2007. július 15., vasárnap

Borlexikon - C

Cabernet franc
Régi fajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Francia származású, de az egész világon elterjedt, úgynevezett "világfajta". Magyarországon is régóta ismert, mindig különlegességnek számított. Levele szabályos 5 karéjú, kissé megnyúlt, az oldalöbölben gyakran fog található. A levél erek töve és a levélnyél pirosas színeződésű. Fürtjei 100 g tömegűek, vagy annál nagyobbak, hamvas bogyói jellegzetesen fű-ízűek.
Október elején szüretelhető általában magas cukortartalommal. Kielégítően terem. Fagytűrő képessége és rothadás-ellenállósága szembetűnő. Bora fajtajelleges, kellemesen fanyar, lágy, bársonyos, ideális vörösbor. A híres francia vörösboroknak, de az Egri Bikavér-nek is egyik
tha öt helyen átlőtték volna. Október elejére eléri a 20 mustfokot, vagy meg is haladja azt. A Cabernet franc-nál általában kevesebbet terem, mert néha rosszul termékenyül és a fürtjei is kisebbek. Rossz termékenyülés esetén laza fürtjében sok kicsi, éréskor is zölden maradó bogyó képződik. Bora sajátos zamatú, nem minden fogyasztónak tetszik. Kellemes fanyarságát gazdag csersavtartalmának köszönheti, amely egyben bársonyos ízérzetet ad borának. Bora, különösen fahordós érlelés után még a Cabernet franc minőségét is fölülmúlja. Az árutermelő üzemek ma már a két Cabernet fajtát általában külön telepítik. Telepíthetô klónjai: E. 153, C. 15 (E=Eger).

Cadus
Görög, ejtsd: kádos; a görögöknél(különösen az ionoknál) űr-mérték, kb. 39,39 l.

Cahors
különleges, kiváló vörösbort termő vidék Délnyugat- Franciaországban, a Lot- folyó völgyében. Fő fajtája a Malbec.

Cakk
(növ.), a hasogatott levélnek két öble közé eső darabja vagy a levél kiálló metszete; l. Levélhasíték.

Caldaro
Dél-Tirol nevezetes vörösbor termő vidéke. Fő fajtája a Schiava/Vernatsch másnéven a Kék trollingi.

Calo / káló
Olasz., ejtsd: káló; vagy Decalo a. m. hiány, veszteség, amelyet valamely anyag technikai átalakítás vagy szállítás közben szenved. A vasutak a nemzetközi megállapodások alapján létrejött «üzletszabályzat» szerint nem felelősek 1 százalék súlyhiányért, a fanemüek, zsiradékok, növényi és állati termékek szállításánál. A meghatározott nyirkos árúk a szállításnál 2%-nyi súlyhiányt szenvedhetnek. C. di peso a. m. hiány a megkivántató sulyban; C. di prezzoa. m. árhanyatlás.(Pallas).

Calvados
Erjesztett almaléből készített francia, normandiai almapárlat, főként keserédes ízvilág jellemzi. Alkoholtartalma 40%.

Campari
Eredetileg Milánóban készített piros keserű aperitifital.

Cana
Spanyol, ejtsd: kanya; nád, cukornád; szeszes ital cukornádból, a kezdetleges rum.

Canada
Régi folyadék mértékegység. Portugáliában és gyarmataiban, = 1/12 almude. Különböző helyeken nagysága is különféle volt, így Lissabonban és Rio de Janeirón 1,396 l., Pernambukón 6,056 l. volt.

Cankó
Másodtermésből származó, többnyire silány minőségű bor.

Cannonau
A Grenache fajta szárd neve. Hangsúlyozottan gyümölcsös borokat készítenek belőle.

Cantaro
Cantara, azumbre, régi suly- és ürmérték É.-Afrikában, Olasz- és Törökországban, azonfelül Spanyolország- és Amerikában. Egyiptomban a cantar forfora mint ürmérték a. m. 44,54 kg., a C mint sulymérték a. m. 45,5 kg., Közép-Amerikában a C. a. m. 16,137 1., Görögországban a. m. 44 okka = 56,32 kg., Konstantinápolyban a. m. 56,111 kg., Tripo1iszban 49,76 kg.(Pallas).

Cardinal
Snyder és Harmon állították elő 1939-ben, Kaliforniában a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével. Honosítására és állami minősítésére 1970-ben került sor. Világszerte ismerik, kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Házi kertekben nálunk is gyakran találkozhatunk néhány tőkéjével. Nagy, kissé sarkos leveléről, nyílt "kancsó" alakú vállöbléről könnyen felismerhető. Augusztus végén fogyasztható. Bőtermő. Számos hibája közül ki kell emelni környezettel szembeni fokozott igényességét, szembetűnő fagy- és rothadásérzékenységét. További hátrányos tulajdonságai a bogyók egyenlőtlen nagysága és színeződése, főleg ha a fürtök árnyékban fejlődnek, valamint a kifejezetten törékeny kocsány. Honosítása utáni gyors terjedését valószínűleg annak köszönhette, hogy ajánlói csak az előnyeit hangsúlyozták. Kétségtelenül igaz, hogy a Cardinal az egyik legpiacosabb, legkönnyebben és jó áron értékesíthető csemegeszőlő-fajta nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Hazánk környezeti adottságai nem kedvezőek számára. Mindezek ellenére a Cardinal a házi kerti csemegeszőlő termesztésből ha néhány tőke erejéig is, de nem hiányozhat.

Carneros
Hűvös és ködös terület Kaliforniában. Elegáns Merlot és Pinot noir terem ott.

Caraffe / karaf
Francia, ejtsd: karaff; fehér, jobbadán csiszolt üvegből készült s üvegdugóval ellátott vizes vagy boros üveg.

Carica
Olasz, ejtsd: karika; volt olasz súlymérték és űrmérték. Velencében 120 kg., Milánóban 165 l., Nizzában 94 l.

Carignan / Boris dur
Dél-Franciaországban elterjedt vörös fajta, amely igen nagy terméshozamra képes. Visszafogott termés esetén szép borokat ad. Bora könnyű világos asztali bor.

Carnelos Alampic/ Kapcsolódó témakör/
Kaliforniai brandy.

Carmenère
Feledésbe merülő bordeaux-i fajta, amelyből sötét és testes borok készülnek. Dél-Amerikában reneszánszát éli most ez a fajta.

Caseiin
l. Kazein.

Casse-tęte
Francia, ejtsd: kássztét; a fejbe szálló nehéz bornak jelzése. Talán innen származik a magyar kástélyosbor elnevezés, melyet az úgynevezett sillerborokra alkalmaznak.

Cassis / Kapcsolódó témakör/
Francia, ejtsd: kasszi, a fekete ribizke (Ribes nigrum) nedvéből készített likőr.

Casus bibendi
Latin, jelentése: ok az ivásra.

Caupo
Latin, a. m. csapláros, korcsmáros; Caupona, korcsma, csapszék.

Cefre 1.
Zúzott, esetleg erjedő vagy erjesztésre előkészített szőlő vagy más gyümölcs.

Cefre 2.
Általában igy neveznek minden többé-kevésbé sűrü, több-kevesebb cukrot tartalmazó anyagot, mely abból a célból készült, hogy szeszes erjedésen menjen keresztül; van szőllő-C., szilva-C., gyümölcs-C., szesz-C., sör-C. stb. Az erjedés megkezdése előtt a C.-t «édes cefrének», utána «érett cefrének» nevezik. Szükebb értelemben a C. elnevezés csak a szeszgyári és sörgyári nyers anyagot jelenti a malátával és vizzel való keverés és a lepárlás után.(Pallas).

Cefreaprító gép
Különálló cefreaprító gépeket ugy kapcsolnak a gőzölő és cefréző gépek közé, hogy a gőzölt anyag az aprítóba s onnan vissza a gőzölőbe kerül, vagy az aprítóból a cefréző gépbe és szükség esetén ujból az aprítóba és vissza a cefréző gépbe kering. Nagy elterjedésnek örvend az ábrán látható Bohme-féle aprító gép, mely lényegében a centrifugál-szivattyuhoz hasonlít csakhogy egyuttal őrlőfelülete van. Ezen recés felületek közt lesz a cefre aprítva, mielőtt a lapátok tovaszállítanák. Gyakoriabbak azon szerkezetek, melyeknél a cefreaprító készülék a cefréző gépbe van elhelyezve.(Pallas).

Cefrefőző gép
l. Lepárlók.

Cefrefőző oszlop
l. Lepárlók.

Cefre-regulátor
l. Lepárlók.

Cefretápláló
l. Lepárlók.

Cefrézés
(szeszgyártás). A cefrézés célja a szeszgyári nyers anyagokban levő keményítőnek erjedésre képes cukorrá változtatása, mely célból ezeket vagy savakkal (kénsav, sósav stb.) vagy malátával kezelik. Nálunk e célra kizárólag csak a malátát használják, mert a savakkal cukorrá változtatott anyagok moslékja etetésre alkalmatlan. A megelőzőleg gőznyomás segélyével szétfőzött anyagokat alkalmas készülékben malátával keverik. A maláta (l. o.) főleg árpából, de ezenkivül rozsból, zabból és tengeriből is készülhet, mely az erre szolgáló helyiségben a csirázás bizonyos fokára jutott. A csirázó gabona diasztáze nevü fermentumot tartalmaz, mely a szétfőzött keményítőt különösen az 50-60° C. között erélyesen máltóze cukorrá és dextrinné változtatja. A C.-nél tehát a hőfokot ugy kell szabályozni, hogy a cefre hőmérséke ezen hőfokot elérje, de mindenekfelett ügyelni kell arra is, hogy a hőfok a 75° C,-t tul ne haladja, mert ezen hőfoknál a diasztáze összefut és hatását veszti. Egyéb okokból, nevezetesen, hogy a cefrében lelhető baktériumok megölessenek, a szeszgyárakban a cefre hőfokát legfeljebb 65° C.-ra emelik. A cefrézés keresztülvitele a szeszgyárban a következő: a cefréző kádban vagy gépben van a cefrézésre szánt, gondosan összezuzott vagy megőrlött maláta (100 kg. burgonyára 3-31/2 kg. árpa-malátát, 100 kg. tengerire 12-14 kg. árpamalátát vesznek) megfelelő mennyiségü hideg vizzel, s most folytonos kavarás közben reá fujtatják a gőzölőből a szétfőtt nyers anyagot, vigyázva, hogy az utolsó részlet kifujtatásánál a hőmérsék éppen elérje a 65° C.-t. A C. oly módon is végezhető, hogy előbb a cukrosítandó anyagot a cefréző kádban vagy más alkalmas edényben légszivattyú segélyével lehűtik a 75° C.-ig s ekkor eresztik hozzá folytonos keverés közben a maláta-keveréket. A sörgyárakban a nyers anyagot kizárólag megaszalt árpamaláta képezi. A sörcefrének a cukorképzési hőfokra való melegítése vagy az által történik, hogy egyes kisebb (1/3) cefre-részleteket a sörfőző üstbe eresztenek s ott felforralva, a többi cefréhez szivattyuzzák (decoctio, bécsi eljárás) vagy az által, hogy a kevés langyos vizzel összekevert zuzott málátához folytonos keverés közben annyi forró vizet töltenek, mig a cefre a kivánt hőfokra melegszik (infusio); legujabban a cefrét gőzbevezetés által kezdik készíteni. A sörfőzők magasabb hőfoknál cefréznek (70-75° C.), minélfogva a sörcefrében kevesebb maltóze és több dextrin található. Ezen utóbbinak nagyobb mennyiségére a sörfőzőnek azért van szüksége, hogy az ászokolás alatt legyen az élesztőnek miből táplálkoznia.(Pallas).

Cefréző gép
A C. feladata a maláta-tejnek és a kifuvatott cefrének erélyes keverésében és a cukrosítási hőfokra való lehűtésében áll. A keverés végzésére gereblyés v. lapátos keverőkészüléket alkalmaznak v. a cefrézőbe aprító gépeket helyeznek és az végzi a keverést is; mig a cukrosítási hőfokra való lehűtést egyrészt az exhausztorral; másrészt a cefréző kádnak hűtésével érik el. Ujabban általánosabbak azon C.-ek, melyek a cefrét egyuttal az erjedési hőfokra képesek lehűteni, mig ha a C. ily tökéletes hűtést nem képes végezni, különálló hűtőgépeket kell alkalmazni. Cefréző- és hűtőgépek egyesítve a közönséges cefrézők elvén készülnek oly tökéletes hűtőszerkezettel, hogy a cefrét nemcsak a cukrosítási hőfokra képesek lehűteni, hanem egyuttal a különálló hűtők feladatát is végzik, amennyiben a cukrosodás befejeztével a cefrét az erjedéshez szükséges beállítási hőfokra hűtik le. A cefrézési és hűtési munkálatoknak egy készülékben való egyesítése minden esetre azon előnnyel jár, hogy nem kell szivattyuval a cefrét a különálló hűtőkbe szorítani és e hűtők tisztítása és karbantartása elmarad, de több hűtővizet igényelnek; igy ezekkel 10-11 fok C. kutviznél mintegy 3-4-szer annyi viz kell, mint a lehűtendő cefre mennyisége, a hűtési idő pedig 1-11/2 óra. Példa gyanánt álljon itt az Eckert-féle szerkezet, melyet az 1. és 2. ábrában mutatunk be.
Ennél a keverő vagyis cefréző készülék egyuttal a cefre utólagos aprózására is való. Ezen célra 4 hajlított karu kereket használnak, mely az álló tengellyel gyors forgásba hozatik a recés felülettel biró kéregöntésü aljzat lap felett. A cefre a karok alsó kemény éle és az aljzat recéi között erélyesen aprózva lesz; az aprítás mérvét az álló tengely emelésével vagy sülyesztésével lehet szabályozni, mely célra egyszerü állító csavar szolgál. Hűtésre ezen gépnél egymás mögé helyezett csősorok vannak alkalmazva, melyek alul-fölül vizszintesen fektetett, rekeszekkel biró öntöttvas-csövekkel köttetnek össze, melyek két-két cső között a viz közlekedését közvetítik. A felső öntöttvas-csövek a kádon harántfekvő, szintén öntöttvasból való üreges csatornákba torkolnak, melyek a vizet egyik csősorból a másikba vezetik, ugy hogy a hűtőviz a gép egyik oldalán belép és sorba járva a csöveket, hagyja azt megmelegedett állapotban a másik oldalán ismét el. A cukrosítás folyamata alatt csakis az exhausztor hűti a cefrét.(Pallas).

Cefréző kád
rendesen hengeralaku öntöttvasból készült edény, mely kivülről néha faburkolattal van körülvéve. A zúzott maláta itt lesz elcefrézve és a cukrosítási hőfokra felmelegítve, amit forróviz hozzákeverése által érnek el. Hogy az egész anyag egyenletesen legyen felmelegítve, azt jól össze kell a forró vizzel elegyíteni. Erre szolgál a cefréző kádban levő kavaró-készülék. Ily kavarókészülék többféle van alkalmazásban, melyek közől a Germania gépgyárban készült kavaró szerkezet egyike a jobbaknak. Ez áll egy tengelyből, melynek két fő oldalkarján kavaró kések vannak elhelyezve oly módon, hogy azok a cefrét vizszintes és függélyes irányban egyaránt jól felkavarják. Minden C. fenekén egy ventillel zárható lebocsátható nyilás van, melyen át a cefre cukrosítás után elhagyhatja a kádat.

Cefréző kazán
Különösen a sörgyártásnál van nagyobb fontossága. Az összefőzendő viz- és cefrernennyiség befogadására szolgál. Rendesen vas- v. réz-pléhből készült gömbölyded edény, melyben egy kavaró-készülék forog, hogy a benne főzött cefre az edény falaihoz ne égjen. A kavaró-készülék áll egy tengelyből, mely az edény fenekéhez közel levő részén két vizszintes karral van ellátva, mely karokon láncok lógnak s ezek kavarják folyton a főzött cefrét. A C. tűzálló téglák közé van falazva, alól szeleppel zárható kifolyó csővel s felül többnyire kalappal vagy fedővel van ellátva. Befalazásánál kissé rézsut állítják és a legmélyebb pontjára alkalmazzák a kifolyó csövet.

Cefrehűtő gépek
A legrégibb eljárás szerint a cefrét csak a levegőn hűtötték s hogy e hűtés gyorsabban menjen, a cefréhez hideg vizet v. jeget kevertek. Miután e nyilt edényekben a cefrébe részint a hűtő vízből vagy jégből, részint a levegőből tisztátlanító anyagok jutottak, ujabban általánosabbak azon szerkezetek, melyeknél a cefre hűtött, zárt csövekben kering. A különböző hűtöszerkezetek közül legismertebb a hűtő hajó v. hűtő bárka. Ez szellős helyen, rendesen a szeszgyár padlásán felállított négyszegletü helyesebben köralaku mintegy 20-25 cm. magas edény, melyben a cefre mintegy 7-9 cm. magas rétegben terül el és kavaró gereblyékkel v. lapátokkal kavartatik, miközben mesterséges légáramlattal a felszálló gőzök eltávolíttatnak. Eleintén ezen hűtőhajókat fából, később vaspléhből és öntöttvasból készítették. - Legjobb a vaspléh, ha tisztántartására ügyelünk.
Nagysága szükség szerint lesz megállapítva s ennek kiszámításánál alapul lehet felvenni ha abban a cefre 8 cm. magasan áll ekkor minden hektoliter cefrére egy és egynegyed négyszögméter felület kell. - Komprimált levegővel való hűtést is alkalmaznak olyképen hogy egy teknőalaku edény alsó részébe kellő számu legvezető csövet helyeznek el és ezeket gummi-csővel kötik a kompresszorral kapcsolatos légvezető csőhöz. A sűrített levegő a cefre közé tódulva kiterjed, s eközben nagymennyiségü meleget köt le s így a hűtési időt tetemesen csökkenti. Léghűtést vízhűtéssel kombinálva két hullámlemez, öntöttvasból való álló oldalfakkal köttetik össze s mig a cefre fölül az oldalfalakra rávezetve lassan lecsurog s igy a levegő által is hűttetik addig a hűtővíz a két hullámlemez közé alul lép be, fölül pedig elvezettetik. Csöves hűtőgépeknél a bemutatott ábra szerint 2-3 egymásba fektetett csőrendszer olyképen kapcsoltatik egymással össze, hogy mig p. egyik csőben a cefre fölülről lefelé az egyik irányban folyik, addig a hűtő víz a cefrecsövet körülvevő csőben a másik irányban alulról fölfelé nyomatik. Ezen ellenirányu áramlatnál a belépő hideg viz már részben hűtött cefre mellett vezettetik el s midőn megmelegedve a csőrendszer végére ért, itt még mindig hűteni képes a belépő cefrét. Ily hűtőkkel tehát a hűtővíz lehetőleg tökéletesen hasznosíttatik.(Pallas).

Cefre-szivattyú
Arra szolgál, hogy a cefrét egyik tároló helyről a másik tároló helyre lehessen eljuttatni. Ezek a szivattyúk lehetnek, pl. dugattyús szivattyúk, centrifugál szivattyúk, gumilapátos szivattyúk, csavar szivattyúk, perszi szivattyúk, stb.

Cegléd szépe
Régi fajta. Mathiász János nemesítette a Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével 1903-ban. Állami minősítést K. 73 (K=Kecskemét) jelű klónja kapott 1978-ban. A házi kerti termesztésben is ritkán fordul elő. Hosszúkás levelének csúcskaréja erősen kiemelkedő. A levél erek és a levélnyél más fajtával össze nem téveszthetően pirosak. A Chasselas után, szeptember derekától fogyasztható. Előnyei között említhetjük jó fagytűrését és átlagosnál jobb rothadás-ellenállóságát. Ezeken kívül termése jól szállítható, eltartható, tetszetős, bogyó színe ritka, feltűnő. Íze kellemes. Hátránya viszont viszonylag kis fürtje, alacsony terméshozama és egyes évjáratokban a bogyók egyenlőtlen színeződése. A Cegléd szépe a Chasselast még a házi kertekben sem képes helyettesíteni. Jelentősebb terjedésére a jövőben nem számíthatunk.

Cejloni moszat
Az agar-agar másik neve. A borászatban laboratóriumi tenyészetek táptalajaként használják.

Célzóvíz
Szeszes utal, mint ajzószer, pl. céllövéskor.

Cementhordó
A dongafának megdráguása miatt a C.-k mindnagyobb jelentőséget nyernek. A C. azonban nem levén lyukacsos, a bor érlelésére nem alkalmas, másrészt azonban a bor nem is apad benne. A C.-kat jó kongó téglákból, vizhatlan mésszel falazzák, azután 1 rész vizhatlan mész és 2 rész homokból készült habarccsal bevakolják s végül 1 rész portlandcement és 1 rész finom homokból készített keverékkel gondosan kisimítják. A C.-t használás előtt meleg vizben feloldott borkővel ismételve bemeszelik, hogy falain borkősavas mészréteg képződjék, hogy a később beleeresztett bort v. mustot ne savtalanítsa. Még ez esetben is először csak savanyu, silány mustot kell tölteni a C.-ba. Később azonban vörös és fehér borok, törkölybor stb. készítésére, továbbá a borok keverésére előnnyel használható. A bor érlelésére azonban teljesen alkalmatlan. Tisztán tartására sok gond fordítandó.(Pallas).

Centrifuga
A centrifugális erőt kihasználó borászati berendezés; szeparátor.

Cerevisia / Kapcsolódó témakör/
Latin kifejezés , a. m. sör.

C-foltos bagolylepke
A bagolylepke másik neve. Lásd ott.

Cachaca
Brazília nemzeti italaként és az ezredvég egyik leghíresebb koktéljának, a Caipirinha-nak alapanyagaként ismert Cachaca a fehérrumhoz hasonlóan cukornádpárlat, de nem a nádcukorgyártás melléktermékéből, a melaszból készül, hanem magából a cukornádból. Ennek köszönheti a rumoknál semlegesebb és könnyebb ízét, amely lehetővé teszi, hogy a koktélkészítés sokoldalú alapanyaga legyen.

Chalkanthit
Rézgálic másik neve. Lásd ott.

Chablis
Franciaország egyik legkisebb borvidéke, a világ leghíresebb borvidékei közé sorolható. Csak Chardonnay-t termesztenek.

Chambertin
(ejtsd: sambertén), szőllőhegy Vosne községben, Côte d'Or francia département dijoni arrondissementjában, innen szolgáltatják a C.-bort, mely a legfinomabb burgundi borok egyike.(Pallas).

Champagne
Franciaország északkeleti részén ameddig a szem ellát piros szőlőtőkék sorjáznak: Pinot meunier és Pinot noir- a bor azonban, amelyet belőlük és Chardonnay-ból állítanak elő, már fehér Champagne. Kiváló pezsgő termőhely. Sajátos tecnológia a szőlőfeldolgozás során a Blanc de noirs=> fehéret a feketéből. Központi helyet foglal el Reims és Epernay. Az utóbbi évszázadokban a pezsgőgyártás felé tolódott el a hangsúly. Ismertebb pezsgőmárkák: Moet et Chandon; Cliquot; Pommery; Mumm; Heidsieck Monopol, Charles Heidsieck et Co.; stb.

Champagner
Annyit tesz : pezsgő.

Champagne-fleute (francia, ejtsd: sanpany-flőte):
Karcsú, hosszú szárú pezsgőspohár.

Chaptal
Világhírű francia vegyész, később miniszter a borászat elkötelezettje. Plinius után Ő volt az első, aki a legterjedelmesebb és legjobb borászati munkát írta.

Chaptalozás / chaptalizálás
Cukor hozzáadása musthoz (víz nélkül!), a borszesztartalmának növelése végett, Chaptal francia vegyész -Napóleon miniszterének - eljárása szerint.

Chardonnay/ Fehér burgundi
A minőségi fehérborszőlő-fajták közül Magyarországon a második, harmadik legelterjedtebb fajta. Előkelő helyét az elmúlt egy-másfél évtized telepítéseivel érte el. A természetes fajtarendszerezés szerint a nyugati változatcsoportba tartozik. Francia származású fajta, de az egész világon ismerik, termesztik és kedvelik. Emiatt a "világfajta" megtisztelő névvel is illethető. Levele ép, nem tagolt. A vállöble nyílt és az öböl alját nem levéllemez határolja, hanem ér. Nálunk leggyakrabban szeptember második felében szüretelhető, közepes termőképességű. Termése többféle termék (minőségi bor, természetes csemegebor) előállítását teszi lehetővé. Bora sajátos fajtajelleges illatú és különleges zamatú, testes, kemény. A viszonylag magasabb savtartalmat finom savak alkotják. Fagytűrő képessége elfogadható. Hátrányos tulajdonsága a rothadásra való fokozott hajlama. Hazai, de még inkább világpiaci sikere a jövő fajtájává teszi. Itthon a Tokaj- hegyaljai borvidék kivételével minden borvidéken telepíthető fajta. Telepíthető klónjai: Chardonnay 75, Chardonnay 96 és a C. 116.

Charry brandy ( Kapcsolódó témakör)
Borpárlat felhasználásával készített meggyalapú likőr. Ismert gyümölcslikőr, mely meggy- és cseresznyeléből készül. Jellegzetes ízű és illatú ital, alkoholtartalma 25v/v% körüli.

Chartreuse ( Kapcsolódó témakör)
Régen a karthauzi kolostorokban készített likőrfajta. Francia gyógynövénylikőr, melyet ma is szerzetesek állítanak elő. Titkát csak hárman ismerik. Két változata ismert. A sárga édesebb, enyhén mentolos ízű (alk. 40%). A zöld szárazabb és erősebb (alk. 55%). Főként koktélalapanyag, de a franciák forrócsokoládéval vagy kávával isszák.

Chasselas / Saszla / Fábián szőlője / Gutedel / Fendant / Schönedel
A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszőlő-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Franciaországban például a Chasselas a legfontosabb étkezési szőlőfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szőlő megnevezés. A Chasselas nemcsak az árutermelő, hanem a házi kerti szőlőtermesztésnek is kedvelt fajtája. Kettős hasznosítású, a szőlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik. Magyarországon a legjobb termőhelyei a Mátraaljai borvidéken találhatók. Különösen a gyöngyösi "ropogós" Chasselas iránt nagy a kereslet piacainkon. A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a Fehér chasselas ( Chasselas blanc) és a Piros chasselas (Chasselas rouge). Levelük teljesen azonos, szabályos 5 karéjú, a levéllemez széle a fonáka felé pöndörödik.
A fehér és piros szín fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetővé, növeli a fajta piaci értékét. Átlagos években már szeptember első felében fogyasztható. Szedési ideje hosszan kitolható, mert nem rothad, jól eltartható. Termőképessége közepes, de klónjai az alapfajtánál lényegesen többet teremnek. Ez utóbbiak azonban fürtfelépítésük miatt inkább bor, esetleg szőlőlé készítésére alkalmasabbak. Viszonylagos fagytűrése jó, megbízható fajta. Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel. Bora finom savösszetételű, nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag. Várhatóan a Chasselas a jövőben is megőrzi előkelő első helyét a magyar csemegeszőlő-fajta választékban. Telepíthető klónjai: Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60. Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.

Château
1. Francia, ejtsd: sátó; a. m. kastély, vár. C. en Espagne, várak Spanyolországban, azaz légvárak, kártyavárak. C.-nak, magyarosan kástélyosnak nevezik még a színt játszó (siller) bort is.(Pallas nyomán).
2. Szőlőbirtok. Franciaországban kizárólag az Eredetmegnevezésű (AO) borokra alkalmazható. A bornak minden esetben egy valóságosan létező, hasonló nevű szőlőbirtokról kell származnia. Híres Chateau-k: Chateau Mouton Rothschild, Chateau Cissac, Chateau Lafite, Chateau Margaux, Chateau Latour, Chauteau Haut-Brion.

Château-Lafitte
(ejtsd: sátó lafitt), uradalom Gironde francia départementban, Pauillac község mellett. Hires a borairól.(Pallas).

Château-Margaux
(ejtsd: sátó márgó), kastély Margaux falunál 1915 lak., Gironde francia départementban, 22 km.-nyire Bordeauxtól. Róla kapta nevét a bordeauxi borok egyik faja.(Pallas.)

Châteauneuf
(ejtsd: satonöf), számos helység neve Franciaországban. C.-du-Pape, falu Vaucluse départementban, a Rhône balpartján emelkedő dombon, 1095 lak., jó borokkal és a pápák egykori nyaralójának romjaival.(Pallas).

Châteauneuf-du-Pape
Tulajdonképpen egy Rhône-vidéki vörösborfajta - 13 különféle változatból. A kis százalékban előállított fehérbor azonban mindenképpen figyelemreméltó minõségű: erős, fűszeres és tartalmas bor.

Chaudeau
(franc. ejtsd: sodó) a. m. borhab, fehérbor, citromhéj, tojássárga és porcukor keverékéből csinálják, s a tüzön keverés közt hevítik, de felforrnia nem szabad, csupán a forrpontig emelkednie. Ha kész, azonnal tálalandó.(Pallas).

Chenin blanc / Pineau de Loire
Valaha a fehérborokat termesztő fokföldi borvidék világhírnek örvendett. A legendás Constantia-t a 19. században minden más édes bornál szívesebben fogyasztották, és sosem hiányozhatott, az előkelő társaságok asztalairól. Ma a Chenin blanc a Francia Loire-völgy jellegzetes fajtája, a hegyvidéken a legmeghatározóbb fajta, amely a teljes bortermelésnek 30-%-átteszi ki, és forró nyár után is üde bor érlelhető belőle. A tõkéknek mindössze 5%-a kerül ki a Chardonnay és a Sauvignon blanc fajtákból. Roppant sokoldalú szőlőfajta; száraz asztali bor éppúgy készíthető belőle, mint édes borkülönlegesség. Kaliforniában is termesztik.

Cherry / sherry
(ang., ejtsd: cserri) a. m. xereszbor.(Pallas).

Chianti
Ejtsd: kianti, halmos (bor)vidék Olaszországban, Toscanaban, az Ombrone felső része, az Arbia, Greve és Ambra közt, Siena tartományban. Az egykor erdős vidéket olaj- eperfák és főképen szőlők fedik, amelyekből híres borokat szüretelnek. Fő vörös fajtái a Sangiovese, Brunello di montalcino, Prugnolo gentile, fehérek pedig a Trebbiano toscano, Fehér malvasia.

Chicha / Kapcsolódó témakör/
(spanyol, ejtsd: csicsa), borhoz hasonló szeszes ital Dél-Amerika tartományaiban, melyet darált kukorica-mag feleresztése és erjesztése által nyernek; Formosa vidékén a rizsből is készítik. L. .még Bignonia.(Pallas).

Chile
Chile a vörösbortermelés vezető országa, a szőlőtermés 40%-át mégis a fehérszőlőtőkék adják. A fehér fajták közül különösen a Semillon, a Sauvignon blanc és a Rizling népszerű, bár az utóbbi években a Chardonnay is egyre jobban terjedőben van. A chilei borvidék a fővárostól, Santiagótól délre eső területeken, mintegy 300 km-re terül el. Különösen a hűvösebb Casablanca környéke (Valparaiso tartomány) dicsekedhet jó fehérborokkal.

Chopine
Francia folyadék-mérték Franciaországban = 0,465 l.

Cigány / roma borászati szőlészeti szakszavak
A cigány/roma kultúrkörben elterjedt, és használatos szőlővel, borral kapcsolatos néhány szó:
· abroncs : cserko
· bor : mol
· hordó : durulyi
· korsó : khoro
· pohár : thatáj, tachtai
· szőlő : drákh, drághá
· szőlőkert : rez (Pallas nyomán).

Cink hiány
A szőlő hiánybetegsége. Tünetek: nyár elején, a hajtáscsúcson a fiatal levélkék kicsik maradnak, érközi mezőik klorotikusan elszíneződnek,, de igen keskeny sávban a fő-, és a harmad-, negyedrendű erezet mellett zöld marad a levélszövet. a levelek alakja aszimmetrikus.

Cinsault
Francia vörösborszőlő-fajta. Jó házasítási alap. Termesztik még Dél-Afrikában és Spanyolországban is.

Cinzano
A leghíresebb piemonti vermutmárka. A Cinzano prémium vermouth édeskés frissítő ital, amely gyöngéden semleges, sajátos jelleg nélküli, de igen jó minőségű borból készül, ízét és jellegét pedig a különleges, gondosan válogatott (családi titokként kezelt) gyógynövények és fűszerek adják. Bianco - klasszikus vermouth, könnyű, finom aromájú, szalmasárga ital gyümölcsös, lágy, édeskés ízzel. Rosso - intenzívebb, átható aromájú, színe erős borostyánszín. Extra Dry - világos, tiszta színű, citrusos, száraz, frissítő ízzel.

Ciprusi szőlő
l. Szőlő.

Cirfandli / Zierfandler / Spätrot
Bizonytalan származású, a nyugati változatcsoportba sorolható fajta, amelyet Magyarországon csak a Mecsekaljai borvidék pécsi körzetében termesztenek. Helyi fajta. Levele kerekded, változatosan tagolt, a levél széle a fonák felé hajló, bronzos árnyalatú. Fürtje vállas, feltűnően tömött, bogyói világos pirosak. Sok tekintetben igényes, de egyes évjáratokban kiváló, különleges minőségű bor szűrhető belőle. A Pécs környékén élőknek várhatóan a jövőben is kedvenc fajtája marad. Ausztriában is kedvelt fajta.

Ciró
A nehéz, testes ciró klasszikus dél-itáliai bor, a Giglioppo fajtából préselik.

Citromsav
A bor egyik természetes szervessav alkotóeleme.

Cladosporium cellare (régebben Rhacodium cellare)
Nemes pincepenész. Megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú pincében szaporodik el, ezzel jelzi a jó pincét. Link (növ.), fonálpenész, száraz növényrészeken s vén fán fekete-zöld, barna vagy fekete színű foltok, melyeket korompenésznek nevezünk.

Clairet
Könnyű, világospiros bordeaux-i bor, vagy sötét rozé a bordeaux-i régióból, azokra a vörösborokra emlékeztet, amelyeket a középkorban Bordeaux-ból hajón Angliába szállítottak.

Claret
A bordeaux-i típusú vörösborok angol megnevezése.

Clairette
Ejtsd: klerett, egyéb nevei: Granolata, Blanquette de Limoux, Clairette de Limoux, Clairette di Nizza, Petit blanc. Igen kedvelt franciaországi szőlőfajta, melyet régebben főleg csemegeszőlőnek termesztettek. Ma a Rhone völgyében található nagyobb kiterjedésben. Tőkéje erős, igen buja növésű, fürtje középnagy, kúpos, kissé laza; bogyója kicsiny, hosszúkás, halaványzöld, nagyon édes, kellemes zamatú, későn érő. A tőalaktól a Clairette blanche-tól színe által elüt a rózsaszínű Clairette rose s a piros Clairette rouge. Clairette néven részint cseresznyelikőrt, részint könnyű fehér asztali bort neveznek Franciaországban. Leghíresebb bora talán a Clairette de Bellegarde.

Clevner
Tramini egy másik neve. Lásd ott.

Clos de Vougeot
Híres, fallal körülvett szőlőbirtok. Drága és ritka borok.

Cobbler
Ejtsd: koblör; egy, Amerikából származó, Európában is meghonosodott hűsítő cukros borital, törött jégdarabokkal és narancs héjjal; szalmasszállal, szívószállal isszák. Legismeretesebb a Sherry-Cobbler.

Cognac
Francia, borból főzött pálinka, mely nevét a francia Charente kerületbe eső Cognac várostül vette, mely a C.-gyártás és kereskedelem székhelye mintegy 200 év óta, mióta egyáltalán ezen szesz nagyban készül; az itt készülő legfinomabb C.-t fine champagne-nak nevezik, a második minőségü Château neuf, Blanzac, Angoulęme, Archiac stb.-ben nyert C.-t petit champagne-nak hivják, a harmadik minőségü C. fins bois, a legsilányabbat deuxiemes bois-nak nevezik. C. elnevezés alatt jön a kereskedésbe az armagnac is, melyet főleg a Gers kerületben főznek. A C.-t főleg a folle blanche és picpoul-blanc szőllőfajok borából készítik, melyet melegített erjesztő kamarákban teljesen kierjesztenek, s ha ezután a bor teljesen megtisztult, egyszerü üstökben kifőznek, oly módon, hogy az első lepárlásnál csak vodkát nyernek, s csak ez utóbbinak újból való lepárlása által nyerik az 55-60% szesztartalmu C.-t. Silány, ecetes, dohos stb. borokból C.-t főzni nem lehet. 1 hl. C. előállítására a bor szesztartalma szerint 5-8 hl. borra van szükség. A C. finom izét és jóságát az ászokolással nyeri, mely célból 4 hl. ürtartalmu hordókban (piece) legalább 4-5 évig ászokolják, a hordóban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna szinét is, ami annál sötétebb, minél tovább volt a C. hordóban. A C.-t magas ára miatt igen gyakran hamisítják, sőt közönséges, finom szeszből is készítik oenant-éter hozzáadása és karamellel való festés által. Most már hazánkban is több C.-gyár van, melyek jobb termékei igen jól pótolják a sokkal drágább francia C.-t.(Pallas).

Cointreau
A Curacao egyik változata. Francia likőr, melyet narancshéjjal ízesítenek, enyhén kesernyés, édes likőr. Koktélokhoz gyakran használják, alkoholtartalma 40%.

Colli
Olasz, a collo, csomag többes száma, darabok; továbbá bizonyos számú láda, hordó stb.

Colombard
Szolidabb minőségű Franciaországban elterjedt fehér szőlőfajta, viszonylag élénk savakkal. Cognak környékén nagyobb területen található, kiváló párlási alapanyag.

Colum
Latin a. m. szűrő, szűrő edény.

Concord
Az USA-ban legjobban elterjedt vörös Labrusca-származék. Bora erősen „róka-ízű”.

Conducat sanitati
Latin, a. m. váljék egészségére.

Congius
A rómaiaknál folyadékmérték, magában foglalt 6 sextariust, s egyenlő volt 3,283 literrel; 8 congius = 1 amfora.

Consubstantiatio
(középkori latin). A hittudomány körében használt kifejezés, jelentése: együttlényegülés, igy neveztetvén a lutheránus egyháznak az urvacsorai kenyérre és borra vonatkozó tana, szemben a katolikus egyház átlényegülési (transsubstantiotio) tanával.(Pallas).

Cornas
Körzet a Rhône-völgy északi részében. A legszebb borokat itt kizárólag syrah-ból préselik.

Cooler
Kevés alkoholt is tartalmazó, hűsítő ital.

Coom
Ejtsd: kúm, régi angol űrmérték = 145,39 liter, néhány gyarmaton és az USA-ban 140,95 liter.

Coppo
Régi űrmérték Olaszországban, nagysága a vidékek és megmérendő tárgyak szerint változott, igy Peimontban mint gabnamérték 2,876 lit. Luccaban mint olajmérték 96,326 lit. volt.

C.O.S.
A bor három fontos tulajdonságának rövidítése. Color = szín, odor = illat, sapor = zamat. A "COS bor" elismerő minősítést jelent.

Coyang
Űrmérték volt régen Németalföld kelet-indiai birtokain = 800 kulah = 3,303 hl.

Couleur (francia, ejtsd: kulőr):
Színezőanyag, pl. karamell.

Cök
néhol a. m. birság, bánatpénz. (10 frt a cöki vagyis büntetése, Tisza-Vid.) C. azonkivül sok vidéken az élesztő neve (német Zeug).(Pallas).

"Créme de ?"
Krémlikőrök gyűjtőneve. A domináns ízt a név is tartalmazza. Alkoholtartamuk 25% körüli.

Cremor tartari
Borkő, lásd ott.

Crianza (nevelt bor)
Vörösborok esetében két teljes év érlelést igényel, melyből 6 hónapot tölt tölgyfahordóban, a további időt palackban. Fehér és rosé boroknak legalább egy naptári évet kell a pincészetben tölteni, amelyből 6 hónap a tölgyfahordóban történő érlelés.

Cru
Francia eredetű szó, jelentése kiváló minőség.

Cru Classé
Francia eredetű szó, jelentése : Kiemelkedő Termék

Cujka
Román szilvapálinka.

Cukor-sav arány
A must cukor- és savtartalmának aránya.

Cukorfok
A szőlő cukortartalmának mérésére használt mérték. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a cukorfok, annál magasabb a bor minősége.

Cukortartalom borban
Asztalibor-típusok cukortartalom szerint
* Száraz asztali bor
Az a bor, amelynek cukortartalma:
a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy:
b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de
legfeljebb 9,0 g/l lehet.
* Félszáraz asztali bor
Az a bor, amelynek cukortartalma
a) meghaladja 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy
b) meghaladja 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.
* Félédes asztali bor
Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de
legfeljebb 45,0 g/l.
* Édes asztali bor
Az a bor melynek cukortartalma meghaladja a 45,0 g/l-t.
A tájborok típusai a cukortartalom szerint
* Száraz tájbor
Az a bor, amelynek cukortartalma:
a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy
b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a, borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalmát,
de legfeljebb 9,0 g/l.
* Félszáraz tájbor
Az a bor, amelynek cukortartalma
a) meghaladja 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy
b) meghaladja 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.
* Félédes tájbor
Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de
legfeljebb 45,0 g/l.
* Édes tájbor
Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.
Az m.t. minőségi borok típusai a cukortartalom szerint
* Száraz minőségi bor
Az a bor, amelynek cukortartalma:
a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy
b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a, borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalmat, de
legfeljebb 9,0 g/l.
* Félszáraz minőségi bor
Az a bor, amelynek cukortartalma
a) meghaladja a 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy
b) meghaladja a 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.
* Félédes minőségi bor
Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja a 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de
legfeljebb 45,0 g/l.
* Édes minőségi bor
Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.
A m.t. különleges minőségű bor típusai a cukortartalom szerint
* Száraz m.t. különleges minőségű bor
Az a bor, amelynek cukortartalma:
a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy
b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a bor borkősav g/l-ben kifejezett titrálható
savtartalmát, de legfeljebb 9,0 g/l.
* Félszáraz m.t. különleges minőségű bor
Az a bor, amelynek cukortartalma:
a) meghaladja az 3.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy
b) meghaladja az 3.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.
* Félédes m.t. különleges minőségű bor
Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja az 3.2. szakaszban meghatározott értéket, de
legfeljebb 45,0 g/l.
* Édes m.t. különleges minőségű bor
Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.

Cukrozás
A must cukortartalmának növelése szacharóz (répacukor,nádcukor) hozzáadásával a nagyobb alkoholtartalom kinyerése végett. A bor cukrozása hazánkban tilos.

Curacao
Narancslikőr, nevét a Curacao-szigetről származó keserű narancsról kapta. A Curacao mindig édes, több színváltozata ismert: világossárga, vörös, zöld és kék. Népszerű koktélalapanyag a változatos színvilága miatt, alkoholtartalma legalább 30%.

Cuvée
Francia kifejezés, azonos fajtájú, vagy azonos termőhelyű borok házasítása. Más megközelítésben a pezsgő készítése során a másodlagos erjesztésre házasítással összeállított alapbor. A szakmájukat művészi szinten űző borászok gyakran "játszanak" különböző fajtájú, vagy más-más módon érlelt, de egymással harmonizáló borok keverésével. Az eljárás többféle lehet: akár már kezdettől fogva együtt erjeszthetik őket, de lehet csak az érleléskor házasítani a fajtákat. A házasítással egyrészt új ízeket hoznak létre, de szükség esetén az eljárás javít bizonyos hiányosságokon a savasság, az alkoholszint, a testesség vagy a zamat tekintetében. A házasított bort másként cuvée bornak is hívjuk; a cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint, csökkenő sorrendben fel kell tüntetni. Franciaországban különböző szőlőfajtából és/vagy termőhelyről készült borok megfelelő arányban való házasítása. Minimum 8,5 V/V% alkoholt tartalmaznak, és nem haladják meg a 15V/V%-ot.

Czelna
Régen, Erdély-hegyaljának egyik legkitűnőbb bortermőhelye, mely a Telekiek birtoka is volt.

Czigány-szőlő
A kökény másik neve.

Czimentirozni
Idegen szó, jelentése: a hordó űrtartalmát jelentő számokat a hordóra sütni, magyarul: égetés.

Czipka
Régies szóhasználattal a szőlőbogyó nyele, mely a kocsányon függ.

Czirifánt
Régi fehér szőlőfajtánk. Más vidéken elterjedt nevei:
· Somlón: Czibifánt;
· Hont-Nógrád m.: Pozsonyik;
· Sopronban: Czirifánti;
Más nemesítők által használt nevei:
· Babó – österreicher Sylvaner;
· Burger – Ximenesia Cynobothis;
· Bronner – Sylvaner néven nevezi.
Aprófürtű, kisbogyójú, igen leves és édes szőlőfajta.

Cyanosit
l. Rézgálic.

Cynar / Kapcsolódó témakör /
Articsóka alapú keserű likőr, amely híg, sötétbarna színű. Főként aperitifként isszák, alkoholtartalma 16%.


„Cs”

Csaba gyöngye
Stark Adolf békéscsabai vaskereskedő 1904-ben végzett magvetéséből származik. A fajta szülei a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály voltak. A világ egyik legismertebb fajtája. Szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelőző érési idejének köszönheti. A Csaba gyöngye kettős hasznosítású fajta. Állami minősítést 1956-ban kapott, fő árú fajta. Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyeződni. Levéllemeze a középső érre asszimetrikus felépítésű.
Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halvány sárgák. Kedvező évjáratban már július közepétől, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termőképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez előnyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képződött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytűrő képessége az átlagosnál jobb. Hibái között említhetjük, hogy csapadékos időben rothadásra hajlamos. Éretten termését a madaraktól és a darazsaktól alig lehet megvédeni, ezért szüretével nem lehet kivárni. Rosszul szállítható. Koraisága és kitűnő íze a házi kertek kedvelt fajtájává teszi. Sokan bort is készítenek belőle, amit már újborként lehet fogyasztani a későbbi szüret alkalmával.

Csákánykapa
Kétágu kapa, mely különösen kemény, rögös, köves talaj megmívelésére alkalmas. Kertészek kisebb, a mezőn, erdők helyen való kapálásra vagy szőllőmívelésére nagyobb, hol szélesebb, hol keskenyebb águ C.-t szoktak használni. Ezt az eszközt másként karsztkapának is nevezik.(Pallas).

Csap
1.Hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet.
C. a borászatban. A bor, sör vagy más folyadéknak a hordóból való leeresztésére szolgáló eszköz. A C. többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik. Igen jóka sárga rézből készített csapok is, feltéve, hogy azon részeik, melyek a borral érintkeznek, ónozva vannak, mert ellenkezőleg réz-rozsda (Grünspan) képződik bennök, mi a bort egészségtelenné teszi.(Pallas).
2.Szőlőtőkén a termésre visszametszett vessző.
C. a szőllőművelésben. A szőllőtőkéből kinőtt venyigéket v. még ősszel, de leginkább tavasszal, részben eltávolítják a tőkékről, részben pedig többé-kevésbbé visszametszik. Ha a tőkén maradt venyigét erősen visszametszik, ugy a visszamaradt venyigerészt C.-nak nevezik; ha az olyan rövid, hogy csak 1-2 szem (rügy) maradt rajta, akkor rövid C., ha ellenben 3-6 szem maradt rajta, akkor hosszu C. a neve. A csap szemeiből fejlődő hajtások hordják a fürtöket. Ősszel a fürtös hajtások megérnek (megfásodnak), venyigékké lesznek; ha most ezeket a venyigéket ősszel v. tavasszal visszametszük, akkor belőlük csap lett, s a tavalyi csapnak, mely a mostanit viseli, csercsap a neve.(Pallas).

Csapalja
A kármentő Erdélyben elterjedt neve.

Csapfúró
A fahordók csapnyílását, esetleg az akonát fúrták vele.

Csaplár / csapláros / csaplárosné
A csárda, korcsma italmérője => korcsmáros.

Csaplyuk
Az ászokhordók fenekén található nyílás, melybe a csapot ütik fejtéskor.

Csapszék
A korcsma egyik szegletében rácsozattal elkerített hely, ahol a bort mérik, csapolják;- általában a korcsma.

Csapszög
Régen azt a dugót nevezték így, melyet a csaplyukba ütöttek be.

Csapocska
Régen így nevezték a csapot, ha 1-2 vagy 3 szemre metszették a vesszőt.

Csántér
Lásd ászokfa.

Csárda
Pusztai korcsma, rendesen helységek közelében vagy végében, utak mentén, állással. A magyar népnek útközben kedvelt pihenő és mulató helye.Borlelőhely

Csáté
Schoenus nigricans ; régebben a szőlő kötözésére használt egyszikű növény.

Csavar
A sajtó legfőbb része, néhány területen orsónak is nevezik.

Cseber
folyadék-, főleg bormérték; kis C. (akó = 50 itce), öreg C. = 100 itce.

Cseh boltozat
Pinceépítéskor használt boltozatépítési technika a cseh süvegboltozat, lásd Boltozat.

Cseh borok
fehér és veres borok; a szőllő hasonlít a burgundi szőllőhöz, Prágától északra termelik. A legjobb fajtájuak a melniki piros piros borok és černošeki fehér borok, az előbbiek némi rokonságban vannak a burgundiakkal, az utóbbi inkább a jobb francia borokhoz hasonlít. A leitmeritzi, aussigi, chrudimi stb. borok is a jobb minőségüek közé tartoznak, de csak jobb években, melyek azonban elég ritkák. Lobositz vidékén még jó pezsgőt is készítenek. A leghíresebb vörös bor a labini. Évi bortermés mintegy 7500 hl.(Pallas).

Cselédbor
Régebben a silányabb minőségű, többnyire a cselédek és napszámosok részére fenntartott könnyű bor (esetleg csiger vagyis törkölybor).

Cser
l. Cserző anyagok.

Cseresznye-szesz ( Kapcsolódó témakör)
A cseresznye erjesztése által a benne levő cukor szesszé változik át. Az igy nyert cefre lepárolása által nyert szeszt C.-nek nevezik. Svájcban, Franciaországban az erjedő cseresznyéhez 1/6 rész összetört cseresznyemagot adnak, miáltal a pálinka keserü mandolaizt kap.(Pallas)

Csersavak
l. Cserzőanyagok.

Cservessző
A szőllőmívelésben így nevezik a tőkén hagyott hosszabb - legalább 8-10 rügynyi - kétéves ágat, tehát a megelőző évben szállvesszőnek kikötött venyigét akkor, midőn a rügyeiből fejlődött hajtások már kiértek.

Cserzőanyagok
Ezen elnevezés alatt oly vízben oldható, összehuzó izü anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldalait sötét szinüre festik és az enyvoldatokban csapadékot okoznak (Pallas).

A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.
Képlete: C14H10O9 + 2H2O.
A csersav kifejezés a tölgyfa kelta nevéből ered, utalva az anyag eredetére, hiszen a tölgyfa fájában csersav található.[1]
A csersav különféle gubacsokban 50-70% mennyiségben található szerves (organikus) sav, amelyet úgy készítettek, hogy a felaprított gubacsot éter és borszesz elegyével tökéletesen kivonták, e folyadékot vízzel összerázták, és a különvált vizes réteget vízfürdőn bepárologtatták. Mesterségesen készíthető galluszsavból, ha azt ezüst-nitráttal oxidálják vagy ha arzénsavval főzik. A tiszta csersav színtelen, fénylő, alaktalan por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és vízben igen könnyen oldódik; alkohol nehezen oldja, éterben pedig oldhatatlan. Vizes oldata vas-kloridtól sötétkék színű lesz és enyvoldattal csapadékot ad. Sói igen nehezen állíthatóak elő; 210 °C-ra hevítve pirogallol képződik belőle. A csersavnak különböző izomerjei számos növényben találhatók, így a kávéban, teában, kínakéregben, katekuban stb. A bőr cserzésére és gyógyszerként használják. Szőlőben is megtalálható, a borkészítésben fontos szerepe van. Főleg vörösborok ízének-állagának fontos meghatározó tényezője, de kisebb mennyiségben fehér- és roséborokban is megtalálható. A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.
A magyarországi tölgyek közül éppen a nevét a cseranyagokról kapó csertölgy tartalmazza a legkevesebb cseranyagot.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav).

Csemegebor
Legalább 15,0 legföljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített, nem természetes likőrbor.

Csemegeszőlő
A csemegeszőlők főleg gyümölcsfogyasztásra nemesített szőlőfajták. Magyarországon termesztett fő csemegeszőlők: Csabagyöngye, Cardinal, Szőlőskertek királynője muskotály, Boglárka, Mathiász Jánosné muskotály, Kocsis Irma, Pölöskei muskotály, Cegléd szépe, Afuz Ali, Italia, Izbégi muskotály, Téli muskotály, Irsai Olivér, Favorit, Kozma Pálné muskotály, Chasselas, Pannónia kincse, Hamburgi muskotály, Attila, Narancsízű.

Csendes bor
Szén-dioxidot nem, vagy alig tartalmazó bor.

Cserebogár
(Melolontha vulgaris Fabr.), a lemezescsápnak (Lamellicornia) családjába tartozó bogárfaj, mely ápril végétől egész juniusig repül. Földbe rakott petéiből az ugynevezett pajorok v. csimaszok kelnek ki s ezek teljesen kifejlett állapotban 11 mm. szélesek és 40 mm. hosszuak. A báb 27-28 mméter nagy, sárgásbarna, mig a pete kendermag nagyságu és sárgásfehér szinü. A bogarak éjjel szoktak tömegesen repülni, de néha déli időben is repdesnek és eledelük felkeresésére nagyobb utakat is megtesznek. Különösen kedvelik a csr, tölgy- és jávorfákat, de néha ellepik nagy tömegekben a cseresznye- és szilvafákat s azokat leveleiktől teljesen lekopasztják. Nagy ritkán azonban megtámadják a repcét és másféle mívelt növényeket is. A bogarak petéiket mívelt földben vagy réti talajban 15-20 cm. mélységben rakják le, még pedig minden egyes bogár 12-30 petét egy csomóban, vagy legalább is egymáshoz közel. A pete lerakása után a nőstény elhal. A fiatal pajorok 4-5 hét mulva kelnek ki a petéből s az első évben egymás közelében tartózkodnak; eleinte a televényes földből táplálkoznak, később azonban már a gyengébb növénygyökereket rágják. Kedvező körülmények között már az első évben megnőnek s a sorvetésekben látható pusztításokat végeznek. A tél közeledtével oly mélyen vonulnak a földbe, hogy a szántáskor már nem akadnak reájuk, de tavasszal ismét feljebb jönnek s megkezdik pusztításaikat. Ugyanigy tesznek a második évben is, csakhogy pusztításaik már ekkor nagyobb mérvüek s ez aztán fokozódik egészen a 3-ik nyárig, a mikorra már többszöri vedlés után teljesen kinőttek és ősszel 1 m., sőt nagyobb mélységben is bebábozzák magukat és bogárrá változnak; azok a pajorok azonban, amelyek kisebb mélységben bábozták be magukat, már augusztus és szeptember hónapokban is kerülhetnek a földszinére. A rendes fejlődésnél a bábban nyugvó bogár csak a következő év tavaszán s igy születésétől számítva három év mulva hagyja el a föld belsejét. Igen érdekes az, hogy a cserebogarak nagy tömegekben hazánkban csak minden harmadik évben jelennek meg, mint azt dr. Horváth Géza nagy szorgalommal összegyüjtött statisztikai adatai igazolták.
A pajorok a legkülönfélébb növények gyökereivel táplálkoznak, de azért legnagyobb kárt a lenben és répában tesznek; érzékenyebb pusztítást végeznek e mellett még a gabonafélékben, kenderben, burgonyában, babban, káposztában és salátában, sőt még a gyümölcsfák fiatalabb gyökereit is elrágják. A faiskoláknak is veszedelmes ellenségei s nem egyszer tönkre teszik azokat. A C.-nak és pajorjának több természetes ellensége van. A C-kat a legkülönbözőbb madarak fogdossák és pusztítják, így nevezetesen a gébics-félék, de még a verebek is, amelyek különösen a bogarak potrohját fogyasztják el. A pajoroknak szintén több madárfaj ellensége van s különösen a varjak és csókák, de legnagyobb pusztítóik a vakondok és sündisznók. Eme természetes ellenségek azonban mind nem elégségesek arra, hogy a C-k és pajorok számát észrevehetően csökkentsék s igy az embernek is közbe kell lépnie. Legbiztosabb irtási eljárás a bogarak összeszedése, amit kora reggel v. borus időben a fák megrázásával eszközölhetünk. Ezen eljárást már több államban megkisérlették; igy 1877-ben Csehországban 650 ezer liter C.-t és pajort szedtek össze, amelyért 16 frton felül fizettek. Nálunk 1876. évre javaslatba hozták volt, hogy egy pozsonyi mérő C.-ért 1 frt 50 kr. s egy hektoliterért 2 frt 44 krt fizessenek. Egy másik faja a C.-nak a Melolontha hippocasthani Fabr., amely az előbbinél kisebb s attól szinben is eltér, de életmódja azonos.(Pallas)

Cserebogarak
e kifejezés alatt a lemezescsapu (Lamellicornia) több nemét foglalják össze. Ilyenek a Melolontha Fabr., Rhizotragus Latr. és Polyphylla Harris nemek és fajai. A Melolontha fajait l. Cserebogár alatt. A Rhizotragus fajait hazánkban általában Szentgyörgybogaraknak nevezik, melyek közül az egyik, a tulajdonképeni Szentgyörgybogár (Rhiz. solstitialis l.) félakkora mint a cserebogár, világosbarna szinü, hossza 15-17,5 mm. Röpülési ideje május végétől julius elejéig tart. Pajorja és bábja a cserebogáréhoz hasonlít, de csak félakkora s az utóbbit némely vidéken szántáskukacnak is nevezik. Életmódja azonos a cserebogáréval. Ehhez hasonlítanak a Rh. assimilis Hbst. és Rh. estinus Ol. fajok is, amelyek hazánkban szintén közönségesek. A Polyphylla egyetlen faja a fullo L., melynek magyar neve csapó- v. kalló cserebogár; testhossza 34, szélessége 18 mm.; szárnyfödője fényesbarnásan v. feketén tarkázott; fején két fehéres vonal huzódik végig; torkát hamvas szinü, apró szőrök nőtték be s ezek egy középsávot s több nagyobb foltot képeznek; szárnyfedőin foltosan álló fehér pikkelyszőrök emelkednek, hasa hamvas szinü. Május végén és juniusban röpül. Lárvája a cserebogár pajorjához hasonlít, de annál sokkal nagyibb, 8 cm. hosszu és 1 cm. vastag. Kiválóan a homokos talaju vidékeken tenyészik, igen sok van p. Pestmegyében. A kifejlett bogár a fák és cserjék leveleit rágja, mig pajorjai a takarmánynövények s az akácfa-csemeték gyökereiben tesznek károkat.(Pallas).

Cserény
A tannin régebben elterjedt neve.

Cserdék
A csersav régies neve.

Cserpák
Fából készített nyeles víz-, bormerítő.

Csersav
A must és a bor egyik cserzőanyaga. A fanyarság egyik meghatározója.

Cserszegi fűszeres
Keresztezéses nemesítésétől kezdve (1960) két évtizedes vizsgálat után 1982-ben kapott állami elismerést. A Keszthely melletti Cserszegtomajon nemesítette Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Tramini keresztezésével. Rövid sikeres pályafutása több előnyös tulajdonságának köszönhető. Mindenhová elkerült, ahol a Traminire, vagy más illatos fajtára igény jelentkezett. Levele sok tekintetben hasonlít a szülő Irsai Olivér leveléhez, de annál simább felületű, kevésbé hólyagos és fényesebb. Levélnyele és a szártag pirosas árnyalatú. A bogyók húspiros színűek. Termése általában szeptember első felében érik, de szüretelésére szinte mindig szeptember végén kerül sor. Könnyen túlterhelhető, ezért a metszésnél kíméletesen kell terhelni. Ügyelni kell kondicionális állapotára is. Fagytűrő képessége és rothadás-ellenállósága az átlagosnál jobb, sőt esetenként kiemelkedő. Bora feltűnően illatos, zamatokkal teli, de szinte mindig kemény marad. Ezt gyakran hátrányként emelik ki, kedvezőtlen savösszetételével együtt. Ezzel együtt kitűnő házasítási alapanyag. Jó tulajdonságai miatt a jövő ben is termesztésre érdemes. Mérsékelt terheléssel és jó beéréssel minőségi bort terem. Klónozása megkezdődött, de elismert klónjai még nincsenek.

Cservessző
A metszéskor a tőkén hagyott hosszú csapot nevezték így régen, Érmelléken.

Csiger / csige / csügör /lőre
A vízzel kiáztatott szőlőtörköly levéből erjesztett, borszerű ital. Csiger, csigér (némely vidéken csigere, csingér, csügör, alkalmasint metaforával lett a savót jelentő német Zieger szóból), ugyanazt jelenti, amit a lőre (l. o.): a Balaton vidékén törkölyre töltött s kisajtolt vizet.

Csillag-boltozat
Pince építésekor hasznélt boltozat típus. l. Boltozat.

Csin / ontora / bütü
A hordódongákon a fenék beillesztésére szolgáló vájat, máshol a kiálló rész, amit Erdélyben bütünek neveznek. Ez hordódongáknak a párkánya, mely a fenék befoglalására szolgál; némely vidéken ontorának nevezik.

Csinrovás
A hordócsin bemetszésének művelete a csínmetsző-gyaluval.

Csipkeszőlő ( Kapcsolódó témakör)
Az egres másik neve.

Csipkézet
A szőlőlevél fogait nevezik így.

Csiri csuri
A név és a fajta eredete bizonytalan. Főként Buda környékén jelenleg is termesztett csemegeszőlő-fajta. Egykor, de még ritkán ma is szellős présházakban, kamrákban fürtjeit felkötözve tárolták télire. Levele a tölgyfáéra emlékeztet, sima felületű, csipkés levélszélű. Fürtje elég nagy vállas és tömött. A bogyók borostyán színűre színeződnek. Későn, október első felében érő fajta. Termése magas savtartalmú. Sok másodtermést nevel. Jól eltartható, választékbővítő fajta.

Csobán / csutora/ csobánk
Csobány (néhol csobánk), nagy kulacs, vagyis csutora (a szláv nyelvekben is megvan).

Csobolyó / csobolló / csoborló
Hordozható, lapos hordócska. Ivóedény. az Alföldön régebben használatos kifejezés (Gömör, Torna); Sopron megyében csobolló, csoborló, - török eredetű szó) a. m. nagy, lábas kulacs, vagyis csutora. Szíja, lánca, kallantyúja is szokott lenni, hogy vállon vihessék v. fölakaszthassák. Rendesen mezei munkások használják s vizet, de bort, pálinkát is tartanak benne. - «Bort ez csobolyóban, az kecsketömlőben, kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben». Arany: Toldi 2. ének.

Csóka-szőlő
A kökény egy másik elnevezése.

Csókaszőllő
Másnévén cigányszőlő. Eredeti magyar szőlőfajta, mely sötétkék színű, majdnem fekete fürtjeitől kapta nevét; hazánkban mindenütt el volt terjedve s néhol Vadfeketének hívták. Tőkéje erős, levelei igen nagyok, kerekdedek, fürtje középnagy, hosszúkás, hengeralakú; bogyói középnagyok, gömbölyűek, későn érők; bora nem valami jó, de tartós és szép sötét színű. Rövid metszést kíván.

Csomorika (Tévesen Juhfark)
Baranyában elterjedt fehér szőlőfajta. Régebben főleg mint pezsgőalap volt jelentős. Tulajdonságai alapján hasonlít a Juhfarkra, s talán az Ezerjóra. Jó évjáratokban igazán jó bort ad.

Csongrádi borvidék
A Csongrádi borvidék szőlőtermesztésének több sajátos, a hegyvidéki termeléstől eltérő vonása van. A Duna-Tisza közének talaja többnyire dunai eredetű meszes homok (kivéve a Csongrád - Kőrös környéki kötöttebb öntéstalajt, a tiszai lösz eredetű fekete földeket), mely különböző vastagságban telepedett az altalajra, néhol vékony rétegben fedi, máshol pedig több méteres buckákat alkot. A vízzáró altalajnak a felszíntől való távolsága szerint a talajvíz 3-6 m-re található. A mélyen gyökerező szőlőtőkék - az utóbbi évek aszályos időszakai ellenére is - fel tudják venni a talajvizet. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények, de a borvidéken találhatóak kedvezőbb adottságú talajtípusok is.

Couderc
Más néven: Couderc 503 ; Százszoros; régi direkttermő fajta.

Csöbör / cseber 1
Egyfülű, vödör alakú edény. Űrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter.

Csöbör 2
(ném. Balje, ol. baja, ang. halftub), viztartó, kádicska, alakra nézve csaknem olyan mint egy a közepén kettéfürészelt hordónak fele része; vannak azonban a hajón nagyobb és kisebb csöbrök is, melyek részint a fedélzetmosásnál a szivattyúzott víznek felfogására használtatnak, melyből azután kisebb edényekkel vizet merítenek, részint pedig lövések alkalmával az ágyuütegeknél azon célra szolgálnak, hogy bennük káli-szappanvizet készítsenek, melybe a törlősüveget mártják. Ez utóbbi C. hosszudad alaku.(Pallas).

Csökkentett alkoholtartalmú bor
Csökkentett alkoholtartalmú borok, olyan borból készült italok, amelyek a bortörvény előírásaiban szereplő bor fogalmának nem felelnek meg, azonban gyárthatók és forgalmazhatók, ha az alkohol csökkentés során a bor térfogatcsökkenése a 25%- ot nem éri el, továbbá:
- borból, az alkoholtartalom csökkentésére kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók,
1. az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel.
A védett eredetű és a m.t. különleges minőségű bor felhasználása csökkentett alkohol-tartalmú bor készítésére tilos.
- a készítés során az alkoholtartalom csökkentésére folyékony szén-dioxidos
extrakció is alkalmazható,
- az alkoholtartalom legalább 0,5% vol és legfeljebb 4,0% vol legyen.
- a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
A palack tartalmát jelölő címkén a gyártónak és a forgalmazónak a termék sajátosságára utaló információt, „Csökkentett alkoholtartalmú bor,” írásmódjában azonos módon, színnel és betűnagyságban úgy kell megadnia, hogy a többi információtól eltérjen, feltűnő legyen.

Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital
Habzó italok, amelyek, erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készülnek az 2. pont előírásaiban leírt csökkentett alkoholtartalmú borból, ha a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:
- az alkohol eltávolítására, kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;
- az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel; A védett eredetű és az m.t. különleges minőségű bor felhasználása csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital készítésére tilos.
- a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;
- az alkoholtartalma legalább 0,5% vol és legfeljebb 4,0% vol legyen;
- a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén a gyártónak és a forgalmazónak a termék sajátosságára utaló információt „Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” írásmódjában azonos módon, színnel és betűnagyságban úgy kell megadnia, hogy a többi információtól eltérjen, feltűnő legyen.

Csömöszöl / csomosol/ csomiszol/ csomiszlózik
1. A szőlőszemeket sajtolás előtt összezúzza.
2. nyomkod.
3. A törkölykalapot az erjedő lébe meríti.

Csuma / csima
A szőlőkocsány népies megnevezése.

Csupor
Bögre, cserépedény.

Csurgó
A szőlősajtó azon része, melyen a must kicsorgott.

Csutak
A dongakészítésnél a nyers dongák v. falak neve, midőn azok hasítás után még csak szélességre és hosszúságra, de még nem vastagságra vannak kialakítva.

Csutora
Kulacs.

Csücskös
(növ., angularis, angulatus vagy angulosus), a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak. P. az Aspidium angularén.(Pallas).

Cuartilla
Volt spanyol űrmérték, folyadékokra 4 liter, száraz tárgyakra 13,7 liter.

Cuartillo
1. Régi spanyol rézpénz = 6 fillér;
2. Űrmérték, száraz tárgyakra 1,156 liter, folyadékokra 0,504 liter.

Cuddy
Arab folyadékmérték = 7,57 l.

Cukor
Minden olyan kristályos vagy nem kristályos, növényi anyagokból kivonható testet, mely vizben oldható és melynek vízoldata édes ízü, cukornak nevezünk. E testek színe fehér, melegítve megbarnulnak és nem illók.(Pallas).

Culleus
(lat.), nagy bőrzsák, tömlő, a legnagyobb űrmérték, mely a rómaiaknál dívott = 20 amforával. Ezzel számították a szőlőhegyek termését, a borvásárlásoknál az árakat. 525,26 liter volt a tartalma. - Szüleik gyilkosait ilyen C.-ba bevarrták és vízbe fojtották.(Pallas).

Cupa / kupa
l. Kehely.

Cuprum
(lat.), réz (l. o.).
Curaçao
Azon narancshéj, melyből a C. v. Curassao néven ismeretes kitünő likőrt készítik Hollandiában. (Pallas).

Csűrölés / zurbolás
A borkezelő anyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik.

Borlexikon - D

Darabban lévő bor / darabban tartás
A nem teljesen tele töltött hordóban levő (tartott) bor. Veszélye a darab íz, oxidáció, ecetesedés, borvirágosodás.

Darabíz (levegőíz)
Borhiba. A darabban tartott borok oxidációja során az alkohol egy része aldehiddé oxidálódik.

Dáo
Portugália legnagyobb vörösbor termő tája. Szőlőfajták: Tourigo, Tinta carvalha, Tinta pinheire, Alvarelhao, Bastardo.

Dasychira



Lásd szövőpillék.

Decandole
Régen Sopron környékén termesztett kékszőlőfajta. Siebenpfundtraube-nak is nevezték.

Deci
A latin decem-ből, mely tizet jelent, a métermértékek neveiben tizedet jelent. p. decigramm = 0,1 gramm, deciliter = 0,1 liter, deciméter = 0,1 méter. Nálunk röviden decinek szokták hivni a decilitert.

Decoctio
l. Sörgyártás.

Defaecatio
Latin kifejezés, jelentése megszűrés, megtisztítás.

Deflegmáció
(lat.). A szesznek a részletes lehütés által való megerősítése, mely az u. n. deflegmátorokban végeztetik. A lepárlóból az annak egy részét képező deflegmátorba jutó szeszgőzök még mindig igen sok vizgőzzel vannak keveredve, ha ezen gőzkeverék némileg lehüttetik, de nem annyira, hogy az teljesen cseppfolyóvá váljék, hanem csak 8-10° C.-al, akkor a vizgőzök, melyektől kevesebb meleget kell elvonni, hogy gőzállapotukat elveszítsék, legnagyobb részt lecsapódnak s némi szesszel egyetemben a visszamaradó vagy visszafolyó szeszaljat (aljszesz, Lutter, phlegma) alkotják, a szeszgőzök ellenben viztartalmuk nagy részétől ily módon megszabadulva, erősebbekké válnak s igy folytatják utjokat a hütő felé, hol véglegesen lehüttetnek.(Pallas).

Deflegmátor / Kapcsolódó téma/
l. Lepárló.

Degorzsálás / degorgálás
A francia degorgement szóból ered. Jelentése kb. kilövetés. A pezsgőgyártásnál az az eljárás, mikor az erjedés befejeztével a dugón összegyűlt seprőt a fejjel lefelé fordított palack nyakából a dugónak óvatos megnyitásával kilövetik. A palackban visszafojtott szénsav a dugó mellett kevés borral mindenekelőtt az oda gyűlt seprőt szorítja ki a palackból. Ez az eljárás nagy ügyességet igényel, mert különben nagy veszteséggel jár.

Degusztáció
(lat.) a. m. próba, p. borpróba; továbbá oly kereskedelmi szerződés, mellyel a vevő az áru kipróbálását kiköti; degusztál, megkóstol.(Pallas).

Degusztálás
Élelmiszerek érzékszervi bírálatára vonatkozó általános szakkifejezés. A borászatban ezen a borok
kóstolását, az érzékszervek általi vizsgálatát (borkóstoló, borbírálat) értjük. A borkóstolók külön e célra berendezett helyiségekben bírálják el a borok színét, illatát és ízét.

Deinos




(gör.), agyagból v. fémből készült, félgömbalaku edény, amelyben a bort keverték.(Pallas).

Dekantálás
A bor leválasztása a seprőről. Tiszta bor leszívása az üledékről. Magyarul nem mást, mint áttöltést jelent. Az idősebb boroknál a palack alján keletkezett üledék eltávolítása során használjuk az eljárást. A fiatalabb vörös és fehér (ritkán) borok esetében levegőztetés céljából használjuk, így több oxigénhez jut a bor, és jobban kinyílik a fogyasztó felé.

Dekolor
Színtelenítő aktív szén.

Delaware / delavári




Direkttermő fehér szőlőfajta. Régebben igen elterjedt volt

Dél-Balatoni borvidék



A Balaton déli partján elterülő bortermő helyeket öleli fel.

Dél-Francia borvidék
Sud-Ouest – Délnyugat. Változatos, kitűnő borvidék. Kb.30 000 hektár, amiből 16 000 ha-n AOC borok készülnek. A délnyugati régió 7 nagyobb, jellegzetes vidékre osztható:
1. Bergerac vidéke
2. Cahors
3. Gaillac
4. Cotes du Frontonnais
5. Cotes du Duras és Buzet
6. Madiran
7. Jurancon
A Cahors legfontosabb szőlőfajtája a Cot, a Tannat és a Merlot. Ezek házasítása adja a Cahors borokat. Mély szín, finom íz és illat, tüzes karakter jellemzi a borokat. Illatát a Cot adja meg. Hosszú ideig érlelendők, hogy erős cserzőanyag tartalma finomodjon, élvezhetőbbé váljon.

Demeter Pincészet Eger
A borászat Eger egyik legpatinásabb pincesorán helyezkedik el, a 150 pincéből álló Kőlyuk pincesoron. Egernek e része az 1900-as évek elején alakult ki, és jelen pillanatban is őrzi egykori hangulatát. A három ágból álló több mint 300 m hosszú pincerendszer különleges élményt nyújt, így nem véletlen, hogy 2001-ben elnyerte az Eger legszebb pincészete díjat. Ez a pince ad otthont a szőlőfeldolgozásnak, a borerjesztésnek, a hordós érlelésnek, a palackozásnak, a bortrezornak és a több mint 60 főt befogadó borháznak

Demi doux (francia, ejtsd: dömi du)
Félédes, pl. pezsgő.

Demizson
Vesszővel (régebben náddal, szalmával) körbefont, füles üvegballon.

Demjén / Rongyos demjén
Régen Zemplén megyében elterjedt szőlőfajta. A Dinka-félékhez tartozik. Hegyalján Rongyos demjénnek nevezték.

Denziméter
l. Areométer.

Derítés
Tisztító és stabilizáló borkezelési művelet. A borban lévő zavarosságok megszüntetésére az egyik leghatékonyabb módszer a derítés. A művelet során olyan anyagokat kell a borhoz adni –például bentonit féleségeket, friss tojásfehérjét vagy tejfehérjét, csersavat, zselatint, - mely a borban leülepedik, és minden szilárd részecskét magához ragad, így nem marad lebegő üledék a borban.

Derítővas
Régen a folyadék keverésére szolgáló karos fa- vagy fémlap. Kasza alakú, a fahordó száján bedugva, csavaró mozdulatokkal, le –fel huzigálva kellett a bort mozgásra bírni.

Deszorpció
A gázok felszabadulása folyadékokból.

Desszert
Csemege. / desszertbor=> csemegebor értelemben/.

Destillatio / Kapcsolódó téma/
l. Lepárlás.

Deszulfitálás
Kéntelenítés. A kén-dioxid mennyiségének csökkentése fizikai és kémiai módszerekkel.

Dextróz
Lásd szőlőcukor.

Dézsa
Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény.

Dézsmabor
A földesúr számára a jobbágyok által tized fejében adott bormennyiség.

Diasztáz /Kapcsolódó témakör/
A gabonaneműek csirázása alatt fejlődő nitrogén-tartalmú fermentum, mely azon fontos tulajdonsággal bir, hogy magas hőmérséknél elcsirizesített keményítőt maltozzá és dextrinné képes átváltoztatni. Már régóta ismeretes volt, hogy a csirázott gabonában van egy anyag, mely a keményítőt dextrinné és cukorrá változtatja, amiért is a sör- és szeszgyártásban a csirázott gabonát cukorképző anyaga miatt régóta alkalmazzák. A tudósokat sok ideig foglalkoztatta azon kérdés is, hogy milyen vegyületek származnak a D.-nak keményítőre való hatásánál, mig végre kiderült, hogy a keletkező cukornem a máltoz. A D.-t magát a csirázott gabonából előállítani csak a legujabb időben Lintnernek sikerült, aki árpa malátából leválasztotta ezen nitrogén-tartalmu fermentumot, melynek összetételét a következőnek találta: C = 44,33 %, H = 6,98 %, N = 8,92, S = 1,07 %, O = 32,91 %, Hamu = 4,79. Szilágyi Gyula zabmalátából választotta le ezen anyagot, amelynek összetétele a következő: C = 45,24 %, H = 6,62 %, N = 9,44 %, S = 1,12 %, O = 31,58 %, Hamu 6,00 %. A D. előfordul már a csirázatlan gabonában is, de a csirázás jelentékenyen szaporítja. A csirázott gabonában akkor éri el a maximumot, midőn a gabonaszem levélcsirája (plumula) a szem nagyságát elérte, mig ha a levélcsira kifakad, a D. fogyni kezd. Legtöbb D. fejlődik az árpa csirázásánál, továbbá a zab, tengeri is alkalmas e célra. Van a D. hatását előidéző anyag ezenkivül az állati testben, nyálban pankreas és bélváladékában. L. még Cefrézés. D. orvosi szempontból, l. Malátakivonat.(Pallas)

Diatóma
Diatomaceae (Bacillariaceae), l. Kovamoszatok.

Diatóma-föld
A diatómák (bacillariaceák) vagyis a kovasavtól áthatott sejtfalú moszatok, melyek a kovapáncélú radioláriakkal (protozoák) és kevés spongyatűkkel együtt néhol tetemes vastagságú telepeket alkotnak, úgy a legmélyebb tengerek fenekén, mint félig sós vagy édesvizekben is. Ilyen diatóma-telepek előfordulnak Franzensbad, Lüneburg és Planitz (Szászoszág) mocsáros turfás vidékein 2-30 méteres vastagságban, továbbá Berlin közelében, Auvergne, de kivált Columbiában Oregon tartományban, ahol eléri a 150 m. is. A földes, eldörzsölhető, liszt alakú agyag, kovasav vagy szenes (tőzeges) anyag által összetartott féleségűeket D.-nek; ha tiszta és porszerű, hegyi lisztnek (Bergmehl); ha finom palás Fripolinak (csiszoló-pala, ragadó-pala) nevezik; ebben több a radiolária és spongyatű, mint a diatómák váza. (Tokaj-Hegyalján, Mátrában mint «Kártyakő», Bilin, Rott s Bonn mellett, Sauforst, Regensburg mellett Polirschiefer, Kieselguhr, Diatomapelit név alatt találják. Az Atlanti-óceánban (Kerguelen szigetek körül) 2280-3660 m. mélységben ily képződő diatóma iszapot fedezett fel a Challenger expedíció. A tűzkövek és szarukövek szintén kovasavas D.-k és radioláriák vázának halmaza. A borászatban a diatómálból készített kovaföldet szűrési feladatok megoldásához, szűrőanyagként használjuk.

Diatretum
(gör.-lat.), nagy mesterséggel olyaténképen köszörült római üvegedény, mely egymástól elválasztott és csak helyenkint összeforasztott két rétegből áll. A belső réteg az edénynek a falát képezi, a külső rétegből pedig diszítmény van kiköszörülve. A diszítmény ugy készült, hogy a külső rétegből valamely rajz szerint betüket köszörültek ki olykép, hogy a külső réteg többi részét eltávolították, és csak azokat a részeket hagyták meg, melyek a betüket képezték. A betük a belső réteggel, vagyis az edény falával alul és felül össze vannak forrva és az edényt mintegy hálóként övezik. Ilyen D. edény van a nemzeti muzeumban is, Szegszárdon találták és a legszebb példányok egyike. Az edény testét görög betük övezik, melyek a következő szavakat alkotják: lei etv poimevi, pie, xhsaiV, magyarul: «Áldozz a pásztornak, igyál, élni fogsz».(Pallas).

Digalluszsav /Tanni/
A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.
Képlete: C14H10O9 + 2H2O.
A csersav kifejezés a tölgyfa kelta nevéből ered, utalva az anyag eredetére, hiszen a tölgyfa fájában csersav található.[1]
A csersav különféle gubacsokban 50-70% mennyiségben található szerves (organikus) sav, amelyet úgy készítettek, hogy a felaprított gubacsot éter és borszesz elegyével tökéletesen kivonták, e folyadékot vízzel összerázták, és a különvált vizes réteget vízfürdőn bepárologtatták. Mesterségesen készíthető galluszsavból, ha azt ezüst-nitráttal oxidálják vagy ha arzénsavval főzik. A tiszta csersav színtelen, fénylő, alaktalan por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és vízben igen könnyen oldódik; alkohol nehezen oldja, éterben pedig oldhatatlan. Vizes oldata vas-kloridtól sötétkék színű lesz és enyvoldattal csapadékot ad. Sói igen nehezen állíthatóak elő; 210 °C-ra hevítve pirogallol képződik belőle. A csersavnak különböző izomerjei számos növényben találhatók, így a kávéban, teában, kínakéregben, katekuban stb. A bőr cserzésére és gyógyszerként használják. Szőlőben is megtalálható, a borkészítésben fontos szerepe van. Főleg vörösborok ízének-állagának fontos meghatározó tényezője, de kisebb mennyiségben fehér- és roséborokban is megtalálható. A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.
A magyarországi tölgyek közül éppen a nevét a cseranyagokról kapó csertölgy tartalmazza a legkevesebb cseranyagot.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav).

Digerálás
A szilárd anyagokból az alkotórészek kivonása oldószerrel, melegítés közben.

Digalluszsav
Lásd tannin.

Diglükozid
Két cukormolekulát tartalmazó antocianin. A direkt termők és származékaik jellemzője.

Dinka
Igen sok fajtaváltozattal rendelkező régebben elterjedten termesztett szőlőfajta. Ezek közül néhány ismertebb:
· Kövidinka;
· Fehérdinka, v. Fehérrózsa, Rakszőlő, Gross Silberweis, Bronner rauschling, Burger Johannia albiflorens;
· Pirosdinka, v. Tulipiros, Rózsa, Rózsabakator;
· Zölddinka;
· Kékdinka.

Dió íz
Élesztők által termelt, főleg néhány sherryre jellemző bor íz. A dió és a gesztenye jegyeit észleljük a felerősített vörösborokban. A kókuszdió-aroma egyértelműen amerikai tölgyből készült hordóban való érlelésre utal.

Dionüszosz
Az ókori görög mitológiában a bor és a szőlő istene.

Dionysos
v. Bakchos (l. a mellékelt rézkarcot), a rómaiaknál Bacchus, Liber, a régi görögök boristene. Anyja Semelé volt, Kadmos, tébai (beóciai) király leánya, atyja Zeus. A fiu a monda szerint idő előtt, akkor született, mikor egy izben Zeus Semelét, kérésére, teljes olimpusi fenségében látogatta meg, és a halandó királyleány a lángok martaléka lett. Zeus a koraszülött gyermeket combjába varrta, s fogantatására kilenc hónappal ujból világra hozta. A nimfák nevelték fel Nysában (ezt költötték a D. név megmagyarázására), s ezért kapta a D. nevet.(Pallas).

Diósd / Diós / Órás
Budapest mellett, tőle délkeletre elhelyezkedő kisváros. Diósd a Duna felé ereszkedő lejtőn fekszik s régebben jeles bortermőhely volt. A Diósárok mészkőfalaiba vájt nagy borpincék ma is érdekes látnivalók.

Dioxiborkősav
(tetraoxyborostyánkősav). Két bázisú szerves sav, mely a borkősavból úgy vezethető le, hogy abban még két hidogént, két hidroxil csoporttal helyettesítünk.
CHOH.COOH C(OH)2.COOH
CHOH.COOH C(OH)2.COOH
borkősav. dioxiborkősav.
E sav gyakorlati fontossággal nem bír.

Direkt termő szőlőfajták és régi rezisztens hibridek
A filoxéravész után Magyarországon számos a filoxérának ellenálló elsősorban V. labrusca származású fajta terjedt el. Volt időszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Telepítésük már régóta tilos, de ennek ellenére a jelenlegi szőlőtermesztésben és elsősorban a kiskerti, házi kerti termesztésben jelen vannak. Az érvényben lévő Bortörvény rendelkezése szerint nem csak e fajták telepítése, pótlásra való felhasználása tilos, hanem a direkt termő fajtájú ültetvényeket ki kell vágni. Izabella, Delaware, Othelló, Elvíra, Ferkó szőlő, stb.

Dish
(ang. ejtsd: dis) a. m. tál, angol mérték, = 1070,52 ang. köbhüvelyk = 17,59 liter, valamivel kevesebb mint a 1/2 régi winchesteri bushel, 9 D. = 1 load = 3 angol hundred-weight = 336 angol kereskedelmi font = 152,407 kg.

Diszacharid
Kettős cukor, mint pl. a szacharóz. Egy glükóz és egy fruktóz molekulából áll. A szőlő nem tartalmaz diszacharidot.

Diszharmónikus bor
Azok a borok, melyek íz-komponensei (sav, cukor, alkohol és cserzőanyagok) nincsenek összhangban.

Djezla
folyadékmérték Zanzibáron = 257,4 lit.(Pallas).

Dohos hordó (dohos íz) / doh íz
Penészes hordó, amitől a bor is penészes (dohos) ízt kap. Penészes, rothadó fára, hordóra vagy dugóra vagy rossz, szúrós pincelevegôre emlékeztetô szag- és ízhiba.

Dolcetto
Piemont legfontosabb vörös szőlőfajtája. Bőtermő, korán érik. Telt, lágy vörösbort ad.

Dolcetto d'Alba / Dolcetto d'Asti
Könnyű, kis savtartalmú piemonti vörösborfajta, amely kellően kiérlelve hangsúlyozottan gyümölcsös és mégis testes bort adhat.

Dolium
a rómaiaknál tökalakú, nagy boros edény agyagból, melyből a bort forrás után az amforákba fejtették. A donga-hordók csak a Galliában látott minták után terjedtek el.

Dolomit
A dolomit meszet és magnéziumot tartalmazó, kristályos ásvány, illetve a belőle felépülő üledékes kőzet; a Dolomitok pedig a Déli-Mészkő Alpok dél-tiroli csoportjának a neve, mely értelemszerűen főleg dolomitból épül fel.

Dolomit / Kapcsolódó témakör /
(ásv.), (barnapát, gyöngypát). Mészmagneziakarbonát és pedig ebben az arányban CaCO3 + Mg CO3. (CaCO3 = 54,3 MgCO3 = 45,6). Kristályai a hatszöges rendszerbe tartoznak, uralkodóan a romboeder alakban; néha e kristályok nyereg- v. lencselakuak is; legszebb kristályokat a Szt.-Gotthard, Tirol, Freiberg, Joachimsthal, Traversalla szolgáltatják; a leggyakoribb előfordulási féleségek a szemcsés, tömött v. földes szövetüek. Alkot a D. pseudomorfózisokat is. Szinük többféle: fehér, vereses, barna (barnapát), zöldes, szürke sőt feketés is, mi a vas- v. mangán-tartalomtól ered. Keménysége s tömöttsége a kalcittól valamivel nagyobb (K. 3,5-4, Töm. 2,8-2,9). Savval hidegen csak pora oldható, melegen azonban egészen felolvad pezsgéssel. A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, mely Kobaltoldattal megcsöppentve s ismét lángba vive, husveres lesz (Mg). A D. izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is. A szemcsés és tömött féleségek egész hegyeket alkotnak s ilyenkor a D.-ról mint egyszerü kőzetről beszélünk. Magyarországon a D. nagyon ki van képződve (Budán a Gellérthegy, Sashegy, Mátyáshegy, Háromhatárhegy, továbbá a Vértes, Bakony s Selmec vidékén s legjobban az Alpokban). A D. azon kőzet, mely a porlódást nagyon szépen mutatja, szétesvén a romboederek miriadjaira, képezvén a D. homokot (Buda Gellérthegy), s mivel ezen D. kovasav-erektől is át van hatva, az visszamarad s ez mint likacsos quarc vagy uszó quarc neve alatt ismeretes; ha pedig a D. földes s ez porlik szét, akkor D.-hamu keletkezik. Találni a D.-hegyekben barlangokat is. Használják a D.-t épületköveknek, porát surolásra vagy utak behintésére, tisztább féleségét keserüsó készítésére is, néhol még szódaviz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300°-490°), még jó cementanyagot is szolgáltat.(Pallas).

Dolomitesedés / Kapcsolódó témakör /
a mészkő átváltozása dolomittá. Ez az átváltozás különféle módokon történhetik. Igy p. ha a magnéziumtartalmu szénsavas meszet szénsavas viz járja át, ez a szénsavas meszet, mely sokkal könnyebben oldható, mint a szénsavas magnézium, feloldja s a kőzet gazdagabbá lesz szénsavas magnéziumban. Elérkezik eképen egy stádium, amikor az illető kőzet a dolomit összetételével bir, vagyis dolomittá változott. Az ilyen dolomit rendesen likacsos és likacsaiban gyakoriak a szép dolomitkristályok. Beállhat a D. vulkáni behatás következtében is, amikor urgyanis a magnéziumot tartalmazó szénsavas mész anyaga megbontatik s a szénsavas mész meg a szénsavas magnézium közt amaz arány áll elő, mint a dolomitban. A tiroli triász mészkövek igy váltak dolomittá a közelükben levő bázisos eruptivkőzetek feltörésekor. Meg kell jegyeznünk, hogy majdnem minden mészkőben van több-kevesebb szénsavas mágnezium; a mennyiség alig 1 %-tól 21 %-ig ingadozhatik.(Pallas).

Domina
A Portugieser és a Spätburgunder keresztezésével létrehozott német fajta, amelyet főleg Frankföldön termesztették.

Donga
A hordó falát képező alkotórészek neve. Van francia és német D. Az első megint lehet teljes fáju, és hasított fáju D. (en plein bois et bois refendu). Francia D.-ra csakis a legjobb és legszebben hasadó anyag, német D.-ra azonban tekintettel arra, hogy azokat hasrészükön ugyis vékonyítják, selejtesebb anyag is jó. Kereskedelemben a francia D.-t jelenleg következőleg osztályozzák: 1. válogatott áru, 2. jó osztály, 3. rossz osztály, mely osztályokba tartozó dongák minőségei a keres. szokványokban részletesen körül vannak irva. A D. gyártás hazánkban, főképen Horvát-Szlavonországban virágzó erdei ipart képez. Főbb kiviteli hely Franciaország, továbbá Anglia és Olaszország. A D. kereskedés főkikötője Fiume. A 70-es években az átlagos kivitel 38,2 millió D. volt; 1879. 30,6 millió, amiből Trieszten át 28,02 millió, Fiumén át csak 1,927 millió kivitel volt. 1891. Fiumén át kivittek 31,975 millió, Trieszten át csak 10,922 millió drb dongát. Az összes magyarországi kivitel 1891. 67,178 millió D. volt. V. ö. Engel: Magyarország faipara; Danhelowszky: Abhandl. über die Technik des Holzwaaren Gewerbes in den slavon. Eichen Wäldern.(Pallas).

Dongaalakzó
A hordódongák vastagságának megítélésére szolgáló eszköz, mely 10 cm. széles, egyik oldalán a különböző dongavastagságoknak megfelelő bevágásokkal bíró lécből készül.

Dongaboltozat/ Kapcsolódó témakör /
l. Boltozat.

Dornfelder
A legsikeresebb német nemesített fajta; mélysötét, telt bor, mely pompásan illik húshoz és vadhoz. Kiváló házasítási alap. Egyre inkább terjed Magyarországon is.

Dorni
A boroshordó ajtajába beépített csavar, amivel a hordóajtót a helyére illesztik.

Dormitorium
D.-nak nevezték a középkorban azon italt, melyet közvetlenül a lefekvés előtt ittak, többnyire fűszeres bort vagy sört.

Douro
Borvidék Portugáliában, a Douro-völgy meredek szőlőskertjei, mint pompás kultúrtáj már régen az UNESCO védelme alatt állnak. A Douro-völgy a portói bornak köszönheti a gazdagságát. Mintegy 80 szőlőfajtának van része a nehéz, felerősített borban. Annak megakadályozására, hogy az erjedés során a szőlő cukortartalma teljes egészében alkohollá alakuljon át, borszesz (etil-alkohol) hozzáadásával elölik az élesztőgombákat. Mindamellett az erjesztés rövid ideje alatt minél több színező- és cserzőanyagot kell a bogyók héjából kivonni, s ennek érdekében a szőlőt régen a szó szoros értelmében lábbal taposták. A régi hagyomány ma már inkább csak turistalátványosság, a munkát évek óta erre kifejlesztett gépek végzik. A bort ezek után a Quintas pincéiben tárolják, mielőtt Vila Nova de Gaia kereskedőházaiba kerül, ahol aztán házasítják és palackozzák.

Dóle
A svájci Valais ( Wallis) kantonban termesztett kiváló vörösbor. Általában a Pinot noir és a Gamay noir szőlőfajtákból készülő testes, tüzes vörösbor.

Döcsögtetni
Amikor a hordót mosás, vagy öblítés során egyik végéről a másikra forgatjuk, akkor döcsögtetünk.

Döntés
A szőllőmüvelésben alkalmazott azt az eljárást nevezik igy, amelynél valamely idősebb tőke beásatik a talajba, hogy a rajta lévő venyigéket kivezetve a föld szinére, ezekből itt uj tőkefejek neveltessenek. Alkalmaztatik kiveszett tőkék pótlására, régi szőllők felujítására és ojtványszőllők telepítésére. Dönteni lehet tavasszal, ősszel és télen is; legelterjedtebb a tavaszi döntés; egy tőkéből D. által rendesen két, néha három uj tőkefejet szokás nevelni. Az eljárás a következő: A döntendő tőke hajtásai nyáron be nem kurtáltatnak, hogy a tőkén jó hosszu venyigék legyenek. A tőke mellett leásunk egy mély árkot, egész a tőke talpgyökeréig, ha a ledöntött tőkéről két uj fejet akarunk csak nevelni, akkor az árok hossza a legközelebbi sorig terjed.
Az árok elkészítése után az oldalgyökereket tövig levagdaljuk, ugy, hogy a tőke csak talpgyökereivel áll a talajban s azután két munkás az egész tőkét vizszintesen az árok fenekére a rajta hagyott két hosszu venyigével ledönti; hogy a tőke az árok fenekén maradjon, e célból letapostatik s ezután fakampókkal leszoríttatik. A ledöntés után a hosszabb venyige (a) a régi helyére vezettetik fel, a rövidebb (d) pedig az árok másik szélére huzatik, s a kivezetés után mindkettő egy-két rügynyire visszametszetik s karóhoz kötettik. Ezután az árkot be kell temetni, mi célból a ledöntött tőkére előbb érett föld, erre némi trágya s végül nyersebb föld hányatik. Ha három uj fejet akarnánk a ledöntött tőkéből nevelni, az esetben az árok egyenoldalu háromszőg alakjában ásatik meg s a ledöntött tőkéből minden szögletbe egy-egy venyige vezettetik fel. A D. által alakított tőkefejek erőteljesen fejlődnek s már az első évben teremnek. D.-nek főleg köves, sziklás talajban van helye, hol az ültetés nagyon nehéz; D.-sel szokás felujítani a szőlőket Buda vidékén, Tokaj-Hegyalján, a Balaton mellékén, Burgundban, Champagne-ban; ez eljárással, folyton megujítva azt, a szőllők 100-200 évig fentarthatók.(Pallas).

Dreher
Antal, nagyiparos, szül. Bécsben 1810 jun. 10., megh. 1863 dec. 27. A világhirü osztrák sörgyártó cég alapítója, ki több (Schwechat, Micholup) mintaszerüen berendezett sörházából a világ minden részébe exportálja jeles készítményeit. A budapest-kőbányai sörgyárat 1862. vette át s fokról-fokra fejlesztette. Fia, 1849 márc. 21. született s atyja szellemében folytatta nagyszabásu ipartelepeinek vezetését; Magyarországon mintagazdagásot is alapított s a vaáli és szentlászlói uradalmain nagyszabásu tejgazdaságot és sajátgyárat is rendezett be. A bortermelés terén is kitünt, legkiválóbb specialitása azonban a sör marad, mely nevét világhirüvé tette. A legnevezetesebb városokban vannak képviselőségei. A kőbányai sörgyár egymaga több mint félmillió hektoliter sört termel évenkint. A cég főérdeme az, hogy a sörgyártáshoz szükséges minden anyagnak termeléséről maga gondoskodott s a tüzelőszereket is maga szolgáltatta(Pallas).

Dressoir
(franc. ejtsd: dresszoár) egyszerübb, vagy változatos alaku polcos állvány, nyilt pohárszék, melynek nincs ajtaja. A szekrényalaku, ajtós pohárszék (buffet) a XVI. sz.-ban váltotta föl a polcos állványt.(Pallas).

Drozométer
(gör.) a. m. harmatmérő.

Dudva
Régies szóhasználat. Jelentése gyom, gaz.

Dugó
A borospalackok lezárására használatos záró elem. jelenleg igen sokféle alakú és anyagú dugó van forgalomban. A legelterjedtebb a parafa dugó. A parafa dugók a paratölgy lehántolt héjából készülnek. A műanyagdugók is egyre nagyobb teret nyernek. Terjedőben vannak a vegyes záró elemek is, mint a parafa-műanyag, parafa-fém, műanyag-fém kombinációk. újabban üvegdugókkal próbálkoznak.

Dugóhúzó
Az a szerkezet mellyel kihúzzuk a dugót a palackból. Sok változata ismert, az egyszerű „T” dugóhúzótól, egészen az automata kidugózóig. A legegyszerűbb változatában egy alkalmas fogóval ellátott fém(drót)spirál. A spirál ideális hosszúsága kb. 6 cm, átmérője kb. 8 mm.

Dugóíz
Hibás dugó-előkészítésből származó, pl. penészes dugótól származó íz. Kellemetlen szagú és ízű borhiba, ilyen esetben azt szoktuk mondani a borra, hogy "dugós", egyes felmérések szerint minden tizedik bor, dugós. A dugó legkülönbözőbb hibái okozhatják, de fő bűnös a TCA. A 2, 4, 6-triklóranizol (TCA) vegyület klór és mikroorganizmusok terméke: általánosan „klórfenolok”-nak nevezik azt a vegyület csoportot, ami a parafagyártók legnagyobb ellensége, ezért a klórvegyületeket, mint például a fertőtlenítőszereket száműzték a parafagyártásból. A megelőzés, azaz a kedvezőtlen vegyületek (elsősorban TCA) eltávolítása komoly és költséges eljárás, mely forró vizes besugárzásos, peroxidos, ózonos, kénessavas, gőzöléses és egyéb tisztító folyamatot igényel.

Dugópuhító
Régebben használt gépezet, mellyel a keményebb dugókat tették alkalmasabbá a használatra.

Dugózó gép
Az a szerkezet mellyel a dugót behelyezzük a palackba. Két fő típusa van, egyik a kézi, másik a gépi dugózó. Az állványos kézi dugózó igen kedvelt a kisebb borászatokban.

Dugvány
A sima gyökér nélküli szőlővesszőt nevezik így, amikor szaporításra kiválogatják.

Dugvány iskola
A fiatal szőlőoltványok felnevelésére, valamint szabadföldi életükre való felkészítésére szolgáló terület, létesítmény.

Duna gyöngye
A Duna gyöngye Kozma Pál és nemesítő társainak vörösborszőlő-fajtája. A keresztezésben az egyik szülő a Seibel 4986 a másik pedig a Csaba gyöngye. Interspecifikus fajta. Levele alig tagolt, zárt vállú, hosszú csúcskaréjú, csipkés szélű, haragoszöld színű, csupasz. A bogyók kékes-feketék, hamvasak. Október második felében érik elfogadhatóan magas (17-19 mustfok) cukorfokkal és gazdag savtartalommal. Termőképessége jó, vitális fajta. Rothadásra nem különösen érzékeny. Téltűrése kiemelkedő, a gombabetegségekre nem fogékony. Bora csersavban gazdag, mély színû és kemény karakterű. Nagyfokú termelési biztonsága miatt az Alföldön terjedése várható.

Duplapasztás (eljárás)
Vörösborkészítés során elválasztják a must egy részét a törkölytől, így kevesebb mustra több színanyagban gazdag szőlőtörköly (szőlőhéj) kerül, megfelelő érleléssel sötétebb vörösbor készíthető.

Durbancs szőlő
l. Juhfarkú.

Duska
D.-t inni a régieknél a. m. áldomást inni, valakire ráköszönteni a poharat; (szláv eredetü szólás: horvátul és szerbül na jedan dušsak popiti a. m. egy lélekzetre, azaz egy hajtásra kiinni. Innen aztán duskázni (Gyöngyösinél) és duskálnid a. m. dőzsölni, dorbézolni; duskás a. m. dőzsölni (utóbb sukálni annyit is tesz, mint vendégeskedni, bővelkedni, válogatni mindenben). «Régi duskatársod minden jó uracs» (Vörösmarty: Az unalomhoz). V. ö. Szarvas G. magyarázatát: M. Nyelvőr 1877. 105.(Pallas).

Dülő / dűlő / dőlő / düllő
1. A község határának bizonyos része, melyet v. utak, v. természetes mesgyék körülhatárolnak; azonkivül azon terület, ut, mesgye, árok, melyre a rendszerint párhuzamosan menő szántóföldek végei kimennek, kidülnek, ill. magának a szántóföld végének azon része, melyen a szántáskor az ekével megfordulnak. - D. a tengerészetben (ném. Gang, Bord, ol. una bordata, ang. a board or a tack) az az ut, melyet egy lavirozó hajó akkor tesz meg, midőn ellenszéllel vitorlázva egy irányban halad, anélkül hogy fordulatot csinálna, vagyis a szelet a másik oldalról venné. Jó D. az, midőn hajó által az szél kedvezőtlen volta miatt kényszerüségből tartott irány, a szélnek irányához ahonnan az fuj és ennélfogva az eredetileg tervezett utazási célnak fekvésirányához is közeledik. ellentétben a rossz D.-vel, mely a hajó kitüzött céljához nemhogy nem közeledik, de attól inkább távozik. Sík tengeren nagyobb, illetve hosszabb és előnyösebb D.-ket lehet csinálni, huzni, mint a part közelében vagy folyóvizeken és csatornákban, hol a partok v. zátonyok miatt gyakran kell fordulni. (Pallas).
2. A szőlőtermesztők a szőlőterület egy, fekvése, alakja, kiterjedése miatt meghatározott területi egységét dűlőnek nevezik. Manapság egyre divatosabb dűlő-szelektált borokat készíteni Magyarországon is.

Borlexikon - E, É

Eau
(franc., ejtsd: ó) a. m. viz. A kémiai technologiában számos összetételben használják. - Eau admirable, l. Eau de Cologne; Eau de Brinuillierd, méregital, l. Aqua Tofana.(Pallas).

Eau d'Armagnac
(franc., ejtsd: ó darmanyak), l. Armagnac.

Ebrietas
(lat.) a. m. részegség, mámor; ebriositas, részegség, iszákosság.

Ebszőlő



J: Solanum dulcamara (VN. 38). R: 1405 k.: eb zele ’Solatum’ (SchlSzj. 896). Igen régi botanikai szavunk, a nyelvjárásokban szintén szélesen elterjedt növénynév (az ÚMTsz. [2: 9] adatain kívül l. még az alábbi tájszótárakban, illetve nyelvjárási gyűjteményekben: SzegSz. | OrmSz. | SzegFüz. | Nyr. 29 | NyIrK. | BaNyj. | FöTsz.). A növény kapaszkodó szára (nyúlánk levélnyelével csavarodva talál támasztékot) és fürtvirágzatából kialakuló tojásdad, fényes piros, őszi bogyócsoportja a névadás alapja. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja pedig azt jelzi, hogy gyümölcse ehetetlen, haszontalan. Sőt, veszedelmesen mérges növény, bogyója szívműködést bénító solanint tartalmaz! A tudományos Solanum dulcamara név előtagja is mérges növényre utal, a Solanum a lat. solare ’napszúrást okozni, elbódítani’ jelentésű szóból van képezve. Középlatin eredetű dulcamara (ill. amaradulcis) utótagja pedig a dulcis ’édes’ és az amarus ’keserű’ szavakra vezethető vissza; vö. gör. glykypikros ’keserédes’ (Genaust 219). Arra utal, hogy az ebszőlő mérgező piros bogyói először édesnek tűnnek, majd keserű ízét érzi az ember.
Diószegiék a veres, vízi, erdei ebszőlő elnevezést a „bitang nevek” között sorolták fel, és helyette a „megállított Plánta nevek” sorába a keserédes tsutsór kifejezést javasolták. A németben a növény neve szintén ’ebszőlő, kutyaszőlő’; vö. a Hundesbere ’Solanum nigrum’ (MNy. 29: 51) tükörszóval. A lengyelben is psianka slodkogórz ’Solanum dulcamara’ (Weeds 1600).
A fekete ebszőlő ’Solanum nigrum’ a tájnyelvi adatok szerint a Dunántúl (Nyr. 43: 311: Tata; FöldrKözl. 22: 65: Balaton mell.; NyelvFüz. 9: 40: Zalavidék) szépasszonyszőlője, melyet régen szépszőlőnek is hívtak: 1578: szép szölö (Herbarium), 1583: zep zolo (Atrebatis), 1590: ebszölö vag’, szép szölö (SzikszF.). Mivel azidőtájt a boszorkányok neve volt a szépasszony, következtethetünk, hogy mire használhatták ezt a mérges növényt.

Ebullioszkóp / Malligand - készülék
(gör.-lat.). A bor vagy más szeszes folyadék szesztartalmának pontos és gyors meghatározására szolgáló készülék. Legpontosabban működnek a Vidal-Malligand és a Kapeller-féle E.-k. A meghatározás alapját az képezi, hogy minél több szeszt tartalmaz valamely folyadék, forrási pontja annál közelebb esik a tiszta szesz forrási pontjához, mely pedig mintegy 20° C.-sal alacsonyabb a viz forrpontjánál. A készülékbe bizonyos mennyiségü bort teszünk s azt melegítjük mig forrni kezd, a folyadék gőzében elhelyezett hőmérőnek kiálló szárán azután a hőfok helyett közvetlenül a folyadék szesztartalmát olvashatjuk le. A készüléknek mozgékony skálája van, melyet előbb a viz felforralása alapján a 0°-ra állítjuk. Ezen szeszmeghatározási mód igen gyors, s ha a készülék jó, 0,1-0,2%-ig pontos, de csak olyan folyadékok szesztartalmának meghatározására használható, melyek 18-20 térfogat % szesznél többet nem tartalmaznak, s szeszen kivül sok vonadék anyag nincsen bennök.(Pallas).

Ebullitio
Latin kifejezés, a. m. bugyogás, pezsgés.

Ecetbaktériumok
A bor ecetesedését okozó pálcika alakú baktériumok.

Ecetes bor
Ha a bor huzamosabb ideig nyilt edényben, vagy nem telel töltött hordóban meleg helyen áll, finom, meg nem türemlő hártya keletkezik rajta, s ha megszagoljuk, az általános borszagon kivül különös csipős szagot érzünk (akcentus, Stich), később az izlésnél is észrevehetjük az ecet izét, s végül torkot reszelő ecetizüvé, borecetté válik. Az E.-t teljesen megjavítani nem lehet; ha az ecetnek még csak a szaga érezhető rajta, a pasteurözéssel megölvén az ecetképző bakterimokat, a további ecetesedésnek gátat vethetünk; az ecetizt azonban már sem savkötő anyagokkal, sem kénezettel el nem távolíthatjuk, azért az ilyen bort legcélszerübb ecetté feldolgozni. A gyenge bor meleg pincében könnyebben ecetesedik meg; az alkohol nagyobb mennyisége az ecetbaktérium működését meggátolja s pedig annál biztosabban, minél hüvösebb a pince. L. még Borecet.(Pallas).

Ecetsav és sói
Ecetsav CH3.COOH. Az u. n. zsírsavak csoportjába tartozó egy bázisu organikus sav, mely az ecetben és faecetben előfordul. Sói számos erdei fa nedvében találhatók (különösen kalium és kalcium sója). Az állati szervezet némely váladékában kis mennyiségü ecetsavat illetőleg sóját kimutatták. Az ecetsav nagy számu bonyolultabb összetételü szénvegyület elbomlásakor képződik. Igy azok oxidaciójakor, rothadásakor, vagy ha azokat alkalihidroxiddal összeolvasztjuk, illetőleg száraz ledesztillálásnak vetjük alá. Egészséges borokban az ecetsavtartalom legfeljebb O,5-0,8g/l. Az ecetesedés a bor legsúlyosabb betegsége.(Pallas).

Ecetsav éterei
Ezen összetett éterek az ecetsavból (CH3.COOH) vezethetők le, ebben a karboxil csoport hidrogénjét alkoholgyökkel helyettesítve. Szintelen, átlátszó, kellemes zamatu folyadékok. Vizben kevéssé oldhatók, borszesszel minden viszonyban elegyíthetők. A fontosabbak: Metilácetát vagy ecetsavas metil CH3.COO(CH3). Előállítható olyformán, hogy vizmentes nátriumacetátot tömény kénsav és metilalkohol elegyével üvegretortában leöntenek. Nehány árai állás után a metilacetát ledesztillálható. Tisztán előállítva szintelen, igen mozgékony, kellemes szagu folyadék; f. s. 0°-on 0,956, f. p. 56°;. Etilacetát v. ecetsavasetil közöttük a legfontosabb (l. etilacetát). Propilacetát v. ecetsavas propil CH3.COO (C3H7) f. s. 0°-on 0,909, f. p. 101°C. Az evvel izomer izopropilacetát v. ecetsavas izoprofil f. s. 0°-on 0,917. f. p. 92°C. Butilacetát v. ecetsavas butil CH3COO (C4H9) négy izomeriája ismeretes. Amilacetát v. ecetsavas amil az erjedési amilalkoholból készül. Ezt töménykénsavval elegyítve vizmentes nátriumacetátra öntik és egy idei állás után az étert ledesztillálják. A még tisztátalan éter ugy tisztítható meg, mint az etilacetát. Szintelen átlátszó, kellemes illatu folyadék, melynek f. p. 138°C; f. s. 15°-on 0,875. A körtére emlékeztető illatánál s zamatánál fogva körteéter- v. körteolajnak (Birnöl, pear-oil) is hivják és zamatosításra használják. A hexil- és oktilacetát a Heracleum sphondylium növény éteres olajában fordulnak elő.(Pallas).

Ede, bibe, lude, post mortem nulla voluptas
Latin mondás, szállóige, az epikureusok jelszava. A. m. egyél, igyál, játsszál, a halál után úgy sincs semmi élvezet .

Edelzwicker
Németország egykor igen divatos száraz bora. Hazája Elzász. Rendszerint Auxerrois, Chasselas és Rizlingszilváni házasításából születik.

Eden-szerződés
Anglia és Franciaország között 1786. a vám ügyében kötött egyesség, mely szerint Anglia a francia borokra, Franciaország pedig az angol gyártmányokra legfölebb 15% vámot vethet érték szerint (ad valorem). - Nevét a szerződés Eden Vilmos lordtól. Angliának ez ügyben megbizottjától nyerte.(Pallas).

Edény
Az a készítmény, mely folyadék, és a folyadékhoz hasonlóan meríthető és tölthető, szemes vagy darabos tárgyak befogadására szolgál. Készülhet mindenféle anyagból: fából, kőből, bőrből, bármilyen fémből, agyagból, üvegből stb. Formára nézve a legrégibb időtől fogva gömbölyded.(Pallas).

Édes bor
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a cukortartalom 45 gramm / liternél magasabb.

Édes tartalék
Erjedésmentesen megőrzött must. A borok édesítésére használják.

Égett bor
(vinum ustum, Branntwein), borból párolt szesz. Előbb a szeszt csak a bornak lepárolása, kiégetése által nyerték, csak később kezdtek előbb gyümölcsökből: szilva, cseresznye, meggy, barack stb., a mult század végén pedig más lisztes anyagokból, burgonya, rozs, tengeri stb. szeszt főzni. Az E. elnevezést csak a borból párolt szesz (cognac) érdemli meg, átvitt értelemben minden szesz É.-nak is mondható, amint azt a német is Branntweinnak nevezi, hogy ha az burgonyából készült is.(Pallas).

Egér íz
Borbetegség. A bornak az egérvizelet szagára emlékeztető íze van.

Egerszegi Sándor
(Patalom, 1920. dec. 13. – Bp., 1974. dec. 30.): agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1963), Kossuth-díjas (1956). Pécsett tanítói oklevelet nyert (1940). 1942-ig Kecskeméten tanított. 1942–45-ben katona volt. Agrármérnöki oklevelét 1948-ban az Agrártudományi Egy. keszthelyi osztályán szerezte, 1949-ben doktorált. 1949-től az MTA Talajtant és Agrokémiai Kutató Intézetében dolgozott haláláig. Fő kutatási területe a homoktalajok vizsgálata volt. Kidolgozta a homoktalajok termőképességének fokozását szolgáló új módszerét, az Egerszegi-féle homokjavítást. Több mint 70 szakcikkben és közleményben publikált a homoktalajok hasznosításának lehetőségeiről és az azon elérhető termésátlagokról. Jelentős szakmai tevékenységet fejtett ki számos szakbizottság vezetőségében. – F. m. A laza homoktalaj tartós megjavítása (Bp., 1957); A homoktalajok mély termőterének kialakítása (kandidátusi értekezés, Bp., 1960); Növénytermesztés homokon (társszerzőkkel, Bp., 1966). – Irod. Láng István: E. S. (Agrokémia és Talajtan, 1975. 1-2. sz.); E. S. (MEDOSZ Lapja, 1976. jan.).MÉL.

Egres
Éretlen szőlőfürt, szőlőszem. (átvitt értelemben). Így nevezik a szőlő szálvesszein későn fakadt, Így időre be nem érő fürtöket.

Egreslé
Éretlen szőlőből préselt lé, melyet konyhai célokra, valamint viaszfehérítéshez használtak a múlt században.

Egri bikavér
Márkás magyar vörösbor.A jelenlegi törvények alapján a telepíthető fajtákból készülő, régen jobbára Kadarka és Kékfrankos szőlőfajtákból préselték. A hetvenes években igen felkapott ital volt. Stierblut néven is exportálják. Jelenleg több irányvonal szerint készül a Bikavér, pl. bordeauxi, burgundiai stb.

Egri bor
„Az egri bikavér a kadarkából készült kitünő minőségü igen erős és kiváló zamatu vörös bor volt, mig a Filloxera Eger szőllőit teljesen tönkre nem tette.” Ez az idézet a Pallas lexikonból való, mely jól példázza, hogy az 1800-as években az egri bor = bikavér => Bikavér = tulajdonképpeni Kadarka vezérbort tartalmazó Cuvée! Hol van ez manapság???

Egyenes kés
A kádárok, bognárok, zsindelyesek stb. fontos szerszáma. Olyan, úgynevezett vonókés, melynek éle egyenes. A hasított fa megmunkálására használták.

Eisaucin (német, jégbor)
Megfagyott, vagy fagyos szőlőből nyert borkülönlegesség.

Eiswein
Német szó, jelentése jégbor. A szüret előtt teljesen megfagyott, így szüretelt és préselt szőlőből nyert bor neve.

Ejnslágos / ejnslógos
Német eredetű szóferdítés. Jelentése kénes ( bor ).

Ejtel
régente a XVI-XVII. században ürmérték neve volt. Alkalmasint félmesszely, tehát nyolczad pint volt, s igy nem egyéb, mint a német achtel. De Erdélyben, hol szinte a legujabb ideig fenmaradt, nagyobb mértéket értettek rajta, kupát, iccét: «Egy erdélyi rendes ejtelben fér 36 közönséges tojás hajjal», irja Bod P. (Mikesnél is előkerül: «A savanyu-vizből megivott 12 ejtelnyit.»)(Pallas).

Ék
A régi fa borsajtó vagy satu szerkezeténél, mint szorító rész volt használatos.

EK - szűrés
Egy németből átvett kifejezés rövidítése: Entkeimungsfilter => Ek. Jelentése csírátlanító, vagyis steril szűrés. Általában élesztőgomba mentességet értünk alatta, szűkebb értelemben baktérium mentesség.

Elbling
Ősrégi szőlőfajta, vélhetően legalább kétezer éves (már a rómaiak is ismerték). Évszázadokkal ezelőtt bő termése miatt igen elterjedt, mára azonban csak a Felső-Mosel partján Elblingnél található meg; ott és a szomszédos Luxemburgban mint száraz és kellemes ízű bor reneszánszát éli. A jó Elbling jellemzői: élénk savak és könnyű almaillat.

Élénk bor
Könnyű, közepes savtartalmú, szénsavat is tartalmazó bor.

Éles bor
Magas savtartalmú, esetleg szénsavat is tartalmazó bor.

Élesztő
A must és a bor legfontosabb mikroorganizmusa. A borélesztő, Saccharomyces cerevisiae erjeszti a mustot borrá.

Élesztő
Tágasabb értelemben a különböző erjedéseket okozó mikroorganizmusok; van szesz-, ecet-, tejsav-, vajsav stb. É.; szorosabb értelemben véve azonban az É. csak a szeszes erjedés organizmusa. A közéletben ismerünk sör élesztőt, szesz É.-t. sajtolt É.-t. A sör É. fajtái a) felső É., mely az erjedő folyadék felszinén válik ki, b) alsó É., mely az erjedő folyadék fenekére ülepszik. A szesz élesztő, amivel a szeszgyárosok a szeszgyártásra szánt cefréket kierjeszteni szokták, s amely É.-t felhasználás előtt az u. n. műélesztőben szaporítanak. A sajtolt élesztőt végül az élesztő gyárakban készítik az által, hogy az erjedő folyadéknak élesztőben bővelkedő habját leszedik s azt megmosva vagy magában, vagy keményítővel keverve formákba sajtolják s igy hozzák forgalomba, részint konyhai célokra, részint a pékek szükségletére. Az É.-sejtek 0,008-0,009 mm. átmérőjü tojásdad v. gömbölyü golyócskák (l. ábra), melyek erjesztő hatásukat legjobban 25-30° C között fejtik ki, s mig kiszárítva rövid ideig a 100° C meleget is kibirják, nedves állapotban v. folyadékban melegítve már a 75° C. által megöletnek. Az É.-k által produkált termény az alkohol, mint a sör, a bor és szesz lényeges alkotó része, rendkivül fontos szerepet játszik ugy ipari, mint nemzetgazdasági, mezőgazdasági és pénzügyi tekintetben. l. Erjedés.(Pallas).

Elevátor
oly készülék, mely folyadékot és kisebb tárgyakat kisebb adagokban folytonos egymásutánban szállít egyik helyről a másikra. leginkább magasabb helyre. Raktárakban a gabonamagvaknak a járóműről, vasuti kocsi- vagy hajóról a raktárkamrákba való emelésére, cséplőgépeken a gabonamagnak az alsó rostából a felső tisztító szerkezetbe vagy a zsákoló kamrába való szállítására használják. Szerkezete leginkább két kerékre végtelen szalagszerüen kifeszített szijra csatolt bádogkanalakból áll, melyet a felső kerekeknek forgatásával hoznak mozgásba s kanalaival az első kerék körül levő tárgyakat felviszi s a felső kerék felett egy elágazó csatornába önti. L. még Közraktárak.

Elletés
Régen így nevezték azt a szőlő ültetvényt amely még nem termett.

Ellet
Régies szóhasználat. Annyit tesz, mint szőlőt telepít.

Elparásodás
(növ.) az a folyamat, midőn a sejtfalába paraanyag (suberin) rakódik. Az elparásodott sejtek v. parasejtek alkotják a paraszövetet (l. o.). Az E.-sal nagyon közel rokon a Kutikula.

Eltarthatósági idő
Az az időtartam, mely idő alatt az áru minőségromlás nélkül eltartható. A bornál elvileg kolátlan.

Elvira
Direkt termő fehér szőlőfajta.

Elzászi borok
Elzász a német birodalom legtöbb bort termő tartománya; legtöbb bort termel Schlettstadt, Molsheim, Rappoltsweller. A szőllőt főleg a Vogezek első hegyein termelik, de a sikon is sok szőllő van; a szőllőmetszés odairányul, hogy minél több bort nyerjenek, átlag termés 1 ha.-on 50 hl.; többnyire fehér bort termelnek ugyan, de bár kevés, de igen jó vörös bort is szűrnek. Főbb szőlőfajták: a fehér elbling, zöld szilváni, sárga ortlibi, heumisch, rajnai rizling, rulendi. Nevezetesebb bortermő helyek: Reichenweller, Beblenheim, Kaiserberg, Rappoltsweiler, Türkheim. A legtöbb bort helyben fogyasztják el, ujabban igen sokat szállítanak Németországba.

Emine
(franc., olaszul emina), régi ürmérték, Franciaországban 20-48 liter, Piemontban 23 liter.

Endocarpium
(gör.), a gyümölcs belső bőre (belhéj, belbőr), l. Gyümölcs.

Entz Ferenc
Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9. orvos, szőlész, kertész, az MTA l. tagja (1858). ~ Géza (1842–1919) zoológus apja. A modern m. kertészet és kertészeti szakoktatás úttörője és megindítója.

Eper íz (szamóca íz)
Kevés számú direkt termő fajta jellemző íze.

Epernay
Szelektált élesztő fajta.

Epernay

Érdes bor
Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor. Húzósnak is mondják.

Érettség / Tompa Imre /
Az érettség meghatározása sem egyszerű, mert nincs éles határvonala, sokváltozós függvény, melynek független változói a klimatikus viszonyokból, a szőlőfajtából és az emberi tényezőből állnak össze. Az azért kijelenthető, hogy a szőlőbogyó teljes érettsége akkor áll be, amikor a levelekből nem áramlik több cukor a bogyóba. A levél ugyanis a szőlő laborja, itt képződik a cukor, mely a szőlőszembe vándorol, és amiből végső fokon majd az alkohol kierjed. Van olyan szőlő, melyet teljes érettsége előtt leszednek, ilyen például az ismert zöld impressziót keltő Sauvignon blanc, van, amit túlérésben, mint a töppedt és az aszús szőlőszemeket, ekkor nyilván a cél, a készítendő bor képe határozza meg a szüret időpontját.

Erjed
Valamilyen szerves anyag mikroorganizmusok hatására átalakul, egyszerűbb anyagokra.

Erjedési űr
Az erjedő anyag térfogat-növekedése miatt a hordóban, vagy az erjesztő tartályban meghagyott űr. Általában a teljes térfogat 80 %-a.

Erjesztőcsiv
Régen így nevezték a kotyogót, mely arra szolgál, hogy a must az oxigéntől teljesen el legyen zárva.

Ered
A szőlőveszőre, a telepítése után, ha gyökeret ereszt és növekedésnek indul, mondják, hogy megeredt.

Erélyes-bor
A hagyomány szerint, a tisztán Rizling szőlőből szűrt bort nevezte el Vörösmarty Mihály Erélyes – bornak, melyet Tóth István pincéjében kóstolt!

Erdély
Nem feledkezhetünk meg a régi jó termőterületekről:
· Küküllő és Marosmente;
· Érmelléke;
· Szilágyság;
nem feledkezhetünk meg az erdélyi karikás művelésről;
nem feledkezhetünk meg a régi termesztett szőlőfajtákról:
· Som-szőlő,
· Huppajagos,
· Alantermő,
· Bakator,
· Juhfark,
· Kadarka,
· Kökény-szőlő,
· Bial-boros vagyis Dió-szőlő,
· Budai,
nem feledkezhetünk meg soha Erdélyről!

Est! Est! Est!!! Di Montefiascone
Trebbianóból, Malváziából és más olasz, latiumi fajtákból készült Cuvée. Száraz, lágy bor, nem túl izgalmas ízzel. Ennek ellentmondani látszik a nevéhez kapcsolódó kedves história: történt egyszer, hogy egy tudós ember olasz földön járva előreküldte a szolgáját, hogy derítse ki, melyik fogadóban mérik a legjobb bort. Nos, a szolgának Montefiascóban annyira ínyére volt a nedű, hogy egy ház falára háromszor írta fel: Est, est, est!!

Estufa
Föld feletti emeletes borház a Madeira borok érlelésére

E-számok / dr. Kalas György/
Az élelmiszereknél felhasznált adalékanyagok megjelölésénél itthon eddig - ha egyáltalán megadták - általában azok technológiai rendeltetésére utaltak (készült: mesterségesen "színezék", "állományjavító", "ízesítőanyag", "emulzióképző" stb. felhasználásával).
A felhasznált adalékanyagok pontos (kémiai) elnevezésével illetve az ahhoz kapcsolt ún. E-számokkal eddig elsősorban az Európai Unió (EU) országaiból érkezett élelmiszerek csomagolásain találkozhattak az arra kíváncsiak.
Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Tehát minden adalék kapott egy E-számot. Ennek elsődleges oka ugyan a kémiai elnevezések különféle értelmezési nehézségeinek elkerülése volt, de elterjedésükben nagy szerepet kaptak az erősödő fogyasztóvédelmi követelések is. Eredetileg négy adalékcsoportra szabályoztak:
· E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket
· E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket
· E-300-tól jelölték az antidoxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket
· E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.
· E-600-tól aromák és ízfokozók,
· E-900-tól a csomósodás-, és lesülés gátló adalékok, mesterséges édesítők
· Szám nélküliek pl. az enzimek.

Eszelény
Régies szép elnevezése az iloncának.

Eszencia
Tömény ízesítőoldat szeszes italok készítéséhez.

Esszencia (Tokaji esszencia)
A tokaji eszencia a Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemekből, préselés nélkül kiszivárgó mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, amely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes extraktanyagot tartalmaz, ezenkívül az aszúszemre jellemző különleges
illattal és zamattal rendelkezik. A tokaji eszencia érzékszervi jellemzői
-színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig.
-tisztasága: tiszta vagy természetesen zavaros; a palackban való érlelésből származó, finom porszerű kiválás megengedett.
-illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia illat.
-íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia íz és zamat. (Borkönyv).

Etanol
Etil- alkohol.

Etikett
Címke, borcímke. A boros palackon lévő címke.

Évjárat
Egy adott év bortermése, az évjárat minősége nagyban függ az adott év időjárási viszonyaitól.

Ezeréves Magyarország emléke
A múlt század második felének közepén Mathiász János állította elő a Chasselas Queen Viktória White és a Calabriai fehér fajták keresztezéséből. Ez volt Mathiász első híressé vált hibridje.
Mélyen tagolt, csupasz fonákú leveléről, nagy vállas fürtjéről, gömbölyű zöld színű bogyóiról könnyen felismerhető fajta.
Szeptember második felében érik. Bőtermő. Vastag bogyóhéja rágós, magjai nagyok, kellemetlenek a fogyasztásnál. A termesztésből e tulajdonságok miatt szorult ki. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Ezerfürtű
Az Ezerfürtűt 1950-ben állította elő Kurucz András és Kwaysser István Kecskeméten. Egyik szülője a Hárslevelű, a másik pedig a Tramini. Az érdeklődés középpontjába csak az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején került. Akkor a nagyüzemek és a frissen alakuló szakcsoportok jelentős területet telepítettek belőle. Termelői jó fagytűrő képességet, bőséges és jó minőségű egészséges termést reméltek a fajtától. A reményeket a fagytűrés és rothadás ellenállóság tekintetében nem váltotta be.
Levele kerek, alig tagolt, vállöble záródó. A levél felülete hólyagos, fényes, élénk fűzöld. Vállas, tömött fürtjein a sárgásfehér bogyók pontozottak és barnás bemosódásúak.
Erős növekedésű, fokozott zöldmunka-igényű és elég bőven terem. Szeptember végén szüretelhető, 16 mustfok körüli cukortartalommal.
Bora bár fajtajelleges, de nem különleges, ezért ma már inkább az "asztali" vagy tömegbort termő fajták között emlegetik. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Ezerjó
A második legelterjedtebb tömegborszőlő-fajtánk. A Kárpát-medencében régóta ismerik, de nagyobb felületen csak Magyarországon fordul elő. Az Alföldi szőlőtermesztési tájon kívül nagy felületen termesztik a Móri és az Ászár-Neszmélyi borvidéken is. Tipikusan magyar fajta, rendszertani helyét tekintve a balkáni változatcsoportba tartozik.
Levele szív alakú, vastag szövetű, erősen hólyagos felületű. Vállas tömött fürtjein a bogyók sárgászöldek, a napos oldalukon rozsdásodók.
Szeptember második felében érik, de ha a rothadás veszélye nem sürget, akkor csak október első felében szüretelik. A rothadásérzékenység legnagyobb hibája. Bőtermő, fagyérzékeny, de fagykár után jól regenerálódik.
Bora kifejezetten kemény, gyakran durva savérzetet nyújtó de jó évjáratban a savak lefinomodnak és testes szép száraz érzetűek.
Területe a hagyományos termőhelyein is csökkenni fog. ( Kertészeti Egyetem- Szőlő Tanszék)

Expedíciós likőr
Másnéven ízesítő likőr: a pezsgőkhöz egy adott ízhatás elérése érdekében hozzáadott termék.

Extrakt (vonadékanyag)
A bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. A cukormentes extrakt: az összes extrakt és a cukortartalom különbsége.