Direkttermő szőlőfajták

Direkttermő szőlőfajták

Észak-Amerika
Japán
Magyarország

Főbb észak-amerikai szőlőfajták:

New York State Agricultural Experiment Station, Geneva, New York
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/wine/winetext3.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/wine/
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/cultivars.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/table/index.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/nyreleases.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/grapeinfo.html

http://viticulture.hort.iastate.edu/wsfeb01/cultivars.html
http://www.marylandwine.com/mgga/growing/glossary4.html
http://www.stratsplace.com/hawkins/wgg.html#hybrid

Vitis labrusca
rókaszőlő

Az észak-amerikai Vitis labrusca-tól és más Vitis spp-től származó fajták, úgymint Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia stb.
Amikor a vikingek felfedezték Észak-Amerikát, az ott talált szőlőről nevezték el Vinlandnak (Szőlőországnak).

Direkttermő íz: a direkttermő szőlőfajták borának jellegzetes poloskához hasonló íze, amelyet rókaíznek, labruszkaíznek is neveznek. Kis mennyiségű jelenlétük már jól érzékelhető.

Concord
Gyümölcslének, dzsemnek kíváló (Welch’s). Van már magnélküli fajtája is.
1854-ben vezette be az E. W. Bull, Concord, Mass.

Glenora
Magnélküli, labruszkaíze észrevehetetlen.

Niagara
1882-ben vezette be a Niagara Grape Co. (Concord x Cassady). Kevésbé fagyálló a Concordnál.

Reliance
Nincs magja. 1982-re nemesítették a University of Arkansas-on.

Delaware
A legkevésbé rókaízű.

Marquis
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/genealogy/marquis.gif

Főbb japán csemegeszőlő-fajták:

Grape production in Japan
http://www.fao.org/DOCREP/003/X6897E/x6897e07.htm

Fotógaléria
http://www.mis.ne.jp/~grape/jiman.htm
http://katsunuma.net/budou/serch/index-name.htm
http://katsunuma.net/budou/serch/index-color.htm
http://www.tnt.jp/%7Eishido/grape.html
http://clf.ne.jp/hokkaido-kajyu/index.html
http://www.uehara-grapes.jp/hinshu_index.htm
http://www.tenkoen.co.jp/product/budou/index.htm

Kyohou
A legelterjedtebb szőlőfajta Japánban, kiteszi a termés 33%-át. Szemei majdnem pingponglabda nagyra nőnek és legalább másfél dekásak. Meghámozzák, mert a héja vastag és rosszízű.

Delaware (Derauea)
A csemegeszőlő 25%-át ez a fajta adja Japánban. Bár a héja vékony, nem fogyasztják: vagy kinyomják a belét vagy kiköpik. Van magnélküli fajtája is. (Amerikában borszőlő!)


Pione (7.5%)


Niagara (2.5%)

Koshu (2.4%)

Csemegeszőlők további százalékaránya Japánban:
... Campbell Early 7.6%
... Muscat Baily A 4.4%
... New Baily A 1.9%

Kaiji

Fujiminori

Sekirei

Magyarország

Az egyes megyék fajtahasználatát a Szőlőfajta Használati Bizottság határozza meg, osztályba sorolja a borkészítésre alkalmas fajtákat. Az összes osztályba sorolt szőlőfajtának a Vitis vinifera fajhoz, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből származó fajtához kell tartoznia. Nem sorolhatók borszőlőként osztályba a következő direkttermő fajták: Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont. Direkttermő fajtákkal árubor előállítása céljából új szőlőt telepíteni, illetve meglévő szőlőt pótolni, felújítani vagy újratelepíteni tilos. E fajták terméséből készült bor továbbfeldolgozás és közfogyasztás céljából nem hozható forgalomba.

Az othello és direkttermő társainak a bora gyenge minőségű, savanykás, jellegzetesen kellemetlen, poloskaízű, de szép sötét vörös színű, s ezért csekély mennyiségben a vörös borok színének a javítására használták fel. (Észak-Amerikában kitűnő borszőlőket nemesítettek!)

A tiszta szőlőpektin poligalakturonsavas láncmolekula, amely 75%-ban metanollal van észterezve, ami az erjedés során lehasad és a borba is átkerül. A direkttermő szőlőfajták több pektint tartalmaznak, így a borukban a metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a Vitis vinifera fajták boraiban.

Othello
Szinonim név: Arnold 1, Otelo, Canadien Hamburgh.
Származása: amerikai eredetű, Arnold állította elő a Clinton és a Kék trollingi fajták keresztezésével, tehát fajhibrid.
Termesztési értéke: középérésű, középerős növekedésű, bőtermő, termésátlaga 10-13 t/ha, kett6s hasznosítású, direkt termő fajta. Szaporítása nem engedélyezett, az Eur6pai Uni6ban is tiltott. Tápanyagigényes, fagytürö, szárazságra érzékeny, a gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, zöldmunka igényes. Bora rubinpíros, enyhén labruszka ízű és illatú, csersavban gazdag asztali vörösbor. KIónja nem ismert.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: az utóbbi évtizedekben nem szaporítottak.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, sárgászöld, nemezesen gyapjas, levelei homorúak-kiterítettek.
A szártag: barnászöld, pókhálós, mintázatlan, nem hamvas, a kacskepz6des rendszertelenül szaggatott.
A levél: ötszögletű, középnagy, hosszú, tölcséres, sárgászöld vagy sötétzöld, sima-hóIyagos, szövete könnyen szakadó, alig fényes, nem zsíros; hasadt-osztott; karéjainak száma 2-4; vállöble zárt, alapja ék alakú, melyet a levéllemez határol; oldalöblei határozatlan alakúak; széle fűrészes, közepesen melyen bemetszett; felszíne csupasz, fonáka szőrösödő és pókhálós; erezete zöld, vagy az erek töve vörös; a levélnyél szőrösödő és pókhálós, barnászöld, mintázatlan, közephosszú.
A fürt: vállas, tömött, kicsi-középnagy, átlagtömege 105 g; a bogyó gömbölyded, középnagy, átlagtömege 2,1 g, kék, feltűnően hamvas, nem mintázott; húsa kásás, nyálkás, kocsonyás; labruszka ízű; héja vastag, szívós. Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Szürke othello.
Főbb megkülönböztető alaktani bélyegek: bogyó színében van, a Szürke othello bogyója szürke.
Forrás: http://vithor.hu/voros.htm#Othello

Izabella

Arizonika
Amerikai szőlőfaj (Vitis arizonica). Levelei kicsinyek, szívlakúak, fürtje kicsiny, bogyói is kicsinyek, feketék, kellemes ízűek, Arizonában és Kaliforniában vadon található. A filoxérával szemben nagy ellenállást tanúsít, ezért alanyszőlőnek beválna, ha szaporítása nem járna oly nehézséggel.

Amúri szőlő
A Vitis amurensis nevű, keresztezéses szőlőnemesítéshez többszörösen felhasznált, hidegtűrő ázsiai szőlőfaj.

A rezisztens, toleráns szőlőfajtákról

Az eurázsiai szőlő, a Vitis (V.) vinifera kiváló minőségű termést ad, de fogékony többek közt a peronoszpórára, a lisztharmatra és a filoxérára.

Más, elsősorban amerikai szőlőfajok e károsítókkal szemben rezisztensek vagy toleránsak, termésük viszont nem igazán alkalmas borkészítésre. Nemesítőink régi törekvése, hogy fajok közötti, idegen szóval interspecifikus hibridekben egyesítsék a szőlőfajok kedvező tulajdonságait.

Az első ilyen irányú keresztezések „gyümölcsei” a direkttermők. A direkttermő kifejezés egyébként arra utal, hogy az ilyen szőlő oltás nélkül, direkt, tehát közvetlenül telepíthető. A korabeli amerikai nemesítők a XIX. század elején az egyes amerikai szőlőfajokat használták fel. A Herbemont alapvetően a V. aestivalis termesztésbe vont fajtája. A Concord és az Izabella a V. labrusca a fajhoz sorolható. A Jacquez a V. aestivalis, a V. cinerea és a V. vinifera keresztezéséből vezethető le. A Taylor a V. riparia, V. labrusca és V. monticola hibridje; a Noah szőlőfajta pedig a Taylor magonca. A Clinton V. riparia és V. labrusca hibrid, az Othello pedig a Clinton és egy V. vinifera, a Trollingi keresztezéséből származik. A Piros Delaware a V. labrusca, a V. aestivalis és a V. vinifera természetes hibridje; a Fehér Delaware ennek magutóda. Az ellenálló képesség és a minőség a direkttermők esetében negatív korrelációban áll egymással. Ennek ellenére a korabeli gyűjtők erős növekedésük és tetszetős lombozatuk miatt számos direkttermőt hoztak be Európába. E szállítmányokkal érkezhetett a lisztharmat, a filoxéra és a peronoszpóra a kontinensre.
Európai, kezdetben főként francia szőlészek, Oberlin, Couderc, Castel, Seibel, Baco, Malegue és Kühlmann igen nagy számban állították elő az amerikai és eurázsiai fajták komplex hibridjeit, melyek kezdetben a nemesítő neve és kódszáma alapján váltak ismertté. Az így létrehozott termőhibridek a – direkttermőkkel szemben – nem filoxéra-ellenállóságuk, hanem gombás betegségekkel szembeni ellenálló képességük, valamint elfogadható minőségük miatt voltak jelentősek. Couderc hibridjei közül ismertté vált a Couderc 503 (Százszoros) és a Couderc 7120 (Couderc noir). Baco keresztezései közül többek közt a Baco 1 és a Baco 22 került szaporításra. Seibel hibridjei közül széles körben ismertté vált a 4986 (Rayon d ´or), a 5279 (Aurora, Feri szőlő), a 5409 (La Glorie de Seibel, Iber francia) és a vörösbort adó 4643 (Roi des noirs, Pannonhalmi kék). Kühlmann keresztezései közül népszerűvé vált többek közt a 188-2 (Maréchal Foch), a 194-2 (Léon Millot) és a 319-1 (Triumphe d´Alsace). A két világháború között tovább folytatódott a termőhibridek előállítása. A legnagyobb ismertséget a Seyve-Villard (SV) fajták, az 5276 (Seyval blanc) a 12286, a 12375 (Villard blanc) és a 18315 (Villard noir) érték el.

Németországban is jelentős eredményeket értek el az ellenálló fajták nemesítésében. Ismertebb fajtáik: Pollux, Phoenix, Sirius, Orion, Regent, Hibernal, Breidecker, Primera, Prinzipal, Saphira, Rondo, Merzling és Johanniter. Osztrák kutatók Klosterneuburgban állították elő a Roesler, a Ráthay és a Seifert fajtákat. A romániai nemesítés eredményei közül kiemelésre érdemesek Valeria, a Brumariu és a Radames fajták. Moldovában (Kisinev) nemesítették többek közt a Fesztivalnüj, a Lyana, a Viorika és a Dacsnüj szőlőfajtákat. A Magaracsi Szőlészeti Intézetben hozták létre a Podarok Magaracha és a Pervenets Magaracha elnevezésű hibrideket. Odesszában nemesítették a Krizsovnyikovüj nevű csemegeszőlőt. Bulgáriában is állítottak elő interspecifikus hibrideket. Fontosabb fajtáik: Plevenski kolorit, Dunavska Gomza, Strebrostrui, Dunavski Lazur, Muskat de Kailakh.

Hazánkban az interspecifikus fajták nemesítését Csizmazia és Bereznai kezdték el a SV hibridek felhasználásával. Egerben nemesített fajhibridek: Zala gyöngye (államilag elismerés: 1970), Bianca (1982), Medina (1984), Nero (1993). További fajták: Áron, Suzy, Rita (Göcseji zamatos), Lakhegyi mézes, Vértes csillaga, Viktor (EB 10) és Aletta (ECS 18). Az egri nemesítés eredményeire támaszkodva Szegedi és munkatárasai is folytattak interspecifikus keresztezéseket Kecskemét, Katonatelepen. Kecskeméten (SZBKI) nemesített államilag elismert fajták: Pölöskei muskotály (1979) és Teréz (1995). További értékes kecskeméti interspecifikus fajták: Sarolta (KM. 309), Piroska (R 49), Eszter (R 65), Lidi (R.66), Lilla (R. 68), Galamb (R. 69), Orsi (R. 70), Flóra (R. 73), Fanny (R. 78) és Angela (R. 90). Füri nemesítői tevékenységéhez fűződik a Seibel 5279 (Feri szőlő) felhasználásával létrehozott Reflex (RF. 5),
Refrén (RF. 16) és Reform (RF. 48). A Kertészeti Egyetemen (illetve jogutódain) előállított szőlőfajták: Viktória gyöngye (1995), Duna gyöngye (1995), Csillám (1997), Palatina (1996). Az Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékén V. amurensis x V. vinifera keresztezéseket végeztek. Eredményeik közé tartozik a Kunleány, a Kunbarát, a Taurus (A 102), Amadeusz (A 109), Orpheus (A 122), Odysseus (A 212), Korai bíbor (V 1) és a Pannon frankos (V16). A Kristály (C 43) és a Toldi (C 50)
fajtákat Kriszten nemesítette.

A fajok közötti keresztezésből származó hibridek elvileg egyenértékűek a V. vinifera fajtákkal. Erről az O.I.V. XVI. Kongresszusán, Stuttgartban született határozat. (A fajhibrideket azóta nevezzük általánosan „rezisztens” fajtáknak.) Ennek ellenére már az EU 2003 előtti borjoga is előírta, hogy minőségi bor készítéséhez csak V. vinifera fajhoz sorolható fajták használhatók fel. Az EU új borpiaci rendtartásának kialakítása céljából egy független tanulmányt készítettek a fajhibridekről. A vizsgálatba a Villard blanc, a Seyval blanc, a Bianca, a Zalagyöngye, a Medina, a Regent, a Villard noir és a Couderc noir fajtákat vonták be. Az Európai Bizottság e tanulmány eredményeire való hivatkozással változatlanul fenntartja a korábbi korlátozását. A tanulmány megállapítása szerint ugyanis a hibridek a V. vinifera fajtákénál rosszabb minőségű bort adnak.

Milyen összetevőkben mutathatók ki eltérések a V. vinifera és az interspecifikus fajták borában? Gyakran elhangzó kifogás, hogy a fajhibridek sajátos illattal, ízzel rendelkeznek. Az idegen („inter”) ízt a metil- és az etil-antranilát, a 2-amino-acetofenon, a 2, 5 dimetil 4-metoxi 3-(2H)-furanon, a 2, 5 dimetil 4-hidroxi-3-(2H)-furanon és a 4, 5 dimetil – 3 hidroxi 2-(5H)-furanon aromaanyagok okozhatják. A mellékízek többnyire a teljes érettség állapotában jelentkeznek a leghatározottabban. Kialakulásuk függ az évjárattól és a termőhelytől is. A déli szőlőtermesztő országokban kevésbé feltűnőek, a szőlőtermesztés északi határához közeledve viszont egyre markánsabban jelentkezhetnek.

A V. vinifera színét monoglükozidok adják. Az észak-amerikai és a kelet-ázsiai fajokra a diglükozidok a jellemzőek. A diglükozid-tartalom alapvetően a direkttermő fajták kimutatására alkalmas. A hibridekben gyakran malvidin diglükozid mutatható ki, de emellett malvidin monoglükozidot is tartalmaznak.
Az amerikai szőlőfajták, valamint egyes hibridek bogyói viszonylag sok pektint tartalmaznak, s a pektin az erjedés során metilalkohollá alakulhat át. A rezisztens fajták borai azonban a metilalkohol mennyisége alapján lényegesen nem különböznek a V. viniferákétól. A borok metilalkohol-tartalma az erjesztés körülményeitől is függ; a legtöbb a vörösborok héjon erjesztése esetén keletezik.

Egyes vizsgálatok eredményei alapján a rezisztens szőlőfajták olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a csirkék máját károsítják, sőt még az utódaikban is elváltozásokat idéznek elő. Állítólag a hibridek borával itatott csirkék egy része néhány hónapon belül májcirrózisban elpusztulhat. V. vinifera borral kezelt állatoknál ezzel szemben semmiféle károsodást nem lehetett felfedezni. Amerikai kutatók ugyanakkor vizsgálatokkal azt igazolták, hogy a hibrid borok nem ártalmasak a szárnyasok egészségére. A kutatók szerint az esetlegesen megfigyelhető rendellenességek nem a hibridek mérgező hatásával, hanem a kísérleti állatok egyoldalú, hiányos táplálkozásával indokolhatók. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy nem igazolt egyértelműen a hibrid borok egészségkárosító hatása. Számos szakíró szerint a rezisztens fajták bora elérheti a V. vinifera fajták minőségét.

Dr. Zanathy Gábor
Agro napló, Országos mezőgazdasági szakfolyóirat - VIII. évfolyam - 2004/12

Rezisztens csemegeszőlőket az Alföldre
http://www.biokultura.org/kiadvanyok/biokultura_folyoiratok/2002/2002_5.htm#rezisztens
http://www.biokultura.org/kiadvanyok/biokultura_folyoiratok/2002/2002_6.htm#rezisztens

A szőlő genetikai háttere
Györffyné Jahnke Gizella: A szőlőnemesítés hatékonyságának növelése a faj genetikai hátterének vizsgálatával

Vitis spp.
Vitis acerifolia
Vitis aestivalis
Vitis aestivalis var. aestivalis
Vitis aestivalis var. argentifolia
Vitis aestivalis var. lincecumii
Vitis amurensis
Vitis amurensis x rupestris
Vitis arizonica
Vitis armata
Vitis baileyana
Vitis berlandieri
Vitis berlandieri x V. rupestris
Vitis berlandieri x Vitis riparia
Vitis betulifolia
Vitis biformis
Vitis blancoi
Vitis bloodworthiana
Vitis californica
Vitis candicans
Vitis champinii
Vitis cinerea
Vitis cinerea var. cinerea
Vitis cinerea var. floridana
Vitis cinerea var. helleri
Vitis coignetiae
Vitis cordifolia
Vitis coriacea
Vitis davidii
Vitis doaniana
Vitis ficifolia
Vitis flexuosa
Vitis girdiana
Vitis hybrid
Vitis jacquemontii
Vitis labrusca
Vitis labrusca riparia
Vitis lincecumii
Vitis longii
Vitis monticola
Vitis mustangensis
Vitis nesbittiana
Vitis palmata
Vitis parviflora
Vitis pentagona
Vitis piasezkii
Vitis piasezkii var. pagnuccii
Vitis piasezkii var. piasezkii
Vitis popenoei
Vitis riparia
Vitis riparia x V. berlandieri
Vitis riparia x Vitis cinerea
Vitis riparia x Vitis rupestris
Vitis romanetii
Vitis rotundifolia
Vitis rotundifolia var. munsoniana
Vitis rubra
Vitis rupestris
Vitis rupestris x V. berlandieri
Vitis rupestris x V. riparia x V. berlandieri
Vitis shuttleworthii
Vitis silvestris
Vitis simpsonii
Vitis sylvestris
Vitis thunbergii
Vitis tiliifolia
Vitis treleasei
Vitis vinifera
Vitis vinifera berlandieri
Vitis vinifera riparia
Vitis vinifera rupestris
Vitis vinifera subsp. sativa var. aleatico
Vitis vinifera subsp. sativa var. barbesin
Vitis vinifera subsp. sativa var. bervedin
Vitis vinifera subsp. sativa var. bianchet
Vitis vinifera subsp. sativa var. bucalo
Vitis vinifera subsp. sativa var. calora
Vitis vinifera subsp. sativa var. canaiola
Vitis vinifera subsp. sativa var. ciuchaer
Vitis vinifera subsp. sativa var. coda di
Vitis vinifera subsp. sativa var. colombin
Vitis vinifera subsp. sativa var. crova
Vitis vinifera subsp. sativa var. crovarin
Vitis vinifera subsp. sativa var. dolcetto
Vitis vinifera subsp. sativa var. duraguzz
Vitis vinifera subsp. sativa var. falanghi
Vitis vinifera subsp. sativa var. fiano
Vitis vinifera subsp. sativa var. gravaren
Vitis vinifera subsp. sativa var. lambrusc
Vitis vinifera subsp. sativa var. lecco
Vitis vinifera subsp. sativa var. lisora
Vitis vinifera subsp. sativa var. melara
Vitis vinifera subsp. sativa var. mostarin
Vitis vinifera subsp. sativa var. plissona
Vitis vinifera subsp. sativa var. s. maria
Vitis vinifera subsp. sativa var. timorass
Vitis vinifera subsp. sativa var. ughetta
Vitis vinifera subsp. sativa var. vernacci
Vitis vinifera subsp. sylvestris
Vitis vinifera var. sylvestris
Vitis vinifera x V. amurensis
Vitis vinifera x V. berlandieri
Vitis vinifera x V. rupestris x V. riparia
Vitis vinifera x Vitis riparia
Vitis vulpina
Vitis x andersonii
Vitis x bourquina
Vitis x champinii
Vitis x doaniana
Vitis x novae-angliae
Vitis x slavinii
Vitis x vinicarpa (hybr.)

II.
Szőlőmagkivonat

Általánosan ajánlott: érrendszeri megbetegedések kezelésére, látászavarok ellen, a szívbetegség és a rák veszélyének csökkentésére

A népi orvoslás a szőlőt számtalan jó tulajdonsággal ruházta fel. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.

A szőlőmag egyaránt tartalmaz vízben és zsírban oldódó komponenseket, a szőlőmagkivonat áthatol a sejthártyán, s így fejti ki antioxidáns hatását az egész szervezetben. Sőt, egyike azon anyagoknak, amelyek még a vér-agy gáton is képesek átjutni, így megvédik az agysejteket a szabad gyökök roncsoló hatásától.

A szőlőmagkivonat erős antioxidáns, amely semlegesíti a szabad gyökök kellemetlen hatásait, és javítja az immunrendszer működését.
a vörös szőlő apró magjáből készült flavonoidtartalmú kivonat Európában az egyik leggyakoribb gyógyhatású készítmény. A flavonoidok hatékony antioxidáns tulajdonságokkal bíró növényi vegyületek, amelyek a szabad gyökök roncsoló hatásától védik meg a sejteket.

A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikrotápanyagból csak kisebb mennyiséget. C-vitamin-tartalma például huszad része a kiviének.
A szőlő alacsony energiatartalma mellett (100grammban 74 kcal) 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó, így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. Cukortartalma viszont igen magas, bár ez könnyen felszívódó, természetes szőlőcukor, gyors segítségének különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok vagy nehéz fizikai munka esetén vehetjük hasznát.

A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét - nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísértekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket.

Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust - köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is - igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.

A szőlőmagkivonat szembetegségek megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Az időskori vakság két leggyakoribb oka, a sárgafoltsorvadás és a szürkehályog ellen igen gyakran ajánlják. Állítólag még azok számára is hasznos, akik rendszresen és sokat ülnek a számítógép előtt.

A szőlőmagkivonat fogyasztása semmiféle mellékhatást nem okoz. Túladagolásakor sem lép fel mérgezési tünet.

III.
Szőlőmag

A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek.
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezet öregedésnek indul.
A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, izületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását.
A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok főszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel.
Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt.
Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.

forrásom a terebess.hu