2009. február 4., szerda

A szőlő tavaszi lemosó permetezése

A kora tavaszi időszakban a legelső kémiai beavatkozás szőlőinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.

A lemosó permetezést gyakorlatilag csak a fás szárú állókultúrákban - szőlőkben, gyümölcsösökben - alkalmazzuk. 

A beavatkozás jelentősége és szerepe, hogy a törzs, az ágak és a vesszők felületén, valamint a kéregrepedésekben telelő kártevők és kórokozók egyedszámát gyérítsük, és így csökkentsük az ültetvények kora tavaszi fertőzöttségét, mérsékeljük a kártételi veszélyt. Továbbá a lemosó permetezésnek van egy ún. általános „fertőtlenítő” szerepe, amellyel jó alapokat teremthetünk az adott évi növényvédelemhez. A megfigyelések alapján a kora tavaszi időszakban a kártevők élettevékenysége előbb kezdődik, mint a természetes ellenségeiké, ezért ebben a korai időszakban azokat is jobban megkíméljük.

A lemosó permetezés idejét tekintve - készítménytől függően - teljes nyugalmi állapotban, illetve kisleveles állapotig végezhetjük el. Célszerű a metszést követően végrehajtani, mert ekkor egyúttal a sebeket is lezárjuk, fertőtlenítjük ez által. A permetezést mindenképpen szélcsendes és fagymentes időben végezzük. Fontos, hogy tényleg lemosásszerűen nagy lémennyiséggel permetezzünk, hogy a permetlé mindenhol befedje a növények felületét, és lehetőleg bejusson a kéregrepedésekbe is. A permetezés hatékonyságát tovább növelhetjük, ha előtte a törzset és az idősebb ágakat megtisztítjuk az elhalt kéregmaradványoktól. 

A lemosó permetezésre felhasználható hatóanyagok száma nem túl nagy, de ettől függetlenül mindenki megtalálhatja az adott kultúrának és növényvédelmi problémának megfelelőt. A készítmények kiválasztása előtt azonban fontos hogy tisztában legyünk az ültetvény növény-egészségügyi állapotával, pontosabban, hogy kártevők vagy kórokozók, avagy mindkettő ellen akarunk védekezni. 

  • Rügypattanás előtt alkalmazhatóak a DNOC hatóanyagú készítmények, mivel rügypattanás után a zöld növényi részeket károsítják. A kártevők és betegségek széles köre ellen, így: levéltetvek és tojásaik, takácsatkák, pajzstetvek, sodrómolyok, bimbólikasztó bogár, tűzelhalás és egyéb a felületen áttelelt betegség és kártevők ellen hatásosak. Mivel ezek a készítmények erős mérgek a felhasználásuk fokozott elővigyázatosságot igényel. Továbbá - mivel minden zöld növényi részt károsít - tekintettel kell lenni az adott ültetvény melletti kultúrákra, mert átsodródva károsodást okoz. 
  • Réz - rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid - hatóanyagú készítmények közös jellemzője, hogy a lisztharmat és a szürkepenész kivételével gyakorlatilag minden gombás és baktériumos betegség ellen hatásosak. További előnyük, hogy a kórozók életfolyamatait több ponton is gátolják, ezért nagyon kicsi az ellenük való rezisztencia kialakulásának veszélye, illetve eddig még nem is alakult ki. Alkalmazásuk a gombás és baktériumos eredetű ágelhalások, vesszőbetegségek és a lombozatot megtámadó betegségek - pl.: tűzelhalás, csonthéjasok ágelhalása, őszibarack levélfodrosodás, málna vesszőbetegségei, szőlő kordonkar elhalását okozó kórokozók - megelőzésére, gyérítésére, ill. mérséklésére ajánlott több kultúrában is.
  • Olajos készítmények.  Elsősorban az állati kártevők ellen hatásosak. Ezek hatóanyaga lehet paraffinolaj, vazelinolaj vagy orsóolaj. Ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képezve a kártevő valamely fejlődési alakján megakadályozzák annak légzését. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek, takácsatkák, körte levélbolha ellen.
  • Poliszulfidkén - kálcium és bárium poliszulfid - hatóanyagúak. Ezek a készítmények a különböző gyümölcskultúrákban és szőlőben pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha, különböző vessző-, kar- és törzsbetegségek, lisztharmat, varasodás, monília és levélfodrosodás ellen engedélyezettek.

A fentebb ismertetett hatóanyagok önállóan és kombinációban is megtalálhatóak az egyes növényvédő-szerekben. A kombinált hatóanyagú permetező szerek előnye, hogy a gyártó általában úgy állítja össze, hogy az adott készítmény rovarkártevők, és betegségek ellen egyaránt hatásos legyen. Ellenkező esetben nekünk kell a keveréket előállítanunk. Ez esetben viszont a permetlékészítés előtt ajánlott kis mennyiségben keverési próbát készíteni, és figyelembe venni a gyártónak a csomagolóburkolaton feltüntetett esetleges ajánlásait, javaslatait.

A hatékonyságot befolyásoló fontos tényező a permetlé-fedettség. Alapelv, hogy a fa, bokor, tőke teljes felületét, kérget, repedéseket tökéletesen vonjuk be, áztassuk el a permetlével. Ez biztosítja, hogy a hatóanyag eléri a kórokozót, pl. az olaj bevonja a kártevőt, s megakadályozza légzését. A konkrét permetlémennyiséget megmondani nem lehet, változik a korona méretétől, a művelésmódtól, a tenyészterülettől, ezért csak irányszámokat lehet adni, pl. a  gyümölcsösökben 800-2000 l/ha (házikertben 8-20 l/100 m2), bogyósoknál 400-800 l/ha (házikertben 4-8 l/100 m2), szőlő esetében 1000-1400 l/ha (házikertben 10-14 l/100 m2).

Nincsenek megjegyzések: