Peronoszpóra Plasmopara viticola
A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon a növény szöveteibe és az élõ sejtekbõl táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvezõ idõjárás esetén (meleg, párás, esõs) már virágzás elõtt (május közepén) is fertõzhet, s nyár végéig veszélyes lehet.
Életfeltétele a 13°C feletti hõmérséklet és 10 mm csapadék.
Konídiumokkal, illetve az azokból kiszabaduló rajzóspórákkal terjed. Megtámadja a bimbós és kinyílt virágokat, a leveleket, a hajtásokat, a zöldbogyós fürtöket a zsendülés kezdetéig.
Kezdeti tünete a leveleken jelentkezõ "olajfolt". Majd a levél fonákán fehér "kivirágzás" jelenik meg, késõbb a folt beszárad. A bogyók húsa barnul, hosszanti irányban ráncosodik, turgorját elveszti, le is pereghet.
Védekezés
Kiemelkedõ fontosságú a megelõzõ védekezés. A fertõzés lehetõségét és a lappangási idõt figyelembe véve kell idõzíteni a permetezéseket. Védekezhetünk különféle reztartalmú, vegyes és nem réztartalmú szerekkel is!
A magnézium ( hiánya ) (Mg)
A magnézium jelentősége, felvétele, hiánytünetei
A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények
asszimilációs folyamataiban. Szerepe a fotoszintézis mellett a glikolízisben, a Szentgyörgyi-Krebs ciklusban, a légzésben, valamint a zsír (olaj)-, szénhidrát- és a fehérjeszintézis egyes folyamataiban is meghatározó. A magnéziumot a növények kétértékű kation formájában veszik fel a talajból. A felvétel során az ionantagonizmus törvényszerűségei érvényesülnek.
Az összefüggések következtében a káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés
magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott.
Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a
N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja.
A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken
diagnosztizálhatjuk. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a
növények alsóbb levelei sápdttá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig
zöld marad (érközi klorózis). A hiány előrehaladtával a klorofill teljes pusztulása után a
klorotikus felületeken először sárga - narancssárga, vörös – bíborvörös elszíneződés
keletkezik, mely a későbbiekben barna elhalt foltokká alakul át. A magnéziumhiány
következtében károsodott levelek általában hamar lehullanak, mely a gyümölcsfák
felkopaszodásához vezethet.
Egyszikűeknél a hiány az erek mentén gyöngysorszerűen kialakuló márványozottságot okoz
(tigrisfoltosság). Számos esetben az idősebb levelek vöröses – bíbor elszíneződése, valamint
klorotikus csíkok megjelenése figyelhető meg. A hiány további következménye, hogy a
levelek a csúcstól kezdődően száradásnak indulnak.
Szőlőültetvények krónikus Mg hiányának jellegzetes tünete (következménye) az ún.
fürtkocsánybénulás, mely jelentős termésveszteséghez, illetve minőségromláshoz
vezethet.
A magnéziumtöbblet ugyanolyan káros, mint a magnézium hiánya. A túlzott Mg ellátotás
következtében a Ca/Mg arány felbomlását tapasztalhatjuk. A magnézium többlet hatására
kialakuló relatív kaciumhiány következtében a növények gyökerei károsodnak és a Ca
hiányhoz hasonló tünetek jelennek meg a hajtásokon.
A rendszeresen elvégzett talajvizsgálatok mellett termesztett növényeink tápelem (így
Mg) ellátottságáról a megfelelő időpontban, szakszerűen elvégzett növényvizsgálatok
eredményeiből tájékozódhatunk.
A talaj magnéziumformái, magnéziumtrágyázás
A magnézium főleg szilikátok (biotit, vermikulit stb.) és karbonátok (magnezit, dolomit)
formájában található a talajban. A talaj magnéziumtartalmából azonban csak a könnyen
felvehető (oldott és adszorbeált) résznek van közvetlen növénytáplálási jelentősége. Ezt a
növények számára hozzáférhető részt a hazai analitikai gyakorlatban 1:2,5 talaj:oldószer
arányú 1 mol/l KCl-ban határozzuk meg.
A talajvizsgálati eredmények alapján talajaink 7%-a gyenge, 4%-a közepes és döntő többsége
(mintegy 89%-a) jó Mg ellátottságot mutat. Mg hiányos területekkel főleg ásványi
kolloidokban szegény savanyú homoktalajokon találkozhatunk.
Jegyezzük meg, hogy erősen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített
talajokon számolnunk kell az esetleges magnéziumhiány mgejelenésére. A hiányt a nagy
dózisú nitrogén-, foszfor-, valamint káliumtrágyázás tovább fokozza, így ilyen
területeken a tápanyagellátást végezzük különösen körültekintően! Területeinken
törekedjünk a Ca:Mg = 6, valamint a K:Mg = 0,5 ionarány kialakítására és fenntartására.
Levéltrágyázásra 1-4 kg/ha Mg hatóanyag kijuttatása javasolható 1-2% os oldat formájában.
Az erre a célra leginkább megfelelő, vízben jól oldódó vegyület a keserűsó, vagy más néven
magnézium-szulfát (MgSO4 *7 H2O).
Mg tartalmú műtrágyaféleségek, javítóanyagok
Műtrágya, javítóanyag Mg%
Keserűsó 10
Kieserit 17
Agronit 2
Kardonit 5
Mg-ammónium-foszfát 14
Korn-Kali 4
Magnesia Kainit 3
Patent.kali 6,6
Plantosan 4D 3,6
Volldünger Linz 0,6
Dolomit 10-13
A tápanyagellátás tervezése során ne feledjük, hogy a sikeres beavatkozás alapja a
területet (talajt) és az állományt jól reprezentáló mintákból nyert hiteles talaj-, illetve
növényvizsgálati eredmények megléte.
A laborvizsgálatokra alapozott tápanyagellátás x Ft/ha/év költsége
-
a racionalizált és így környezetkímélő műtrágya kijuttatáson
-
az egészségesebb, ellenállóbb állományon
-
a jobb termésminőségen
-
a nagyobb termésmennyiségen
és az ezáltal realizált nagyobb nyereségen/megtakarításon keresztül többszörösen
megtérül!
forrásom a http://www.uis.hu/download/A%20magnezium.pdf.
========================================================
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése