A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS (APROCEROS LEUCOPODA TAKEUCHI, 1939)
MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON
CSÓKA GYÖRGY1 MIKULÁS JÓZSEF2 STEPHAN BLANK3 és VÉTEK GÁBOR 4
1 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdıvédelmi Osztály, Mátrafüred
2 FVM Szılészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét
3 Senckenberg Deutsches Entomologisches Institut, Müncheberg, Németország
4 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapes
Az elmúlt két évtizedben növekvı számban jelentek és telepedtek meg Magyarországon olyan
fásszárúakon élı herbivor rovarfajok, melyek tömegszaporodásra, ezáltal pedig jelentıs
kártételekre is képesek. Ezek egyik legújabb példája a kanyargós szillevéldarázs (Aproceros
leucopoda Takeuchi 1939). A 2008-ban sikeresen kinevelt példányokat Stephan Blank
azonosította.
A fajt eredetileg Japánban írták le, de Kínában is honosnak tekinthetı. Európából az elsı,
fényképfelvételek alapján egyértelmően bizonyító értékőnek tekinthetı adat 2003-ból származik.
Kártételét 2006-ban Baja, 2008-ban pedig Pusztaszer és Kecskemét környékérıl, illetve
Budapestrıl jelezték. Ma már az ország számos pontjáról (elsısorban a Dunától keletre) ismert
elıfordulása. Európában számos helyen szintén megtalálták (Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna). Egyelıre nem ismert, hogy mikor és milyen útvonalon jutott el
kontinensünkre.
Preferált tápnövénye a pusztaszil (Ulmus pumila), de mezei szilen (Ulmus campestris) és hegyi szilen (Ulmus glabra) is megtalálták. Szőznemzéssel szaporodik, a fajnak csak nőstényei ismertek.
Évente 4 nemzedéke is kifejlıdhet. A talajban, gubóban telel. A nıstények áprilistól
szeptemberig repülnek, petéiket a levélszegélybe süllyesztik. A kikelı lárvák jellegzetes,
kacskaringós vonalban haladva rágnak, innen a faj magyar elnevezése is. A tömegesen jelenlévő lárvák 50-100%-os rágást is okozhatnak, csak a levelek fıerét hagyják vissza. A lerágott hajtások újrahajtanak, de ki vannak téve a téli elfagyás veszélyének.
A faj természetes ellenségeként Magyarországon két poloska fajt (Arma custos és Dryophilocoris flavoquadrimaculatus), az aranyszemő fátyolkát (Chrysoperla carnea) és az Itoplectis alternans nevő fürkészdarazsat sikerült azonosítani.
Várhatóan a faj tovább fog terjeszkedni Európában, helyenként és idınként pedig érzékeny
károkat is fog okozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése