi és állati tápnedvnek legfontosabb és legnélkülözhetetlen s a növényi és állami testben számtalan módosulást szenved. Nagyfoku változékonysága lehetővé teszi az elhalt állati- és növényi részek könnyü szétesését, a melyek rendesen tovább megmaradnak, ha a fehérjét hevítés által megalvasztjuk. Az iparban zavaros folyadékok tisztává tételére alkalmazzák, minthogy hevítéssel létrehozott megalvadásakor minden idegen részecskét körülfoly és lecsap. De mésszel keverve Kitt-nek használják az aranyozásnál és az albuminpapir készítésénél. Legáltalánosabban a szövetnyomásnál alkalmazzák, amennyiben különböző szinekkel keverik, a szövetre nyomják s aztán a szövetet a F. megalvadásáig hevítik; a mikor aztán a F. a szines testeket a szövetszálakhoz köti. Száraz albumint különösen Németországban, Délamerikában és Ausztráliában termelnek állatok véréből.
Rendes foglalkozás és vegyes táplálkozás mellett felnőtt ember 24 óra alatt fehérjebomlásanyagokban annyit választ ki, mint amennyi átlag 100-130 gm. F.-nek megfelel. Ennyi fehérjét kell tehát a felnőtt embernek napközben pótolni. A F.-pótlás a táplálék minősége szerint állati v. növényi F.-ékből történik. Sajtból 272, husból 538, tojásból 905, borsóból 520, buzalisztből 296, barna kenyérből 1430, rizsből 1868, burgonyából 4575 gm. volna elegendő a 24 óra alatt szükséges fehérjemennyiségnek pótolására. Ha azonban valaki F.-táplálékkal teste minden szerves táplálék szükségét pótolni akarná, akkor sokkal többet kellene az anyagok némelyikéből ennie. Például húsból, nyugvó ember 2000 gmot s munkás ennél is többet szükségelne, ha tisztán hússal akarna táplálkozni; tojásból 43 db. tojás, 2231 gm. sullyal, a tejből 4652 gm. volnának csak elegendők a test nemcsak fehérje-, hanem a szénszükségletének is a pótolására. Minthogy ez anyagokat ily tömegben megemészteni nem birjuk, azért az ember tiszta fehérjével nem is táplálkozhatik, hanem vegyes táplálékra van utalva.Pallas)

Fehér szőlő
Ebbe a kategóriába tartozik az összes olyan csemege és borszőlőfajta, melynek a bogyószíne zöld; sárga; szürke stb..

Fehértörés
Az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás.

Feinburgunder
A wachaui borvidéken a Chardonnay-t hívják így. Itt nem barrique-ban, hanem nagy fahordókban vagy acéltartályokban érlelik.

Fejabroncs
A hordó két végén található, erős, széles abroncs.

Fejtés
A tiszta bor leszínelése az üledékről. Fejtésnek nevezzük azt a pinceműveletet is melynek során a bort az egyik tároló helyről a másik tároló helyre juttatjuk.

Fejtőgép
Mai szóhasználatban szivattyú.

Feketebor
Igy nevezik némely vidéken a tulságosan sötét szinü vörös borokat; ilyenek az amerikai szöllökből készült vörös borok, némely dalmátborok stb. A fehér bor is gyakran megfeketedik (fekete törés, megfeketülés), minek oka abban keresendő, hogy a borban levő csersav valami uton vasat, vasoxidot talált s ezzel vegyülvén, egy nehezen leülepedő fekete szinü csapadékot alkotott. A megfeketedett bor gyakran magától is megtisztul, de emellett valószinü, hogy ha levegővel érintkezik, ujra fekete lesz. Legcélszerübb eljárás ennél fogva a bort szellőztetni, hogy a benne levő vasoxidul vasoxiddá változzék és teljesen megtörjön, azután vizahólyag v. gelatinnal deríteni, mely a képződött csapadékot a fenékre viszi és róla a bort pár hét mulva tisztán lefejthetjük.(Pallas).

Fekete Gahér
A Góhér fajtának a sötét vörös bögyószínű, tájnyelvi elnevezése.

Fekete Muskotály
Régebben igen elterjedt apró bogyójú csemegeszőlőfajta. Manapság ismeretlen.

Fekete szőlő
Régebben a nagyon sötét színű szőlőfajtákat feketének mondták.

Feketetörés
Az oxidálódott vas- és a cserzőanyagok vegyületének csapadéka által okozott zavarodás.

Feles gazdálkodás
A naturális gazdálkodásnak régi neme, melynél a birtokos birtokát, v. annak egyes részeit vmely vállalkozónak használatra engedi át azon kikötés mellett, hogy vállalkozó a nyert hozamnak bizonyos hányadát, felét, de esetleg harmadát, negyedét a birtokosnak beszolgáltatni tartozik. A F. tehát a részes mivelésnek nálunk nagyon elterjedt neme, mely különösen sok munkát igénylő termelési ágaknál, nevezetesen a dohány, tengeri, répa, burgonya, kender, mák termelésénél nyer alkalmazást, de rétek letakarításánál is nagyon általános. A F.-nál a birtokost illető rész vagy csak a földbirtok járadékát, a haszonbért vagy azonfelül az általa az illető termelési ágra fordított költségek (szántás, trágyázás, vetőmag stb.) megtérítését is foglalja magában s e szerint, valamint a birtok termőképessége szerint, ez a rész nagyon eltérő; a részes mivelőre eső rész a munkabér jellegével bir, s minthogy a munkabér a F.-nál a nyers jövedelem szerint alakul, a részes jobb termés esetében nagyobb munkabért élvez, a munkadijazásnak ezen módja nagyon természetesnek s igazságosnak tekinthető. De minthogy másrészt a F. visszaélésekre szolgáltat okot, azonkivül az eredménynek csak bizonyos hányadában részesülő részes gondosabb munkára nem érzi magát indíttatva, ennélfogva a F. csekélyebb átlagterméseket szokott szolgáltatni, mint a házi kezelés; ezen okból a F. indokoltnak csak ott mondható, hol munkások hiánya miatt bizonyos termelési ágak különben nem folytathatók, azonkivül ott, ahol a birtokos munkásai dijazására nem rendelkezik elegendő tőkével. A F.-nál a birtokos a részen kivül még egyéb kikötéseket is szokott tenni; kiköti p., hogy részes minden hold kukoricaföld után 3-4 napszámot leszolgálni vagy egy pár csirkét, 10 tojást stb. beszolgáltatni tartozik; amennyiben napszámok kikötésével esetleges munkáshiányon segíthet, a kikötésnek ezen neme indokolt lehet, de egyéb kikötéseket tenni annál kevésbé van helyén, mert azok gyakran visszaélésekre, viszálykodásokra vezetnek. Ahol tehát a birtokos a F. rendszerére van utalva, ott ezek a mellékkikötések lehetőleg mellőzendők, a fősuly pedig arra fektetendő, hogy részesek az elvállalt földeket jól kezeljék.(Pallas).

Félédes
Édeskés bor. A cukortartalom 12 g/l- 45 g/l között van.

Felfordult bor
Megtörött bor.

Félszáraz
Kevés cukrot is tartalmazó bor. A cukortartalom 4 g/l – 12 g/l között van.

Fendant
A svájci Valais-ban a chasselast (gutedel) hívják így. Igen jó és erõs bort ad, melyet még fiatal korában ajánlatos fogyasztani.

Fenék
A fahordó eleje és vége , valamint a kisebb faedények alja a fenék.

Feri szőlő/ Ferkó szőlő
Régi rezisztens hibrid (Seibel 5279). Egy időben Szabolcs megyében divatos fajta volt. Korán, szeptember első felében szüretelhető, alacsony savtartalmú terméséből általában lágy bor szűrhető. Étkezési célra is használták. Egy-két permetezéssel megvédhető. Kiszorult a termesztésből.

Fernet Branca
A Campari mellett az olaszok másik híres gyomorkeserűje. Egy milánói cég gyártja, alkoholtartalma 45 %.

Fermentáció
Erjedés.

Fertály 1
Negyedakó bor.

Fertály 2
Fertálynak mondják azt a kétfülű pincében használatos kétfülű faedényt is, mellyel a bort az egyik edényből a másikba merték. Másik neve a fertályos dézsa.

Fertály 3
Régebben, Budapest környékén fertály szerint számították a szőlőültetvények kiterjedését, amit máshol kapaszám, sor, járás, vagy hold szerint mértek. 1 fertály szőlő ebben az időben 800 négyszög öl volt.

Festőbor
Más borok megfestésére is alkalmas bor.

Fickó
Fából készült, egynyelű, kisebb merítő edény.

Filing
Így nevezik Tokaj-Hegyalján a kis szőlőfürtöt, vagy annak egy ágát.

Filoxéra / Viteus vitifolii
Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is. Csak szőlőfajokon élő, veszélyes kártevő. Legsúlyosabb kárt a szőlő gyökerén élősködve okozza, gubacslakó alakja a leveleket károsítja. Számos fejlődési alakja van: gyökérlakó alak, nimfa alak, szárnyas alak, ősanya, gubacslakó alak.

Filter
Szűrőanyag, eszköz.

Fino
Mandulára emlékeztető ízű, száraz sherry.

Finomszesz
Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz.

Flanzy-eljárás
Vörösbor-készítési módszer, szén-dioxid térben.

Flakon
Műanyagból készített üvegpalackot utánozó edény.

Flaska
Palack.

Fleute
Lásd Champagne – fleute.

Flokkuláció
Pelyhesedés, pelyhek képződése

FLOR-STOP

Virágélesztők szaporodását gátló tabletta. Az Esseco s.p.a. által gyártott borvirágosodást gátló tabletta mustáreszenciát és parafint tartalmazó kezelőszer.

Alkalmazása: A bor tárolása esetén előfordul, hogy az éppen a rendelkezésre álló tárolóedényünk darabban marad. Ilyenkor ajánlatos a borvirágosodás kialakulását megelőzni. Helyezzük a bor tetejére a gyári csomagban található tablettát. 1 tabletta 1 m2 felület lekezelésére alkalmas. Amennyiben felbontottuk a csomagot, törekedjünk a mielőbbi felhasználásra, mert a mustáreszencia idővel elillan.

Foglaló
A borsajtó azon részének régies neve, melyek a láda összetartó kapcsaiul szolgálnak.

Folyékony kén 5 %-os / Törzsoldat /

Bor és must kénezéséhez. Az 5%-os folyékony-kén, a tiszta, 100 %-os SO2 (kén-dioxid) vizes oldata. Tulajdonképpen H2SO3. Használatával egyszerűen megoldható a borok kénezése. Könnyen kimérhető, pontosan adagolható. A kimért mennyiséget a kezelendő musthoz, cefréhez, borhoz adagoljuk, keverés közben. Mustkénezéshez: kb. 1 dl folyékony-kén 100 kg cefréhez. Borkénezéshez: kb.1 dl folyékony kén 100 borhoz.

Adagolás: A folyékony kén elnyomja a káros mikroorganizmusok fejlődését, redukáló, fertőtlenítő hatású. Egyszeri 1 dl/hl-es adagja a borban, vagy a mustban 50 mg/l –rel emeli a kénszintjét (A Tv. szerinti max. 60 mg/l a szabad kénszint ) !

Biztonsági utasítások: Veszélyes anyag. A folyékony-ként elkülönítve kell szállítani és tárolni. A termék ingerli a szemet és a légzőszerveket. A szabad levegőn intenzíven párolog. Ne lélegezzük be. A szemmel való érintkezéskor azonnal sokáig bő vízzel öblítsünk, majd forduljunk orvoshoz.Veszély jelzők: R: 36; R: 37 ; S:1; S:2; S:24;S26.

Fojtott must
Kén-dioxid hozzáadásával tartósított must.

Fokolás
A must sűrűségének, a bor szesztartalmának mérése un. fokolóval .

Fordítás
Törkölyre öntött borból készült bor.

Forr
Az erjedésben lévő mustra mondják, hogy forr.

Fortélylopó
Szinelőeszköz a bor lefejtéséhez.

Fosó-szőlő
A Góhér egyik elnevezése.

Foszforiláz
EC 2.4.1.1, a glikogént lebontó enzim, terméke glukóz-1-P. Glukózkötõ helye is van, így érzékeli a glukózkoncentráció változását. Foszforilálva aktiv. A defoszforilált forma AMP-vel alloszterikusan aktiválható. Homodimer. 2 x 842 as (Rabbit T state= B), 4 x 842 as (R state= A, aktív). Irod. 1GPB

Foszforiláz kináz
EC 2.7.1.38, a 4 ATP +2 foszforiláz b = 4 ADP + foszforiláz a reakciót katalizáló, 16 láncból álló, (abgd)4 alegységösszetételû enzim. Az a (=1237 as, Mw 138.413 kD, Rabbit skeletal muscle a) és b (=1092 as, Mw 125.163 kD, Rabbit skeletal muscle b) regulátor alegység Ser aminosav oldalláncon foszforilálható cAMP függõ protein kinázzal. A d alegység = calmodulin, 4 Ca iont képes megkötni és ezzel aktiválja a g katalitikus alegységet (=406 as, Mw 46.442 kD, Human testis g) még defoszforilált állapotban is. Irod. 2PHK (Rabbit)

Fotoszintézis reakció centrum
(Rh.Pseudomonas V.) 1PRC

Födés
A szőlőültetvényekben ősszel a tőkék takarása földdel.

Földforgatás /rigolozás
A szőlőtelepítése előtti mélyforgatást nevezték így régebben.

Főtt íz
A hőkezelés során túlhevített bor kellemetlen íze.

Franken
Németországban Würzburg melleti kis borvidék. Csak fehérbort készítenek, fő fajták a Rizlingszilváni és a Zöldszilváni. Jellegzetes boraikat bakzacskó alakú (Bocksbeutel) palackban hozzák forgalomba.

Frascati
Fehérboráról híres borvidék írómától délre, az Albanói- hegyekben. A környéket a sok kastélyról Castelli Romani néven emlegetik.

Freisa
Világos piemonti vörös borszõlõ magas sav- és tannintartalommal. A freisát fajtatisztán préselik. Gyakran gyöngyözik, mert a bor palackban utóérésen megy át. Száraz változata a "secco", a lágy változata az "amabile".

Fraise
Eperből készített gyümölcspálinka, alkoholtartalma 40%.

Fraise des Bois
Vadeperből készített édes krémlikőr.

Frangelico
Olasz brandyalapú mogyoróval és egyéb növényekkel ízesített likőr. Alkoholtartalma 24%.

Friss bor
Kellemes, üde, fiatal, kevés széndioxidot is tartalmazó bor.

Frontignan
Francia borvidék Montpellier és Séte között. Muskotályos desszertboráról híres, melyet a Muscat de frontignan szőlőfajtából készítenek.

Fröccs / spritzer
A legenda szerint Vörösmarty Mihály Jedlikkel borozgatott Fáy András fóti pincéjében, s mikor a szódával „lazított” bort kóstolgatta, akkor lett névadó keresztapja az italnak: „Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!” És megszületett a fröccs, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend országszerte.
Bor és szódavíz (a szódavíz, mint magyar találmány, folyományaként a fröccs is az ! ) keveréke. Változatai:
· 1 dl bor - 1 dl szódavíz: kisfröccs

· 2 dl bor - 1 dl szódavíz: nagyfröccs

· 1 dl bor – 2 dl szódavíz: hosszúlépés

· 3 dl bor - 2 dl szódavíz: házmester.
Ha valaki másként tudja, vagy még tud egy-két típust írjon!

Fruktóz
Gyümölcscukor, a répacukor alkotója. A májban fruktokinázzal, az izomban (agyban, zsírszövetben) hexokinázzal aktiválódik.(Biokém.Kislex.)

Fruktóz-1-P
A májban keletkezik fruktózból fruktokináz hatására. A glukokinázt aktiválja. (Biokém.Kislex.)

Fruktóz-6-P
Az izomban, agyban, zsírszövetben keletekezhet hexokináz hatására. A glukokinázt gátolja. (Biokém.Kislex.)

Fruktóz-1,6-diP
A glukolízis intermedierje. (Biokém.Kislex.)

Fruktóz-2,6-diP
A PFK1 nagyon hatásos aktivátora. (Biokém.Kislex.)

Fruktóz-1,6-diP aldoláz
ld.Aldoláz (Biokém.Kislex.).

Fruktóz-1,6-diP foszfatáz
EC 3.1.3.11, a glukoneogenezisben résztvevõ enzim. (Fru2,6P ?) és AMP gátolja. Homotetramer. 4 x 337 as, Mw 4 x 36.697 kD (Human liver). Irod. 1FTA. (Biokém.Kislex.).

Funtfa
Dongafa készítésére szánt fahasábok rakata. A lényege, hogy mindig 16 db hordót lehet készíteni 1 funtfából! ’1 funtban van 48 dongasor (tehát hordónként 3 sor), és 32 sor fenékfa ( hordónként 2 sor)!

Fumé blanc
Mondavi (kaliforniai borász) által kitalált, tölgyfa hordóban érlelt sauvignon blanc fantázianeve, amely ma már érleléstõl függetlenül, "tetszés szerint" alkalmazható. Blanc fumé-ként a Loire menti sauvignon blanc (sancerre, pouilly) szinonimája.

Furmin / Furmint
A régi időkben többfélét jegyeztek belőle:

* Sárga hegyaljai furmin;
* Zöldes furmin;
* Holyagos furmin;
* Sziget furmin;
* Madarkós furmin

Furmint
Magyarországon a minőségi fehérborszőlő-fajták közül a nyolcadik legelterjedtebb fajta. Nevét igen gyakran kapcsolják össze Tokaj-hegyaljával, bár a Somlói Furmint sem ismeretlen. A Balkán-félszigetről származik, de jellegzetes magyarfajta. Legnagyobb területen a Tokaj-hegyaljai borvidéken termesztik. Fajtacsoportot alkot, amelyen belül megkülönböztethető a Fehér, a Piros és a Változó furmint. Termesztési jelentősége csak a Fehér furmintnak van.
Levele alig tagolt, olyan hosszú, mint széles, vastag szövetű, erős, zsíros tapintású, kissé hólyagos felületű.
Kifejezetten késői érésű fajta. Szüretelése a hagyományos Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztésben október 28-án, (Simon és Júda napján) kezdődött. Aszúsodásra hajlamos, igazán ekkor adja a legjobb minőségét. Bő termőképességét a különböző virágtípusú és típusváltozatú virágainak termékenyülése erősen befolyásolhatja.
Szelekciós (klón és klón típus) nemesítése, a jól termékenyülő, nagy bogyójú egyedek kiemelését és elszaporítását jelentette. Erős növekedésű, ritka lombozatú fajta.
Fagytűrő képessége a közepesnél gyengébb, a fagykárosodás után rosszul regenerálódik. Rothadásra érzékeny, de a rothadás kedvező évjáratokban nemesrothadásba megy át. A legjobban aszúsodó fajtánk.
Bora illatos, kifejezetten kemény. Jó minőségű töppedt, vagy aszúsodott szőlőből hagyományos eljárással készült és érlelt bora világhírű.
Nagyobb felületen a jövőben Tokaj-hegyalján és Somlón várható telepítése. Telepíthető klón típusai: Királyfurmint, Nemes furmint. Telepíthető klónjai: T. 85, T. 92 (T=Tarcal). ( KÉE Szőlő Tanszék)

Fuxos/ fuxli / fuxlis / fusli / füsli
Németből átvett kifejezés, jelentése rókás, a bor színére utal.

Fügelevelű szőlő
Régi csemegeszőlőfajta, levele hasonlít a fügéhez!

Fürmony
Régen elterjedt nagybogyójú fehér szőlőfajta. Elterjedt névváltozatai:

* Pest; Baranya; Bihar: - Fürmony;
* Tolna: - Törökszőlő;
* Eger: - Nagy szemű mazsola;
* Pozsonyban: - Perlfarbe;
* Hont;Nógrád: - Tökszőlő;
* Babó, munkáiban csak Vachtlaj-nak nevezi.

Fürt
A szőlőfürt rövidített neve. A fürtvirágzatból fejlődő termést nevezik így.

Fű-íz
Az éretlen szőlőből készült bor íze.

Fűszeres bor
Illatos szőlőfajtából származó (elsősorban Muskotály), fűszeres aromájú bor.

Fűszerezett bor / Fűszerszámos bor
Készített csemegebor, amelynek alkoholtartalma legalább 15,0 , legföljebb 23 térfogatszázalék. A bor ízesítéséhez növényi fűszereket használnak