2008. január 4., péntek

Magyarország borvidékei

HAZÁNK BORVIDÉKEINEK JELLEMZÉSE


http://www.metro.co.hu/images/bor/tokaj1.jpg


Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések


A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.neszmely.hu/neszmelybor/img/cimer.gif”.1. ÁSZÁR-NESZMÉLYI BORVIDÉK


a) Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely,
b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Története

Az Ászár-Neszmélyi borvidék története, illetve annak szőlőtermesztése közel kétezer éves múltra tekint vissza. A római birodalomhoz tartozó Dél-Pannónia tartományból fokozatosan történt a terjeszkedés északra, s ezzel együtt hódított a szőlőkultúra is. A honfoglalást és az ország alapítást követően e térség szőlőtermesztése ismét fellendült, kis túlzással ekkor élte a fénykorát, hiszen az Árpád-korban ide összpontosult az ország irányítása, Esztergom volt a főváros, s a királyi lakomák elmaradhatatlan kelléke volt a szőlő és a bor minden fajtája. A XIV. században már a kedvelt italok között említik az innen származó borokat. A török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A törökök kiverése utáni idők a szőlőtermesztés felvirágozásáról tanúskodnak, később a szabadságharcos időkben kialakult helyzet ismét csak a fejlődést segítette elő. A kuruc szabadságharcok alatt a katonáknak nagy mennyiségű bort szállítottak, s ezzel egyértelműen serkentették a szőlőtermelést.
A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talaj immunis a szőlőgyökértetűre és a fajtaszerkeszet is megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, melyet az új telepítések hatására 1977-ben visszaszerzett. Az Ászár-Neszmélyi borvidéken az összes feldolgozott szőlőnek mindössze tíz százalékát termelik meg helyben, a fennmaradó kilencven százalékot az ország 12 egyéb híres borvidékéről szerzik be. A felvásárlási helyek aszerint változhatnak, hogy éppen hol található a legjobb minőségű szőlő.

A borvidék jellemzői

Legjobb termő területei 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és Gerecse hegység napfényes lejtőin. Általában lankás dombvidék völgyekkel tagolva. Némely domboldal igen meredeken néz a Duna felé. Az itt-ott mészkövön és dolomiton kialakult rendzina talajok, és a homokkövön, márgán, löszön és homokon létrejött erdőtalajok mellett a löszön kialakult barna erdőtalaj az uralkodó. Kiegyenlített kontinentális klíma mellett a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző, mely viszonylag alacsony napbesugárzással társul éves szinten. Az esetleges viharok ellen a környező hegyek nyújtanak biztonságot a szőlőterületeknek. Ez a nedves-hűvös gyenge és elég ritkán előforduló késő tavaszi és korai őszi fagyokkal tarkított klíma az illatokban és aromákban gazdag, ún. karcsú borok előállítását teszi lehetővé. Az Ászár-Neszmélyi Borvidék borait általában redutív körülmények között, oxigéntől elzártan állítják elő, így a borok igen intenzív gyümölcsillatot és finom savak gazdag palettáját felvonultatják. Tipikusan északi borokkal találkozunk ezen a vidéken.Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas.

Termesztett szőlőfajták

Ma a fehér szőlők közül jellemzően a Chardonnay, Olaszrizling, Müller-Thurgau, Zöld veltelini, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Tramini és Ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling és a Leányka.

Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett Ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a Budai fehér, Sárfehér, Zöld szilváni és Juhfark fajtákat (és a kék Kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.

Kékszőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.

A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.

Borházak és pincészetek

A borvidék nemrégiben nyerte el, ill. kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dícsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert. Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ádám 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.

Ászár-Neszmélyi borvidék Hegyközségi Tanácsa:
Székhelye:
2911 Mocsa, Boldogasszonypuszta
Postacíme:
2911 Mocsa, Boldogasszonypuszta
Küldött: Kamocsay Ákos 2544 Neszmély, Pf. 4.

Tel: (34) 550-450
Fax: (34) 550-451
Mobil: (30) 284-4837
E-mail: akos@hilltop.hu
Titkár: Váradiné Gombás Teodóra 2900 Mocsa, Jedlik Á. u. 9.

Tel: (34) 349-523
Fax: (34) 349-523
Mobil:
E-mail: neszmht@freemail.hu


A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.badacsonyiborut.hu/images/BORUT%20TABLA.jpg”.2. BADACSONYI BORVIDÉK

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Története

A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, Probus császár nagy telepítéseket is végeztetett itt. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonba került. A badacsonyi ürmös a 18. – 19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírévre tett szert.

A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj errózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jellegzetes helyi fajátává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.

A borvidék jellemzői

Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.

Termesztett szőlőfajták

A legnagyobb mennyiségben Olasz rizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba. Nagyobb termőterületen található meg a Szürkebarát, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling és a Chardonnay is. A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus bora lesz.

A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, zamatosak. Jellemző a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés. Bár a reduktív borkezelés és egyéb, modern technológiák is terjedőben vannak, egyelőre nem változtatták meg jelentősen a vidék borainak jellegét.

Borházak és pincészetek



3. BALATONBOGLÁRI BORVIDÉK

a) Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi,
b) Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma,
c) Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.


Története:

Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Honfoglaló elődeink a Kaukázus vidékén ismerték meg e növényt.

Szent István államalapítását követően Pannonhalmán alakult ki a bencés szerzetesrendrend magyarországi központja (1002) -, majd I. András a Tihanyi Apátságot (1055), ezt követően Szent László királyunk a közeli somogyvári apátságot a franciaországi Saint-Gilles szerzeteseinek meghívásával (1091) alapította meg. A magyar királyok adományozó levelei szerint a szerzetesek jelentős birtokokat kaptak, szántókat, erdőket, legelőket, szőlős kerteket és gyümölcsösöket is. Joggal feltételezhetjük, hogy a kor legfejlettebb kertészeti eljárásait alkalmazták a szerzetesek ezen a vidéken is. A kolostor környezetében a lakosság is egyre több szőlőt telepített.

A Somogy Vármegye címerét 1498-ban II. László királytól kapta, e címer központi helyén egy szőlőfürtöt tartó kar látható. Az adománylevél szerint ebben a vármegyében olyan bőségében van a bor, hogy ezáltal országunk leggazdagabb vármegyéihez sorolható Somogy Vármegye. E virágzó szőlőtermesztésnek a másfél évszázados török hódoltság vetett véget, majd később az újjáéledő szőlőkultúrát a múlt század végén a filoxéra pusztította el.

A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki. A megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Rt volt. Napjainkban tizenhat hegyközség területén közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát.


A borvidék jellemzői

Balaton déli partján, a Somogyi- dombságon terül el. Klímája kiegyenlített napfényben gazdag. Hőmérséklete, csapadék ellátottsága meglehetősen kedvező.

Talaj szempontjából egységes, A szőlőültetvények Külső-Somogy, a Dunántúli és a Somogy-Tolnai dombvidékeken, pleisztocén löszön kialakult barna erdőtalajokon, barnaföldeken, helyenként homokon települtek. E talajtípus viszonylag mélyrétegű, jó tápanyag és vízgazdálkodású. Ennek köszönhetően nincs vízhiány, amely akadályozná a szőlő élettevékenységét, a cukor-, sav-, aromaképződést, nem égnek el a savak, nem tompulnak le a zamatok és illatok. A jó bor egyik legnagyobb értéke a sav, ennek mennyisége, összetétele, finomsága, eleganciája és az ehhez kapcsolódó aroma-, illat-, zamatanyagok harmóniája.

Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták fajták is, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak.

Fő fajtái, Chardonnay, Olaszrizling, Királylányka, Rajnai rizling, Merlot, Kékfrankos, Zweigelt. Reduktiv fehérborai elegánsak, aromában, gazdagok, de többnyire lágyak. Vörösborai színanyagban gazdagok, bársonyos, harmonikus jellegűek. Jelentős a szőlőlé és a pezsgőgyártása.


Borházak és pincészetek


4. BALATONFÜREDI- CSOPAKI BORVIDÉK

a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,
b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Kelta időktől termesztenek szőlőt, melyet a honfoglalás után is folytattak. A klíma hasonló a badacsonyi klímájához. A talaj sokkal változatosabb. Jellemzőképződmény a fillit - pala melyre vörös homokkő települt. A kovasavban, vasoxidtól a talaj vörös. Megtalálható a mészkövön, löszön erdőtalaj is. Jellemző fajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Tramini, Ottonel muskotály, Kéknyelű, Sauvignon, Merlot, Zweigelt. A borvidék borai lágyabbak minta badacsonyi., jellegzetes illatúak, zamatúak.


5. BALATON-FELVIDÉKI BORVIDÉK

a) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp,
b) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy,
c) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A Káli medence, Keszthely, Tapolcai hegység és környékét foglalja magába. Éghajlata kevésbé kiegyenlített. Előfordulhatnak kisseb téli tavaszi fagyok. A talaj rendkívül változatos, alapkőzeten / mészkő, dolomit, pannonagyag, lösz, márga / barna erdőtalaj, rendzina, köves földes kopárok. Tipikusan fehérbortermelő vidék. Fő szőlő fajtái: Olaszrizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon. Borai élénk savösszetételű, diszkrét illatúak elegánsak.


6. BÜKKI BORVIDÉK

Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

1970.-ben vált önálló borvidékké. A miskolci bort évszázadokon át a bányavárosokba a és Lengyelországba értékesítették. Tibolddaróc térségéből a Furmint, Olaszrizling pezsgő alapborokat szállították Budafokra. A borvidék a Bükk déli lejtőjén helyezkedik el . 19 helységet foglal magába. Éghajlati szélsőségeket csökkenti a Bükk hegység. Így is a fakadás 10 napot késik az országos átlaghoz képest. A talaj riolitból, riolittufából és pannonüledékből áll. Jellemző talajtípus az erubóz a fekete nyirok, a barna föld és az anyagbemosódásos barna erdőtalaj. A csatlakozó részeken a csernozjom kerül előtérbe. Fő fajtái: Olaszrizling, Leányka, Rizlingszilváni, de megtalálható, a Zenit , a Pinot blanc, a Cserszegi fűszeres, a Medina, a Zweigelt és a Semillon is. Borai, zamatosak, illatosak, savakban gazdagok.


7. CSONGRÁDI BORVIDÉK

a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,
b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,
c) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó,
d) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma: változatos, szélsőséges, a legmelegebb borvidék.
A talaj: lösz, vagy lösszel kevert homok.
Fő fajtái: a Kadarka, Kövidinka, Ezerjó, Olasz rizling. Cabernet France, Kékfrankos.


8. EGRI BORVIDÉK

a) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét,
b) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Az egri borvidéken a szőlőművelés a frankokig, a rómaiakig de egyes feltételezések szerint csak a honfoglalás koráig vezethető vissza. Egerbe is a rácok hozták a Kadarkát. Egyes mondák szerint a török vár ostroma idejéből származik a Bikavér elnevezés. A Bükk-hegység nyugati dombjain, terül el. Két része van, az Egri és a Debrői. Az ország leghidegebb, legszárazabb borvidéke. Északról a Bükk megvédi a hideg levegőtől. A talajok mészkő, dolomit, riolittufa, illetve agyagpala málladékán alakult ki. Barna erdőtalaj, barnaföld és nyirok jellemzi. Szőlőfajtái: korábban Kadarka és Kékfrankos adta a Bikavér alapját. Később a Kadarka kiszorult, helyét a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, a Merlot, a Kékoportó, a Blauburger vette át. Az Egri Bikavér sötét színű, testes, bársonyos, fanyar ízű. A fűszeres illata ászkolás után alakul ki. A leányka mellett elterjedt az Olasz rizling, Rizlingszilváni.


9. ETYEK- BUDAI BORVIDÉK

a) Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm,
b) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok,
c) Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A Vértes, Velencei - hegység, Etyeki- fennsík, Budai hegységek lábai. Évi átlaghőmérséklet alacsonyabb az országosnál, a csapadék kiegyenlítettebb. A talajképző anyag a mészkő, dolomit, gránit. A talajtipusok csernozjom, barna erdőtalaj és a lösz. Fajtái: Chardonnay, Olaszrizling, Zöld veltelini. Borai ma is a pezsgőgyártás alapját szolgálják. Etyek környékéről üditő savtartalmú, illatos, reduktív bor is piacra kerül.


10. HAJÓS - BAJAI BORVIDÉK

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A klíma szélsőséges, jelentős a fagykár.
A talaj: lösz, réti agyagon lepelhomok.
Jelentős német lakosság hatására külföldi fajták térhóditása.
Fajták: Rajnai rizling, Kékfrankos. Chardonnai, Cserszegi, Olasz rizling, Cabernet Souvignon, Rajnai rizling, Zweigelt.Borai felveszik aversenyt a hegyvidék boraival. Hires a Hajósi pincesor.


11. KUNSÁGI BORVIDÉK

a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút, Tompa, Kelebia,
b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Heves, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel,
c) Duna menti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl,
d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,
e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,
f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,
g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana,
h) Tisza menti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Az ország legnagyobb területű borvidéke. Klíma szélsőséges. Nagy nyári szárazság, napperzselés és nagy téli, tavaszi fagyok jellemzőek. Jelentősek a fagykárok. A talajvízszint általában magas / 2-5 m / bár az elmúlt időben csökken. Ezek a tényezők és a gazdasági körülmények miatt területe jelentősen csökkent. A talaj:a déli részen lösszel kever, tápanyagban, humuszban gazdag homok. A Tisza mentén savanyú homok. A Duna mentén mezőségi és réti talajokat fedő lepelhomk. Gyakoriak a sülevényes, humuszban szegény homokbuckák. Fajták: gyakorlatilag az összes engedélyezett fajtát termesztik. Fő fajtái Arany sárfehér, Kövidinka, Ezerjó, Chardonnay, Kékfrankos, Kadarka, Kunleány. Bácskában fehérbort adó fajták, a Duna mentén tömegbortermelés folyik, a Tiszamentén asztali és minőségi bort termelnek. Borai a hegyvidéki fajtákéhoz képest kevésbé testesek. Gyakori a magas cukor és alkoholtartalom. Fehérbora kellemes ízűek, lágyak.


12. MÁTRAI BORVIDÉK

a) Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta,
b) Síkvidéki körzet: Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A szőlőtermelés a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. 1040.-ben Aba nemzetség területeiről esik szó. A középkorban a fő fajta a kadarka. Filoxéravész után fehér szőlőt telepítenek, nagy %.-ban csemegeszőlőt /Chasselas/. Az oltványkészítést először a nagyrédei, abasári gazdák kezdik. A Mátra megvédi a hideg szelektől. A késői tavaszodást egy hetes későbbi hajtás követi. A talaj, pannon agyag, márga, és lösz. Elterjedt talajtípus a csernozjom barna erdőtalaj, a fekete nyiroktalaj és a barna föld. Jellegzetes fajtái közzé tartozik az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Leányka, Tramini, és a Hárslevelű. Illatban aromában gazdag, harmonikus borokat készítenek. A kékszőlők közül a Kékfrankos és a Zweigelt a legismertebb.


13. MÓRI BORVIDÉK

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A Móri- árokba, Vértes hegység déli lejtőin terül el. Régi bortermő vidék. Hírnevét az 1700- az évek után betelepített németeknek köszönheti. A szőlőkultúrához tartozik a kopaszmetszéses fejművelés, a gyomlálás. A Vértes hegységet karbon alkotja, előterébe pannonagyag, lösz, homok kavics található. Szellős huzatos klímájú ami nem kedvez a gombabetegségeknek. Csak fehérbort termesztenek. Eleinte kizárólag Ezerjót, későbbiekben Leanykát, Zöldveltelinit, Irsai Olivért és Chardonnayt.
A móri borok kellemes illatúak, testesek, tüzesek.


14. NAGY-SOMLÓI BORVIDÉK

a) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Sitke,
b) Somló-hegyi körzet: Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Az ország legkisebb borvidéke. Valószínű, már a kelták, rómaiak termesztettek szőlőt a vidéken. Olasz betelepítettek hozták magukkal a Furmintot. Éghajlata kiegyenlített, de nagyon szeles, mérsékelten meleg és napfényben gazdag. Alapkőzete bazalt, ezen terül el a törmelékes lösz, a barna erdőtalaj, feketenyirok. Fajtái a Furmint, a Hárslevelű, az Olasz rizling, és a Juhfark. A somlói borok testesek, tüzesek, kemény karakterűek. A nászéjszakák bora. A mikroelemeknek és az oxidatív kezelés adja a jellegzetes somlói ízt.


15. PANNONHALMI BORVIDÉK

Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Szt. István alapítólevelében már említi a szőlőtermesztést.
Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, viszonylag enyhe telű. Löszön kialakult barna erdőtalaj. Legelterjedtebb fajták: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Rajnai rizling és a Tramini. Korábban oxidatív, manapság zamatanyagokban gazdag reduktív bort készítenek.


16. PÉCSI BORVIDÉK

a) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlőrinc, Szigetvár,
b) Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,
c) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Római korból maradtak fel leletek a szőlőtermelésről. A honfoglalás idejében fejlett szőlőkultúra volt a területen. A XIV. században Tokaji bort akart készíteni egy káptalan, de nem csak szőlőt hanem tokaji földet is szállított ide. Valószínű ekkor került ide a Furmint. A borvidék a Mecsek lejtőin a Villányi-dombvidékig tart. A Mecsek talajképzője a pannon üledék és a lösz. Emellett megtalálható, a pala, a mészkő és a homokkő is. A Mecsekalja éghajlata szubmediterrán. Forró, napsütéses nyarak és a viszonylag enyhe tél jellemzi. Az éghajlat miatt a leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. A csapadék mennyisége közepes ezért gyakori a vízhiány. Elterjedt fajtái, Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai rizling, Tramini, Cirfandli. A borok általában testesek, nagy alkoholtartalmúak, lágyak. Pécsett hagyománya van a pezsgőgyártásnak.


17. A SOPRONI BORVIDÉK

a) Kőszegi körzet: Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes,
b) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Már a kelta időkben is volt szőlőtermesztés, a rómaiak idejében itt vezetett a híres borostyán út, ami fellendítette a szőlő termesztést. A török uralom idején a borkereskedelem központja Sopron volt. A klíma szubalpin. A nyár hűvös, csapadékos. A szél erős és hideg az Alpok miatt. A Fertő tónak hatása van a mikroklímára. A változatos alapkőzetre, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalaj és barna erdőtalaj alakult ki. A terület nagy részén vörösbort termelnek. Alapfajták a Kékfrankos és a Zöldveltelini. A hűvös időjárás miatt a borok alkoholtartalomban szegények savban markánsak, tanninban gazdagok.


18. SZEKSZÁRDI BORVIDÉK

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A bortermelés alapjait a kelták, rómaiak rakták le. A honfoglalók már virágzó borkultúrát találtak itt. 35 km- es karéjban húzódik a Duna mentén. A területet vastag lösztakaró, pannonhomok, barna erdőtalaj borítja. Éghajlata napfényes és meleg. A tél enyhe, fagyok nincsenek. A klíma kiválóan alkalmas a vörösbor- szőlő termesztésre. A fajták: Kékfrankos, Merlot, Kadarka, Kékoportó, Olasz rizling, Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöldveltelini. A borvidékre jellemző a lágy, harmonikus fehérborok és a sötét színű, testes, bársonyos, fűszeres zamatú, kiváló minőségű vörösborok. Eger mellett, Szekszárd is használhatja a ,,Bikavér'' megnevezést. A Bikavért hagyományosan Kadarka, Kékfrankos és Kékoportó felhasználásával készítenek.


19. VILLÁNYI BORVIDÉK

a) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány,
b) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A rómaiak már termeltek szőlőt. A középkorban a rácok telepednek meg kik elterjesztik a Kadarkát. Török uralom végére a vidék elnéptelenedik helyükre németek települnek be, feltehetőleg ők hozták be a Kékoportót. A filoxéravész után a terület rekonstrukciójában nagy szerepe van Teleki Zsigmondnak. Az ültetvények Villányi- hegységen és annak előterében helyezkednek el. A legimpozánsabb hegye a Nagyharsány. Az éghajlat a Mecseki borvidékhez hasonlító szubmediterrán, csak annál csapadékosabb és szelesebb. Napfényben és hőösszegben a leggazdagabb borvidékünk. A talaj mészkő, melyet több méter vastagságban lösz és meszes agyag takar. A déli lejtőkön barna erdőtalajok jellemzőek. Nagyüzemből a Kadarka eltűnt a Kékoportó visszaszorult. Jelenleg vezető vörösborszőlő-fajták, a Kékfrankos, a Cabernet franc, a Merlot, a Cabernet sauvignon. Fehérborszőlő-fajták, az Olasz rizling, és a Hárslevelű. A vörösborokat a rubin és a gránátvörös szin jellemzi. Az intenzív illat, testesség lágyság már-már a mediterrán borok tulajdonságával vetekszik. A fehérborok fajtajellegesek, illatban, zamatban gazdagok és harmonikusak. A borturizmus kedvelt úti célja a siklósi, villányi pincesor.


20. A TOKAJI BORVIDÉK

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Nevét Tokaj városáról kapta, honfoglalás előtt szlávok lakták, „sztokaj” két folyót jelent. A szőlőtermesztést a tatárjárás után ide telepített olasz telepesek fojtatják. Innen ered Olaszliszka, Bodrogolaszi helységnevünk. Ekkor Furmintot és Bakatort termesztenek. Jelentősége 1550 után nő meg a török megszállás miatt addig jelentős borvidékeink kivitelét gátolják. Az aszúkészités máig ismert módját Szepsi Laczkó Máté találja ki, ezzel lepi meg Lórántffy Zsuzsuzsanna fejedelemasszonyt 1650.-ben melyet Oremus szőlőből készít. II. Rákóczi Ferenc, Hegyalja legnagyobb szőlőbirtokosa volt. A hadjáratok költségeit a bor bevételeiből fedezi. A filoxéravész után csak Furmintot, Hárslevelűt, Sárgamuskotályt és Oremust telepítenek. 1960 után a telepítés a Nagykopaszról lekerül a szoknyára. A terület Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig terjed, a Zempléni hegység déli, délnyugati lejtőin. Éghajlata kontinentális, a nyár száraz a tél hideg. Hosszú csapadékos ősz miatt kialakul a Botritis cinarea fertőzés, mely hatására kialakul az aszúsodás. Évszázados hagyományok alapján készül a szamorodni és az aszú. Különlegesség az aszúeszencia, eszencia. Helyi specialitás a fordítás és a máslás. Máslásnál a törkölyre, a fordításnál a seprőre öntik az újbort illetve a mustot. A talaj főként riolitból illetve tufából álló vulkánikus kőzeteken agyaglemosódásos nyiroktalaj, barna erdőtalaj és barnaföld. Kötött, nehezen művelhető. A borok magas alkohol-, és cukorfokúak. Testesek, magas savtartalmúak. Nehezen fejlődnek, de nehezen öregszenek. A klasszikus oxidatív eljárással készült borok borostyán színűek, jellegzetes illatúak. Az íz jellemzője a föld, kenyér íz, mely évjárattól függően mandula, csokoládé, szentjánoskenyér íz.


21. TOLNAI BORVIDÉK

a) Tamási körzet: Aba, Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Szabadbattyán, Szabadhidvég, Tamási, Tolnanémedi,
b) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna,
c) Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagymányok, Tevel, Závod településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Éghajlata hasonlit a Szekszárdihoz. Fagyok ritkán sújtják. Talaj homoktalaj, barna erdőtalaj, barnaföld. Fajták, Chardonnay, Olaszrizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Zenit. Kékszőlő: Cabernet franc, Cabernet sauvignon,Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt.


22. ZALAI BORVIDÉK

a) Muravidéki körzet: Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk,
b) Zala-menti körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Zalai dombvidék, sűrű völgy és dombok váltogatják egymást. A talajképző a lösz, melyen barna erdőtalaj, barnaföldet találunk. Klímája kiegyenlített, napfényben gazdag. Csapadék ellátottsága ideális. Fő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöldveltelini. Borai zamatosak, illatosak savai változatosak, élénkek.

Borok meghatározása:

Tájbor

1. § (1) Az ország területénél kisebb földrajzi egység neve használható arra a borászati termékre, amely a megyei szőlőfajta listában besorolt szőlőből készült.

(2) A tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek listáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A tájbor elnevezése

2. § A helyi érdekeltségű termelő vagy termelői szervezet, az illetékes hegyközségi tanács véleményének figyelembevételével a Bor Eredetvédelmi Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) kezdeményezi a földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevének meghatározását, a megnevezés alapjául szolgáló terület pontos meghatározásával, valamint a tájbor készítésére használni kívánt szőlőfajták felsorolásával. A Bizottság a kérelmet véleményezi és felterjeszti a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez (a továbbiakban: miniszter), aki a tájbor elnevezését rendeletben határozza meg.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor

3. § (1) Meghatározott termőhelyről származó minőségi borra földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek nevei mint származáshely-megnevezések a címkén önállóan használhatók. A körzet, a település és a dűlő nevei csak a borvidék vagy a borvidéki-régió nevével együtt jelölhetők a bor címkéjén.

(2) A meghatározott termőhely neve mint földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység neve használható - m.t. minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből készült - a borra, gyöngyöző borra, pezsgőre, valamint a likőrborra.

(3) A borvidékek és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

Védett eredetű bor

4. § (1) A védett eredetű bornak rendelkeznie kell az adott földrajzi eredetre jellemző ökológiai és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) tényezők jellemzőivel, és az ehhez kapcsolható termelési háttérrel. A védett eredetű borban felismerhetőnek kell lennie a földrajzi eredetét jellemző ökológiai sajátosságoknak és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) jellemzőknek, ezek hagyományainak és fejlesztési eredményeinek.

(2) A védett eredetű bor földrajzi eredetjelölésére szolgáló származáshely-megnevezéseket és azok használatát az adott védett eredetű bort szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza. A védett eredetű bor megnevezése kizárja annak más, az adott meghatározott termőhelyről származó minőségi borra való használatát.

(3) A védett eredetű bor megnevezése a szabályzatában meghatározott termőhely nevéből és fajtából, vagy az utóbbit helyettesítő kifejezésből áll.

(4) Védett eredetű bor megnevezésében feltüntethető a szabályzatában felsorolt és pontosan körülhatárolt dűlők neve is.

Védett eredetű bor rendtartása

5. § (1) A védett eredetű bor rendtartásának elfogadását helyi termelő vagy termelői csoport kezdeményezi. A rendtartás szabályzatát a kezdeményezők bevonásával az illetékes hegyközségi tanács készíti el, az érdekelt hegyközségek véleményeinek figyelembevételével. A Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a védett eredetű bor rendtartását rendeletben adja ki.

(2) A védett eredetű bor szabályzatának tartalmaznia kell:

a) a földrajzi eredet lehatárolását;

b) a földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egység nevének meghatározását;

c) a szőlőfajta használatát;

d) a szőlőtermesztési technológiára, ültetvények hozamszintjét;

e) a borászati technológiát;

f)

g) a bor kiszerelését;

h) a bor megnevezését.

(3) A védett eredetű bor rendtartásának felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a védett eredetű bor kialakításának indoklását;

b) a védett eredetű bor létrehozásának előzményeit;

c) a védett eredetű bor történelmi, ökológiai, humán, technológiai feltételeinek megléte, melyre alapozva az adott meghatározott termőhelyen készített más boroktól eltérő, magasabb minőségű bor készíthető;

d) a kezdeményezők védett eredetű bor előzményeként készített borainak gazdasági háttere, a védett eredetű bor várható piaci fogadtatása, elosztási csatornái.

Borvidéki régió rendtartása

6. § (1) A rendtartás elfogadását az érdekelt borvidéki hegyközségi tanácsok együttesen kezdeményezik. A rendtartás szabályzatát az illetékes hegyközségi tanácsok készítik el, az érdekelt hegyközségek véleményének figyelembevételével. A Bizottság a HNT véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a borvidéki régió rendtartását rendeletben adja ki.

(2) A Borvidéki régió rendtartásának tartalmaznia kell:

a) a régió nevét;

b) szőlőfajta használatának előírásait, ültetvények hozamszabályozását;

c)-d)

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról szóló 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 24-27. §-ai hatályukat vesztik.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,

- a Bizottság 1607/2000/EK rendelete különösen a meghatározott termőhelyről származó minőségi borra vonatkozó cím tekintetében a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról.

1. számú melléklet a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

A tájborok földrajzi eredetjelölésére használható földrajzi egységek megnevezései

1. Alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg

2. Balatonmelléki: Fejér, Somogy, Veszprém, Zala

3. Dél-alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

4. Dél-dunántúli: Baranya, Somogy, Tolna, Zala

5. Duna melléki: Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna

6. Dunántúli: Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala

7. Duna-Tisza közi: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun, Pest

8. Észak-dunántúli: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém

9. Felső-magyarországi: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

10. Nyugat-dunántúli: Somogy, Vas, Zala

11. Tisza melléki: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok

12. Tisza völgyi: Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok

13. Zempléni: Borsod-Abaúj-Zemplén

forrásom: 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól; 2. számú melléklet a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez; www.wikipedia.com; www.bor.co.hu

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)