Borlexikon - E, É

Eau
(franc., ejtsd: ó) a. m. viz. A kémiai technologiában számos összetételben használják. - Eau admirable, l. Eau de Cologne; Eau de Brinuillierd, méregital, l. Aqua Tofana.(Pallas).

Eau d'Armagnac
(franc., ejtsd: ó darmanyak), l. Armagnac.

Ebrietas
(lat.) a. m. részegség, mámor; ebriositas, részegség, iszákosság.

Ebszőlő



J: Solanum dulcamara (VN. 38). R: 1405 k.: eb zele ’Solatum’ (SchlSzj. 896). Igen régi botanikai szavunk, a nyelvjárásokban szintén szélesen elterjedt növénynév (az ÚMTsz. [2: 9] adatain kívül l. még az alábbi tájszótárakban, illetve nyelvjárási gyűjteményekben: SzegSz. | OrmSz. | SzegFüz. | Nyr. 29 | NyIrK. | BaNyj. | FöTsz.). A növény kapaszkodó szára (nyúlánk levélnyelével csavarodva talál támasztékot) és fürtvirágzatából kialakuló tojásdad, fényes piros, őszi bogyócsoportja a névadás alapja. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja pedig azt jelzi, hogy gyümölcse ehetetlen, haszontalan. Sőt, veszedelmesen mérges növény, bogyója szívműködést bénító solanint tartalmaz! A tudományos Solanum dulcamara név előtagja is mérges növényre utal, a Solanum a lat. solare ’napszúrást okozni, elbódítani’ jelentésű szóból van képezve. Középlatin eredetű dulcamara (ill. amaradulcis) utótagja pedig a dulcis ’édes’ és az amarus ’keserű’ szavakra vezethető vissza; vö. gör. glykypikros ’keserédes’ (Genaust 219). Arra utal, hogy az ebszőlő mérgező piros bogyói először édesnek tűnnek, majd keserű ízét érzi az ember.
Diószegiék a veres, vízi, erdei ebszőlő elnevezést a „bitang nevek” között sorolták fel, és helyette a „megállított Plánta nevek” sorába a keserédes tsutsór kifejezést javasolták. A németben a növény neve szintén ’ebszőlő, kutyaszőlő’; vö. a Hundesbere ’Solanum nigrum’ (MNy. 29: 51) tükörszóval. A lengyelben is psianka slodkogórz ’Solanum dulcamara’ (Weeds 1600).
A fekete ebszőlő ’Solanum nigrum’ a tájnyelvi adatok szerint a Dunántúl (Nyr. 43: 311: Tata; FöldrKözl. 22: 65: Balaton mell.; NyelvFüz. 9: 40: Zalavidék) szépasszonyszőlője, melyet régen szépszőlőnek is hívtak: 1578: szép szölö (Herbarium), 1583: zep zolo (Atrebatis), 1590: ebszölö vag’, szép szölö (SzikszF.). Mivel azidőtájt a boszorkányok neve volt a szépasszony, következtethetünk, hogy mire használhatták ezt a mérges növényt.

Ebullioszkóp / Malligand - készülék
(gör.-lat.). A bor vagy más szeszes folyadék szesztartalmának pontos és gyors meghatározására szolgáló készülék. Legpontosabban működnek a Vidal-Malligand és a Kapeller-féle E.-k. A meghatározás alapját az képezi, hogy minél több szeszt tartalmaz valamely folyadék, forrási pontja annál közelebb esik a tiszta szesz forrási pontjához, mely pedig mintegy 20° C.-sal alacsonyabb a viz forrpontjánál. A készülékbe bizonyos mennyiségü bort teszünk s azt melegítjük mig forrni kezd, a folyadék gőzében elhelyezett hőmérőnek kiálló szárán azután a hőfok helyett közvetlenül a folyadék szesztartalmát olvashatjuk le. A készüléknek mozgékony skálája van, melyet előbb a viz felforralása alapján a 0°-ra állítjuk. Ezen szeszmeghatározási mód igen gyors, s ha a készülék jó, 0,1-0,2%-ig pontos, de csak olyan folyadékok szesztartalmának meghatározására használható, melyek 18-20 térfogat % szesznél többet nem tartalmaznak, s szeszen kivül sok vonadék anyag nincsen bennök.(Pallas).

Ebullitio
Latin kifejezés, a. m. bugyogás, pezsgés.

Ecetbaktériumok
A bor ecetesedését okozó pálcika alakú baktériumok.

Ecetes bor
Ha a bor huzamosabb ideig nyilt edényben, vagy nem telel töltött hordóban meleg helyen áll, finom, meg nem türemlő hártya keletkezik rajta, s ha megszagoljuk, az általános borszagon kivül különös csipős szagot érzünk (akcentus, Stich), később az izlésnél is észrevehetjük az ecet izét, s végül torkot reszelő ecetizüvé, borecetté válik. Az E.-t teljesen megjavítani nem lehet; ha az ecetnek még csak a szaga érezhető rajta, a pasteurözéssel megölvén az ecetképző bakterimokat, a további ecetesedésnek gátat vethetünk; az ecetizt azonban már sem savkötő anyagokkal, sem kénezettel el nem távolíthatjuk, azért az ilyen bort legcélszerübb ecetté feldolgozni. A gyenge bor meleg pincében könnyebben ecetesedik meg; az alkohol nagyobb mennyisége az ecetbaktérium működését meggátolja s pedig annál biztosabban, minél hüvösebb a pince. L. még Borecet.(Pallas).

Ecetsav és sói
Ecetsav CH3.COOH. Az u. n. zsírsavak csoportjába tartozó egy bázisu organikus sav, mely az ecetben és faecetben előfordul. Sói számos erdei fa nedvében találhatók (különösen kalium és kalcium sója). Az állati szervezet némely váladékában kis mennyiségü ecetsavat illetőleg sóját kimutatták. Az ecetsav nagy számu bonyolultabb összetételü szénvegyület elbomlásakor képződik. Igy azok oxidaciójakor, rothadásakor, vagy ha azokat alkalihidroxiddal összeolvasztjuk, illetőleg száraz ledesztillálásnak vetjük alá. Egészséges borokban az ecetsavtartalom legfeljebb O,5-0,8g/l. Az ecetesedés a bor legsúlyosabb betegsége.(Pallas).

Ecetsav éterei
Ezen összetett éterek az ecetsavból (CH3.COOH) vezethetők le, ebben a karboxil csoport hidrogénjét alkoholgyökkel helyettesítve. Szintelen, átlátszó, kellemes zamatu folyadékok. Vizben kevéssé oldhatók, borszesszel minden viszonyban elegyíthetők. A fontosabbak: Metilácetát vagy ecetsavas metil CH3.COO(CH3). Előállítható olyformán, hogy vizmentes nátriumacetátot tömény kénsav és metilalkohol elegyével üvegretortában leöntenek. Nehány árai állás után a metilacetát ledesztillálható. Tisztán előállítva szintelen, igen mozgékony, kellemes szagu folyadék; f. s. 0°-on 0,956, f. p. 56°;. Etilacetát v. ecetsavasetil közöttük a legfontosabb (l. etilacetát). Propilacetát v. ecetsavas propil CH3.COO (C3H7) f. s. 0°-on 0,909, f. p. 101°C. Az evvel izomer izopropilacetát v. ecetsavas izoprofil f. s. 0°-on 0,917. f. p. 92°C. Butilacetát v. ecetsavas butil CH3COO (C4H9) négy izomeriája ismeretes. Amilacetát v. ecetsavas amil az erjedési amilalkoholból készül. Ezt töménykénsavval elegyítve vizmentes nátriumacetátra öntik és egy idei állás után az étert ledesztillálják. A még tisztátalan éter ugy tisztítható meg, mint az etilacetát. Szintelen átlátszó, kellemes illatu folyadék, melynek f. p. 138°C; f. s. 15°-on 0,875. A körtére emlékeztető illatánál s zamatánál fogva körteéter- v. körteolajnak (Birnöl, pear-oil) is hivják és zamatosításra használják. A hexil- és oktilacetát a Heracleum sphondylium növény éteres olajában fordulnak elő.(Pallas).

Ede, bibe, lude, post mortem nulla voluptas
Latin mondás, szállóige, az epikureusok jelszava. A. m. egyél, igyál, játsszál, a halál után úgy sincs semmi élvezet .

Edelzwicker
Németország egykor igen divatos száraz bora. Hazája Elzász. Rendszerint Auxerrois, Chasselas és Rizlingszilváni házasításából születik.

Eden-szerződés
Anglia és Franciaország között 1786. a vám ügyében kötött egyesség, mely szerint Anglia a francia borokra, Franciaország pedig az angol gyártmányokra legfölebb 15% vámot vethet érték szerint (ad valorem). - Nevét a szerződés Eden Vilmos lordtól. Angliának ez ügyben megbizottjától nyerte.(Pallas).

Edény
Az a készítmény, mely folyadék, és a folyadékhoz hasonlóan meríthető és tölthető, szemes vagy darabos tárgyak befogadására szolgál. Készülhet mindenféle anyagból: fából, kőből, bőrből, bármilyen fémből, agyagból, üvegből stb. Formára nézve a legrégibb időtől fogva gömbölyded.(Pallas).

Édes bor
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a cukortartalom 45 gramm / liternél magasabb.

Édes tartalék
Erjedésmentesen megőrzött must. A borok édesítésére használják.

Égett bor
(vinum ustum, Branntwein), borból párolt szesz. Előbb a szeszt csak a bornak lepárolása, kiégetése által nyerték, csak később kezdtek előbb gyümölcsökből: szilva, cseresznye, meggy, barack stb., a mult század végén pedig más lisztes anyagokból, burgonya, rozs, tengeri stb. szeszt főzni. Az E. elnevezést csak a borból párolt szesz (cognac) érdemli meg, átvitt értelemben minden szesz É.-nak is mondható, amint azt a német is Branntweinnak nevezi, hogy ha az burgonyából készült is.(Pallas).

Egér íz
Borbetegség. A bornak az egérvizelet szagára emlékeztető íze van.

Egerszegi Sándor
(Patalom, 1920. dec. 13. – Bp., 1974. dec. 30.): agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1963), Kossuth-díjas (1956). Pécsett tanítói oklevelet nyert (1940). 1942-ig Kecskeméten tanított. 1942–45-ben katona volt. Agrármérnöki oklevelét 1948-ban az Agrártudományi Egy. keszthelyi osztályán szerezte, 1949-ben doktorált. 1949-től az MTA Talajtant és Agrokémiai Kutató Intézetében dolgozott haláláig. Fő kutatási területe a homoktalajok vizsgálata volt. Kidolgozta a homoktalajok termőképességének fokozását szolgáló új módszerét, az Egerszegi-féle homokjavítást. Több mint 70 szakcikkben és közleményben publikált a homoktalajok hasznosításának lehetőségeiről és az azon elérhető termésátlagokról. Jelentős szakmai tevékenységet fejtett ki számos szakbizottság vezetőségében. – F. m. A laza homoktalaj tartós megjavítása (Bp., 1957); A homoktalajok mély termőterének kialakítása (kandidátusi értekezés, Bp., 1960); Növénytermesztés homokon (társszerzőkkel, Bp., 1966). – Irod. Láng István: E. S. (Agrokémia és Talajtan, 1975. 1-2. sz.); E. S. (MEDOSZ Lapja, 1976. jan.).MÉL.

Egres
Éretlen szőlőfürt, szőlőszem. (átvitt értelemben). Így nevezik a szőlő szálvesszein későn fakadt, Így időre be nem érő fürtöket.

Egreslé
Éretlen szőlőből préselt lé, melyet konyhai célokra, valamint viaszfehérítéshez használtak a múlt században.

Egri bikavér
Márkás magyar vörösbor.A jelenlegi törvények alapján a telepíthető fajtákból készülő, régen jobbára Kadarka és Kékfrankos szőlőfajtákból préselték. A hetvenes években igen felkapott ital volt. Stierblut néven is exportálják. Jelenleg több irányvonal szerint készül a Bikavér, pl. bordeauxi, burgundiai stb.

Egri bor
„Az egri bikavér a kadarkából készült kitünő minőségü igen erős és kiváló zamatu vörös bor volt, mig a Filloxera Eger szőllőit teljesen tönkre nem tette.” Ez az idézet a Pallas lexikonból való, mely jól példázza, hogy az 1800-as években az egri bor = bikavér => Bikavér = tulajdonképpeni Kadarka vezérbort tartalmazó Cuvée! Hol van ez manapság???

Egyenes kés
A kádárok, bognárok, zsindelyesek stb. fontos szerszáma. Olyan, úgynevezett vonókés, melynek éle egyenes. A hasított fa megmunkálására használták.

Eisaucin (német, jégbor)
Megfagyott, vagy fagyos szőlőből nyert borkülönlegesség.

Eiswein
Német szó, jelentése jégbor. A szüret előtt teljesen megfagyott, így szüretelt és préselt szőlőből nyert bor neve.

Ejnslágos / ejnslógos
Német eredetű szóferdítés. Jelentése kénes ( bor ).

Ejtel
régente a XVI-XVII. században ürmérték neve volt. Alkalmasint félmesszely, tehát nyolczad pint volt, s igy nem egyéb, mint a német achtel. De Erdélyben, hol szinte a legujabb ideig fenmaradt, nagyobb mértéket értettek rajta, kupát, iccét: «Egy erdélyi rendes ejtelben fér 36 közönséges tojás hajjal», irja Bod P. (Mikesnél is előkerül: «A savanyu-vizből megivott 12 ejtelnyit.»)(Pallas).

Ék
A régi fa borsajtó vagy satu szerkezeténél, mint szorító rész volt használatos.

EK - szűrés
Egy németből átvett kifejezés rövidítése: Entkeimungsfilter => Ek. Jelentése csírátlanító, vagyis steril szűrés. Általában élesztőgomba mentességet értünk alatta, szűkebb értelemben baktérium mentesség.

Elbling
Ősrégi szőlőfajta, vélhetően legalább kétezer éves (már a rómaiak is ismerték). Évszázadokkal ezelőtt bő termése miatt igen elterjedt, mára azonban csak a Felső-Mosel partján Elblingnél található meg; ott és a szomszédos Luxemburgban mint száraz és kellemes ízű bor reneszánszát éli. A jó Elbling jellemzői: élénk savak és könnyű almaillat.

Élénk bor
Könnyű, közepes savtartalmú, szénsavat is tartalmazó bor.

Éles bor
Magas savtartalmú, esetleg szénsavat is tartalmazó bor.

Élesztő
A must és a bor legfontosabb mikroorganizmusa. A borélesztő, Saccharomyces cerevisiae erjeszti a mustot borrá.

Élesztő
Tágasabb értelemben a különböző erjedéseket okozó mikroorganizmusok; van szesz-, ecet-, tejsav-, vajsav stb. É.; szorosabb értelemben véve azonban az É. csak a szeszes erjedés organizmusa. A közéletben ismerünk sör élesztőt, szesz É.-t. sajtolt É.-t. A sör É. fajtái a) felső É., mely az erjedő folyadék felszinén válik ki, b) alsó É., mely az erjedő folyadék fenekére ülepszik. A szesz élesztő, amivel a szeszgyárosok a szeszgyártásra szánt cefréket kierjeszteni szokták, s amely É.-t felhasználás előtt az u. n. műélesztőben szaporítanak. A sajtolt élesztőt végül az élesztő gyárakban készítik az által, hogy az erjedő folyadéknak élesztőben bővelkedő habját leszedik s azt megmosva vagy magában, vagy keményítővel keverve formákba sajtolják s igy hozzák forgalomba, részint konyhai célokra, részint a pékek szükségletére. Az É.-sejtek 0,008-0,009 mm. átmérőjü tojásdad v. gömbölyü golyócskák (l. ábra), melyek erjesztő hatásukat legjobban 25-30° C között fejtik ki, s mig kiszárítva rövid ideig a 100° C meleget is kibirják, nedves állapotban v. folyadékban melegítve már a 75° C. által megöletnek. Az É.-k által produkált termény az alkohol, mint a sör, a bor és szesz lényeges alkotó része, rendkivül fontos szerepet játszik ugy ipari, mint nemzetgazdasági, mezőgazdasági és pénzügyi tekintetben. l. Erjedés.(Pallas).

Elevátor
oly készülék, mely folyadékot és kisebb tárgyakat kisebb adagokban folytonos egymásutánban szállít egyik helyről a másikra. leginkább magasabb helyre. Raktárakban a gabonamagvaknak a járóműről, vasuti kocsi- vagy hajóról a raktárkamrákba való emelésére, cséplőgépeken a gabonamagnak az alsó rostából a felső tisztító szerkezetbe vagy a zsákoló kamrába való szállítására használják. Szerkezete leginkább két kerékre végtelen szalagszerüen kifeszített szijra csatolt bádogkanalakból áll, melyet a felső kerekeknek forgatásával hoznak mozgásba s kanalaival az első kerék körül levő tárgyakat felviszi s a felső kerék felett egy elágazó csatornába önti. L. még Közraktárak.

Elletés
Régen így nevezték azt a szőlő ültetvényt amely még nem termett.

Ellet
Régies szóhasználat. Annyit tesz, mint szőlőt telepít.

Elparásodás
(növ.) az a folyamat, midőn a sejtfalába paraanyag (suberin) rakódik. Az elparásodott sejtek v. parasejtek alkotják a paraszövetet (l. o.). Az E.-sal nagyon közel rokon a Kutikula.

Eltarthatósági idő
Az az időtartam, mely idő alatt az áru minőségromlás nélkül eltartható. A bornál elvileg kolátlan.

Elvira
Direkt termő fehér szőlőfajta.

Elzászi borok
Elzász a német birodalom legtöbb bort termő tartománya; legtöbb bort termel Schlettstadt, Molsheim, Rappoltsweller. A szőllőt főleg a Vogezek első hegyein termelik, de a sikon is sok szőllő van; a szőllőmetszés odairányul, hogy minél több bort nyerjenek, átlag termés 1 ha.-on 50 hl.; többnyire fehér bort termelnek ugyan, de bár kevés, de igen jó vörös bort is szűrnek. Főbb szőlőfajták: a fehér elbling, zöld szilváni, sárga ortlibi, heumisch, rajnai rizling, rulendi. Nevezetesebb bortermő helyek: Reichenweller, Beblenheim, Kaiserberg, Rappoltsweiler, Türkheim. A legtöbb bort helyben fogyasztják el, ujabban igen sokat szállítanak Németországba.

Emine
(franc., olaszul emina), régi ürmérték, Franciaországban 20-48 liter, Piemontban 23 liter.

Endocarpium
(gör.), a gyümölcs belső bőre (belhéj, belbőr), l. Gyümölcs.

Entz Ferenc
Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9. orvos, szőlész, kertész, az MTA l. tagja (1858). ~ Géza (1842–1919) zoológus apja. A modern m. kertészet és kertészeti szakoktatás úttörője és megindítója.

Eper íz (szamóca íz)
Kevés számú direkt termő fajta jellemző íze.

Epernay
Szelektált élesztő fajta.

Epernay

Érdes bor
Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor. Húzósnak is mondják.

Érettség / Tompa Imre /
Az érettség meghatározása sem egyszerű, mert nincs éles határvonala, sokváltozós függvény, melynek független változói a klimatikus viszonyokból, a szőlőfajtából és az emberi tényezőből állnak össze. Az azért kijelenthető, hogy a szőlőbogyó teljes érettsége akkor áll be, amikor a levelekből nem áramlik több cukor a bogyóba. A levél ugyanis a szőlő laborja, itt képződik a cukor, mely a szőlőszembe vándorol, és amiből végső fokon majd az alkohol kierjed. Van olyan szőlő, melyet teljes érettsége előtt leszednek, ilyen például az ismert zöld impressziót keltő Sauvignon blanc, van, amit túlérésben, mint a töppedt és az aszús szőlőszemeket, ekkor nyilván a cél, a készítendő bor képe határozza meg a szüret időpontját.

Erjed
Valamilyen szerves anyag mikroorganizmusok hatására átalakul, egyszerűbb anyagokra.

Erjedési űr
Az erjedő anyag térfogat-növekedése miatt a hordóban, vagy az erjesztő tartályban meghagyott űr. Általában a teljes térfogat 80 %-a.

Erjesztőcsiv
Régen így nevezték a kotyogót, mely arra szolgál, hogy a must az oxigéntől teljesen el legyen zárva.

Ered
A szőlőveszőre, a telepítése után, ha gyökeret ereszt és növekedésnek indul, mondják, hogy megeredt.

Erélyes-bor
A hagyomány szerint, a tisztán Rizling szőlőből szűrt bort nevezte el Vörösmarty Mihály Erélyes – bornak, melyet Tóth István pincéjében kóstolt!

Erdély
Nem feledkezhetünk meg a régi jó termőterületekről:
· Küküllő és Marosmente;
· Érmelléke;
· Szilágyság;
nem feledkezhetünk meg az erdélyi karikás művelésről;
nem feledkezhetünk meg a régi termesztett szőlőfajtákról:
· Som-szőlő,
· Huppajagos,
· Alantermő,
· Bakator,
· Juhfark,
· Kadarka,
· Kökény-szőlő,
· Bial-boros vagyis Dió-szőlő,
· Budai,
nem feledkezhetünk meg soha Erdélyről!

Est! Est! Est!!! Di Montefiascone
Trebbianóból, Malváziából és más olasz, latiumi fajtákból készült Cuvée. Száraz, lágy bor, nem túl izgalmas ízzel. Ennek ellentmondani látszik a nevéhez kapcsolódó kedves história: történt egyszer, hogy egy tudós ember olasz földön járva előreküldte a szolgáját, hogy derítse ki, melyik fogadóban mérik a legjobb bort. Nos, a szolgának Montefiascóban annyira ínyére volt a nedű, hogy egy ház falára háromszor írta fel: Est, est, est!!

Estufa
Föld feletti emeletes borház a Madeira borok érlelésére

E-számok / dr. Kalas György/
Az élelmiszereknél felhasznált adalékanyagok megjelölésénél itthon eddig - ha egyáltalán megadták - általában azok technológiai rendeltetésére utaltak (készült: mesterségesen "színezék", "állományjavító", "ízesítőanyag", "emulzióképző" stb. felhasználásával).
A felhasznált adalékanyagok pontos (kémiai) elnevezésével illetve az ahhoz kapcsolt ún. E-számokkal eddig elsősorban az Európai Unió (EU) országaiból érkezett élelmiszerek csomagolásain találkozhattak az arra kíváncsiak.
Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Tehát minden adalék kapott egy E-számot. Ennek elsődleges oka ugyan a kémiai elnevezések különféle értelmezési nehézségeinek elkerülése volt, de elterjedésükben nagy szerepet kaptak az erősödő fogyasztóvédelmi követelések is. Eredetileg négy adalékcsoportra szabályoztak:
· E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket
· E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket
· E-300-tól jelölték az antidoxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket
· E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.
· E-600-tól aromák és ízfokozók,
· E-900-tól a csomósodás-, és lesülés gátló adalékok, mesterséges édesítők
· Szám nélküliek pl. az enzimek.

Eszelény
Régies szép elnevezése az iloncának.

Eszencia
Tömény ízesítőoldat szeszes italok készítéséhez.

Esszencia (Tokaji esszencia)
A tokaji eszencia a Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemekből, préselés nélkül kiszivárgó mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, amely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes extraktanyagot tartalmaz, ezenkívül az aszúszemre jellemző különleges
illattal és zamattal rendelkezik. A tokaji eszencia érzékszervi jellemzői
-színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig.
-tisztasága: tiszta vagy természetesen zavaros; a palackban való érlelésből származó, finom porszerű kiválás megengedett.
-illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia illat.
-íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia íz és zamat. (Borkönyv).

Etanol
Etil- alkohol.

Etikett
Címke, borcímke. A boros palackon lévő címke.

Évjárat
Egy adott év bortermése, az évjárat minősége nagyban függ az adott év időjárási viszonyaitól.

Ezeréves Magyarország emléke
A múlt század második felének közepén Mathiász János állította elő a Chasselas Queen Viktória White és a Calabriai fehér fajták keresztezéséből. Ez volt Mathiász első híressé vált hibridje.
Mélyen tagolt, csupasz fonákú leveléről, nagy vállas fürtjéről, gömbölyű zöld színű bogyóiról könnyen felismerhető fajta.
Szeptember második felében érik. Bőtermő. Vastag bogyóhéja rágós, magjai nagyok, kellemetlenek a fogyasztásnál. A termesztésből e tulajdonságok miatt szorult ki. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Ezerfürtű
Az Ezerfürtűt 1950-ben állította elő Kurucz András és Kwaysser István Kecskeméten. Egyik szülője a Hárslevelű, a másik pedig a Tramini. Az érdeklődés középpontjába csak az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején került. Akkor a nagyüzemek és a frissen alakuló szakcsoportok jelentős területet telepítettek belőle. Termelői jó fagytűrő képességet, bőséges és jó minőségű egészséges termést reméltek a fajtától. A reményeket a fagytűrés és rothadás ellenállóság tekintetében nem váltotta be.
Levele kerek, alig tagolt, vállöble záródó. A levél felülete hólyagos, fényes, élénk fűzöld. Vállas, tömött fürtjein a sárgásfehér bogyók pontozottak és barnás bemosódásúak.
Erős növekedésű, fokozott zöldmunka-igényű és elég bőven terem. Szeptember végén szüretelhető, 16 mustfok körüli cukortartalommal.
Bora bár fajtajelleges, de nem különleges, ezért ma már inkább az "asztali" vagy tömegbort termő fajták között emlegetik. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Ezerjó
A második legelterjedtebb tömegborszőlő-fajtánk. A Kárpát-medencében régóta ismerik, de nagyobb felületen csak Magyarországon fordul elő. Az Alföldi szőlőtermesztési tájon kívül nagy felületen termesztik a Móri és az Ászár-Neszmélyi borvidéken is. Tipikusan magyar fajta, rendszertani helyét tekintve a balkáni változatcsoportba tartozik.
Levele szív alakú, vastag szövetű, erősen hólyagos felületű. Vállas tömött fürtjein a bogyók sárgászöldek, a napos oldalukon rozsdásodók.
Szeptember második felében érik, de ha a rothadás veszélye nem sürget, akkor csak október első felében szüretelik. A rothadásérzékenység legnagyobb hibája. Bőtermő, fagyérzékeny, de fagykár után jól regenerálódik.
Bora kifejezetten kemény, gyakran durva savérzetet nyújtó de jó évjáratban a savak lefinomodnak és testes szép száraz érzetűek.
Területe a hagyományos termőhelyein is csökkenni fog. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Expedíciós likőr
Másnéven ízesítő likőr: a pezsgőkhöz egy adott ízhatás elérése érdekében hozzáadott termék.

Extrakt (vonadékanyag)
A bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. A cukormentes extrakt: az összes extrakt és a cukortartalom különbsége.