Borlexikon - B

Babo
Német szőlész.

Babo-fok
A klosternneuburgi mustfokoló fokbeosztása. Hasonlít a magyar mustfokoló fokbeosztásához.

Bacchanália
Bacchus római isten tiszteletére rendezett lakoma, tivornya, orgia.

Bacchus (Bakkhosz)
A bor és a vidámság istene a római mitológiában.



Bacchus
Viszonylag sikeres német újnemesítés (Rizling x Szilváni) x Müller-Thurgau keresztezéséből. Különösen Rheinhessen-ben terjedt el. Bora lágy, zamatos, itatja magát.

Bacchus-hordó
A kétfüles kishordót nevezték így régen.

Bacillus mesentericus
A tárolásra szánt csemegeszőlők felületén a legnagyobb arányban előforduló baktérium. A csíraszám csökkentésére kénezés ajánlott.

Badacsony
A Balaton északi partján elhelyezkedő szőlőhegy.

Badacsonyi bakművelésű tőke
Régebben főleg a Badacsony környékén alkalmazott tőkeforma.

Badacsonyi borvidék
A badacsonyi és környéki szőlőtermő területeket tömöríti. Területe 1647 ha. Már 2000 éve termesztenek szőlőt a területen. Klíma a Balaton nagymértékű vízfelület miatt szubmediterrán. A borvidék a környék vulkánikus hegyeinek lankáin terül el. Ezért a talaj vulkánikus alapon pannon agyag, pannon homok, lösz. A hegylábakon bazalt, illetve vályogos, helyenként mészköves talaj. A talaj miatt Jó a kálium és a mikroelem ellátottsága. Fő fajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Kéknyelű, Tramini, Rajnai rizling, Chardonnay. A borok illatban, zamatban gazdagok, testesek, magas alkohol és savtartalom. Badacsony ma a borturizmus kedvelt helye. Az itt gazdálkodók közül néhány név:

Blaskovics Pince
Borbarátok Vendéglő
Borbély Családi Pincészet
Horváth Pince
Imre Borpince
Kuti Pincészet
Németh Pince
Orbán Pincészet
Samu Pincészet
Sipos Borház
Szakálvin Kft.
Szászi Pince
Szent György Borház – Nyári Pince
Szent Orbán Borház és Étterem

Badacsonyi somszőlő
Hasonnevei: Fehér szőlő, Cornelkirschentraube, Dientel Traube. Helyi jelentőségű étkezési szőlőfajta. Régebben főleg a Balaton környékén termesztett, ágas, vállas, gúla alakú, tömött fürtű, bogyója megnyúlt, ovális, somszerű, sárgászöld színű, rozsdafoltos bogyójú. Vesszője erős növekedésű. Hosszúcsapos metszéssel művelték.

Bagariaíz
A bagariabőr illatára emlékeztető, érett, kellemes bor íz.

Bagódzik
Fakad a szőlő.

Bagolypille
A C-foltos bagolypille (Rhyacia C-nigrum) hernyói okoznak kárt néha a szőlő levelein. Rovarölőkkel védekezhetünk.

Bajúsz
A szőlő kacsot, ill. a kapaszkodó hajtását nevezik így.

Bajor / Bajor szőlő / Bajnár / Cserszőlő
Szőlőfajta, a Góhér másvidéken elterjedt neve. Lásd ott.

Bajor kék / Kék góhér
Több borvidéken elterjedt fajta volt. Fürtje vállas, gúla, laza felépítésű, bogyói tojásdad alakúak, pirosas kék színűek. Igen erős növekedésű, nővirágú, keveset termő. Szálvesszős metszést igényel.

Bak
Baknak nevezték régen a szőlősajtónak azt a részét, melyet a törkölyt fedő fa fölé, közvetlenül az orsó alá helyeztek. A bakot néhány helyen papnak is nevezték.

Bakator
Régebben igen elterjedten művelt fehér - szürke - piros - vörös szőlőfajtánk volt. A XVI. század környékén kerül(hetet)t hazánkba, Olaszországból, Nápoly környékéről. Neve is innen származik, ahol is „Baca d’ or”( Bocca d' oro), vagyis Aranybogyó volt a neve. Négy változata terjedt el. Fehér, piros, szürke, fekete. Levele mélyen bevágott, 5 karéjos, kissé csipkés, levélszíne zöld, fonáka pölyhös. Vesszeje egyenes növésű. Fürt alakja igen változó, a bogyók gömbölyűek, középnagyok. Névváltozatai a környékben ( Kárpátiában): Bakator roz; Bascador; Roza di minis; Kirvena Bakatorka; Bakator Grenat; Bascador; Eimnii Rozovyi Lokvarna; Rujita; Crivenabakatorka; Ianos Rysta; Iokvarna; Piros Járdány; Veres Bákor; Váci Veres; Zimnii Rozovi; Bacador; Bakar; Piros Bakar; Ménesi Rózsás; Alfőldi; Piros Bakator; Bakatortraube; Piros Járdovány; Veres Bakator; Bakator Krasnyi;



Bakhát
Az a sírformára összehúzott földhalom, mely a szőlősorok között képződik, ha „bakhátra” kapálnak.

Bakó Gábor
(Pest, 1871. dec. 22. – Szekszárd, 1948. máj. 23.): növényvédelmi szakember, entomológus. A bp.-i egy. bölcsészeti karán természetrajz-földrajz szakot végzett. 1900-tól a Növényvédelmi Kutató Intézetben (akkori nevén Áll. Rovartani Állomás) működött, amelynek 1928-tól ig. ja volt. A m. növényvédelmi szolgálat átszervezése után 1932-től az Állami Növényvédelmi Kutató Intézet ig.-ja. 1939-ben nyugdíjba vonult. Úttörő munkássága a szőlő és kukorica rovarkártevőinek feltárása terén a legkimagaslóbb, de tevékenysége felölelte az egész mezőgazdasági rovartant. Tanulmányai a szaklapokban jelentek meg. – F. m. A gyümölcsös ápolásának kiskátéja (Magy. Kir. Rovartani Állomás, 1932).(M.É.L.)

Bakszag
Kénhidrogén (záptojás) szag.

Baktaíz
Szekszárdon a Bakta-dombról nevezték el ezt a borhibát, amelyet a mosatlan hordó okoz.

Baktériumos golyvásodás / gyökérgolyva
A korokozó az Agrobacterium tumefaciens. Mindenütt előfordul, a szőlőfajták nem egyformán érzékenyek. Gyökéren, tőkenyakon, sebeken keresztül fertőz. Védekezés alapja a megelőzés, fertőtlenítés.

Balatonboglári borvidék
Régebben a Dél-balatoni borvidék nevet viselte. Területe 2600 ha. Balaton déli partján, a Somogyi- dombságon terül el. Klímája kiegyenlített napfényben gazdag. Hőmérséklete, csapadék ellátottsága meglehetősen kedvező. Talaj szempontjából egységes, löszön kialakult barna erdőtalaj, homoktalaj. Fő fajtái, Chardonnay, Olaszrizling, Királylányka, Rajnai rizling, Merlot, Kékfrankos, Zweigelt. Reduktív fehérborai elegánsak, aromában, gazdagok, de többnyire lágyak. Vörösborai színanyagban gazdagok, bársonyos, harmonikus jellegűek. Jelentős a szőlőlé és a pezsgőgyártása.

Balatonfüre- Csopaki borvidék. 1736 ha( volt régebben - csökken)
Kelta időktől termesztenek szőlőt, melyet a honfoglalás után is folytattak. A klíma hasonló a badacsonyi klímájához. A talaj sokkal változatosabb. Jellemzőképződmény a fillit - pala melyre vörös homokkő települt. A kovasavban, vasoxidtól a talaj vörös. Megtalálható a mészkövön, löszön erdőtalaj is. Jellemző fajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Tramini, Ottonel muskotály, Kéknyelű, Sauvignon, Merlot, Zweigelt. A borvidék borai lágyabbak minta badacsonyi, jellegzetes illatúak, zamatúak.

Balatonmelléki borvidék.
Területe kb. 2200 ha. Zalai dombvidék, sűrű völgy és dombok váltogatják egymást. A talajképző a lösz, melyen barna erdőtalaj, barnaföldet találunk. Klímája kiegyenlített, napfényben gazdag. Csapadék ellátottsága ideális. Fő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöldveltelini. Borai zamatosak, illatosak savai változatosak, élénkek.

Balás Géza
(Szatmárnémeti, 1914. febr. 11. – Bp., 1987. jan. 31.): kertészmérnök, kandidátus (1952). Középisk. tanulmányait Szatmárnémetiben és Orosházán végezte. 1936-ban szerzett oklevelet a Kertészeti Tanintézetben Bp.-en Itt kezdett el oktatni, és emellett rovartani kutatásokat folytatott. Az intézményt 1948-ban főisk. rangra emelték, ekkor kezdte meg a kertészeti rovartan oktatását, 1949-ben létrehozta a Rovartani Tanszéket, ahol 1954-ben egy.-i tanári kinevezést kapott. 1961-től a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, haláláig. Kutatásainak középpontjában a kertészeti növények kártevő állatai és az ellenük való védekezés kidolgozása állt. Foglalkozott a levélatka kártevőkkel, létrehozta Európa második legnagyobb gubacsgyűjteményét. – F. m. Szőlőműveléstan (társszerzőkkel, Bp., 1961); Kertészeti növények állati kártevői (Bp., 1963); Kertészeti kártevők (Bp., 1982). – Irod. Glits Márton: B. G. (Kertészmérnök, 1987. 3–6. sz.); Martinovits Valér: B. G. (Kertészet és Szőlészet, 1987. 10. sz.).(M.É.L.)

Balatonszépe
Mathiász János fehérbogyójú csemegeszőlő fajtája.

Balázsi Ferenc
Mathiász János fehérbogyójú csemegeszőlő fajtája.

Bálint Sándor
(Kolozsvár, 1860. jan. 8. – Bp., 1922. aug. 29.): biológus, ampelológus. A kolozsvári egy.-en tanult. 1887-től az állat- és összehasonlító bonctani tanszék tanársegédje. 1890-től az Erdélyi Múz. állattárában őrsegéd, majd 1901-től Bp.-en a M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet növénybiológiai osztályának vezetője volt. – M. Az epeira diademeta Cl. idegrendszerének bonc- és szövettana (Kolozsvár, 1887).(M.É.L.)

Bálintka
Az Alanttermő szőlőfajtának egy másik elnevezése. Bővebben ott.

Ballet
Egyedi termőhely a Provence-ban, Nizza fölött.

Balling-fokoló
Oldatok sűrűségének mérésére használt areométer.

Ballon
Üvegedény, rendszerint körteformájú, 10- 54 literes.

Bálvány
1. A bakhátra kapálás régies elnevezése. 2. Bálványnak nevezzük a régi bálványsajtó felső gerendáját.

Bálványsajtó
Régi szőlősajtó. Nyomószerkezete az emeltyűként működő fagerenda, amit rendszerint még kőnehezékkel is terheltek. Az állandó egyenletes nyomás kitűnő mustminőség kinyerését teszi lehetővé.

Bánáti rizling / Kreaca
A név arra utal, hogy tőlünk délebbről származik. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba sorolható. A Mátraaljai borvidéken évtizedekkel ezelőtt igen kedvelt fajtának számított. Levele erősen tagolt, felső oldalöblei mélyek, szélesek, egyenes alapúak, gyakorta háromszög alakúak, záródók. A legkönnyebben felismerhető fajták egyike. Bőtermő, tipikus generatív jellegű fajta, amelynek tőkéi könnyen legyengülhetnek. Október elején, közepén szüretelhető. Kissé rothad, fagyérzékeny. Bora többnyire lágy. Ma már csak házi kerti jelentősége van.

Bandol
Sűrű és nehéz provence-i bor, amelyben a Mourvèdre szőlő dominál.

Baranyai zöld oltás
A szőlőnemesítésnek egyik eredeti magyar módja, melyet a régi időkben Baranya vármegyében gyakoroltak.

Barátköntös
Szőlőfajta. Hasonnevei: Barátsuba, Kökény szőlő. Lásd ott.

Barázdáshátú vincellérbogár
A barázdáshátú vincellérbogár (Otiorrhynchus sulcatus) és a hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) is károsíthat a szőlőben. Az újonnan telepített ültetvény körül kiszántott barázdába a rajzás időpontjában porcsík formájában kiszórt metilparation hatóanyagú rovarölő szerrel megakadályozható a repülni képtelen imágók betelepedése. Amennyiben a vincellérbogarak imágóinak rajzása a már fertőzött növényállományban a szüretet megelőzi, vagy az azt követő időszakra is kiterjed, a kártétel megakadályozása érdekében permetrin + tetrametrin hatóanyagú rovarölő szerrel védekezhetünk.

Barbera
Erőteljes növésű, későn érő fajta, széles íz-skálával, kedvező savtartalmú még forró tájakon való termesztés esetén is. Jellemző rá a friss gyümölcsösség és a jelentős savtartalom, viszonylag csekély tannintartalom mellett. A teljesen érett szőlő barrique-ban való érlelésre is alkalmas. Híres a tölgyfahordóban érlelt Barbera Bricco dell'Uccellone. Az egyszerű borok itatják magukat, és sokszor enyhén gyöngyöznek. Mérsékelten lehűtve élvezettel fogyaszthatók hideg előételekhez. A Barbera remekül illik gombás rizottóhoz, szalámihoz, valamint friss, csípős kísérőként grillezett ételekhez. Elterjedése: Piemonte, Lombardia, Szlovénia, Argentína, bizonyos fokig Kalifornia.

Bardolino
Könnyű, gyümölcsös vörösbor a Garda-tó vidékéről. Rozé változata a Bardolino chiaretto.

Barel
Változó nagyságú, angol, illetve amerikai űrmérték.

Baril
Régebben folyadék-mérték Lisszabonban, Mexikóban és több dél-amerikai államban. Mexikóban még most is használatos; egy B. ott = 75. 75 l. Használják továbbá Tripolisban, hol egy B. bor vagy pálinka = 64.8 liter, a spanyol gyarmatokban, hol egy B. = 23 kg. A régi francia barriquet (l. o.) némely vidéken szintén barilnak hivják.

Barile
Barilotto (olasz a. m. hordó hordócska). Régibb olasz és görög folyadék-mérték melyet főképp olaj és bor mérésénél használtak. Nagysága 33-79 l. közt változott vidékenként, sőt ugyanazon vidéken is a folyadékokhoz képest különböző volt.

Barilon
Régi spanyol űrmérték, 1/4 carga.

Barnatörés
Borbetegség. A bor levegővel érintkező felszíne sárgásbarna vagy barna. Később a bor teljesen bebarnulhat. Enzimatikus oxidációra vezethető vissza. Ízben is kellemetlen elváltozást okoz.

Barolo

Barra István
(Torda, 1900. jún. 14. – Bp., 1986. máj. 20.): szőlőpatológus. 1922-ben jött Mo.-ra és felsőfokú tanulmányait a bp.-i közgazdaságtudományi egy. mezőgazdasági szakán végezte, majd a növénytani tanszéken lett tanársegéd. 1929. jan. 15-én lépett a Szőlészeti Kutató Intézetbe, és nyugalomba vonulásáig, 1962-ig ott dolgozott. Az Intézet szőlőélet- és kórtani csoportjának vezetőjeként a szőlő betegségeivel (szőlő peronoszpóra, lisztharmat, törpeágúság, orbánc és szürkerothadás), rovarkártevőivel (szőlőmoly, ilonca), valamint a vesszőérés, gyökérserkentés, előhajtatás hőfokával foglalkozott. Kimagasló eredményeket ért el a szőlőperonoszpóra biológiájának és az ellene való védekezés módszereinek kutatásában. Az utóbbi során több száz készítményt vizsgált meg. Eredményeit tudományos értekezleteken és a szaksajtóban ismertette. – M. A szőlő jelentősebb gombabetegségei, főbb rovarkártevői és az ellenük való védekezés (Bp., 1941); A szőlő és betegségei (Hallay L.-val, Bp., 1951). – Irod. Hegedűs Á.: Dr. B. I. (1900–1986) (Szőlőtermesztés és Borászat, 1986. 3. sz.).(M.É.L.)

Barrel
Jelentése hordó vagy hordócska (angol), Angliában a «fehérsör» (ale) és egyéb sörök mértéke = 163,5645 liter = 36 imperial gallon.

Barrique
Régi francia hordómérték, melyet Bordeaux vidékén még most is használnak. Megfelel 228 liternek. 4 B. = 1 tonneau (hordó). Új, esetleg pörkölt fahordóban erjesztett vagy érlelt bor. A fából kivont vonadékanyagok teszik olyan jellegzetessé a barrique borok ízét.

Barrique-bor
Speciális, pörkölt, új, esetleg használt fahordóban erjesztett vagy érlelt bor. A hordó tölgyfából készül, 225 liter űrtartalmú. Fehér és vörösbor erjesztésére, érlelésére használják, általában 2-12 hónapig. Csak nagy minőségű borok esetében alkalmazzák, 2-3 éven át, később aromaátadó hatásuk már nem megfelelő. A fából kivont vonadék anyagok teszik olyan jellegzetessé a barrique borokat.

Barry
Amerikai és európai szőlő keresztezéséből származott, kékszemű szőlőfajta. Korán érik s kellemes bort ad, de a filoxérának nem áll ellen és a peronoszpóra iránt is nagyon fogékony.

Barsac
Ismert édes bort termelő borvidék Bordeaux-ban, amely egyszerre tartozik Sauternes-hez és alkot önálló egységet. Boraiban hangsúlyos a gyümölcsös aroma. Legmagasabb kategóriába a Châteaux Coutet és a Climens küzdötte fel magát (premier cru).

Bársonyos
Így jellemezzük a harmonikus vörösbort. Ha a borban található cserzőanyagok egyensúlyban vannak, akkor ízleléskor bársonyosnak mondjuk a bort.

Basilicum
Szt. Laurent szőlő másik neve. Nyugati származású származó, korán érő, fehérszemű csemegeszőlőfajta.

Batai
Szőlőfajta. Bővebben a Sárfehérnél.

Batiola
Latin eredetű, jelentése kis ivóedény, serleg.

Báthory István muskotály
Mathiász János fehér bogyójú muskotályos csemegeszőlő hibridje. A De la Palestine x Muscat Candia fajták keresztezése.

Batthyány Lajos (gróf) muskotály
Mathiász János piros bogyójú muskotályos csemegeszőlő hibridje. A Marchiones x Muscat rosea fajták keresztezése.

Baumé-fokoló
Folyadékok sűrűségének mérésére szolgáló areométer.

B.B.B. / Borvidéki Borbíráló Bizottság
A védett eredetű bor érzékszervi előminősítését végzi.

Beatrix királyné
Mathiász János fehérbogyójú csemegeszőlő fajtája.

Beaujolais / bozsolé
A legkorábbi francia újbor. Minden év november hó 3. hetének csütörtökén kezdik árusítani világszerte.

B.E.B / Bor Eredetvédelmi Bizottság
A 1997 évi XI. tv és kapcsolódó rendeletei felhatalmazásával működik. Az eredetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket szerkeszti és gondozza. A védett eredetű bor szabályzatát elbírálja, véleményezéssel felterjeszti a miniszternek. A tájborok, az m.t. minőségi és m.t. különleges minőségű borok, valamint a védett eredetű bor eredetvédelemmel kapcsolatos felterjesztését elbírálja, e rendelet 1-2. számú mellékletét gondozza.(Borkönyv).

Becherovka
Cseh keserűlikőr, nevét Josepf Becher patikusról kapta.

Bécsi köböl
Régi magyar űrmérték, 1 bécsi köböl = 216 köbláb = 1728 köbhüvelyk = 6,821 m3

Bécsi akó
Régi magyar űrmérték, 1 bécsi akó = 40 bécsi pint = 56,588 l

Bécsi pint
Régi magyar űrmérték, 1 bécsi pint = 1,4147 l

Befenekelés
Az az eljárás, mikor a kádár a hordó fenekét beilleszti.

Bem tábornok
Mathiász János kékbogyójú csemegeszőlő fajtája. A Dobrelábi x Muscat Lahnes Perfection fajták keresztezése.

Bene
(lat.), jó, jól van; B. tibi (te), vobis (vos) a. m. üdv neked! üdv nektek; a rómaiaknál a poharazás alkalmával használt felkiáltás. B. vele, B valete! a. m. Isten veled! Isten veletek! B. vixit, qui B. latuit a. m. Jól élt, ki elrejtőzve élt. (Ovid. Tristia III. 4. 25.) (Pallas).

Bénédictine / Kapcsolódó témakör/
Normandiai konyakalapú gyógyfüves likőr. A XVI. század elején állították elő először a bencés szerzetesek, pontos receptje ma is féltett titok, csak néhányan ismerik. Főként étkezés után fogyasztják, de koktélokhoz is szokták keverni, alkoholtartalma 40%.

Bengéz / böngész / böngéz / billingez / bilingérez
Szüret után a tőkén hagyott fürtöket összegyűjtő ember. Hegyalján ezt régebben meczgerézésnek is nevezték.

Benkő Julianna emléke
Kocsis Pál csemegeszőlő fajtája. Kuriózum x Ceglédszépe keresztezése. Bogyója nagy, rózsaszínű. Szeptember elején érik.

Bentonit
Ásványi eredetű, nagy felületű derítőszer. Nagy jelentősége van a borban található termolabilis fehérjék mennyiségének csökkentésében, és így a bor stabilitásának megteremtésében. / Anyagok-árak /

Berbence / börbönce
1/4 hl.-nél kisebb boroshordó.

Bercsényi Miklós muskotály
Mathiász János fehérbogyójú muskotályos csemegeszőlő hibridje. A Chasselas Queen Viktória x Muscat Lunel fajták keresztezése 1905-ből.

Beregszászi rózsás
Szőlőfajta. Ld. a Rózsásnál.

Bergamotte / Bergamott- szőlő/ Muscat Bergamotte
Régi illatos csemege szőlőfajta; bogyói nagyok, egyenetlen fejlődésűek, gömbölyűek, húsosak, vastag héjjal és sajátságos tuja-muskotály illat-féle zamattal. Középérésű; hosszú metszést kíván.

Berkél
Széthasított mogyoróvesszővel a hordódongákat összeköti.

Berlinikék (csapadék, üledék, alj )
Általában véve berlini kéknek szokták nevezni azt a sötétkék színű csapadékot, mely akkor keletkezik, ha a ferri sók oldatát káliumferrocianid (sárga vérlúgsó) oldatával elegyítjük. Borászatban kékderítéskor keletkezik, a fémek eltávolítása során.

Berry
Vörös és fehér francia borok neve St-Armand, Mouron és Sancerre vidékéről.

Bernátsky Jenő
(Versec, 1873. febr. 10. – Bp., 1944. dec.): botanikus. A bp.-i egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd magántanár lett az egyszikűek rendszertanából. 1896-tól 1905-ig az MNM növénytárában, 1905-19 között a Szőlészeti Kísérleti Állomáson, 1919-23-ban pedig a Gombászati Kísérleti Állomás vezetőjeként dolgozott, 1940-től Pesthidegkúton élt. Korábbi műveiben a vegetációkutatás egyik hazai úttörője, főleg az Alföld sziki és fás növényzetével, a Nyírséggel és a Bánsággal foglalkozott. Legértékesebbek anatómiai-rendszertani munkái (Asparagus, Iris), később mikológiával, növénykórtannal és növényvédelemmel foglalkozott. – F. m. A hazai Asparagus félék monográfiája (Bp., 1907); A hazai Iris félék (Bp., 1911); A csiperkegomba termelése (Bp., 1920); Bevezetés a növénykórtan elemeibe (Bp., 1937). – Irod. Jávorka Sándor: .B. J. (Botan. Közl., 1957).(M.É.L.)

Berze
Árpádkori személynév, a tihanyi monostor egy vincellérje fordul elő e néven.

Besztercei szilva
Prunus domestica L. var. amygdalina L. Az egyik legkitűnőbb szilvafajta melyet hazánkban különféle nevek alatt ismernek. Például: Besztercei, Berzencei magvaváló, Hosszú szilva. Valószínűleg Ázsiából származik. Alakja tojásdad: színe sötétviola, kékes hamvval borítva. Húsa sárga, igen édes, kellemes zamatú. Nedves helyen igen jól terem, de a téli fagyok iránt nagyon érzékeny. Mint csemege gyümölcs, piaci áru. Ezenkívül aszalásra (főleg Szabolcs-Szatmár megyékben) lekvárkészítésre, és pálinkafőzésre! használják föl: a legjobb szilvapálinka, szilvórium belőle készül.

Betakarás
Betakarásnak a szőlőművelésben azt a munkát nevezik, mikor ősszel a földet a bakhátakról a szőlőtőkékre hozzák.

Beteg bor
Mikroorganizmusok hatására élvezeti értékét vesztett bor.

Bianca/ E.CS. 40 / Eger csillaga
A Bianca fajtát Csizmazia József és Bereznai László nemesítette az Eger 2 és a Bouvier keresztezésével 1963-ban. Kerekded, alig tagolt bőrszerű levele nyílt vállöblű és sima felületű. a levélnyele feltűnően hosszú és halványpiros. Kifejezetten korai érésű fajta, szeptember közepén már magas, (18 mustfok feletti) cukortartalommal szüretelhető. Fagytűrő képessége kiváló, a rothadásnak ellenáll. Nem fogékony a lisztharmatra és a peronoszpórára sem. Néhány más fajtához hasonlóan (pl. Ottonel muskotály) érzékeny viszont a virágzáskori időjárásra. Hűvös, csapadékos időben rosszul köt és ilyenkor kevesebbet terem. Ebből fakadóan előfordul, hogy adott évjáratban az ország egyik termőhelyén kiváló máshol viszont csak kis termést ad. Ennek ellenére sokan kedvelik és termesztik. Néhány nyugat-európai országban is érdeklődnek iránta.

Bianco di Custoza
Minőségi cuvée, melyet Trebbianoban, Garganegaban és a Garda-tó mellett található Tocai-ban (Veneto) állítanak elő, Száraz, egyszerű és kicsit talán a Soave-ra emlékeztető bor.

Bibe
1.Latin, a. m. igyál; bibamus: igyunk. 2. porfogóstigma (növ), a bibeszál fölső, vastagabb vége; a hímpor fölfogására való.

Bibere graeco more
(lat., a. m. görög módra inni), a pohárköszöntésnek egy neme a régi rómaiaknál, és pedig: bibere ad nomen, ha annyiszor ürítettek serleget ahány betűből azon egyén neve állott, akinek egészségére serlegeiket ürítették v. ahány évét kívántak még neki; bibere ad numerum, ha azok száma szerint ittak, kiknek tiszteletére az ivás történt, p. 8 serleggel az ivásnál a gráciák tiszteletére, 9 serleggel a múzsák tiszteletére.

Bíbor kadarka
Kozma Pál és Tusnádi József keresztezéses nemesítéssel állította elő. Az egyik szülő a Kadarka a másik pedig a Muscat Bouschet volt. Alig tagolt, nagy levelű fajta. Bőrszerű levelének felülete hólyagos kissé fényes. Vállas, tömött fürtje közepes méretű. A bogyók sötétkékek, hamvasak. Október első felében érő és szüretelhető fajta. Festőlevű. A gazdag színanyag tartalom már az érés kezdetén 14-15 mustfoknál kialakul. Fagyérzékeny és rothadékony fajta. Jól megválasztott, védett termőhelyen házasításra vörösborok színanyagának növelésére érdemes termeszteni.

Bierzo
Kis termőhely Északnyugat-Spanyolországban. Harmonikus és gyümölcsös borok teremnek ott.

Bikás
Régi szóhasználat arra a tavalyi szálvesszőre, melyet metszéskor meghagynak, majd ívformára meghajtva a földbe szúrnak, vagy a szomszéd tőke karójához kötöznek.

Bikavér
Az egri és a szekszárdi borvidéken engedélyezett vörösbor különlegesség, amelyet több szőlőfajtából készítenek. A bikavért főleg Kadarka, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékoportó szőlőből készítik. Az összes bikavérkészítésre használatos szőlőfajtát a bortörvény vonatkozó paragrafusa szabályozza.

Billeng
(növ.), így nevezi Gönczy az összetett-, nevezetesen a szőlőfürtöt. Ellenkezője a csilleng, mely sovány, azaz kevés szemű fürtöt jelent.

Biling / billing
Szüret után a tőkén felejtett szőlőfürt.

Billikom
Iváshoz összegyűlt nagyobb társaság, más értelemben nagy ivóserleg.

Binissalem
Bortermelő vidék Mallorcán. A Monato negro fajtából készítenek vörösborokat.

Bioszőlő
Meghatározott metodika szerint termesztett szőlő. Általánosan: csökkentett műtrágya és növényvédő szer felhasználással előállított szőlő.

Biológiai almasav bomlás
Almasav-bontó baktériumok hatására az almasav átalakulása tejsavvá és széndioxiddá.

Biológiai ciklus / éves, a szőlőben/
A szőlőtőke életét évente ismétlődő évi biológiai ciklusok tagolják. A biológiai ciklus nem esik egybe a naptári évvel és két periódusból áll:

· vegetációs periódus (rügyfakadástól lombhullásig),

· vegetációs nyugalom periódusa (lombhullástól következő évi rügyfakadásig).

Biotin:
ld. Vitamin H(Biokém.kislex.).

Bíráló helyiség
A borbírálatra alkalmas, levegős, temperált, jól kivilágított helység.

Biszulfit
Borkén , kálium-metabiszulfit, porított borkén, K2S205, kálium-piroszulfit stb. A bor kénezésére használt borkezelő anyag. / Anyagok-árak /

Bitter (bitterbor)
Keserű ízű, nagy alkoholtartalmú aperitif.

Bitter soda
Olyan ízesített ital, amelynek alapanyaga a „Bitter vino”, amelynek részaránya a végtermékben legalább 50 %, amelyhez szén-dioxidot vagy szén-dioxid-tartalmú vizet adnak és esetleg ugyanazokkal a színezékekkel színezik, mint a Bitter vino-t. A termék tényleges alkoholtartalmának legalább 8 térfogatszázaléknak és legfeljebb 10,5 térfogatszázaléknak kell lennie.

Bimbó
Szőlőrügy, (növ., gemma floripara), a nyilatlan virág, tulajdonképpen a virág rügye.

Biztosítócsap
A szőlő metszésénél használatos szakkifejezés. Az 1 éves vessző metszésekor hagyott 1-2-3 szemes vesszőmaradvány neve a csap. A csap rendeltetése szerint lehet termő-, ugar-, és biztosító csap.

· ugarcsapok, melyek a következő évi metszést szolgáló vesszőket adják (hordozzák),

· termőcsapok, amelyeken várhatóan a termőhajtások fejlődnek,

· biztosítócsapok, melyek a törzs, a kar illetve az elágazások, termőalapok leváltását, újranevelését biztosító vesszőt szolgáltatják.

Black Alicante
Hasonnevei: Black-Spanish, Black-Portugal, Alicante, d’ Espagnin noir, Santa maria d’ Alcantra,. Fürtje nagy, vállas, gúla alakú, tömött. Bogyója igen nagy, ovális, sötétkék színű, kellemes savanykás ízű. kései, erős növekedésű, termékenyfajta.

Blanc de blancs (francia)
Fehérbor fehér szőlőből.

Blanchet
Egy német pincészet márkabora. Kielégítő minőségű, kedvező ára miatt is bátran ajánlható.

Blanquette
(franc.), kettős jelentésű szó, miután egyrészt e néven Languedocból származó könnyű fehér asztali bor, másrészt francia ízlés szerint készített borjú- és báránybecsinált tejfeles mártással ismeretes.

Blauburger
A fajta neve feltehetően rövid időn belül széleskörűen ismertté válik. Hibridfajta. Ausztriában állították elő (Müllner) a Kékoportó/ Portugieser és a Kékfrankos keresztezésével. Hazájában korán felfigyeltek értékes tulajdonságaira és termesztése terjed. Magyarországi honosítását az 1970-es évek közepén kezdték meg és állami minősítést közel két évtizeddel azután 1993-ban kapott. Levele alig tagolt, csipkés szélű, sima felületű, vállöble nyílt. A 100 g-ot meghaladó fürtjein a gömbölyű bogyók szinte kékes feketék, amit szembetűnő hamvasság takar. Szeptember második felében, tehát a szülő Kékfrankosnál előbb szüretelhető, bőtermőfajta. Rothadásérzékenysége átlagos. Bora gyönyörű színű, fajtajelleges zamatú, sokkal lágyabb a Kékfrankosnál. Ebben a tulajdonságában inkább a Kékoportóra hasonlít. Bora viszonylag gyors fejlődésű, kitűnő "primőrbor" lehet belőle. Széleskörű hazai terjedése kedvező tulajdonságai miatt bízvást remélhető.

Boccale
Jelentése korsó, a bor és olaj mérésére szolgáló folyadékmérték, Felső- és Közép-Olaszországban volt egykor használatban és a városok s vidékek szerint 0.68-1.83 liter között váltakozott.

Bocoy
Régen a spanyol gyarmatokon használatos mérték, a. m. 6 baril = 136.32 lit. = 138 kg.

Bocsár
Régi magyar szó, jelentése szőlőműves.

Bocska
Olasz szó. Jelentése hordó, folyadékmérték Oroszországban . 40 vedro = 5.92 hl.

Bocskay Fejedelem muskotály
Mathiász János piros bogyójú muskotályos csemegeszőlő hibridje. A Muscat candia x Malakoff Usum fajták keresztezése.

Bodega
Bortároló helyiség vagy borozó és falatozó. Spanyol nyelvű országokban használják.

Bodéga
(sp.), kikötővárosokban áruraktár, árutelep, azonkivül jelentése: boros pince, továbbá kocsma, melyben hideg ételeket és egész üvegekben v. poharankint hazai és jobb minőségü borokat szoktak elárusítani. Ilyen B.-k minden nagyobb európai városban és igy Budapesten is vannak.( Pallas).

Bodnár / kádár / pintér
Iparos, aki hordó, sajtár, dézsa, kád, cseber és hasonlók készítésével foglalkozik. A bodnárság az a kézműves ipar, melyet a B. űz; különösen bortermelő vidékeken van kifejlődve.

Bogyó
A szőlő összetett termésén lévő egyedi termés, mely gyümölcshúsból, termésfalból és bélből (magházból) áll. A szőlőbogyó 2-4 magot tartalmaz.

Bogyóhéj
A szőlőbogyó felületén elhelyezkedő szilárdabb szövet, melynek konzisztenciája fajtára jellemző.

Bogyóhús
A szőlőbogyó belsejében elhelyezkedő lédús szövet, mely a termésnek értékes része.

Bogyótöppedés
Száraz-meleg éghajlatban a szőlőtőkén olykor fellépő természetes jelenség. A túléréssel mazsolaszerű bogyók keletkeznek, melyeknek a víz elpárolgása által alacsony a folyadék-, viszont különösen magas az extrakttartalmuk. Bizonyos szőlőfajták különösen hajlamosak a töppedésre (pl. Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály ( Muskat lunel).

Bogyózás
A szőlőbogyók eltávolítása a kocsányról (bogyónyélről) (a teljesen éretlen bogyókat kivéve).

Bogyózó rosta
Jobb fajta borok készítésénél a szőlőszemeket le kell szedni a kocsányról, mert a kocsány és szárrészek nagyobb mennyiségű csersavat (tannint) tartalmaznak, ami a bor ízére hátrányos befolyással van. Régebben ezt a problémát bogyózó rostákkal oldották meg. A rostát a mustkád v. a szőlőzúzó fölé helyezték, erre a puttonyokból a szőlőt ráöntötték, egyszerre csak kisebb mennyiségben, és azt fa kotrólapátokkal v. kézzel addig dörzsölték a rostán ide-oda, míg a szemek leváltak és a fonaton áthullottak. Manapság ez a kézi bogyózás már nem használatos, helyette kisebb – nagyobb teljesítményű zúzó-bogyózó gépeket használnak.

Bogárhát
A bakhát másik neve.

Bogdányi
A Dinka szőlő névváltozata.

Boglárka
A kecskeméti nemesítő műhelyből származó fajta. Szegedi Sándor és munkatársai állították elő a Génuai zamatos és a Pannónia kincse keresztezéséből. Állami minősítést nyert fajta, de nem terjed. Levele nagy, megnyúlt, váll- és oldalöblei zártak, a levél széle csipkés. Igen nagy, vállas, laza fürtje van. A bogyók is nagyok kissé megnyúltak, zöldes fehér színűek, hamvasak, ropogós húsúak. Augusztus második felében, esetleg szeptember elején érő fajta. Fagyérzékeny és rothad. A virágzáskori időjárásra érzékeny, esetenként hiányosan termékenyül. Terjedését hátrányos tulajdonságai akadályozzák.

Boitout
Boit-tout, francia., a. m. idd meg mind, talpnélküli félgömbalakú ivópohár, melyet nem lehet letenni anélkül, hogy az esetleg benn levő folyadék ki ne folyjék, s ezért fenékig kiürítendő.

Bojtás
Régies szóval a bujtás.

Bokály
Egyfülű, karcsú, mázas agyagkorsó.

Bólé
Gyümölcsből és borból, esetleg más szeszes italból, pezsgővel vagy szódavízzel készített hideg ital.

Bolgar/ Bolgár/ Bolgár-szőlő
A Razaki-félék csoportjába tartozó Afuz Ali hasonneve. Lásd ott.

Bolgheri
Ellenőrzött eredet megjelölése két szupertoscanai fajtának, a Sassicaiának és az Ornellaiának, egyébként ez a bortermelő táj a viszonylag szerény rozéborok hazája.

Bombo
Rumból, szerecsendióból és cukorból készült É.-amerikai fűszeres szeszesital.

Bonifikatőr
Javítóanyag. Ízesítésre szolgáló növényi kivonat. Fűszeres borok készítésénél.

Bor (szőlő)
Kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő, vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedésével nyert termék (bort forgalomba hozni kizárólag származási bizonyítvánnyal lehet).

Boradó
Az a fogyasztási adó, melyet a borra vetnek ki, és pedig rendesen nemcsak a szőlőből, hanem az egyéb gyümölcsből készült, sőt a mesterséges borra is.(Pallas).

Borág
(növ.), a szőllőfürtnek költőies neve.(Pallas).

Boralapú koktél (borkoktél)
Olyan ízesített ital, amelyben - a sűrített szőlőmust aránya nem haladja meg a késztermék össztérfogatának 10%-át, - az invertcukorban kifejezett literenkénti cukortartalom 80 grammnál kevesebb.

Boralkohol / borszesz
Olyan etil - alkohol, - amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből, hibás vagy beteg borból, vagy - desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy újra lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma több mint 86 % vol és kevesebb, mint 96%(V/V). Régi névváltozatok: alcohol, cognac, franzbranntvein, spiritusvini rectificatissimus.

Boralja
A.m. borseprő borüledék. A fejtés alatt levő bornak a hordó v. palack fenekén maradó zavaros része.(Pallas).

Borászat
A bor előállításának, kezelésének tudományos alapon való gyakorlása. Borász, aki a bor készítését és kezelését ismeri, vele tudományosan foglalkozik.

Borászati technológia
A borkészítési és -kezelési módszerek összessége.

Boranya
Az első fejtéskor visszamaradó borseprő népies neve.

Borbetegségek
A különböző boralkotórészek részint bizonyos organizmusoknak, részint a levegőnek s részint más körülményeknek hatása alatt olyan változásokon mennek át, hogy a bor színe, íze, zamatja stb. más lesz; ez esetben azt mondjuk, hogy a bor beteg. Az eddig megfigyelt B. a következők: Megvirágosodás, ecetesedés, savanyodás (tejsav erjedés), nyúlósság, megtörés, megkeseredés, megfordulás, rothadás, füstös ízűség. Borhibák pedig a következők: záptojásszag, dohosság, föld-íz, élesztő-íz, megfeketedés. A B.-et főleg mikroorganizmusok okozzák, melyeknek jellemzése s esetleg gyógyítása az illető címszók alatt olvasható. Általában legkönnyebben lesznek betegek a hibás szőlőből készült gyenge borok meleg pincében és a kellő gondozás hiányában. a borszesz a B. ellen a legjobb biztosíték, azért a most cukortartalmát a szüretelés későre halasztásával fokozni igen tanácsos, v. pedig cukrozni kell a mustot vagy szeszezni kell a bort. A hordónak tiszta kezelése, gondos töltögetése igen sok borbetegség ellen biztosít. Több borbetegség ellen elég jól védekezhetünk a pasztőrözéssel a bornak 65-75 °C.-ra való felmelegítésével, mely a legtöbb borbetegséget okozó szervezetet megöli s így a bort, ha újabban nem inficiálódik, a betegségtől megóvja.(Pallas).

Borbetegségek 2.
Mikroorganizmusok okozta rendellenes borhibák. Egyik legsúlyosabb, az ecetesedés. A borbetegségeket különféle mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) káros tevékenységei okozzák, azaz fertőzéses jellegűek, kezeletlenül a bor minőségének további romlását okozzák. A borbetegségek közé tartozik az ecetesedés, a tejsavas erjedés, a virágosodás, az egéríz, a nyúlósodás, a barnatörés, és bizonyos estekben a biológiai almasav-csökkenés. Az ecetesedés és a tejsavas erjedés főként a must erjesztésekor, magas erjedési hőmérséklet mellett lép fel.

Borbírálat
A borok színének, illatának és ízének vizsgálata érzékszerveink segítségével.

Borbíráló
Az a személy, aki a borok érzékszervi (szenzorikus) vizsgálatát végzi.

Borbölcső
Dekantáló-, borkitöltő eszköz. Üledéket, főleg kicsapódott színanyagot tartalmazó, fektetve tárolt vörösborok tálalásakor használt eszköz.

Borcégér
A borulásnak külső látható jele, a német «Zeiger» szótól. Régebben gyaluforgács, falomb, szőlővenyige közé akasztott boros palackot lógattak ki hosszú póznán azon házak v. pincék ereszéről, ahol bort lehetett kapni, amire azért volt szükség, mert némely helyen a bortermelőknek csak néhány hónapig volt megengedve álló vendégek számára palackokban bort mérni.(Pallas).

Borcooler
Borból készült, alacsony alkoholtartalmú ital.

Borcsap
A bornak a hordóból való leeresztésére szolgáló, fémből vagy fából készült eszköz, mely a hordó fenekében levő u. n. csaplyukba illik. .(Pallas).

Borcseber / borcsöbör
Fából készült eszköz, a bornak a pincében való töltögetésére stb. használt dézsa, sajtár. .(Pallas).

Borcsiszár
Olyan borkereskedő, ki üzletét nem éppen lelkiismeretesen folytatja és vevői hiszékenységét szívesen kihasználja .(Pallas).

Borda
A szőlőprés oldalát alkotó vékony léceket nevezték régen bordának.

Bordal
Olyan dal, melynek hangulatát a bormámor adja; bortermelő országokban fejlődött ki s rendesen ivás közben éneklik; társas jelleménél fogva szívesen olvaszt magába általános reflexiókat, szerelmi, baráti, hazafi-érzést, melyeket a bor élesztő tüze s a vidám társaság fokoz, gondolatmenete csapongó és szeszélyes, a lelkesülés magasabb fokán ditirambbá válik. Kitünő bordalköltő volt az ókorban Anakreón (v. ö. Szkolion-dalok). Irodalmunk ujjászületése óta számos B.-t írtak nálunk is, így Csokonai, Kölcsey, Bajza, Vörösmarty stb., de eleinte v. igen szabad, vagy nem elég elfogulatlan volt a hang; legszerencsésebben a B.-nak hangját is Petőfi találta el. Általán a B. két túlságba eshetik, vagy igen mámoros s akkor nem elég nemes, vagy igen józan s akkor hideg. (Pallas).

Bordeauxi bor
A leghíresebb francia vörös bor. A B. sötétebb szinü, fanyarabb és kevésbbé savanyu, mint a burgundi. Legkitünőbb B. 1. a Medoc; ettől eltekintve még öt bordeauxi borvidéket különböztetnek meg; 2. a tavak környékét (les palus), 3. a Bordeaux város környékét (les graves), 4 a magaslatokon termő bort (les coteaux), 5. l'entre-dene-Mers, a Garonne jobb partján, 6. a Bordeaux alatti síkokon és dombokon terem, ez utóbbi igen becses fehér borokat is termel. Szőllőfajok: Carbenet Sanvignon, Carbenet Frank, Verdot, Medoc vörös; Sémusson és Sanvignon Blanc fehér fajok. A vörösborkészítés felette egyszerü. A gondosan kiválogatott szőllőt leszemelik s részben lábbal összetiporják s a rendszerint igen nagy erjesztő kádakban kierjesztik. E kádakat kerek táblával födik bee; fűtött erjesztő kamrákat nem használnak, mert rendszerint korán szüretelnek s 6-10 napi erjedés után lefejtik a vörös bort. Azután első évben kora tavasszal, máj. végén és közvetlenül szüret után, tehát három izben fejtik. E borok erjedése erélyes felszinerjedés s a borok gyakran el nem erjedt cukrot is tartalmaznak s azért teli ízüek és savtartalmukat a cukor igen jól ellensúlyozza. A fehérborkészítésnél a szüret hetekig tart s az ollóval csak azokat a szemeket csípik le a fürtről, melyek ráncosodni kezdenek. Elsőrendű bordeauxi vörös borok: Château Lafitte; Château Margaux, Château Latour, Haut-Brion. A B.-t a világ minden részében kiviszik. V. ö. Cocks és Feret: B. et ses vins (4. kiad., németre ford. Wendt P., Stettin 1839).(Pallas).

Bordeauxi keverék / bordeaux-i lé
Rézgálicoldat és mésztejkeverék, melyet Millardet talált fel s használt először a Peronospora viticola által okozott szőllőbetegség ellen (l. Szőllőbetegségek). Eredeti keverések 1 hl. vízre 8 kg. rézgálicot és 15 kg égetett meszet számítottak, jelenleg azonban már gyengébb oldatokat alkalmaznak (1 hl. vízre 2-3 kg. rézgálic s ugyannyi égetett mész). Készítésénél előbb külön oldják fel a rézgálicot s külön az égetett mészt (p. 50 l. vízben 2 kg. rézgálic 50 l. vízben 2 kg. égetett mész); ha az oldatok elkészültek, akkor mindig mésztej öntendő - lassankint - a rézgálicoldathoz s nem megfordítva, az utóbbi az előbbihez; a két oldat összekeverése után rézoxidhidrát képződik pelyhes csapadék alakjában. Használat előtt a folyadékot mindig jól fel kell keverni. A B.-et különféle permetező készülékekkel fecskendezik a megvédendő növényekre. Jelenleg a B.-et a burgonyavész s egyéb betegségek ellen is alkalmazzák, még pedig valamennyi vegyi szer között a legjobb sikerrel, minek egyik oka az, hogy a B. nagyon jól tapad a növényekre, azokról az eső nehezen mossa le s így a permetezés védő hatása hosszú időre (3-4 hétre is) kiterjed.( Pallas).

Bor-dézsma
A bornak tizede, melyet a termelő a földbirtokosnak v. papnak stb. természetben kiszolgáltatni tartozott. Később a dézsma alatt nem éppen a bortermelés tizedét (decima), hanem egy természetben kiszolgáltatandó bizonyos részét értették. Az ilyen módon összeszedett bort dézsmabornak nevezték.( Pallas).

Borecet
Olyan ecet, melyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek, és amelynek összes savtartalma – ecetsavban kifejezve – legalább 60 gramm/liter.(Borkönyv). Pallas: Borecet : A bor alkoholtartalmu folyadék lévén, melynek szesztartalma 6-15%-ig váltakozik, az ecetgyártás nyersanyagául is szolgálhat. Rendes körülmények között jó bort nem használnak fel borecet készítésére, hanem csakis a helytelen pincekezelés által elromlott bort. A bor ugyanis, különösen ha meleg pincében van elhelyezve s ha levegő fér hozzá, csakhamar v. megvirágosodik, v. megecetesedik, sőt mindkét betegség egyidejüleg mutatkozhatik rajta. A borban levő szeszt a Bacterium aceti nevü baktérium változtatja át ecet, és a baktériumok főtömege a borból a fenékre ülepedve az u. n. ecetágyat adja. A borból készült ecet az egyéb ecetfajoktól abban különbözik, hogy nemcsak a bor sajátságos extrakt anyagait - borkősav és borkősavas sókat - tartalmazza, hanem különösen kellemes szagával tünik ki, mely a homok zamatjától származik. A bortermelő vidékeken nem egy háztartásban készítenek házilag borecetet. Egy hordóba t. o. bortörkölyt tesznek, ezt leöntik közönséges ecettel, mely aztán az ecetgyárat adja; ha erre bort öntenek, akkor a borban lévő szesz bizonyos idő mulva borecetté alakul át. Nagyban való előállítása ugy történik, mint a közönséges eceté.

Borecet gyártására szolgáló bor
A borból magas fokú vagy középfokú borpárlat vagy finomszesz hozzáadásával készült termék, amelynek az alkohol ecetsavas erjedéséből származó ecetsavtartalma legalább 3, 0 g/l, vagy ecetsav hozzáadásával kiegészített ecetsavtartalma legalább 15 g/l.

Borelemzés
Főleg a bor szeszének, savának és vonadékanyagának meghatározására vonatkozik. A szesz meghatározását csakis a) a bor lepárolása által, b) a Geisler-féle vaporiméterrel, c) a Molligaud-féle ebullioszkóppal lehet pontosan végezni. A bor szesztartalmát sulyszázalékokban (grammokban) szokták kifejezni 100 cm3 borra vonatkozással. A térfogatszázalékok, a szesz könnyebb lévén a viznél, többet mutatnak, p. 8 sulyszázalék egyenlő 10 térfogatszázalékkal. A bor savtartalmát a bornak normál v. 1/10 normál alkalival való titrálásával határozzák meg, indikátorul lakmusz-oldatot és kurkuma-papirost használunk, s az elhasznált alkali mennyiségét borkősavra számítjuk. A vonadékanyagot legjobb a szesztelenített eredeti térfogatára felhigított bor igénybe vételével kiszámítani. V. ö. Csanády és Plósz A borászat könyve c. művét.( Pallas).

Borélesztő
v. borseprő. A mustot a B. változtatja borrá az erjedés v. borforrás alkalmával. A B. a penészek közé tartozó növényke, melynek spórái a szőllő héján bőven lelhetők s a kipréselt lében megtalálva tenyésző feltételeket, a mustban levő cukrot főleg borszesszé és szénsavvá változtatják. A borképződésnél főleg a Saccharomyces apiculatus és ellipsoideus játszanak szerepet; ezek parányi sejtek, melyek sarjadzás által szaporodnak, s akkor fejezik be működésüket, ha a) v. már annyi szesz képződött, hogy ez működésüket gátolja, b) v. ha a mustban levő cukor teljesen elfogyott, c) ha a pince igen kihült. Ezen utóbbi esetben, ha a pince ujból felmelegszik (május, junius hóban), a boron az utóerjedés tüneménye fog mutatkozni, míg a sejtek működése az a) v. b) szerint abban marad. A tevékenységét befejezett élesztő pár hét alatt a hordó fenekére ülepszik le, s a szőllőszemekre tapadt port, a mustban volt nyálka, kiváló borkő (l. o.) társaságában az u. n. borseprőt adja, melyet seprübor, seprüpálinka, borkő stb. készítésére szoktak feldolgozni.(Pallas).

Borérlelés
Az erjedés befejeződése után az újborban végbemenő folyamatok gyűjtőfogalma, egészen addig amíg a bor a palackozásra kész. A bort levegőtől elzárva (hordóban és palackban egyaránt) (Tokaji Aszú-borok kivételével), továbbá tiszta és higiénikus környezetben tároljuk.

Borerjedés/ borforrás
A must a szüretelés után az uralkodó hőmérsék szerint előbb v. utóbb megzavarosodik, belőle eleinte apró széngyöngyök, később szénsav hólyagocskák szállanak fel, hőmérséke többé-kevésbé emelkedik, édes ize elvész, s mindinkább szeszes izüvé lesz. Az erjedés alatt a cukor szesszé és szánsavvá alakul át, ezeken kivül a mustban erjedés közben glicerin, szukcinsav s egyéb anyagok is keletkeznek, melyek a bor izére és zamatjára hatással vannak. Hogy erjedés közben a levegő az erjedő musthoz ne juthasson, az u. n. kotyogókat alkalmazzuk. Az erjedés befejezése után a bor ujból lehül, tisztulni kezd és söprüt rak le, melyről dec. hó folyamában le kell fejteni az ujbort. Ha a szüret után a must nem erjedt ki teljesen, akkor az ujborok máj.-jun. hónapok folyamában ujból megzavarosodnak, s ujból szénsavat alkotnak, a még megvolt csekély cukorból. Ezt a tüneményt utóerjedésnek nevezzük. A bor erjedését a Saccharomyces nevü penészek tenyészete és pedig főleg a Saccharomyces ellipsoideus és Saccharomyces apiculatus okozzák, melyeknek spórái a szőllő héján és a levegőben, különösen ősszel bőven lelhetők, s melyek a mustban tenyésző feltételeiket megtalálván, gyorsan szaporodni és tenyészni kezdenek és így a cukrot szesszé, szénsavvá stb. bomlasztják.(Pallas).

Borház
Borászati célokat szolgáló föld feletti építmény. Régi változatai: pajta, kolna, hiska, gunyhó.

Borhibák
A bor -nem élőlények által okozott- rendellenes elváltozásai.

Bor kezelése
A bor kezelésének célja egyrészt a borfejlődés irányítása: illat-, íz- és zamatanyagainak legkedvezőbb kialakítása, másrészt a bor megtisztítása, üledék- és zavarosságmentességének szavatolása egészen a fogyasztásig.

Borkén
Kálium-piroszulfit, kálium-metabiszulfit , K2S205, a bor kénezésére használt borkezelő anyag. / Anyagok-árak /

Borkő
A borkősav savanyú sója, más néven kálium-hidrogén-tartarát. A borból a tároló edény falára lacsapódó, zömmel kálium-bitartarátot tartalmazó kristályos üledék. A bor ízét nem befolyásolja.

Borkorcsolya
Sós, esetenként fűszeres, hideg étel, mely után jólesik a bor fogyasztása.

Borkóstoló
A bor kémiai és mikroszkopikus vizsgálatát szakemberek által végzett érzékszervi bírálat egészíti ki. Ld. degusztációt is.

Borkősav
A bor legfontosabb sava. Mennyisége általában 1-5 g/l.

Borkősav- és glicerinerjedés (megfordulás)
Borbetegség. Baktériumok borkősavból ecetsavat ésszén-dioxidot, glicerinből ecetsavat, tejsavat és propionsavat termelnek.

Borkultúra
E fogalom alá a bor kezelésével, forgalmazásával és fogyasztásával kapcsolatos tevékenységeket valamint a bornak a történelemben, művészetben és a társadalmi életben betöltött szerepét soroljuk.

Borok öregedése
Kis borok (asztali borok) már fiatal korban fogyasztandók, mivel hosszabb tárolás során frissességük és minőségük csökken. Magasabb kategóriába tartozó borok azonban csak hosszabb érési folyamat után érik el optimális minőségüket; az érés időtartamát főképp a bor származása, a szőlőfajta valamint a pincében való érlelés határozza meg.

Borospalack/borosüveg
Borospalackok üvegből készülnek, mert tulajdonságai révén (gázátnemeresztő, nem ad le idegen anyagokat, újra felhasználható) bevált és hagyománnyá vált. A borospalackoknak a borvidéktől függően különböző formájuk, nagyságuk, űrtartalmuk és színük van. A jellegzetes Tokaji palackok például hosszú nyakúak és 0,5 l űrtartalmúak.

Borostyánkősav 1
COOH-CH2-CH2-COOH. Gyenge sav és sói kellemetlen ízűek. Éréskor eltűnik a bogyóból. Az erjedés során ismét keletkezik, mint az élesztők bomlásterméke. Mennyisége kb. 1g/l.

Borostyánkõsav:
Mw 118.09, citrátkör intermedier, SDH enzimmel fumársavvá alakul.(Biokém.kislex.).

Borovicska
Szlovák borókapálinka, fenyőpálinka.~ 38-40%-os.

Borpárlat / brandy / konyak
Olyan szeszesital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza, továbbá: amelyet lepárlással borból, aljborból és borseprőből is nyerhetnek. Ha ezt az ital érlelik, akkor bocsátható " borpárlat " néven szabadforgalomba, ha az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint e Tv. 8. bekezdésében leírt termékek esetén.

Borportal
A borportal.hu egy, az Interneten elérhető weboldal. Célja, a magyar borászat, borturizmus és gasztronómia szereplőinek bemutatása, hírek, bortesztek, borral kapcsolatos cikkek és programajánlatok közlése. Programajánló rovatunkban, bor és gasztronómiai fesztiválok, borversenyek, borvacsorák, szakmai kiállítások és konferenciák között válogathatnak olvasóink regionális, időrendi és tematikus bontásban. Fontosnak tartjuk, hogy a borportal látogatóinak minőségi szolgáltatást nyújtsunk. Ezért elsőként azokat a borászatokat keressük meg, akik borait a hazai vagy nemzetközi szaksajtó kedvezően minősítette. Éttermek és szálláshelyek a borászatok ajánlásai alapján kerülhetnek fel a portálra. A gazdaboltban, szakmai bontásban jelenhetnek meg azok a cégek, akik a borászatok számára eszközöket, anyagokat, csomagolási termékeket gyártanak vagy éppen tanácsadási tevékenységet folytatnak.

Borrégió
A hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással földrajzilag egységet képező illetve szomszédos borvidékek önkéntes társulása.(Borkönyv).

Borrendek
A borbarátok önkéntes társadalmi szervezetei. A kulturált borfogyasztás népszerűsítésére törekszenek. Magyarországon az első borrend 1976-ban, Vaskúton alakult. Tagjai borászati rendezvényeken feltűnő, jellegzetes, díszes öltözékben jelennek meg.

Borseprő
A must erjedése után, a bor tárolása folyamán vagy egy engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék, valamint e termék szűréséből vagy centrifugálásából származó maradék.

Borseprőnek tekintendők a következők is:

· a tárolás folyamán vagy egy engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, szőlőmustot tartalmazó üledék,

· a derített mustnak és bornak az üledéke (derítési alj),

· a kékderítési seprő (kékalj), (a sárgavérlúgsóval derített bor üledéke), valamint

· ezeknek a szűréséből vagy centrifugálásából származó maradék (seprőtészta).

A borseprő préselése tilos!

Borstabilizáció
Elsődleges célja, hogy a borban a fogyasztásig ne mehessen végba semmilyen káros fizikai, kémiai vagy biológiai elváltozás az esetleges környezeti hatások miatt. Ezt egyrészt védő hatással lehet kiküszöbölni: a bor egyes alkotórészeinek védelmével, illetve olyan borkezelési eljárással, melynek során mesterségesen idézik elő a zavarosodás körülményeit, hogy később hasonló behatásra a bor stabil maradjon. Leginkább alkalmazott borstabilizációs módszer a hőkezelés és a kémiai anyagok használata.

Borsodzik / bimbózik
Hegyaljai kifejezés, azt jelenti, hogy a vesszők fakadnak.

Borszaknyelv
Egy bor jellegzetességeinek leírására, más személyekkel való közlésére vagy másoktól való megtudására szolgáló külön szakszójegyzék.

Borszaporítás
Itt csak a bornak javítása céljából való szaporítása jöhet szóba, mint az dr. Gall nyomán ugy Franciaországban, mint a Rajna, mentén széltében gyakorolják. Ez abból áll, hogy a savanyu mustot v. bort vizzel annyira meghigítják, hogy annak savtartalma a normális borok savtartalmát mutassa fel, p. 10 promilléről 7 promillére szállíttassék alá; ezáltal a must cukortartalma, ill. a bor szesztartalma is felhígul, mi azután tiszta nádcukor v. tiszta raff. szesz, illetőleg cognac hozzáadása által pótoltatik. A Petiot-féle eljárással nyert bor már törköly v. csiger-bor; a seprüből cukros viz hozzátöltése és ennek kierjesztése által nyert bor csak seprűbor elnevezése alatt volna kereskedésbe hozható, amit azonban meg kell különböztetni a lőrétől.(Pallas).

Borszesz (etil-alkohol, etanol)
A bor legfontosabb alkoholja.

Borszívó/ lopó / borlopó / hébér
Üvegből v. bádogból készült eszköz, melynek hosszu szára, bővebb teste és felül rövid szivókája van. A hosszu szárat a borba eresztik le s a felső szivókán keresztül teleszívják borral, s a száron keresztül megtöltik vele a poharakat. Különben kis gazdák a tök egy külön faját szárítva és kitisztítva használják házilag, borlopójuknak, az u. n. lopó tököt.(Pallas).

Borszűrés / szűrés
Zavaros borok az u. n. aljborok tisztítása, derítése a borszűréssel veszi kezdetét. E szűrésnek legegyszerűbb módja az, hogy a zavaros bort kovaföldszűrővel megszűrjük, utána a tecnológiának megfelelően lehet, lapszűrést, cross-flow szűrést, gyertyaszűrést, stb. alkalmazni.

Borszűrő gép
A borászatban használatos berendezés. Több típusa ismeretes, pl.: lapszűrő, kovaföldszűrő, gyertyaszűrő, vákuum-dobszűrő, kendős szűrő, valamint a legújabban terjedő cross-flow szűrőgép stb.

Bortermelés
A bor készítésével, kezelésével és érlelésével kapcsolatos tevékenység.

Bortömlő
A bor eltartására és szállítására regébben használt állati bőrök Dalmáciában és más vidéken, hol a bort a rossz utak miatt lóháton kell szállítani, e célra ma is szívesen használják az állati (juh-, kecske-, borjú-) bőrökből készített B.-ket.(Pallas).

Bortörvény
A bor készítésére, kezelésére, forgalmazására és a borhamisítás tilalmára vonatkozó jogszabálygyűjtemény.

Borvidék
Nevezetes bortermő táj, ahol a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken. A borvidékeken a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek nagy társadalmi és gazdasági szerepe és hagyománya is van. Magyarországon jelenleg 22 borvidék van. A hivatkozásra kattintva mindent megtudhat a témában.

Borvidék
A törvényben rögzített szőlőtermő területek bizonyos előírásoknak megfelelő része.

Borvidéki körzet
Védett eredetű bor esetén az egyedi szempontok alapján klasszifikált, a szőlő
termőhelyi kataszterének ökotópjaival, annak határaival pontosan lehatárolt
borvidéknél kisebb terület, melyet az adott védett eredetű bor szabályozása e rendelet 4. számú mellékletben felsorol.(Borkönyv).

Borvidéki település
A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetében a település
közigazgatási határába tartozó borvidéki szőlőterületek. A borvidéki településeket a Bortörvény melléklete sorolja fel.
A védett eredetű borok estében a borvidéki település közigazgatási határain belüli termőhelybe sorolt területeinek összessége, és az azokkal folyamatos területi egységet alkotó szomszédos település közigazgatási határaiba tartozó termőhelybe sorolt területeinek összessége, ha azok egységes ökológiai adottságokkal jellemezhetők, vagy azokhoz ökológiailag kapcsolhatók. A település neve származáshely megnevezésre használható a település közigazgatási határain kívüli, szomszédos területek szőlőültetvényeinek terméséből készített termékre is, ha az adott területek ökológiai, mikro-ökológiai jellemzői megegyezők a település közigazgatási határán belül található területekkel és ezt a védett eredetű bor szabályozása megengedi.(Borkönyv).

Borvidéki dűlő
Borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikro ökológiájában egységes termőhely, mely adottságok a bor karakterére jelentős hatással bírnak.(Borkönyv).

Borvirág 1.
Borbetegség. A bor levegővel érintkező felületén virágélesztők szaporodnak el, és vékonyabb -vastagabb, fehér színű hártyát képeznek. A bor üressé, levegő-ízűvé válik. Pimpós bor = borvirágos bor.

Borvirág 2.
Ha a bor nem telt hordóban vagy palackban sokáig áll, vékony pókhálószerü réteg szokta bevonni, mely mindinkább megvastagszik, s mely B. nevü penész (saccharomyces vini) sejtjeiből áll. Ezek 6-7 ezredrész milliméter hosszu szintelen sejtek, melyeknek egy-két magvacskájuk van, s melyeknek a levegő oxigénjére okvetetlenül szükségük van. E sejtek igen erélyes oxidáló hatást gyakorolnak, s úgy a bornak szesztartalmát mint savtartalmát oxidálván, elégetik. Hatásuk következtében tehát a bor gyengébb és kevésbbé savanyu lesz. A virágosodástól úgy óvjuk meg a bort, ha a hordót rendszeresen töltögetve folyton telve tartjuk, s ha a palackot gondosan bedugaszoljuk, hogy a levegő a borhoz ne férhessen. A virágos bort úgy javíthatjuk meg, ha mindenekelőtt a palackot v. hordót tele töltvén, a B.-ot arról lehetőleg eltávolítjuk, s a hiányzó borszeszt 10%-ig tiszta szesz hozzáadása által pótoljuk; továbbá ügyelünk arra, hogy a levegő a borhoz ujból hozzá ne jusson.(Pallas)

Borvíz
a. m. savanyuviz. Igy nevezik a savanyu nátriumkarbonátot (Natrium bicarbonatum) s ezenfelül szabad szénsavat tartalmazó természetes vizeket, melyeket különösen nyáron át savanykás borral vegyítve szoktunk inni. Hazánk ilyen savanyuvizforrásokban bővelkedik. A bort savanyu vizzel általában csak hazánkban élvezik. (Pallas).

Bonaparte Napoleon muskotály
Mathiász János piros bogyójú muskotályos csemegeszőlő hibridje. A Szauter Gusztáv muskotály x Mathiász Jánosné muskotály fajták keresztezése. Hasonnevei : Kuriózum, Homoki különlegesség.

Botrytis cinerea (Sclerotiana fuckeliana):
A szőlő szürkerothadását okozó penészgomba. Kedvező körülmények között nemes rothadásként lép fel, amely az aszúkészítés alapja. A nagyobb cukortartalmú (17-18 fok fölött) bogyókon szürkepenész hatására a héjszövet megbarnul, és rajta szürke penészgyep fejlődik ki. Ha az időjárás száraz és meleg, a rothadó bogyó víztartalmát fokozatosan elveszti, majd ráncolódik és töpped. E folyamat eredménye a nagy cukortartalmú, jellegzetes ízű aszúszem.

Botritis íz
Azon borok jellegzetes aromája, melyek nemespenésszel (Botrytis cinerea) bevont szőlőből készültek (pl. Tokaji Aszú, Tokaji Szamorodni). Az ilyen boroknak igen magas az extrakt- és cukortartalmuk.

Bouquet
(franc., ejtsd: buké) a. m. virágcsokor; B.-nek nevezik továbbá a bor illatát v. zamatát is. Ez a megnevezés inkább az érlelési illatokra vonatkozik.

Bourgogne (Burgundia)
Franciaország legrégebbi, hírnévvel fémjelzett szőlőterülete, kb. 22 000 hektáron terül el a Yonne - Chablis-val, Cote-D’Or - a Cote de Nuits-val és a Cote de Beaune-nal, - Saone-et Loire - a Cote Chalonnaise-uel és Maconnais-val - megyékben.

Bourgueil
Érdekes vörösbor a Loire északi partjáról, Cabernet franc-ból préselik.

Bouteille
(franc.) a m. butella, palack.

Boutique
(franc., ejtsd: butik) a. m. bódé, vásári bódé, alsórendű bormérés; boutiquier, gazda, korcsmáros.(Pallas).

Bouvier
Jugoszláviában tűnt fel, az 1900-as évek elején. Feltehetően a Fehér burgundi, és a Zöldszilváni keresztezéséből származó fehér borszőlőfajta. Korán érik, általában szeptember végére a 20 cukorfokot eléri. Gyengén terem, kissé rothad, bora kiváló minőségű.

Bögre
v. csupor, kisebb fajta agyag edény.

Böngészés
Utána keresése valamely már végzett dolognak; böngészik p. szüret után a szőlőt; böngészni lehet a már elolvasott könyvben stb.

Braga/ bragi
A tatárok és kozákok sör jellegű itala, melyet zabliszt és komló, vagy pohánka és maláta erjesztéséből készítenek s gyakran lótejjel keverve hűsítő italt ad.

Brandy/ Weinbrand ( Kapcsolódó témakör)
Olyan szeszesital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza,45 továbbá: - amelyet borpárlatból állítanak elő és amelyhez hozzáadnak/vagy nem, 94,8 %(V/V)-nál kevesebb alkoholtartalomra párolt boralkoholt, feltéve, hogy az említett desztillátum mennyisége a késztermékben nem haladja meg az 50%-os térfogatarányt. Különleges megkülönböztetésre használható jelzések: VS, VSOP és XO. Ezen jelzések használatát az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) javaslata alapján az OBI határozatban engedélyezi. A határozat kiadásához az OBB javaslata mellett szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint:

Különleges jelzés Minimális érlelési idő

VS 2 év
VSOP 3 év
XO 6 év

Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni. Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje.

Brandy
A borpálinka angol megnevezése. A brandy a borpálinkák világszerte elterjedt gyűjtőneve. Kifogástalan minőségű borból készítik egyéb anyagok (finomszesz, ízkiegészítők, szinezékek) hozzáadásával. Tölgyfahordóban érlelik legalább egy évig. Aranysárga-sárgásbarna színű, tiszta, 38-40v/v%-os párlat. Legismertebb borpálinkák: metaxa (görög pálinka, vörös borból készítik), grappa (olasz pálinka, fehér vagy vörös szőlőtörkölyből készítik), marc (francia pálinka, fehér vagy vörös szőlőtörkölyből készítik).

Brenta
(ol.), bormérték Svájcban és Olaszországban; Bergamóban = 70.69, Bernben = 37.5, Milanóban = 75.55, Rómában = 175.02, Torinóban=49.29, Veronában 70.51 liter.(Pallas).

Bromatográfia ( Kapcsolódó témakör)
Görög neve az ételek leírásának; bromatologia az ételek tana s bromatométer azaz eszköz, mely szigorúan előirt életmód mellett az étkek mérését eszközli.(Pallas).

Brix-fok
Lásd: Balling-fok.

Bródig
Kenyérhéj ízű bor. Bizonyos tokaji borok kiemelkedő jelzője.

Bruciola
l. Szőlőbetegségek.

Brut (francia, ejtsd: brüt)
Nyers, kevés vagy semmi cukrot, nem tartalmazó pezsgő. A vonatkozó tv. szerint 0-4 g/l cukortartalmú pezsgőket száraz pezsgőknek nevezzük.

Budafok
(Promontor), nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilis alsó j.-ban, 720 házzal, 5243 lak., köztük 1034 magyar és 4140 német; nagy fejlődésnek indult iparos közs., számos iparteleppel (Törley-féle pezsgő-, sör- és cognacgyár) és igen nagy borpincékkel; van pénzügyőrbiztosi állomása, ipartestülete. a B. a m. kir. államvasut pécsi vonalának és a déli vasutnak állomása, gőzhajóállomás, van posta- és táviró-hivatala, postatakarékpénztára, a fővárossal telefon kapcsolja össze. Régente római telep volt helyén, de a mai B. csak 1739-ben keletkezett, az emelkedett helyén álló kastélyát azonban már 1736. épitette Savoyai Jenő herceg. Régebben Promontorium néven fordul elő s a budaiak és pestiek, utóbb a csepeleszigetiek szőllőhelye volt, még 1819-ben Promontorium Csepel nevet viselt. A község házainak nagy része, valamint a fővárosiaknak borpincéi cerithium mészkőbe vájt barlanglakok, melyek jó szárazak, minden boltozás nélkül megállanak, ugy hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki. A nagy kiterjedésü szőllők, melyeknek termése budai bor neve alatt került forgalomba, már nagyobbára elpusztultak. Van még itt állami amerikai szőllőtelep.(Pallas).

Budai József
(Bodos, 1851 – Miskolc, 1939. jan. 20.): pomológus. Az egy.-et Kolozsvárott végezte. Rövid ideig tanársegéd volt az ásványtani tanszéken. Tanári állás híján falusi tanító lett, később Bodoson gazdálkodott. 1890-től Kolozsvárott polgári isk., Mezőtúron, majd Miskolcon gimn. tanár volt 1926-ig, nyugdíjazásáig. A m. függetlenség következetes harcosa, állami állást nem fogadott el, a kiegyezést elvetette, csak felekezeti isk.-kban tanított. Tanári működése alatt is állandóan foglalkozott gyümölcsnemesítéssel, keresztezéssel. Borsod vm.-i kis faiskolájában a legjobb gyümölcsfajtákat szaporította s innen terjesztette új, keresett fajtáit. Összesen 138 új gyümölcsfajtát állított elő. Az új fajtákat a szabadságharc hőseiről: Bemről, Pöltenbergről stb. nevezte el, egy új barackfajtát pedig a Ferenc József ellen merényletet elkövető Libényi Jánosról. A Bükk és a környező dombvidék flóráját kutatta, annak kitűnő ismerője volt, idevonatkozó munkái a Magyar Botanikai Lapokban és a Botanikai Közl.-ben jelentek meg (1912-1915). – F. m. Az őszibarack tenyésztése (Miskolc, 1924). – Irod. H. Szabó Béla: Emlékezés B. J.-re – a „magyar Micsurinra” (Borsodi Szle, 1959. 3. sz.).(M.É.L.)

Budai / Budai zöld
Magyarországon őshonos, Badacsonyban pedig helyi fajtának számít. A balkáni változatcsoportba tartozik. Vastag levélszövetű, gyapjas fonákú levele hasonlít az Ezerjóéhoz, de a levélszéle inkább csipkés. Nagy tömött fürtű fajta. A bogyók zöldes fehérek, kissé pontozottak. Igen későn érik, október második felében szüretelhető. Bőtermő. Rothadásra erősen fogékony és fagyérzékeny is. Bora vékony, savas. A Kéknyelű fajtával vegyesen telepítették, ma már alig van belőle.

Budai kadarka
Kékszemű, muskotály zamatú, középérésű csemegeszőlő.. Rövid metszés mellett is jól terem.

Bujtás 1
A szőlőszaporítás egyik, napjainkban is használt módszere. Lényege, hogy egy jó állapotban lévő tőkéről a közvetlen szomszédjába ásott gödörbe egy beérett vesszőt húzunk, majd ebből képezzük a tőkét. Elterjedt nevei még: döntés, homlítás, bornyazás.

Bujtás 2
Az az eljárás, amidőn a növényeknek egyes ágait - zöld hajtásokat v. már elfásodott ágakat - a földbe hajtjuk, hogy itt gyökeret verjenek. A meggyökerezés után az anyanövénytől elválasztott bujtvány önálló növénnyé lesz. B.-t leginkább a fás növényeknél szokás alkalmazni, virágoknál ritkán, az utóbbiak közül leginkább csak a szegfűt és az aranyvirágot (Chrysanthenum) szokták e módon szaporítani. A gyümölcskertészetben különösen alanyok nyerése végett a Szt.-Iván almát s a birset szaporítják B.-sal. A szőllőszetben a B. nagyon el van terjedve, s itt v. a termés fokozása végett, v. a már kihalt tőkék pótlására v. gyökeres vesszők nyeréseért alkalmazzák.(Pallas).

Buké
A borok illatának és zamatának összhangja. A bor erjedése és ászkolása alatt kialakuló finom, főként illat- és részben zamatanyag.

Bunder
A hektár németalföldi elnevezése.

Bunkó
Az a faeszköz, mellyel a hordók akonáját ki-, és beverik.

Burdigala
Latin elnevezése Bordeauxnak (l. o.).

Burdu / burdó / borduf
Bortartó tömlő neve a hétfalusi csángóknál és részben a háromszéki székelyeknél, melyet többnyire juhbőrből szoktak készíteni. Valószínüleg a régi kunoknál volt használatban s tőlük vették át a csángók meg az oláhok, akik «burduf»-nak nevezik. Az elnevezés különben megvan a persa (azerbejdsáni) törököknél is «burduk» alakban, akik a tömlő ezt a német, bika- vagy kecskebőrből készítik. A burdok szónak a régi besenyő-kun nyelvben «burduv», «burduv» felelt meg s ezt a hangváltozást tünteti föl a csángó és oláh szó.

Burgundi bor
Egyika e legkitünőbb francia boroknak. E borfajta háromféle: a felső B. (Côte d'Or), az alsó B. (Yonne) és az u. n. Macon (Saône et-Loire). A B.- t majdnem kizárólag a pineau (v. noirien) szőllőfajból készítik, melyet nálunk burgundinak neveznek. Szüretkor a szőllőt megválogatják ugyan, de nem szemelik le s csak részben tiporják meg, a többit tiprás nélkül töltik a kádba s csak az erjedés végén, ha a törköly a fölszinre emelkedik, tiporják bele a borba. E tiprást még párszor ismétlik; a szemeket azután pár nap mulva kipréselik s erjedni hagyják. A B. sötét bibervörös szinü, zamatja kitünő; rendkivül sima és erős bor. Fehér burgundit is készítenek, ezek közt a leghiresebb a Mont-Rachet nevü bor. Legujabban pezsgőt is készítenek a burgundi borból, melyet különösen Angliában és Amerikában értekesítenek.(Pallas).

Burgundi szőlő 1
A Buhlander szőlő másik neve. Lásd ott.

Burgundi szőllő 2
Több hires francia szőllőfajta neve melyek közül legjelentékenyebbek a következők: 1. Kék B. (Pineau v. Pinot noir, Bordeaux petit noir; német neve: blauer Clävner, olasz neve: Pignolo). E fajtának köszönheti Franciaország borainak világhirét; a világ összes szőllőfajtái közül ez adja a leghiresebb vörös bort. Fürtje kicsiny, hengeres tömött; bogyója gömbölyü v. hosszukás sötétkék, hamvas, gyengén pettyezett; a bogyóhéj vékony; leve híg, édes, illatos. Hosszu metszést kiván. - 2. Korai kék B. (Madelaine noir, vigne d'Ischia; német neve: früher Clävner v. Jacobstraube). Az előbbi fajtához nagyon hasonló s attól csak korábbi, már augusztus végén beálló érésére, kisebb és lazább fürtjeire, továbbá vastagabbhéju bogyóira nézve különbözik. - 3. Piros B. (Pineau gris, német neve: Ruländer). Fürtje kicsiny, tömött, hengeres, bogyói kicsinyek, hosszad gömbösek, rozsdavörös szinüek. Igen édes, finom bort ad, mely főleg pezsgőgyártásra használatos. - 4. Fehér B. (Pineau blanc Blanc de Champagne). Fürtje kicsiny rövid, ,tömött; bogyói hosszukásak vagy gömbölyüek, világos sárgák áttetszők, gyengéden hamvasak, igen édesek és zamatosak. - 5. Korai fehér B. Az előbbi fajtához nagyon hasonló s tőle csak abban különbözik hogy koraibb érésü s hogy bogyói gömbölyübbek,,sárgás zöldek, feketén pettyezettek; kevésbbé nemes a fehér B.- nál.(Pallas).

Butélia / butella
Hosszú nyakú borospalack.

Butéliás bor
Régies szóhasználattal, palackérett bor.

Butlerage
(ang. ejtsd: bötleréds), az angol koronát régebben az országba behozott bor után megillető vám, mely minden hajó után, amely 20 vagy több tonna bort hozott be, két tonnányit tett. A király pincemesterének (butler) volt
fizetendő, s innen a neve.(Pallas).

Butt
Angol folyadék-mértékegység = 108 gallon = 490,7 liter.

Butykos ( Kapcsolódó témakör)
Szűknyakú, lapos pálinkás edény, üvegből vagy mázas agyagból készítve.

Búb
Hegyalján búbnak hívják a szőlő legmagasabb pontját.

Büdöskő
Kén (-kő),a darabos kén régies neve.

Bütü
A fa szálirányára merőlegesen vágott felület. Ebbe illesztik a feneket. Erdélyi területen a hordó ontráját vagy csinyát értik a bütü alatt.