Borszőlőfajták minőségét meghatározó tényezők.

BORSZŐLŐFAJTÁK MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK.

Az alapvető tényező a fajta. Számos fajtát időszámításunk kezdete óta termesztünk, ennek ellenére sok újfajtát állítanak elő és vonnak termelésbe. Borvidékekre csak engedélyezett fajtát lehet telepíteni. A fajta szerepe fontos lehet az adott borvidék rangjának, jelentőségének megőrzésében. Alapvetően a fajták biológiai, ökológiai igényeit kell kielégíteni. Adott termőhelyen csak olyan fajtát lehet termeszteni, ahol a fajt képességei adottságai a legjobban érvényesülnek.

A Vitis viniféra fajtán belül megkülönböztetünk:

1. Őshonos viniféra fajták. / adott országra vonatkozik / pl. Ezerjó, Arany sárfehér, Furmint.
2. Honosított fajták. /más országból /pl. Merlot.
3. Fajok közötti keresztezésből / interspecifikus fajták / pl. Kunleány, Bianka ( Vitis Amurensis +Viniféra- Kunleány).
   

Gyakorlatban ismert fajták csoportosítása:

• borszőlő Kettős hasznositás
• csemege
• alanyfajta
• direkt termő.
  

Borszőlő lehet:

• fehér borszőlő
• vörös borszőlő / kékszőlő /
  

Borszőlő lehet még:

• tömegborszőlő
• minőségi borszőlő
• különleges minőségi borszőlő .
  

Szőlőfajták termesztési értéke:
Pl. biztonságosan, jól terem, bő és minőséget terem. Téli fagytűrő képesség. Ne rothadjon.

TERMESZTÉSI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK

• Tenyészidő hossza és beérési ideje.

Meghatározza a + 10 C fokon feletti átlaghőmérsékletű napok száma. / Magyarországon ez 180-190 nap /. Ez +10 C fok a biológiai nulla fok. Egy évben átlagosan 3300 C fok teljes és 1300 C fok hatásos hőösszeg áll rendelkezésre. Régebben a késői fajták /Olaszrizling, Kövidinka / manapság a korai középérésű fajtákat telepítik.
Pulliot skála / Pülié / (1897) .
A skála szerint az etalon a Chasselas.
Előtte- nagyon korai érésű
Szept.1- 45.- korai érésű
Szept. 16-30.-közép érésű
Okt. 1-15. késői érésű
15- nagyon késői.
A fogyasztási érettség gyakran nem esik egybe a technológiai érettséggel. Csemegeszőlőt fogyasztási érettségben, bor készitésre a legtöbb fajtát érettebben, esetleg túléretten szedjük. Fontos a vesszőérés ideje és minősége. A termés beérés és a vesszőbeérés ideje kevés szőlőnél egyezik meg. A korai fajtáknál a termés és a vessző korán érik, a középérésűnél a termés után érnek és a késői érésű fajtáknál párhuzamos a beérés.

• Növekedési erély.

A fajta örökölt tulajdonságai, de az ökológiai tényezők is befolyásolják.
Ismerünk: generativ növekedésű szőlőt / fürtre nő / pl. Veltelini
vegetativ növekedésű szőlőt. / hajtásra nő / pl. Merlot
Termőképesség:
- rügyek termékenysége
- fürtátlag tömeg
- növekedési erélytől függő terhelhetőség /1 m2.- en1-2 kg. szőlő termelhető.
A kis fürtű fajták akkor sem ad nagy termést, ha rügyeik a vessző teljes hosszában termékenyek. A nagyfürtű fajták termőképessége akkor is nagy, ha a vesszők rügyeiben kevés a fürtkezdemény.

• Termelékenységi együttható: abszolút termékenységi együttható

ATE = E fürt
termőhajtás
RTE / relativ termelékenységi együttható /
RTE=E fürt
E hajtás
Rügytermékenységi együttható /RtE /
RtE=E fürt
E rügy
Másodtermés: függ a fajtától, befolyásolja az évjárat, a tőke kondiciója, ápolási munka. Sok másodtermés. pl. Izsáki sárfehér, Pannónia kincse.
Kevés másodtermés. pl. Kékfrankos, Leányka.

• A termés minőségét befolyásoló tényezők

1. A bogyók cukortartalma: magyar mustfokban. Megmutatja, hogy 100 g mustban mennyi g cukor van.
2. Illat és zamat anyagai ( Chardonnay ); Illat és zamatanyag alapján megkülönböztetünk: -Jellegtelen illatú és zamatút: pl. Chassellas; -Fűszeres illatú és zamatút: Pl. Sauvignon; - Muskotályos illatú és zamatú. Pl. Muscat Ottonel.
   
3. Savtartalom, ezrelékben (g/l); Lágy bort adó (5-6 g/l) pl. Rizlingszilváni. Kemény bort adó (10 g/l) pl. Ezerjó. A savtartalom az évjárattól is függ.
   
4. Borok cukormentes extrakttartalma /vonadékanyag tartalom / -Extrakttartalomban szegény 16-18 gr /l. -Extrakttartalomban gazdag 22-24 gr /l. Befolyásolja: évjárat, termésmennyiség, savtartalom, rothadás mértéke.
   
5. Környezeti igény: Termesztési feltétel a napfény igény. Hazánkban 1250-1500 óra. Hő-fényindex = a hő és fényviszonyok együtthatója. Vízigény: 500-700 mm / év. Talaj: kedvező, tápanyagokban, vízben gazdag.
6. Téltűrés, fagytűrés, regenerálódóképesség: Hazánk kontinentális klímájú. A fás részek -15C fokon károsodhatnak,-20C fokon komoly fagykár jelentkezik. Csak az alanyfajták fagyállóak. A legérzékenyebbek a pontusi és a keleti fajták. Jól tűrik a hideget az interspecifikus fajták, pl. a Bianca. A téltűrés azt jelenti, hogy a fajták nem csak a nagyobb lehűlésre, ha nem a hőmérsékletingadozásra is érzékeny, nyugalmi időszakban. Jó téltűrők az interspecifikus fajták. Regenerálódó képesség a hajtás és a termésregenerálás. / sárszem, alvószem, mellékrügy /
7. Betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képesség: A Vitis Viniféra fajták érzékenyebbek. Pl. Rizlingszilváni, Cardinál. Befolyásolja a környezeti feltétel, technológia. Az interspecifikus fajták a gombabetegségekre rezisztensek. Pl. Kunleány, Bianca. Rovarkártevőkkel szemben / szőlőmoly / tömött fürtű fajták érzékenyebbek. Atkák iránt érzékenyebbek a csupasz, serteszőrös fajták. pl. Irsai Olivér, Ottonel muskotály.
   
8. Termeléstechnológiai műveletekkel kapcsolatos igény: A fej és bakművelésre általában a legtöbb fajta alkalmas. A magas művelésre az alkalmasságot a beérési idő és a fagytűrés határozza meg. A nagy tőkeformákon kevesebb cukortartalmú, de nagyobb savtartalmú termést kapunk. A fajták metszési igénye a rügyek termékenységétől és a fürt átlagtömegétől függ. Hosszú metszéssel a legtöbb fajta jól terem. Rövid metszéssel terem: pl. Izsáki, Ezerjó. Szálvesszősen: pl. Pirostramini, Szürkebarát. A fajták zöldmunka igénye: Sok hajtást nevelő fajták. Pl. Olaszrizling. Erős, hosszú hajtást nevel. Pl. Furmint.
9. Termelésbiztonság: Meghatározza a viszonylagos fagytűrés, téltűrés, a rothadással szembeni ellenállóság, a termékenyülés alapi és rejtett rügyek továbbá a mellékrügyek termékenysége, a tőkén való állóképesség. pl. Cabernet sauvignon. A rothadásra érzékeny fajták termését csak gyors szürettel menthetjük meg. /Leányka, Semillon. /Ezzel szemben éretten is sokáig tőkén tartható. /Kékfrankos, Cabernet./
   
10. A fajták borászati sajátosságai: Lényeredéket befolyásoló tényező: fürt, kocsány aránya, bogyók nagysága, a héj vastagsága, a magvak nagysága, a bogyóhús milyensége /lédús vagy rostos /. A minőségi borok nagy része reduktív borként készíhető. Töppedésre alkalmas szőlőből oxidatív bort készíthetünk. A reduktív típusú borban az üdeség, a szőlőillat, a gyümölcsízek megőrzésére, a túlérő, extraktban gazdag, fajtajelleges boroknál az ászkolási zamat kialakítására kell törekedni. Pezsgő készítésre kevésbé illatos, savas bor alkalmas. Vörösbor esetében a színanyag tartalom meghatározó. Festőlevű fajták alkalmasak. /nem tartalmazhat diglükozid színanyagot /.

Forrásom a Borászat ( Mg. Kiadó )