Integrált szőlőtermesztés és borászati tevékenység módszerei Badacsonyban

Téma azonosító száma: 30910

Témafelelősök: Dr. Varga Péter, Németh Csaba

A kutatási program leíró ismertetése:

A Balaton vízminőségének védelme, a szőlőterületek tájalkotó szerepe, a borkultúra idegenforgalmi jelentősége mind megkívánják, az integrált szőlőtermesztési és borászati technológia kutatását a térségben. A korábbi években megkezdett munka folytatásaként, olyan módszereket kívánunk Badacsonyban fejleszteni, kipróbálni és elterjeszteni, amelyek egyaránt megfelelnek az integrált szemléletű termesztéstechnológiák alapelveinek, valamint a helyi ökológiai adottságoknak.

A téma keretében vizsgáljuk a növényvédelem területén azoknak a módszereknek az adaptálását, továbbfejlesztését, amelyekkel a környezet peszticid terhelése csökkenthető. Ezek közül aragadozó atkák áttelepítésével, populációjuk megőrzésével, valamint a szőlőmolyok rajzásdinamikájának vizsgálatával kapcsolatos kutatásainknál Győrffyné Dr. Molnár Júliával dolgozunk együtt. A gombabetegségek elleni növényvédelem területén, az előrejelzésen alapuló eljárások kutatása elsődlegességet élvez. Ennek alapján a különböző előrejelzési technikák összehasonlítása és hatékonyságuk vizsgálata az elsődleges célunk.

A tápanyag-gazdálkodás területén a szőlőültetvények N trágyázásának környezetbarát módszereként, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtrágyákalkalmazhatóságát vizsgáljuk kísérleteinkben. A harmonikus tápelemellátás jegyében, a szőlőültetvények mezo- és mikroelem utánpótlásának módszereit szabadföldi kísérletekben tanulmányozzuk.

A talajművelés területén olyan megoldásokat keresünk, amelyekkel az erózióvédelem mellett a víztakarékosság kritériumának is meg tudunk felelni. Ennek jegyében folytatjuk a talajtakarási kísérleteinket, valamint a különböző mélylazítási módszerek hatásának vizsgálata is a folyamatban lévő kísérleteink között szerepel.

A borászat területén olyan eljárási módszereket próbálunk ki, amelyekkel minimálisra csökkenthető a borászati eljárások során keletkező melléktermékek és hulladék anyagok mennyisége.

A kutatási program eredményeinek rövid összefoglalása:

A szőlőtermesztés technológiai elemei közül, környezet-terhelési szempontból a növényvédelem jelenti a legnagyobb veszélyt. A szőlő növényvédelmében egyik legnagyobb környezetvédelmiveszéllyel járhat az ízeltlábú állati kártevők elleni inszekticidek felhasználása, mivel az ide tartozó készítmények jelentős része „piros” és „sárga” környezetvédelmi besorolású. Rendkívül fontos fegyverténynek tartjuk ezért a hasznos ragadozó atkák áttelepítése, populációjuk megőrzése terén elért eredményeinket.
A Phytoseiidae családba tartozó, nagyobb „hatékonyságú” atkafajok (Typhlodromus sp.) áttelepítésének üzemi méretű megoldásával a gyakorlat számára is hasznosítható eredményt sikerült felmutatnunk.

A szőlő állati kártevői közül a szőlőmolyok rajzásának megfigyelése jelenti az előrejelzés alapját. Több éves megfigyeléseink során megállapítottuk, hogy a szőlőmolyok közül a nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) gyakorlatilag eltűnt a területünkről és a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) csapdázott egyedei alapján kirajzolódó rajzáscsúcs sem indokolta minden évben a kártevő elleni védekezést.

A gombabetegségek (lisztharmat, peronoszpóra) elleni védekezésnél döntő jelentőségű a meteorológiai elemek folyamatos észlelése, feldolgozása és növényvédelmi szempontból történő értelmezése. Intézetünkben ezért évek óta fontos feladatnak tekintjük a műszeres
(HP 100-as, Metos és Boreas készülékek) és a hagyományos előrejelzési módszerek összehasonlító vizsgálatát. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az integrált növényvédelem aktív és hatékony eszköze az előrejelzés, helyes használatával az okszerűtlen beavatkozások száma lecsökken, s így a környezet védelme is megvalósul.

Sajátosan balatoni problémára jelenthetnek megoldást a seregélyek ellen használható netlon hálós kísérleteink eredményei. A főleg különleges minőségű, kései szüretelésű tételeknél szinte nélkülözhetetlen kék színű Netlon-hálók terjedése a Balaton térségében, egyértelműen Intézetünk gyakorlatban is hasznosuló eredményeként értelmezhető.

A szőlőültetvények trágyázási rendszerében a N utánpótlása jelenti az egyik legnagyobb környezeti kockázatot. Környezetbarát módszer lehet, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtörzseket tartalmazó baktériumtrágyák felhasználása a szőlő trágyázási rendszerében. Ez irányú vizsgálataink bíztatóak, de további vizsgálatokat igényelnek. A Mg hiány megoldására is kész javaslattal rendelkezünk, mind a talajon keresztül, mind pedig a lombtrágyázás terén.

Talajtakarási-talajművelési kísérletünkben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén nagy mennyiségben keletkező, a sás-nád-szolidágós takaróanyagot sikeresen alkalmaztuk talajtakarási célra. A mechanikailag művelt és füvesített kezelésekhez képest így megőrizhető a talaj nedvességtartalma, kellő gyomvisszatartó hatás érvényesül, kedvezővé válik a szőlő tápanyag-gazdálkodása a könnyebb hozzáférhetőség miatt, nő a termésátlag és savasabb karakterű lesz a bor. Talajlazítási kísérletünk igazolta a mélylazítás előnyös tulajdonságait. Pozitív hatást gyakorolt a termésátlagra, a hajtásnövekedésre a nem lazított kezelésekhez képest.

Intézetünknél az elmúlt időszak borászati fejlesztéseinek folytatásaként egy vákuum-dobszűrő beszerzése teljessé teszi a modern, környezetbarát feldolgozási, borkezelési eljárások alkalmazását. A berendezés használatával lehetővé válik, hogy a korszerű szőlő-feldolgozási technológia szerint történő mustülepítés után keletkező, aljból visszanyerhető musttal növelni tudjuk a magas minőségű alapanyag arányát. Az ily módon tisztított üledék mennyisége 40-45%-al kevesebb lesz, így a környezetet terhelő melléktermék mennyisége lényegesen csökken.

A kutatási program jövőbeni tervei:

Az EU-s támogatási forrásokhoz való hozzáférésen túl, a környezetközpontú szőlőtermesztési módszerek elterjesztésének a Balaton térségében, a tó vízminőségvédelme és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő, nagy felületű szőlő ültetvény-állomány miatt még külön jelentősége is van.

A kutatási program keretében ezért a növényvédelem, a talajművelés és talajerő-gazdálkodás területén tovább kívánjuk folytatni a korábban tartamkísérlet jelleggel beállított, az előzőekben vázolt kísérleteinket.

Mivel az integrált szemlélet feltételezi a technológia folyamatos fejlesztését, ehhez pedig szükség van az időközben felmerülő új problémák kísérleti tisztázására, néhány új elemmel kívánjuk bővíteni a jövőben a programot.

A növényvédelem területén az utóbbi években aggodalomra okot adó egyes jelenségek (Filoxéra-, ESCA- és a Fitoplazmák kártételének növekedése, kabóca kérdéskör) és az ellenük való védekezési lehetőségek tanulmányozásával is ki kívánjuk egészíteni a programot.

Talajművelés területén, a hozzánk sok tekintetben hasonló adottságú burgerlandi szőlőterületeken eredményesen alkalmazott un. időszaki növénytakarást (vetett és természetes növénytakaró) alkalmazó módszerek adaptálásának kísérleti hátterét is biztosítani szeretnénk.

A talajerő-gazdálkodás témakörében a készletező trágyázási rendszerben felhasználható Mg (Kieserit) trágyázás és a szervesanyag utánpótlás módszereinek fejlesztése szerepel a terveink között.

forrásom a http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/szbki/integralt.htm