A szőlő metszése, művelési módok

Metszésmódok

A szőlőt évezredek alatt „szelídítette meg” az ember, vonta termesztésbe. Hamar rájött, hogy a szőlőt túlnövekedése metszéssel visszaszorítható, így a termés megbízhatóbb, minősége jobb lesz. A metszés a vesszők évenkénti visszavágását jelenti, ennek formai kivitelezése pedig a metszésmód.

A metszésnek két fő célja van: 

• a tőkeforma kialakítása (alakító metszés), 
• a termőszőlő kiegyensúlyozott termésbiztonságának megvalósítása. 

A metszésmódok leírása előtt néhány alapfogalom ismétlésként:

• Biztosítócsap: alsó helyzetű, legtöbbször egyrügyes csap, mely utánpótlásul szolgál a letermett és levágott csercsapnak. 
• Csercsap: kétéves vesszőn lévő éves vessző. 
• Sárszem: az alapi rügyek közül a legfejlettebb. 
• Simacsap: rejtett rügyből kitört fattyúvessző 1-2 rügyre visszavágva. 
• Termőcsap: a csercsapon lévő rövid vagy hosszabb termővessző. 
• Ugarcsap: a jövő évi vesszőt biztosító 1-2 rügyes rövidcsap. 

A metszés formai elemei

Aszerint, hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk, a visszavágott vessző lehet: 

• rövid csap: 1-2 világos rügy;
• hosszú csap: 3-5 világos rügy; 
• félszálvessző: 6-8 világos rügy;
• szálvessző 9 -15 világos rügy. 

Metszésmódok 

• Kopaszmetszés: ha a világos rügyeket nemhagyjuk meg, kopaszmetszésről beszélünk. Ma már anyatelepeken alkalmazzák. 
• Rövidcsapos metszés: ha 1-2 világos rügyet hagyunk, rövidcsapos metszésről beszélünk.
• Hosszúcsapos metszés: – amikor 3 – 5 világos rügyet hagyunk – leggyakoribb módja a csercsapos váltómetszés >>> a termőalapon kétrügyes csapot hagyunk, majd a második évben a felsővesszőt hosszúcsapra, az alsót pedig 2 rügyes ugarcsapra metsszük. A következő évben a hosszúcsapot levágjuk és az ugarcsap felsőállású vesszőállású vesszőjét az előzőévihez hasonlóan hosszú-, míg az alsót 2 rügyes ugarcsapra metsszük. 
• Félszálvesszős metszés: 6-8 világos rügy meghagyásával mettszük a vesszőt;
• Szálvesszős metszés: 9-15 világos rügy meghagyásával alkalmazhatjuk. 

A tőkeforma 

A tőkeművelésmód – röviden tőkeforma – a szőlőtőke föld feletti idősebb, fás részeinek arányát, nagyságát, térbeli elhelyezését jelenti. Metszéssel és zöldmunkával alakítjuk ki. A tőkeforma megválasztását több tényező befolyásolja. 

Ezek közül a legfontabbak: 

• környezeti adottságok (talaj, klíma stb.); 
• a fajta tulajdonságai (növekedési erély, fürtátlagtömeg);
• a termesztési technológia (kézi, gépi);
• a termesztési cél (bor-, csemegeszőlő stb.). 

A tőkeformák csoportásítása termesztési cél és mód szerint: 

Hagyományos tőkeformák 

• Fejművelés ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. - a fejművelésre a bunkószerűen kialakított tőkefej jellemző
  
• Kopaszmetszésű fejművelés 
• Csapos metszésű fejművelés 
• Szálvesszős metszésű fejművelés 
• Bakművelés - hegyvidéki szőlők klasszikus művelésmódja. Jellemzője a tőkefejen kehelyszerűen kialakított 3-5 bak vagy szarv. - sor- és tőtávolsága: 100-120 X 100 cm.
• Legyezőművelés - egysíkú bakművelés, ahol a két szarv kb. 45°-os szögben áll. A hajtásokat 2-3, egymástól 40 cm-re lévő huzalpár fogja össze. 
• Guyot-művelés A középmagas művelés tipikus példája. Jellemzője a 40-50 cm magas törzs (comb). Sor- és tőtávolsága: 150 – 200 X 100 – 120 cm. 
• Alacsony vagy középmagas vízszintes kordonművelés - egy és kétkarú változatban is kialakítható. Sor- és tőtávolság 160 - 200 X 100 – 120 cm. 

Intenzív tőkeformák

• Kordonművelés: Az intenzív tőkeformákra a kordonművelés jellemző, mely az a tőkeművelésmód, amikor a tőketörzs különböző magasságban (50-100-120-180 cm) vízszintes, ún. kordonkarban folytatódik. Ezen a karon rövidcsaposhosszúcsapos vagy szálvesszős metszést is folytathatunk. Bor és csemegeszőlőnek egyaránt megfelel. 
• Moser-féle magas művelé: A tőke egy 120-130 cm magas, függőleges törzsből és egy vagy két karból áll (3. ábra). Sor- és tőtávolsága: 300 - 350 X 100 -120 cm. Kialakítása a következő: 1.év: egy rügyre metszünk 2.év: a legerősebb rügyet 1-2 rügyre metsszük, a többit a tőből eltávolítjuk 3.év: kialakítjuk a törzset, szorosan a karóhoz kötve 4-5.év: évente 30 cm-el növeljük a vízszintes kart
• Ernyőművelés: A 140-150 cm-es törzsön ernyőszerűen leívelt szálvesszőket hagyunk, és ezeketsegédhuzalhoz kötjük. 
• Sylvoz-művelés: Támberendezése, sor- és tőtávolsága megegyezik a Moser-féle művelési módnálmegadottakkal. A különbség annyi, hogy a kordonkarok szálvesszőit lehajlítjuk ésegy 50-80 cm magasságban kifeszített segédhuzalhoz kötjük. 
• Egyesfüggöny –művelés: Jellemzője a 170-180 cm-es törzs, amelyet 2-3 év alatt alakítunk ki (4. ábra). A karokon 20-25 cm-ként neveljük ki a termőalapokat. A termőalapokon a metszést a fajtának a megfelelően rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel végezzük. Kettősfüggöny-művelés 
• A kettősfüggöny- művelés:  lényege szintén egy aránylag magas törzs (170-180), melyen a karokat 120 -140 cm-esszélességben felváltva szétterítjük. A távolság így kisebb a szokásosnál, mintegy 60-80 cm lehet. A két csüngőlombfalat a napfény mindkét oldalról éri. A nagy sortávolság (400-500 cm)alkalmas gépi művelésre, de sorközi köztes növény termelésére is.