tag:blogger.com,1999:blog-74620381737572123172024-02-07T11:36:32.056-08:00Borlexikon.hu - szőlő és borAmiről itt infót talál: bor, borok, szőlő, szőlészet, szőlész, borászat, borász, pince, pincészet, pezsgő, pálinka, párlat, italok, borhírek, borászati anyagok, borkezelő anyagok, borászati gépek, borturizmus, italnagyker, borszaküzlet, must, aszú, bikavér, vörös_bor, fehér_bor,Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.comBlogger60125tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-81282854762811330282013-05-25T23:48:00.000-07:002016-11-15T23:48:59.850-08:00<div class="article-head marginbottom" style="background-color: white; border-bottom-color: rgb(224, 224, 224); border-bottom-style: solid; border-image: initial; border-left-color: initial; border-left-style: initial; border-right-color: initial; border-right-style: initial; border-top-color: initial; border-top-style: initial; border-width: 0px 0px 1px; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin: 0px 0px 23px; overflow: hidden; padding: 16px 0px 15px; position: relative; vertical-align: baseline;">
<h1 itemprop="headline" style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: 20px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; line-height: 24px; margin: 0px 0px 10px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Megújult a Syngenta szőlő betegség-előrejelzési rendszere</h1>
<a class="print" href="http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/megujult-a-syngenta-szolo-betegseg-elorejelzesi-rendszere-11357#" style="background: url("data:image/png; border: 0px; bottom: 12px; color: #007e00; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; height: 19px; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; position: absolute; right: 0px; text-decoration: none; text-indent: -9999px; vertical-align: baseline; width: 20px;">nyomtatás</a></div>
<div class="article-lead marginbottom" itemprop="description" style="background-color: white; border: 0px; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 14px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; font-weight: bold; line-height: 21px; margin: 0px 0px 15px; overflow: hidden; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Regisztráljon a friss, részletes előrejelzésekért, hisz igazán jó bor, csak egészséges szőlőből készülhet!</div>
<div class="article-body clearfix" itemprop="articleBody" style="background-color: white; border: 0px; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 14px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: 22px; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin-bottom: 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
A világ vezető agrárcégeként a Syngenta célul tűzte ki, hogy minőségi szolgáltatásokkal álljon partnerei rendelkezésére. Hazánkban 2005-ben indította el online szőlőbetegség-előrejelző rendszerét, amely elsőként a Szekszárdi borvidék szőlőtermelői számára nyújtott megbízható információkat az időjárással, várható betegségekkel kapcsolatban. Az évek folyamán egyre több szakember látta meg a rendszer előnyeit, így az folyamatos bővítéseken, fejlesztésen esett át. Mára már több mint 40 meteorológiai állomás adataira alapozott, részletes előrejelzéseket biztosítunk partnereink részére.</div>
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin-bottom: 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Az előrejelzések készítői független növényvédelmi szakmérnökök, akik megadott szempontok szerint, pontos vizsgálatokra alapozva készítik el hétről-hétre a Syngenta betegség-előrejelzéseit.<br /><br />Az előrejelzések megbízhatóságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy már több, mint 5000 felhasználó regisztrált a <a href="http://www.syngenta.hu/" style="border: 0px; color: #007e00; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"><strong style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">www.syngenta.hu</strong></a> oldalon, hogy első kézből olvashatják összefoglalóinkat. Az elemzések szakmai, széleskörű információkkal, gyakorlati tanácsokkal támogatják a szőlészek mindennapi munkáját.<br /><br />Regisztráljon a friss, részletes előrejelzésekért, hiszen a sikeres szőlővédelem alapja az okszerű növényvédelem!</div>
<ul style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; list-style: square inside; margin: 15px 0px 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin: 0px 0px 15px; overflow: hidden; padding: 0px 0px 0px 16px; text-indent: -12px; vertical-align: baseline;">A Syngenta hetente frissülő előrejelzésével tudatosan felkészülhet a szőlőbetegségek megjelenésére.</li>
</ul>
<ul style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; list-style: square inside; margin: 15px 0px 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin: 0px 0px 15px; overflow: hidden; padding: 0px 0px 0px 16px; text-indent: -12px; vertical-align: baseline;">Fényképes összefoglalókkal tesszük könnyebbé a kártevők és kórokozók felismerését</li>
</ul>
<ul style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; list-style: square inside; margin: 15px 0px 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin: 0px 0px 15px; overflow: hidden; padding: 0px 0px 0px 16px; text-indent: -12px; vertical-align: baseline;">Több, mint 40 meteorológiai állomás adatai és helyi szakemberek biztosítják az előrejelzések megbízhatóságát és helyspecifikusságát</li>
</ul>
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin-bottom: 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<img alt="" height="249" src="http://www.agroinform.com/data/cikk/1/1357/cikk_11357/agroinform_20130517170725_syng.jpg" style="border: 0px; display: block; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; height: auto; line-height: inherit; margin: 15px auto; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: middle;" width="500" /></div>
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin-bottom: 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<img alt="" height="142" src="http://www.agroinform.com/data/cikk/1/1357/cikk_11357/agroinform_20130517170742_syn.jpg" style="border: 0px; display: block; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; height: auto; line-height: inherit; margin: 15px auto; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: middle;" width="500" /></div>
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 21px; margin-bottom: 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
forásom a http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/megujult-a-syngenta-szolo-betegseg-elorejelzesi-rendszere-11357</div>
</div>
Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-82865786741263650672014-05-01T23:43:00.000-07:002016-11-15T23:45:18.537-08:00A gyümölcsültevény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók<h2 style="background-color: white; color: #192433; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 21px; font-weight: 500; line-height: 1.4; margin: 0px 0px 15px; text-rendering: optimizeLegibility;">
A gyümölcsültevény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók</h2>
<div class="article-image" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px; position: relative;">
<img alt="A gyümölcsültevény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21456/%C3%BCltetv%C3%A9ny2_660_220.jpg/6ad03e00-6ab9-4ff3-8516-2ff507059224?t=1413197557732" style="border-radius: 5px; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></div>
<date style="background-color: white; color: #7f949e; display: block; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 11px; font-weight: bold; margin-bottom: 20px;"><br /></date>
<div class="lead" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-weight: bold; line-height: 1.4; margin-bottom: 20px; text-align: justify;">
Gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezése</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A <a href="http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=168298.261813" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">98/2014. (III. 25.) kormányrendelet </a>a NÉBIH-et jelölte ki a gyümölcs termőhelyi kataszterének vezetésére, a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, valamint a gyümölcsültetvény kataszter vezetésére. Az engedélyezési eljárást Igazgatóságunk <a href="https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/novterm_ig/szakteruletek/kerteszet_erdeszet_szap/szologyumolcs_szap/utmutato.html" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" title="Útmutató a honlap használatához">Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya</a> intézi. A gyümölcs termőhelyi kataszterbe vonás, illetve az ültetvénytelepítés engedélyezésének kérelmezésére szolgáló űrlapot és tájékoztatást <a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/gyumolcs_telepitesi_eng_140630.doc/71dd4617-48e9-4de0-a2b6-6cb7905ca40d" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">ide kattintva</a> érheti el. </div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A szaporítóanyag előállítással kapcsolatos listákat, statisztikákat itt talál:</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/olvany_leltar_statisztika_2008_2013_140611.xls/0ce0cafe-513f-470d-b1e1-a74407dec625" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyümölcsfaiskolai oltvány összesítő (2008-2013)</a></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/szapanyag_termo_ult_sz_20140303.xls/fecac33d-ee5e-4121-8e8e-d4f11f5d8b1f" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő szaporítóanyag termő állományok - 2013</a></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/oszi_leltar_2013_%28gyumolcsfaiskola%29.xls/662db741-f467-4b0e-89f0-0c6516db8b56" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyümölcsfaiskolai oltvány összesítő (2013 ősz)</a></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/Gyumolcs_leltar_kiadvany_131030.xls/afc2f66d-afeb-47f3-81ad-f3e5f1b7367b" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyümölcsfaiskolai leltár 2013 ősz (xls)</a></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/2012_ben_ellenorzott_gyumolcs_torzsultetvenyek.xls/25f95e23-4f81-415c-9b03-ef84611ca751" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyümölcs törzsültetvények 2012 (xls)</a></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21460/honlapra_olvany_leltar_121112.xls/8d7eaed8-5943-440c-a5e4-c4c5e6e8f14c" style="color: #708f1b; outline: 0px;">Gyümölcsfaiskolai oltvány leltár 2012 ősz (xls)</a></div>
Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-26860721058121541812015-01-15T23:41:00.000-08:002016-11-15T23:42:55.966-08:00Nemzeti fajtajegyzékek <h2 style="background-color: white; color: #192433; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 21px; font-weight: 500; line-height: 1.4; margin: 0px 0px 15px; text-rendering: optimizeLegibility;">
Nemzeti fajtajegyzék</h2>
<div class="article-image" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px; position: relative;">
<img alt="Nemzeti fajtajegyzék" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21456/sz%C5%91l%C5%91660_220.jpg/c834d354-82f8-4ebe-9748-2ef1e3e40ef1?t=1411645129094" style="border-radius: 5px; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></div>
<div class="lead" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-weight: bold; line-height: 1.4; margin-bottom: 20px; text-align: justify;">
Nemzeti fajtajegyzék</div>
<table border="0" cellpadding="1" cellspacing="1" style="background-color: white; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; max-width: 100%; width: 600px;"><tbody>
<tr><td colspan="2" style="text-align: center;"><strong>Nemzeti fajtajegyzék 2016</strong></td></tr>
<tr><td><div style="margin-bottom: 10px;">
Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2016.</div>
</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Fajtajegyz%C3%A9ksz%C3%A1nt%C3%B3f%C3%B6ld2016aug.pdf/3bd277b8-a47a-4bdf-8ffc-98de78619e0d" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
<tr><td>Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2016.</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/NFJ_z%C3%B6lds%C3%A9g_2016_v.1.1.pdf/1030b1da-7652-4ea0-b36c-aec3368ec47b" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
<tr><td>Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2016.</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/NFJ_sz%C5%91l%C5%91-gy%C3%BCm%C3%B6lcs_2016_v.1.1/d668e6ea-e234-490f-ac16-cd6dab4f61be" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
</tbody></table>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<table border="0" cellpadding="1" cellspacing="1" style="background-color: white; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; max-width: 100%; width: 600px;"><tbody>
<tr><td colspan="2" style="text-align: center;"><strong>Nemzeti fajtajegyzék 2015</strong></td></tr>
<tr><td><div style="margin-bottom: 10px;">
Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2015.</div>
</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/364149/zoldseg_NF_2015.pdf/4f5cfc46-0a81-446b-96b1-35726398ea50" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
<tr><td style="vertical-align: middle;"><div style="margin-bottom: 10px;">
Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2015.</div>
</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/364149/NFJ_sz%C5%91l%C5%91-gy%C3%BCm%C3%B6lcs_2015.pdf/f0141d6d-47a6-4779-96db-7898e89b3b9f" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
<tr><td><div style="margin-bottom: 10px;">
Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2015.</div>
</td><td><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/364149/Fajtajegyzekszantofold2015szept.pdf/5c741776-aec5-4b86-b8be-ddbdca59711d" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">pdf formátum</a></td></tr>
</tbody></table>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: white; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; height: 145px; max-width: 100%; width: 606px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong>Nemzeti fajtajegyzékek 2014.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2014.xlsx/b8d636c0-229d-465e-b97c-31cf8aec5672" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2014.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2014.pdf/3a689acf-6efb-4561-a07c-d0c968501e28" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2014.xlsx/85d1933e-f295-4b40-b080-d2f6d67ee985" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2014.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2014.pdf/e9784da5-f8b4-4172-9341-f0d2ed884fe6" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2014maj.xlsx/2b28b161-29a3-4410-9c42-9e09ea3664aa" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2014.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2014maj.pdf/2f615d1e-931e-4a3b-93de-8da0592c9e02" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; height: 145px; max-width: 100%; width: 610px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong>Nemzeti fajtajegyzékek 2013.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2013.xls/9ceab275-980b-4fb5-8d30-3015f7e8c8d7" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2013.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2013.pdf/22e50f09-0dc8-4d04-9153-14d4dd0b108e" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2013.xls/e657969d-49eb-48eb-b7dc-1de0dddeabe3" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2013.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2013.pdf/27b6e013-75ca-45e2-94a3-2fd73ca1dbea" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2013jun.xls/8543d648-78cd-42cb-b647-4f441c206b4a" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2013.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2013jun.pdf/e17a346f-2ca7-475e-8fd2-b3fa2f01a3cf" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; height: 145px; max-width: 100%; width: 614px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong>Nemzeti fajtajegyzékek 2012.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2012.xls/81f09d6b-b6f3-4611-b8b7-c26791fc3b13" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2012.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2012.pdf/44506917-31b4-4d14-a867-8133f18bfe29" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2012.xls/8c48efea-bab2-401e-9711-d84858aba75c" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2012.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2012.pdf/5098e8cd-0d18-4d72-b088-8aa2c6169ea9" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2012szept.xls/9d360694-a539-40c2-ba9e-8a6432c4e010" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2012.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2012szept.pdf/1d289ec1-c59f-47bf-8d3f-72188d9149e0" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; height: 145px; max-width: 100%; width: 619px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2011.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2011.xls/41777bd8-334c-4322-8fc4-67e9fa026f7a" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2011.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2011.pdf/a5ff7203-474c-4fa1-9b7f-e86300522663" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2011.xls/f30f4ae6-968f-4d70-87a9-e3a7556cf139" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2011.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" colspan="1" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2011.pdf/a97c88f5-0b6f-4266-b7e3-9c46a2a7c087" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek20110506.xls/82a486b9-d841-437e-85a5-3bc131ff51bc" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2011.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek20110506.pdf/d35e1e61-e3c4-4531-8cdd-58c2fa2a43b4" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; max-width: 100%; width: 100%px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2010.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2010.xls/410b275f-aa97-4fa1-bbb4-e2194945e518" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2010.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2010.pdf/d8cd5206-f2de-444b-bf96-51ede1cea3f1" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2010.xls/471be316-2a0d-4c1c-8be8-f36f33fb669d" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldség - Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2010.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2010.pdf/067c578a-9cf8-4bcd-8971-4fe9b36a65ba" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2010aug.xls/91ae3196-13c0-4a80-93a7-834a966ec430" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2010.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtajegyzek2010aug.pdf/e2ef9e79-5d17-44a2-9b1c-85e85031e839" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; max-width: 100%; width: 100%px;" summary=""><tbody>
<tr><td align="left" class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2009.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width=""><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="https://www.nebih.gov.hu/data/cms/129/984/szolo_gyumolcs_NF_2009_jav.xls" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" title="szologyumolcs09jav [305 KB]"> </a><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2009_jav.xls/e52adce1-3e71-408f-a4e7-8e87238976f2" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2009.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2009_jav.pdf/26b8d631-a5d1-40d2-8513-430b0f38aba5" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Fajtajegyzek_zoldseg_2009.xls/01d07952-3a8c-4953-ab3a-e9288d46f6b3" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldségnövények Nemzeti fajtajegyzék 2009.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2009.pdf/3ca6e723-42ed-49ca-bae1-6a75f97a164a" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/diszerdnov09_.xls/cec66204-5436-4cfd-a6da-2045e44ea0b7" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Dísznövények és Erdészeti Növények Nemzeti fajtajegyzék 2009.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/DEnovenyek_NF_2009.pdf/614eee70-23fd-4d34-88a4-2a641ed95936" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtaj09.xls/64cd5244-f693-4cc8-b6e5-e9741b045391" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2009.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfoldfajtaj09.pdf/6c0f74ae-cfee-408b-93b0-60ac7aa7e0c6" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; max-width: 100%; width: 100%px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2008.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szologyumnemzeti08.xls/a2d2ccc7-443c-45cd-b545-00dc1cdc5c11" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2008.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo_gyumolcs_NF_2008.pdf/9b418878-0960-453e-87c9-2b82dabc9234" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/nemzifajtajegy08.xls/565dc04a-f36d-4647-95bb-3f04c7a8b56e" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldségnövények Nemzeti fajtajegyzék 2008.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegyzekzoldseg2008.pdf/4af6445e-94ab-4c9f-a185-809a96db3432" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegyzekszant08.xls/63146923-521c-4290-a535-817b830d0bc9" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2008.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegyzekszant08.pdf/5b109e3b-a44f-4759-8d2b-cb6c64ba44c4" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div class="CikkArticleTableBorder" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: transparent; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; max-width: 100%; width: 100%px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2007.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegyzold2007.xls/e7d53690-a899-4e5e-be2c-7db6b031bba6" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Zöldségnövények Nemzeti fajtajegyzék 2007.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/zoldseg_NF_2007.pdf/68cba894-4cc7-4dac-a26a-1f0aa360a7a0" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/gyogynov2007.xls/ada55aa4-e018-45f7-9d49-02365c9d43dd" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti fajtajegyzék 2007.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Gyogynov_NF_2007.pdf/a1d9b2d8-0f87-4903-8cf0-cb776d84aafa" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegyszant2007.xls/e06404a1-b3af-40b5-a572-d0d220023fff" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szántóföldi Növények Nemzeti fajtajegyzék 2007.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szfold_NF_2007.pdf/2fc331ae-daba-49a5-85f4-529f9a649dd4" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/diszerd2007.xls/0c1aa79e-385b-4a75-87e5-b24a17bc853e" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Dísznövények és Erdészeti Növények Nemzeti fajtajegyzék 2007.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/DEnovenyek_NF_2007.pdf/1908ad41-aa05-47ad-8591-6944c693d21c" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajegygyum2007.xls/9554f583-3666-4196-b3a6-63fbc0515788" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti fajtajegyzék 2007.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/szolo___gyumolcs_NF_2007.pdf/7517c6c5-b305-4dee-be80-a88521dafa07" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="style2Table" style="background-color: white; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; max-width: 100%; width: 100%px;" summary=""><tbody>
<tr><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="80%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<strong> Nemzeti fajtajegyzékek 2006.</strong></div>
</td><td class="style2CikkArticleFirstTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajzold06.xls/6359f489-d110-48dd-bc72-5a8abf687ee8" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzék 2006.</a></div>
</td><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Zoldseg_NF_2006.pdf/06150cdd-9509-4712-82ce-024115586d5f" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Gyogynov_NF_2006.xls/f84c7314-339f-4d89-9de0-47c14b8ca641" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">Gyógy - és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzék 2006.</a></div>
</td><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Gyogynov_NF_2006.pdf/c4e9f1cf-2c44-4b0a-a1ec-e28b54134cd2" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/fajtajszf06.xls/fa5539a5-fa52-4782-8954-0ded47223d1f" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzék 2006.</a></div>
</td><td align="center" class="style2CikkArticleEvenTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Szfold_NF_2006.pdf/74855b16-c98d-4453-9779-5292a2fe2a41" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
</td></tr>
<tr><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/gyumolcs2006.xls/93524a2e-491b-4a86-bee9-3163f7cb28b3" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"> Szőlő - és Gyümölcsfajták Nemzeti Fajtajegyzék 2006.</a></div>
<div style="margin-bottom: 10px;">
forrásom a http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/nemzeti-fajtajegyzek</div>
</td><td class="style2CikkArticleOddTd" valign="top" width="50%"><div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/SzoloGyumolcs_NF_2006.pdf/ff2f5a07-e50f-46eb-9c34-0d63b341aef7" style="color: #708f1b; text-decoration: none;">pdf formátum</a></div>
<div style="margin-bottom: 10px; text-align: center;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-11122834636553923082016-01-17T23:39:00.000-08:002016-11-15T23:39:59.848-08:00A klórpirifosz korlátozása<h2 style="background-color: white; color: #192433; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 21px; font-weight: 500; line-height: 1.4; margin: 0px 0px 15px; text-rendering: optimizeLegibility;">
A klórpirifosz növényvédő szer hatóanyag felhasználásának korlátozása</h2>
<div class="article-image" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px; position: relative;">
<img alt="A klórpirifosz növényvédő szer hatóanyag felhasználásának korlátozása" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21464/felki%C3%A1lt%C3%B3jel_660_220.jpg/c58db62f-209a-4f5e-8252-1fd86afdb975?t=1452690159734" style="border-radius: 5px; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></div>
<date style="background-color: white; color: #7f949e; display: block; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 11px; font-weight: bold; margin-bottom: 20px;">2016. január 13.</date><br />
<div class="lead" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-weight: bold; line-height: 1.4; margin-bottom: 20px; text-align: justify;">
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet 21. cikke alapján, egy hatóanyag jóváhagyását felül kell vizsgálni, amennyiben új tudományos és műszaki ismeretek vagy monitoring adatok állnak rendelkezésre.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
2011 júniusában az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (US EPA) újraértékelte a klórpirifoszra vonatkozó toxikológiai vizsgálatok eredményeit. Az értékelés eredményeként új toxikológiai referenciaértékeket határoztak meg.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Az Európai Bizottság 2012-ben felszólította a klórpirifosz hatóanyag gyártóit, hogy késedelem nélkül nyújtsák be azokat a vizsgálatokat, amelyeket a hatóanyag pozitív listára történő felvétele után végeztek. A vizsgálatok teljes körű értékelése után a Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerrel és Takarmánnyal foglalkozó Állandó Bizottság (SCOPAFF) 2015 májusában a hatóanyagra vonatkozó új toxikológiai referencia értékeket fogadott el.</div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">megengedhető napi bevitel (ADI)</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
ADI=0,001 mg/ttkg </div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">akut referecia dózis (ARfD)</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
ARfD= 0,005 mg/ttkg (korábban ARfD = 0,1 mg/kg)</div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">felhasználókat érintő elfogadható expozíciós szint (AOEL)</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
AOEL= 0,001 mg/ttkg</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Tekintettel az alacsonyabb referencia értékekre, új fogyasztó kockázatbecslés vált szükségessé, amit az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015 júniusában publikált (EFSA Journal 2015;13(6):4142).</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A kockázatbecslés eredményeként számos növénykultúra esetében az EFSA akut fogyasztó kockázatot azonosított, ezért szükségessé vált a felsorolt kultúrákban a szermaradék határértékek csökkentése. Az új szermaradék határértékek hivatalos publikálása az elkövetkező hetekben várható.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A magyar engedélyező hatóság ezzel összefüggésben 2015 decemberében módosította egyes klórpirifosz tartalmú készítmények (ALLIGATOR, CYREN EC, PYCLOREX NEO, DURSBAN 480 EC, DURSBAN DELTA CS, KENTAUR 5 G, NURELLE-D, PYRIFOSZ 25 CS, PYRINEX 25 CS és PYRINEX 48 EC) engedélyokiratait.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<cite style="background: rgb(223, 232, 237); border-radius: 5px; display: block; font-style: normal; padding: 20px 25px;">Számos felhasználás visszavonásra került, így a fent felsorolt készítményeket az idei évtől tilos használni az alábbi kultúrákban.<br /><strong>alma<br /><strong>körte<br /><strong>csemegeszőlő<br /><strong>paradicsom,</strong> <strong>paprika<br /><strong>fejes káposzta</strong></strong></strong></strong></strong></cite></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Emellett meg kell jegyezni, hogy a klórpirifosz tartalmú készítmények felhasználása csak abban az esetben jelent elfogadható kockázatot az azokat felhasználók számára, amennyiben meghatározott személyi védőfelszerelést viselnek. A felhasználókat érintő kockázatok meghatározását általában a tagállamok saját hatáskörben vizsgálják, de jelen esetben uniós szintű döntés is várható a közeljövőben. Ebből adódóan további, klórpirifoszt tartalmazó készítmények felhasználásának korlátozása is várható.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A klórpirifosz hatóanyag felhasználása 2010 óta több mint háromszorosára nőtt Magyarországon. A monitoring vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hatóanyag szermaradékai kezeletlen területről származó növényi eredetű mintában is előfordulhatnak.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A klórpirifosz hatóanyag jóváhagyásának uniós szintű megújítása jelenleg folyamatban van. A jóváhagyási folyamathoz beadott dokumentáció értékelése, figyelembe véve a szigorodott követelményrendszert, szintén számos korlátozást eredményezhet elsősorban környezet-toxikológiai területen. Az esetleges további korlátozásokra mind a készítmény gyártóinak, mind a hatóságnak fel kell készülnie. Egyik oldalról új növényvédelmi technológia kidolgozása, másik oldalról a fokozott ellenőrzések bevezetése eredményezheti a 1107/2009/EK rendeletben lefektetett alapvető célok (vagyis az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelme és egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biztosítása) betartását.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A fentiek miatt a hatóság a jövőben fokozott figyelmet kíván szentelni a klórpirifosz engedélyezési és felhasználási kérdéseire, valamint szigorúan ellenőrzi a szabályok maradéktalan betartását. </div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
forrásom a http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/a-klorpirifosz-novenyvedo-szer-hatoanyag-felhasznalasanak-korlatozasa</div>
Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-61729956150446121772016-11-15T23:35:00.001-08:002016-11-15T23:35:18.971-08:00Aranyszínű sárgaság : Grapevine flavescence dorée (FD)<h2 style="background-color: white; color: #192433; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 21px; font-weight: 500; line-height: 1.4; margin: 0px 0px 15px; text-rendering: optimizeLegibility;">
A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)</h2>
<div class="article-image" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px; position: relative;">
<img alt="A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21464/sargasag_660_220.jpg/15caed8a-3ccf-4e44-98b8-08b76323d742?t=1411637498043" style="border-radius: 5px; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></div>
<div class="lead" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-weight: bold; line-height: 1.4; margin-bottom: 20px; text-align: justify;">
2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a <a href="https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank"><strong>károsító felderítési rendszerben</strong></a>.</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<strong>Miért jelent veszélyt?</strong></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_Lenti_1_kicsi.JPG/3938c955-cedf-4a62-ba9c-dd8239734bf5?t=1436180950891" style="border: 0px; float: left; height: 200px; margin-left: 10px; margin-right: 10px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 300px;" />Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egész-ségügyi rendeletben is.<b><img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_Lenti2_kicsi.JPG/63fcff0a-74a4-4901-84c1-c31279ad2257?t=1436180956175" style="border: 0px; float: right; height: 200px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 300px;" /></b></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<b>Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?</b></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_1kep_k.jpg/1186a83f-e993-4307-93a3-09c04aa17773?t=1436178791127" style="border: 0px; float: left; height: 243px; margin-left: 10px; margin-right: 10px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 300px;" />A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. </div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_2kep_k.jpg/6a7fa4bd-2c1d-40d5-b5d9-27f71118c964?t=1436178791460" style="border: 0px; height: 200px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 486px;" /> </div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_3kep_k.jpg/e25c8dcd-73c8-4ef7-953a-6ba26a1683ad?t=1436178791791" style="border: 0px; height: 200px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 550px;" /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<b>Milyen növényeken károsít?</b></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<b>Hogyan terjed?</b></div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.</div>
<div align="justify" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_NEBIH_A5_4old_ver7_4kep_k.jpg/79c9e7e8-1852-43cd-9914-f727f39dd87c?t=1436178792049" style="border: 0px; height: 200px; max-width: 100%; vertical-align: middle; width: 507px;" /></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<b>Mit tesz a hatóság?</b></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.</div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A fertőzésmentes területek védelme érdekében:</div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség</li>
<li style="line-height: 20px;">megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,</li>
<li style="line-height: 20px;">felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,</li>
<li style="line-height: 20px;">kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:</div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,</li>
<li style="line-height: 20px;">fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?</div>
<ul style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 0px 10px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!</li>
<li style="line-height: 20px;">Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!</li>
<li style="line-height: 20px;">Az ültetvényben:<ul style="margin: 0px 0px 0px 25px; padding: 0px;">
<li style="line-height: 20px;">égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,</li>
<li style="line-height: 20px;">gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,</li>
<li style="line-height: 20px;">végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.</li>
</ul>
</li>
</ul>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):</div>
<div align="left" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<img alt="" src="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/453266/FD_eletciklus2.png/8f41f1da-cf6b-4f7f-b828-a8b8aa116822?t=1436178789840" style="border: 0px; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></div>
<div id="yui_patched_v3_11_0_1_1434436198880_836" style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<cite style="background: rgb(223, 232, 237); border-radius: 5px; display: block; font-style: normal; padding: 20px 25px;"><strong>Kapcsolódó letölthető anyagok</strong><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/megjelentek-az-amerikai-szolokaboca-larvai-vedje-meg-szolojet-" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái-védje meg szőlőjét!</a><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ.pdf/2963d714-205f-47fc-8794-ce659ec6017d" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ</a><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap.pdf/3ac77dc6-40ec-4f61-ade6-e1dc48fcf552" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap</a><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/EPPO_Flavescence_doree.pdf/f6f43b6d-6e69-464a-929e-312d0ab93649" id="yui_patched_v3_11_0_1_1435835937521_591" style="color: #708f1b; text-decoration: none;"><span id="yui_patched_v3_11_0_1_1435835937521_590" style="font-size: 16px;">Grapevine flavescence dorée phytoplasma (pdf, angol)</span></a></cite></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
<cite style="background: rgb(223, 232, 237); border-radius: 5px; display: block; font-style: normal; padding: 20px 25px;"><strong>Kapcsolódó cikkek</strong><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/-/nemzetkozi-fitoplazma-munkacsoport-ules" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés</a><br /><a href="http://portal.nebih.gov.hu/-/orszagos-kutatas-fejlesztesi-egyuttmukodes-a-szolo-es-gyumolcstermesztesunk-biztonsaga-erdekeben" style="color: #708f1b; text-decoration: none;" target="_blank">Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében</a></cite></div>
<div style="background-color: white; color: #192433; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 10px;">
forrásom a http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/szolo-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree</div>
Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-81515144080519158252011-01-13T01:21:00.000-08:002012-08-11T23:36:20.444-07:00DMR módszer<div style="text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="color: #009900; font-size: large;"><b>DMR módszer alkalmazása Juhfark, Szürkebarát és Pinot noir szőlőfajtáknál</b></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
Györffyné Jahnke Gizella, Májer János, Varga Péter, Németh Csaba,<br />Knolmajerné Szigeti Gyöngyi, Szőke Barna</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
8261 Badacsonytomaj, Római út 161. e-mail: <u><a href="mailto:vitihill@mail.iif.hu">vitihill@mail.iif.hu</a></u></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b><br /></b></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>Összefoglaló</b></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Az utóbbi években megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Az ilyen típusú borok előállítása ugyanakkor nagy termesztési kockázattal jár. Ez a kockázat egy új szőlőtermesztés-technológiai megoldással, az un. D.M.R. (másodlagos érlelés) módszerrel csökkenthető. A módszer lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében a tervezett szüreti időpont előtt 1-2 héttel a szálvessző, illetve kétéves fás rész eltávolításával hatást lehet gyakorolni a szőlő fiziológiás folyamataira, amelynek következtében a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentr</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
álódnak. A módszer késői szüret esetén is alkalmazható, a hatás itt még kifejezettebb. </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
2008-2009-ben kísérletet állítottunk be Juhfark, Szürkebarát és Pinot noir fajtáknál. A DMR módszer hatásait vizsgáltuk késői szüretelésű tételeknél. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kezelt tőkék terméséből kinyert must cukor és savtartalma is növekedett a kontrollhoz képest. Nagy előnye a módszernek, hogy a hagyományos késői szüretelésű tételekkel szemben, ennél a módszernél a mustban található íz és aromaanyagok nagyobb koncentrációban, de közel az eredeti arányban maradnak meg, így a belőlük készített bor megőrzi fajtajellegét.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>Bevezetés</b></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Az utóbbi években nemzetközi és hazai viszonylatban is megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Ilyen típusú borokat régebben magas tőszámú, általában bakművelésű ültetvényeken állítottak elő. Az ilyen típusú, nagy munkaerő-igényű ültetvények a mai viszonyok között gazdaságosan nem üzemeltethetők. A modern, géppel művelhető, többnyire magasművelésű ültetvényekben viszont az ilyen típusú borok előállítása nagy termesztési kockázattal jár. Ez a kockázat egy új szőlőtermesztés-technológiai megoldással, az un. D.M.R. (másodlagos érlelés) módszerrel re</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
ményeink szerint csökkenthető. A módszer lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében a tervezett szüreti időpont előtt 1-2 héttel a szálvessző, illetve a kétéves fás rész levágásával hatást lehet gyakorolni a szőlő fiziológiás folyamataira, amelynek következtében a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentrálódnak.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Cargnello és munkatársai (1996) vizsgálták a DMR módszert különböző talajú és művelésmódú Cesanese fajtájú ültetvényekben 1994-95-ben. Megállapításaik szerint a DMR kezelés hatására mindhárom vizsgált területen csökkent a termésmennyiség, nőtt a mustfok valamint a must savtartalma, de a változás mértéke különböző volt. A bor analitikai jellemzői közül az alkoholtartalom az almasav-, extraakt- polifenol- és összflavonoid-tartalom is nőtt, és magasabb volt a színintenzitás.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Cargnello és Spera (1996) kísérletei szerint a bor rezveratrol tartalma a D. M. R. kezelés hatására növekedhet. A növekedés mértéke függ a pH-tól, a savtartalomtól, savösszetételtől és a cukortartalomtól is.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Cargnello és Persuric (1996) öt fajtánál (Chardonnay, Moscato bianco, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Cabernet sauvignon) kísérlete állítottak be 1994-95-ben Horvátországban az Isztriai-félszigeten. Kísérletükben arra keresték a választ, hogy a D. M. R. kezeléssel csökkenthető-e a Botrytis fertőzés veszélye. Azt tapasztalták, hogy a kezelt tőkék kevésbé fertőződtek, mint a kontroll tőkék. Megállapították, hogy a kezelés hatására nőtt a szőlőbogyókban a cukor- és savtartalom.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Magyarországon Lihr (2000) próbálta ki a módszert Szigetcsépen és Egerben 1998-99-ben. Megállapította, hogy a D. M. R. kezelés hatására csökken a szürkepenész fertőzöttség, és nőtt a leukoantocianin- és extraakt-tartalom, és csökkent a must és bor savtartalma. </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
2003-ban Badacsonyban Kéknyelű, Olasz rizling és Szürkebarát fajtákon próbálta ki a D. M. R. módszert Rompos (2004). Vizsgálatai alapján megállapította, hogy 2003-ban a módszer hatására a három fajtánál eltérő mértékben növekedett a mustfok, és a must titrálható savtartalma. A Botrytis fertőzés mértékében a kezelt és a kontroll tőkőken nem tudott szignifikáns különbségeket kimutatni.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Cargnello és munkatársai több éven át hasonlítottak össze „klasszikus” és </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
„új” módszereket a termés minőségének javítására. Az „új” módszerek közül kiemelték a D. M. R. módszert, amely vizsgálataik szerint egyedi karaktert ad a boroknak, ők is pozitívan értékeltek (Carngello et al., 2004).</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
2004. őszén a módszert Badacsonyban az Olasz rizling, Szürkebarát és Kéknyelű fajtákon, Pécsett a Cirfandli, Olasz rizling és Hárslevelű fajtákon, Egerben a Leányka és Medoc noir, valamint Verpeléten a Hárslevelű fajtákon, míg Soltvadkerten, az Ezerjó fajtán próbáltuk ki. A kijelölt parcellákon 5 kezelést állítottunk be. A három év szüreti eredményei alapján megállapítottuk, hogy a különböző fajták különböző mértékben, de hasonló módon reagálnak a kezelésekre. A termés mennyisége a kezelés hatására csaknem minden esetben csökkent. A must minőségi paraméterei közül a mustfok és a savtartalom a D.M.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
R-es kezelés időtartamától , és idejétől függően általában növekedett (Györffyné Jahnke et al., 2005). Farkas (2009) Intézetünknél végzett vizsgálatai alapján a DMR kezelés hatására azonos szárazanyagra számolva a kinyerhető must cukortartalma és savtartalma lényegesen meghaladja az ugyanolyan körülmények között termelt kontroll tőkékről származó mustban mérhető koncentrációkat. Ennek legvalószínűbb oka a tőke és a vessző közti kommunikáció megszakítása, így a levelekben szintetizálódó komponensek csak a szőlőfürtig jutnak el. </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Ugyanebben a vizsgálatban a kezelt tőkék termésében a minőséget alapvetően meghatározó paraméterek kezdetben nőttek, ugyanakkor a kontroll tőkékről származó szőlőben folyamatosan csökkentek, ami arra enged következtetni, hogy a fotoszintézis a kezelt tőkéken nem szűnik meg azonnal, még néhány napig folytatódik.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>Anyag és módszer</b></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
2008-2009. évek során a kísérleteket a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pinot noir és Szürkebarát 2009-ben Juhfark fajtájú tábláin állítottunk be. A vizsgált növényállomány elhelyezkedése biztosítja az azonos ökológiai körülményeket.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Az ültetvények tőszáma 5000 tőke/ha-os, a sor és tőtávolság 2x1 m mű</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
velésmód: ernyő. A terület éghajlata kontinentális - szub-mediterrán. </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Tavasszal kijelöltük a kísérleti parcellákat, majd a kísérleti területek táblaszintű metszése után beállítottuk a végleges rügyterhelést. Mindhárom fajtánál egységesen 7 rügy/m<sup>2</sup>-es terhelés kialakítására törekedtünk. </div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A kísérleteink esetében a parcellákat úgy alakítottuk ki, hogy minden kezelést ismétlésenként egy-egy oszlopköz reprezentált. Mivel az ismétlések száma 4, egy oszlopköz pedig 5 tőkét foglal magába, így kezelésenként 20 tőkés állományokról nyertük az adatokat.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A kijelölt parcellákon 2 kezelést állítottunk be:</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A normál idejű szüret napján levágva (DMR), későn leszüretelve</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Levágás nélkül későn leszüretelve (kontroll)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
Minden kezelést 4 ismétlésben végeztünk el. A kísérleti szüret során meghatároztuk a must minőségi és mennyiségi paramétereit (fürttermés mennyisége (kg/m2), mustfok (Mm), must titrálható savtartalma (g/l), rothadási százalék (%)).</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>Eredmények és megvitatásuk</b></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A két kísérleti év szüreti eredményeit az 1-3. ábrákon foglaltuk össze.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="-webkit-text-decorations-in-effect: underline; color: #0000ee;"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5561600777049348546" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinZItdT2vaTefW2-lWFj2ly2WLX96slL7I7-TXvR7Htp4pc1z3zKG8ubP3wasK-FNebt5UNRYldlDgrQ0-PV2C_myj328484v-QVO0ZfWqOImCz2Bwvcnzym6IlOIbHnj2nSHLgpzEcxbc/s320/Clipboard01.jpg" style="cursor: pointer; display: block; height: 178px; margin-bottom: 10px; margin-left: auto; margin-right: auto; margin-top: 0px; text-align: center; width: 320px;" /></span></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="" name="_1344688154"></a><a href="" name="_1344687880"></a> </div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>1. ábra:</b> A DMR kezelés hatása a termésmennyiségre </div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
(Badacsony, 2008-2009)</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<span class="Apple-style-span" style="-webkit-text-decorations-in-effect: underline; color: #0000ee;"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5561600520153077442" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8FeiJ5WRr11zxyC_8lXbDTKbdSoHNmK5E2DF6JRYXuBRD6Zz1J2uWuBzcE46cUWwPfZ5j2gvvLB6iSzX5S-6Fk1PVpBvyBgyGfq4qYtJv017IooMoe8zrteI9dMy2sqfPhk7tzazxA90o/s320/Clipboard02.jpg" style="cursor: pointer; display: block; height: 174px; margin-bottom: 10px; margin-left: auto; margin-right: auto; margin-top: 0px; text-align: center; width: 320px;" /></span></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="" name="_1344688212"></a></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2. ábra:</b> A DMR kezelés hatása a mustfokra </div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
(Badacsony, 2008-2009)</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<span class="Apple-style-span" style="-webkit-text-decorations-in-effect: underline; color: #0000ee;"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5561600244334538946" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFs77iocvxx5EZIvqZEHYnZvP1tNKF9pFn_s6h9ItKC330EPHnc-SrHvY83cq-0rDRvDN_4KawKlYX2SmhG_daIzS8hmbRL84i-m8HY9nAB9v5gg18uTvzmJk_aKxZqC_B5bSlvEjVgRkI/s320/Clipboard03.jpg" style="cursor: pointer; display: block; height: 170px; margin-bottom: 10px; margin-left: auto; margin-right: auto; margin-top: 0px; text-align: center; width: 320px;" /></span></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="" name="_1344688241"></a></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>3. ábra:</b> A DMR kezelés hatása a must titrálható savtartalmára</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
(Badacsony, 2008-2009)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A szüreti eredmények alapján megállapítható, hogy a különböző fajták különböző mértékben, de hasonló módon reagáltak a kezelésre. A termés mennyisége a kezelés hatására minden esetben csökkent. A must minőségi paraméterei közül a mustfok és a savtartalom növekedett. (1-3. ábra)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5561599610885254082" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAPt9aXyxlFz1CVeR4qK64L2WfMWzLldk3ue1r9B5kHqO69_-Qk54QhvGedzHQ6a2I6R0qFnr7TSM6sjbvhiMc-nWax5AyXG56TIWmDnGbIOpmqbURobowd3yR5m_qNQnIttJaYxOpPeiW/s320/Clipboard04.jpg" style="cursor: hand; cursor: pointer; display: block; height: 195px; margin: 0px auto 10px; text-align: center; width: 320px;" /></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>4. ábra:</b> A DMR kezelés hatása a mustfok és titrálható savtartalom arányára</div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0cm;">
(Badacsony, 2008-2009)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A rothadási százalék a kezelés hatására az irodalmi adatokkal ellentétben nem csökkent. A mustfok és titrálható savtartalom arányát vizsgálva megállapítható, hogy a kezelés általában kedvezően hatott, az arány az ideálisnak tartott 3-as értékhez közelített. Ez alól a tradicionálisan savas karakterű bort adó Juhfark fajta jelentett csak kivételt, ennél a fajtánál a savas karakter kifejezettebbé vált, ami a fajtával szemben támasztott fogyasztói igényeket figyelembe véve, kedvezőnek tekinthető. Mivel ezzel a módszerrel élve a késői szüretelésű tételeknél a savtartalom növekszik, leggyakrabban arányát tekintve is, az így készült borok fajtajellegesek maradnak, ami minőségi szempontból mindenképpen kedvezőnek tekinthető.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A statisztikai elemzések alapján a mustfok és savtartalom növekedése a kezelés hatására minden esetben szignifikáns volt, csakúgy, mint az évjárathatás. Míg korábbi kísérleteinkben (Györffyné Jahnke et al., 2005., Májer J. et al. 2007.) azt figyeltük meg, hogy a DMR kezelés hatása évjáratfüggő, a két vizsgált évben az évjárat és a DMR kezelés kölcsönhatása statisztikailag egyetlen esetben sem volt szignifikáns, valószínűleg azért, mert a két év időjárása hasonlóképpen alakult.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
A kísérleteket tovább folytatjuk.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<b>Irodalomjegyzék</b></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
CARGNELLO G. PERSURIC D., (1996): Premieres recherches sur la “Double Maturation Raisonnée” (D.M.R.) en Istrie (Croatie). Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 97-103.p.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
CARGNELLO G., GAROFOLO A., TIBERI D. (1996): Ultrieures recherches sur la technique de la double maturation raisonnée (D.M.R.) sur raisins et vins Cesanese del Piglio doc provenant de zones et systemes du conduite differents. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 111-120.p.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
CARGNELLO G., SPERA G. (1996): Recherches sur les rapports entre techniques de culture susceptibles d’ameliorer la qualite economique et sociale des vins (D.M.R.) et la teneur en resveratrol dans le produit. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 359-366.p.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
FARKAS E. (2009): A DMR módszerrel érlelt szőlőben tapasztalható minőségjavulás okainak vizsgálataanalitikai módszerekkel. TDK dolgozat. Szent István Egyetem, Állatorvos Tudományi Kar, Budapest</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
GYÖRFFYNÉ JAHNKE G., BÉNYEI F., KAPTÁS T., KOZMA P., MÁJER J. (2005): Tradicionális borkülönlegességek készítése D.M.R. módszerrel, különböző borvidékeken. „Lippai János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Ülésszak 2005. október 19-21 Összefoglalók 306-307.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
LIHR M. (2000): A D.M.R. módszer, mint különleges termesztéstechnológiai eljárás hatása a termés minőségére. Diplomamunka. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
MÁJER J., JAHNKE G., NÉMETH CS., KNOLMAJERNÉ SZIGETI GY., VARGA P. (2007): Application of an special grape growing method the D. M. R. for the production of traditional wine specialities in Badacsony. OIV Word Congress Budapest 10-16 June 2007 Proceeding (CD:\documents\viticulture\162_application_of_an_special_grape_growing_ method_the_d_1_mr.pdf)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; margin-top: 0.42cm;">
ROMPOS K. (2004): Badacsonyi fehérborszőlő fajtákon alkalmazott másodlagos érlelési (DMR) módszer hatása a termés mennyiségére és minőségére. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Budapest</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-25868015816351385702012-08-11T23:35:00.002-07:002012-08-11T23:35:25.360-07:00Irsai Olivér - további infók<br />
<h3 class="post-title entry-title" itemprop="name" style="font-family: Calibri; font-size: 22px; font-weight: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative;">
<a href="http://borbarhorda.blogspot.hu/2012/07/irsai-oliver-ember-vagy-bor.html" style="text-decoration: none;"><span style="background-color: white; color: orange;">Irsai Olivér: ember vagy bor?</span></a></h3>
<div class="post-header" style="color: #444444; font-family: Calibri; font-size: 11px; line-height: 1.6; margin: 0px 0px 1.5em;">
<div class="post-header-line-1">
</div>
</div>
<div class="post-body entry-content" id="post-body-5116513503809611007" itemprop="articleBody" style="color: #444444; font-family: Calibri; font-size: 13px; line-height: 1.4; position: relative; width: 520px;">
<div style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</div>
<span style="background-color: white;"><b><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Sokan azt gondolják, hogy Irsai Olivér egy hús-vér ember (volt). Mások meg helyesbítenek: dehogyis, Irsai Olivér egy szőlőfajta neve! Na, akkor kinek van igaza? Mindenkinek!</span></b><br /><br /><br /><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"> </span> </span><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="-webkit-box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.0976563) 1px 1px 5px; border: 1px solid rgb(17, 17, 17); box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.0976563) 1px 1px 5px; color: #d4d4d4; float: right; margin-left: 1em; padding: 1px; position: relative; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLTFXuVfMEuYh62GWOHlCS5ShmVR0MrXZCaMxzYZ3bXk4AxCM4JeLkB_D7RV7cIqpTWyj53diNt9Am4Y57Aa4C_QBC34QVbG_97wzDE9dIoiD1jL_NSwRVh79qNK-5e45v59OyaxVY93E/s1600/irsai.jpg" imageanchor="1" style="background-color: white; clear: right; color: #cc0000; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-decoration: none;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLTFXuVfMEuYh62GWOHlCS5ShmVR0MrXZCaMxzYZ3bXk4AxCM4JeLkB_D7RV7cIqpTWyj53diNt9Am4Y57Aa4C_QBC34QVbG_97wzDE9dIoiD1jL_NSwRVh79qNK-5e45v59OyaxVY93E/s320/irsai.jpg" style="-webkit-box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.0976563) 0px 0px 0px; border: none; box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.0976563) 0px 0px 0px; padding: 0px; position: relative;" width="255" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 11px; text-align: center;"><span style="background-color: white;">Ilyen a box.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">Hogy a dologban világosan lássunk, először Kocsis Pál nevét kell megismernünk. Ő – Bakonyi Károly mellett – talán a leghíresebb magyar szőlőnemesítő. A kecskeméti tudósember, aki mások mellett Kodály Zoltán barátja is volt (még egy ’Kodály Zoltán’ nevű szőlőfajtát is nemesített a tiszteletére) 1930-ban, azaz 82 évvel ezelőtt nemesítette az Irsai Olivérnek keresztelt új szőlőfajtát a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye(!) nevű szőlők keresztezésével – lám, az Irsai Olivérhez is „kellett egy csapat”:-)</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">A fajta az ötvenes évekre már nemcsak Magyarországon volt népszerű: a világháborút követően az akkori Szovjetunióban is nagy területen termesztik, de megtalálható a szomszédainknál, illetve olyan távoli országokban is, mint Kína, vagy Ausztrália. Az Irsai Olivér sikere persze érthető: csemege- és borszőlőként is közkedvelt, illatos jó savakkal rendelkező borát pedig a mai reduktív (oxigén kizárásával zajló) borászat a kétezres években is divatossá tudta tenni. Gyümölcsössége ugyanis olyan meggyőző, hogy még a – borral három lépés távolságot tartó – női fogyasztókat is meg tudja hódítani és aromáját akár a fröccs hígításán keresztül is megőrzi. (Éppen aromássága miatt keresztezte az Irsai Olivért 1960-ban a másik magyar nemesítő legenda, Bakonyi Károly az ún. Piros traminivel: ebből született a Cserszegi fűszeres, a mai borbarátok másik kedvence.)</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">De vajon az alkotója miért adott ilyen különleges nevet az új szőlőfajtánk? Hát, barátságból! Ne higgyünk ugyanis a féligazságokból építkező legendának, miszerint Kocsis Pál 100 pengőt kapott volna egy Irsai Olivér nevű szegedi borkereskedőtől azért, hogy az új szőlőfajtát róla nevezze el!</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">A valóság az, hogy a szegedi Bohn--Irsai-gazdasággal a kecskeméti szőlőnemesítő már régen jó, kölcsönösen gyümölcsöző viszonyt ápolt: irattári dokumentumok szerint Bohn József és társa (lányának a férje), a szegedi Irsai M. József vásárlásonként akár 500 pengőt is fizettek neki a különféle szőlővesszőkért. (Hol van ehhez képest az a bizonyos száz pengő...)</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">Irsai M. Józsefnek 1930-ban fia született: Olivér. Kocsis Pál, a nemesítő zseni vélhetően baráti gesztusként, halhatatlan születésnapi gratulációként nevezte el róla új alkotását. A névadó Irsai M. Olivér élete azonban nem alakult olyan szépen, mint a róla elnevezett szőlőé: ő munkaszolgálatos lett, családjától mindent elvettek.</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">A gyümölcsös és könnyű Irsai Olivér-borok azonban megőriztek valamit az egykori boldog békeidőkből.</span></div>
<div class="MsoPlainText" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
<span style="background-color: white;">forrásom a </span><a href="http://borbarhorda.blogspot.hu/2012/07/irsai-oliver-ember-vagy-bor.html" style="font-family: Calibri; line-height: 1.4;"><span style="background-color: white;">http://borbarhorda.blogspot.hu/2012/07/irsai-oliver-ember-vagy-bor.htm</span><span style="background-color: #cccccc;">l</span></a></div>
</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0Szeged, Magyarország46.2536169 20.146134546.0779474 19.830277499999998 46.429286399999995 20.4619915tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-41819768086815288942007-07-15T10:29:00.000-07:002011-01-24T12:03:51.567-08:00Borlexikon - FFaber Fábián. József<br />Ref. lelkész s gazdasági iró, szül. Alsó-Örsön, Veszprémmegyében 1762. febr. 19. megh. Tót-Vázsonyban 1825. jan. 29. Tanult Debrecenben, ugyanitt a teologiai tudományok elvégzése után osztálytanító, majd (1879 szept. 19-től fogva) szenior lett, azután a genfi és berni egyetemeken két évet töltött; hazajövetele után (1793) n.-szokoli, csakhamar ezután vörösberényi, később tót-vázsonyi (Veszprémmegye) lelkész lett, 1800. egyszersmind egyh.megy. tanácsbiró, 1805. esperes. A természettudományoknak korában kiváló ismerője s művelője s több e szakba vágó külföldi jelesebb munkának nyelvünkre átdolgozója vagy fordítója. Vörösberényi szerény lelkészi lakásában egész kis természettani szertárt rendezett be; volt benne kisebb-nagyobb földteke, laterna magica, elektromos gép, számos kémiai készülék. A Tudományos Gyüjteményben «A kenyérsütésről» megjelent (1817) értekezésén kivül nevezetesebb művei: Természeti história a gyermekeknek, 14 rajztábla rajzolással (Veszpr. 1799), Természeti tudomány a köznépnek. A babonaságnak orvoslására és a köznép közül való kiirtására (u. o. 1803). A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról, Chaptal Lajos után franciából magyarra fordított (u. o. 1805). Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlőmüvelésről. (Chaptal, Rozier, Parmentier és Dussieux után franciából, u. o. 1813. 2 köt.). Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról és egy különös az élőfákról (Pest 1819, 2 köt). Étekeltartás mestersége (Appert után ford., Pest 1833). Szerkesztette és kiadta a Prédikátori Tárházat (Veszprém, 1805) és a Lelkipásztori Tárházat (Pest 1818).(Pallas)<br /><br />Fagyasztott bor<br />Fagyasztással töményített bor. A bor víztartalma fagyasztáskor jéggé alakul, amely eltávolítása után a bor betöményedik, alkoholban gazdagabb lesz.<br /><br />Faggyu<br />az emlős állatoknak, különösen a szarvasmarháknak, juhoknak stb. szervezetében fordul elő és ezekből kiolvasztás által nyerik. Keménysége nem egyforma és attól függ, hogy milyen állatból nyerjük, és hogy milyen volt az illető állatnak a takarmányozása. A kiolvasztás a nyers F.-nak egyszerü melegítése által vagy pedig ugy történik, hogy a nyers F.-t nyomás mellett vizzel melegítjük. Friss állapotban a szine fehér, állásnál azonban sárga lesz, megavasodik; olvadási pontja 35-37° C. Kémiai összetételére nézve a zsirokhoz tartozik és a stearinsavnak s olajsavnak trigliceridjeiből áll, legnagyobb része, mintegy 75 %-a, a szilárd tristearin, amiből a F. szilárd állománya is kimagyarázható. Nagy mennyiségü F. jön forgalomba Oroszországból, Dél-Amerikából és Magyarországból. Használják szappanfőzésre és gyertyakészítésre, valamint a hordó ajtók behúzásakor tömítésre (Pallas).<br /><br />Faggyú<br />Kérődző állatok zsírja, hordóajtó tömítésre használják.<br /><br />Fagyiz<br />szőllőé. Ha a még nem teljesen érett szőllőfürtöt fagy éri, édesebb lesz, mit F.-nak mondanak; a fagyott szőllő édesebb ize részben a cukortartalom gyarapodására, részben a savtartalom fogyására vezethető vissza. Némelyik nemes szőllőfajtánál az érett szőllőt is a tőkén hagyják még, hogy az legalább egyszer megfagyva cukortartalomban gyarapodjon, ilyen p. a rajnai rizling.(Pallas).<br /><br />Fagykár<br />A fagy által növényeken okozott kár. Van tavaszi, őszi és téli fagy. Legveszedelmesebb a tavaszi, mely rendesen május havában, a vegetáció kezdetén fagyasztja el a fakadó virágrügyeket, a nedvdus fiatal levélkéket és friss hajtásokat. Néha az uj, fiatal nyálkás faréteg is elfagy. Az őszi fagyok akkor okoznak kárt, ha lombfáinkat még lombozatukban érik s igy még a nedvdus hajtásokat fagyasztják el. A téli fagyok főkép a másodlagos hajtásokat, a behegedési sejtszöveteket s a parenchymás szövetrészeket, sőt olykor a héj, háncs- és kambium-részeket is elfagyasztják; a korán beálló téli fagy pedig a még teljesen meg nem fásodott idei hajtásokat teszi tönkre. Lombfáink közül legérzékenyebbek: dió, kőris, bükk, gesztenye, tölgyek és juharok; a fenyők közül legtöbbet szenved a jegenyefenyő, kevesebbet az erdei fekete és vörös fenyő.(Pallas).<br /><br />Fagyos szentek<br />A nép Pongrác, Szervác, Bonifác napokat (máj. 12., 13., 14.), azonkivül Orbán napját, máj. 25., a F. nevén szokta elnevezni. Hősülyedések az év más szakában is fordulnak elő és a májusi fagyokat bizonyára azért méltátták különös figyelemre, mert ilyenkor a zsenge növényzet a fagy okozta káros hatást legjobban megsinyli. Nem valószinü, hogy e fagyok éppen a fentemlített napokhoz ragaszkodjanak; keletkezésök okait inkább a május havi meteorologiai viszonyokban kell keresni, melyekre nézve jellemző az, hogy a légnyomás május hóban északnyugati Európában erősen növekedik és délkeleti Európában - hazánkban és a Balkán félszigeten - erősen csökken. Ez okból Francia-, Németországban, Ausztriában és hazánk nyugati részén az ÉÉK-i szelek a levegő lehülését idézik elő. Ennyi általánosságban is következtethető a légnyomás május havi eloszlásából. E jelenséggel számos meteorologus foglalkozott, igy Dove, ki azonban annak okait a meteorologia akkori állása mellett kideríteni nem tudta, továbbá 1881. Assmann és még behatóbban 1882. Bezold. Bezold szerint a fagyos szentek idejekor ÉNy-i Európában légnyomási maximum szokott fellépni és azzal egyidejüleg keleten, illetve délkeleten alacsony a légnyomás és a légnyomási minimum közepe Magyarország, hol az Alföldön ez időtájban nagy pozitiv hőmérsékleti eltérések mutatkoznak. E miatt Bezold a F.-et született magyaroknak mondja, amit Bebber olyképpen módosított, hogy azok inkább Svédországból áramlik be Közép-Európába. A fagyos szentek jelenségével nálunk részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, kinek A május havi meteorologiai viszonyok Magyarországon cimü munkája 1886. jelent meg a Természettudományi társulat megbizásából.(Pallas).<br /><br />Fagyott íz<br />A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze.<br /><br />Fagyzug<br />név alatt ismeretesek a mély, nedves, légjárástól elzárt völgyek, hegykatlanok v. az ily természetü, köröskörül sürü magas erdővel elzárt erdei tisztások és vágásterületek; ezekben a növények, fiatal csemeték könnyen el v. kifagynak.(Pallas).<br /><br />Faiskola<br />Igy nevezik azt a kisebb-nagyobb, bekerített területet, melyben különböző fanemek csemetéit átültetés és más kerti idomítás céljából neveljük, iskolázzuk (l. Erdőkert). Az iskolázás célja az, hogy a beerdősítés vagy a hézagos fiatalosok kipótlása avagy másféle érdekből való kiültetés céljára erőteljesebb s életrevaló csemetéket neveljünk. Az iskolázás vagy az ugynevezett csemeteágyakban v. gyalogutak nélküli nagyobb területeken történik. Ez utóbbiak előnye, hogy több terület áll rendelkezésünkre, mert az utak az egész területnek mintegy 1/4 - 1/5-részét foglalják el. Az ágyakra való felosztásnak azonban nagy előnye, hogy az iskolázás kisebb kötelékben (a csemeték egymástóli állása) történhet, mert a kapálás s gyomlálás az ágyak közötti gyalogjárókról könnyen eszközölhető. Másik előnye még az, hogy a csemetesorok közötti terület nem lesz keményre taposva s a csemeték nem sérülnek meg oly gyakran, mint azt az utak nélküli nagyobb területeken tapasztaljuk. Legcélszerübb a felosztás ugy, hogy kisebb csemeték átiskolázásánál s kötött talajon ágyakat készítünk, nagyobb csemetéknél pedig, a hol az átiskolázás tágabb kötelékben eszközölhető, az ágyakra való osztást mellőzzük.(Pallas).<br /><br />Fajélesztő<br />Színtenyésztett borélesztő. Különböző borvidékekről származó, ismert, jó tulajdonsággal rendelkező, egy sejtből előállított borélesztő tisztatenyészet. A velük erjesztett bor zamatanyaga tisztább, jobb minőségű lesz. Speciális feladatokra is alkalmasak: például extrém magas cukortartalom kierjesztése, hideg körülmények közötti erjesztés.<br /><br />Fajta<br />(franc. race) v. alfaj, rosszul képzett szóval válfaj (lat. subspecies, proles, varietas) fajváltozat (variatio), a rendszertanban az állatok v. növények fajainak állandó eltérése; a faj-fogalom határán belül alkotott szisztematikai grádus. Az állattenyésztő a fajból kiindulva, a következő osztályozást használja: faj, p. házijuh; fajta, p. merinó, alfajta, p. negretti; törzs, p. ürményi; család, p. 10 számu; egyed, p. 5 számu, vagyis az 5 számu juh a 10 sz. családba, ez az ürményi törzshöz, utóbbi a negretti alfajtához tartozik stb. L. Faj és Elfajulás.<br /><br />Fakad<br />(növ.), tavaszkor a fák fakadása, a rügyek kibontakozása; használjuk innovatio (meg- v. kiújulás, kihajtás) értelemben is. Amikor a szőlővesszőn a rügyek kipattannak, akkor azt mondjuk, hogy fakad a szőlő.<br /><br />Fakó<br />Régebben a határozatlan színű borra mondták, hogy fakó. Így nevezték a bogyókat is.<br /><br />Falernus<br />Az ókori rómaiak egyik kedvenc borának termőhelye. Manapság Falernó néven forgalmazzák boraikat. A Falernumi (vinum Falernum)<br />a római kor leghíresebb bora, Campania északi részében termett. Ma a Falerno del Massicót különböző fajta vörös borszőlőből vagy kizárólag a primitivo fajtából préselik.<br /><br />Falernusi bor<br />(lat. vinum Falernum, vagy egyszerüen Falernum), a caecubusi után a rómaiak legnemesebb bora, melyet Horatius is megénekelt, s mely Campania ÉNy-i részén, a Massicus hegy alján elterülő «Falernus ager»-en termett. Legjobbnak tartották, ha már 15 éves volt. Ritkán itták tisztán, hanem rendesen kiosi borral vagy mézzel keverték. Legkitünőbb fajtája volt éppen a massicusi (ma Falerno imperiale vagy Massico), másik magasztalt fajtája a vinum Faustianum, fehér bor, mely Cicero Faustus-féle villája halmain termett (most Falerno Faustiano); végre vörös falernusi, a régi Capua köozelében termelt Falerno di Caleno.(Pallas).<br /><br />Fanega<br />Volt spanyol ürmérték, mely a spanyol gyarmatokban és a volt spanyol Amerikában is divott. Nagysága Spanyolországban 21-74 liter között változott, Mexikóban 90,81., Cubán 109,1 l., Chilén 90,1 l., Argentinán 137,2 l. volt.(Pallas).<br /><br />Fanegada<br />Volt spanyol területmérték = 64,396 ár. Cuba szigetén 65,3 ár, Mexikón 64,6 ár. A Kanári szigeteken 52,5 ár.(Pallas).<br /><br />Fanyar<br />Így nevezzük azt a bort melyben a tanninok igen erősen érezhetőek. Vörösbornál általában előny, fehérbornál hátrány.<br /><br />Fáradt bor<br />Szénsavtartalmát vesztett, jellegtelen bor.<br /><br />Farkasalma íz<br />A farkasalma (Aristolochhia clematitis) illatára emlékeztető kellemes bor íz. Többek között a Merlot, és a Cabernet fajtáknak is a farkasalmára hasonlító íze van. Legjobban a Sauvignon blanc fajtát jellemzi.<br /><br />Farkasszőllő<br />(növ., rókaszőllő, cillárfü, párizsfü, négylevelüfü, csillagfü, varjuszem a Mátrában, Paris L.), a liliomfélék többnyári füve, 7 fajjal Európa és Ázsia hegyein. Mint egyszikü növény négyestagu virágszerkezetéről, s örves leveléről nevezetes. Leple 8 levelü, zöldes, himje 8. A levélörvet nálunk gyakran 4, néha öt, de másutt egész 10 levél is alkothatja. Magános virága a levelek közül emelkedik, bogyója gömbölyded, kékes fekete. Hazánk erdős vidékén a P. quadrifolia L. elég gyakori (l. a Mérges növények I. tábláján); 10-25 cm. magas, levele ellipszisalaku v. fordított tojásdad, kihegyezett. Tőkéje (rhizoma s. radix Paridis) csipős szagu, undorító izü és hánytató. Levele dörzsöléskor bódító szagu, különben narkotikus mérges, hashajtó és hánytató. Bogyója is mérges. A középkorban Solanum furiosum (dühös csucsorka) néven officinalis volt; l. Paridin. V. ö. Ledebour Monographia generis Paridum (Dorpat 1828). Néha a békabogót is F.-nek hiják.(Pallas).<br /><br />Faszesz 1<br />Metil-alkohol, a pektin anyagok enzimes bontásakor keletkezik.<br /><br />Faszesz 2 / faspiritusz<br />A nyers faecetből körülbelül 1/10részt ledesztillálva metilalkoholban bővelkedő desztillátumot kapunk. E folyadék a nyers F. Az előállításához használt készülékek tökéletességétől függően metilalkoholtartalma igen különböző. Tartalmaz továbbá acetont, metilacetátot, aldehidet, etilalkoholt és kellemetlen szagu empireumás anyagokat. Tiszta metilalkoholt is készítenek belőle. A nyers F.-t különösen olyan országokban, hol a borszesz nagyon drága, mint fütő anyagot, továbbá lakk előállításához, gyanták, zsirok és illó olajok feloldására használják. Borszeszt is denaturálnak vele.(Pallas).<br /><br />Fátyolos<br />Nem tükrös, nem tiszta bor.<br /><br />Fattyuág / fatty<br />(növ.) v. fattyuhajtás, «azokat hiják fattyuágaknak, kik az oltáson alul a fának tőkéjéből kinőnek». Lippai, Pozsonyi kert III. 127., l. Vadhajtás.(Pallas).<br /><br />Fátyolkafélék<br />(állat, Hemerobiidae), a recés szárnyuak rendjébe a Platipterák csoportjába tartozó rovarcsalád. Csápjaik vékonyak és hosszuak, szemeik gyöngyszerüek, fátyolszerü szárnyaik egyenlők és finoman recézettek, álcáik a hangyalesőkéhez hasonlók. Körülbelül 30 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 14 faj él. Nevezetesebbek: Chrysopa perla L., gyenge alkotásu rovarka, gyöngyszerü szemekkel - innét a neve is - hosszu és széles szárnyai gyengébbek a legfinomabb gazenál, teljesen átlátszók, kékeszöld szinüek, feje sárgás, lábai barnák. Hossza 11 mm., a mellső szárny hossza 13-15 mm. Északi- és Közép-Európában él, májustól szeptemberig röpköd utak szélein, kertekben és erdőkben. Hosszu nyelü petéit a fák és cserjék leveleire erősíti. Álcája fahéjszinü, citromsárga hátsávval, alul sárgásfehér, gyéren szőrös. Levéltetvekkel táplálkozik, amiért is hasznosnak mondható, 14 nap mulva gömbszerü gubóba bábozza be magát, melyből az állat 3 hét muva kél ki. Évenként több nemzedéke él, a legutolsó áttelel. Hemerobius elegans Steph., feketebarna, mellső szárnyai barnák számos fehér folttal és fekete erekkel, hátsó szárnyai szürkések barna erekkel. 4 mm. hosszu, mellsőszárny hossza 4-5 mm. Egész Európában nyári hónapokban árnyas, bokros helyeken mindenütt igen közönséges.(Pallas).<br /><br />Favorit<br />A Favorit az államilag minősített csemegeszőlő fő árufajták területi sorrendjében az utolsó helyet foglalja el. Szegedi Sándor és Erős János állították elő 1950-ben a Chasselas Queen Victoria White és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével. 1968 óta tartozik az állami minősítést kapott fajták sorába. A házikertek kedvelt, sokfelé előforduló fajtája.<br />Levele a Szőlőskertek királynője muskotályéhoz hasonló.<br />Kedvező fogadtatása és megítélése ellenére terjedését valószínűleg hibái akadályozzák: fagyérzékeny, igényes, a darazsaktól, madaraktól nehezen védhető meg.<br />A kiskertekben, esetleg a kisüzemekben, ahol jobb termesztési körülmények biztosíthatók, hibái nem annyira szembetűnők. Inkább jó tulajdonságai kerülnek előtérbe, mint koraisága, nagy termőképessége, fürtjeinek tetszetőssége, finom íze. Értékes fajta, a fentiek értelmében telepítése elsősorban a házikertekben indokolt.<br /><br />Február / Bőjtelő hava<br />Az év második hónapja, mely nevét a régi latin Februus istentől nyerte, kinek tiszteletére voltak e hóban a februa-k, az élőkre nézve tisztító, a holtakra nézve engesztelő ünnepek. Eredetileg hiányzott az ó-római 10 hónapos évből, állítólag Numa Pompilius függesztette a januárral együtt hozzá, és mint 12-ik hónaphoz hozzácsatolták a szökő napokat, mit aztán még a hónapok sorrendjének megváltoztatása után is megtartottak és ily módon ment át a Juliáni és Gergely-féle kalendáriomba is. Eredetileg 29 napos volt, de az augusztustól elvett egy nap folytán most 28, szökő évben 29 napos. A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől való, hosszu időn át észlelt eltérések középértéke kisebb mint januárban, de nagyobb mint márciusban s Közép-Európában 2°.3 egész 2°.8; maga a havi középhőmérséklet Budapesten 0°.2. F.-ban a Nap a halak jegyébe lép(Pallas).<br /><br />Fehér Delaware<br />Feltehetően a Piros Delaware magutódja. Levele a Noah-hoz hasonló, de vékonyabb szövetű, simább felületű.Kis fürtjein a bogyók zöldesfehérek, jellegzetesen pettyezettek, labrusca ízűek.Szeptember végén érik, viszonylag jó mustfokkal. Bőven terem, ellenállófajta. Bora mérsékeltebben labrusca ízű. Volt amikor étkezési célra is termesztették és sok helyen eltartották.<br /><br />Fehérje<br />(albumin), szerves vegyület a proteintestek közül; az állat- és növényországban igen elterjedt; legtisztább állapotban a tojásfehérjében találjuk meg; szárítva sárgás, átlátszó, fehér porrá törhető, szagtalan és iztelen tömeg, vizben oldódik, mig ellenben borszeszben és éterben nem oldódik; zsirt és ásványi alkotórészeket is tartalmaz, az elsőtől azonban éterben való mosás, az utóbbiaktól pedig dializisszel lehet megtisztítani. Az ily formán megtisztított F. gyengén savhatásu, mig a nyers gyengén alkalikus hatásu. Higított kén- és sósav, piró- és metafoszforsav, különösen pedig salétromsav lecsapják a fehérjeoldatokat, da a csapadék vizben és ecetsavban feloldódik. De a csersav és kreozot, a fölösleges marókáli és számos fémsav szintén lecsapják a F.-ét. A F. közömbös oldata 60° -nál megzavarodik és 75° -nál megalvad, de ha nagyon hig volt, ez csak magasabb hőmérséknél történik meg. Alkaliák és fölösleges ecetsav gátolják a teljes megalvadást; de borszesz, éter és tömör sósav is elősegíti a fehérje megalvadását. Az alvadás után aztán vizben oldhatatlan, nemkülönben borszeszben, éterben és higított sósavban, de kálilugban és tömör sósavban oldható s az utóbbiban szintaninná változik, mig az előbbivel alkali-albuminátokat ad. A levegőn gyorsan indul bomlásnak és mivel nitrogént és ként tartalmaz, a bomlási termények között kénhidrogén és ammoniák is jelenik meg. A pepszin ugy az oldható, valamint az oldhatatlan fehérjét is peptonokká változtatja. Aljakkal a F. albuminátokká egyesül, amelyek közül azonban csupán az alkalikusak oldhatók vizben; sok fémsav lecsapja s ezért játszik oly nagy szerepet a fémsavakkal való mérgezéseknél. A tojás-F. főleg natronalbuminát. A vérfehérje vagy szerumalbumin, szerosin és szerin mennyileges összetétel tekintetében némileg elüt a tojás-F.-től; minden tápnedvben, a vérben, chylusban és nyirokban, minden savós váladékban, kis mennyiségben a tejben, a hus- és sejtszövetekben, sőt a hugyban és a genyben is megvan; de vegyi sajátságai tekintetében csak kis mértékben különbözik a tojásfehérjétől.<br />Ipari célokra a F.-t tojásból és vérből állítják elő s e célból a tojásfehérjét elkülönítik a sárgájától, fonom szitán szürik át, 24 óra mulva eltávolítják a kivált hártyákat, lapos cink- vagy porcellán edényekben 38-40° fok meleg és jól szellőző kamrákban kiszárítják. 30-36 óra mulva leveles, világossárga, vékony darabkákban teljesen átlátszó, csaknem szagtalan és vizben látható zavarodás nélkül oldodó anyaggá válik. A vérből való előállításnál a vért cinkedényekben érintetlenül megalvasztják, a kivált savót leöntik, a lepényt 3-4 cm. nagy kockákra darabolják, szürőrostákba helyezik s az előbb lecsurgó sötétebb savót elkülönítik a később csepegő világosabbtól, amelyet a tojásfehérjéhez hasonlólag megszárítanak. A halványszinü F.-et szintelenítés végett kénsavval savanyítják, 0,25%-os terpentinolajjal keverik, eltávolítják a kiválasztott tisztátalan részeket, ammoniákkal közömbösítik és átpárologtatják. A véralbumin mennyisége és minősége az állat egészségi állapotától, a táplálkozás módjától, megölési módjától és nemétől függ; a vérnek majdnem fele savó s ebből 9% fehérje lesz. A megszürt vérlepénynek vizben való kilugozása s a nyert folyadék elpárologtatása után sötét albumint nyerünk. A F. minden növényi és állati tápnedvnek legfontosabb és legnélkülözhetetlen s a növényi és állami testben számtalan módosulást szenved. Nagyfoku változékonysága lehetővé teszi az elhalt állati- és növényi részek könnyü szétesését, a melyek rendesen tovább megmaradnak, ha a fehérjét hevítés által megalvasztjuk. Az iparban zavaros folyadékok tisztává tételére alkalmazzák, minthogy hevítéssel létrehozott megalvadásakor minden idegen részecskét körülfoly és lecsap. De mésszel keverve Kitt-nek használják az aranyozásnál és az albuminpapir készítésénél. Legáltalánosabban a szövetnyomásnál alkalmazzák, amennyiben különböző szinekkel keverik, a szövetre nyomják s aztán a szövetet a F. megalvadásáig hevítik; a mikor aztán a F. a szines testeket a szövetszálakhoz köti. Száraz albumint különösen Németországban, Délamerikában és Ausztráliában termelnek állatok véréből.<br />Rendes foglalkozás és vegyes táplálkozás mellett felnőtt ember 24 óra alatt fehérjebomlásanyagokban annyit választ ki, mint amennyi átlag 100-130 gm. F.-nek megfelel. Ennyi fehérjét kell tehát a felnőtt embernek napközben pótolni. A F.-pótlás a táplálék minősége szerint állati v. növényi F.-ékből történik. Sajtból 272, husból 538, tojásból 905, borsóból 520, buzalisztből 296, barna kenyérből 1430, rizsből 1868, burgonyából 4575 gm. volna elegendő a 24 óra alatt szükséges fehérjemennyiségnek pótolására. Ha azonban valaki F.-táplálékkal teste minden szerves táplálék szükségét pótolni akarná, akkor sokkal többet kellene az anyagok némelyikéből ennie. Például húsból, nyugvó ember 2000 gmot s munkás ennél is többet szükségelne, ha tisztán hússal akarna táplálkozni; tojásból 43 db. tojás, 2231 gm. sullyal, a tejből 4652 gm. volnának csak elegendők a test nemcsak fehérje-, hanem a szénszükségletének is a pótolására. Minthogy ez anyagokat ily tömegben megemészteni nem birjuk, azért az ember tiszta fehérjével nem is táplálkozhatik, hanem vegyes táplálékra van utalva.Pallas)<br /><br />Fehér szőlő<br />Ebbe a kategóriába tartozik az összes olyan csemege és borszőlőfajta, melynek a bogyószíne zöld; sárga; szürke stb..<br /><br />Fehértörés<br />Az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás.<br /><br />Feinburgunder<br />A wachaui borvidéken a Chardonnay-t hívják így. Itt nem barrique-ban, hanem nagy fahordókban vagy acéltartályokban érlelik.<br /><br />Fejabroncs<br />A hordó két végén található, erős, széles abroncs.<br /><br />Fejtés<br />A tiszta bor leszínelése az üledékről. Fejtésnek nevezzük azt a pinceműveletet is melynek során a bort az egyik tároló helyről a másik tároló helyre juttatjuk.<br /><br />Fejtőgép<br />Mai szóhasználatban szivattyú.<br /><br />Feketebor<br />Igy nevezik némely vidéken a tulságosan sötét szinü vörös borokat; ilyenek az amerikai szöllökből készült vörös borok, némely dalmátborok stb. A fehér bor is gyakran megfeketedik (fekete törés, megfeketülés), minek oka abban keresendő, hogy a borban levő csersav valami uton vasat, vasoxidot talált s ezzel vegyülvén, egy nehezen leülepedő fekete szinü csapadékot alkotott. A megfeketedett bor gyakran magától is megtisztul, de emellett valószinü, hogy ha levegővel érintkezik, ujra fekete lesz. Legcélszerübb eljárás ennél fogva a bort szellőztetni, hogy a benne levő vasoxidul vasoxiddá változzék és teljesen megtörjön, azután vizahólyag v. gelatinnal deríteni, mely a képződött csapadékot a fenékre viszi és róla a bort pár hét mulva tisztán lefejthetjük.(Pallas).<br /><br />Fekete Gahér<br />A Góhér fajtának a sötét vörös bögyószínű, tájnyelvi elnevezése.<br /><br />Fekete Muskotály<br />Régebben igen elterjedt apró bogyójú csemegeszőlőfajta. Manapság ismeretlen.<br /><br />Fekete szőlő<br />Régebben a nagyon sötét színű szőlőfajtákat feketének mondták.<br /><br />Feketetörés<br />Az oxidálódott vas- és a cserzőanyagok vegyületének csapadéka által okozott zavarodás.<br /><br />Feles gazdálkodás<br />A naturális gazdálkodásnak régi neme, melynél a birtokos birtokát, v. annak egyes részeit vmely vállalkozónak használatra engedi át azon kikötés mellett, hogy vállalkozó a nyert hozamnak bizonyos hányadát, felét, de esetleg harmadát, negyedét a birtokosnak beszolgáltatni tartozik. A F. tehát a részes mivelésnek nálunk nagyon elterjedt neme, mely különösen sok munkát igénylő termelési ágaknál, nevezetesen a dohány, tengeri, répa, burgonya, kender, mák termelésénél nyer alkalmazást, de rétek letakarításánál is nagyon általános. A F.-nál a birtokost illető rész vagy csak a földbirtok járadékát, a haszonbért vagy azonfelül az általa az illető termelési ágra fordított költségek (szántás, trágyázás, vetőmag stb.) megtérítését is foglalja magában s e szerint, valamint a birtok termőképessége szerint, ez a rész nagyon eltérő; a részes mivelőre eső rész a munkabér jellegével bir, s minthogy a munkabér a F.-nál a nyers jövedelem szerint alakul, a részes jobb termés esetében nagyobb munkabért élvez, a munkadijazásnak ezen módja nagyon természetesnek s igazságosnak tekinthető. De minthogy másrészt a F. visszaélésekre szolgáltat okot, azonkivül az eredménynek csak bizonyos hányadában részesülő részes gondosabb munkára nem érzi magát indíttatva, ennélfogva a F. csekélyebb átlagterméseket szokott szolgáltatni, mint a házi kezelés; ezen okból a F. indokoltnak csak ott mondható, hol munkások hiánya miatt bizonyos termelési ágak különben nem folytathatók, azonkivül ott, ahol a birtokos munkásai dijazására nem rendelkezik elegendő tőkével. A F.-nál a birtokos a részen kivül még egyéb kikötéseket is szokott tenni; kiköti p., hogy részes minden hold kukoricaföld után 3-4 napszámot leszolgálni vagy egy pár csirkét, 10 tojást stb. beszolgáltatni tartozik; amennyiben napszámok kikötésével esetleges munkáshiányon segíthet, a kikötésnek ezen neme indokolt lehet, de egyéb kikötéseket tenni annál kevésbé van helyén, mert azok gyakran visszaélésekre, viszálykodásokra vezetnek. Ahol tehát a birtokos a F. rendszerére van utalva, ott ezek a mellékkikötések lehetőleg mellőzendők, a fősuly pedig arra fektetendő, hogy részesek az elvállalt földeket jól kezeljék.(Pallas).<br /><br />Félédes<br />Édeskés bor. A cukortartalom 12 g/l- 45 g/l között van.<br /><br />Felfordult bor<br />Megtörött bor.<br /><br />Félszáraz<br />Kevés cukrot is tartalmazó bor. A cukortartalom 4 g/l – 12 g/l között van.<br /><br />Fendant<br />A svájci Valais-ban a chasselast (gutedel) hívják így. Igen jó és erõs bort ad, melyet még fiatal korában ajánlatos fogyasztani.<br /><br />Fenék<br />A fahordó eleje és vége , valamint a kisebb faedények alja a fenék.<br /><br />Feri szőlő/ Ferkó szőlő<br />Régi rezisztens hibrid (Seibel 5279). Egy időben Szabolcs megyében divatos fajta volt. Korán, szeptember első felében szüretelhető, alacsony savtartalmú terméséből általában lágy bor szűrhető. Étkezési célra is használták. Egy-két permetezéssel megvédhető. Kiszorult a termesztésből.<br /><br />Fernet Branca<br />A Campari mellett az olaszok másik híres gyomorkeserűje. Egy milánói cég gyártja, alkoholtartalma 45 %.<br /><br />Fermentáció<br />Erjedés.<br /><br />Fertály 1<br />Negyedakó bor.<br /><br />Fertály 2<br />Fertálynak mondják azt a kétfülű pincében használatos kétfülű faedényt is, mellyel a bort az egyik edényből a másikba merték. Másik neve a fertályos dézsa.<br /><br />Fertály 3<br />Régebben, Budapest környékén fertály szerint számították a szőlőültetvények kiterjedését, amit máshol kapaszám, sor, járás, vagy hold szerint mértek. 1 fertály szőlő ebben az időben 800 négyszög öl volt.<br /><br />Festőbor<br />Más borok megfestésére is alkalmas bor.<br /><br />Fickó<br />Fából készült, egynyelű, kisebb merítő edény.<br /><br />Filing<br />Így nevezik Tokaj-Hegyalján a kis szőlőfürtöt, vagy annak egy ágát.<br /><br />Filoxéra / Viteus vitifolii<br />Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is. Csak szőlőfajokon élő, veszélyes kártevő. Legsúlyosabb kárt a szőlő gyökerén élősködve okozza, gubacslakó alakja a leveleket károsítja. Számos fejlődési alakja van: gyökérlakó alak, nimfa alak, szárnyas alak, ősanya, gubacslakó alak.<br /><br />Filter<br />Szűrőanyag, eszköz.<br /><br />Fino<br />Mandulára emlékeztető ízű, száraz sherry.<br /><br />Finomszesz<br />Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz.<br /><br />Flanzy-eljárás<br />Vörösbor-készítési módszer, szén-dioxid térben.<br /><br />Flakon<br />Műanyagból készített üvegpalackot utánozó edény.<br /><br />Flaska<br />Palack.<br /><br />Fleute<br />Lásd Champagne – fleute.<br /><br />Flokkuláció<br />Pelyhesedés, pelyhek képződése<div><br /></div><div><div><span class="Apple-style-span">FLOR-STOP</span></div><div><span class="Apple-style-span">Virágélesztők szaporodását gátló tabletta. Az Esseco s.p.a. által gyártott borvirágosodást gátló tabletta mustáreszenciát és parafint tartalmazó kezelőszer.</span></div><div><span class="Apple-style-span">Alkalmazása: A bor tárolása esetén előfordul, hogy az éppen a rendelkezésre álló tárolóedényünk darabban marad. Ilyenkor ajánlatos a borvirágosodás kialakulását megelőzni. Helyezzük a bor tetejére a gyári csomagban található tablettát. 1 tabletta 1 m2 felület lekezelésére alkalmas. Amennyiben felbontottuk a csomagot, törekedjünk a mielőbbi felhasználásra, mert a mustáreszencia idővel elillan.</span></div><br />Foglaló<br />A borsajtó azon részének régies neve, melyek a láda összetartó kapcsaiul szolgálnak.</div><div><br /></div><div><p style="margin-bottom: 0cm">Folyékony kén 5 %-os / Törzsoldat /</p> <p style="margin-bottom: 0cm">Bor és must kénezéséhez. Az 5%-os folyékony-kén, a tiszta, 100 %-os SO2 (kén-dioxid) vizes oldata. Tulajdonképpen H2SO3. Használatával egyszerűen megoldható a borok kénezése. Könnyen kimérhető, pontosan adagolható. A kimért mennyiséget a kezelendő musthoz, cefréhez, borhoz adagoljuk, keverés közben. Mustkénezéshez: kb. 1 dl folyékony-kén 100 kg cefréhez. Borkénezéshez: kb.1 dl folyékony kén 100 borhoz.</p><p style="margin-bottom: 0cm">Adagolás: A folyékony kén elnyomja a káros mikroorganizmusok fejlődését, redukáló, fertőtlenítő hatású. Egyszeri 1 dl/hl-es adagja a borban, vagy a mustban 50 mg/l –rel emeli a kénszintjét (A Tv. szerinti max. 60 mg/l a szabad kénszint ) !</p> <p style="margin-bottom: 0cm">Biztonsági utasítások: Veszélyes anyag. A folyékony-ként elkülönítve kell szállítani és tárolni. A termék ingerli a szemet és a légzőszerveket. A szabad levegőn intenzíven párolog. Ne lélegezzük be. A szemmel való érintkezéskor azonnal sokáig bő vízzel öblítsünk, majd forduljunk orvoshoz.Veszély jelzők: R: 36; R: 37 ; S:1; S:2; S:24;S26.</p></div><div><br /></div><div>Fojtott must<br />Kén-dioxid hozzáadásával tartósított must.<br /><br />Fokolás<br />A must sűrűségének, a bor szesztartalmának mérése un. fokolóval .<br /><br />Fordítás<br />Törkölyre öntött borból készült bor.<br /><br />Forr<br />Az erjedésben lévő mustra mondják, hogy forr.<br /><br />Fortélylopó<br />Szinelőeszköz a bor lefejtéséhez.<br /><br />Fosó-szőlő<br />A Góhér egyik elnevezése.<br /><br />Foszforiláz<br />EC 2.4.1.1, a glikogént lebontó enzim, terméke glukóz-1-P. Glukózkötõ helye is van, így érzékeli a glukózkoncentráció változását. Foszforilálva aktiv. A defoszforilált forma AMP-vel alloszterikusan aktiválható. Homodimer. 2 x 842 as (Rabbit T state= B), 4 x 842 as (R state= A, aktív). Irod. 1GPB<br /><br />Foszforiláz kináz<br />EC 2.7.1.38, a 4 ATP +2 foszforiláz b = 4 ADP + foszforiláz a reakciót katalizáló, 16 láncból álló, (abgd)4 alegységösszetételû enzim. Az a (=1237 as, Mw 138.413 kD, Rabbit skeletal muscle a) és b (=1092 as, Mw 125.163 kD, Rabbit skeletal muscle b) regulátor alegység Ser aminosav oldalláncon foszforilálható cAMP függõ protein kinázzal. A d alegység = calmodulin, 4 Ca iont képes megkötni és ezzel aktiválja a g katalitikus alegységet (=406 as, Mw 46.442 kD, Human testis g) még defoszforilált állapotban is. Irod. 2PHK (Rabbit)<br /><br />Fotoszintézis reakció centrum<br />(Rh.Pseudomonas V.) 1PRC<br /><br />Födés<br />A szőlőültetvényekben ősszel a tőkék takarása földdel.<br /><br />Földforgatás /rigolozás<br />A szőlőtelepítése előtti mélyforgatást nevezték így régebben.<br /><br />Főtt íz<br />A hőkezelés során túlhevített bor kellemetlen íze.<br /><br />Franken<br />Németországban Würzburg melleti kis borvidék. Csak fehérbort készítenek, fő fajták a Rizlingszilváni és a Zöldszilváni. Jellegzetes boraikat bakzacskó alakú (Bocksbeutel) palackban hozzák forgalomba.<br /><br />Frascati<br />Fehérboráról híres borvidék írómától délre, az Albanói- hegyekben. A környéket a sok kastélyról Castelli Romani néven emlegetik.<br /><br />Freisa<br />Világos piemonti vörös borszõlõ magas sav- és tannintartalommal. A freisát fajtatisztán préselik. Gyakran gyöngyözik, mert a bor palackban utóérésen megy át. Száraz változata a "secco", a lágy változata az "amabile".<br /><br />Fraise<br />Eperből készített gyümölcspálinka, alkoholtartalma 40%.<br /><br />Fraise des Bois<br />Vadeperből készített édes krémlikőr.<br /><br />Frangelico<br />Olasz brandyalapú mogyoróval és egyéb növényekkel ízesített likőr. Alkoholtartalma 24%.<br /><br />Friss bor<br />Kellemes, üde, fiatal, kevés széndioxidot is tartalmazó bor.<br /><br />Frontignan<br />Francia borvidék Montpellier és Séte között. Muskotályos desszertboráról híres, melyet a Muscat de frontignan szőlőfajtából készítenek.<br /><br />Fröccs / spritzer<br />A legenda szerint Vörösmarty Mihály Jedlikkel borozgatott Fáy András fóti pincéjében, s mikor a szódával „lazított” bort kóstolgatta, akkor lett névadó keresztapja az italnak: „Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!” És megszületett a fröccs, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend országszerte.<br />Bor és szódavíz (a szódavíz, mint magyar találmány, folyományaként a fröccs is az ! ) keveréke. Változatai:<br />· 1 dl bor - 1 dl szódavíz: kisfröccs<br /><br />· 2 dl bor - 1 dl szódavíz: nagyfröccs<br /><br />· 1 dl bor – 2 dl szódavíz: hosszúlépés<br /><br />· 3 dl bor - 2 dl szódavíz: házmester.<br />Ha valaki másként tudja, vagy még tud egy-két típust írjon!<br /><br />Fruktóz<br />Gyümölcscukor, a répacukor alkotója. A májban fruktokinázzal, az izomban (agyban, zsírszövetben) hexokinázzal aktiválódik.(Biokém.Kislex.)<br /><br />Fruktóz-1-P<br />A májban keletkezik fruktózból fruktokináz hatására. A glukokinázt aktiválja. (Biokém.Kislex.)<br /><br />Fruktóz-6-P<br />Az izomban, agyban, zsírszövetben keletekezhet hexokináz hatására. A glukokinázt gátolja. (Biokém.Kislex.)<br /><br />Fruktóz-1,6-diP<br />A glukolízis intermedierje. (Biokém.Kislex.)<br /><br />Fruktóz-2,6-diP<br />A PFK1 nagyon hatásos aktivátora. (Biokém.Kislex.)<br /><br />Fruktóz-1,6-diP aldoláz<br />ld.Aldoláz (Biokém.Kislex.).<br /><br />Fruktóz-1,6-diP foszfatáz<br />EC 3.1.3.11, a glukoneogenezisben résztvevõ enzim. (Fru2,6P ?) és AMP gátolja. Homotetramer. 4 x 337 as, Mw 4 x 36.697 kD (Human liver). Irod. 1FTA. (Biokém.Kislex.).<br /><br />Funtfa<br />Dongafa készítésére szánt fahasábok rakata. A lényege, hogy mindig 16 db hordót lehet készíteni 1 funtfából! ’1 funtban van 48 dongasor (tehát hordónként 3 sor), és 32 sor fenékfa ( hordónként 2 sor)!<br /><br />Fumé blanc<br />Mondavi (kaliforniai borász) által kitalált, tölgyfa hordóban érlelt sauvignon blanc fantázianeve, amely ma már érleléstõl függetlenül, "tetszés szerint" alkalmazható. Blanc fumé-ként a Loire menti sauvignon blanc (sancerre, pouilly) szinonimája.<br /><br />Furmin / Furmint<br />A régi időkben többfélét jegyeztek belőle:<br /><br />* Sárga hegyaljai furmin;<br />* Zöldes furmin;<br />* Holyagos furmin;<br />* Sziget furmin;<br />* Madarkós furmin<br /><br />Furmint<br />Magyarországon a minőségi fehérborszőlő-fajták közül a nyolcadik legelterjedtebb fajta. Nevét igen gyakran kapcsolják össze Tokaj-hegyaljával, bár a Somlói Furmint sem ismeretlen. A Balkán-félszigetről származik, de jellegzetes magyarfajta. Legnagyobb területen a Tokaj-hegyaljai borvidéken termesztik. Fajtacsoportot alkot, amelyen belül megkülönböztethető a Fehér, a Piros és a Változó furmint. Termesztési jelentősége csak a Fehér furmintnak van.<br />Levele alig tagolt, olyan hosszú, mint széles, vastag szövetű, erős, zsíros tapintású, kissé hólyagos felületű.<br />Kifejezetten késői érésű fajta. Szüretelése a hagyományos Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztésben október 28-án, (Simon és Júda napján) kezdődött. Aszúsodásra hajlamos, igazán ekkor adja a legjobb minőségét. Bő termőképességét a különböző virágtípusú és típusváltozatú virágainak termékenyülése erősen befolyásolhatja.<br />Szelekciós (klón és klón típus) nemesítése, a jól termékenyülő, nagy bogyójú egyedek kiemelését és elszaporítását jelentette. Erős növekedésű, ritka lombozatú fajta.<br />Fagytűrő képessége a közepesnél gyengébb, a fagykárosodás után rosszul regenerálódik. Rothadásra érzékeny, de a rothadás kedvező évjáratokban nemesrothadásba megy át. A legjobban aszúsodó fajtánk.<br />Bora illatos, kifejezetten kemény. Jó minőségű töppedt, vagy aszúsodott szőlőből hagyományos eljárással készült és érlelt bora világhírű.<br />Nagyobb felületen a jövőben Tokaj-hegyalján és Somlón várható telepítése. Telepíthető klón típusai: Királyfurmint, Nemes furmint. Telepíthető klónjai: T. 85, T. 92 (T=Tarcal). ( KÉE Szőlő Tanszék)<br /><br />Fuxos/ fuxli / fuxlis / fusli / füsli<br />Németből átvett kifejezés, jelentése rókás, a bor színére utal.<br /><br />Fügelevelű szőlő<br />Régi csemegeszőlőfajta, levele hasonlít a fügéhez!<br /><br />Fürmony<br />Régen elterjedt nagybogyójú fehér szőlőfajta. Elterjedt névváltozatai:<br /><br />* Pest; Baranya; Bihar: - Fürmony;<br />* Tolna: - Törökszőlő;<br />* Eger: - Nagy szemű mazsola;<br />* Pozsonyban: - Perlfarbe;<br />* Hont;Nógrád: - Tökszőlő;<br />* Babó, munkáiban csak Vachtlaj-nak nevezi.<br /><br />Fürt<br />A szőlőfürt rövidített neve. A fürtvirágzatból fejlődő termést nevezik így.<br /><br />Fű-íz<br />Az éretlen szőlőből készült bor íze.<br /><br />Fűszeres bor<br />Illatos szőlőfajtából származó (elsősorban Muskotály), fűszeres aromájú bor.<br /><br />Fűszerezett bor / Fűszerszámos bor<br />Készített csemegebor, amelynek alkoholtartalma legalább 15,0 , legföljebb 23 térfogatszázalék. A bor ízesítéséhez növényi fűszereket használnak</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-62946748150595167072007-07-15T11:16:00.000-07:002011-01-24T11:26:31.809-08:00Borlexikon - DDarabban lévő bor / darabban tartás<br />A nem teljesen tele töltött hordóban levő (tartott) bor. Veszélye a darab íz, oxidáció, ecetesedés, borvirágosodás.<br /><br />Darabíz (levegőíz)<br />Borhiba. A darabban tartott borok oxidációja során az alkohol egy része aldehiddé oxidálódik.<br /><br />Dáo<br />Portugália legnagyobb vörösbor termő tája. Szőlőfajták: Tourigo, Tinta carvalha, Tinta pinheire, Alvarelhao, Bastardo.<br /><br />Dasychira<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.lesinsectesduquebec.com/insecta/27-lepidoptera/Dasychira_plagiata.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 100px;" src="http://www.lesinsectesduquebec.com/insecta/27-lepidoptera/Dasychira_plagiata.jpg" border="0" alt="" /></a><br /><br />Lásd szövőpillék.<br /><br />Decandole<br />Régen Sopron környékén termesztett kékszőlőfajta. Siebenpfundtraube-nak is nevezték.<br /><br />Deci<br />A latin decem-ből, mely tizet jelent, a métermértékek neveiben tizedet jelent. p. decigramm = 0,1 gramm, deciliter = 0,1 liter, deciméter = 0,1 méter. Nálunk röviden decinek szokták hivni a decilitert.<br /><br />Decoctio<br />l. Sörgyártás.<br /><br />Defaecatio<br />Latin kifejezés, jelentése megszűrés, megtisztítás.<br /><br />Deflegmáció<br />(lat.). A szesznek a részletes lehütés által való megerősítése, mely az u. n. deflegmátorokban végeztetik. A lepárlóból az annak egy részét képező deflegmátorba jutó szeszgőzök még mindig igen sok vizgőzzel vannak keveredve, ha ezen gőzkeverék némileg lehüttetik, de nem annyira, hogy az teljesen cseppfolyóvá váljék, hanem csak 8-10° C.-al, akkor a vizgőzök, melyektől kevesebb meleget kell elvonni, hogy gőzállapotukat elveszítsék, legnagyobb részt lecsapódnak s némi szesszel egyetemben a visszamaradó vagy visszafolyó szeszaljat (aljszesz, Lutter, phlegma) alkotják, a szeszgőzök ellenben viztartalmuk nagy részétől ily módon megszabadulva, erősebbekké válnak s igy folytatják utjokat a hütő felé, hol véglegesen lehüttetnek.(Pallas).<br /><br />Deflegmátor / Kapcsolódó téma/<br />l. Lepárló.<br /><br />Degorzsálás / degorgálás<br />A francia degorgement szóból ered. Jelentése kb. kilövetés. A pezsgőgyártásnál az az eljárás, mikor az erjedés befejeztével a dugón összegyűlt seprőt a fejjel lefelé fordított palack nyakából a dugónak óvatos megnyitásával kilövetik. A palackban visszafojtott szénsav a dugó mellett kevés borral mindenekelőtt az oda gyűlt seprőt szorítja ki a palackból. Ez az eljárás nagy ügyességet igényel, mert különben nagy veszteséggel jár.<br /><br />Degusztáció<br />(lat.) a. m. próba, p. borpróba; továbbá oly kereskedelmi szerződés, mellyel a vevő az áru kipróbálását kiköti; degusztál, megkóstol.(Pallas).<br /><br />Degusztálás<br />Élelmiszerek érzékszervi bírálatára vonatkozó általános szakkifejezés. A borászatban ezen a borok<br />kóstolását, az érzékszervek általi vizsgálatát (borkóstoló, borbírálat) értjük. A borkóstolók külön e célra berendezett helyiségekben bírálják el a borok színét, illatát és ízét.<br /><br />Deinos<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.massinellidecor.com/imagesArticoli/173p.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 100px;" src="http://www.massinellidecor.com/imagesArticoli/173p.jpg" border="0" alt="" /></a><br /><br /><br />(gör.), agyagból v. fémből készült, félgömbalaku edény, amelyben a bort keverték.(Pallas).<br /><br />Dekantálás<br />A bor leválasztása a seprőről. Tiszta bor leszívása az üledékről. Magyarul nem mást, mint áttöltést jelent. Az idősebb boroknál a palack alján keletkezett üledék eltávolítása során használjuk az eljárást. A fiatalabb vörös és fehér (ritkán) borok esetében levegőztetés céljából használjuk, így több oxigénhez jut a bor, és jobban kinyílik a fogyasztó felé.<br /><br />Dekolor<br />Színtelenítő aktív szén.<br /><br />Delaware / delavári<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/delaware.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 100px;" src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/delaware.jpg" border="0" alt="" /></a><br /><br /><br />Direkttermő fehér szőlőfajta. Régebben igen elterjedt volt<br /><br />Dél-Balatoni borvidék<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/szolo/bv/07/tk.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 100px;" src="http://www.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/szolo/bv/07/tk.jpg" border="0" alt="" /></a><br /><br />A Balaton déli partján elterülő bortermő helyeket öleli fel.<br /><br />Dél-Francia borvidék<br />Sud-Ouest – Délnyugat. Változatos, kitűnő borvidék. Kb.30 000 hektár, amiből 16 000 ha-n AOC borok készülnek. A délnyugati régió 7 nagyobb, jellegzetes vidékre osztható:<br />1. Bergerac vidéke<br />2. Cahors<br />3. Gaillac<br />4. Cotes du Frontonnais<br />5. Cotes du Duras és Buzet<br />6. Madiran<br />7. Jurancon<br />A Cahors legfontosabb szőlőfajtája a Cot, a Tannat és a Merlot. Ezek házasítása adja a Cahors borokat. Mély szín, finom íz és illat, tüzes karakter jellemzi a borokat. Illatát a Cot adja meg. Hosszú ideig érlelendők, hogy erős cserzőanyag tartalma finomodjon, élvezhetőbbé váljon.<br /><br />Demeter Pincészet Eger<br />A borászat Eger egyik legpatinásabb pincesorán helyezkedik el, a 150 pincéből álló Kőlyuk pincesoron. Egernek e része az 1900-as évek elején alakult ki, és jelen pillanatban is őrzi egykori hangulatát. A három ágból álló több mint 300 m hosszú pincerendszer különleges élményt nyújt, így nem véletlen, hogy 2001-ben elnyerte az Eger legszebb pincészete díjat. Ez a pince ad otthont a szőlőfeldolgozásnak, a borerjesztésnek, a hordós érlelésnek, a palackozásnak, a bortrezornak és a több mint 60 főt befogadó borháznak<br /><br />Demi doux (francia, ejtsd: dömi du)<br />Félédes, pl. pezsgő.<br /><br />Demizson<br />Vesszővel (régebben náddal, szalmával) körbefont, füles üvegballon.<br /><br />Demjén / Rongyos demjén<br />Régen Zemplén megyében elterjedt szőlőfajta. A Dinka-félékhez tartozik. Hegyalján Rongyos demjénnek nevezték.<br /><br />Denziméter<br />l. Areométer.<br /><br />Derítés<br />Tisztító és stabilizáló borkezelési művelet. A borban lévő zavarosságok megszüntetésére az egyik leghatékonyabb módszer a derítés. A művelet során olyan anyagokat kell a borhoz adni –például bentonit féleségeket, friss tojásfehérjét vagy tejfehérjét, csersavat, zselatint, - mely a borban leülepedik, és minden szilárd részecskét magához ragad, így nem marad lebegő üledék a borban.<br /><br />Derítővas<br />Régen a folyadék keverésére szolgáló karos fa- vagy fémlap. Kasza alakú, a fahordó száján bedugva, csavaró mozdulatokkal, le –fel huzigálva kellett a bort mozgásra bírni.<br /><br />Deszorpció<br />A gázok felszabadulása folyadékokból.<br /><br />Desszert<br />Csemege. / desszertbor=> csemegebor értelemben/.<br /><br />Destillatio / Kapcsolódó téma/<br />l. Lepárlás.<br /><br />Deszulfitálás<br />Kéntelenítés. A kén-dioxid mennyiségének csökkentése fizikai és kémiai módszerekkel.<br /><br />Dextróz<br />Lásd szőlőcukor.<br /><br />Dézsa<br />Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény.<br /><br />Dézsmabor<br />A földesúr számára a jobbágyok által tized fejében adott bormennyiség.<br /><br />Diasztáz /Kapcsolódó témakör/<br />A gabonaneműek csirázása alatt fejlődő nitrogén-tartalmú fermentum, mely azon fontos tulajdonsággal bir, hogy magas hőmérséknél elcsirizesített keményítőt maltozzá és dextrinné képes átváltoztatni. Már régóta ismeretes volt, hogy a csirázott gabonában van egy anyag, mely a keményítőt dextrinné és cukorrá változtatja, amiért is a sör- és szeszgyártásban a csirázott gabonát cukorképző anyaga miatt régóta alkalmazzák. A tudósokat sok ideig foglalkoztatta azon kérdés is, hogy milyen vegyületek származnak a D.-nak keményítőre való hatásánál, mig végre kiderült, hogy a keletkező cukornem a máltoz. A D.-t magát a csirázott gabonából előállítani csak a legujabb időben Lintnernek sikerült, aki árpa malátából leválasztotta ezen nitrogén-tartalmu fermentumot, melynek összetételét a következőnek találta: C = 44,33 %, H = 6,98 %, N = 8,92, S = 1,07 %, O = 32,91 %, Hamu = 4,79. Szilágyi Gyula zabmalátából választotta le ezen anyagot, amelynek összetétele a következő: C = 45,24 %, H = 6,62 %, N = 9,44 %, S = 1,12 %, O = 31,58 %, Hamu 6,00 %. A D. előfordul már a csirázatlan gabonában is, de a csirázás jelentékenyen szaporítja. A csirázott gabonában akkor éri el a maximumot, midőn a gabonaszem levélcsirája (plumula) a szem nagyságát elérte, mig ha a levélcsira kifakad, a D. fogyni kezd. Legtöbb D. fejlődik az árpa csirázásánál, továbbá a zab, tengeri is alkalmas e célra. Van a D. hatását előidéző anyag ezenkivül az állati testben, nyálban pankreas és bélváladékában. L. még Cefrézés. D. orvosi szempontból, l. Malátakivonat.(Pallas)<br /><br />Diatóma<br />Diatomaceae (Bacillariaceae), l. Kovamoszatok.<br /><br />Diatóma-föld<br />A diatómák (bacillariaceák) vagyis a kovasavtól áthatott sejtfalú moszatok, melyek a kovapáncélú radioláriakkal (protozoák) és kevés spongyatűkkel együtt néhol tetemes vastagságú telepeket alkotnak, úgy a legmélyebb tengerek fenekén, mint félig sós vagy édesvizekben is. Ilyen diatóma-telepek előfordulnak Franzensbad, Lüneburg és Planitz (Szászoszág) mocsáros turfás vidékein 2-30 méteres vastagságban, továbbá Berlin közelében, Auvergne, de kivált Columbiában Oregon tartományban, ahol eléri a 150 m. is. A földes, eldörzsölhető, liszt alakú agyag, kovasav vagy szenes (tőzeges) anyag által összetartott féleségűeket D.-nek; ha tiszta és porszerű, hegyi lisztnek (Bergmehl); ha finom palás Fripolinak (csiszoló-pala, ragadó-pala) nevezik; ebben több a radiolária és spongyatű, mint a diatómák váza. (Tokaj-Hegyalján, Mátrában mint «Kártyakő», Bilin, Rott s Bonn mellett, Sauforst, Regensburg mellett Polirschiefer, Kieselguhr, Diatomapelit név alatt találják. Az Atlanti-óceánban (Kerguelen szigetek körül) 2280-3660 m. mélységben ily képződő diatóma iszapot fedezett fel a Challenger expedíció. A tűzkövek és szarukövek szintén kovasavas D.-k és radioláriák vázának halmaza. A borászatban a diatómálból készített kovaföldet szűrési feladatok megoldásához, szűrőanyagként használjuk.<br /><br />Diatretum<br />(gör.-lat.), nagy mesterséggel olyaténképen köszörült római üvegedény, mely egymástól elválasztott és csak helyenkint összeforasztott két rétegből áll. A belső réteg az edénynek a falát képezi, a külső rétegből pedig diszítmény van kiköszörülve. A diszítmény ugy készült, hogy a külső rétegből valamely rajz szerint betüket köszörültek ki olykép, hogy a külső réteg többi részét eltávolították, és csak azokat a részeket hagyták meg, melyek a betüket képezték. A betük a belső réteggel, vagyis az edény falával alul és felül össze vannak forrva és az edényt mintegy hálóként övezik. Ilyen D. edény van a nemzeti muzeumban is, Szegszárdon találták és a legszebb példányok egyike. Az edény testét görög betük övezik, melyek a következő szavakat alkotják: lei etv poimevi, pie, xhsaiV, magyarul: «Áldozz a pásztornak, igyál, élni fogsz».(Pallas).<br /><br />Digalluszsav /Tanni/<div><div>A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.</div><div>Képlete: C14H10O9 + 2H2O.</div><div>A csersav kifejezés a tölgyfa kelta nevéből ered, utalva az anyag eredetére, hiszen a tölgyfa fájában csersav található.[1]</div><div>A csersav különféle gubacsokban 50-70% mennyiségben található szerves (organikus) sav, amelyet úgy készítettek, hogy a felaprított gubacsot éter és borszesz elegyével tökéletesen kivonták, e folyadékot vízzel összerázták, és a különvált vizes réteget vízfürdőn bepárologtatták. Mesterségesen készíthető galluszsavból, ha azt ezüst-nitráttal oxidálják vagy ha arzénsavval főzik. A tiszta csersav színtelen, fénylő, alaktalan por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és vízben igen könnyen oldódik; alkohol nehezen oldja, éterben pedig oldhatatlan. Vizes oldata vas-kloridtól sötétkék színű lesz és enyvoldattal csapadékot ad. Sói igen nehezen állíthatóak elő; 210 °C-ra hevítve pirogallol képződik belőle. A csersavnak különböző izomerjei számos növényben találhatók, így a kávéban, teában, kínakéregben, katekuban stb. A bőr cserzésére és gyógyszerként használják. Szőlőben is megtalálható, a borkészítésben fontos szerepe van. Főleg vörösborok ízének-állagának fontos meghatározó tényezője, de kisebb mennyiségben fehér- és roséborokban is megtalálható. A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.</div><div>A magyarországi tölgyek közül éppen a nevét a cseranyagokról kapó csertölgy tartalmazza a legkevesebb cseranyagot. </div><div>( http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav).</div><br />Digerálás<br />A szilárd anyagokból az alkotórészek kivonása oldószerrel, melegítés közben.<br /><br />Digalluszsav<br />Lásd tannin.<br /><br />Diglükozid<br />Két cukormolekulát tartalmazó antocianin. A direkt termők és származékaik jellemzője.<br /><br />Dinka<br />Igen sok fajtaváltozattal rendelkező régebben elterjedten termesztett szőlőfajta. Ezek közül néhány ismertebb:<br />· Kövidinka;<br />· Fehérdinka, v. Fehérrózsa, Rakszőlő, Gross Silberweis, Bronner rauschling, Burger Johannia albiflorens;<br />· Pirosdinka, v. Tulipiros, Rózsa, Rózsabakator;<br />· Zölddinka;<br />· Kékdinka.<br /><br />Dió íz<br />Élesztők által termelt, főleg néhány sherryre jellemző bor íz. A dió és a gesztenye jegyeit észleljük a felerősített vörösborokban. A kókuszdió-aroma egyértelműen amerikai tölgyből készült hordóban való érlelésre utal.<br /><br />Dionüszosz<br />Az ókori görög mitológiában a bor és a szőlő istene.<br /><br />Dionysos<br />v. Bakchos (l. a mellékelt rézkarcot), a rómaiaknál Bacchus, Liber, a régi görögök boristene. Anyja Semelé volt, Kadmos, tébai (beóciai) király leánya, atyja Zeus. A fiu a monda szerint idő előtt, akkor született, mikor egy izben Zeus Semelét, kérésére, teljes olimpusi fenségében látogatta meg, és a halandó királyleány a lángok martaléka lett. Zeus a koraszülött gyermeket combjába varrta, s fogantatására kilenc hónappal ujból világra hozta. A nimfák nevelték fel Nysában (ezt költötték a D. név megmagyarázására), s ezért kapta a D. nevet.(Pallas).<br /><br />Diósd / Diós / Órás<br />Budapest mellett, tőle délkeletre elhelyezkedő kisváros. Diósd a Duna felé ereszkedő lejtőn fekszik s régebben jeles bortermőhely volt. A Diósárok mészkőfalaiba vájt nagy borpincék ma is érdekes látnivalók.<br /><br />Dioxiborkősav<br />(tetraoxyborostyánkősav). Két bázisú szerves sav, mely a borkősavból úgy vezethető le, hogy abban még két hidogént, két hidroxil csoporttal helyettesítünk.<br />CHOH.COOH C(OH)2.COOH<br />CHOH.COOH C(OH)2.COOH<br />borkősav. dioxiborkősav.<br />E sav gyakorlati fontossággal nem bír.<br /><br />Direkt termő szőlőfajták és régi rezisztens hibridek<br />A filoxéravész után Magyarországon számos a filoxérának ellenálló elsősorban V. labrusca származású fajta terjedt el. Volt időszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Telepítésük már régóta tilos, de ennek ellenére a jelenlegi szőlőtermesztésben és elsősorban a kiskerti, házi kerti termesztésben jelen vannak. Az érvényben lévő Bortörvény rendelkezése szerint nem csak e fajták telepítése, pótlásra való felhasználása tilos, hanem a direkt termő fajtájú ültetvényeket ki kell vágni. Izabella, Delaware, Othelló, Elvíra, Ferkó szőlő, stb.<br /><br />Dish<br />(ang. ejtsd: dis) a. m. tál, angol mérték, = 1070,52 ang. köbhüvelyk = 17,59 liter, valamivel kevesebb mint a 1/2 régi winchesteri bushel, 9 D. = 1 load = 3 angol hundred-weight = 336 angol kereskedelmi font = 152,407 kg.<br /><br />Diszacharid<br />Kettős cukor, mint pl. a szacharóz. Egy glükóz és egy fruktóz molekulából áll. A szőlő nem tartalmaz diszacharidot.<br /><br />Diszharmónikus bor<br />Azok a borok, melyek íz-komponensei (sav, cukor, alkohol és cserzőanyagok) nincsenek összhangban.<br /><br />Djezla<br />folyadékmérték Zanzibáron = 257,4 lit.(Pallas).<br /><br />Dohos hordó (dohos íz) / doh íz<br />Penészes hordó, amitől a bor is penészes (dohos) ízt kap. Penészes, rothadó fára, hordóra vagy dugóra vagy rossz, szúrós pincelevegôre emlékeztetô szag- és ízhiba.<br /><br />Dolcetto<br />Piemont legfontosabb vörös szőlőfajtája. Bőtermő, korán érik. Telt, lágy vörösbort ad.<br /><br />Dolcetto d'Alba / Dolcetto d'Asti<br />Könnyű, kis savtartalmú piemonti vörösborfajta, amely kellően kiérlelve hangsúlyozottan gyümölcsös és mégis testes bort adhat.<br /><br />Dolium<br />a rómaiaknál tökalakú, nagy boros edény agyagból, melyből a bort forrás után az amforákba fejtették. A donga-hordók csak a Galliában látott minták után terjedtek el.<br /><br />Dolomit<br />A dolomit meszet és magnéziumot tartalmazó, kristályos ásvány, illetve a belőle felépülő üledékes kőzet; a Dolomitok pedig a Déli-Mészkő Alpok dél-tiroli csoportjának a neve, mely értelemszerűen főleg dolomitból épül fel.<br /><br />Dolomit / Kapcsolódó témakör /<br />(ásv.), (barnapát, gyöngypát). Mészmagneziakarbonát és pedig ebben az arányban CaCO3 + Mg CO3. (CaCO3 = 54,3 MgCO3 = 45,6). Kristályai a hatszöges rendszerbe tartoznak, uralkodóan a romboeder alakban; néha e kristályok nyereg- v. lencselakuak is; legszebb kristályokat a Szt.-Gotthard, Tirol, Freiberg, Joachimsthal, Traversalla szolgáltatják; a leggyakoribb előfordulási féleségek a szemcsés, tömött v. földes szövetüek. Alkot a D. pseudomorfózisokat is. Szinük többféle: fehér, vereses, barna (barnapát), zöldes, szürke sőt feketés is, mi a vas- v. mangán-tartalomtól ered. Keménysége s tömöttsége a kalcittól valamivel nagyobb (K. 3,5-4, Töm. 2,8-2,9). Savval hidegen csak pora oldható, melegen azonban egészen felolvad pezsgéssel. A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, mely Kobaltoldattal megcsöppentve s ismét lángba vive, husveres lesz (Mg). A D. izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is. A szemcsés és tömött féleségek egész hegyeket alkotnak s ilyenkor a D.-ról mint egyszerü kőzetről beszélünk. Magyarországon a D. nagyon ki van képződve (Budán a Gellérthegy, Sashegy, Mátyáshegy, Háromhatárhegy, továbbá a Vértes, Bakony s Selmec vidékén s legjobban az Alpokban). A D. azon kőzet, mely a porlódást nagyon szépen mutatja, szétesvén a romboederek miriadjaira, képezvén a D. homokot (Buda Gellérthegy), s mivel ezen D. kovasav-erektől is át van hatva, az visszamarad s ez mint likacsos quarc vagy uszó quarc neve alatt ismeretes; ha pedig a D. földes s ez porlik szét, akkor D.-hamu keletkezik. Találni a D.-hegyekben barlangokat is. Használják a D.-t épületköveknek, porát surolásra vagy utak behintésére, tisztább féleségét keserüsó készítésére is, néhol még szódaviz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300°-490°), még jó cementanyagot is szolgáltat.(Pallas).<br /><br />Dolomitesedés / Kapcsolódó témakör /<br />a mészkő átváltozása dolomittá. Ez az átváltozás különféle módokon történhetik. Igy p. ha a magnéziumtartalmu szénsavas meszet szénsavas viz járja át, ez a szénsavas meszet, mely sokkal könnyebben oldható, mint a szénsavas magnézium, feloldja s a kőzet gazdagabbá lesz szénsavas magnéziumban. Elérkezik eképen egy stádium, amikor az illető kőzet a dolomit összetételével bir, vagyis dolomittá változott. Az ilyen dolomit rendesen likacsos és likacsaiban gyakoriak a szép dolomitkristályok. Beállhat a D. vulkáni behatás következtében is, amikor urgyanis a magnéziumot tartalmazó szénsavas mész anyaga megbontatik s a szénsavas mész meg a szénsavas magnézium közt amaz arány áll elő, mint a dolomitban. A tiroli triász mészkövek igy váltak dolomittá a közelükben levő bázisos eruptivkőzetek feltörésekor. Meg kell jegyeznünk, hogy majdnem minden mészkőben van több-kevesebb szénsavas mágnezium; a mennyiség alig 1 %-tól 21 %-ig ingadozhatik.(Pallas).<br /><br />Domina<br />A Portugieser és a Spätburgunder keresztezésével létrehozott német fajta, amelyet főleg Frankföldön termesztették.<br /><br />Donga<br />A hordó falát képező alkotórészek neve. Van francia és német D. Az első megint lehet teljes fáju, és hasított fáju D. (en plein bois et bois refendu). Francia D.-ra csakis a legjobb és legszebben hasadó anyag, német D.-ra azonban tekintettel arra, hogy azokat hasrészükön ugyis vékonyítják, selejtesebb anyag is jó. Kereskedelemben a francia D.-t jelenleg következőleg osztályozzák: 1. válogatott áru, 2. jó osztály, 3. rossz osztály, mely osztályokba tartozó dongák minőségei a keres. szokványokban részletesen körül vannak irva. A D. gyártás hazánkban, főképen Horvát-Szlavonországban virágzó erdei ipart képez. Főbb kiviteli hely Franciaország, továbbá Anglia és Olaszország. A D. kereskedés főkikötője Fiume. A 70-es években az átlagos kivitel 38,2 millió D. volt; 1879. 30,6 millió, amiből Trieszten át 28,02 millió, Fiumén át csak 1,927 millió kivitel volt. 1891. Fiumén át kivittek 31,975 millió, Trieszten át csak 10,922 millió drb dongát. Az összes magyarországi kivitel 1891. 67,178 millió D. volt. V. ö. Engel: Magyarország faipara; Danhelowszky: Abhandl. über die Technik des Holzwaaren Gewerbes in den slavon. Eichen Wäldern.(Pallas).<br /><br />Dongaalakzó<br />A hordódongák vastagságának megítélésére szolgáló eszköz, mely 10 cm. széles, egyik oldalán a különböző dongavastagságoknak megfelelő bevágásokkal bíró lécből készül.<br /><br />Dongaboltozat/ Kapcsolódó témakör /<br />l. Boltozat.<br /><br />Dornfelder<br />A legsikeresebb német nemesített fajta; mélysötét, telt bor, mely pompásan illik húshoz és vadhoz. Kiváló házasítási alap. Egyre inkább terjed Magyarországon is.<br /><br />Dorni<br />A boroshordó ajtajába beépített csavar, amivel a hordóajtót a helyére illesztik.<br /><br />Dormitorium<br />D.-nak nevezték a középkorban azon italt, melyet közvetlenül a lefekvés előtt ittak, többnyire fűszeres bort vagy sört.<br /><br />Douro<br />Borvidék Portugáliában, a Douro-völgy meredek szőlőskertjei, mint pompás kultúrtáj már régen az UNESCO védelme alatt állnak. A Douro-völgy a portói bornak köszönheti a gazdagságát. Mintegy 80 szőlőfajtának van része a nehéz, felerősített borban. Annak megakadályozására, hogy az erjedés során a szőlő cukortartalma teljes egészében alkohollá alakuljon át, borszesz (etil-alkohol) hozzáadásával elölik az élesztőgombákat. Mindamellett az erjesztés rövid ideje alatt minél több színező- és cserzőanyagot kell a bogyók héjából kivonni, s ennek érdekében a szőlőt régen a szó szoros értelmében lábbal taposták. A régi hagyomány ma már inkább csak turistalátványosság, a munkát évek óta erre kifejlesztett gépek végzik. A bort ezek után a Quintas pincéiben tárolják, mielőtt Vila Nova de Gaia kereskedőházaiba kerül, ahol aztán házasítják és palackozzák.<br /><br />Dóle<br />A svájci Valais ( Wallis) kantonban termesztett kiváló vörösbor. Általában a Pinot noir és a Gamay noir szőlőfajtákból készülő testes, tüzes vörösbor.<br /><br />Döcsögtetni<br />Amikor a hordót mosás, vagy öblítés során egyik végéről a másikra forgatjuk, akkor döcsögtetünk.<br /><br />Döntés<br />A szőllőmüvelésben alkalmazott azt az eljárást nevezik igy, amelynél valamely idősebb tőke beásatik a talajba, hogy a rajta lévő venyigéket kivezetve a föld szinére, ezekből itt uj tőkefejek neveltessenek. Alkalmaztatik kiveszett tőkék pótlására, régi szőllők felujítására és ojtványszőllők telepítésére. Dönteni lehet tavasszal, ősszel és télen is; legelterjedtebb a tavaszi döntés; egy tőkéből D. által rendesen két, néha három uj tőkefejet szokás nevelni. Az eljárás a következő: A döntendő tőke hajtásai nyáron be nem kurtáltatnak, hogy a tőkén jó hosszu venyigék legyenek. A tőke mellett leásunk egy mély árkot, egész a tőke talpgyökeréig, ha a ledöntött tőkéről két uj fejet akarunk csak nevelni, akkor az árok hossza a legközelebbi sorig terjed.<br />Az árok elkészítése után az oldalgyökereket tövig levagdaljuk, ugy, hogy a tőke csak talpgyökereivel áll a talajban s azután két munkás az egész tőkét vizszintesen az árok fenekére a rajta hagyott két hosszu venyigével ledönti; hogy a tőke az árok fenekén maradjon, e célból letapostatik s ezután fakampókkal leszoríttatik. A ledöntés után a hosszabb venyige (a) a régi helyére vezettetik fel, a rövidebb (d) pedig az árok másik szélére huzatik, s a kivezetés után mindkettő egy-két rügynyire visszametszetik s karóhoz kötettik. Ezután az árkot be kell temetni, mi célból a ledöntött tőkére előbb érett föld, erre némi trágya s végül nyersebb föld hányatik. Ha három uj fejet akarnánk a ledöntött tőkéből nevelni, az esetben az árok egyenoldalu háromszőg alakjában ásatik meg s a ledöntött tőkéből minden szögletbe egy-egy venyige vezettetik fel. A D. által alakított tőkefejek erőteljesen fejlődnek s már az első évben teremnek. D.-nek főleg köves, sziklás talajban van helye, hol az ültetés nagyon nehéz; D.-sel szokás felujítani a szőlőket Buda vidékén, Tokaj-Hegyalján, a Balaton mellékén, Burgundban, Champagne-ban; ez eljárással, folyton megujítva azt, a szőllők 100-200 évig fentarthatók.(Pallas).<br /><br />Dreher<br />Antal, nagyiparos, szül. Bécsben 1810 jun. 10., megh. 1863 dec. 27. A világhirü osztrák sörgyártó cég alapítója, ki több (Schwechat, Micholup) mintaszerüen berendezett sörházából a világ minden részébe exportálja jeles készítményeit. A budapest-kőbányai sörgyárat 1862. vette át s fokról-fokra fejlesztette. Fia, 1849 márc. 21. született s atyja szellemében folytatta nagyszabásu ipartelepeinek vezetését; Magyarországon mintagazdagásot is alapított s a vaáli és szentlászlói uradalmain nagyszabásu tejgazdaságot és sajátgyárat is rendezett be. A bortermelés terén is kitünt, legkiválóbb specialitása azonban a sör marad, mely nevét világhirüvé tette. A legnevezetesebb városokban vannak képviselőségei. A kőbányai sörgyár egymaga több mint félmillió hektoliter sört termel évenkint. A cég főérdeme az, hogy a sörgyártáshoz szükséges minden anyagnak termeléséről maga gondoskodott s a tüzelőszereket is maga szolgáltatta(Pallas).<br /><br />Dressoir<br />(franc. ejtsd: dresszoár) egyszerübb, vagy változatos alaku polcos állvány, nyilt pohárszék, melynek nincs ajtaja. A szekrényalaku, ajtós pohárszék (buffet) a XVI. sz.-ban váltotta föl a polcos állványt.(Pallas).<br /><br />Drozométer<br />(gör.) a. m. harmatmérő.<br /><br />Dudva<br />Régies szóhasználat. Jelentése gyom, gaz.<br /><br />Dugó<br />A borospalackok lezárására használatos záró elem. jelenleg igen sokféle alakú és anyagú dugó van forgalomban. A legelterjedtebb a parafa dugó. A parafa dugók a paratölgy lehántolt héjából készülnek. A műanyagdugók is egyre nagyobb teret nyernek. Terjedőben vannak a vegyes záró elemek is, mint a parafa-műanyag, parafa-fém, műanyag-fém kombinációk. újabban üvegdugókkal próbálkoznak.<br /><br />Dugóhúzó<br />Az a szerkezet mellyel kihúzzuk a dugót a palackból. Sok változata ismert, az egyszerű „T” dugóhúzótól, egészen az automata kidugózóig. A legegyszerűbb változatában egy alkalmas fogóval ellátott fém(drót)spirál. A spirál ideális hosszúsága kb. 6 cm, átmérője kb. 8 mm.<br /><br />Dugóíz<br />Hibás dugó-előkészítésből származó, pl. penészes dugótól származó íz. Kellemetlen szagú és ízű borhiba, ilyen esetben azt szoktuk mondani a borra, hogy "dugós", egyes felmérések szerint minden tizedik bor, dugós. A dugó legkülönbözőbb hibái okozhatják, de fő bűnös a TCA. A 2, 4, 6-triklóranizol (TCA) vegyület klór és mikroorganizmusok terméke: általánosan „klórfenolok”-nak nevezik azt a vegyület csoportot, ami a parafagyártók legnagyobb ellensége, ezért a klórvegyületeket, mint például a fertőtlenítőszereket száműzték a parafagyártásból. A megelőzés, azaz a kedvezőtlen vegyületek (elsősorban TCA) eltávolítása komoly és költséges eljárás, mely forró vizes besugárzásos, peroxidos, ózonos, kénessavas, gőzöléses és egyéb tisztító folyamatot igényel.<br /><br />Dugópuhító<br />Régebben használt gépezet, mellyel a keményebb dugókat tették alkalmasabbá a használatra.<br /><br />Dugózó gép<br />Az a szerkezet mellyel a dugót behelyezzük a palackba. Két fő típusa van, egyik a kézi, másik a gépi dugózó. Az állványos kézi dugózó igen kedvelt a kisebb borászatokban.<br /><br />Dugvány<br />A sima gyökér nélküli szőlővesszőt nevezik így, amikor szaporításra kiválogatják.<br /><br />Dugvány iskola<br />A fiatal szőlőoltványok felnevelésére, valamint szabadföldi életükre való felkészítésére szolgáló terület, létesítmény.<br /><br />Duna gyöngye<br />A Duna gyöngye Kozma Pál és nemesítő társainak vörösborszőlő-fajtája. A keresztezésben az egyik szülő a Seibel 4986 a másik pedig a Csaba gyöngye. Interspecifikus fajta. Levele alig tagolt, zárt vállú, hosszú csúcskaréjú, csipkés szélű, haragoszöld színű, csupasz. A bogyók kékes-feketék, hamvasak. Október második felében érik elfogadhatóan magas (17-19 mustfok) cukorfokkal és gazdag savtartalommal. Termőképessége jó, vitális fajta. Rothadásra nem különösen érzékeny. Téltűrése kiemelkedő, a gombabetegségekre nem fogékony. Bora csersavban gazdag, mély színû és kemény karakterű. Nagyfokú termelési biztonsága miatt az Alföldön terjedése várható.<br /><br />Duplapasztás (eljárás)<br />Vörösborkészítés során elválasztják a must egy részét a törkölytől, így kevesebb mustra több színanyagban gazdag szőlőtörköly (szőlőhéj) kerül, megfelelő érleléssel sötétebb vörösbor készíthető.<br /><br />Durbancs szőlő<br />l. Juhfarkú.<br /><br />Duska<br />D.-t inni a régieknél a. m. áldomást inni, valakire ráköszönteni a poharat; (szláv eredetü szólás: horvátul és szerbül na jedan dušsak popiti a. m. egy lélekzetre, azaz egy hajtásra kiinni. Innen aztán duskázni (Gyöngyösinél) és duskálnid a. m. dőzsölni, dorbézolni; duskás a. m. dőzsölni (utóbb sukálni annyit is tesz, mint vendégeskedni, bővelkedni, válogatni mindenben). «Régi duskatársod minden jó uracs» (Vörösmarty: Az unalomhoz). V. ö. Szarvas G. magyarázatát: M. Nyelvőr 1877. 105.(Pallas).<br /><br />Dülő / dűlő / dőlő / düllő<br /> 1. A község határának bizonyos része, melyet v. utak, v. természetes mesgyék körülhatárolnak; azonkivül azon terület, ut, mesgye, árok, melyre a rendszerint párhuzamosan menő szántóföldek végei kimennek, kidülnek, ill. magának a szántóföld végének azon része, melyen a szántáskor az ekével megfordulnak. - D. a tengerészetben (ném. Gang, Bord, ol. una bordata, ang. a board or a tack) az az ut, melyet egy lavirozó hajó akkor tesz meg, midőn ellenszéllel vitorlázva egy irányban halad, anélkül hogy fordulatot csinálna, vagyis a szelet a másik oldalról venné. Jó D. az, midőn hajó által az szél kedvezőtlen volta miatt kényszerüségből tartott irány, a szélnek irányához ahonnan az fuj és ennélfogva az eredetileg tervezett utazási célnak fekvésirányához is közeledik. ellentétben a rossz D.-vel, mely a hajó kitüzött céljához nemhogy nem közeledik, de attól inkább távozik. Sík tengeren nagyobb, illetve hosszabb és előnyösebb D.-ket lehet csinálni, huzni, mint a part közelében vagy folyóvizeken és csatornákban, hol a partok v. zátonyok miatt gyakran kell fordulni. (Pallas).<br />2. A szőlőtermesztők a szőlőterület egy, fekvése, alakja, kiterjedése miatt meghatározott területi egységét dűlőnek nevezik. Manapság egyre divatosabb dűlő-szelektált borokat készíteni Magyarországon is.</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-13125327758162207302007-07-12T10:31:00.000-07:002011-01-24T11:24:49.176-08:00Borlexikon - T, TYTájbor<br />Egy bortermő tájról származó jobb minőségű asztali bor.<br /><br />Takarónövényes termesztés<br />Talajművelési eljárás, minden vagy minden második sorköz füvesítése vetéssel, esetleg az eredeti gyomflóra kaszálásával. Utóbbi esetben a kétszikű gyomok ritkulnak, mert nem tűrik a rendszeres nyírást és csak az egyszikűek (fűfélék) maradnak.<br /><br />Takácsatka / Tetranychus telarius<br /><img style="cursor: -moz-zoom-in; width: 243px; height: 155px;" alt="http://www.gazdabolt.hu/portal/images/2006_11/tetranichus.jpg" src="http://www.gazdabolt.hu/portal/images/2006_11/tetranichus.jpg" /><br />A sárgásvörös színű atka a fiatal levelek fonákán finom selymes szövedékben szívogat. A szívás nyomán a klorofil elbomlik, ezért a levelek felszíne vörösre vagy rozsdabarnára színeződik. A növekedés leáll a levelek meghullámosodnak. A foltok egybefolynak, az egész levél megpirosodik, később a levél elszárad. A következő tavasszal a töke vontatottan fog fakadni. Védekezés: Rügyfakadás előtt lemosó permetezés. A szereket érdemes váltogatni, hogy a rezisztencia kialakulását elkerüljük.<br /><br />Talaj íz<br />Egyes termőhelyeken a borok jellegzetes íze, amelyet (lehet, hogy egyoldalúan) a talajnak tulajdonítanak.<br /><br />Tankpezsgő<br />Fémtartályban készített pezsgő. Minősége nagyon különböző lehet, az alapbortól, és az érlelési időtől nagyban függ.<br /><br />Tannin /Cserzőanyag, csersav./<div><div>A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.</div><div>Képlete: C14H10O9 + 2H2O.</div><div>A csersav kifejezés a tölgyfa kelta nevéből ered, utalva az anyag eredetére, hiszen a tölgyfa fájában csersav található.[1]</div><div>A csersav különféle gubacsokban 50-70% mennyiségben található szerves (organikus) sav, amelyet úgy készítettek, hogy a felaprított gubacsot éter és borszesz elegyével tökéletesen kivonták, e folyadékot vízzel összerázták, és a különvált vizes réteget vízfürdőn bepárologtatták. Mesterségesen készíthető galluszsavból, ha azt ezüst-nitráttal oxidálják vagy ha arzénsavval főzik. A tiszta csersav színtelen, fénylő, alaktalan por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és vízben igen könnyen oldódik; alkohol nehezen oldja, éterben pedig oldhatatlan. Vizes oldata vas-kloridtól sötétkék színű lesz és enyvoldattal csapadékot ad. Sói igen nehezen állíthatóak elő; 210 °C-ra hevítve pirogallol képződik belőle. A csersavnak különböző izomerjei számos növényben találhatók, így a kávéban, teában, kínakéregben, katekuban stb. A bőr cserzésére és gyógyszerként használják. Szőlőben is megtalálható, a borkészítésben fontos szerepe van. Főleg vörösborok ízének-állagának fontos meghatározó tényezője, de kisebb mennyiségben fehér- és roséborokban is megtalálható. A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.</div><div>A magyarországi tölgyek közül éppen a nevét a cseranyagokról kapó csertölgy tartalmazza a legkevesebb cseranyagot. </div><div>( http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav).</div><br />Taposókád<br /><img style="width: 183px; height: 178px;" alt="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-703.jpg" src="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-703.jpg" /><br />A szőlő taposásánál használt <a href="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1750.html">kád</a>, általában fából készült.<br /><br />Taposózsák<br />A taposásra szánt szőlő befogadására szolgáló zsák.<br /><br />Tartarátok<br />A borkősav sói, például a borkő.<br /><br />Tejsavas erjedés<br />Borbetegség. Lásd: mannitos erjedés.<br /><br />Teljes érés<br />Az érettségi állapot, amikor a szőlő tömegében a legtöbb cukrot tartalmazza.<br /><br />Terhelés<br />A metszéskor meghagyott világos rügyek összessége. Attól függően, hogy hány rügyet hagyunk meg: kicsi, közepes, vagy nagy terhelésnek is nevezzük.<br /><br />Termőalap<b><br /></b>A háromévesnél idősebb tőkerészek, amelyen cser-, termő-, és ugarrészek vannak. Ezeken találhatók a termő részek.<br /><b><br /></b>Termőegyensúly<br />A szőlőtőke vegetatív és generatív tevékenységének összhangja.<b><br /><br /></b>Termőhely<br />A szőlőtőke életét meghatározó összes élő és élettelen környezeti tényező.<br /><br />Testes bor<br />Sok vonadék anyagot (extrakt) tartalmazó bor.<br /><br />Típusbor<br />Sajátos jelleggel nem rendelkező, egyszerű bor.<br /><br />Tirázsdugó<br />Az erjedés és az érlelés idején a pezsgőspalackot lezáró dugó.<br /><br />Tirázs likőr / tirage liqueur<br />A pezsgőkészítés során az alapborhoz adagolt víz-cukor oldat, esetleg élesztővel kombinálva.<br /><br />Tisztaszesz<br />Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz. Finomszesznek is mondják.<br /><br />Tokaji aszúbor<br />Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy a feltárt aszúbogyóból aszútésztát készítenek, amelyből 3, 4, 5 vagy 6 puttonnyal adagolva 136 l (gönci hordó) borhoz, 1-2 napig áztatják amit a sajtolás követ. Az aszúbor 2-3 hónapig erjed és évekig fahordóban érik (minimum 3 éves érlelés, amelyből 2 év fahordós érlelés).<br /><br />Tokaji aszúeszencia<br />Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy az eszenciából az évek során kevés cukor kierjed (4-8 térfogatszázalék alkoholnak megfelelően) és így az esszencia alacsony alkoholtartalmú borrá, "aszúeszenciává" válik. Érlelési ideje minimum 5 év, amiből a fahordós érlelés 3 év.<br /><br />Tokaji eszencia<br />Az összegyűjtött aszúbogyókból egymás nyomása révén kicsurgó, magas cukortartalmú (40-65%) nektár.<br /><br />Tokaji fordítás<br />Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy a kipréselt vagy kitaposott aszú törkölyét újra felöntik borral, a törkölyre tapadt cukrot a bor leoldja, majd erjesztik és ebből lesz a fordítás.<br /><br />Tokaji máslás<br />Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy az aszúbor seprőjét felöntik borral, majd erjesztik és ebből lesz a máslás.<br /><br />Tokaji szamorodni<br />Tokajhegyaljai borkülönlegesség, amely az aszúsodott és egészséges, ép bogyók szétválogatása nélküli együttes feldolgozása és erjesztése útján keletkezik. Száraz szamorodni akkor, ha kierjed az összes cukor és édes ha marad benne az erjedés után.<br /><br />Tőke<br />A szőlő egy egyede, nem művelési forma.<br /><br />Tőkefej<br />Ha a többéves részeket nem engedjük felfelé nőni, a tőkenyak, (az állandóan visszametszett, - (a gömbakáchoz hasonló módon), megvastagszik.<br /><br />Tőkeművelésmód<br />A tőke idős (2 évesnél idősebb) részeinek (törzsek, karok) metszéssel való kialakítását és a tőkeforma fenntartását nevezzük. A tőkeművelésmód a váz, amelyen folytatjuk a metszést és a termelést.<br /><br />Tőkeformák és metszésmódok hagyományos művelésmódnál<br />a) világos szemre metszett tőke;<br />b) rudasra metszett tőke;<br />c) karikás művelés ménesi módra;<br />d) karikás művelés erdélyi módra;<br />e) vendégkaróhoz kötött szálvessző;<br />f) földbe bujtott szálvessző, Mátraalja (Heves vm.)<br /><br />Töltögetőbor<br />A bor apadása miatt keletkezett hiányt ezzel a borral pótolják. Általában erősebben kénezik.<br /><br />Tömegbor<br />Asztali minőségű egyszerű bor, a mindennapi borfogyasztás itala.<br /><br />Töppedés<br />A szőlőbogyó túlérése a bogyóhéj felrepedése nélkül.<br /><br />Törköly<br />A sajtolás alkalmával visszamaradt kisajtolt szőlőszemek.<br /><br />Törkölybor<br />Lásd: csiger, lőre.<br /><br />Törkölykalap<br />A vörös szőlő héjon erjesztésénél az erjesztőkád tetejére összegyűlt törköly.<br /><br />Törkölypálinka<br />A törkölyben maradt cukor kierjesztése és lepárlása után nyert szeszes ital.<br /><br />Törött bor<br />Kiválások vagy mikroorganizmusok elszaporodása miatt tisztaságát vesztett bor. (például: fehértörés, barnatörés).<br /><br />Törzs<br />Hosszabb, többéves részeket nevezzük törzsnek, vagy kar-nak.<br /><br />Törzsoldat<br />1- 5 százalék kénessavat tartalmazó mustos, vagy boros oldat, melyet kénezésre használnak. Vizes törzsoldattal edényeket, eszközöket fertőtlenítenek. Újabban a törzsoldat alatta az SO2 5%-os vizes oldatát értjük, melynek adagolási útmutatása szerint, 1dl törzsoldat 1 hl bor, vagy must szabad kénessav tartalmát 50 mg/l – rel emeli.<br /><br />Tőtike<br />Hordók megtöltésére használt nagyobb négyszög alakú fa tölcsér. Űrtartalma elérheti a 10 -20 litert is.<br /><br />Transzporthordó<br />Borszállításra használt, maximum 850 literes fahordó.<br /><br />Túlderítés<br />A szükségesnél, a kívánatosnál vagy a megengedhetőnél több derítőanyag hozzáadása a borhoz. A leggyakoribb a zselatinos túlderítés, aminek hatására "fehérje-kiválásos" lesz a bor.<br /><br />Túlérés<br />Az érésnek az a fokozata, amikor a szőlő bogyók cukorgyarapodása már nem a növény produktuma, hanem a bogyók vízvesztése, töppedése révén jön létre.<br /><br />Tükrös bor<br />Tökéletesen tiszta, csillogó bor.<br /><br />Tüzes bor<br />Nagy alkoholtartalmú bor.<br /><br />Tűzésszám<br />A fahordók alakját meghatározó viszonyszám. A donga hasban és fejben mért szélességének különbségével osztjuk a hasban mért szélességet, ez a hányados a tűzésszám.</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-58679851119544616312007-07-15T11:35:00.000-07:002011-01-24T11:23:32.335-08:00Borlexikon - C<a href="http://alkoholista.blog.hu/2007/06/06/aldas_nyerges_edesseg">Cabernet franc</a><br />Régi fajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Francia származású, de az egész világon elterjedt, úgynevezett "világfajta". Magyarországon is régóta ismert, mindig különlegességnek számított. Levele szabályos 5 karéjú, kissé megnyúlt, az oldalöbölben gyakran fog található. A levél erek töve és a levélnyél pirosas színeződésű. Fürtjei 100 g tömegűek, vagy annál nagyobbak, hamvas bogyói jellegzetesen fű-ízűek.<br />Október elején szüretelhető általában magas cukortartalommal. Kielégítően terem. Fagytűrő képessége és rothadás-ellenállósága szembetűnő. Bora fajtajelleges, kellemesen fanyar, lágy, bársonyos, ideális vörösbor. A híres francia vörösboroknak, de az Egri Bikavér-nek is egyik<br />tha öt helyen átlőtték volna. Október elejére eléri a 20 mustfokot, vagy meg is haladja azt. A Cabernet franc-nál általában kevesebbet terem, mert néha rosszul termékenyül és a fürtjei is kisebbek. Rossz termékenyülés esetén laza fürtjében sok kicsi, éréskor is zölden maradó bogyó képződik. Bora sajátos zamatú, nem minden fogyasztónak tetszik. Kellemes fanyarságát gazdag csersavtartalmának köszönheti, amely egyben bársonyos ízérzetet ad borának. Bora, különösen fahordós érlelés után még a Cabernet franc minőségét is fölülmúlja. Az árutermelő üzemek ma már a két Cabernet fajtát általában külön telepítik. Telepíthetô klónjai: E. 153, C. 15 (E=Eger).<br /><br />Cadus<br />Görög, ejtsd: kádos; a görögöknél(különösen az ionoknál) űr-mérték, kb. 39,39 l.<br /><br />Cahors<br />különleges, kiváló vörösbort termő vidék Délnyugat- Franciaországban, a Lot- folyó völgyében. Fő fajtája a Malbec.<br /><br />Cakk<br />(növ.), a hasogatott levélnek két öble közé eső darabja vagy a levél kiálló metszete; l. Levélhasíték.<br /><br />Caldaro<br />Dél-Tirol nevezetes vörösbor termő vidéke. Fő fajtája a Schiava/Vernatsch másnéven a Kék trollingi.<br /><br />Calo / káló<br />Olasz., ejtsd: káló; vagy Decalo a. m. hiány, veszteség, amelyet valamely anyag technikai átalakítás vagy szállítás közben szenved. A vasutak a nemzetközi megállapodások alapján létrejött «üzletszabályzat» szerint nem felelősek 1 százalék súlyhiányért, a fanemüek, zsiradékok, növényi és állati termékek szállításánál. A meghatározott nyirkos árúk a szállításnál 2%-nyi súlyhiányt szenvedhetnek. C. di peso a. m. hiány a megkivántató sulyban; C. di prezzoa. m. árhanyatlás.(Pallas).<br /><br />Calvados<br />Erjesztett almaléből készített francia, normandiai almapárlat, főként keserédes ízvilág jellemzi. Alkoholtartalma 40%.<br /><br />Campari<br />Eredetileg Milánóban készített piros keserű aperitifital.<br /><br />Cana<br />Spanyol, ejtsd: kanya; nád, cukornád; szeszes ital cukornádból, a kezdetleges rum.<br /><br />Canada<br />Régi folyadék mértékegység. Portugáliában és gyarmataiban, = 1/12 almude. Különböző helyeken nagysága is különféle volt, így Lissabonban és Rio de Janeirón 1,396 l., Pernambukón 6,056 l. volt.<br /><br />Cankó<br />Másodtermésből származó, többnyire silány minőségű bor.<br /><br />Cannonau<br />A Grenache fajta szárd neve. Hangsúlyozottan gyümölcsös borokat készítenek belőle.<br /><br />Cantaro<br />Cantara, azumbre, régi suly- és ürmérték É.-Afrikában, Olasz- és Törökországban, azonfelül Spanyolország- és Amerikában. Egyiptomban a cantar forfora mint ürmérték a. m. 44,54 kg., a C mint sulymérték a. m. 45,5 kg., Közép-Amerikában a C. a. m. 16,137 1., Görögországban a. m. 44 okka = 56,32 kg., Konstantinápolyban a. m. 56,111 kg., Tripo1iszban 49,76 kg.(Pallas).<br /><br />Cardinal<br />Snyder és Harmon állították elő 1939-ben, Kaliforniában a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével. Honosítására és állami minősítésére 1970-ben került sor. Világszerte ismerik, kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Házi kertekben nálunk is gyakran találkozhatunk néhány tőkéjével. Nagy, kissé sarkos leveléről, nyílt "kancsó" alakú vállöbléről könnyen felismerhető. Augusztus végén fogyasztható. Bőtermő. Számos hibája közül ki kell emelni környezettel szembeni fokozott igényességét, szembetűnő fagy- és rothadásérzékenységét. További hátrányos tulajdonságai a bogyók egyenlőtlen nagysága és színeződése, főleg ha a fürtök árnyékban fejlődnek, valamint a kifejezetten törékeny kocsány. Honosítása utáni gyors terjedését valószínűleg annak köszönhette, hogy ajánlói csak az előnyeit hangsúlyozták. Kétségtelenül igaz, hogy a Cardinal az egyik legpiacosabb, legkönnyebben és jó áron értékesíthető csemegeszőlő-fajta nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Hazánk környezeti adottságai nem kedvezőek számára. Mindezek ellenére a Cardinal a házi kerti csemegeszőlő termesztésből ha néhány tőke erejéig is, de nem hiányozhat.<br /><br />Carneros<br />Hűvös és ködös terület Kaliforniában. Elegáns Merlot és Pinot noir terem ott.<br /><br />Caraffe / karaf<br />Francia, ejtsd: karaff; fehér, jobbadán csiszolt üvegből készült s üvegdugóval ellátott vizes vagy boros üveg.<br /><br />Carica<br />Olasz, ejtsd: karika; volt olasz súlymérték és űrmérték. Velencében 120 kg., Milánóban 165 l., Nizzában 94 l.<br /><br />Carignan / Boris dur<br />Dél-Franciaországban elterjedt vörös fajta, amely igen nagy terméshozamra képes. Visszafogott termés esetén szép borokat ad. Bora könnyű világos asztali bor.<br /><br />Carnelos Alampic/ Kapcsolódó témakör/<br />Kaliforniai brandy.<br /><br />Carmenère<br />Feledésbe merülő bordeaux-i fajta, amelyből sötét és testes borok készülnek. Dél-Amerikában reneszánszát éli most ez a fajta.<br /><br />Caseiin<br />l. Kazein.<br /><br />Casse-tęte<br />Francia, ejtsd: kássztét; a fejbe szálló nehéz bornak jelzése. Talán innen származik a magyar kástélyosbor elnevezés, melyet az úgynevezett sillerborokra alkalmaznak.<br /><br />Cassis / Kapcsolódó témakör/<br />Francia, ejtsd: kasszi, a fekete ribizke (Ribes nigrum) nedvéből készített likőr.<br /><br />Casus bibendi<br />Latin, jelentése: ok az ivásra.<br /><br />Caupo<br />Latin, a. m. csapláros, korcsmáros; Caupona, korcsma, csapszék.<br /><br />Cefre 1.<br />Zúzott, esetleg erjedő vagy erjesztésre előkészített szőlő vagy más gyümölcs.<br /><br />Cefre 2.<br />Általában igy neveznek minden többé-kevésbé sűrü, több-kevesebb cukrot tartalmazó anyagot, mely abból a célból készült, hogy szeszes erjedésen menjen keresztül; van szőllő-C., szilva-C., gyümölcs-C., szesz-C., sör-C. stb. Az erjedés megkezdése előtt a C.-t «édes cefrének», utána «érett cefrének» nevezik. Szükebb értelemben a C. elnevezés csak a szeszgyári és sörgyári nyers anyagot jelenti a malátával és vizzel való keverés és a lepárlás után.(Pallas).<br /><br />Cefreaprító gép<br />Különálló cefreaprító gépeket ugy kapcsolnak a gőzölő és cefréző gépek közé, hogy a gőzölt anyag az aprítóba s onnan vissza a gőzölőbe kerül, vagy az aprítóból a cefréző gépbe és szükség esetén ujból az aprítóba és vissza a cefréző gépbe kering. Nagy elterjedésnek örvend az ábrán látható Bohme-féle aprító gép, mely lényegében a centrifugál-szivattyuhoz hasonlít csakhogy egyuttal őrlőfelülete van. Ezen recés felületek közt lesz a cefre aprítva, mielőtt a lapátok tovaszállítanák. Gyakoriabbak azon szerkezetek, melyeknél a cefreaprító készülék a cefréző gépbe van elhelyezve.(Pallas).<br /><br />Cefrefőző gép<br />l. Lepárlók.<br /><br />Cefrefőző oszlop<br />l. Lepárlók.<br /><br />Cefre-regulátor<br />l. Lepárlók.<br /><br />Cefretápláló<br />l. Lepárlók.<br /><br />Cefrézés<br />(szeszgyártás). A cefrézés célja a szeszgyári nyers anyagokban levő keményítőnek erjedésre képes cukorrá változtatása, mely célból ezeket vagy savakkal (kénsav, sósav stb.) vagy malátával kezelik. Nálunk e célra kizárólag csak a malátát használják, mert a savakkal cukorrá változtatott anyagok moslékja etetésre alkalmatlan. A megelőzőleg gőznyomás segélyével szétfőzött anyagokat alkalmas készülékben malátával keverik. A maláta (l. o.) főleg árpából, de ezenkivül rozsból, zabból és tengeriből is készülhet, mely az erre szolgáló helyiségben a csirázás bizonyos fokára jutott. A csirázó gabona diasztáze nevü fermentumot tartalmaz, mely a szétfőzött keményítőt különösen az 50-60° C. között erélyesen máltóze cukorrá és dextrinné változtatja. A C.-nél tehát a hőfokot ugy kell szabályozni, hogy a cefre hőmérséke ezen hőfokot elérje, de mindenekfelett ügyelni kell arra is, hogy a hőfok a 75° C,-t tul ne haladja, mert ezen hőfoknál a diasztáze összefut és hatását veszti. Egyéb okokból, nevezetesen, hogy a cefrében lelhető baktériumok megölessenek, a szeszgyárakban a cefre hőfokát legfeljebb 65° C.-ra emelik. A cefrézés keresztülvitele a szeszgyárban a következő: a cefréző kádban vagy gépben van a cefrézésre szánt, gondosan összezuzott vagy megőrlött maláta (100 kg. burgonyára 3-31/2 kg. árpa-malátát, 100 kg. tengerire 12-14 kg. árpamalátát vesznek) megfelelő mennyiségü hideg vizzel, s most folytonos kavarás közben reá fujtatják a gőzölőből a szétfőtt nyers anyagot, vigyázva, hogy az utolsó részlet kifujtatásánál a hőmérsék éppen elérje a 65° C.-t. A C. oly módon is végezhető, hogy előbb a cukrosítandó anyagot a cefréző kádban vagy más alkalmas edényben légszivattyú segélyével lehűtik a 75° C.-ig s ekkor eresztik hozzá folytonos keverés közben a maláta-keveréket. A sörgyárakban a nyers anyagot kizárólag megaszalt árpamaláta képezi. A sörcefrének a cukorképzési hőfokra való melegítése vagy az által történik, hogy egyes kisebb (1/3) cefre-részleteket a sörfőző üstbe eresztenek s ott felforralva, a többi cefréhez szivattyuzzák (decoctio, bécsi eljárás) vagy az által, hogy a kevés langyos vizzel összekevert zuzott málátához folytonos keverés közben annyi forró vizet töltenek, mig a cefre a kivánt hőfokra melegszik (infusio); legujabban a cefrét gőzbevezetés által kezdik készíteni. A sörfőzők magasabb hőfoknál cefréznek (70-75° C.), minélfogva a sörcefrében kevesebb maltóze és több dextrin található. Ezen utóbbinak nagyobb mennyiségére a sörfőzőnek azért van szüksége, hogy az ászokolás alatt legyen az élesztőnek miből táplálkoznia.(Pallas).<br /><br />Cefréző gép<br />A C. feladata a maláta-tejnek és a kifuvatott cefrének erélyes keverésében és a cukrosítási hőfokra való lehűtésében áll. A keverés végzésére gereblyés v. lapátos keverőkészüléket alkalmaznak v. a cefrézőbe aprító gépeket helyeznek és az végzi a keverést is; mig a cukrosítási hőfokra való lehűtést egyrészt az exhausztorral; másrészt a cefréző kádnak hűtésével érik el. Ujabban általánosabbak azon C.-ek, melyek a cefrét egyuttal az erjedési hőfokra képesek lehűteni, mig ha a C. ily tökéletes hűtést nem képes végezni, különálló hűtőgépeket kell alkalmazni. Cefréző- és hűtőgépek egyesítve a közönséges cefrézők elvén készülnek oly tökéletes hűtőszerkezettel, hogy a cefrét nemcsak a cukrosítási hőfokra képesek lehűteni, hanem egyuttal a különálló hűtők feladatát is végzik, amennyiben a cukrosodás befejeztével a cefrét az erjedéshez szükséges beállítási hőfokra hűtik le. A cefrézési és hűtési munkálatoknak egy készülékben való egyesítése minden esetre azon előnnyel jár, hogy nem kell szivattyuval a cefrét a különálló hűtőkbe szorítani és e hűtők tisztítása és karbantartása elmarad, de több hűtővizet igényelnek; igy ezekkel 10-11 fok C. kutviznél mintegy 3-4-szer annyi viz kell, mint a lehűtendő cefre mennyisége, a hűtési idő pedig 1-11/2 óra. Példa gyanánt álljon itt az Eckert-féle szerkezet, melyet az 1. és 2. ábrában mutatunk be.<br />Ennél a keverő vagyis cefréző készülék egyuttal a cefre utólagos aprózására is való. Ezen célra 4 hajlított karu kereket használnak, mely az álló tengellyel gyors forgásba hozatik a recés felülettel biró kéregöntésü aljzat lap felett. A cefre a karok alsó kemény éle és az aljzat recéi között erélyesen aprózva lesz; az aprítás mérvét az álló tengely emelésével vagy sülyesztésével lehet szabályozni, mely célra egyszerü állító csavar szolgál. Hűtésre ezen gépnél egymás mögé helyezett csősorok vannak alkalmazva, melyek alul-fölül vizszintesen fektetett, rekeszekkel biró öntöttvas-csövekkel köttetnek össze, melyek két-két cső között a viz közlekedését közvetítik. A felső öntöttvas-csövek a kádon harántfekvő, szintén öntöttvasból való üreges csatornákba torkolnak, melyek a vizet egyik csősorból a másikba vezetik, ugy hogy a hűtőviz a gép egyik oldalán belép és sorba járva a csöveket, hagyja azt megmelegedett állapotban a másik oldalán ismét el. A cukrosítás folyamata alatt csakis az exhausztor hűti a cefrét.(Pallas).<br /><br />Cefréző kád<br />rendesen hengeralaku öntöttvasból készült edény, mely kivülről néha faburkolattal van körülvéve. A zúzott maláta itt lesz elcefrézve és a cukrosítási hőfokra felmelegítve, amit forróviz hozzákeverése által érnek el. Hogy az egész anyag egyenletesen legyen felmelegítve, azt jól össze kell a forró vizzel elegyíteni. Erre szolgál a cefréző kádban levő kavaró-készülék. Ily kavarókészülék többféle van alkalmazásban, melyek közől a Germania gépgyárban készült kavaró szerkezet egyike a jobbaknak. Ez áll egy tengelyből, melynek két fő oldalkarján kavaró kések vannak elhelyezve oly módon, hogy azok a cefrét vizszintes és függélyes irányban egyaránt jól felkavarják. Minden C. fenekén egy ventillel zárható lebocsátható nyilás van, melyen át a cefre cukrosítás után elhagyhatja a kádat.<br /><br />Cefréző kazán<br />Különösen a sörgyártásnál van nagyobb fontossága. Az összefőzendő viz- és cefrernennyiség befogadására szolgál. Rendesen vas- v. réz-pléhből készült gömbölyded edény, melyben egy kavaró-készülék forog, hogy a benne főzött cefre az edény falaihoz ne égjen. A kavaró-készülék áll egy tengelyből, mely az edény fenekéhez közel levő részén két vizszintes karral van ellátva, mely karokon láncok lógnak s ezek kavarják folyton a főzött cefrét. A C. tűzálló téglák közé van falazva, alól szeleppel zárható kifolyó csővel s felül többnyire kalappal vagy fedővel van ellátva. Befalazásánál kissé rézsut állítják és a legmélyebb pontjára alkalmazzák a kifolyó csövet.<br /><br />Cefrehűtő gépek<br />A legrégibb eljárás szerint a cefrét csak a levegőn hűtötték s hogy e hűtés gyorsabban menjen, a cefréhez hideg vizet v. jeget kevertek. Miután e nyilt edényekben a cefrébe részint a hűtő vízből vagy jégből, részint a levegőből tisztátlanító anyagok jutottak, ujabban általánosabbak azon szerkezetek, melyeknél a cefre hűtött, zárt csövekben kering. A különböző hűtöszerkezetek közül legismertebb a hűtő hajó v. hűtő bárka. Ez szellős helyen, rendesen a szeszgyár padlásán felállított négyszegletü helyesebben köralaku mintegy 20-25 cm. magas edény, melyben a cefre mintegy 7-9 cm. magas rétegben terül el és kavaró gereblyékkel v. lapátokkal kavartatik, miközben mesterséges légáramlattal a felszálló gőzök eltávolíttatnak. Eleintén ezen hűtőhajókat fából, később vaspléhből és öntöttvasból készítették. - Legjobb a vaspléh, ha tisztántartására ügyelünk.<br />Nagysága szükség szerint lesz megállapítva s ennek kiszámításánál alapul lehet felvenni ha abban a cefre 8 cm. magasan áll ekkor minden hektoliter cefrére egy és egynegyed négyszögméter felület kell. - Komprimált levegővel való hűtést is alkalmaznak olyképen hogy egy teknőalaku edény alsó részébe kellő számu legvezető csövet helyeznek el és ezeket gummi-csővel kötik a kompresszorral kapcsolatos légvezető csőhöz. A sűrített levegő a cefre közé tódulva kiterjed, s eközben nagymennyiségü meleget köt le s így a hűtési időt tetemesen csökkenti. Léghűtést vízhűtéssel kombinálva két hullámlemez, öntöttvasból való álló oldalfakkal köttetik össze s mig a cefre fölül az oldalfalakra rávezetve lassan lecsurog s igy a levegő által is hűttetik addig a hűtővíz a két hullámlemez közé alul lép be, fölül pedig elvezettetik. Csöves hűtőgépeknél a bemutatott ábra szerint 2-3 egymásba fektetett csőrendszer olyképen kapcsoltatik egymással össze, hogy mig p. egyik csőben a cefre fölülről lefelé az egyik irányban folyik, addig a hűtő víz a cefrecsövet körülvevő csőben a másik irányban alulról fölfelé nyomatik. Ezen ellenirányu áramlatnál a belépő hideg viz már részben hűtött cefre mellett vezettetik el s midőn megmelegedve a csőrendszer végére ért, itt még mindig hűteni képes a belépő cefrét. Ily hűtőkkel tehát a hűtővíz lehetőleg tökéletesen hasznosíttatik.(Pallas).<br /><br />Cefre-szivattyú<br />Arra szolgál, hogy a cefrét egyik tároló helyről a másik tároló helyre lehessen eljuttatni. Ezek a szivattyúk lehetnek, pl. dugattyús szivattyúk, centrifugál szivattyúk, gumilapátos szivattyúk, csavar szivattyúk, perszi szivattyúk, stb.<br /><br />Cegléd szépe<br />Régi fajta. Mathiász János nemesítette a Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével 1903-ban. Állami minősítést K. 73 (K=Kecskemét) jelű klónja kapott 1978-ban. A házi kerti termesztésben is ritkán fordul elő. Hosszúkás levelének csúcskaréja erősen kiemelkedő. A levél erek és a levélnyél más fajtával össze nem téveszthetően pirosak. A Chasselas után, szeptember derekától fogyasztható. Előnyei között említhetjük jó fagytűrését és átlagosnál jobb rothadás-ellenállóságát. Ezeken kívül termése jól szállítható, eltartható, tetszetős, bogyó színe ritka, feltűnő. Íze kellemes. Hátránya viszont viszonylag kis fürtje, alacsony terméshozama és egyes évjáratokban a bogyók egyenlőtlen színeződése. A Cegléd szépe a Chasselast még a házi kertekben sem képes helyettesíteni. Jelentősebb terjedésére a jövőben nem számíthatunk.<br /><br />Cejloni moszat<br />Az agar-agar másik neve. A borászatban laboratóriumi tenyészetek táptalajaként használják.<br /><br />Célzóvíz<br />Szeszes utal, mint ajzószer, pl. céllövéskor.<br /><br />Cementhordó<br />A dongafának megdráguása miatt a C.-k mindnagyobb jelentőséget nyernek. A C. azonban nem levén lyukacsos, a bor érlelésére nem alkalmas, másrészt azonban a bor nem is apad benne. A C.-kat jó kongó téglákból, vizhatlan mésszel falazzák, azután 1 rész vizhatlan mész és 2 rész homokból készült habarccsal bevakolják s végül 1 rész portlandcement és 1 rész finom homokból készített keverékkel gondosan kisimítják. A C.-t használás előtt meleg vizben feloldott borkővel ismételve bemeszelik, hogy falain borkősavas mészréteg képződjék, hogy a később beleeresztett bort v. mustot ne savtalanítsa. Még ez esetben is először csak savanyu, silány mustot kell tölteni a C.-ba. Később azonban vörös és fehér borok, törkölybor stb. készítésére, továbbá a borok keverésére előnnyel használható. A bor érlelésére azonban teljesen alkalmatlan. Tisztán tartására sok gond fordítandó.(Pallas).<br /><br />Centrifuga<br />A centrifugális erőt kihasználó borászati berendezés; szeparátor.<br /><br />Cerevisia / Kapcsolódó témakör/<br />Latin kifejezés , a. m. sör.<br /><br />C-foltos bagolylepke<br />A bagolylepke másik neve. Lásd ott.<br /><br />Cachaca<br />Brazília nemzeti italaként és az ezredvég egyik leghíresebb koktéljának, a Caipirinha-nak alapanyagaként ismert Cachaca a fehérrumhoz hasonlóan cukornádpárlat, de nem a nádcukorgyártás melléktermékéből, a melaszból készül, hanem magából a cukornádból. Ennek köszönheti a rumoknál semlegesebb és könnyebb ízét, amely lehetővé teszi, hogy a koktélkészítés sokoldalú alapanyaga legyen.<br /><br />Chalkanthit<br />Rézgálic másik neve. Lásd ott.<br /><br />Chablis<br />Franciaország egyik legkisebb borvidéke, a világ leghíresebb borvidékei közé sorolható. Csak Chardonnay-t termesztenek.<br /><br />Chambertin<br />(ejtsd: sambertén), szőllőhegy Vosne községben, Côte d'Or francia département dijoni arrondissementjában, innen szolgáltatják a C.-bort, mely a legfinomabb burgundi borok egyike.(Pallas).<br /><br />Champagne<br />Franciaország északkeleti részén ameddig a szem ellát piros szőlőtőkék sorjáznak: Pinot meunier és Pinot noir- a bor azonban, amelyet belőlük és Chardonnay-ból állítanak elő, már fehér Champagne. Kiváló pezsgő termőhely. Sajátos tecnológia a szőlőfeldolgozás során a Blanc de noirs=> fehéret a feketéből. Központi helyet foglal el Reims és Epernay. Az utóbbi évszázadokban a pezsgőgyártás felé tolódott el a hangsúly. Ismertebb pezsgőmárkák: Moet et Chandon; Cliquot; Pommery; Mumm; Heidsieck Monopol, Charles Heidsieck et Co.; stb.<br /><br />Champagner<br />Annyit tesz : pezsgő.<br /><br />Champagne-fleute (francia, ejtsd: sanpany-flőte):<br />Karcsú, hosszú szárú pezsgőspohár.<br /><br />Chaptal<br />Világhírű francia vegyész, később miniszter a borászat elkötelezettje. Plinius után Ő volt az első, aki a legterjedelmesebb és legjobb borászati munkát írta.<br /><br />Chaptalozás / chaptalizálás<br />Cukor hozzáadása musthoz (víz nélkül!), a borszesztartalmának növelése végett, Chaptal francia vegyész -Napóleon miniszterének - eljárása szerint.<br /><br />Chardonnay/ Fehér burgundi<br />A minőségi fehérborszőlő-fajták közül Magyarországon a második, harmadik legelterjedtebb fajta. Előkelő helyét az elmúlt egy-másfél évtized telepítéseivel érte el. A természetes fajtarendszerezés szerint a nyugati változatcsoportba tartozik. Francia származású fajta, de az egész világon ismerik, termesztik és kedvelik. Emiatt a "világfajta" megtisztelő névvel is illethető. Levele ép, nem tagolt. A vállöble nyílt és az öböl alját nem levéllemez határolja, hanem ér. Nálunk leggyakrabban szeptember második felében szüretelhető, közepes termőképességű. Termése többféle termék (minőségi bor, természetes csemegebor) előállítását teszi lehetővé. Bora sajátos fajtajelleges illatú és különleges zamatú, testes, kemény. A viszonylag magasabb savtartalmat finom savak alkotják. Fagytűrő képessége elfogadható. Hátrányos tulajdonsága a rothadásra való fokozott hajlama. Hazai, de még inkább világpiaci sikere a jövő fajtájává teszi. Itthon a Tokaj- hegyaljai borvidék kivételével minden borvidéken telepíthető fajta. Telepíthető klónjai: Chardonnay 75, Chardonnay 96 és a C. 116.<br /><br />Charry brandy ( Kapcsolódó témakör)<br />Borpárlat felhasználásával készített meggyalapú likőr. Ismert gyümölcslikőr, mely meggy- és cseresznyeléből készül. Jellegzetes ízű és illatú ital, alkoholtartalma 25v/v% körüli.<br /><br />Chartreuse ( Kapcsolódó témakör)<br />Régen a karthauzi kolostorokban készített likőrfajta. Francia gyógynövénylikőr, melyet ma is szerzetesek állítanak elő. Titkát csak hárman ismerik. Két változata ismert. A sárga édesebb, enyhén mentolos ízű (alk. 40%). A zöld szárazabb és erősebb (alk. 55%). Főként koktélalapanyag, de a franciák forrócsokoládéval vagy kávával isszák.<br /><br />Chasselas / Saszla / Fábián szőlője / Gutedel / Fendant / Schönedel<br />A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszőlő-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Franciaországban például a Chasselas a legfontosabb étkezési szőlőfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szőlő megnevezés. A Chasselas nemcsak az árutermelő, hanem a házi kerti szőlőtermesztésnek is kedvelt fajtája. Kettős hasznosítású, a szőlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik. Magyarországon a legjobb termőhelyei a Mátraaljai borvidéken találhatók. Különösen a gyöngyösi "ropogós" Chasselas iránt nagy a kereslet piacainkon. A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a Fehér chasselas ( Chasselas blanc) és a Piros chasselas (Chasselas rouge). Levelük teljesen azonos, szabályos 5 karéjú, a levéllemez széle a fonáka felé pöndörödik.<br />A fehér és piros szín fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetővé, növeli a fajta piaci értékét. Átlagos években már szeptember első felében fogyasztható. Szedési ideje hosszan kitolható, mert nem rothad, jól eltartható. Termőképessége közepes, de klónjai az alapfajtánál lényegesen többet teremnek. Ez utóbbiak azonban fürtfelépítésük miatt inkább bor, esetleg szőlőlé készítésére alkalmasabbak. Viszonylagos fagytűrése jó, megbízható fajta. Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel. Bora finom savösszetételű, nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag. Várhatóan a Chasselas a jövőben is megőrzi előkelő első helyét a magyar csemegeszőlő-fajta választékban. Telepíthető klónjai: Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60. Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.<br /><br />Château<br />1. Francia, ejtsd: sátó; a. m. kastély, vár. C. en Espagne, várak Spanyolországban, azaz légvárak, kártyavárak. C.-nak, magyarosan kástélyosnak nevezik még a színt játszó (siller) bort is.(Pallas nyomán).<br />2. Szőlőbirtok. Franciaországban kizárólag az Eredetmegnevezésű (AO) borokra alkalmazható. A bornak minden esetben egy valóságosan létező, hasonló nevű szőlőbirtokról kell származnia. Híres Chateau-k: Chateau Mouton Rothschild, Chateau Cissac, Chateau Lafite, Chateau Margaux, Chateau Latour, Chauteau Haut-Brion.<br /><br />Château-Lafitte<br />(ejtsd: sátó lafitt), uradalom Gironde francia départementban, Pauillac község mellett. Hires a borairól.(Pallas).<br /><br />Château-Margaux<br />(ejtsd: sátó márgó), kastély Margaux falunál 1915 lak., Gironde francia départementban, 22 km.-nyire Bordeauxtól. Róla kapta nevét a bordeauxi borok egyik faja.(Pallas.)<br /><br />Châteauneuf<br />(ejtsd: satonöf), számos helység neve Franciaországban. C.-du-Pape, falu Vaucluse départementban, a Rhône balpartján emelkedő dombon, 1095 lak., jó borokkal és a pápák egykori nyaralójának romjaival.(Pallas).<br /><br />Châteauneuf-du-Pape<br />Tulajdonképpen egy Rhône-vidéki vörösborfajta - 13 különféle változatból. A kis százalékban előállított fehérbor azonban mindenképpen figyelemreméltó minõségű: erős, fűszeres és tartalmas bor.<br /><br />Chaudeau<br />(franc. ejtsd: sodó) a. m. borhab, fehérbor, citromhéj, tojássárga és porcukor keverékéből csinálják, s a tüzön keverés közt hevítik, de felforrnia nem szabad, csupán a forrpontig emelkednie. Ha kész, azonnal tálalandó.(Pallas).<br /><br />Chenin blanc / Pineau de Loire<br />Valaha a fehérborokat termesztő fokföldi borvidék világhírnek örvendett. A legendás Constantia-t a 19. században minden más édes bornál szívesebben fogyasztották, és sosem hiányozhatott, az előkelő társaságok asztalairól. Ma a Chenin blanc a Francia Loire-völgy jellegzetes fajtája, a hegyvidéken a legmeghatározóbb fajta, amely a teljes bortermelésnek 30-%-átteszi ki, és forró nyár után is üde bor érlelhető belőle. A tõkéknek mindössze 5%-a kerül ki a Chardonnay és a Sauvignon blanc fajtákból. Roppant sokoldalú szőlőfajta; száraz asztali bor éppúgy készíthető belőle, mint édes borkülönlegesség. Kaliforniában is termesztik.<br /><br />Cherry / sherry<br />(ang., ejtsd: cserri) a. m. xereszbor.(Pallas).<br /><br />Chianti<br />Ejtsd: kianti, halmos (bor)vidék Olaszországban, Toscanaban, az Ombrone felső része, az Arbia, Greve és Ambra közt, Siena tartományban. Az egykor erdős vidéket olaj- eperfák és főképen szőlők fedik, amelyekből híres borokat szüretelnek. Fő vörös fajtái a Sangiovese, Brunello di montalcino, Prugnolo gentile, fehérek pedig a Trebbiano toscano, Fehér malvasia.<br /><br />Chicha / Kapcsolódó témakör/<br />(spanyol, ejtsd: csicsa), borhoz hasonló szeszes ital Dél-Amerika tartományaiban, melyet darált kukorica-mag feleresztése és erjesztése által nyernek; Formosa vidékén a rizsből is készítik. L. .még Bignonia.(Pallas).<br /><br />Chile<br />Chile a vörösbortermelés vezető országa, a szőlőtermés 40%-át mégis a fehérszőlőtőkék adják. A fehér fajták közül különösen a Semillon, a Sauvignon blanc és a Rizling népszerű, bár az utóbbi években a Chardonnay is egyre jobban terjedőben van. A chilei borvidék a fővárostól, Santiagótól délre eső területeken, mintegy 300 km-re terül el. Különösen a hűvösebb Casablanca környéke (Valparaiso tartomány) dicsekedhet jó fehérborokkal.<br /><br />Chopine<br />Francia folyadék-mérték Franciaországban = 0,465 l.<br /><br />Cigány / roma borászati szőlészeti szakszavak<br />A cigány/roma kultúrkörben elterjedt, és használatos szőlővel, borral kapcsolatos néhány szó:<br />· abroncs : cserko<br />· bor : mol<br />· hordó : durulyi<br />· korsó : khoro<br />· pohár : thatáj, tachtai<br />· szőlő : drákh, drághá<br />· szőlőkert : rez (Pallas nyomán).<br /><br />Cink hiány<br />A szőlő hiánybetegsége. Tünetek: nyár elején, a hajtáscsúcson a fiatal levélkék kicsik maradnak, érközi mezőik klorotikusan elszíneződnek,, de igen keskeny sávban a fő-, és a harmad-, negyedrendű erezet mellett zöld marad a levélszövet. a levelek alakja aszimmetrikus.<br /><br />Cinsault<br />Francia vörösborszőlő-fajta. Jó házasítási alap. Termesztik még Dél-Afrikában és Spanyolországban is.<br /><br />Cinzano<br />A leghíresebb piemonti vermutmárka. A Cinzano prémium vermouth édeskés frissítő ital, amely gyöngéden semleges, sajátos jelleg nélküli, de igen jó minőségű borból készül, ízét és jellegét pedig a különleges, gondosan válogatott (családi titokként kezelt) gyógynövények és fűszerek adják. Bianco - klasszikus vermouth, könnyű, finom aromájú, szalmasárga ital gyümölcsös, lágy, édeskés ízzel. Rosso - intenzívebb, átható aromájú, színe erős borostyánszín. Extra Dry - világos, tiszta színű, citrusos, száraz, frissítő ízzel.<br /><br />Ciprusi szőlő<br />l. Szőlő.<br /><br />Cirfandli / Zierfandler / Spätrot<br />Bizonytalan származású, a nyugati változatcsoportba sorolható fajta, amelyet Magyarországon csak a Mecsekaljai borvidék pécsi körzetében termesztenek. Helyi fajta. Levele kerekded, változatosan tagolt, a levél széle a fonák felé hajló, bronzos árnyalatú. Fürtje vállas, feltűnően tömött, bogyói világos pirosak. Sok tekintetben igényes, de egyes évjáratokban kiváló, különleges minőségű bor szűrhető belőle. A Pécs környékén élőknek várhatóan a jövőben is kedvenc fajtája marad. Ausztriában is kedvelt fajta.<br /><br />Ciró<br />A nehéz, testes ciró klasszikus dél-itáliai bor, a Giglioppo fajtából préselik.<br /><br />Citromsav<br />A bor egyik természetes szervessav alkotóeleme.<br /><br />Cladosporium cellare (régebben Rhacodium cellare)<br />Nemes pincepenész. Megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú pincében szaporodik el, ezzel jelzi a jó pincét. Link (növ.), fonálpenész, száraz növényrészeken s vén fán fekete-zöld, barna vagy fekete színű foltok, melyeket korompenésznek nevezünk.<br /><br />Clairet<br />Könnyű, világospiros bordeaux-i bor, vagy sötét rozé a bordeaux-i régióból, azokra a vörösborokra emlékeztet, amelyeket a középkorban Bordeaux-ból hajón Angliába szállítottak.<br /><br />Claret<br />A bordeaux-i típusú vörösborok angol megnevezése.<br /><br />Clairette<br />Ejtsd: klerett, egyéb nevei: Granolata, Blanquette de Limoux, Clairette de Limoux, Clairette di Nizza, Petit blanc. Igen kedvelt franciaországi szőlőfajta, melyet régebben főleg csemegeszőlőnek termesztettek. Ma a Rhone völgyében található nagyobb kiterjedésben. Tőkéje erős, igen buja növésű, fürtje középnagy, kúpos, kissé laza; bogyója kicsiny, hosszúkás, halaványzöld, nagyon édes, kellemes zamatú, későn érő. A tőalaktól a Clairette blanche-tól színe által elüt a rózsaszínű Clairette rose s a piros Clairette rouge. Clairette néven részint cseresznyelikőrt, részint könnyű fehér asztali bort neveznek Franciaországban. Leghíresebb bora talán a Clairette de Bellegarde.<br /><br />Clevner<br />Tramini egy másik neve. Lásd ott.<br /><br />Clos de Vougeot<br />Híres, fallal körülvett szőlőbirtok. Drága és ritka borok.<br /><br />Cobbler<br />Ejtsd: koblör; egy, Amerikából származó, Európában is meghonosodott hűsítő cukros borital, törött jégdarabokkal és narancs héjjal; szalmasszállal, szívószállal isszák. Legismeretesebb a Sherry-Cobbler.<br /><br />Cognac<br />Francia, borból főzött pálinka, mely nevét a francia Charente kerületbe eső Cognac várostül vette, mely a C.-gyártás és kereskedelem székhelye mintegy 200 év óta, mióta egyáltalán ezen szesz nagyban készül; az itt készülő legfinomabb C.-t fine champagne-nak nevezik, a második minőségü Château neuf, Blanzac, Angoulęme, Archiac stb.-ben nyert C.-t petit champagne-nak hivják, a harmadik minőségü C. fins bois, a legsilányabbat deuxiemes bois-nak nevezik. C. elnevezés alatt jön a kereskedésbe az armagnac is, melyet főleg a Gers kerületben főznek. A C.-t főleg a folle blanche és picpoul-blanc szőllőfajok borából készítik, melyet melegített erjesztő kamarákban teljesen kierjesztenek, s ha ezután a bor teljesen megtisztult, egyszerü üstökben kifőznek, oly módon, hogy az első lepárlásnál csak vodkát nyernek, s csak ez utóbbinak újból való lepárlása által nyerik az 55-60% szesztartalmu C.-t. Silány, ecetes, dohos stb. borokból C.-t főzni nem lehet. 1 hl. C. előállítására a bor szesztartalma szerint 5-8 hl. borra van szükség. A C. finom izét és jóságát az ászokolással nyeri, mely célból 4 hl. ürtartalmu hordókban (piece) legalább 4-5 évig ászokolják, a hordóban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna szinét is, ami annál sötétebb, minél tovább volt a C. hordóban. A C.-t magas ára miatt igen gyakran hamisítják, sőt közönséges, finom szeszből is készítik oenant-éter hozzáadása és karamellel való festés által. Most már hazánkban is több C.-gyár van, melyek jobb termékei igen jól pótolják a sokkal drágább francia C.-t.(Pallas).<br /><br />Cointreau<br />A Curacao egyik változata. Francia likőr, melyet narancshéjjal ízesítenek, enyhén kesernyés, édes likőr. Koktélokhoz gyakran használják, alkoholtartalma 40%.<br /><br />Colli<br />Olasz, a collo, csomag többes száma, darabok; továbbá bizonyos számú láda, hordó stb.<br /><br />Colombard<br />Szolidabb minőségű Franciaországban elterjedt fehér szőlőfajta, viszonylag élénk savakkal. Cognak környékén nagyobb területen található, kiváló párlási alapanyag.<br /><br />Colum<br />Latin a. m. szűrő, szűrő edény.<br /><br />Concord<br />Az USA-ban legjobban elterjedt vörös Labrusca-származék. Bora erősen „róka-ízű”.<br /><br />Conducat sanitati<br />Latin, a. m. váljék egészségére.<br /><br />Congius<br />A rómaiaknál folyadékmérték, magában foglalt 6 sextariust, s egyenlő volt 3,283 literrel; 8 congius = 1 amfora.<br /><br />Consubstantiatio<br />(középkori latin). A hittudomány körében használt kifejezés, jelentése: együttlényegülés, igy neveztetvén a lutheránus egyháznak az urvacsorai kenyérre és borra vonatkozó tana, szemben a katolikus egyház átlényegülési (transsubstantiotio) tanával.(Pallas).<br /><br />Cornas<br />Körzet a Rhône-völgy északi részében. A legszebb borokat itt kizárólag syrah-ból préselik.<br /><br />Cooler<br />Kevés alkoholt is tartalmazó, hűsítő ital.<br /><br />Coom<br />Ejtsd: kúm, régi angol űrmérték = 145,39 liter, néhány gyarmaton és az USA-ban 140,95 liter.<br /><br />Coppo<br />Régi űrmérték Olaszországban, nagysága a vidékek és megmérendő tárgyak szerint változott, igy Peimontban mint gabnamérték 2,876 lit. Luccaban mint olajmérték 96,326 lit. volt.<br /><br />C.O.S.<br />A bor három fontos tulajdonságának rövidítése. Color = szín, odor = illat, sapor = zamat. A "COS bor" elismerő minősítést jelent.<br /><br />Coyang<br />Űrmérték volt régen Németalföld kelet-indiai birtokain = 800 kulah = 3,303 hl.<br /><br />Couleur (francia, ejtsd: kulőr):<br />Színezőanyag, pl. karamell.<br /><br />Cök<br />néhol a. m. birság, bánatpénz. (10 frt a cöki vagyis büntetése, Tisza-Vid.) C. azonkivül sok vidéken az élesztő neve (német Zeug).(Pallas).<br /><br />"Créme de ?"<br />Krémlikőrök gyűjtőneve. A domináns ízt a név is tartalmazza. Alkoholtartamuk 25% körüli.<br /><br />Cremor tartari<br />Borkő, lásd ott.<br /><br />Crianza (nevelt bor)<br />Vörösborok esetében két teljes év érlelést igényel, melyből 6 hónapot tölt tölgyfahordóban, a további időt palackban. Fehér és rosé boroknak legalább egy naptári évet kell a pincészetben tölteni, amelyből 6 hónap a tölgyfahordóban történő érlelés.<br /><br />Cru<br />Francia eredetű szó, jelentése kiváló minőség.<br /><br />Cru Classé<br />Francia eredetű szó, jelentése : Kiemelkedő Termék<br /><br />Cujka<br />Román szilvapálinka.<br /><br />Cukor-sav arány<br />A must cukor- és savtartalmának aránya.<br /><br />Cukorfok<br />A szőlő cukortartalmának mérésére használt mérték. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a cukorfok, annál magasabb a bor minősége.<br /><br />Cukortartalom borban<br />Asztalibor-típusok cukortartalom szerint<br /> * Száraz asztali bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma:<br />a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy:<br />b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de<br />legfeljebb 9,0 g/l lehet.<br /> * Félszáraz asztali bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma<br />a) meghaladja 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy<br />b) meghaladja 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.<br /> * Félédes asztali bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de<br />legfeljebb 45,0 g/l.<br /> * Édes asztali bor<br />Az a bor melynek cukortartalma meghaladja a 45,0 g/l-t.<br />A tájborok típusai a cukortartalom szerint<br /> * Száraz tájbor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma:<br />a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy<br />b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a, borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalmát,<br />de legfeljebb 9,0 g/l.<br /> * Félszáraz tájbor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma<br />a) meghaladja 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy<br />b) meghaladja 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.<br /> * Félédes tájbor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de<br />legfeljebb 45,0 g/l.<br /> * Édes tájbor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.<br />Az m.t. minőségi borok típusai a cukortartalom szerint<br /> * Száraz minőségi bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma:<br />a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy<br />b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a, borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalmat, de<br />legfeljebb 9,0 g/l.<br /> * Félszáraz minőségi bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma<br />a) meghaladja a 2.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy<br />b) meghaladja a 2.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.<br /> * Félédes minőségi bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja a 2.2. szakaszban meghatározott értéket, de<br />legfeljebb 45,0 g/l.<br /> * Édes minőségi bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.<br />A m.t. különleges minőségű bor típusai a cukortartalom szerint<br /> * Száraz m.t. különleges minőségű bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma:<br />a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy<br />b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a bor borkősav g/l-ben kifejezett titrálható<br />savtartalmát, de legfeljebb 9,0 g/l.<br /> * Félszáraz m.t. különleges minőségű bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma:<br />a) meghaladja az 3.1. a) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy<br />b) meghaladja az 3.1. b) szakaszban meghatározott értéket, de legfeljebb 18,0 g/l.<br /> * Félédes m.t. különleges minőségű bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma meghaladja az 3.2. szakaszban meghatározott értéket, de<br />legfeljebb 45,0 g/l.<br /> * Édes m.t. különleges minőségű bor<br />Az a bor, amelynek cukortartalma 45,0 g/l felett van.<br /><br />Cukrozás<br />A must cukortartalmának növelése szacharóz (répacukor,nádcukor) hozzáadásával a nagyobb alkoholtartalom kinyerése végett. A bor cukrozása hazánkban tilos.<br /><br />Curacao<br />Narancslikőr, nevét a Curacao-szigetről származó keserű narancsról kapta. A Curacao mindig édes, több színváltozata ismert: világossárga, vörös, zöld és kék. Népszerű koktélalapanyag a változatos színvilága miatt, alkoholtartalma legalább 30%.<br /><br />Cuvée<br />Francia kifejezés, azonos fajtájú, vagy azonos termőhelyű borok házasítása. Más megközelítésben a pezsgő készítése során a másodlagos erjesztésre házasítással összeállított alapbor. A szakmájukat művészi szinten űző borászok gyakran "játszanak" különböző fajtájú, vagy más-más módon érlelt, de egymással harmonizáló borok keverésével. Az eljárás többféle lehet: akár már kezdettől fogva együtt erjeszthetik őket, de lehet csak az érleléskor házasítani a fajtákat. A házasítással egyrészt új ízeket hoznak létre, de szükség esetén az eljárás javít bizonyos hiányosságokon a savasság, az alkoholszint, a testesség vagy a zamat tekintetében. A házasított bort másként cuvée bornak is hívjuk; a cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint, csökkenő sorrendben fel kell tüntetni. Franciaországban különböző szőlőfajtából és/vagy termőhelyről készült borok megfelelő arányban való házasítása. Minimum 8,5 V/V% alkoholt tartalmaznak, és nem haladják meg a 15V/V%-ot.<br /><br />Czelna<br />Régen, Erdély-hegyaljának egyik legkitűnőbb bortermőhelye, mely a Telekiek birtoka is volt.<br /><br />Czigány-szőlő<br />A kökény másik neve.<br /><br />Czimentirozni<br />Idegen szó, jelentése: a hordó űrtartalmát jelentő számokat a hordóra sütni, magyarul: égetés.<br /><br />Czipka<br />Régies szóhasználattal a szőlőbogyó nyele, mely a kocsányon függ.<br /><br />Czirifánt<br />Régi fehér szőlőfajtánk. Más vidéken elterjedt nevei:<br />· Somlón: Czibifánt;<br />· Hont-Nógrád m.: Pozsonyik;<br />· Sopronban: Czirifánti;<br />Más nemesítők által használt nevei:<br />· Babó – österreicher Sylvaner;<br />· Burger – Ximenesia Cynobothis;<br />· Bronner – Sylvaner néven nevezi.<br />Aprófürtű, kisbogyójú, igen leves és édes szőlőfajta.<br /><br />Cyanosit<br />l. Rézgálic.<br /><br />Cynar / Kapcsolódó témakör /<br />Articsóka alapú keserű likőr, amely híg, sötétbarna színű. Főként aperitifként isszák, alkoholtartalma 16%.<br /><br /><br />„Cs”<br /><br />Csaba gyöngye<br />Stark Adolf békéscsabai vaskereskedő 1904-ben végzett magvetéséből származik. A fajta szülei a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály voltak. A világ egyik legismertebb fajtája. Szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelőző érési idejének köszönheti. A Csaba gyöngye kettős hasznosítású fajta. Állami minősítést 1956-ban kapott, fő árú fajta. Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyeződni. Levéllemeze a középső érre asszimetrikus felépítésű.<br />Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halvány sárgák. Kedvező évjáratban már július közepétől, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termőképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez előnyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képződött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytűrő képessége az átlagosnál jobb. Hibái között említhetjük, hogy csapadékos időben rothadásra hajlamos. Éretten termését a madaraktól és a darazsaktól alig lehet megvédeni, ezért szüretével nem lehet kivárni. Rosszul szállítható. Koraisága és kitűnő íze a házi kertek kedvelt fajtájává teszi. Sokan bort is készítenek belőle, amit már újborként lehet fogyasztani a későbbi szüret alkalmával.<br /><br />Csákánykapa<br />Kétágu kapa, mely különösen kemény, rögös, köves talaj megmívelésére alkalmas. Kertészek kisebb, a mezőn, erdők helyen való kapálásra vagy szőllőmívelésére nagyobb, hol szélesebb, hol keskenyebb águ C.-t szoktak használni. Ezt az eszközt másként karsztkapának is nevezik.(Pallas).<br /><br />Csap<br /> 1.Hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet.<br />C. a borászatban. A bor, sör vagy más folyadéknak a hordóból való leeresztésére szolgáló eszköz. A C. többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik. Igen jóka sárga rézből készített csapok is, feltéve, hogy azon részeik, melyek a borral érintkeznek, ónozva vannak, mert ellenkezőleg réz-rozsda (Grünspan) képződik bennök, mi a bort egészségtelenné teszi.(Pallas).<br /> 2.Szőlőtőkén a termésre visszametszett vessző.<br />C. a szőllőművelésben. A szőllőtőkéből kinőtt venyigéket v. még ősszel, de leginkább tavasszal, részben eltávolítják a tőkékről, részben pedig többé-kevésbbé visszametszik. Ha a tőkén maradt venyigét erősen visszametszik, ugy a visszamaradt venyigerészt C.-nak nevezik; ha az olyan rövid, hogy csak 1-2 szem (rügy) maradt rajta, akkor rövid C., ha ellenben 3-6 szem maradt rajta, akkor hosszu C. a neve. A csap szemeiből fejlődő hajtások hordják a fürtöket. Ősszel a fürtös hajtások megérnek (megfásodnak), venyigékké lesznek; ha most ezeket a venyigéket ősszel v. tavasszal visszametszük, akkor belőlük csap lett, s a tavalyi csapnak, mely a mostanit viseli, csercsap a neve.(Pallas).<br /><br />Csapalja<br />A kármentő Erdélyben elterjedt neve.<br /><br />Csapfúró<br />A fahordók csapnyílását, esetleg az akonát fúrták vele.<br /><br />Csaplár / csapláros / csaplárosné<br />A csárda, korcsma italmérője => korcsmáros.<br /><br />Csaplyuk<br />Az ászokhordók fenekén található nyílás, melybe a csapot ütik fejtéskor.<br /><br />Csapszék<br />A korcsma egyik szegletében rácsozattal elkerített hely, ahol a bort mérik, csapolják;- általában a korcsma.<br /><br />Csapszög<br />Régen azt a dugót nevezték így, melyet a csaplyukba ütöttek be.<br /><br />Csapocska<br />Régen így nevezték a csapot, ha 1-2 vagy 3 szemre metszették a vesszőt.<br /><br />Csántér<br />Lásd ászokfa.<br /><br />Csárda<br />Pusztai korcsma, rendesen helységek közelében vagy végében, utak mentén, állással. A magyar népnek útközben kedvelt pihenő és mulató helye.Borlelőhely<br /><br />Csáté<br />Schoenus nigricans ; régebben a szőlő kötözésére használt egyszikű növény.<br /><br />Csavar<br />A sajtó legfőbb része, néhány területen orsónak is nevezik.<br /><br />Cseber<br />folyadék-, főleg bormérték; kis C. (akó = 50 itce), öreg C. = 100 itce.<br /><br />Cseh boltozat<br />Pinceépítéskor használt boltozatépítési technika a cseh süvegboltozat, lásd Boltozat.<br /><br />Cseh borok<br />fehér és veres borok; a szőllő hasonlít a burgundi szőllőhöz, Prágától északra termelik. A legjobb fajtájuak a melniki piros piros borok és černošeki fehér borok, az előbbiek némi rokonságban vannak a burgundiakkal, az utóbbi inkább a jobb francia borokhoz hasonlít. A leitmeritzi, aussigi, chrudimi stb. borok is a jobb minőségüek közé tartoznak, de csak jobb években, melyek azonban elég ritkák. Lobositz vidékén még jó pezsgőt is készítenek. A leghíresebb vörös bor a labini. Évi bortermés mintegy 7500 hl.(Pallas).<br /><br />Cselédbor<br />Régebben a silányabb minőségű, többnyire a cselédek és napszámosok részére fenntartott könnyű bor (esetleg csiger vagyis törkölybor).<br /><br />Cser<br />l. Cserző anyagok.<br /><br />Cseresznye-szesz ( Kapcsolódó témakör)<br />A cseresznye erjesztése által a benne levő cukor szesszé változik át. Az igy nyert cefre lepárolása által nyert szeszt C.-nek nevezik. Svájcban, Franciaországban az erjedő cseresznyéhez 1/6 rész összetört cseresznyemagot adnak, miáltal a pálinka keserü mandolaizt kap.(Pallas)<br /><br />Csersavak<br />l. Cserzőanyagok.<br /><br />Cservessző<br />A szőllőmívelésben így nevezik a tőkén hagyott hosszabb - legalább 8-10 rügynyi - kétéves ágat, tehát a megelőző évben szállvesszőnek kikötött venyigét akkor, midőn a rügyeiből fejlődött hajtások már kiértek.<br /><br />Cserzőanyagok<br />Ezen elnevezés alatt oly vízben oldható, összehuzó izü anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldalait sötét szinüre festik és az enyvoldatokban csapadékot okoznak (Pallas).<div><br /><div><div>A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.</div><div>Képlete: C14H10O9 + 2H2O.</div><div>A csersav kifejezés a tölgyfa kelta nevéből ered, utalva az anyag eredetére, hiszen a tölgyfa fájában csersav található.[1]</div><div>A csersav különféle gubacsokban 50-70% mennyiségben található szerves (organikus) sav, amelyet úgy készítettek, hogy a felaprított gubacsot éter és borszesz elegyével tökéletesen kivonták, e folyadékot vízzel összerázták, és a különvált vizes réteget vízfürdőn bepárologtatták. Mesterségesen készíthető galluszsavból, ha azt ezüst-nitráttal oxidálják vagy ha arzénsavval főzik. A tiszta csersav színtelen, fénylő, alaktalan por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és vízben igen könnyen oldódik; alkohol nehezen oldja, éterben pedig oldhatatlan. Vizes oldata vas-kloridtól sötétkék színű lesz és enyvoldattal csapadékot ad. Sói igen nehezen állíthatóak elő; 210 °C-ra hevítve pirogallol képződik belőle. A csersavnak különböző izomerjei számos növényben találhatók, így a kávéban, teában, kínakéregben, katekuban stb. A bőr cserzésére és gyógyszerként használják. Szőlőben is megtalálható, a borkészítésben fontos szerepe van. Főleg vörösborok ízének-állagának fontos meghatározó tényezője, de kisebb mennyiségben fehér- és roséborokban is megtalálható. A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.</div><div>A magyarországi tölgyek közül éppen a nevét a cseranyagokról kapó csertölgy tartalmazza a legkevesebb cseranyagot. </div><div>( http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav).</div><br />Csemegebor<br />Legalább 15,0 legföljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített, nem természetes likőrbor.<br /><br />Csemegeszőlő<br />A csemegeszőlők főleg gyümölcsfogyasztásra nemesített szőlőfajták. Magyarországon termesztett fő csemegeszőlők: Csabagyöngye, Cardinal, Szőlőskertek királynője muskotály, Boglárka, Mathiász Jánosné muskotály, Kocsis Irma, Pölöskei muskotály, Cegléd szépe, Afuz Ali, Italia, Izbégi muskotály, Téli muskotály, Irsai Olivér, Favorit, Kozma Pálné muskotály, Chasselas, Pannónia kincse, Hamburgi muskotály, Attila, Narancsízű.<br /><br />Csendes bor<br />Szén-dioxidot nem, vagy alig tartalmazó bor.<br /><br />Cserebogár<br />(Melolontha vulgaris Fabr.), a lemezescsápnak (Lamellicornia) családjába tartozó bogárfaj, mely ápril végétől egész juniusig repül. Földbe rakott petéiből az ugynevezett pajorok v. csimaszok kelnek ki s ezek teljesen kifejlett állapotban 11 mm. szélesek és 40 mm. hosszuak. A báb 27-28 mméter nagy, sárgásbarna, mig a pete kendermag nagyságu és sárgásfehér szinü. A bogarak éjjel szoktak tömegesen repülni, de néha déli időben is repdesnek és eledelük felkeresésére nagyobb utakat is megtesznek. Különösen kedvelik a csr, tölgy- és jávorfákat, de néha ellepik nagy tömegekben a cseresznye- és szilvafákat s azokat leveleiktől teljesen lekopasztják. Nagy ritkán azonban megtámadják a repcét és másféle mívelt növényeket is. A bogarak petéiket mívelt földben vagy réti talajban 15-20 cm. mélységben rakják le, még pedig minden egyes bogár 12-30 petét egy csomóban, vagy legalább is egymáshoz közel. A pete lerakása után a nőstény elhal. A fiatal pajorok 4-5 hét mulva kelnek ki a petéből s az első évben egymás közelében tartózkodnak; eleinte a televényes földből táplálkoznak, később azonban már a gyengébb növénygyökereket rágják. Kedvező körülmények között már az első évben megnőnek s a sorvetésekben látható pusztításokat végeznek. A tél közeledtével oly mélyen vonulnak a földbe, hogy a szántáskor már nem akadnak reájuk, de tavasszal ismét feljebb jönnek s megkezdik pusztításaikat. Ugyanigy tesznek a második évben is, csakhogy pusztításaik már ekkor nagyobb mérvüek s ez aztán fokozódik egészen a 3-ik nyárig, a mikorra már többszöri vedlés után teljesen kinőttek és ősszel 1 m., sőt nagyobb mélységben is bebábozzák magukat és bogárrá változnak; azok a pajorok azonban, amelyek kisebb mélységben bábozták be magukat, már augusztus és szeptember hónapokban is kerülhetnek a földszinére. A rendes fejlődésnél a bábban nyugvó bogár csak a következő év tavaszán s igy születésétől számítva három év mulva hagyja el a föld belsejét. Igen érdekes az, hogy a cserebogarak nagy tömegekben hazánkban csak minden harmadik évben jelennek meg, mint azt dr. Horváth Géza nagy szorgalommal összegyüjtött statisztikai adatai igazolták.<br />A pajorok a legkülönfélébb növények gyökereivel táplálkoznak, de azért legnagyobb kárt a lenben és répában tesznek; érzékenyebb pusztítást végeznek e mellett még a gabonafélékben, kenderben, burgonyában, babban, káposztában és salátában, sőt még a gyümölcsfák fiatalabb gyökereit is elrágják. A faiskoláknak is veszedelmes ellenségei s nem egyszer tönkre teszik azokat. A C.-nak és pajorjának több természetes ellensége van. A C-kat a legkülönbözőbb madarak fogdossák és pusztítják, így nevezetesen a gébics-félék, de még a verebek is, amelyek különösen a bogarak potrohját fogyasztják el. A pajoroknak szintén több madárfaj ellensége van s különösen a varjak és csókák, de legnagyobb pusztítóik a vakondok és sündisznók. Eme természetes ellenségek azonban mind nem elégségesek arra, hogy a C-k és pajorok számát észrevehetően csökkentsék s igy az embernek is közbe kell lépnie. Legbiztosabb irtási eljárás a bogarak összeszedése, amit kora reggel v. borus időben a fák megrázásával eszközölhetünk. Ezen eljárást már több államban megkisérlették; igy 1877-ben Csehországban 650 ezer liter C.-t és pajort szedtek össze, amelyért 16 frton felül fizettek. Nálunk 1876. évre javaslatba hozták volt, hogy egy pozsonyi mérő C.-ért 1 frt 50 kr. s egy hektoliterért 2 frt 44 krt fizessenek. Egy másik faja a C.-nak a Melolontha hippocasthani Fabr., amely az előbbinél kisebb s attól szinben is eltér, de életmódja azonos.(Pallas)<br /><br />Cserebogarak<br />e kifejezés alatt a lemezescsapu (Lamellicornia) több nemét foglalják össze. Ilyenek a Melolontha Fabr., Rhizotragus Latr. és Polyphylla Harris nemek és fajai. A Melolontha fajait l. Cserebogár alatt. A Rhizotragus fajait hazánkban általában Szentgyörgybogaraknak nevezik, melyek közül az egyik, a tulajdonképeni Szentgyörgybogár (Rhiz. solstitialis l.) félakkora mint a cserebogár, világosbarna szinü, hossza 15-17,5 mm. Röpülési ideje május végétől julius elejéig tart. Pajorja és bábja a cserebogáréhoz hasonlít, de csak félakkora s az utóbbit némely vidéken szántáskukacnak is nevezik. Életmódja azonos a cserebogáréval. Ehhez hasonlítanak a Rh. assimilis Hbst. és Rh. estinus Ol. fajok is, amelyek hazánkban szintén közönségesek. A Polyphylla egyetlen faja a fullo L., melynek magyar neve csapó- v. kalló cserebogár; testhossza 34, szélessége 18 mm.; szárnyfödője fényesbarnásan v. feketén tarkázott; fején két fehéres vonal huzódik végig; torkát hamvas szinü, apró szőrök nőtték be s ezek egy középsávot s több nagyobb foltot képeznek; szárnyfedőin foltosan álló fehér pikkelyszőrök emelkednek, hasa hamvas szinü. Május végén és juniusban röpül. Lárvája a cserebogár pajorjához hasonlít, de annál sokkal nagyibb, 8 cm. hosszu és 1 cm. vastag. Kiválóan a homokos talaju vidékeken tenyészik, igen sok van p. Pestmegyében. A kifejlett bogár a fák és cserjék leveleit rágja, mig pajorjai a takarmánynövények s az akácfa-csemeték gyökereiben tesznek károkat.(Pallas).<br /><br />Cserény<br />A tannin régebben elterjedt neve.<br /><br />Cserdék<br />A csersav régies neve.<br /><br />Cserpák<br />Fából készített nyeles víz-, bormerítő.<br /><br />Csersav<br />A must és a bor egyik cserzőanyaga. A fanyarság egyik meghatározója.<br /><br />Cserszegi fűszeres<br />Keresztezéses nemesítésétől kezdve (1960) két évtizedes vizsgálat után 1982-ben kapott állami elismerést. A Keszthely melletti Cserszegtomajon nemesítette Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Tramini keresztezésével. Rövid sikeres pályafutása több előnyös tulajdonságának köszönhető. Mindenhová elkerült, ahol a Traminire, vagy más illatos fajtára igény jelentkezett. Levele sok tekintetben hasonlít a szülő Irsai Olivér leveléhez, de annál simább felületű, kevésbé hólyagos és fényesebb. Levélnyele és a szártag pirosas árnyalatú. A bogyók húspiros színűek. Termése általában szeptember első felében érik, de szüretelésére szinte mindig szeptember végén kerül sor. Könnyen túlterhelhető, ezért a metszésnél kíméletesen kell terhelni. Ügyelni kell kondicionális állapotára is. Fagytűrő képessége és rothadás-ellenállósága az átlagosnál jobb, sőt esetenként kiemelkedő. Bora feltűnően illatos, zamatokkal teli, de szinte mindig kemény marad. Ezt gyakran hátrányként emelik ki, kedvezőtlen savösszetételével együtt. Ezzel együtt kitűnő házasítási alapanyag. Jó tulajdonságai miatt a jövő ben is termesztésre érdemes. Mérsékelt terheléssel és jó beéréssel minőségi bort terem. Klónozása megkezdődött, de elismert klónjai még nincsenek.<br /><br />Cservessző<br />A metszéskor a tőkén hagyott hosszú csapot nevezték így régen, Érmelléken.<br /><br />Csiger / csige / csügör /lőre<br />A vízzel kiáztatott szőlőtörköly levéből erjesztett, borszerű ital. Csiger, csigér (némely vidéken csigere, csingér, csügör, alkalmasint metaforával lett a savót jelentő német Zieger szóból), ugyanazt jelenti, amit a lőre (l. o.): a Balaton vidékén törkölyre töltött s kisajtolt vizet.<br /><br />Csillag-boltozat<br />Pince építésekor hasznélt boltozat típus. l. Boltozat.<br /><br />Csin / ontora / bütü<br />A hordódongákon a fenék beillesztésére szolgáló vájat, máshol a kiálló rész, amit Erdélyben bütünek neveznek. Ez hordódongáknak a párkánya, mely a fenék befoglalására szolgál; némely vidéken ontorának nevezik.<br /><br />Csinrovás<br />A hordócsin bemetszésének művelete a csínmetsző-gyaluval.<br /><br />Csipkeszőlő ( Kapcsolódó témakör)<br />Az egres másik neve.<br /><br />Csipkézet<br />A szőlőlevél fogait nevezik így.<br /><br />Csiri csuri<br />A név és a fajta eredete bizonytalan. Főként Buda környékén jelenleg is termesztett csemegeszőlő-fajta. Egykor, de még ritkán ma is szellős présházakban, kamrákban fürtjeit felkötözve tárolták télire. Levele a tölgyfáéra emlékeztet, sima felületű, csipkés levélszélű. Fürtje elég nagy vállas és tömött. A bogyók borostyán színűre színeződnek. Későn, október első felében érő fajta. Termése magas savtartalmú. Sok másodtermést nevel. Jól eltartható, választékbővítő fajta.<br /><br />Csobán / csutora/ csobánk<br />Csobány (néhol csobánk), nagy kulacs, vagyis csutora (a szláv nyelvekben is megvan).<br /><br />Csobolyó / csobolló / csoborló<br />Hordozható, lapos hordócska. Ivóedény. az Alföldön régebben használatos kifejezés (Gömör, Torna); Sopron megyében csobolló, csoborló, - török eredetű szó) a. m. nagy, lábas kulacs, vagyis csutora. Szíja, lánca, kallantyúja is szokott lenni, hogy vállon vihessék v. fölakaszthassák. Rendesen mezei munkások használják s vizet, de bort, pálinkát is tartanak benne. - «Bort ez csobolyóban, az kecsketömlőben, kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben». Arany: Toldi 2. ének.<br /><br />Csóka-szőlő<br />A kökény egy másik elnevezése.<br /><br />Csókaszőllő<br />Másnévén cigányszőlő. Eredeti magyar szőlőfajta, mely sötétkék színű, majdnem fekete fürtjeitől kapta nevét; hazánkban mindenütt el volt terjedve s néhol Vadfeketének hívták. Tőkéje erős, levelei igen nagyok, kerekdedek, fürtje középnagy, hosszúkás, hengeralakú; bogyói középnagyok, gömbölyűek, későn érők; bora nem valami jó, de tartós és szép sötét színű. Rövid metszést kíván.<br /><br />Csomorika (Tévesen Juhfark)<br />Baranyában elterjedt fehér szőlőfajta. Régebben főleg mint pezsgőalap volt jelentős. Tulajdonságai alapján hasonlít a Juhfarkra, s talán az Ezerjóra. Jó évjáratokban igazán jó bort ad.<br /><br />Csongrádi borvidék<br />A Csongrádi borvidék szőlőtermesztésének több sajátos, a hegyvidéki termeléstől eltérő vonása van. A Duna-Tisza közének talaja többnyire dunai eredetű meszes homok (kivéve a Csongrád - Kőrös környéki kötöttebb öntéstalajt, a tiszai lösz eredetű fekete földeket), mely különböző vastagságban telepedett az altalajra, néhol vékony rétegben fedi, máshol pedig több méteres buckákat alkot. A vízzáró altalajnak a felszíntől való távolsága szerint a talajvíz 3-6 m-re található. A mélyen gyökerező szőlőtőkék - az utóbbi évek aszályos időszakai ellenére is - fel tudják venni a talajvizet. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények, de a borvidéken találhatóak kedvezőbb adottságú talajtípusok is.<br /><br />Couderc<br />Más néven: Couderc 503 ; Százszoros; régi direkttermő fajta.<br /><br />Csöbör / cseber 1<br />Egyfülű, vödör alakú edény. Űrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter.<br /><br />Csöbör 2<br />(ném. Balje, ol. baja, ang. halftub), viztartó, kádicska, alakra nézve csaknem olyan mint egy a közepén kettéfürészelt hordónak fele része; vannak azonban a hajón nagyobb és kisebb csöbrök is, melyek részint a fedélzetmosásnál a szivattyúzott víznek felfogására használtatnak, melyből azután kisebb edényekkel vizet merítenek, részint pedig lövések alkalmával az ágyuütegeknél azon célra szolgálnak, hogy bennük káli-szappanvizet készítsenek, melybe a törlősüveget mártják. Ez utóbbi C. hosszudad alaku.(Pallas).<br /><br />Csökkentett alkoholtartalmú bor<br />Csökkentett alkoholtartalmú borok, olyan borból készült italok, amelyek a bortörvény előírásaiban szereplő bor fogalmának nem felelnek meg, azonban gyárthatók és forgalmazhatók, ha az alkohol csökkentés során a bor térfogatcsökkenése a 25%- ot nem éri el, továbbá:<br />- borból, az alkoholtartalom csökkentésére kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók,<br />1. az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel.<br />A védett eredetű és a m.t. különleges minőségű bor felhasználása csökkentett alkohol-tartalmú bor készítésére tilos.<br />- a készítés során az alkoholtartalom csökkentésére folyékony szén-dioxidos<br />extrakció is alkalmazható,<br />- az alkoholtartalom legalább 0,5% vol és legfeljebb 4,0% vol legyen.<br />- a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.<br />A palack tartalmát jelölő címkén a gyártónak és a forgalmazónak a termék sajátosságára utaló információt, „Csökkentett alkoholtartalmú bor,” írásmódjában azonos módon, színnel és betűnagyságban úgy kell megadnia, hogy a többi információtól eltérjen, feltűnő legyen.<br /><br />Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital<br />Habzó italok, amelyek, erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készülnek az 2. pont előírásaiban leírt csökkentett alkoholtartalmú borból, ha a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:<br />- az alkohol eltávolítására, kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;<br />- az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel; A védett eredetű és az m.t. különleges minőségű bor felhasználása csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital készítésére tilos.<br />- a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;<br />- az alkoholtartalma legalább 0,5% vol és legfeljebb 4,0% vol legyen;<br />- a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén a gyártónak és a forgalmazónak a termék sajátosságára utaló információt „Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” írásmódjában azonos módon, színnel és betűnagyságban úgy kell megadnia, hogy a többi információtól eltérjen, feltűnő legyen.<br /><br />Csömöszöl / csomosol/ csomiszol/ csomiszlózik<br /> 1. A szőlőszemeket sajtolás előtt összezúzza.<br /> 2. nyomkod.<br /> 3. A törkölykalapot az erjedő lébe meríti.<br /><br />Csuma / csima<br />A szőlőkocsány népies megnevezése.<br /><br />Csupor<br />Bögre, cserépedény.<br /><br />Csurgó<br />A szőlősajtó azon része, melyen a must kicsorgott.<br /><br />Csutak<br />A dongakészítésnél a nyers dongák v. falak neve, midőn azok hasítás után még csak szélességre és hosszúságra, de még nem vastagságra vannak kialakítva.<br /><br />Csutora<br />Kulacs.<br /><br />Csücskös<br />(növ., angularis, angulatus vagy angulosus), a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak. P. az Aspidium angularén.(Pallas).<br /><br />Cuartilla<br />Volt spanyol űrmérték, folyadékokra 4 liter, száraz tárgyakra 13,7 liter.<br /><br />Cuartillo<br />1. Régi spanyol rézpénz = 6 fillér;<br />2. Űrmérték, száraz tárgyakra 1,156 liter, folyadékokra 0,504 liter.<br /><br />Cuddy<br />Arab folyadékmérték = 7,57 l.<br /><br />Cukor<br />Minden olyan kristályos vagy nem kristályos, növényi anyagokból kivonható testet, mely vizben oldható és melynek vízoldata édes ízü, cukornak nevezünk. E testek színe fehér, melegítve megbarnulnak és nem illók.(Pallas).<br /><br />Culleus<br />(lat.), nagy bőrzsák, tömlő, a legnagyobb űrmérték, mely a rómaiaknál dívott = 20 amforával. Ezzel számították a szőlőhegyek termését, a borvásárlásoknál az árakat. 525,26 liter volt a tartalma. - Szüleik gyilkosait ilyen C.-ba bevarrták és vízbe fojtották.(Pallas).<br /><br />Cupa / kupa<br />l. Kehely.<br /><br />Cuprum<br />(lat.), réz (l. o.).<br />Curaçao<br />Azon narancshéj, melyből a C. v. Curassao néven ismeretes kitünő likőrt készítik Hollandiában. (Pallas).<br /><br />Csűrölés / zurbolás<br />A borkezelő anyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik.</div></div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-33451586933497347362011-01-13T00:46:00.000-08:002011-01-13T02:59:43.641-08:00SZIMPATRIKUS BOTRYTIS CINEREA<div><b><span class="Apple-style-span" >SZIMPATRIKUS BOTRYTIS CINEREA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA</span></b> </div><div><br /></div><div>SÁNDOR ERZSÉBET 1, FEKETE ÉVA 2, FEKETE ERZSÉBET 2, ÁRNYASI MARIANN 1és KARAFFA LEVENTE2 </div><div>1 Debreceni Egyetem, Agrár és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen </div><div>2 Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen </div><div><br /></div><div>A Botrytis cinerea (teleomorf: Botryotinia fuckeliana) polifág kórokozó gomba, mely több mint </div><div>200 növényt képes megtámadni. Napjainkban a Botrytis cinerea-t fajkomplexnek tekintik, amin belül I és II csoport különíthetı el több gén szekvenciájának összehasonlító elemzése alapján. </div><div><br /></div><div>Eddigi tanulmányok alapján a II csoportba tartozó B. cinerea van döntı mértékben jelen a </div><div>fertızött növényekrıl származó mintákban. A II csoporton belül szignifikáns különbségek voltak </div><div>kimutathatóak eltérı gazdanövényekrıl származó B. cinerea populációk összehasonlításakor </div><div>Franciaországban, míg Tunéziában nem találtak ilyen összefüggést különbözı termesztett </div><div>növényekrıl származó populációk elemzésekor. </div><div><br /></div><div>Vizsgálatainkban 2007-2009 során a Benedek gyümölcsfarm (Nagyréde) területérıl szamóca és málna gazdanövényekrıl származó II csoportba tartozó B. cinerea populációkat hasonlítottunk össze különbözı molekuláris markerek segítségével. Kiszámítottuk a standard populációs paramétereket az ADP-ATP transzlokáz és a nitrát reduktáz gének PCR-RFLP adatai, öt miktoszatellit marker (Bc2, Bc3, B6, Bc7, Bc10) fragment analízise és az MSB1 miniszatellit szekvencia adatai alapján. Meghatároztuk továbbá a populációk elkülönülését jelző differenciáltsági indexet (Gst) és a génáramlás becsült mértékét. </div><div>Eredményeink alapján az eltérı fenológiájú gazdanövényeken előforduló gombapopulációk </div><div>között elkülönülés figyelhetı meg. </div><div>Jelen kutatás az NKTH A2-2006-0017 és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (Sándor Erzsébet, </div><div>Fekete Erzsébet és Karaffa Levente) támogatásával készült.</div><div><br /></div><div>forrásom a <a href="http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf">http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf</a></div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-27772702371195833312011-01-13T01:20:00.000-08:002011-01-13T02:53:48.057-08:00A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS<div><b><span class="Apple-style-span" >A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS (APROCEROS LEUCOPODA TAKEUCHI, 1939) </span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" >MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON </span></b></div><div><br /></div><div>CSÓKA GYÖRGY1 MIKULÁS JÓZSEF2 STEPHAN BLANK3 és VÉTEK GÁBOR 4 </div><div>1 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdıvédelmi Osztály, Mátrafüred </div><div>2 FVM Szılészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét </div><div>3 Senckenberg Deutsches Entomologisches Institut, Müncheberg, Németország </div><div>4 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapes</div><div><br /></div><div>Az elmúlt két évtizedben növekvı számban jelentek és telepedtek meg Magyarországon olyan </div><div>fásszárúakon élı herbivor rovarfajok, melyek tömegszaporodásra, ezáltal pedig jelentıs </div><div>kártételekre is képesek. Ezek egyik legújabb példája a kanyargós szillevéldarázs (Aproceros </div><div>leucopoda Takeuchi 1939). A 2008-ban sikeresen kinevelt példányokat Stephan Blank </div><div>azonosította. </div><div><br /></div><div>A fajt eredetileg Japánban írták le, de Kínában is honosnak tekinthetı. Európából az elsı, </div><div>fényképfelvételek alapján egyértelmően bizonyító értékőnek tekinthetı adat 2003-ból származik. </div><div><br /></div><div>Kártételét 2006-ban Baja, 2008-ban pedig Pusztaszer és Kecskemét környékérıl, illetve </div><div>Budapestrıl jelezték. Ma már az ország számos pontjáról (elsısorban a Dunától keletre) ismert </div><div>elıfordulása. Európában számos helyen szintén megtalálták (Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna). Egyelıre nem ismert, hogy mikor és milyen útvonalon jutott el </div><div>kontinensünkre. </div><div><br /></div><div>Preferált tápnövénye a pusztaszil (Ulmus pumila), de mezei szilen (Ulmus campestris) és hegyi szilen (Ulmus glabra) is megtalálták. Szőznemzéssel szaporodik, a fajnak csak nőstényei ismertek. </div><div><br /></div><div>Évente 4 nemzedéke is kifejlıdhet. A talajban, gubóban telel. A nıstények áprilistól </div><div>szeptemberig repülnek, petéiket a levélszegélybe süllyesztik. A kikelı lárvák jellegzetes, </div><div>kacskaringós vonalban haladva rágnak, innen a faj magyar elnevezése is. A tömegesen jelenlévő lárvák 50-100%-os rágást is okozhatnak, csak a levelek fıerét hagyják vissza. A lerágott hajtások újrahajtanak, de ki vannak téve a téli elfagyás veszélyének. </div><div><br /></div><div>A faj természetes ellenségeként Magyarországon két poloska fajt (Arma custos és Dryophilocoris flavoquadrimaculatus), az aranyszemő fátyolkát (Chrysoperla carnea) és az Itoplectis alternans nevő fürkészdarazsat sikerült azonosítani. </div><div>Várhatóan a faj tovább fog terjeszkedni Európában, helyenként és idınként pedig érzékeny </div><div>károkat is fog okozni.</div><div><br /></div><div>forrásom a <a href="http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf">http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf</a></div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-39457005901582548352011-01-13T01:22:00.000-08:002011-01-13T01:33:36.071-08:00Újtípusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában<p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Lőrincz György</b></p><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Újtípusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában</b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1997. - Ph.D összefoglaló</b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "></div><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A modern borászat egyik kihívása kétségkívül a különleges érzékszervi jellegű, fiatalon fogyasztásra kész vörösborok készítése. Tapasztalataim szerint a szénsavatmoszférás technológia alkalmas erre ill. segítséget nyújthat az ilyen típusú borok készítéséhez.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A szénsavmacerációs eljárás a szőlő számos fontos összetevőjének megváltozását eredményezi, miáltal a végtermék különleges organoleptikus jellegének kialakulását segíti elő.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A szénsavatmoszférás borkészítés első fázisa alatti vizsgálatok mélyreható összetételbeli változásokat mutatnak. Egyes savak bomlása és más savak képződése egymás mellett van jelen, és a résztvevő komponensek különböző metabolikus útvonalakon hasznosulnak.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Az MC-kezelés jól elősegíti a vörösboroknál világszerte kívánatos, bársonyos karakterhez szükséges savösszetétel kialakulását. </b>A savátalakulás folyamatában egyaránt részt vesz az anaerob metabolizmus és a tejsavbaktériumok általi biológiai almasavbomlás. Ez utóbbi feltételeit az anaerob metabolizmus kedvezően befolyásolja. Nő a pH ill. kedvező tápanyag-összetétel alakul ki. Így a mikrobiológiailag kedvező körülmények között a biológiai almasavbontás folyamata gyorsan beindul és teljes mértékben végbemegy.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A szénsavmacerációnál alkalmazott hőmérséklet meghatározó faktor. Az almasav degradációja 30 °C körüli macerálás során igen jelentős (40-50 %), míg alacsonyabb hőmérsékleteken kisebb mértékű. Az almasav mellett a citromsav is metabolizálódhat. (Ez magasabb hőmérsékleten szintén nagyobb intenzitást mutatott.) Emellett borkősav valamint más szerves savak (pl. fumársav, borostyánkősav; shikimisav) tekintetében is igen változatos átalakulásokat tapasztaltam.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Mint utaltam rá a szénsavatmoszférás technológia során már az első (fermentációs) fázis kezdetén jelentós savösszetételbeli változás indul meg, míg a héjon erjesztésnél inkább az erjedési folyamat végén történik módosulás. a savtartalomban. Ekkor — általában tejsavbaktériumos beoltás hatására — indul meg a biológiái almasavbontás folyamata. Ezen folyamat gyors és biztonságos megvalósítása komoly figyelmet kíván a borász részéről.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Szénsavatmoszférás borkészítést alkalmazva jelentősen megkönnyíthetjük a biológiai almasavbontás folyamatát és korábbi savstabilitást érhetünk el a borokban.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A technológia nagyszerű lehetőség a borász kézében, hogy természetes módon, céljának megfelelően alakítsa ki a kívánt bortípus savtartalmát és savösszetételét.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A borkészítés folyamata hosszabb a szénsavatmoszférás borkészítés esetén (az első fermentációs fázis 7-10 nap, majd az alkoholos erjedés 6-8 nap), mint a hagyományos héjonerjesztésnél. Ennek lehet szerepe abban is, hogy esetenként magasabb illósavtartalom képződhet az MC-technológiával készült borokban, mint a héjonerjesztett vörösborokban. <b>Nagyon fontos tehát a szénsavatmoszférás borkészítés során a gondosság, a higiénia, az anaeróbiózis szigorú fenntartása, mellyel biztosíthatjuk a káros mikrobiológiai folyamatok elleni védelmet.</b></p><p class="MsoBodyText" style="text-align: left; line-height: normal; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az MC-technológia során egyszerre több folyamat is működik, melyek különféle módon járulnak hozzá az etanol képződéséhez és a jelenlévő fázisok közötti megoszlásához. A szőlő betöltése során képződő törődés-mustban alkoholos erjedés indul. Ez a spontán élesztőflóra ill. a folyamat irányítását célzó tudatos élesztős beoltás eredménye. Az alkoholos erjedés "meleg" macerálás (30 °C) során intenzívebb, mint alacsonyabb hőmérsékletű macerálás esetén. A folyamat során képződött etanol más illókomponensekkel együtt a tartály gőzterében is megjelenik. Az anaerob metabolizmus a bogyók belsejében az almasav etanollá történő átalakulását eredményezi.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A gőztérben lévő szőlőbogyókban az anaerob kezelés hatására sokrétű metabolizmus indul be. Ez részben kiváltja a bogyók héjszerkezetének degradálódását, miáltal a gőzteret alkotó komponensek a bogyók belsejébe diffundálhatnak. Így a bogyók belsejében enzimatikus úton képződött etanol mennyisége a bediffundálódó etanol hatására jelentősen megnövekedik. Vizsgálataimban egyes tételeknél az első fázis végén mért etanoltartalom a 6-8 v/v%-ot is elérte, különösen hosszabb macerálási időtartamot alkalmazva.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A szénsavmacerációval készült présborokban általában nagyobb etanoltartalom képződik, mint a színborokban.</b> Ez a sajátos cukor és alkohol megoszlás eredménye.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az etanol mellett más illókomponensek is bekerülnek a szőlőbogyókba, melyek feldúsulásukkal elősegítik a készülő bor illatintenzitásának növekedését és egy gyümölcskarakterű jelleg kialakulását.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Elsősorban az észter-típusú vegyületek jelentek meg nagyobb mennyiségben a szénsavatmoszférás módon készült borokban (pl. etil-dodekanoát etil-dekanoát, etil-laktát, dietil-szukcinát, stb.), azonban egyes elsődleges aromakomponensek, terpénalkoholok mennyiségi növekedése is megfigyelhető volt.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Határozott eltérést tapasztaltam a C<sub><span>6</span></sub>-komponensekben is. A hexanol és a 3-hexén-1-ol mennyisége szinte valamennyi kezelt tételnél csökkent.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kontroll héjonerjesztett borokban a C<sub><span>6</span></sub>-komponensek mellett egyes alkoholok mennyisége volt jelentősebb; mint pl. a <span>b</span>-feniletil-alkohol.<br /></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A szénsavatmoszférás kezeléssel készült borok kevesebb metanoltartalommal rendelkeztek, mint a héjonerjesztéssel készült kontroll borok. </b>A hőmérséklet a metanol képződését is befolyásolta. Hideg szénsavmacerálás során kevesebb metanol képződött, mint magasabb hőmérséklet alkalmazásakor. A présborok általában kevesebb metanoltartalommal rendelkeztek, mint a színborok. A héjonerjesztéssel, valamint az MC kezelést követő utólagos héjonerjesztéssel készült borokban magasabb metanoltartalom volt mérhető.<br /></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Az irodalmi tapasztalatokhoz hasonlóan a szénsavatmoszférás kezelés a présborokban alacsonyabb glicerin mennyiséget eredményezett a héjonerjesztett borokhoz képest. </b>Az értékesebbnek tartott szénsavatmoszférás technológiával kapott présborok glicerintartalma kevesebb volt, mint a színboroké.<br /></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Figyelemre méltó eredmény (1995-ös kísérlet), hogy a szénsavatmoszférás úton készült újborok nagyobb mennyiségben tartalmaztak rezveratrolt, mint a héjonerjesztéssel készült bor. </b>A rezveratrol legnagyobb hányada a szőlő héjában és a kocsányában található. Feltételezhető, hogy ennek az egészség szempontjából kedvező hatású komponensnek a borban történő feldúsulására hatással lehet e speciális szőlőfeldolgozási módszer, hisz itt teljes szőlőfürt macerálásáról van szó. Ennek igazolása további tanulmányozást igényel.<br /></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A borok fenolos összetevőinek alakulását jelentősen befolyásolja a szőlőfajta adottsága és érettségi állapota (évjárat) mellett az alkalmazott feldolgozási módszer.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A szénsavatmoszférás technológia alkalmazása a kontroll, héjonerjesztéses bortól eltérő fenolos összetételt eredményez. </b>Több éves tapasztalat, hogy a normál, 7-8 napos szénsavmaceráláskor a technológia során képződő kisebb mennyiségű színlé borai nagyobb összes polifenoltartalommal rendelkeznek, mint a prés illetve a kontroll borok.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A vörös színanyag, az antocianintartalom szempontjából, a színborok általában gazdagabbak, mint a présborok és olykor a héjonerjesztett borokban mért értékeket is meghaladják. A barnulási folyamatokban szerepet játszó leukoantocianin és katechin mennyisége általában jóval nagyobb a színborokban, mint a présborokban és a kontroll borokban. A színborok nagyobb színintenzitással és ugyancsak nagyobb színárnyalat értékkel rendelkeztek, mint a présborok.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Érettebb szőlőalapanyagot használva az egyes fenolos komponensek mennyisége nagyobb mértékben jelentkezik a présborokban.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A hosszabb (14-20 napos) szénsavmacerálás jelentősebben fokozza a fenolos összetevők, így az antocianin-, katechin-, leukoantocianintartalmakat az MC borokban. A hosszabb maceráció erőteljesebb extrakcióhoz vezetett a színt befolyásoló anyagokat illetően. Ezek a borok magasabb színértékűek, mint a rövidebb M-időtartammal készült borok.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Egyes szénsavmacerált, tételek (pl.1995-ös kísérlet) színintenzitása igen figyelemre méltó, mely részben a jól beérett alapanyagnak és az alkalmazott hosszú macerálásnak köszönhető.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A hosszabb időtartamú szénsavatmoszférás kezelés tartalmas vörösborok készítését teszi lehetővé.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A hideg szénsavatmoszférás technológia borai alacsonyabb fenolos anyagmennyiségekkel rendelkeztek, mint a kontroll ill. mint a klasszikus (30 °C) MC-borok. Itt az anaerob metabolizmus, a héjszerkezet degradációja kisebb mértékű, miáltal a színt és a zamatot jelentősen befolyásoló anyagok héjból történő kioldódása visszafogottabb. A hideg MC esetén is a színlevek (nagyon korlátozott mennyiségben képződik( voltak a gazdagabbak összes polifenol ,, leukoantocianin- és katechintartalomban a préslevekhez viszonyítva.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Az utólagos héjonerjesztés a hideg szénsavatmoszférás kezelés követően különösen előnyös, ha vörösbor készítése a cél.</b> A bogyóhéj feltárása következtében jelentősen megnő a fenolos komponensek extrahálhatósága, így az antocianiné is. Az utólagos héjonerjesztés alkalmazásával jelentősen csökkenthető a borokban mért polimer arány, elősegítve a monomer antocianinok mennyiségének növekedését.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A színárnyalatban alapvető eltérés tapasztalható a két feldolgozási technológia között. Az MC-borok színárnyalat értéke minden esetben magasabb, mint a kontroll boroké. Azaz míg a kontroll, héjonerjesztett tételek elsődlegesen vörös színűek, addig az MC-tételek "fejlettebb", sárgás, barnás ill. lilás tónusú színnel rendelkeznek. Ez a tónus még erőteljesebben jelentkezik a hideg szénsavatmoszférás feldolgozás esetében.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az utólagos héjonerjesztés (+H) klasszikus (30 °C) szénsavatmoszférás áztatás során az árnyalatot lényegesen nem befolyásolta, azonban a hideg (~16 °C) macerálást követően (HMC) jelentős hatással bírt. Nagymértékben "vörösödött" a bor és növekedett a színintenzitása is.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az általam vizsgált szőlőfajták mindegyikénél megfigyelhető volt az anaerob metabolizmus megnyilvánulása a szénsavatmoszférás kezelés során. Az alkalmazott hőmérsékletnek és a macerációs időtartamnak jelentős hatása van az anaerob metabolizmus folyamataira. Az előkezelés alatt igen jellegzetes illat és zamat karakter alakul ki a szőlőbogyókban ill. a tartály alján lévő mustban, melyet a kierjedés után a bor is magán hordoz. Ez a jellegzetesség a fajta karakterével kombinálódik, a kezeléstől függően kissé elnyomva azt. <b>Az "egyszerűbb" szőlőfajták esetében mint pl. a Zweigelt, Kékoportó, Kékfrankos a megjelenő szénsavatmoszférás-jelleg "szélesebb spektrumúvá" teszi a bort, míg az illatosabb, karakteresebb szőlőfajták esetében esetenként ez a "technológiai karakter" tolakodóvá válhat.</b></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Az MC-technológia illatra gyakorlot hatását illetően megállapítható, hogy intenzíven jelentkezik a gyümölcsös, un. „MC-jelleg” a szín- és présborokban egyaránt. </b>Ez elsősorban a már említett észterek és egyes elsődleges aromakomponensek (pl.: terpénalkoholok) feldúsulásának köszönhető. Korai érettségi stádiumban ez az illat igen intenzív és esetenként kissé tolakodó lehet. Ezért ebben az érettségi állapotban a házasítást, mint technológiai eszközt érdemes használni. Később, ezek az illatok finomodnak. Ilyen állapotban a borok önálló forgalmazása is előtérbe kerülhet.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kombinált technológiai megoldás, a szénsavmacerációt követő héjonerjesztés (MC+H) az érzékszervi bírálatok alapján tetszetős színt eredményezett. Fejlettebbé tette az MC-kezelt tételeket. Az illatot tekintve diszkrétebb "MC-illat" megjelenéséhez járult hozzá.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A hideg szénsavmaceráció (MCH) gyenge vörösbor-szín elérését tette lehetővé, mely jelzi, hogy inkább rozébor készítésére alkalmas megoldás.</b> Főleg hagymahéj-stílusú rozé készíthető így.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>A hidegmacerációt követő héjonerjesztéssel (MCH+H) általában primőr-jellegű vörösbor készíthető, melyhez nem túl erős szín, diszkrét, kellemes illatok és jó zamatok társulnak. </b>Az MC-feldolgozás során érzékszervileg telt, zamatgazdag bort lehet készíteni a kezelési paraméterek megfelelő megválasztásával.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Egyes fajtáknál mint pl. a Zweigelt kísérleteimben a szénsavatmoszférás technológia alkalmazása általában többet nyújtott, mint a héjonerjesztéses technológia. <b>Ez különösen érdekes lehet az egri borvidéken, ahol igen nagy felületen termesztenek Zweigelt szőlőt, melynek hagyományos feldolgozással készült bora. nem mindig adja a megkívánt minőséget.</b><br /></p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Összegezve megállapítható, hogy a szénsavatmoszférás feldolgozás alkalmazásával új technológia célokat tűzhetünk ki, a technológia használatával elősegíthetjük egyes kevésbé karakteres szőlőfajták hasznosíhatóságát.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Céljainknak megfelelően pl. primőr-jellegű, vagy korábban értékesíthető vörösbor, kellemes, elegáns rozébor, vagy sajátos jellegű házasítási boralapanyag is készíthető.</p><p class="MsoBodyText" style="text-align: left; line-height: normal; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A technológia bevezetéséhez bármely hazai kékszőlőfajta alkalmas, azonban a szénsavatmoszférás kezelés kulcstényezőit (hőmérséklet, időtartam), célszerűen kell megválasztani. Mivel a kész borban elsődlegesen a technológiai jelleg dominál ezért, inkább a mérsékeltebb karakterű szőlőfajták feldolgozására javasolom. </p><p class="MsoBodyText" style="text-align: left; line-height: normal; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">forrásom a <span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 16px; "><a href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/lorincz.html">http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/lorincz.html</a></span></p>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-7428639904935861732011-01-13T00:57:00.000-08:002011-01-13T01:14:48.967-08:00Integrált szőlőtermesztés és borászati tevékenység módszerei Badacsonyban<h1 style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal; page-break-after: avoid; font-size: 14pt; font-family: 'Times New Roman'; text-decoration: underline; "><span class="Apple-style-span" >Integrált szőlőtermesztés és borászati tevékenység módszerei Badacsonyban</span></h1><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; "><span>Téma azonosító száma<span style="text-transform: uppercase; ">: 30910<o:p></o:p></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; "><span>Témafelelősök: Dr. Varga Péter, Németh Csaba<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; "><span><o:p> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><b><i>A kutatási program leíró ismertetése:<o:p></o:p></i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><span> </span>A Balaton vízminőségének védelme, a szőlőterületek tájalkotó szerepe, a borkultúra idegenforgalmi jelentősége mind megkívánják, az integrált szőlőtermesztési és borászati technológia kutatását a térségben. A korábbi években megkezdett munka folytatásaként, olyan módszereket kívánunk Badacsonyban fejleszteni, kipróbálni és elterjeszteni, amelyek egyaránt megfelelnek az <b>integrált szemléletű</b> termesztéstechnológiák alapelveinek, valamint a helyi ökológiai adottságoknak.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; ">A téma keretében vizsgáljuk a <b>növényvédelem </b>területén azoknak a módszereknek az adaptálását, továbbfejlesztését, amelyekkel a környezet peszticid terhelése csökkenthető. Ezek közül a<b>ragadozó atkák</b> áttelepítésével, populációjuk megőrzésével, valamint a <b>szőlőmolyok rajzásdinamikájának</b> vizsgálatával kapcsolatos kutatásainknál Győrffyné Dr. Molnár Júliával dolgozunk együtt. A gombabetegségek elleni növényvédelem területén, az <b>előrejelzésen alapuló eljárások</b> kutatása elsődlegességet élvez. Ennek alapján a különböző előrejelzési technikák összehasonlítása és hatékonyságuk vizsgálata az elsődleges célunk.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; ">A <b>tápanyag-gazdálkodás területén</b> a szőlőültetvények N trágyázásának környezetbarát módszereként, a levegő nitrogénjének megkötésére <b>alkalmas baktériumtrágyák</b>alkalmazhatóságát vizsgáljuk kísérleteinkben. A harmonikus tápelemellátás jegyében, a szőlőültetvények mezo- és mikroelem utánpótlásának módszereit szabadföldi kísérletekben tanulmányozzuk.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><span> </span>A <b>talajművelés </b>területén olyan megoldásokat keresünk, amelyekkel az erózióvédelem mellett a víztakarékosság kritériumának is meg tudunk felelni. Ennek jegyében folytatjuk a <b>talajtakarási kísérleteinket</b>, valamint a különböző <b>mélylazítási módszerek</b> hatásának vizsgálata is a folyamatban lévő kísérleteink között szerepel.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.15pt; ">A borászat területén olyan eljárási módszereket próbálunk ki, amelyekkel minimálisra csökkenthető a borászati eljárások során keletkező melléktermékek és hulladék anyagok mennyisége.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.15pt; "><o:p> </o:p></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><o:p> </o:p></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><b><i>A kutatási program eredményeinek rövid összefoglalása:<o:p></o:p></i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><b><i><o:p> </o:p></i></b></p><p class="MsoBodyTextIndent" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; margin-left: 1cm; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><span>A szőlőtermesztés technológiai elemei közül, környezet-terhelési szempontból a növényvédelem jelenti a legnagyobb veszélyt. A szőlő növényvédelmében egyik legnagyobb környezetvédelmi<b></b>veszéllyel járhat az ízeltlábú állati kártevők elleni inszekticidek felhasználása, mivel az ide tartozó készítmények jelentős része „piros” és „sárga” környezetvédelmi besorolású. Rendkívül fontos fegyverténynek tartjuk ezért a <b>hasznos ragadozó atkák </b>áttelepítése, populációjuk megőrzése terén elért eredményeinket.<br /></span>A Phytoseiidae családba tartozó, nagyobb „hatékonyságú” atkafajok (Typhlodromus sp.) áttelepítésének üzemi méretű megoldásával a gyakorlat számára is hasznosítható eredményt sikerült felmutatnunk.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><span>A szőlő állati kártevői közül a szőlőmolyok rajzásának megfigyelése jelenti az előrejelzés alapját. Több éves megfigyeléseink során megállapítottuk, hogy a szőlőmolyok közül a <b>nyerges szőlőmoly</b> <i>(Eupoecilia ambiguella)</i> gyakorlatilag eltűnt a területünkről és a <b>tarka szőlőmoly</b> <i>(Lobesia botrana) </i>csapdázott egyedei alapján kirajzolódó rajzáscsúcs sem indokolta minden évben a kártevő elleni védekezést.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoBodyTextIndent" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; margin-left: 1cm; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><span>A gombabetegségek (lisztharmat, peronoszpóra) elleni védekezésnél döntő jelentőségű a meteorológiai elemek folyamatos észlelése, feldolgozása és növényvédelmi szempontból történő értelmezése. Intézetünkben ezért évek óta fontos feladatnak tekintjük a műszeres<b><br />(HP 100-as, Metos és Boreas</b> <b>készülékek)</b> és a hagyományos előrejelzési módszerek összehasonlító vizsgálatát. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az integrált növényvédelem aktív és hatékony eszköze az előrejelzés, helyes használatával az okszerűtlen beavatkozások száma lecsökken, s így a környezet védelme is megvalósul.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 6pt; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; ">Sajátosan balatoni problémára jelenthetnek megoldást a seregélyek ellen használható netlon hálós kísérleteink eredményei. A főleg különleges minőségű, kései szüretelésű tételeknél szinte nélkülözhetetlen <b>kék színű Netlon-hálók terjedése</b> a Balaton térségében, egyértelműen Intézetünk gyakorlatban is hasznosuló eredményeként értelmezhető.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; "><span>A szőlőültetvények trágyázási rendszerében a<b> </b>N utánpótlása jelenti az egyik legnagyobb környezeti kockázatot<b>.</b> Környezetbarát módszer lehet, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtörzseket tartalmazó <b>baktériumtrágyák</b> felhasználása a szőlő trágyázási rendszerében. Ez irányú vizsgálataink bíztatóak, de további vizsgálatokat igényelnek. A <b>Mg hiány megoldására</b> is kész javaslattal rendelkezünk, mind a talajon keresztül, mind pedig a lombtrágyázás terén.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; margin-left: 1cm; font-size: 8pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; "><b><span style="font-size: 12pt; ">Talajtakarási</span></b><span style="font-size: 12pt; ">-talajművelési kísérletünkben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén nagy mennyiségben keletkező, a <b>sás-nád-szolidágós</b> takaróanyagot sikeresen alkalmaztuk talajtakarási célra. A mechanikailag művelt és füvesített kezelésekhez képest így megőrizhető a talaj nedvességtartalma, kellő gyomvisszatartó hatás érvényesül, kedvezővé válik a szőlő tápanyag-gazdálkodása a könnyebb hozzáférhetőség miatt, nő a termésátlag és savasabb karakterű lesz a bor. Talajlazítási kísérletünk igazolta a <b>mélylazítás </b>előnyös tulajdonságait. Pozitív hatást gyakorolt a termésátlagra, a hajtásnövekedésre a nem lazított kezelésekhez képest.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; ">Intézetünknél az elmúlt időszak borászati fejlesztéseinek folytatásaként egy <b>vákuum-dobszűrő</b> beszerzése teljessé teszi a modern, környezetbarát feldolgozási, borkezelési eljárások alkalmazását. A berendezés használatával lehetővé válik, hogy a korszerű szőlő-feldolgozási technológia szerint történő mustülepítés után keletkező, aljból visszanyerhető musttal növelni tudjuk a magas minőségű alapanyag arányát. Az ily módon tisztított üledék mennyisége 40-45%-al kevesebb lesz, így a környezetet terhelő melléktermék mennyisége lényegesen csökken.</p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; "><b><o:p> </o:p></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; "><b><o:p> </o:p></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><b><i>A kutatási program jövőbeni tervei:<o:p></o:p></i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; "><b><i><o:p> </o:p></i></b></p><p class="MsoBodyText" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; line-height: normal; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-indent: 14.2pt; ">Az EU-s támogatási forrásokhoz való hozzáférésen túl, a környezetközpontú szőlőtermesztési módszerek elterjesztésének a Balaton térségében, a tó vízminőségvédelme és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő, nagy felületű szőlő ültetvény-állomány miatt még külön jelentősége is van.<span><o:p></o:p></span></p><p class="MsoBodyText" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; line-height: normal; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-indent: 14.2pt; "><span>A kutatási program keretében ezért a növényvédelem, a talajművelés és talajerő-gazdálkodás területén tovább kívánjuk folytatni a korábban tartamkísérlet jelleggel beállított, az előzőekben vázolt kísérleteinket.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoBodyText" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; line-height: normal; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-indent: 14.2pt; "><span>Mivel az integrált szemlélet feltételezi a technológia folyamatos fejlesztését, ehhez pedig szükség van az időközben felmerülő új problémák kísérleti tisztázására, néhány új elemmel kívánjuk bővíteni a jövőben a programot.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; vertical-align: baseline; "><span>A növényvédelem területén az utóbbi években aggodalomra okot adó egyes jelenségek (Filoxéra-, ESCA- és a Fitoplazmák kártételének növekedése, kabóca kérdéskör) és az ellenük való védekezési lehetőségek tanulmányozásával is ki kívánjuk egészíteni a programot.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; vertical-align: baseline; "><span>Talajművelés területén, a hozzánk sok tekintetben hasonló adottságú burgerlandi szőlőterületeken eredményesen alkalmazott un. időszaki növénytakarást (vetett és természetes növénytakaró) alkalmazó módszerek adaptálásának kísérleti hátterét is biztosítani szeretnénk.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; vertical-align: baseline; "><span>A talajerő-gazdálkodás témakörében a készletező trágyázási rendszerben felhasználható Mg (Kieserit) trágyázás és a szervesanyag utánpótlás módszereinek fejlesztése szerepel a terveink között.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: 1cm; margin-left: 1cm; margin-bottom: 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: 'Times New Roman'; text-align: justify; text-indent: 14.2pt; vertical-align: baseline; "><span>forrásom a </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, serif; "><a href="http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/szbki/integralt.htm">http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/szbki/integralt.htm</a></span></p>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-42210368573668933812011-01-13T00:58:00.000-08:002011-01-13T00:59:55.333-08:00Mikroelemek dúsítása élesztőkben<p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Hegóczki József:</b><br /><span class="Apple-style-span" ><b>Mikroelemek dúsítása élesztőkben</b> </span><br /><b>Budapesti Műszaki Egyetem, 1996. - Ph.D összefoglaló</b></p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A mikroelemek táplálkozástudományi és takarmányozási szempontból egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek. Sajnos azonban a helytelen táplálkozási szokások és a bioszféra egyensúlyát felborító környezetszennyezés következtében az emberek mikroelem-ellátottsága korántsem optimális. A tápláléklánc egyes lépcsőiben manapság erősen lecsökken a normális életműködéshez szükséges mikroelemek mennyisége és a táplálkozás révén ez nem mindig biztosítható. Itt elsősorban a talaj csökkenő mikroelem tartalmára és bizonyos finomítási technológiák következményeire gondolhatunk. Míg egyes toxikus hatású anyagok túlzott felhalmozása tapasztalható környezetünkben ( Cd, Pb, Hg ), addig a jótékony hatású elemek koncentrációja gyakran nem éri el az elégséges szintet.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Sok esetben ma már élelmiszereink is mikroelem kiegészítést igényelnek. Tulajdonképpen ilyen célt szolgálnak azok a paramedicinális készítmények is, amelyek többek között mikroelemeket tartalmaznak: Béres-készítmények, Pharmavit-termékek, Supradyn ( La Roche ), stb. A nagyszámú külföldi és hazai kiegészítő mikroelem forrásról elmondható, hogy — néhány kivételtől eltekintve — általában szervetlen sókat tartalmaznak. A szakemberek számára közismert azonban, hogy a mikroelemek ilyen formában kevésbé hasznosulnak.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az elmúlt években a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszékén végzett kutatómunkánk arra irányult, hogy a mikroelemeknek sokkal jobban hasznosuló formáját, mikroelemekkel dúsított élesztőt állítsunk elő, amely a mikroelemeket nagyrészt szerves kötésben tartalmazza. E célból a mikroelemeket élesztőbe, főleg sütőélesztőbe vittük be.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az élesztőgombák bizonyos körülmények között képesek mikroelemeket a normál állapothoz képest többszörösére dúsítani és szerves kötésbe vinni. Az így kapott új típusú mikroelem források alkalmasabbak és előnyösebbek az emberi és állati szervezet számára. Az élesztők az akkumulált mikroelemek nagy részét szerves vagy komplex kötésben tartalmazzák. A mikroelemek ilyen formájukban jobb abszorpciós hányadossal rendelkeznek, kevésbé toxikusak, kellemes ízűek, a kedvező hatáshoz hozzájárul az élesztő teljesértékű fehérjéje és sok vitaminja is. A mikroelemeknek élesztőkben történő dúsításával természetes eredetű mikroelemforráshoz jutunk.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Kísérleteim során háromféle mikroelem akkumulációját vizsgáltam <i>Saccharomyces cerevisiae, Candida utilis</i> és <i>Schizosaccharomyces pombe</i> élesztőkben. Króm, szilícium és titán dúsításának technológiai megoldása volt a célom. Ily módon jól felszívódó, biológiailag hasznosítható, "biotranszformált” mikroelemforrást kívántam előállítani élelmiszer-, takarmány-kiegészítőként és paramedicinális felhasználás céljára.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A lombikos előkísérletek során azt vizsgáltam, hogy mekkora tápoldatbéli mikroelem koncentrációnál van már jelentősebb akkumuláció, de az esetlegesen fellépő szaporodásgátlás csak olyan mértékű legyen, hogy még megfelelően nagy mennyiségű biomassza keletkezzék.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Dúsítási kísérleteimben a fermentáció során kapott biomasszát a fermentlétől elválasztottam, csapvízzel többször mostam, majd szobalevegőn megszárítottam ( félüzemi szaporítás esetén porlasztva szárítottam). A szaporodást optikai denzitás mérésével követtem nyomon. A keletkezett biotömegben az akkumulálódott mikroelem mennyiségének meghatározása Induktív csatolású Plazma Atomemissziós módszerrel ( ICP-AES ) történt.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">További kísérleteimet kétféle fermentációs eljárással végeztem: szaporodósejtes ( klasszikus ) és pihenősejtes eljárással. Előbbinél az adott mikroelem sóját a szaporodás elején adagoltam a tápoldathoz. Az utóbbi eljárásnál a már nem növekedő ( pihenő ) sejttömeghez adagoltam a mikroelemeket. Ebben az esetben szeparált élesztőtejjel dolgoztam. Ez a módszer számos előnnyel rendelkezik a klasszikushoz képest:<br /> </p><ul type="DISC" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><li>az ismert szárazanyagtartalom révén pontosan számítható a szükséges mikroelem-adagolás</li><li>a mikroelem gátló hatása szinte teljesen kiküszöbölhető</li><li>a fermentációs technika jelentős mértékben leegyszerűsödik:</li><br />- rövid fermentációs idő ( 4-8 óra )<br />- félsterilen végezhető<br />- az oldott oxigénszint mérésével a fermentáció nyomon követhető<li>az előállítás gazdaságossága javul</li></ul><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A pihenősejtes akkumulációhoz minden esetben a BUSZESZ Budafoki úti gyártelepéről beszerzett szeparált sütőélesztőtejet ( Saccharomyces cerevisiae ) használtam. Ennek szárazanyagtartalma kb. 20% ( 200 g/l ), ez alapján számoltam az elméleti mikroelem-hozzáadást. Gyakorlatban az így kapott érték kétszeresét mértem be KUTESZ fermentorba. A kísérleti körülmények ( levegőztetés, keverés, kezdeti pH, térfogat ) megegyeztek a szaporodó sejtes fermentációval. C-forrásként glükózt adtam a rendszerhez.</span><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kétféle dúsítási technika ( szaporodósejtes, pillenősejtes ) során kapott pékélesztőmintákat megvizsgáltam a szerves kötéshányad és aminosav összetétel szerint is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A mikroelemek beépülésének közvetett vizsgálatához a sejteket ultrahangos berendezéssel feltártam. Emiatt a száraz élesztőmintát 10-szeres mennyiségű foszfátpufferben ( pH = 6,0 ) szuszpendáltam el. Elválasztás és triklórecetsavas kicsapás után a szűrlet mikroelem tartalmát ICP-AES módszerrel határoztam meg. A feltárási körülményeket figyelembevéve, ill. feltételezve, hogy a szűrletbe már csak a szervesen ( komplex formában ) nem kötött mikroelem került, a kötéshányadokat kiszámítottam.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az aminosav-összetétel meghatározása Aminochrom II OE-914 típusú automatikus aminosav-analizátorral történt.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Munkám során azért esett a választás a krómra, a szilíciumra és a titánra, mert jó néhány élettanilag hasznos tulajdonsággal rendelkeznek, mégsem terjedtek el igazán a köztudatban. A forgalomban gyakorlatilag alig van az ezeket a mikroelemeket tartalmazó készítmény. A hozzáférhető termékek megfelelő "biohasznosíthatósága" nem mindig biztosított, és áraik is általában igen magasak.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A <b>króm</b> az eddig megismert mechanizmusok alapján más elemekkel együtt játszik fontos szerepet az anyagcsere szabályozásában. A következő területeken meghatározó a szerepe:</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><i>- Szénhidrát-anyagcsere szabályozása</i><br />A cukor ürülését a vérből az inzulin nevű hormon szabályozza, és itt működik közre a króm, egy glükóz tolerancia faktor ( GTF ) nevű szerves komplex formájában. A GTF fokozza az inzulin glükózfeldolgozást serkentő hatását. Hiányában glükózintolerancia alakul ki. A króm GTF alakjában az inzulinnal együtt nem csak a szénhidrát-anyagcserében fejti ki hatását. Az inzulin az anyagcsere egyik központi hormonja. Számos szervre hat eltérő mértékben és módon. Legfontosabbak a máj, az izmok és a zsírszövetek. Működésével egyrészt segíti a tárolásra kerülő anyagok előállítását az előbb említett szövetekben, másrészt segíti a glükózfelhasználást. A cink önmagában, míg a króm GTF alakjában biztosítja a megfelelő hatékonyságot.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><i>- Enzimek aktiválása</i><br />Számos enzim aktivitását fokozza jelentős mértékben. Ezek az enzimek a szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből történő energiatermelés lépéseit katalizálják. Az emésztőenzimek egyikének, a tripszinnek a hatékonyságát is a króm fokozza.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> <i>- Nukleinsavak stabilizátora</i><br />A nukleinsavak szerkezetét számos mikroelem, így a króm is stabilizálja. A ribonukleinsavakhoz történő kötődése befolyásolja a génekből eredő információáramlást is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><i>- Koleszterin- és zsírsavmetabolizmus-stimulátor</i><br />A króm stimulálja a zsírsavak és a koleszterin metabolizmusát a májban. A proteolitikus enzimek alkotórészeként ma esszenciálisnak ítélik. Klinikai kísérletekkel igazolták, hogy napi 200 <span >m</span>g króm adásával a vérzsírok szintjét 7 %-kal, míg az LDL-koleszterin szintet 11%-kal lehet csökkenteni.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az utóbbi évek egyik felfedezése, hogy a króm szerves formában bejuttatva a szervezetbe sportolóknál növeli az izmok tömegét, ugyanakkor csökken a zsírszövetek mennyisége.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Érdemes megemlíteni, hogy a GTF egyik legjobb természetes forrása a sörélesztő. Természetesen célszerű a természetes Cr-tartalomnál ( ami legfeljebb néhány<span >m</span>g/g csupán ) koncentráltabb formában termelni, így sokkal ki adagban kellene a dúsított élesztőt mint élelmiszerkiegészítőt használni.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A dúsítási eljárás során a krómot Cr(III)-klorid formájában adagoltam, ami egy vízben jól oldódó, nem toxikus sója a krómnak. A lombikos kísérleteknél az aránylag magas akkumuláció mellett a legszembetűnőbb jelenség a króm erős szaporodásgátlása volt. A tápoldatban lépcsőzetesen emeltem a króm koncentrációját 0-200 <span >m</span>g/dm<sup>3</sup> koncentráció tartományban.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kapott eredmények alapján mindhárom élesztőtörzsnél a további ( nagyobb léptékű ) fermentoros szaporodósejtes kísérleteket krómmal 50 és 100<span >m</span>g/dm<sup>3</sup> tápoldatbéli koncentrációnál folytattam, mivel itt már megfelelő akkumuláció volt, és még elegendő biomassza termelődött, a jelentős szaporodásgátlás ellenére is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><i>Saccharomyces cerevisiae</i> esetében megvizsgáltam a laborfermentoros szaporítás körülményeinek változását, elsősorban a pH, a levegőztetés és egy másik krómvegyület a króm(III)-szulfát adagolásának a hatását. A pH hatásának vizsgálatakor, állandó 5-ös pH-nál csaknem 20%-kal kevesebb króm dúsult fel a sejtekben, mint a pH szempontjából magára hagyott rendszerben. A levegőztetés felére csökkentése hozzávetőleg 50%-os Cr-akkumuláció csökkenést eredményezett, míg a Cr-akkumulációt gyakorlatilag nem befolyásolta a szervetlen anion ( klorid, vagy szulfát ) minősége.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Mint említettem, nemcsak szaporodó sejtekkel végeztem laborfermentoros akkumulációt, hanem a már stacioner fázisban lévő sejtekkel ( pihenősejtes eljárás ) is, ahol a króm erős szaporodást gátló hatása nem érvényesült.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A króm élesztőkben történő dúsításakor kapott fontosabb eredmény foglaltam össze a 36. táblázatban.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>36.táblázat: Króm dúsulása élesztőkben. Adagolás Cr(III)-klorid formájában</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td rowspan="2"></td><td valign="TOP" colspan="2"><center>Szaporodó</center></td><td valign="TOP"><center>Nem szaporodó</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>Tápoldat Cr-tartalma: <br />50 mg/dm<sup>3</sup></center></td><td valign="TOP"><center>Tápoldat Cr-tartalma: <br />100 mg/dm<sup>3</sup></center></td><td valign="TOP"><center>Tápoldat Cr-tartalma:160 mg/dm<sup>3</sup> (400g élesztőhöz)</center></td></tr><tr><td valign="TOP">Saccharomyces cerevisae</td><td valign="TOP"><center>1600<span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>2850 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>535 <span >m</span>g/g </center></td></tr><tr><td valign="TOP">Candida utilis</td><td valign="TOP"><center>900 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>1035 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>—</center></td></tr><tr><td valign="TOP">Schizosaccharomyces pombe</td><td valign="TOP"><center>125 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>400 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>—</center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> Szaporodósejtes eljárásnál a legjobb dúsulási eredmények <i>Saccharomyces cerevisae</i> esetében voltak, de a legtöbb biomasszát <i>Candida utilis</i> szaporításánál kaptam. Ez is oka lehet az alacsonyabb akkumulációs értékeknek. A legkisebb értékek <i>Schizosaccharomyces pombe</i> esetében születtek, és a termelődött biomassza mennyisége is elmaradt a másik két törzshöz képest. A pékélesztővel végrehajtott pihenősejtes technikával kisebb akkumulációt értem el, de a dúsított biomassza mennyisége több mint 25-szöröse volt a szaporodósejtes eljáráshoz képest. A két eljárás szerves kötéshányad és fehérjetartalom szerinti összehasonlítása látható a 37. és 38. táblázatban.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p><i>37. táblázat: Cr beépülésének vizsgálata sejtfeltárással</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP"><center>A fermentáció jellemző körülménye</center></td><td valign="TOP"><center>felvett króm mennyisége </center></td><td valign="TOP"><center>beépült króm mennyisége </center></td></tr><tr><td valign="TOP">szaporodó sejtes</td><td valign="TOP"><center>1600 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>1412 <span >m</span>g/g, <b>88%</b></center></td></tr><tr><td valign="TOP">pihenő sejtes</td><td valign="TOP"><center>535 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>304 <span >m</span>g/g, <b>57%</b></center></td></tr></tbody></table></center><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>38. táblázat: Krómmal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP" rowspan="3">Aminosav </td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>Normál élesztő</center></td><td valign="TOP" colspan="4"><center>Dúsított élesztő</center></td></tr><tr><td valign="TOP" colspan="2"><center>Szaporodó sejtes ( 1600 <span >m</span>g/g Cr )</center></td><td valign="TOP" colspan="2"><center>Nyugvó sejtes ( 535 <span >m</span>g/g Cr )</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center> mg</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>Összesen</center></td><td valign="TOP"><center>396,1</center></td><td valign="TOP"><center>447,7</center></td><td valign="TOP"><center>113</center></td><td valign="TOP"><center>384,5</center></td><td valign="TOP"><center>97</center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> Megfigyelhető hogy, míg a pihenősejtes eljárásnál az utólag hozzáadott króm gyakorlatilag már nem befolyásolta a fehérjetartalmat, a szaporodó sejtes technika használatánál 13 %-os fehérjemennyiség növekedés történt. Élelmezési ( takarmányozási ) feladatoknál ennek jelentősége lehet, mivel az értékes fehérjetartalom az élesztő előállításakor igen kis mennyiségű króm hozzáadásával megemelhető.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Összefoglalva a felsorolt adatokat, a fontosabb paraméterek ( Cr-felvétel, Cr-beépülés, aminosav-összetétel ) jobbnak tűnnek a szaporodó sejtes eljárásnál, figyelembe kell venni a két eljárás eltéréséből adódó nem azonos körülményeket is. Technikai szempontokat is figyelembe véve a pihenő sejtes eljárás sokkal könnyebben optimálható, így elérhetők a szaporodó sejtes eljárásnál kapott magasabb akkumulációs értékek is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A <b>szilícium</b> ( pontosabban a kovasav és azok észterei ) fontos élettani szerepet játszik a haj, a köröm növekedésében, a bőr öregedési folyamataiban, az érelmeszesedésben, az artériák, a hám- és kötőszövetek szilárdságának és rugalmasságának biztosításában. Jelentős szerepe van a csontképződésben. A csonttörés helyén a csont szilícium tartalma közel ötvenszeresére nő. A szervezet fiatalkorban tartalmaz a legtöbbet ebből a nyomelemből. Minél idősebb az ember, annál több szilíciumot veszít. A kötőszövetekben és az izületek porcában a szilícium okozza a protein-mukopoliszacharid komplexek térhálósodását és a mukopoliszacharidok szintézisében is szerepe van.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A szilikon polimereket kedvező tulajdonságaik ( kémiai ellenállóképességük, élő szervezettel szembeni közömbösségük ) révén alkalmazzák protézisek és implantátumok készítésére.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Számos szilícium származék bioaktív hatása ismert és alkalmazott az orvostudomány különböző területein, így több véralvadásgátló, fájdalomcsillapító és rákellenes szer alapja szilícium vegyület.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Kísérleteimben a dúsításhoz Na-szilikátot (Na<sub>2</sub>Si0<sub>3</sub>) használtam. A lombikos elővizsgálatoknál a tápoldat Si tartalmát 0-200 <span >m</span>g/cm<sup>3</sup> között változtatva a szilícium még magasabb koncentrációkon sem zavarta meg az élesztők szaporodását, a dúsulás minden esetben 1000<span >m</span>g/g alatti volt.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A további szaporodósejtű technikás laborfermentoros dúsításokhoz mindhárom élesztőtörzsnél 50 <span >m</span>g/cm<sup>3</sup> szilíciumot adagoltam a fermentlébe. Saccharomyces cerevisiae törzzsel pihenősejtes dúsítást is végeztem. Az így kapott legjobb dúsulások eredményei láthatók a 39. táblázatban.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>39. táblázat: Szilicium dúsulása élesztőkben. Adagolás Na-szilikát formájában</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr align="CENTER"><td valign="TOP" rowspan="2"></td><td valign="TOP"><center>Szaporodó</center></td><td valign="TOP">mg/g </td><td valign="TOP"><center>—</center></td></tr><tr><td valign="TOP">Schizosaccharomyces pombe</td><td valign="TOP"><center>360<span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>—</center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A szilícium dúsulása értékekben természetesen eltért a krómétól, de az élesztők, illetve eljárások egymáshoz viszonyított akkumulációs eredményei gyakorlatilag megegyeztek a krómnál tapasztaltakkal. Szaporodósejtes eljárásnál a legjobb dúsulási eredmények szintén <i>Saccharomyces cerevisae</i> esetében voltak, és a legtöbb biomasszát itt is <i>Candida utilis</i> szaporításánál kaptam. A legrosszabb eredmények most is <i>Schizosaccharomyces pombe</i> esetében voltak. A pékélesztővel végrehajtott pihenősejtes technikával alacsonyabb Si-dúsulást kaptam, de a dúsított biomassza mennyisége több mint 10-szerese volt a szaporodósejtes eljáráshoz képest.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A pékélesztővel végrehajtott két dúsítási eljárás szerves kötéshányad és fehérje-tartalom szerinti összehasonlítása látható a 40. és 41. táblázatban.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>40. táblázat: Si beépülésének vizsgálata sejtfeltárással</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP"><center>A fermentáció jellemző körülménye</center></td><td valign="TOP"><center>felvett Si mennyisége </center></td><td valign="TOP"><center>beépült Si mennyisége </center></td></tr><tr><td valign="TOP">szaporodó sejtes</td><td valign="TOP"><center>675 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>425<span >m</span>g/g, <b>63%</b></center></td></tr><tr><td valign="TOP">pihenő sejtes</td><td valign="TOP"><center>577 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>477<span >m</span>g/g, <b>83%</b></center></td></tr></tbody></table></center><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>41. táblázat: Szilíciummal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP" rowspan="3">Aminosav </td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>Normál élesztő</center></td><td valign="TOP" colspan="4"><center>Dúsított élesztő</center></td></tr><tr><td valign="TOP" colspan="2"><center>Szaporodó sejtes ( 675<span >m</span>g/g Si )</center></td><td valign="TOP" colspan="2"><center>Nyugvó sejtes ( 577 <span >m</span>g/g Si )</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center> mg</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>Összesen</center></td><td valign="TOP"><center>396,1</center></td><td valign="TOP"><center>393,7</center></td><td valign="TOP"><center>99</center></td><td valign="TOP"><center>388,5</center></td><td valign="TOP"><center>98</center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az eredményekből látszik, hogy a felvett Si mennyiségének nagy része szerves kötéssel épült be a sejtekbe, és ez az arány a pihenősejtes eljárásnál nagyobb volt. A hozzáadagolt szilícium egyik fermentációs technikánál sem okozott lényeges aminosav-összetétel változást. Ez az eredmény összevethető a lombikos szaporításnál tapasztaltakkal. A szilícium ott szintén nem volt hatással a szaporodásra bármilyen magas is volt a koncentráció.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A felsoroltakból kitűnik, hogy a két fermentációs eljárás között nincs nagyobb különbség a fontosabb paraméterek (akkumuláció, beépülés, aminosavösszetétel) tekintetében. A mért értékekből az látszik, hogy a szilícium nem befolyásolja lényegesen az élesztő fiziológiáját első közelítésben. Mégis a pihenősejtes eljárás mellett szól a jobb kézbentarthatóság, tervezés és az egyszerűbb technikai megvalósíthatóság.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A titán, ha a szövetekben könnyen mobilizálódó, vízoldható kelátkomplex alakjában kerül alkalmazásra, a biokémiai folyamatokat irányító enzimek aktivitásának növelése útján fejti ki stimulatív hatását. A Ti korábban tapasztalt, látszólagos hatástalansága avval magyarázható, hogy a talajban levő különböző titánvegyületek oldhatatlanná, ezáltal inaktívvá, biológiailag hatástalanná válnak a hidrolízis következtében.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A titánnak az állati anyagcsere-folyamatokban betöltött szerepe mind ez ideig nem ismert pontosan. Feltehető, hogy a növényekhez hasonlóan az állatok között is egyes enzimek aktivitása növekszik néhány létfontosságú elem ( Mn, Zn, Cu ) jobb felszívódása révén, amit a Ti szinergista hatása idéz elő. A titánnak a takarmányozásban betöltött szerepe a fokozott tömeggyarapodás és a fajlagos takarmányhasznosítási mutatók javulásában mutatkozik meg.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A 90-es évek elején történt vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a titán-aszkorbát - feltehetően alacsony redoxi-potenciálja következtében is - alkalmas arra, hogy a több betegség szempontjából káros peroxidációs hatást kivédje, és így "preventív gyógyszerként" is alkalmazható legyen.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Dúsítási kísérleteimet egy törzzsel, <i>Saccharomyces cerevisiae</i>-vel ( pékélesztővel ) végeztem. A titánt Ti-aszkorbát formájában adagoltam, mely egy vízben jól oldódó kelát típusú vegyület. A rázatott lombikos előkísérletek alapján csak 200<span >m</span>g/cm<sup>3</sup> beadagolt titánnál adódott kisebb szaporodásgátlás. A tápoldat Ti-tartalmának növelésével a magasabb koncentrációtartományokban látszólag ugrásszerűen megemelkedett az élesztők Ti-akkumulációja. Valójában a nagy feleslegben a sejtek által fel nem vett Ti-aszkorbát adszorbeálódott a sejtek felületén. Erre utalt a kapott biomassza és a fermentlé erősen sárgás színe is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A szaporodósejtes fermentációs eljárásnál a Ti-aszkorbát törzsoldatot titánra számolva 10, 20 és 50<span >m</span>g/cm<sup>3</sup> koncentrációban adagoltam a fermentorba. A koncentráció növelésével arányosan emelkedett a felvett titán mennyisége is.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Megvizsgáltam a szaporítás körülményeinek változását, elsősorban a pH és a levegőztetés hatását. A pH érték állandón tartása csökkentette a Ti felvételt a pH-kontroll nélküli fermentációhoz képest. Nem volt lényeges különbség a Ti akkumulációban a két eltérő pH-n ( pH=4, ill. 5 ) végzett élesztőszaporításnál. Csökkentett levegőztetési körülmények között a Ti abszorpció valamivel kisebb volt mint ami a standard 1 v/v min levegőztetés mellett volt megfigyelhető, de a csökkenés nem volt számottevő.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Végrehajtottam pihenősejtes eljárással is a pékélesztő titándúsítását. Léptéknövelésként két félüzemi dúsítást is végeztem. Az első kísérletben az élesztő szaporítás elején történt a Ti-adagolás. A második kísérletben a két dúsítási technika “együttes alkalmazásával” a szaporítás elején és végén is adagoltam Ti-aszkorbátot a fermentlébe. A dúsítási kísérletekkel elért fontosabb eredményeim láthatók a 42. táblázatban.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>42. táblázat: Titán dúsulása pékélesztőben. Adagolás Ti-aszkorbát formájában</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP" rowspan="2"><center> Tápoldat Ti-tartalma </center></td><td valign="TOP" colspan="2"><center>laborfermentoros</center></td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>félüzemi</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>Szaporodó</center></td><td valign="TOP"><center>Nem szaporodó</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>10 mg/dm<sup>3</sup></center></td><td valign="TOP"><center>820 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>Tápoldat Cr-tartalma: 80 mg/dm<sup>3</sup> (200g élesztőhöz)</center></td><td valign="TOP"><center>Tápoldat Ti-tartalma: 25 mg/dm<sup>3</sup></center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>20 mg/dm<sup>3</sup></center></td><td valign="TOP"><center>2074 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>840 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>950 <span >m</span>g/g </center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>50 mg/dm<sup>3</sup></center></td><td valign="TOP"><center>5614 <span >m</span>g/g </center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Két, különböző dúsítási technikával készült, laborfermentoros kísérlet kötéshányad, illetve fehérjetartalom szerinti összehasonlítását mutatja a 43. és 44. táblázat.</p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p> <i>43. táblázat: Ti beépülésének vizsgálata sejtfeltárással</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP"><center>A fermentáció jellemző körülménye</center></td><td valign="TOP"><center>felvett titán mennyisége </center></td><td valign="TOP"><center>A beépült titán mennyisége </center></td></tr><tr><td valign="TOP">szaporodó sejtes</td><td valign="TOP"><center>2074 <span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>1672 <span >m</span>g/g, <b>81%</b></center></td></tr><tr><td valign="TOP">pihenő sejtes</td><td valign="TOP"><center>840<span >m</span>g/g </center></td><td valign="TOP"><center>680 <span >m</span>g/g, <b>81%</b></center></td></tr></tbody></table></center><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><p><i>44. táblázat: Titánnal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben</i></p></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></p><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="" cellspacing="0" cellpadding="4"><tbody><tr><td valign="TOP" rowspan="3">Aminosav</td><td valign="TOP" rowspan="2"><center>Normál élesztő</center></td><td valign="TOP" colspan="4"><center>Dúsított élesztő</center></td></tr><tr><td valign="TOP" colspan="2"><center>Szaporodó sejtes ( 2074<span >m</span>g/g Ti )</center></td><td valign="TOP" colspan="2"><center>Nyugvó sejtes ( 840 <span >m</span>g/g Ti )</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td><td valign="TOP"><center>mg</center></td><td valign="TOP"><center>%</center></td></tr><tr><td valign="TOP"><center>Összesen</center></td><td valign="TOP"><center>396,1</center></td><td valign="TOP"><center>488,6</center></td><td valign="TOP"><center>123</center></td><td valign="TOP"><center>382,9</center></td><td valign="TOP"><center>97</center></td></tr></tbody></table></center><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A felvett Ti nagyobb része szerves(komplex) kötésben épült be a sejtekbe mindkét eljárásnál. PAIS és munkatársai (1996) legújabb kutatásaikban kromatográfiás módszerrel tanulmányozták a titán elhelyezkedését az élesztősejten belül. Az eredmények azt mutatták, hogy a titán több, mint 20-szorosára dúsult fel a Ti-élesztő sejtmagjában a normál szinthez képest. Feltételezhető, hogy a titán a nukleinsavakhoz kötődik valamilyen módon.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az aminosav-analízis a krómmal végzett kísérletekhez hasonló eredményt hozott. A szaporodó fázisban adagolt titán a fehérjetaralom csaknem 25 %-os növekedését eredményezte. Mint korábban említettem, ennek gyakorlati jelentősége lehet az élesztőgyártásban.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A mikroelemekkel dúsított élesztők ( <i>Saccharormyces cerevisiae </i>) és ezek vízoldható kivonatai az élelmiszeripar szinte minden területén alkalmazhatók adalékanyagként. A dúsított élesztők az adott koncentrációk mellett gyakorlatilag nem toxikusak. Élelmiszeradalékként való felhasználásukkor így azok a korlátozások érvényesek, amelyek a sütőélesztőre vonatkoznak.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Feltételezhetően a takarmányozási célra szánt <i>Candida utilis</i>, valamint az általam használt harmadik törzs, a <i>Schizosaccharomyces pombe</i> sem mérgező a kapott dúsulások mellett, de ezekkel toxicitási kísérletek még nem történtek.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A mikroelemekkel dúsított élesztők ( elsősorban pékélesztő ) jelenlegi két fő alkalmazási területe az élelmiszerek komplettálása és paramedicinális készítmények gyártása. További felhasználási lehetőség lenne a már említett takarmányozás mikroelemes kiegészítése egyéb, takarmányozásra alkalmas, élesztőfajok ( pl. <i>Candida utilis </i>) dúsításával.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A króm Magyarországon megállapított napi szükséglete felnőttek számára 0,12 mg. Gyermekek esetén a születéskori 0,02 mg Cr igényről 7-10 éves korra alakul ki a felnőtt korral azonos krómigény. Fokozottabb a Cr szükséglet terhes nőknél, illetve szoptatás alatt. Ezt az igényt természetesen csak szerves formában lévő krómmal ( Cr-pikolinát, GTF-Cr ) lehet megfelelően kielégíteni.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Ezek szerint egy átlagosan 1000 <span >m</span>g/g Cr-tartalmú dúsított élesztőből mindössze 0,12 g elegendő lenne a napi szükséglet fedezésére, ha az összes króm hasznosulna biológiailag. Mivel az élesztőben lévő króm jelentős hányada szerves GTF-Cr formában fordul elő, így feltételezhetjük, hogy az ily formában felvett króm jelentős része ( 15-30%-a ) ténylegesen felszívódik. Ezzel módosítva az előbb kiszámított élesztő mennyiséget, hozzávetőleg 0,5 g 1000 <span >m</span>g/g -es krómos élesztő fogyasztásával kielégíthető gyakorlatilag a napi igény. Másik előny, hogy a nagyüzemi előállítás költsége alig haladná meg a normál sütőélesztő költségét. a forgalomban lévő Kromax kapszula, melynek hatóanyaga Cr-pikolinát, 1500 Ft-ért kapható.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Egy felnőtt szervezetnek minimálisan 5 mg/nap szilíciumra van szüksége. Ha ezt a szintet nem érjük el, komoly hiánybetegségek léphetnek fel. A szilícium túlzott fogyasztásának ( 500 mg/nap felett ) szintén egészségkárosító következményei lehetnek ( például a hólyagban a szilícium olyan köveket képezhet, amely elzárja a vizelet útját, ill. vesekőképződés). PAIS ( még nem publikált adatok, 1995 ) szerint a napi ajánlott Si-felvétel 50-100 mg. Ezek alapján 1000 <span >m</span>g/g Si tartalmú élesztőből elméletileg 5 g fedezné a napi minimális szükségletet. Természetesen a felszívódás ebben az esetben sem tökéletes, ezért ténylegesen ennél több élesztőre lenne szükség. A kereskedelemben kapható Revalid kapszulával - amely kizárólag szervetlen szilíciumot tartalmaz - a biológiai hasznosíthatóság mellett, árban is felvenné a versenyt a szilíciumos élesztő. ( A Revalid ára 800 Ft körül mozog.)</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A titán létfontossága az emberi és állati szervezetben még nem bizonyított, de élettanilag kedvező hatásához nem fér kétség. Ezt bizonyítják a TITAVIT-tal ( Ti-aszkorbát ) végrehajtott eredményes kísérletek is. PAIS kutatásai alapján a minimális napi Ti szükséglet egy átlagos súlyú felnőtt ember részére 1 mg. Mérgezési tünetek csak igen magas mennyiség ( 10 g ) felett lépnek fel. Az ajánlott napi fogyasztás 20-100 mg között van. A félűzemi kísérletek során kapott, hozzávetőleg 1000 <span >m</span>g/g-es Ti élesztőből a minimális Ti szükséglet fedezésére elméletileg 1 g elegendő lenne. Természetesen a felszívódás, hasznosulás ebben az esetben sem éri el a 100 %-ot, vagyis ennél nagyobb mennyiségre lenne szükség.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A krómos, szilíciumos és titános élesztő előállítása egy komplex kutatási téma - az élesztőkbe történő mikroelem bevitel - része. További célunk a fiziológiai szempontból érdekes mikroelemek ( például Ni, Mn, I, Br, Mo, Au ) bevitele élesztőkbe, valamint többkomponensű készítmények előállítása. Az elemek "biohasznosíthatósága" ugyanis nem csak a kérdéses elem koncentrációjától és kémiai módosulatától függ, hanem más elemekkel való kölcsönhatásától ( szinergizmus és antagonizmus ) is. Ilyen reakciók játszódnak le a szervezetben vas, cink, vanádium, valamint króm esetében, vagy a már említett mangán, cink és réz felszívódásakor is, amit a titán jelenléte segít elő.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Úgy gondoljuk, hogy a mikroelemekkel dúsított élesztők a jövőben a legkülönbözőbb élelmiszeripari termékekben ( sütőipar, húsipar, édesipar ), paramedicinális készítményekben, valamint a takarmányozásban találhatnak alkalmazásra.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">forrásom: <span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 16px; "><a href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/bme/hegoczki.html">http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/bme/hegoczki.html</a></span></p>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-90619023366641068542011-01-13T00:51:00.000-08:002011-01-13T00:52:23.206-08:00Az ásványi alapú derítőszerek hatása a bor fém- és fehérjetartalmára<p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Bódy Péterné:</b><br /><b>Az ásványi alapú derítőszerek hatása a bor fém- és fehérjetartalmára</b><br /><b>Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1995 - Ph.D összefoglaló</b></p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> Doktori értekezésemben a borászati analitika két fontos területét, a fémtartalom meghatározási, valamint a mennyiségi fehérjemeghatározási módszereket tanulmányoztam. Ezen túlmenően a borászati technológiai folyamatok közül az ásványi anyagokkal (bentonitokkal) végzett derítések hatását vizsgáltam a bor fémösszetételére és fehérjetartalmára. A fehérjetartalom vizsgálatát az indokolja, hogy a bentonitos derítés egyik célja a termolabilis fehérjék eltávolítása a borból. A fémösszetételben bekövetkező változások ismerete a fémek és fémvegyületek okozta zavarosodások miatt fontos.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A fémösszetétel tanulmányozására az induktív csatolású plazmaemissziós spektrometriát (ICP-AES) választottam, mely alkalmas szimultán multielemes mérésre. A borászati analitikában a módszer újnak számít ezért dolgozatom egyik fontos célkitűzése volt a szabványban rögzített módszerekkel való összehasonlítás, elsősorban a borászati szempontból fontos kálium-, kalcium-, nátrium- és vastartalom esetén. Minden fém esetében három eljárást hasonlítottam össze a kalibrációs egyenesek lineáris tartománya, a lineáris regresszió alkalmazásakor kapott korrelációs koefficiens értékek, valamint standard addíció alkalmazása után kapott statisztikai paraméterek alapján. Vizsgáltam a mátrix hatását a mért paraméterekre. Egyes esetekben a szabványtól eltérő kalibrációs törzsoldatokkal is végeztem összehasonlító méréseket.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kalcium esetében, az alkalmazott kísérleti körülmények között, analitikai és statisztikai szempontból mindegyik technika megfelelőnek bizonyult. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mérést az előírt lantán-klorid koncentrációja nagymértékben befolyásolta. Az optimális lantán-klorid koncentráció kimérése, azaz annak eldöntése, hogy milyen koncentrációban indokolt használni a megfelelő disszociáció mentesítő hatás eléréséhez, további kísérleteket igényel. A zavaró hatás a standard addíció alkalmazásakor additív hibaként jelentkezett a mért koncentráció értékekben, a relatív szórás értékek, visszanyerési százalékok azonban mindhárom vizsgált módszer esetében megfeleltek az általános analitikai követelményeknek. A vizsgált mátrix ( citromsav, cukor, ;glicerin ) zavaró hatása nem jelentkezett a mért koncentráció értékekben, a lángfotometria alkalmazásakor azonban emelkedett relatív szórásértékeket tapasztaltam.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A nátriumtartalom mérési eredményei alapján elmondható, hogy lángfotometria esetén csak a szabvány módszer, ICP-AES esetén csak az egyszerűsített kalibráció, míg AAS esetén mindkét módszer megfelelő eredményt adott a kalibrációs egyenesek értékelése alapján. Ha azonban a standard addíció értékelését is figyelembe vesszük, az AAS-nél is a szabványban leírt, modell oldatos kalibrációt ajánlható a statisztikai értékelés alapján. A mért nátriumtartalmat az ICP-AES és lángfotometria estén különböző mértékben, de csökkentette a vizsgált mátrix, míg az AAS esetében különösen a magas cukortartalom látszólagos koncentráció emelő hatását kell megemlíteni. További vizsgálatokat igényel a mátrix hatás lehetséges kiküszöbölésének megoldása.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A káliumtartalom mérésekor AAS alkalmazásakor a modell oldatos kalibráció, ICP-A.ES és lángfotometria esetén mindkét kalibráció megfelelő volt a vizsgált statisztikai paraméterek alapján, azonban a lángfotometriánál nagy alapértékbeli különbséget tapasztaltam. További vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy a kalibráló oldat összetételének változtatása, a műszer paraméterek módosítása, vagy a mintaelőkészítési eljárások módosítása milyen hatással van a fent említett paraméterekre. A mátrix hatást értékelve elmondható, hogy elsősorban a lángfotometriánál tapasztalható változás a mért kálium koncentráció értékben, az AAS módszernél a cukor látszólagos koncentráció csökkentő hatására kell felhívni a figyelmet.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A vastartalom mérésekor a spektrofotometriás szabványmódszert, az AAS és a ICP-AES módszert vizsgáltam. A kalibrációs egyenesek és a standard addíciók értékelésekor megállapítható, hogy az AAS technikával viszonylag alacsonyabb értéket mértem, míg az ICP-AES technikával kapott szórások és visszanyerési százalékok magasabbak, mint az az analitikai méréseknél megszokott. A mért vas koncentrációban a vizsgált anyagok ( citromsav, cukor, glicerin ) esetében csak az AAS technika alkalmazásakor tapasztalható változás, ahol az alap értékekben megfigyelt alacsony érték ismét tapasztalható, és viszonylag magas a relatív szórás érték. Ez a megfigyelés a mérési paraméterek nem megfelelő megválasztást jelentheti, hiszen a vas mérésére az AAS nemzetközileg elfogadott technika.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Összefoglalóan elmondható, egyes esetekben a szabvány módszer módosítása indokolt, valamint a vizsgált fémek esetében az ICP-AES technika jól alkalmazható a borászati analitikában. További kísérleteket végeztem, melyekben a különböző mintaelőkészítési módszerek hatását vizsgáltam a mért fém koncentrációira ICP-AES alkalmazásakor.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A kapott eredményeket a szórás, megbízhatóság, megismételhetőség, pontosság, gyorsaság, munkaigény és vegyszerigény szempontjából statisztikai próbák alkalmazásával elemeztem. Az eredmények értékelésnél hangsúlyozni kell, hogy egyszerre széles koncentráció tartományban kell megfelelő eredményeket kapni.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Az eredmények alapján megállapítható, hogy a salétromsavval és a mikrohullámban salétromsavval történő roncsolás után mért koncentrációk a kiindulási mintatérfogattól 95 %-os valószínűségi szinten nem függnek, ezért elegendő kis mintatérfogatokkal dolgozni. A teflonbombás roncsolás után kapott eredmények térfogatfüggők és az eredmények alapján a roncsolást salétromsav és hidrogén-peroxid keverékével célszerű végezni. A visszanyerési százalékok, megismételhetőségi értékek a legtöbb mintaelőkészítésnél megfelelnek az általános analitikai követelményeknek. Külön ki kell emelni a hígításos mintaelőkészítésnél tapasztalt negatív hatásokat. Azoknál a fémeknél, melyek alacsony koncentrációban vannak jelen a bor szerves mátrixa additív hibaként jelentkezik és nagymértékben megemeli a szórás értékeket is. Hasonló tapasztalatot szereztem a megismételhetőségi vizsgálatok értékelésekor is. A hígításos mintaelőkészítés általános használata helyett kísérleti adataim alapján az infralámpás bepárlást, vagy a mikrohullámú bepárlás alkalmazását javaslom borminták esetében, mivel ezek a technikák az egyéb szempontokat pl. idő, vegyszerigény stb. is figyelembe véve a legtöbb vizsgált fém esetében analitikai szempontból megfelelőnek bizonyultak.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A hígítás negatív hatásai miatt nagyszámú higított és desztillációval alkoholmentesített minta mérését és összehasonlító értékelését is elvégeztem. A kapott eredmények alátámasztották korábbi tapasztalataimat, miszerint az alkoholmentesítés megnöveli az érzékenységet, hígítás során a szórások emelkednek és romlik az érzékenység. Az eredmények alapján a hígítás csak a nátrium és kalcium mérése esetében ajánlható.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Célul tűztem ki a fehérje meghatározási módszerek összehasonlító értékelését is. A legtöbb fehérjemeghatározási módszer esetében a fehérjéket előzetesen el kell választani a rendszerből. A klasszikus Kjeldahl meghatározásnál a Voit féle ( alkoholos, nátrium-szulfátos ) lecsapást alkalmazzák, míg a Biuret módszernél a foszfor-molibdénsavas (FMS) lecsapást használják. Kísérleteim során a két módszerrel kapott értékeket hasonlítottam össze a borban közvetlenül alkalmazható módosított Bradford módszerrel kapott értékekkel, ahol a detektálást Coomassie Brillant Blue (CBB) alkalmazásával végzik. Kísérleteket végeztem a lecsapási és detektálási módszerek kombinálásával is. A módszereket a mért átlagértékek, szórásértékek és variációs koefficiensek alapján értékeltem. Az alkalmazott 7 kombináció közül a referencia mérésként alkalmazott Voit lecsapás utáni Kjeldahl módszeren kívül összevethető eredményeket kaptam az FMS lecsapás utáni CBB alkalmazásával végzett detektálással és a borból közvetlenül végzett módosított Bradford módszerrel kapott adatokkal, habár az abszolút értékekben nagy különbséget tapasztaltam.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Ezek a módszerek azonban elsősorban a fehérjetartalom változására adnak megfelelő információt, a borok abszolút fehérjetartalmának mérésére kevésbé alkalmasak. A standard addíció értékelésekor a legjobb visszanyerést a közvetlen módszerrel kaptam. Az értékelések során kitértem a módszerek kivitelezhetőségének vizsgálatára is, mely szempont szerint a módosított Bradford módszer bizonyult a legkönnyebben kivitelezhetőnek, hiszen a mérés közvetlenül elvégezhető borból. A kedvező tulajdonságai alapján a további fehérjetartalom mérésekhez a módosított Bradford módszert használtam.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Meg kell azonban jegyezni, hogy abszolút értékben ennél a módszernél kaptam a legalacsonyabb értékeket. Ki kell emelni, hogy a Biuretes és a CBB detektálású módszerek nagy hátránya, hogy csak fehérborok esetében alkalmazhatók, mert a vörösborok színanyagai zavarják a mérést.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A borok oldható fehérjetartalmának mérésére alkalmazható módszerek fejlesztése további kutatásokat igényel. A derítések során eltávolított frakciók vizsgálata pedig egy újabb érdekes kutatási irányt jelent. Az általam vizsgált és ajánlott fehérjetartalom meghatározási módszerek alkalmasak az egyes technológiai lépések során bekövetkező változások nyomon követésére borászati üzemek, laboratóriumok számára.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A módszer összehasonlítások után a derítőszereket értékeltem. A vizsgálatokhoz kiválasztott derítőszereknél az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a magyarországi üzemekben széleskörben alkalmazzák azokat. A derítéseket különböző kezelőszer adagokkal végeztem, első közelítésben adott hőmérsékleten, majd vizsgáltam a hőmérséklet és a borok pH ill. titrálható savtartalmának hatását a beoldódott fémekre és az eltávolított oldott fehérjetartalomra.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A vizsgált borok kezdeti oldható fehérjetartalma alacsony volt, annak ellenére, hogy a vizsgálatokhoz kezeletlen újborokat választottam. Megfigyeltem, hogy a fehérjetartalmat már a legalacsonyabb kezelési adag is jelentősen csökkentette, a nagyobb adagú derítőszer alkalmazása után az oldható fehérjetartalom a kimutathatósági határ közelébe került. A derítőszerek közül a NaCalit és a BW200 fehérje eltávolító hatását lehet kiemelni. Az említett derítőszerekkel már alacsonyabb hőmérsékleten, kisebb kezelési adag alkalmazásakor is jelentős fehérjetartalom csökkenést lehetett elérni. A derítési hőmérséklet emelésével a derítési hatásfok azonban jelentősen csökkent.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A vizsgált derítőszerek lényegesen megváltoztatták a borok fémösszetételét. A legnagyobb változásokat a vizsgált Deriton készítmény alkalmazásakor tapasztaltam, mely már alacsony kezelési szintek alkalmazásakor is a legtöbb vizsgált fém mennyiségét szignifikánsan megnövelte. Ez azért lényeges, mert a Deriton az egyik legáltalánosabban alkalmazott készítmény Magyarországon. A derítések után elsősorban az Al, Na, Ca, Fe. Zn tartalom emelkedett, de a Si tartalomban is változás következett be.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A legkevesebb fém beoldódás a NaCalit és a CaBentonit esetében volt tapasztalható. A vizsgált derítőszerek közül A BW200 összességében jól szerepelt, de a vas- és a nátriumtartalmat jelentősen megemelte. Megfigyeléseim alátámasztották az irodalmi adatokat, hogy a hőmérséklet emelésével a fémbeoldódás mértéke növekszik, de jelentős emelkedés csak a legmagasabb hőmérsékleten volt tapasztalható, ami azonban a borászati derítéseknél extrém nagy hőmérsékletnek számít. A borok fajtája, azaz pH-ja értéke befolyásolja a fémbeoldódások mértékét.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Ellentétben az irodalmi adatokkal, méréseim során toxikus, egészségre káros fémbeoldódást nem tapasztaltam. A megfigyelt fémtartalom változások elsősorban technológiai és határérték szempontjából érdekesek, hiszen például a nátriumtartalom a derítések után néhány esetben a szabványban előírt határérték közelébe került. A vas-, kálium-, kalciumtartalomban bekövetkezett változások pedig a borstabilitás szempontjából jelenthetnek további gondokat. Az alumínium- és a szilíciumtartalom emelkedése is jelentős, azonban annak eldöntésére, hogy a megemelkedett értékek jelentenek e technológiai problémát, további vizsgálatok szükségesek.</p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A módszer fejlesztések lehetséges irányairól már írtam, a derítőszerek értékelése után a következő kérdések maradtak megválaszolatlanul. A derítőszerek vizsgálatakor a rendelkezésemre álló lehetőségek csak egy sarzs vizsgálatát tették lehetővé. Fontosnak tartom, különösen a kiemelkedően negatívan szereplő Deriton esetében annak a kérdésnek a tisztázását, hogy a Deriton készítmények általánosan negatív tulajdonsággal bírnak-e, vagy az általam vizsgált készítmény egyedi eset. További kutatásokat igényel, hogy a derítőszer a fémösszetétele és a beoldódás mértéke között milyen összefüggés tapasztalható, valamint a beoldódott fémek ténylegesen okoznak-e instabilitást és milyen koncentráció emelkedés jelent tényleges veszélyt a technológus számára. </p><p style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">forrásom a <span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 16px; "><a href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/body.html">http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/body.html</a></span></p>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-90267558678945783552011-01-13T00:49:00.000-08:002011-01-13T00:50:29.625-08:00Kerámia membránok alkalmazhatósága borok szűrésére<p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Kóczánné Manninger Kata</b></p><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Kerámia membránok alkalmazhatósága borok szűrésére</b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1998 - Ph.D összefoglaló</b></div><p class="MsoBodyText" style="text-align: left; line-height: normal; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">Azonos évjáratú, 1995-ös négy különböző magyar bor membránszűrését végeztem kerámia mikro- és ultraszűrő membránokon. Különböző előkezeléseket alkalmaztam (fejtés, fejtés + derítés, fejtés + derítés + kovaföldszűrés), különböző pórusméretű membránokkal mértem és változtattam a recirkulációs térfogatáramot.</p><p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; ">A borok minőségét az organoleptikus vizsgálatok mellett a legfontosabb borösszetevőkkel (kolloid, fehérje, polifenol, borkősav, alkohol koncentráció és színintenzitás) jellemeztem. Nagyszámú kísérlet alapján a következőket állapítottam meg:</p><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> <br /><b>1. A borok előkezelésének hatása a borok minőségére és szűrhetőségére</b><ul>1.1. A kerámia membránokkal történő borszűrés az 50-500 nm pórusméret tartományban nem okozott organoleptikus változást a bor minőségében. Ezért a keresztáramú mikroszűrés végszűrőként igen jól alkalmazható.<br />1.2. A borok előkezelése jelentősen növeli a szűrletteljesítményt.</ul></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>2. Statikus keverő hatása a szűrlet teljesítményre</b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><blockquote>2.1. Kenics-féle statikus keverővel a borok szűrlet-fluxusa 3-szorosra növelhető a transzmembrán nyomás kismértékű növekedése mellett. Háromféle fejtett boron végzett kísérletsorozat alapján a statikus keverővel ellátott membrán szűrletfluxusa és a statikus keverő nélkül mért szűrletfluxus között a következő összefüggéseket állapítottam meg:</blockquote></div><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/kocz.gif" height="53" width="215" align="ABSCENTER" /></center><blockquote style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><div class="MsoNormal">2.2. Statikus keverő alkalmazása mellett kisebb kerámia-membrán felület szükséges. Mivel a fluxus kb. 3-szorosra nő, a felület, is 3-szor kisebb lehet egy adott szűrési feladat esetén.</div></blockquote><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>3. A szűrletteljesítmény modellezése</b></div><blockquote style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><div class="MsoNormal">A bor szűrletárama az idő előrehaladtéval dinamikusan csökken és egy állandósult szűrletáram felé tart, tehát a bor szűrésekor a kiszűrt molekulák lerakódási sebességét kompenzálja a membránról történő lesodródás sebessége.</div><div class="MsoNormal">3.1. Vizsgálataim szerint a bor szűrletfluxusát nem lehet leírni (csak a kezdeti szakaszt durván közelíteni) azokkal az irodalmi modellekkel, amelyeknél az idő vagy szűrlettérfogat növelésével a fluxus nullára csökken:</div><div class="MsoNormal">például <img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne2.gif" height="47" width="209" align="ABSCENTER" /> modellek.<div class="MsoNormal">3.2. A borok szűrletáramát leíró dinamikus matematikai modell ±9 % pontossággal illeszkedik a mérési görbékre. A modell paraméterei fizikai értelemmel bíró állandók:</div><center><img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne3.gif" shapes="_x0000_i1027" height="49" width="116" align="ABSCENTER" /></center><div class="MsoNormal">3.3. A dinamikus modell T időállandója függ a borok előkezeltségétől, a recirkulációs áram Re számától és a pórusmérettől. Kísérleteim alapján a borszűrés időállandója a következő összefüggéssel fogalmazható meg:</div><center><img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne4.gif" border="0" shapes="_x0000_i1028" height="53" width="123" /></center><div class="MsoNormal">Az a, b és C állandókat különböző előkezeltségű borokra számszerűen is megfogalmaztam.</div></div></blockquote><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>4. Minőségi paraméterek regressziója és a borászati technológiai folyamat optimálása</b></div><blockquote style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><div class="MsoNormal">4.1. A membránszűrt magyar borok összetevői (kolloid, fehérje, polifenol, borkősav), valamint a színintenzitás és a szűrlet fluxusa megfelelő pontossággal leírhatók másodfokú regressziós függvényekkel, a bor fajta az előkezeltség, ezen kívül a szűrő pórusméret és az alkalmazott recirkulációs térfogatáram függvényében.</div><div class="MsoNormal">4.2. A borászati technológiai folyamat kompromisszumos optimálása — a regressziós függvények felhasználásával — a súlyozott célfüggvény minimálásának módszerével egyszerűen megoldható. A módszer segítségével a borszűrés előre tervezhető.</div></blockquote><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Összefoglalóban szereplő jelölések a hivatkozás sorrendjében:</b></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> </span><center style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><table border="0" width="55%"><tbody><tr><td>J<sub><span >stat</span></sub>- statikus keverővel mért szűrlet-fluxus</td><td>m/s</td></tr><tr><td>J - üres kerámia membránon mért szűrlet-fluxus</td><td>m/s</td></tr><tr><td><img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne5.gif" height="43" width="148" align="ABSCENTER" /> transzmembrán nyomás</td><td>Pa</td></tr><tr><td><span >D</span>p<sub><span >sz</span></sub> - viszonyítási nyomáskülönbség, <img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne6.gif" height="25" width="91" align="ABSCENTER" /></td><td>Pa</td></tr><tr><td>p<sub><span >be</span></sub> - membránon a bemenő nyomás</td><td>Pa</td></tr><tr><td>p<sub><span >ki</span></sub> - membránból a kimenő nyomás</td><td>Pa</td></tr><tr><td>p<sub><span >sz</span></sub> - szűrlet oldali nyomás</td><td>Pa</td></tr><tr><td>r - recirkulációs térfogatáram</td><td>m<sup><span >3</span></sup>/s</td></tr><tr><td>A - membrán belső felülete</td><td>m<sup><span >2</span></sup></td></tr><tr><td>J<sub><span >0</span></sub> - maximális szűrletfluxus</td><td>m/s</td></tr><tr><td>J<sub><span >SS</span></sub> - állandósult (steady state) szűrlet fluxus</td><td>m/s</td></tr><tr><td>t - szűrési idő</td><td>s</td></tr><tr><td>T - időállandó</td><td>s</td></tr><tr><td>a, b - állandók</td><td>-</td></tr><tr><td> K - állandó</td><td>1/s</td></tr><tr><td>C - állandó</td><td>s</td></tr><tr><td>Re - Reynolds szám az üres csőben, <img src="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne7.gif" height="44" width="67" align="ABSCENTER" /></td><td>-</td></tr><tr><td>d - kerámia membrán belső átmérője</td><td>m</td></tr><tr><td>v - recirkulációs sebesség</td><td>m/s</td></tr><tr><td><span >r</span>- bor sűrűsége</td><td>kg/m<sup><span >3</span></sup></td></tr><tr><td><span >h</span> - bor viszkozitása</td><td>Pas</td></tr><tr><td>p - pórus méret</td><td>nm</td></tr><tr><td>p<sub><span >0</span></sub> - minimális pórusméret p<sub><span >0</span></sub>=50 nm</td><td>nm</td></tr></tbody></table></center><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><br /></span></div>forrásom a <a href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne.html">http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne.html</a><br /></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "> </span>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-68859162056301213902011-01-13T00:45:00.000-08:002011-01-13T00:47:21.046-08:00Membránszeparációs műveletek tej- és szeszipari alkalmazásai<p class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Atra Ramadan</b></p><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Membránszeparációs műveletek tej- és szeszipari alkalmazásai</b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><b>Szent István Egyetem, 2000 </b><b>- Ph.D összefoglaló</b></div><ol style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><li class="MsoNormal"><b>Az ultra és nanoszűrés, vizsgálata:</b></li><br />Kísérleteim során friss, alacsony zsírtartalmú tejet és tejsavót töményítettem ultraszűrő membránnal, illetve az ultraszűrő membránról lejövő permeátum laktóztartalmát tovább sűrítettem nanoszűréssel. Az elvégzett nagyszámú kísérlet alapján a következőket állapítottam meg:<ul type="DISC"><li class="MsoNormal">A friss tejet és a tejsavót betöményíthetjük az FS10-es membránnal magas szűrletfluxussal és a tejiparban általánosan elfogadott magas fehérjevisszatartással.</li><li class="MsoNormal">Az ultraszűrés permeátumának laktóztartalma eredményesen besűríthető az RA55-ös nanoszűrő membránnal.</li><li class="MsoNormal">Az általam javasolt módosított eljárás növeli a sajtkihozatalt, ugyanakkor a sajtgyártás folyamatát zárttá, gyakorlatilag hulladékmentessé teszi, ami a gazdaságossági és a környezetvédelemi szempontból igen jelentős előrelépést jelent.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>Az ultra- és nanoszűrés fluxusának modellezése:</b></li><ul type="DISC"><li class="MsoNormal">A sajtgyártásban alkalmazott ultra- és nanoszűrés fluxusa a besűrítési aránytól függ: J = J<sub><span >0</span></sub> F<sup><span >-b</span></sup>. Új modellem jobban illeszkedik a mérési pontokra, mint az irodalmi modellek.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>A tejipari ultra- és nanoszűrés tervezése:</b></li><ul type="DISC"><li class="MsoNormal">A tejipari ultra- és nanoszűrés jellemzői megfelelő pontossággal leírhatók regressziós függvényekkel.</li><li class="MsoNormal">A kompromisszumos optimálás segítségével a sajtgyártás folyamata előre tervezhető.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>A szeszipari pervaporáció vizsgáiata:</b></li><br />Kísérleteim folyamán vizsgáltam a pervaporáció alkalmazási lehetőségeit etanol és izopropanol víztelenítésére. A kísérleti eredmények alapján a következőket állapítottam meg:<ul type="DISC"><li>A vizsgált Sulzer és Celfa gyártmányú membránok alkalmasak az etanol és izopropanol víztelenítésére, nagy permeátum fluxust és magas szelektivitást biztosítanak az irodalmi membránokhoz viszonyítva</li><li>A félüzemi mérések megegyeztek a laboratóriumi eredményekkel a műveleti paraméterek hatásának szempontjából.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>A pervaporáció aktiválási energiájának meghatározása:</b></li><ul type="DISC"><li class="MsoNormal">Kísérletileg meghatároztam az aktiválási energia értékeit etanol és izopropanol víztelenítésére Sulzer és Celfa gyártmányú membránokra.</li><li class="MsoBodyText" style="text-align: left; line-height: normal; ">Eredményeim alapján megállapítottam, hogy a pervaporáció aktiválási energiája a membrán típusától és a víztelenítendő elegytől függ.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>A pervaporáció fluxusának modellezése:</b></li><ul type="DISC"><li class="MsoNormal">Az eredményeim alapján, a módosított anyagátbocsátási modell: J=K*(C<sub><span >v,be</span></sub>- C<sub><span >v,ki</span></sub>) jobban illeszthető a pervaporáció fluxusára, mind a dinamikus vagy a koncentráció modellek. Az anyagátbocsátási modell előnye, hogy együtthatója a műveleti paraméterektől függő anyagátadási tényező.</li><br /> </ul><li class="MsoNormal"><b>Pervaporáció költségének becslése és optimálása:</b></li><ul type="DISC"><li class="MsoNormal">Egy pervaporációs kisüzem berendezés- és energia költségét valamint a membrán szükséges felületét határoztam meg a hőmérséklet függvényében.</li><li class="MsoNormal">Eredményeim alapján következtettem, hogy a pervaporációs berendezés- és energia összköltségének minimuma a hőmérséklet maximumánál van.</li></ul></ol><div><span class="Apple-style-span" >forrásom a </span><a href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/atra.html">http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/atra.html</a></div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-41680929074698181542010-07-09T07:14:00.000-07:002010-12-28T00:17:54.793-08:00Szőlővédelem és számok<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial; font-size: 12px; "><h1 style="font-size: 20px; ">Szőlővédelem a számok tükrében</h1><div style="float: right; "><a href="http://www.agroinform.com/aktualis/Novenyvedelem-szaklap-Szolovedelem-a-szamok-tukreben/20100706-12820/" class="green" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); "><img src="http://www.agroinform.com/images/printer.png" border="0" alt="Nyomtat" /></a></div><div> </div><div class="center_item_summary" style="float: left; padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-weight: bold; font-size: 14px; "><div class="center_item_summary_image" style="float: left; "><a href="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706142004_szolo.jpg" class="shutter" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 0, 0); "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/TN_agroinform_20100706142004_szolo.jpg" alt="hirdetés" title="kattintson a nagyításhoz!" style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 15px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; float: left; display: block; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; " /></a></div><div class="center_item_summary_text" style="float: left; width: 330px; "><strong>Egy hét-nyolc lépésből álló szőlővédelmi technológia hatékonyságáról jóval nehezebb véleményt alkotni, mint egyetlen gombaölő szeréről. Mégis meg kell ezt próbálnunk, hiszen a gyakorlatban többnyire komplex permetezési programokat hasonlítunk össze, a végeredményt értékeljük.</strong></div></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "></div><div class="clear" style="clear: both; height: 0px; overflow-x: hidden; overflow-y: hidden; "></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">Nézzük hát, milyen volt a végeredménye azoknak a 2009. évi kísérleteinknek, amelyekben saját és <a href="http://www.agroinform.com/tags/verseny" title="További tartalmak verseny témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">verseny</a>társaink aktuális ajánlatait vizsgáltuk meg.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong>Fürtlisztharmat elleni hatékonyság </strong><br /><br />A tavalyi évben aktuális és a 2010-re tervezett <a href="http://www.agroinform.com/tags/sz%C5%91l%C5%91" title="További tartalmak szőlő témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">szőlő</a>védelmi technológiáink lisztharmat elleni hatékonyságát hat ültetvényben teszteltük 2009-ben, az ország különböző részein. Három kísérletünk volt a Dél-Dunántúlon, egy a Nyugat-Dunántúlon, egy az Alföldön és egy Eger környékén, az Északi-középhegységben. A hat ültetvény közül kettőben nagy, háromban közepes, egyben pedig elenyésző volt a fertőzési nyomás. A kezeletlen kontrollok átlagában mért 43,2%-os mértértékű fürtfertőzöttség összességében közepes szintűnek tekinthető (1. ábra). A közepes szint ellenére is viszonylag nagy különbségek alakultak ki az egyes technológiák hatékonyságát illetően. A gyengébb technológiák a 43,2%-os fertőzöttséget 8-14,5%-osra, a hatékonyabbak 3% alá tudták mérsékelni. Az összehasonlításban kiválóan szerepelt 2009. évi programunk (1,6%-os fürtfertőzöttség), de 1% alatti eredményre csak az új, 2010-re tervezett technológiánk volt képes.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141403_1.jpg" alt="" width="500" height="298" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Még nagyobb különbségek olvashatók ki annak a kísérletünknek az eredményeiből, ahol a legerősebb volt a fertőzési nyomás (2. ábra). Itt a gyengébb hatékonyságú technológiák egyszerűen nem bírtak a lisztharmattal, és olyan eredményt, ami a szőlészkedők számára fenntartás nélkül elfogadható, csak az új ajánlatunk tudott biztosítani. Hogy hogyan, azt a 3. ábra fotóin lépésről lépésre nyomon követhetjük.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141412_2.jpg" alt="" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Adódik a kérdés, hogy mi lehetett az oka egyes technológiák gyengélkedésének, mások jó szereplésének? Ennek döntően két oka volt. Egyrészt maguk a különféle technológiákban fölhasznált készítmények melyek hatékonysága nem volt azonos. De legalább ennyire fontos volt az is, hogy mikor, mit, mivel kiegészítve alkalmaztunk. Különösen a specifikus, felszívódó készítmények helyes alkalmazására kellett ügyelni. Az ábrákon 1-essel és 2-essel jelölt versenytársaink gyengén szereplő technológiái elsődlegesen a rosszul megtervezett strobilurin-kezeléseken buktak el. Ám a strobilurin-mentesség sem jelentett megoldást, amire jó példa 3. versenytársunk programja. A saját technológiáinkban helyet kaptak a mind a strobilurinok mind az egyéb specifikus lisztharmat-ellenes készítmények is, így a technológiánk hatékonyabban hárította el a lisztharmatot, mint az említett 3. versenytársunk QoI-mentes programja. Mindez igazolása annak a<a href="http://www.agroinform.com/tags/meggy" title="További tartalmak meggy témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">meggy</a>őződésünknek, hogy nem a strobilurinok mellőzése, hanem helyes alkalmazása vezet a legjobb eredményre.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br /><strong><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141421_3.jpg" alt="" /></strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong><br />A lisztharmatgomba termőtestképződésére gyakorolt hatás</strong><br /><br />Kísérleteinkben, természetesen, nem elégedtünk meg az egyes technológiák fürtlisztharmat elleni hatékonyságának értékelésével, arra is kíváncsiak voltunk, mit kezdenek az őszi lombfertőzöttséggel, és ezen keresztül mennyire tudják befolyásolni a lisztharmatgomba termőtestképződését. Ezzel a kérdéssel azért kell külön foglalkoznunk, mert a fürt- és a levélvédelem hatékonysága között nincs szoros kapcsolat. A szezon végi levélfertőzöttség viszont alapvetően meghatározza a következő évi vegetáció eleji induló fertőzési nyomást. Ennek egyik oka, hogy egyes lisztharmatölő szerek hatékonysága fürtön és levélen eltérő. A másik ok pedig, hogy a lisztharmatgomba fölszaporodása a bogyókon és a lombozaton nem esik egybe. A bogyófertőzés a tenyészidőszak első felében (a virágzás kezdetétől a fürtzáródásig) játszódik le, míg a lomb fertőződése a teljes vegetáción át tart, s a kórokozó áttelelését szolgáló kazmotéciumok zömmel a tenyészidőszak második felében (zsendülés, érés) keletkeznek. A hajtások arasznyi állapotától zsendülés kezdetéig folytatott rendszeres permetezés ezért eleinte főleg a bogyóvédelmet szolgálja, az utolsó lépések azonban már a lombfertőzés elhárítására, a kazmotéciumképződés megakadályozására, késleltetésére irányulnak. Igen ám, de közben a szerek változnak, vagyis más-más készítményekre hárul a fürt- és a lombvédelem.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141440_4.jpg" alt="" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "> </p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">A termőtestképződésre legnagyobb hatással a permetezési program utolsó lépése van, amire rendszerint a zsendülés kezdetén (július végén, augusztus első felében) kerül sor. Mivel azonban a kazmotéciumok képződése ezt követően még 50-70 napon át zajlik, ez a zsendülés kezdeti védekezés a hagyományos lisztharmatölő szerekkel – legyenek azok kontakt vagy akár fölszívódó készítmények – nem sokat ér. Ehhez speciális készítmény kell. Olyan, amelyiknek levélen (is) rendkívüli a hatékonysága, és minden más lisztharmatölő szerét lényegesen meghaladó a hatástartama. Jelenleg egy ilyen készítmény létezik: a Cantus®. A 4. ábrán látható, hogy kísérletünkben az a két technológia tudta radikálisan csökkenteni a liszharmatgomba termőtesteinek mennyiségét, melyek utolsó lépése a Cantus (1,0 kg/ha) volt. Míg más technológiák esetében a kezeletlen kontrollhoz képest felére, harmadára, addig a Cantus-kezeléseket követően század részére csökkent a kazmotéciumok száma. Ezen arányoknak megfelelően számolhatunk majd a primer fertőzés előfordulásával tavasszal. <br /><br /><br /><strong>Peronoszpóra elleni védelem<br /></strong><br />Peronoszpórakísérleteink nagy része 2009-ben – fertőzés hiányában – meghiúsult. Egyetlen értékelhető kísérletünk volt, a Villányi borvidékhez tartozó Diósviszlón, ahol viszont rendkívüli veszélyhelyzet alakult ki, a peronoszpóra a <a href="http://www.agroinform.com/tags/Merlo" title="További tartalmak Merlo témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">Merlo</a>t fajta termését teljes pusztulással fenyegette (5. ábra). Technológiánkban eredetileg nyolc védekezést terveztünk, az extrém fertőzési viszonyok miatt azonban ezt eggyel (réz) meg kellett toldani. A Merlot fürtjei – mint köztudott – nagyon hosszú ideig fogékonyak a peronoszpórával szemben, s járványos években a zsendülésig (augusztusig) egy pillanatra sem szabad őket védelem nélkül hagyni. A hatékony – a kombinált hatóanyagú Acrobat® MZ WG-re és Forum® R-re, valamint a Cabrio Top®-ra alapozott technológia és a gondos permetezés végül is meghozta <a href="http://www.agroinform.com/tags/gy%C3%BCm%C3%B6lcs" title="További tartalmak gyümölcs témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">gyümölcs</a>ét, sikerült megóvni a Merlot fürtjeit a súlyosabb megbetegedéstől.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141450_5.jpg" alt="" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100706141508_6.jpg" alt="" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">A Kékfrankos a peronoszpórával szemben kevésbé fogékony, mint a Merlot. Ez – összevetve a kezeletlen parcellák fertőzöttségét – jól látszott kísérletünkben is (5. és 6. ábra). Persze, a Kékfrankosnak is szüksége volt a hatékony védelemre, s ennek eredménye lett, hogy gyakorlatilag károsodás nélkül vészelte át a nehéz körülményeket. <br /><br /><strong>Dr. Füzi István</strong><br /><em><a href="http://www.agroinform.com/tags/fejleszt" title="További tartalmak fejleszt témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">fejleszt</a>őmérnök</em></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><em>forrásom a </em><a href="http://www.agroinform.com/aktualis/Novenyvedelem-szaklap-Szolovedelem-a-szamok-tukreben/20100706-12820/">http://www.agroinform.com/aktualis/Novenyvedelem-szaklap-Szolovedelem-a-szamok-tukreben/20100706-12820/</a></p></div></span>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-51304756877296860682010-11-29T02:30:00.000-08:002010-11-29T02:39:49.117-08:00Gáz van a borászatokban?<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEislJ0E3RxPW-bLZF5DsO49ct2f5yaucHCDQFOWM2eT2fS24pqKZI5dufVC3_ZW7sImO4V5F_f4BFxSJL4Lb0TdF1lX8rBBtMEf7AKzGdPv517otqsLcuueQY2CjS-a3BwCtPNn0pFMubUs/s1600/p%25C3%25A1linkaf%25C5%2591z%25C5%2591.gif"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 110px; height: 340px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEislJ0E3RxPW-bLZF5DsO49ct2f5yaucHCDQFOWM2eT2fS24pqKZI5dufVC3_ZW7sImO4V5F_f4BFxSJL4Lb0TdF1lX8rBBtMEf7AKzGdPv517otqsLcuueQY2CjS-a3BwCtPNn0pFMubUs/s400/p%25C3%25A1linkaf%25C5%2591z%25C5%2591.gif" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5544917837875382082" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; -webkit-border-horizontal-spacing: 1px; -webkit-border-vertical-spacing: 1px; "><p align="center"><span ><em>Nitrogén Generátor Alkalmazások - Borászat</em></span></p><p> </p><p style="text-align: justify; ">A reduktív borkészítési technológia elterjedésével a borászati eljárások jelenetősen megváltoztak. Kifejezetten fontossá vált a bort a teljes technológiai folyamat során távol tartani a levegő oxigénjétől: így állítható elő a kellemes gyümölcsillatokkal és aromával rendelkező bor. Az oxidációnak kitett bor színe megváltozik (sárgul) s elveszti friss, gyümölcsös illatát és keseredés alakulhat ki ízében. </p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">Az oxidáció megelőzésére antioxidánsokat használhatunk, vagy védőgázzal megelőzhetjük a bor oxidációját.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">Az antioxidánsok (leggyakrabban kéndioxid) alkalmazása inkább a bor gyógyításának tekinthető, s a siker nem minden esetben biztos. A kénezés ezen túl kellemetlen mellékízt is adhat a bornak.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">A modern borászati eljárásokban a kénezés helyett sokkal inkább a megelőzést részesítik előnyben, védőgázok alkalmazásával. Ez teljes mértékben elterjedt az olyan, fejlett borászattal rendelkező, új, technológiailag nyitott országokban, mint Ausztrália, Chile vagy Dél-Afrika.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">Védőgázként nitrogén és széndioxid vagy ezek keveréke kerül alkalmazásra. Legelőnyösebb, ha már a szőlőpréselés folyamatától kezdve alkalmazzák a védőgázokat egészen a palackba töltésig.<br /><br /></p><div style="text-align: justify; "></div><p style="font-style: italic; text-align: center; "><big>A védőgázok legfontosabb alkalmazásai:</big></p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">- Inert párna kialakítása: a tartályokban a bor fölötti teret inertgázzal kell feltölteni, így megvédve a bort az oxidációtól.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">- Keverés, homogenizálás: házasítás, derítés és hasonló folyamatok során nitrogént átbuborékoltatásával a keveredés igen hatásosan, s a körfejtéshez képest sokkal gyorsabban kivitelezhető.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">- Palackozás: a palackozás során a modern töltőgépeken a gyors töltés közben a palack légtere intenzíven érintkezik a betöltött borral. Az oxigén beoldódását, s a palackban történő, későbbiekben nem "javítható" oxidáció kiküszöbölésére a bor betöltése előtt a palack légterét inertgázzal kiöblítik. Az előfeszítő tartályban szintén inertgáz kerül alkalmazásra.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">- Oxigén kiűzése: ha valamely folyamatban mégis oxigén került a borba, akkor azt nitrogén átbuborékoltatásával hatékonyan el lehet távolítani. Itt célszerű a nitrogént kis buborékok formájában átengedni a boron.</p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">Az inertgázok közül a kevertetés, oxigén kiűzés esetén a nitrogén alkalmazása a célszerű. Inert párna kialakítására és palackozásban akár nitrogén, akár széndioxid alkalmazható. A modern eljárásokban tiszta széndioxid helyett inkább nitrogén-széndioxid elegyet alkalmaznak: fehér borok esetén a széndioxid a fő komponens, vörösborok esetén pedig a nitrogén van túlsúlyban. </p><div style="text-align: justify; "></div><p style="text-align: justify; ">A nitrogén generátorok a hazai gyakorlatban is kiválóan bevált megoldást nyújtanak a borászati munkákhoz. Opcionális gázkeverőkkel pedig a nitrogén-széndioxid elegyek is biztosíthatóak, lényegesen kedvezőbb költséggel, mint a vásárolt gázelegyek.</p><p style="text-align: justify; "><em><span ><strong>A könnyebb kezdetekért</strong></span></em></p><p style="text-align: justify; ">A borászatok számára különösen kedvező és egyszerű lehetőséget nyújt a nitrogénes védőgáz, mint új technológia bevezetésére az <a href="http://www.abh-gas.hu/termekek.html#integralt">integrált nitrogén generátorok</a> családja. Ezek a berendezések egy egységben tartalmazzák a sűrített levegő szárítót, a nitrogén generátort, s egy kis nitrogén puffertartályt. Ez a megoldás lényegesen csökkenti a technológia beállításának összköltségét - lehetővé téve a nitrogén gázzal történő védelem beállítását kisebb borászatok számára is.</p><p style="text-align: justify; ">forrásom a <span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 0px; -webkit-border-vertical-spacing: 0px; font-family: Georgia, serif; font-size: 16px; "><a href="http://www.abh-gas.hu/boraszat.html">http://www.abh-gas.hu/boraszat.html</a></span></p></span>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-72490291762365904892010-11-17T00:45:00.000-08:002010-11-17T01:15:55.389-08:00Szőlő és bor szakirodalom - télire ...<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdFzruK6l59nZaYFAjMGuzto7GRj_j3TyolnjRUcqRRF9T5jwAUweTZis5UN8zEelKEQxBWtXswirr6eNvhFqzn2ah0wxKQCIzfhyR33XOKmjKqpuseFNBJFw1sN5D4L4zHGriiz1HP5NV/s1600/p%25C3%25A1linkaf%25C5%2591z%25C5%2591.gif"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 110px; height: 340px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdFzruK6l59nZaYFAjMGuzto7GRj_j3TyolnjRUcqRRF9T5jwAUweTZis5UN8zEelKEQxBWtXswirr6eNvhFqzn2ah0wxKQCIzfhyR33XOKmjKqpuseFNBJFw1sN5D4L4zHGriiz1HP5NV/s400/p%25C3%25A1linkaf%25C5%2591z%25C5%2591.gif" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5540444385653587906" /></a><br /><div><b>SZŐLÉSZET </b></div><div><b>ÉS </b></div><div><b>BORÁSZAT </b></div><div><b>AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA </b></div><div><br /></div><div>Összeállította: Dr Székely Sándor és Frendl Kata </div><div>Országos Mezőgazdasági Könyvtár és </div><div>Dokumentációs Központ </div><div>Budapest, 2003 </div><div><br /></div><div>Szőlészettel, szőlőtermesztéssel és a szőlő növényvédelmével foglalkozó, </div><div>az utóbbi húsz évben (1983-2003) megjelent könyvek és kiadványok </div><div>az OMgK állományából* </div><div>* Az egyes tételeket -a legfrissebbtől kezdődően-, a kiadás évének sorrendjében tüntettük fel. </div><div>Az idegen nyelven íródott anyagok a magyar nyelven írtak után következnek. </div><div>--- A szőlő és a szőlőfajták: (Raktári szám) </div><div>(Tárgyszavak: szőlő, szőlőfajták, borszőlő, csemegeszőlő) </div><div>Hajdu Edit - Ésik Andrásné </div><div>Új magyar szőlőfajták : Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokán / [Írta:] Hajdu Edit, </div><div>Ésik Andrásné. - Bp. : Mezőgazda K., 2001. - 170 p.:ill.;24 cm.-(Hungarikumok) </div><div>ISBN 963-9358-27-4 C 68106 </div><div>Tóth Imre - Pernesz György </div><div>Szőlőfajták / Tóth Imre, Pernesz György.- Bp.: KSH, 2001. - 134 p.:ill.,;22 cm </div><div>ISBN 963-9358-10-X C 67929 </div><div>Diófási Lajos - Bíróné Toma Gizella </div><div>A pécsi szőlőfajta-gyűjtemény katalógusa 1949-1999 : Jubileumi kiadvány </div><div>az 50. évfordulóra / [összeáll. Diófási Lajos, Bíróné Toma Gizella]. – </div><div>Pécs : FVM SZBKI , [1999]. - 62 p.;20 cm C 66926 </div><div>Tóth Imre </div><div>Szőlőfajták szaporítása és leírása : Fiatalkori morfológiai bélyegek / Írta </div><div>és a felv. kész. Tóth Imre. - Bp. : OMMI , [1999]. - 135 p.:ill.,színes;29 cm B 19655 </div><div>Munkácsi János </div><div>A szőlő szaporítóanyag termesztés helyzete és feladatai / Munkácsi János ; [közr. </div><div>Magyar Tudományos Akadémia]. - Bp. : [MTA] , 1997. - [84] ism. lapsz.;29 cm B 20021 </div><div>Rácz János </div><div>Kétszáz magyar szőlőnév </div><div>/ Rácz János ; [közr.] Magyar Nyelvtudományi Társaság. - Bp. : MNyT , 1997. – </div><div>143 p.;24 cm. - (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai ; 208. sz. ) </div><div>ISBN 963-7530-258 C 65337 </div><div>Kocsis László </div><div>Szőlő alany- és nemesfajták kölcsönhatása az oltványkészítéstől a </div><div>termőrefordulásig / Kocsis László. - - , 1996. - 122 fol.:ill.;30 cm+mell. B 18921 </div><div><br /></div><div>Diófási Lajos </div><div>Magyarország szőlőfajta-gyüjteményeinek katalógusa / [közr.] Diófási Lajos. – </div><div>Pécs : Szőlőnöv. Génbanki Munkabiz. , 1994. - 112 p.;29 cm B 18075 </div><div>Hajdú Edit - Luntz Ottokár - Lázár János </div><div>Szőlőfajtáink vírusmentes klónjai / [Hajdú Edit, Luntz Ottokár, Lázár János]. – </div><div>Kecskemét : SzBKI , 1994. - 78 p.:ill.,színes;20 cm C 64162 </div><div>Haydu Zsolt </div><div>A szőlő (Vitis spp.) néhány tulajdonságának megnyilvánulása és meghatározása </div><div>szövettenyészetekben / Haydu Zsolt. - - , 1994. - III,101 fol.;30 cm B 18607 </div><div>Miklós Erzsébet </div><div>A szőlő kálium és kalcium transzportjának fajtajellege </div><div>/ Miklós Erzsébet. - - , 1994. - 127 fol.;30 cm B 18638 </div><div>Balogh István </div><div>Fontosabb szőlőfajtáink jellemzése : Gyakorlati jegyzet / irta Balogh István. – </div><div>Debrecen : Debreceni Agrártud. Egy. , 1993. - 117 p.;24 cm Tk 10412 </div><div>Hajdu Edit </div><div>Szőlőfajták klónszelekciója (Hárslevelü, Irsai Olivér, Kövidinka) / Hajdu Edit. - , </div><div>1993. - 3,190 fol.:ill.;30 cm B 18233 </div><div>Csepregi Pál - Zilai János </div><div>Szőlőfajta-ismeret és -használat. - , 1989. C 59667 </div><div>Pethő F. - Pappné Tarányi Zita - Balogh I. </div><div>Fontosabb gyümölcs és szőlőfajták jellemzése.. - , 1988. B 16305 </div><div>Kiss Ervin </div><div>Badacsonyban előállított új szőlőfajták és termesztési értékük </div><div>/ Kiss Ervin ; kiad. a Balatonfelvidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesülése. – </div><div>[s.l.] ; Veszprém : [s.n.] : Pannon Ny. , 1987. - 43 p.;20 cm Rc 54034 </div><div>Csepregi Pál </div><div>A szőlőfajták tanulmányozása és a szőlőfajtakísérletek módszerei. - , 1960 Rc 23918 </div><div>----- </div><div>Ambrosi, H. </div><div>Farbatlas Rebsorten : 300 Sorten und ihre Weine. (Színatlasz borszőlőkhöz). </div><div>/ H. Ambrosi [et al.]. – 2.verb.erg.Aufl. - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer , </div><div>1998. - 320 p.:ill.,színes;19 cm </div><div>ISBN 3-8001-5719-5 C 67080 </div><div><br /></div><div>--- Szőlőtermesztés, szőlőművelés: </div><div>(Tárgyszavak: szőlőtermesztés, szőlőművelés, metszés) </div><div>Bauer, Karl - Lefler Péter - Varga István </div><div>Szőlősgazdák könyve : Integrált szőlőtermesztés / Szerk. Karl Bauer ; [átd. és </div><div>szerk. Lefler Péter, Varga István].– Bp. : Mezőgazda K. , 2002.- 277 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9358-42-8 C 68271 </div><div>A szőlő kézi és gépi oltása [Oktató videofilm] </div><div>/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és </div><div>Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 123 </div><div>Kozma Pál </div><div>A szőlő és termesztése / Kozma Pál. - 2. átd. kiad.. - Bp. : Akad. K.. - 2 db;30 cm </div><div>ISBN 963-05-7719-4 (1-2.köt.) B 19824/1 </div><div>1. [köt.], A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. - 2000. – </div><div>319 p.:ill. - Bibliogr. 273-319. p. </div><div>2.[köt.], A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. - 2001. - 399 p.:ill. – </div><div>Bibliogr. 363-399. p. </div><div>Czáka Sarolta - Valló László </div><div>A metszés ábécéje / Czáka Sarolta, Valló László. - 10. átd. kiad.. - Bp. : </div><div>Mezőgazda K. , 2000. - 151 p.:ill.;28 cm. - (Kertészkönyvtár ) </div><div>ISBN 963-9239-89-5 B 20263 </div><div>Fülöp Lajos - Kaiser Géza - Lents János </div><div>Szőlőtermesztés / [Szerzők: Fülöp Lajos, Kaiser Géza, Lents János]. – </div><div>2. kiad.. - Bp. : ASZI , 2000. - 305 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9317-05-5 Tk 11887 </div><div>Kriszten György </div><div>Tavasztól tavaszig a szőlőben / Kriszten György. - 3. átd. kiad. - Bp. : </div><div>Mezőgazda K. , 1999. - 175 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkönyvtár ) </div><div>ISBN 963-9121-68-1 C 66115 </div><div>Kaiser Géza </div><div>Szőlőtermesztés / [Kaiser Géza]. - 7.utánny. - Bp. ; : Mezőgazda K. : </div><div>ASZI , 1998. - 170 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9107-99-9 Tk 11418 </div><div>Molnár Péter </div><div>A szőlő talajuntsága / Molnár Péter. - - , 1998. - 158,[45] fol.:ill.;29 cm B 19876 </div><div>Szőke, Lajos </div><div>Szőlőtermesztés / Szőke Lajos. - Kecskemét : KÉE KF , 1998.- 192 p.:ill.;24 cm Tk 12100 </div><div><br /></div><div>Bakonyi László - Buzás Gyula </div><div>Szőlőültetvények létesítése : Útmutató telepítési tervek, beruházási támogatási </div><div>pályázatok és hitelkérelmek összeállításához / Bakonyi László, Buzás Gyula. – </div><div>Keszthely : [s.n.] , 1997. - 31 p.;24 cm. - (Gazdasági szaktanácsok ; 10. sz. ) C 66592 </div><div>Balogh István </div><div>Szőlőtermesztés és borászat (6.3.) : Az agrártermelés tudományos alapozása </div><div>kutatási program / Balogh István [et al.] ; [közr.] Magyar Tudományos Akadémia. </div><div>- Bp. : [MTA] , 1997. - 15 p.;29 cm B 20026 </div><div>Csepregi Pál </div><div>Szőlőtermesztési ismeretek / Csepregi Pál. - Bp. : Mezőgazda K. , 1997. - 442 p. </div><div>ISBN 963-7362-67-3 C 65618 </div><div>Korbuly János </div><div>Néhány termesztési szempontból fontos tulajdonság variabilitásának vizsgálata </div><div>interspecifikus szőlő hibridnemzedékekben </div><div>/ Korbuly János. - - , 1997. – 109 fol.:ill.,főként színes;30 cm B 19320 </div><div>Lents János </div><div>A szőlőtermesztés munkafolyamatainak szervezése </div><div>/ [Lents János]. - 2.utánny. - Bp. : ASZI , 1997. - 35,[4] p.;23 cm </div><div>ISBN 963-9099-10-4 Tk 11118 </div><div>Bognár Károly - Mercz Árpád </div><div>Szőlőművelés, borkészítés / Bognár Károly, Mercz Árpád. - 2.kiad. - Bp. : </div><div>Mezőgazda K. , cop. 1995. - 233 p.:ill.;20 cm. - (Gazdakönyvtár ) </div><div>ISBN 963-9121-10-X C 65751 </div><div>Bényei Ferenc </div><div>Magyarország és a világ szőlőtermesztésének helyzete és jövője </div><div>/ Bényei Ferenc. - - , 1994. - 99 fol.;30 cm+mell. B 18524 </div><div>Varga István </div><div>A talajtakarás szerepe a dombvidéki szőlőtermesztésben </div><div>/ Varga István. - - , 1994. - 87,[42] fol.,[8]t.,színes;29 cm+mell. B 18767 </div><div>Tóthné Surányi Klára </div><div>A foszforadagolás hatásának vizsgálata szőlő modellkisérletekben homoktalajon </div><div>/ Tóthné Surányi Klára. - - , 1993. - [3],120,48 fol.;30 cm B 18250 </div><div>Misik Sándor </div><div>A vízkötés és a szőlő fagytűrése / Misik Sándor. - - , 1992. - [3],158 fol.;30 cm B 17471 </div><div>Kriszten György </div><div>Szőlősgazdáknak régi és új művelésmódok </div><div>/ [Kriszten György et al.]. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. - 183 p. : ill. ;. 20 cm </div><div>ISBN 963-234-431-6 D 10017 </div><div><br /></div><div>Kriszten György </div><div>A szőlő metszése / Kriszten György. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. – </div><div>69 p. : ill. ; 20 cm. - (Kertészkedjünk okosan ) </div><div>ISBN 963-234-455-3 D 10016 </div><div>Bognár Károly - Mercz Árpád - Váczi István </div><div>Szőlősgazdák könyve / [írta Bognár Károly, Mercz Árpád, Váczi István]. – </div><div>[Bp.] : Agricola , 1990. - 267 p. ; 20 cm. - (Gazdaképző ) </div><div>ISBN 963-8125-00-4 D 9921 </div><div>Lénárt Istvánné </div><div>Kertészeti termelés. Szőlőtermesztés.. - , 1990. Tk 9817 </div><div>Nagy László, Sz. </div><div>A kordonművelésű szőlő metszése. - , 1990. Rc 55307 </div><div>Bognár Károly </div><div>Szőlő a homokon. - , 1989. C 59642 </div><div>Csáky Antal </div><div>Szőlőtermesztés </div><div>/ Csáky Antal ; Gödöllő : [Gödöllői Agrártud. Egy.] , 1989. – 248 p.;29 cm Tk 9536 </div><div>Kriszten György </div><div>Szőlőlugas. - , 1988. D 9584 </div><div>A szőlő tápanyagellátása : Nemzetközi tanácskozás : Gyöngyös, 1987 ... </div><div>/ [összeáll. és kiad. a Borsod - Heves megyei Szakszolgálati Állomás]. – </div><div>Gyöngyös : Borsod-Heves m. Szakszolg. Áll. , 1987. - 132 p.;30 cm B 15927 </div><div>Csepregi Pál </div><div>Szőlőtermesztés 2. Szőlőültetvények létesítése és termesztéstechnológiája.-, 1987. Tk 8357 </div><div>Horváth Sándor </div><div>A szőlő gyökérzete és talajművelése. - , 1987. D 9325 </div><div>Jankó Lajos </div><div>A szőlőtermesztés szakmai gyakorlatainak útmutatója. - , 1987. D 9321 </div><div>Ligetvári Ferenc </div><div>A cseppenkénti öntözés hatása a szőlőre / Ligetvári Ferenc. - Bp.: Akad. K., 1987. </div><div>69,[1] p.;19 cm.- (A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései) </div><div>ISBN 963-05-4360-5 Rc 53660 </div><div>Kozma Pál </div><div>Szőlőtermesztés 1. Általános rész és a szőlő szaporítása. (1.köt.). - , [1986.]. Tk 8159 </div><div><br /></div><div>Nagy Zoltán </div><div>Szélessorú hegy- és dombvidéki szőlőültetvények gyep- takarónövényes </div><div>sorközművelése / Nagy Zoltán. - Bp : OMFB , 1986. - 15 p.;29 cm. – Rb 23715 </div><div>Diófási Lajos </div><div>A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai </div><div>/ Diófási Lajos. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1985. - 260 p.;25 cm </div><div>ISBN 963-231-991-5 C 56556 </div><div>Kulcsár Zoltán </div><div>Természetes eredetű komplex-képzők alkalmazásának lehetősége a szőlő </div><div>lombtrágyázásában / Kulcsár Zoltán. - - , 1984. - [4],72 lev.;29 cm B 14801 </div><div>Kriszten György </div><div>Új magasművelési módok a szőlőtermesztésben.. - , 1983. C 54332 </div><div>----- </div><div>Roubelakis-Angelakis, Kalliopi A. </div><div>Molecular biology & biotechnology of the grapevine (A borszőlő molekuláris </div><div>biológiája és biotechnológiája) / ed.by Kalliopi A. Roubelakis-Angelakis. – </div><div>Dordrecht ; Boston ; London : Kluwer Acad. Publ., 2001. - XXIII,474 p.;24 cm </div><div>ISBN 0-7923-6949-1 C 68162 </div><div>Müller, Edgar </div><div>Der Winzer. (A szőlősgazda) - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer., 1999. - 23 cm </div><div>ISBN 3-8001-1216-7 C 67069/1 </div><div>Golodriga, P. Ja. </div><div>Ampelografija SzSzSzR. (A Szovjetúnió szőlészete) </div><div>Otecsesztvennüe szorta vinograda / Red. P. Ja. Golodriga. - Moszkva : </div><div>Legkaja i Piscsevaja Promüslennsozt' , 1984. - 502 p.;22 cm C 58122 </div><div><br /></div><div>-- A szőlő károsítói, növényvédelme: </div><div>(Tárgyszavak: szőlőkártevő, permetezés, permetlé, szőlő növényvédelme) </div><div>Biber Károly - Dimitrievits György - Tóth Bertalan </div><div>Milyen szert használjunk? : Szőlő, gyümölcs és zöldségnövények védelme </div><div>/ Biber Károly, Dimitrievits György, Tóth Bertalan. - 6. átd. kiad.. – </div><div>Bp. : Mezőgazda K. , 2002. - 331 p.:ill.;20 cm. - (Gazdakönyvtár ) </div><div>ISBN 963-9358-41-X C 68287 </div><div>Koleva, Roszica </div><div>A szőlőn élő fitofág és zoofág atkafajok populációdinamikáját befolyásoló </div><div>biotikus tényezők / Roszica Koleva. - - , 1995. - 136 fol.;30 cm B 18692 </div><div>Gyümölcsök és szőlő növényvédelme / [kiad a Factum Bt.]. - [S.l.] : Factum , </div><div>[1994]. - [44] p.,[számozatlan];ill., főként színes;20 cm B 20222 </div><div>Szegedi Ernő </div><div>A szőlőt károsító Agrobacterium vitis törzsek jellemzése és kártételük </div><div>csökkentésének lehetőségei / Szegedi Ernő. - - , 1994. - 94 fol.:ill.;30 cm+mell. B 18631 </div><div>Voigt Erzsébet </div><div>A szőlőmolyok (Lobesia botrana Den. et Schiff.; Eupoecilia ambiguella Hb.) </div><div>rajzásfenológiája és előrejelzésük / Voigt Erzsébet. - - , 1993. - II,123 fol.;30 cm B 18226 </div><div>Lehoczky János </div><div>Szőlőtőkék korai elhalásának etiológiája </div><div>/ Lehoczky János. - - , 1992. - 63 fol.,ca[135]ism.lapsz.,[1]t.:ill.;30 cm+mell. B 17716 </div><div>Győrffyné Molnár Julia </div><div>A szőlő kártevő (fitofág) és hasznos (zoofág) atkái </div><div>/ Győrffyné Molnár Julia. - Bp. ; Agroinform , 1990. - 88 p.:ill.;23 cm </div><div>ISBN 963-502-577-7 C 62328 </div><div>A szőlő károsítói elleni védekezés Magyarországon </div><div>/ A forrásmunkákat gyüjt., vál., feldolg., sajtó alá rend. H.W. Frizen, </div><div>I.M. Karner. - Leverkusen : Bayer AG , 1985. - 50,[2] p. : ill.,színes ; 29 cm B 20693 </div><div>----- </div><div>Schirra, K. J. </div><div>Integrierter Pflanzenschutz im Weinbau (Integrált növényvédelem a szőlőben) </div><div>/K. J. Schirra [et al.].- Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl., 1991.– 114 p.;21cm </div><div>ISBN 3-7843-0396-X C 61457 </div><div>Bäcker, Gerhard </div><div>Pflanzenschutztechnik im Weinbau (Növényvédelem a szőlőtermesztésben) </div><div>/ Gerhard Bäcker. - Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl. , 1984. - 107 p.;21 cm </div><div>ISBN 3-7843-1728-6 C 56763 </div><div><br /></div><div>--- Bioszőlészet, környezetbarát termesztés: </div><div>(Tárgyszavak: bioszőlő, biobor, ökológiai szőlőtermesztés) </div><div>Környezetkímélő növényvédelmi eljárás szőlőültetvényekben [Oktató videofilm] </div><div>/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és </div><div>Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 89 </div><div>Mikulás Ildikó </div><div>Környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák megvalósíthatósága rezisztens </div><div>(Viktória gyöngye) fajtával / Mikulás Ildikó. - - , 2000. - 138,[12] fol.;30 cm B 20515 </div><div>Szőke Lajos </div><div>Szőlőfajták : A szőlő környezetbarát termesztésére </div><div>/ [szerk. Szőke Lajos]. - 2.kiad. - Bp. : Mezőgazda K. , 1998. - 143 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9121-59-2 C 66092 </div><div>Szőke Lajos - Vanek, Gaspar </div><div>A szőlő növényvédelme : A szőlő környezetbarát termesztése / [szerző Gaspar </div><div>Vanek et al.] ; [szerk. Szőke Lajos].- Bp.: Mezőgazda K., 1997.- 224 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9121-282 C 65971 </div><div>Zsoldos Zoltán </div><div>Fedőnövényes - környezetkimélő - szőlőművelés technológiai és ökonómiai </div><div>vizsgálatai a Balaton-felvidéken / Zsoldos Zoltán. - - , 1987. - [6],122,[3] fol. B 15879 </div><div>----- </div><div>Preuschen, Gerhardt - Brugger, Wendelin </div><div>Der ökologische Weinbau (Ökológiai szőlőművelés): Ein Leitfaden für Praktiker </div><div>und Berater / Gerhardt Preuschen ; mit Erfahrungsberichten von Wendelin </div><div>Brugger [et al.]. - 6. überarb.,erg.Aufl. - Heidelberg : Verl.C.F.Müller , 1994. – </div><div>272 p.:ill.;19 cm. - (Alternative Konzepte ; 32. ) </div><div>ISBN 3-7880-7473-6 C 64234 </div><div>Dotti, Ernst </div><div>Die Zusammenhänge zwischen Agrarchemie und Umweltschutz im Weinbau </div><div>(Az agrokémia és a környezetvédelem összefüggései a szőlőművelésben) </div><div>/ Ernst Dotti. - - , 1986. - 90,12 fol.;30 cm B 15679 </div><div>Hofmann, Uwe - Köpfer, Paulin - Werner, Arndt </div><div>Ökologischer Weinbau (Ökológiai szőlőművelés) / Uwe Hofmann, Paulin Köpfer, </div><div>Arndt Werner. - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer , 1985. - 260 p.:ill.,színes;24 cm </div><div>ISBN 3-8001-5712-8 C 67075 </div><div><br /></div><div>Borászatról, borkészítésről, borkulturáról és borkereskedelemről </div><div>az utóbbi húsz évben (1983-2003) megjelent könyvek és kiadványok </div><div>az OMgK állományában </div><div>--- Borászati-szőlészeti kézikönyvek, tankönyvek, konferenciaanyagok: </div><div>(Tárgyszavak: borászat, önológia, szőlészet, vitikultura, ampelográfia) </div><div>Török Sándor </div><div>Borászok zsebkönyve / Török Sándor. - 4. kiad. - Bp. : Mezőgazda K. , 2002. – </div><div>275 p.;18 cm. - (Falugazdász könyvek ) </div><div>ISBN 963-9358-61-4 C 68544 </div><div>Eperjesi Imre - Kállay Miklós - Magyar Ildikó </div><div>Borászat / Eperjesi Imre, Kállay Miklós, Magyar Ildikó. - 4.kiad. - Bp. : </div><div>Mezőgazda K. , 2001. - 547 p.;24 cm </div><div>ISBN 963-9358-40-1 C 68207 </div><div>Mercz Árpád - Kádár Gyula </div><div>Borászati kislexikon / Mercz Árpád, Kádár Gyula. - 2.jav.kiad. - Bp. : </div><div>Mezőgazda K. , 2001. - 340 p.:ill.;25 cm </div><div>ISBN 963-9358-32-0 C 68173 </div><div>Eperjesi Imre - Zilai János - Zilai Zoltán </div><div>Szőlő és bor évkönyve 1998 / Szerk. Eperjesi Imre, Zilai János, Zilai Zoltán. – </div><div>Bp. : M. Szőlő- és Borkultúra Al. , 1999. - 121 p.;29 cm B 19574 </div><div>Eperjesi Imre - Zilai János - Zilai Zoltán </div><div>Szőlő és bor évkönyve 1997 / szerk. Eperjesi Imre, Zilai János, Zilai Zoltán. – </div><div>Bp. : MSZBA , cop.1998. - 134 p.;29 cm B 19360 </div><div>Kállay Miklós (szerk.) </div><div>Borászat : Szőlész-borász szakirányú továbbképzés </div><div>/ Kállay Miklós. - Bp. : KÉE , 1998. - 130 p.;24 cm </div><div>ISBN 963-7712-52-6 Tk 11248 </div><div>Jacsmenik Gyula </div><div>Szőlészet, borászat a kiskertben </div><div>/ Jacsmenik Gyula. - Debrecen : Kheirón'97 kft. , cop.1998. - 160 p.;20 cm </div><div>ISBN 963-85790-2-1 C 66135 </div><div>Balogh István </div><div>Szőlőtermesztési és borászati enciklopédia </div><div>/ Balogh István. - 2. átd. kiad.. - Debrecen : DATE , 1994. - 145 p.:ill.;24 cm Tk 10646 </div><div><br /></div><div>Szőlészeti és borászati hatnyelvű értelmező szótár / [összeáll. Csepregi Pál et al.] ; </div><div>[szerk. Lelkes Lajos]. - 2. kiad.. - Budapest : Mezőgazda , 1993. - 665 p. ; 16 cm </div><div>ISBN 963 8160 28 4 C 62816 </div><div>Prohászka Ferenc - Szent-Miklóssy Ferenc </div><div>Szőlő és bor / Prohászka Ferenc ; [átd. Szent-Miklóssy Ferenc]. - 15. átd. bőv. kiad. - </div><div>[Budapest] : Mezőgazda , 1993. - 476 p. : ill., fekete-fehér ; 20 cm. - (Kertbarát ) </div><div>ISBN 963-8160-32-2 C 62868 </div><div>----- </div><div>Lemperle, E. - Trogus, H. - Figlestahler, P. </div><div>11th International Oenological Symposium (11. Nemzetközi Borászati Szimpózium) </div><div>/ [Publ.] International Association for Winery Technology and Management, </div><div>Internationale Vereinigung für Önologie, Betriebsführung und Weinmarketing </div><div>E.V. ; Hrgb. E. Lemperle, H. Trogus, P. Figlestahler. - Breisach : IVO , [1996]. – </div><div>VI,534,[14] p.;20 cm C 65060 </div><div>--- Borkészítés, borkezelés, borkémia: </div><div>(Tárgyszavak: must, borélesztő, erjesztés, borkezelés, borkémia, borbetegség, hordó) </div><div>A szőlő feldolgozása [Oktató videofilm] </div><div>/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és </div><div>Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 122 </div><div>Bujdosó Gellért </div><div>Borászati Hanseniaspora fajok és törzsek azonosítása és megkülönböztetése </div><div>hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel / Bujdosó Gellért. - - , </div><div>2001. - 148 fol.:ill.;30 cm B 20504 </div><div>Mercz Árpád </div><div>A boroshordó / Mercz Árpád. - Bp. : Hermész Kör, 2000. - 119 p.,[14] t.:ill.;22 cm </div><div>ISBN 963-00-5509-0 C 67741 </div><div>Mercz Árpád </div><div>A must és a bor egyszerű kezelése / Mercz Árpád. - 4.átd.kiad. - Bp. ; </div><div>Mezőgazda K. , 1999. - 142 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkönyvtár ) </div><div>ISBN 963-9239-07-0 C 66378-2 </div><div>Somlyay István </div><div>Gyakorlati borászat : Kémiai alapok </div><div>/ Somlyay István. - Bp. : Mezőg. Szaktud. K. , 1998. - 98,[1] p.;20 cm </div><div>ISBN 963-365-221 C 65793 </div><div>Lőrincz György </div><div>Újtipusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában </div><div>/ Lőrincz György. - - , 1997. - 181 fol.;30 cm B 19312 </div><div><br /></div><div>Szent-Miklóssy Ferenc </div><div>Szép szőlőből finom bort! / Szent-Miklóssy Ferenc. - 2. bőv. kiad.. - Bp. : </div><div>Mezőg. Szaktud. K. , 1996. - 145 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkedjünk okosan ) </div><div>ISBN 963-356-185-X C 65045 </div><div>Pölös Endréné </div><div>Starterkultúrák fejlesztése mustok, borok és borászati melléktermékek kezelésére </div><div>/ Pölös Endréné. - - , 1994. - [7],132,[33] fol.;30 cm B 19209 </div><div>Szabó Lászlóné - Szegedi János </div><div>Agrotechnika II. : Gyümölcstermesztés, szőlőművelés - borászat / Szabó Lászlóné, </div><div>Szegedi János. - [Utánny.]. - Bp. : Tankönyvk. , 1992. - 460 p.:illusztr.;24 cm Tk 10040 </div><div>Ghazi, Saddekni </div><div>Új tulajdonságú borélesztőtörzsek nemesítése / Saddekni Ghazi. - Kand. dissz. ; </div><div>[Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság],(Bp.), </div><div>[1988]. - Bp. , 1988. - [1],125 fol. ; 30 cm + 1 mell. B 16034 </div><div>Urbán András </div><div>A magyarországi vörösbor-készítési technológiák korszerűsítése </div><div>/ Urbán András. - - , 1985. - [4],147,[15] lev.;30 cm+1 db mell. B 15354 </div><div>Gazdag László </div><div>A szőlő feldolgozása és a must erjesztése. - , 1983. D 8663 </div><div>Gazdag László </div><div>Borászati technológia I-II. : Az 1931-1 borász szakma számára </div><div>/ [Gazdag László]. - utánny.. - Bp. : ASZI. - 2 db;20 cm, Mezőgazd. K., 1983. </div><div>ISBN 963-657-089-2 (I.) Tk 11151 </div><div>----- </div><div>Hallgarten, Fritz </div><div>Wine scandal (Borhamisítás) </div><div>/ Fritz Hallgarten. - London : Weidenfeld and Nicolson , 1986. - 183 p.;23 cm </div><div>ISBN 0-297-78815-9 </div><div>--- Borfajták, borvidékek: </div><div>(Tárgyszavak: borok, borfajták, pincészet, borkalauz, borgasztronómia, borvidék) </div><div>Rohály Gábor - Mészáros Gabriella </div><div>Borkalauz 2002 : A Borkollégium 2001. évi kóstolási jegyzetei alapján / [szerk. </div><div>Rohály Gábor, Mészáros Gabriella]. - [S.l.] : AKÓ K. , 2002. - 290 p.:ill.;19 cm C 67862 </div><div>Haraszti, Gyula </div><div>Villányi borok / Haraszti Gyula. - [Bp.] : Kossuth K., 2002. - 79 p.: ill.,színes; 20 cm </div><div>ISBN 963-09-4344-1 C 68434 </div><div><br /></div><div>Badacsonyi szőlő és bortermelés [Oktató videofilm] / [Kiad.] Földművelésügyi </div><div>és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet. – </div><div>Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 124 </div><div>Rohály Gábor </div><div>Magyar borok könyve : Fejezetek a magyar bor világából </div><div>/ [Szerk. Rohály Gábor]. - Bp. : Akó K. , 2001. - 303 p.:ill.,színes;29 cm </div><div>ISBN 963-00-7729-9 B 20600 </div><div>Cey-Bert Róbert Gyula </div><div>Tokaji borgasztronómia / Cey-Bert Róbert Gyula. - [Bp.] : Paginarum K. , </div><div>2001. - 286 p.:ill.,színes;24 cm. - (Magyar borok és borvidékek sorozat ) </div><div>ISBN 963-9392-022 C 68171 </div><div>Cey-Bert Róbert Gyula </div><div>Balatoni borgasztronómia : Balaton és környéke - Somogy, Zala, Veszprém – </div><div>tájjellegű és újonnan alkotott ételeinek és borainak harmonizációja </div><div>/ Cey-Bert Róbert Gyula. - Bp. : Paginarum K. , 2001. - 318 p.:ill.,színes;24 cm. </div><div>- (Magyar borok és borvidékek sorozat ) </div><div>ISBN 963-9133-83-3 C 68072 </div><div>Cey-Bert Róbert Gyula </div><div>Magyar borok és ételek harmonizációja / Cey-Bert Róbert Gyula. - 2.átd.kiad. – </div><div>[Szeged] : Paginarum K. , 2001. - 271 p,[40] t.:ill.,színes;24 cm. </div><div>- (Magyar borok és borvidékek sorozat ) </div><div>ISBN 963-91-3384-1 C 68172 </div><div>Kriesi, Rolf - Osterwalder, Peter </div><div>Borok világa : A világ legnevesebb borai, 57 pompás fogással párosítva, Roland </div><div>Glättli exkluzív fényképeivel / Rolf Kriesi, Peter Osterwalder. – </div><div>Bp. : Kossuth K. , 2001. - 201,[1] p.:ill.,színes;31 cm </div><div>ISBN 963-09-4285-2 B 20462 </div><div>Randé Jenő </div><div>Kóstolgató : Világhírű borok és ételek ínyenc párosítása / Randé Jenő. - [Bp.] : </div><div>Axel Springer kiadói kft. , 2001. - 287 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-7880-85-2 C 68146 </div><div>Takács Zsuzsa - Kapfinger András </div><div>Bor, turizmus, gasztronómia Baranyában / fel.szerk. Takács Zsuzsa ; fel.kiad. </div><div>Kapfinger András. - Szekszárd : KAFI Reklám és Kommunikációs Bt. , 2001. – </div><div>138 p.:ill.,színes;22 cm C 68111 </div><div>Bodnár László </div><div>Az Egri Borvidék / Bodnár László. - Vámospércs : Bodnár és Tsa. , 2001. – </div><div>323 p.;24 cm </div><div>ISBN 963-00-5636-4 C 67760 </div><div><br /></div><div>Csizmadia László </div><div>Mátraaljai borok könyve / Szerk. Csizmadia László. – </div><div>[S.l.] : Magyar Képek Kft. , 2001. - 81 p.,[5]t.:ill.;31 cm </div><div>ISBN 963-8210-96-6 B 20655 </div><div>Sailer, Michael </div><div>Tények és gondolatok a tokajiról / Michael Sailer. - Nürtingen : Michael Sailer </div><div>Verl. , 2001. - 116 p.:ill.;20 cm </div><div>ISBN 3-9802951-3-3 C 68124 </div><div>Csizmadia László </div><div>Egri borok könyve / szerk. Csizmadia László. - 3. kiad.. - Eger : Kossuth K. , </div><div>2000. - 84 p.:ill.;31 cm </div><div>ISBN 963-0942-00-3 B 19981 </div><div>Knoll, Rudolf - Schweizer, Ulrich </div><div>Fehérborkalauz / Rudolf Knoll, Ulrich Schweizer ; [ford. Szalay Mátyás]. – </div><div>[Bp.] : Kossuth K. , 2000. - 79 p.:ill.;21 cm. - (Vinotéka ) </div><div>ISBN 963-09-4179-1 C 67374 </div><div>Ainsworth, Jim - Woods, Simon </div><div>Vörösborok : Hogyan válasszunk vörösborokat? </div><div>/ Írta: Jim Ainsworth, Simon Woods ; ford. Pete Klára, Sudár Balázs. – </div><div>Pécs : Alexandra K. , 1999. - 200 p.:ill.,színes;21 cm </div><div>ISBN 963-368-063-8 C 68085 </div><div>Ainsworth, Jim - Woods, Simon </div><div>Fehérborok : Hogyan válasszunk fehérborokat? </div><div>/ Jim Ainsworth, Simon Woods ; [ford. Pete Klára, Sudár Balázs]. – </div><div>[2., átd.bőv.kiad.]. - Pécs : Alexandra K. , 1999. - 200 p.:ill.;21 cm </div><div>ISBN 963-368-061-1 C 68061 </div><div>Hajós Gyöngyi </div><div>Borok könyve / [Szerk. Hajós Gyöngyi]. - 4. kiad.. - Bp. : Kossuth K. , [1998]. – </div><div>197 p.:ill.,színes;28 cm </div><div>ISBN 963-09-4065 B 19217 </div><div>Horváth Jánosné </div><div>Borpatika : Gyógyító borok, gyógylikőrök, borral készült ételek </div><div>/ [összeáll. Horváth Jánosné]. - Bp. : Parázs K. , 1998. - 127 p.;20 cm </div><div>ISBN 963-85-806-1-5 C 65915 </div><div>Radics Ferenc </div><div>Magyar borok / Radics Ferenc. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. - 81 p. ; 17 cm. - </div><div>ISBN 963-234-456-1 D 10002 </div><div><br /></div><div>Taar Ferenc </div><div>S.O.S. - Tokaji! : Veszélyben a borok királya / Taar Ferenc. - [S.l.] : Piremon , </div><div>1990. - 120 p., [16] t. : ill. ; 20 cm </div><div>ISBN 963-7925-06-6 D 10043 </div><div>Taar Ferenc </div><div>"Tokaj szőlővesszein...". - , 1988 D 9486 </div><div>Lázár István - Elek Lívia - Túrós Emil </div><div>Borok királya - királyok bora. - , 1987. D 9418 </div><div>----- </div><div>Rohály Gábor - Mészáros Gabriella </div><div>Wine guide Hungary 2001 (Magyar borkalauz 2001) : The 2000 wine tasting </div><div>notes of the College of Wine / [Ed. by Gábor Rohály, Gabriella Mészáros ; </div><div>trans. Péter Lengyel]. - [S.l.] : AKÓ K. , 2001. - 295 p.:ill.;19 cm C 67952 </div><div>Dlusztus, Imre - Papp, Csaba - Szabó, Magdolna </div><div>A wine tasting (Borkóstolás) / [Authors: Imre Dlusztus, Csaba Papp, </div><div>Magdolna Szabó]. - Szeged : DKLNy. , 1999. - 72 p.;21 cm </div><div>ISBN 963-7258-29-9 C 67060 </div><div>Klein, Eugen </div><div>Weinviertel : Eine Erinnerung / Eugen Klein. - Wagram : Weinviertel , 1998. – </div><div>173 p.:ill.,színes;17x24 cm </div><div>ISBN 3-901616-6-2 C 67250 </div><div>Katona, József </div><div>Pocket guide to Hungarian wines (A magyar borok zseb-kalauza) </div><div>/ József Katona. - Bp. : Wine Traders Assoc. , 1995. - 148 p.:ill.,színes;19 cm </div><div>ISBN 963-04-5408-4 C 64725 </div><div>Classification of vine varieties in the European Community and common </div><div>organisation of the market in wine (Az Európai Közösség borfajtáinak </div><div>osztályozása és közös piacszervezés) : Document / [publ.] Commission of the </div><div>European Communities. - Luxembourg : OOPEC , 1993. - 79 p.:ill.;29 cm </div><div>ISBN 92-826-7032-5 B 18485 </div><div>Ridgway, Judy - Wachtmeister, Kerstin </div><div>En liten bok om vitt vin (Fehérborok kis könyve) / Judy Ridgway ; Red. Kerstin </div><div>Wachtmeister. - Lindigö : Satt hos Bokatron AB , 1990. - 60 p.:ill.;15 cm </div><div>ISBN 91-7736-240-3 D 10061 </div><div>Gabler, James M. </div><div>How to be a wine expert (Hogyan lehetünk borszakértők) / James M. Gabler. – </div><div>Baltimore : Bacchus , 1987. - VIII,91[12] p.;23 cm </div><div>ISBN 0-9613525-1-5 C 58634 </div><div><br /></div><div>Anderson, Burton </div><div>The Simon and Schuster pocket guide to Italian wines. </div><div>(Az olasz borok zseb-kalauza) - , 1987. D 9782 </div><div>Seely, James </div><div>Great Bordeaux wines (Bordeaux nagyszerű borai) / James Seely. - London : </div><div>Secker and Warburg , 1986. - XX,362 p.;29 cm </div><div>ISBN 0-436-44490-9 B 15314 </div><div>Hutchinson, Ralph E. - Figiel, Richard - Meredith, Ted Jordan </div><div>A dictionary of American wines (Az amerikai borok szótára) </div><div>/ Ralph E. Hutchinson, Richard Figiel, Ted Jordan Meredith. - New York : </div><div>Beech Tree Books , 1985. - 224 p.;25 cm </div><div>ISBN 0-688-06963-0 C 58992 </div><div>--- Borkultúra, bortörténelem: </div><div>(Tárgyszavak: borkultúra, borbírálat, szőlészet- és borászattörténet) </div><div>Papp D. Tibor - Csutkai Csaba </div><div>Tokaj-Hegyalja varázsa : Csutkai Csaba fotói / [Szöveg: Papp D. Tibor ; fotó: </div><div>Csutkai Csaba]. - Tokaj : TKTKT , 2001. - 95 p.:ill.,színes;21 cm </div><div>ISBN 963-00-5429-9 B 20300 </div><div>Csoma Zsigmond - Balogh István </div><div>Millenniumi szőlős-boroskönyv : A szőlő és bor Magyarországon : Írások és </div><div>gondolatok egy agrárágazat múltjáról, jelenéről, jövőjéről a harmadik </div><div>ezredfordulón / [Szerk. Csoma Zsigmond, Balogh István]. – </div><div>Bp. : Agroinform , 2000. - 459 p.,[2]t.:ill.;29 cm B 20494 </div><div>Lajber Imre </div><div>A Villányi-borvidék kialakulásának története </div><div>/ írta és szerk. Lajber Imre. - Pécs : PTE TTK , 2000. - 162 p.:ill.;23 cm C 67284 </div><div>Mosoni Péter </div><div>Borkultúra borászati alapokkal </div><div>/ Írta: Mosoni Péter. - Gödöllő : GATE , 1999. - 237 p.:ill.;29 cm Tk 11657 </div><div>Laposa József - Dékány József </div><div>Pincejárás : Utazás a magyar borok világában / [írta Laposa József ; fényk. Dékány </div><div>József]. - 2. jav. kiad.. - Bp. : Mezőgazda K. , 1999. - 163 p.:ill.,színes;26 cm </div><div>ISBN 963-9239-66-6 B 19786 </div><div>Diófási Lajos - Csikászné Krizsics Anna </div><div>50 éves a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 1949-1999 : </div><div>Jubileumi kiadvány az 50. évfordulóra / [szerk. Diófási Lajos, Csikászné </div><div>Krizsics Anna]. - Pécs : FVM SZBKI , 1999. - 72 p.;20 cm C 66927 </div><div><br /></div><div>Csoma Zsigmond </div><div>Kertészet és polgárosodás : Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek </div><div>oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, 18. sz. </div><div>végétől a 19. sz. közepéig : Agrártörténeti, agrártudomány-történeti monográfia </div><div>/ Csoma Zsigmond ; [közr.] Centrál Európa Alapítvány (Hudapest). - Bp. : CEA , </div><div>1997. - 366 p.:ill.;21 cm. - (Centrál-Európa alapítványi könyvek ; 6. ) </div><div>ISBN 963-04-8841-8 C 65577 </div><div>Füleky György - Csoma Zsigmond </div><div>A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében : A középkori </div><div>magyarországi szőlőhegyaek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés </div><div>kettős gyökere : A Gödöllőn 1996 június 24-26.-án megtartott tudományos </div><div>konferencia kiadványa / Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi </div><div>Egyetem] ; [tanulmány szerző: Csoma Zsigmond]. - Gödöllő : GATE , 1997. – </div><div>127-160. fol.;har.21 cm C 67559 </div><div>Szendrődy Győző - Lőrincz András </div><div>Szőlő- és borkultúra társadalomba illeszkedése az elmúlt években </div><div>/ Szendrődy Győző, Lőrincz András ; [közr. Magyar Tudományos Akadémia]. – </div><div>Bp. : [MTA] , 1997. - 20 p.;29 cm. - (Magyarország az ezredfordulón – </div><div>Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ) B 20025 </div><div>Török Sándor </div><div>Magyar borkultúra / Török Sándor.- Bp.: Mezőgazda K., cop.1995.- 179 p.;19 cm </div><div>ISBN 963-8439-19-X C 64723 </div><div>Kozma Pál </div><div>A szőlő- és borkultúra története Magyarországon </div><div>/ Kozma Pál. - Bp. ; : Mezőgazda K. : M. Bor Akadémia , 1995. - 62 p.;29 cm </div><div>ISBN 963-7362-05-3 B 18511 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>Szőlészeti, borászati hagyományok, a megujulás és a közösség kötelékében : </div><div>Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántul és Európa között a l7. század végétől </div><div>a 20. század elejéig / Csoma Zsigmond. - Debrecen ; Bp. ; : Debreceni KLT </div><div>Néprajzi Tansz. : Centrál-Európa Alapitv. , 1994-1995. - 487 p.:ill.,24 cm. </div><div>ISBN 963-472-020-X C 64480 </div><div>Égető Melinda </div><div>Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század </div><div>közepéig / Égető Melinda. - Bp. : Akad. K. , 1993. - 265 p.;18 cm. </div><div>ISBN 963-05-6453-X C 65629 </div><div>Balassa Iván </div><div>Tokaj-Hegyalja szőleje és bora : Történeti-néprajzi tanulmány / Balassa Iván. – </div><div>Tokaj : Tokaj-Hegyaljai ÁG. Borkombinát , 1991. - 752 p. : ill. ; 24 cm </div><div>ISBN 963 02 9133 9 C 61632 </div><div><br /></div><div>Váry János - Kádár Gyula - Tóth Sándor </div><div>A borbírálat szókincse : A borbírálat szabályai, módszerei és a borfogyasztási </div><div>szokások / [Váry János, Kádár Gyula, Tóth Sándor]. - [S.l.] : Kiskunhalasi ÁG , </div><div>1990. - 38 p., [24] t. ; 19 cm </div><div>ISBN 963-02-8308-5 D 9919 </div><div>Fajcsák Attila </div><div>Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei / Fajcsák Attila. - Eger : </div><div>Dobó Vármúz. , 1990. - 111, [32] p. ; 20 cm. - (Studia agriensia ; 10. ) D 9976 </div><div>Nagy Ferenc </div><div>A Szekszárdi Pinceszövetkezet története / Nagy Ferenc. - Szekszárd : Babits Műv. </div><div>Közp. , 1990. - 49, [31] p. ; 21 cm. - (Babits-füzetek ; 2. ) </div><div>ISBN 963-04-0318-8 Rc 55444 </div><div>Lapos József </div><div>Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken. - , 1988. C 59039 </div><div>Pfenning Gyula </div><div>Szőlő a Duna-Tisza középén: Bács-Kiskun megye szőlő- és bortermelésének múltja </div><div>és a korszerű nagyüzemi termelés kialakulásának vázlatos története.. - , [1988]. C 59807 </div><div>Töttös Gábor </div><div>A szekszárdi szőlő és bor. A történelmi borvidék története a kezdetektől a 2. </div><div>világháborúig.. - , 1987. C 58538 </div><div>Vincze István </div><div>A bortárolók történeti formái: verem - dolium - hordó. (Miscellanea Ethnologica </div><div>Carpatho-Balcanica. 21.) (Klny. Ethnographia. 95. évf. 1. sz.). - , 1984 Rc 52034 </div><div>Semsey Andor </div><div>Szőlő és bor az ex libriseken és alkalmi grafikákon. 1981. december 31-i állomány </div><div>/ Összeáll. szerk. Semsey Andor ; [Kiad. a] Magyar Mezőgazdasági Múzeum. – </div><div>Bp. : [Magyar Mezőgazd. Múzeum] , 1984. - 127 p.;23 cm C 55982 </div><div>--- Törvényi szabályozások, borkereskedelem, borpiac: </div><div>(Tárgyszavak: borkereskedelem, borpiac, bormarketing, borfogyasztás, bortörvény) </div><div>Mikulás Ildikó - Müller, István - Fórián, Zoltán </div><div>A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései / Mikulás </div><div>Ildikó, Müller István, Fórián Zoltán. - [S.l.] : HNT , 2003. - 89,[5] p.;29 cm </div><div>ISBN 963-206-571-9 EU 1163:7 </div><div>Horváth, Csaba - Mikulás, Ildikó </div><div>A magyar borászat és az Európai Unió / [Szerzők: Horváth Csaba, Mikulás Ildikó]. </div><div>- Bp : MKIK , 2002. - 127 p.,[1]t. ; 23 cm. - (Vállalkozók Európában ; 10.sz. ) </div><div>ISBN 963-9008-43-6 EU 1052:7 </div><div><br /></div><div>Szőlő- és bortermelés Magyarországon / Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal, a </div><div>Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. – </div><div>Bp. : Multi M.Stúdió Kft. , 2002. - 1 CD-ROM;12 cm CD 104 </div><div>Tóthné Kiss Virág </div><div>Termelőibor-kimérések : 2001 / [összeáll. Tóthné Kiss Virág]. - Bp : KSH , 2002. </div><div>- 22 p. ; 30 cm. - (Időszaki tájékoztató : Központi Statisztikai Hivatal ) B 20751 </div><div>Radóczné Kocsis Teréz </div><div>Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló </div><div>elemei és azok várható hatása a hazai termelőalapok változására / Radóczné Kocsis </div><div>Teréz. - Bp. : AKII , 2002. - 115 p. ; 24 cm. - (Agrárgazdasági tanulmányok ) </div><div>ISBN 963-491-442-X EU 1120:5 </div><div>Mikulás Ildikó </div><div>Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozása : Szemelvények a közös </div><div>borpiaci szabályozásból és egyes tagállamok gyakorlatából / Mikulás Ildikó ; </div><div>[összeáll. Kunszeri Miklós]. - [S.l.] : HNT , 2001. - 134 p.;29 cm </div><div>ISBN 963-00-9039-2 EU 987:7 </div><div>Ragályi J. Róbert </div><div>A borhamisítás elleni küzdelem hazánk jogtörténetében / Ragályi J. Róbert. - Bp : </div><div>Rendőrtiszti Főisk. , 2001. - 34 p. ; 24 cm. - (Rendvédelmi füzetek / 2001/40. ) </div><div>ISBN 963-9405-25-6 C 68375 </div><div>Szenteleki Károly </div><div>A szőlő-bor ágazat információs rendszerei </div><div>/ Szenteleki Károly. - Bp. : HNT , 2001. - 380 p.;23 cm </div><div>ISBN 963-00-8749-9 C 68148 </div><div>Tattay Levente </div><div>A bor és az agrártermékek eredetvédelme </div><div>/ Tattay Levente. - Bp. : Mezőgazda K. , cop.2001. - 225 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9358-30-4 C 68143 </div><div>Módszertani segédlet a szőlő- és a bortermelés jövedéki szabályozásához </div><div>/ Összeáll. VPOP Jövedéki Főosztály. - Bp. : VPOP , [2000]. - 47 p.:ill.;20x29 cm C 67259 </div><div>Vértesi László </div><div>A szőlő- és bortermelés szabályozása az Európai Unióban : Kihívások </div><div>Magyarország számára / Szerk. Vértesi László. - Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , </div><div>1999. - 76,[3] fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 21. ) EU 878:7 </div><div>Hajdu Istvánné </div><div>Bormarketing : Szőlész-borász szakirányú továbbképzés </div><div>/ szerk. Hajdu Istvánné. - Bp. : [KÉE] , 1999. - 133 p.;24 cm </div><div>ISBN 963-7712-48-8 Tk 11611 </div><div><br /></div><div>Mikulás Ildikó </div><div>Az EU közös borpiaci szervezete </div><div>/ [szerk. Mikulás Ildikó]. - Bp. : Agroinform K. , 1998. - 26 p.;24 cm EU 409:1 </div><div>Borárverés '98 december : Első nagy magyar borárverés 1998.december 1. : </div><div>Kiállítás 1998. november 25-30., Csók István Galéria </div><div>/ [szerv. Csók István Galéria]. - Bp. : [s.n.] , 1998. - 50 p.:ill.,színes;30 cm+mell. B 19298 </div><div>Herpay Balázsné </div><div>A magyar borgazdaság kihívásai : Jogszabályok, borversenyek, jövedelmezőség </div><div>/ Szerk. Herpay Balázsné. - Bp. : Mezőg. Szaktud. K. , 1998. - 132 p.;24 cm </div><div>ISBN 963-356-252-X C 66004 </div><div>Szentirmai Lászlóné - Horváth Imréné </div><div>Borászati- és üdítőital-ipari minőségbiztosítás, laboratóriumi gyakorlatok / [Szentirmai </div><div>Lászlóné] ; [átdolg. Horváth Imréné]. - Bp. : ASZI , 1998. - 216 p.:ill.;24 cm </div><div>ISBN 963-9107-54-9 Tk 11357 </div><div>Botos Ernő - Szabó Attila </div><div>"Versenyképes bor" : Szakmai továbbképzés : Jegyzet / [szerk. Botos Ernő, Szabó </div><div>Attila] ; [kiad.] Földművelésügyi Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató </div><div>Intézete. - Kecskemét : FM SzBKI , 1996. - 147,[2],26 p.;23 cm </div><div>ISBN 963-7712-47-X C 65425 </div><div>Kovács Gyula - Mikó Zoltán - Szabó György </div><div>Hegyközség, szőlészet, borászat : Kézikönyv a hegyközségek megalakulásához </div><div>és müködéséhez / Kovács Gyula, Mikó Zoltán, Szabó György. - [Bp.] : </div><div>AGROCENT K. , 1995. - 551 p.;23 cm </div><div>ISBN 963-7691-42-1 C 64610 </div><div>Fülöp Györgyi </div><div>Tendenciák a szőlő és bor piacain / [szerk. Fülöp Györgyi]. - Bp. : Kopconsult , </div><div>1994. - 27 fol. ; 30 cm. - (Élelmiszermarketing Információs Füzetek ; 1994/1. ) B 18036 </div><div>Boldvainé Böde Beáta </div><div>Tendenciák a szőlő és a bor piacain / [szerk. Boldvainé Böde Beáta] ; [közr. </div><div>Konjunktúra- Piackutató és Számítástechnikai Rt.]. - Bp. : Kopconsult Kft. , </div><div>1993. - 25 fol. ; 30 cm. - (Agromarketing Információs Füzetek ; 1993/2. ) B 18050 </div><div>Csanádi József - Müller István </div><div>A borkereskedelem ábécéje : (Kézikönyv gyakorlati tanácsokkal) </div><div>/ [Csanádi József et al.] ; [összeáll., szerk. Müller István]. - Balatonfüred : </div><div>Pelsovin Trade Bt. , 1993. - 175 p.;29 cm B 18259 </div><div>Kovács István </div><div>Ökonometriai módszerek alkalmazásának lehetőségei a szőlőtermesztésben </div><div>/ Kovács István. - - , 1993. - 184,2 fol.:ill.,színes;30 cm B 17821 </div><div><br /></div><div>Bencsik János </div><div>A tokaji szőlőhegyek művelése, a szőlős ingatlan becsértéke a 18. század közepétől </div><div>/ Bencsik János. - [S.l.] : [s.n.] , 1991. - 151-178. p.;23 cm C 61993 </div><div>Klenczner Andrásné </div><div>Szőlő- és bortermelés ökonómiája.. - , 1989. Tk 9494 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>A szőlészeti- és borászati technológia fejlődése a Dunántúlon / Csoma Zsigmond. - </div><div>Kandidátusi értekezés. - Bp. , 1987. - [301] ism.lapsz.,25 t. ; 30 cm+1 mell. B 16009 </div><div>Herpay Balázsné </div><div>A világ szőlő- és borgazdasága az ezredforduló előtt : Az Európai Gazdasági </div><div>Közösségen kívüli országok szőlő- és borgazdaságának helyzete. - , 1986. D 9069 </div><div>Oros Iván - Laczka Sándorné </div><div>Szőlőtermelés : Községsoros adatok : 1873-1965 </div><div>/ [összeáll. a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai </div><div>főosztályának összeírási osztálya ; főmunkatársak Oros Iván, Laczka Sándorné]. </div><div>- Bp. : Stat. K. , 1986. - 519 p.;29 cm. - (Történeti statisztikai kötetek ) </div><div>ISBN 963-340-777-X B 15255 </div><div>Harza Lajos - Papp Zsolt </div><div>Az EGK szőlő- és borgazdaságának szabályozórendszere. - , 1985. Rb 23584 </div><div>Papp Zsolt </div><div>A szőlő-bor vertikum helyzete, fejlesztésének gazdasági indokoltsága </div><div>/ Papp Zsolt. - - , 1985. - 159,[27] lev.;30 cm B 15490 </div><div>Égető Melinda </div><div>Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból </div><div>/ összeáll.,bev. Égető Melinda. - Bp. : MTA kvt. , 1985. - 207 p.;23 cm </div><div>ISBN 963-7302-03-4 C 67325 </div><div>Nagy Béla </div><div>Szőlőfeldolgozás, borpalackozás, üditőital készítés ügyvitele és belső információs </div><div>rendszere / Nagy Béla ; (Kiad. a) PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Vállalat. – </div><div>Bp. : PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Váll. , 1984. - 107 p.;24 cm. – </div><div>ISBN 963-621-170-1 C 55927 </div><div>----- </div><div>Wine : 1996/97 edition / [publ.] European Commission. - Luxembourg : OOPEC , </div><div>1996. - 33 p.;30 cm. - (CAP working notes ). </div><div>ISBN 92-827-7564-X EU 179:11 </div><div>Wine / [publ.] European Commission. - [S.l.] : [s.n.] , [1994]. - 21 p.;30 cm. – </div><div>(CAP working notes 1994 ) EU 562:7 </div><div><br /></div><div>Bories-Kujawa, L. </div><div>Le Casier Viticole Communautaire (Az Európai Közösség szőlőtermesztési </div><div>nyilvántartása) Méthodologie de réalisation et état d'avancement des travaux en </div><div>1991 / L. Bories-Kujawa ; [publ.] Commission des Communautés Européennes. - </div><div>Luxembourg : Office des Publ. Off. des Comm. Eu. , 1991. - 161 p.;23 cm. </div><div>ISBN 92-826-3120-6 C 64771 </div><div>Botos E. P. </div><div>Vine and wine economy : Proceedings of the international symposium Kecskemét .. </div><div>1990 / ed. E. P. Botos. - Budapest : Akad. K. , 1991. - IX, 324 p. ; 25 cm </div><div>ISBN 963 05 6039 9 C 61432 </div><div>Jobson's wine marketing handbook 1985 : The comprehensive source for </div><div>information on the wine business. - New York : Jobson , 1985. - 158 p.;29 cm B 15593 </div><div>Castaldi, M. A. - Folwell, R. J. - Nagel, Charles </div><div>Investment and operating costs for various winery sizes (Különböző méretű </div><div>borászatok befektetési és működési költségei) / M. A. Castaldi, R. J. Folwell, </div><div>Charles Nagel. - : [s.n.] , 1985. - 27 p.;28 cm. – (Washington State University. </div><div>Agriculture Research Center. Research Bulletin ; XB 963. ) Rb 23739 </div><div>Szőlészettel és borászattal kapcsolatos régi kiadványok és könyvek </div><div>az OMgK állományából (1900 előttiek és reprint kiadások) </div><div>Zigány Zoltán - Baross Károly </div><div>A pinczeszövetkezetekről. Utmutatás a szőlősgazdáknak arra nézve, hogy miképen </div><div>lehet bortermésünket pinczeszövetkezetek utján jobb áron értékesiteni és mi </div><div>módon lehet az ilyen szövetkezeteket megalakitani. - , 1899 Rc 7738 </div><div>Útmutatás a szőlőmivelésre, különös tekintettel a phylloxera által elpusztított </div><div>szőlők felújításának előmozdításról szóló 1896:v. t.-cz. végrehajtására. – </div><div>2. kiad.. - Bp. : Pallas ny. , 1899. - XII,314 p.;25 cm. – </div><div>(A földmivelésügyi m. kir. minister kiadványa. 12. ) B 2465 </div><div>Szerdahelyi Jenő </div><div>Utasitás a fillokszerás szőlőknek szénkéneggel való gyéritó kezelésére, ugyszintén </div><div>- által készitett szénkéneg fecskendő használatához. - , 1898 Rc 7727 </div><div>Szőlő-, bortermelés- és fillokszera-ügy. </div><div>(A földmivelésügyi m. kir. minister kiadványai 1898. 1.). - , 1898. Rb 1361 </div><div>Molnár István </div><div>A szőlőmívelés és borászat kézikönyve.. - , 1897. C 5112 </div><div><br /></div><div>Rövid utasitás a szőlők mütrágyázására. - , 1897 Rc 8146 </div><div>Perényi József </div><div>Legujabb tapasztalatok a homoki szőlőmüvelés terén. - , 1895 Rc 8461 </div><div>Rácz Mihály </div><div>Az amerikai szőlőtelepités kátéja. - , 1895 Rc 7530 </div><div>Petrovits István </div><div>A homoki szőlők telepítése és művelése.. - , 1894. C 5214 </div><div>Mórágyi István </div><div>Az amerikai szőlőfajok magvetés általi szaporitása. - , 1892 Rc 7486 </div><div>Roboz Zoltán </div><div>Az amerikai szölők a phylloxera elleni védekezésnél.. - , 1892. C 5034 </div><div>Gyürky Antal </div><div>Védekezés a filloxéra és a szőlő-gomba ellen, és a bortermelés folytatásának </div><div>módja.. - , 1890. R 1479 </div><div>Orosz Pál </div><div>A szőlőlevél penész /peronospora viticola de Bary/ és az az elleni védekezés </div><div>rövid ismertetése. - , 1890 Rc 7536 </div><div>Rácz Sándor </div><div>Szőlőtelepítések homokterületen, tekintettel a phylloxera elleni védekezésre </div><div>/ Rácz Sándor. - Kassa : Szerző , 1890. - 82 p.;26 cm B 2241 </div><div>Gyürky Antal </div><div>Az előrehaladt borkezelés és pinczegazdászat ismertetése és gyakorlati útmutatás </div><div>a szüretelés, ... és a pinczében előforduló minden teendőkre nézve </div><div>/ Gyürky Antal. - Bp. : Franklin , 1889. - 143 p.;20 cm Rc 2616 </div><div>Utasitások phylloxerás szőllőnek szénkéneggel való kezeléséhez, nemkülönben </div><div>Muschinek János által készitett "Hungaria" szénkéneg-fecskendő használatához </div><div>és esetleges javitásához. - , 1889 Rc 7387 </div><div>Mórágyi István </div><div>Szőlészet-tan. - , 1888 C 55797 </div><div>Gyürky Antal </div><div>A szőlő mint kincsesbánya. - , 1888 D 1736 </div><div>Miklós Gyula </div><div>Hazai szőlészetünk és a phylloxera.. - , 1888. Rb 1451 </div><div><br /></div><div>Molnár István </div><div>Szőlőművelési káté vinczellérek, gyakorlati szőlőművesek és kisebb </div><div>szőlőbirtokosok használatára. - , 1885 C 20277 </div><div>Rácz Sándor </div><div>A phylloxera vész által megtámadott vagy fenyegetett szőlők átalakítása. </div><div>Az Arad hegyaljai szőlőbirtokosoknak. - , 1885 Rc 11333 </div><div>Csanády Gusztáv - Plósz Pál </div><div>A borászat könyve tekintettel hazánk bortermelésére. - , 1885 C 10182 </div><div>Mika Károly </div><div>Egy új szőlőbetegség Kolozsvár és Torda környékén / [Mika Károly]. – </div><div>Kolozsvár : M.kir.Egy.Növényt.Int. , 1879. - [4] p.:ill.;30 cm Rb 25575 </div><div>Molnár István </div><div>Az okszerű borászat népszerű vezérfonala. - , 1877 C 14801 </div><div>Adatok a borgyártás kérdéséhez : melyek a Szalay Imre országgyűlési képviselő által </div><div>a gyártott borokról a torvényhozás elé beterjesztett törv.javaslat alkalmából az 1877-ik </div><div>évben és folytatólag az 1880-ik évben a : földm.-, ipar- és keresk. ministerium </div><div>által egybegyűjtettek / [Sz.n.]. - [S.l.] : [s.n.] , [1877-1880]. - 29 p.;33 cm B 3464 </div><div>Müller Ferenc </div><div>Az okszerű szüretelés és bor kezelés segéd könyv. - , 1876 C 59083 </div><div>Máday Izidor </div><div>A szőlők veszedelme. - , 1876 C 10361 </div><div>Keleti Károly </div><div>Nemzetközi statistika : Szőlőszet / szerk. Keleti Károly. - Bp. : Athenaeum ny. , </div><div>1875. - IV,402 p.;29 cm, 1.r. Magyarország szőlőszeti statistikája 1860-1873 B 4092/1 </div><div>Tersánczky József </div><div>Szőlészeti és borászati titkok gyűjteménye. - , 1874 C 9509 </div><div>Az érmellék szőlőszete és bora. - , 1873 C 9495 </div><div>Entz Ferencz </div><div>Szőlőmívelés, és borkezelés okszerű módjairól. - , 1870 C 10924 </div><div>Tersánczky József </div><div>A jobb szőlőművelés, borkészítés és pinczegazdálkodás korszerű könyve. -,1869 C 10857 </div><div>Bethlen Farkas </div><div>Szőlőművelés és borászat körüli tapasztalások. - , 1868 D 7792 </div><div>Miskolczy Mihály </div><div>Szőlőisme. - , 1867 Rc 20532 </div><div><br /></div><div>Szabó József - Török István - Vay Miklós </div><div>Tokaj-Hegyalja album / Szerk. Szabó József, Török István ; Kiadja: A Tokaj-Hegyaljai </div><div>Bormivelő Egyesület és elnöke Báró Vay Miklós. - [Bp.] : Kossuth ny. , 1984. - </div><div>[5],185,[4],22 litogr.;Har.25 cm.- (Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata) </div><div>Az 1867-ben Emich Kiadónál megjelent könyv hasonmás kiadása. </div><div>ISBN 963-02-2646-4 B 14746 </div><div>Simon Vincze </div><div>Őszinte tanácsok a szőlőmivelést tárgyazólag. - , 1865 Rc 5734 </div><div>Külföldi nevezetesebb borkereskedők név- és lakjegyzéke. - , 1862 Rc 11664 </div><div>Gaál Lajos </div><div>A hasznos szőlőmívelés gyakorlati módja : Öntapasztaláson épült észrevételek.-,1856 D 25 </div><div>Gyürky Antal </div><div>Vinczellérek könyve, avagy a szőlőmívelés a borkezelésnek legalaposabb módja. </div><div>1.köt.. - , 1856 C 13139/1 </div><div>Legrády László </div><div>Lajstroma és rövid leírása azon honi s külföldi szőlőfajoknak, mellyek a' m. gazd. </div><div>egyesület országos Szőlőiskolájában Budán .... - , 1844. Rc 11342 </div><div>Schams F. </div><div>Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai </div><div>körül. - , 1834 Rc 8774 </div><div>Máyerfy Károly </div><div>Előterjesztése azon hasznoknak amellyeket a' márvány-hordók a' fa-hordókhoz </div><div>képest ajánlanak. - , 1827 C 10993 </div><div>M. Cseh János </div><div>A'mesterséggel tellyes gyümölcs-kerti és szőlőmíves : vagy a tapasztaláson </div><div>fundált világos utasítás. - , 1823 D 1019 </div><div>Chaptal, Rozier, Parmentier - Dussieux - Mitterpacher Lajos </div><div>Rövid oktatás a szőlő míveléséről és bor, pálinka, és etzet készíttetéséről. - , 1818. D 1361 </div><div>----- </div><div>Erdmann, Robert </div><div>Moderner Weinbau : Ein Leitfaden für Winzer und Rebfreunde, die Weinbau nach neuer </div><div>Methode und mit höchstem Gewinn betreiben wollen (Modern borászat: vezérfonal </div><div>borászok, szőlősgazdák számára, akik új módszerekkel negyobb nyereségre akarnak </div><div>szert tenni)/ Robert Erdmann. - Erfurt : Frohberger , 1899. - 83 p.,8 t;22 cm Rc 53626 </div><div>Dahlen, H.W. </div><div>Deutsche Weine und Weinbau (Német borok és szőlőművelés))-Stätten. - , 1895. Rc 11662 </div><div><br /></div><div>Mach, E. </div><div>Bericht über den III. österreichischen Weinbau-Kongress in Bozen vom 20. bis 24. </div><div>September 1886. (Beszámoló a III. osztrák borászati kongresszusról)/ Verfakt von E. </div><div>Mach.- Bozen : Selbst.verl. des... öst. Weinbaukongress, 1887.- VII,324 p.;22 cm C 66446 </div><div>Sztaroszel'szkij, V.A. </div><div>Materialü dlja ampelografii Kavkaza (A Kaukázus szőlészete). </div><div>Vüp. 1. Zakavkazszkie szorta vinograda.. - , 1893. Rb 1945 </div><div>Jouzier, E. </div><div>La viticulture a Tokay (Hongrie) </div><div>/ E. Jouzier. - Nancy : Impr. Berger-Levrault , 1891. - 33 p.;27 cm B 1948 </div><div>Dahlen, H.W. </div><div>Bericht über die Verhandlungen des 5. Deutschen Weinbau-Congresses in </div><div>Coblenz im September 1879.. - , 1879 (Beszámoló az . német borászati </div><div>kongresszus tárgyalásairól Coblez-ből) C 19648 </div><div>Dochnahl, Friedrich Jakob </div><div>Der Weinkeller (A borospince): Praktische Mittheilungen über Weinbau, </div><div>Obst- und Trauben- Weinbereitung... (2.Bd.). - , 1875 C 18751/2 </div><div>Rubens, Joh (ann Ferdinand) </div><div>Winzerbuch (Szőlősgazdák könyve): Leichtfassliche Anleitung zum Weinbau </div><div>im Kleinen und Grossen, mit bes. - , 1875 C 10573 </div><div>Odart, Alexandre Pierre </div><div>Ampélographie universelle ou traité des cépages les plus estimés. - , 1862 C 14396 </div><div>Praktischer Weinbau. (Okszerű borászat) - , 1850 D 2636 </div><div>Franz Pover Brummer </div><div>Der Praktische Weinbau von Süd-Deutschland und bem .... </div><div>(Okszerű borászat Dél-Németországban) - , 1845 C 6145 </div><div>Franz Schams </div><div>Beitschrift für Weinbau und Weinbereitung in Ungarn, .... </div><div>(Szőlészeti és borászati leírat Magyarországon) - , 1837 C 6144/2 </div><div>Joh. Ph. Bronner </div><div>Der Weinbau (Szőlőművelés) : Haardtgebirge von Landau bis vorms. - , 1833 C 10002/1-5 </div><div>Sachs, Philipp Jacob </div><div>Ampelografia sive vitis viniferae ejusqve partium consideratio </div><div>physico-philol. - , 1661 D 8294 </div><div><br /></div><div>Borászati és szőlészeti témájú folyóiratok és bibliográfiák </div><div>az OMgK állományában </div><div>--- Folyóiratok: (A csillaggal jelölt folyóiratok a könyvtárunkba jelenleg is járnak.) </div><div>Kertészet és Szőlészet.* - Budapest : Magyar Mezőgazdaság Kft </div><div>ISSN 0023-0677 (Vol. 1- , 1952- ) Y 230 </div><div>(Előzménye: Kert és Szőlő Y 229, Magyar Bor és Gyümölcs Y 3125) </div><div>Borászati Füzetek.* - Bp. : Mezőgazda Kiadó </div><div>ISSN 1217-9337 (Vol. 6- , 1994- ) Y 4836 </div><div>Bor és Piac *: Borpiaci szakmai magazin. - Budapest : Geomédia Kiadói Rt. </div><div>ISSN 1216-528X (2001- ) Y 5080 </div><div>Borbarát.* - Bp. : Spread Bt. - 28 cm </div><div>ISSN 1416-6305 (Vol. 3- , 1998- ) Y 4955 </div><div>Magyar Szőlő és Borgazdaság. - Budapest : AGROINFORM </div><div>ISSN 0866-6083 (Vol. 1-10, 1991-2000) Y 4707 </div><div>(Előzménye: Szőlő-Bor Inform. X 3899, </div><div>Szőlőtermesztés és borászat Y 2892, Borgazdaság Y 588) </div><div>Szőlő Növényvédelme és Tápanyagellátása. - Budapest : MÉM </div><div>Növényvédelmi és Agrokémiai Közp., Növény- és Talajvédelmi Szolgálat </div><div>ISSN 0230-6468 (Vol. 4-12, 1983-1991) Y 4455 </div><div>Szaporításra Engedélyezett Szőlő és Gyümölcsfajták Jegyzéke. – </div><div>Budapest : Orsz. Mezőg. Fajtakisérleti Int. </div><div>ISSN 0133-3925 (1969/1970 - 1998/1999) X 3634 </div><div>Szőlő és Gyümölcsfajták Jegyzéke. - Budapest : Orsz. Mezőgazd. Min. Int. </div><div>ISSN 0139-3707 (1997/1998 - 2000/2001) X 6806 </div><div>Agrárirodalmi Szemle. Kertészet, Szőlészet. - Budapest : AGROINFORM </div><div>ISSN 0865-2422 (Vol. 38-43, 1989-1994) Y 4579 </div><div>Gyümölcs és Szőlőtermesztés. - Bp. : KSH. - 30 cm (1996-1997) Y 4971 </div><div>Borászati Lapok. - Bp. : Bor Fórum Alapitvány </div><div>ISSN 1217-0275 (Vol. 1-8, 1993-2000) Y 4804 </div><div>Borvilág. - Budapest : Megamédia Co.. - 30 cm (Vol. 1-2, 1999-2000) Y 5032 </div><div>Szőlőtermesztési Agrokémiai Tájékoztató. - (Vol. 1-4, 1975-1978) Y 2467 </div><div><br /></div><div>Szőlészet és Borászat. – Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet közleményei, Bp. </div><div>(Vol. 1-15, 1975-1980) X 4925 </div><div>(Előzménye: Szőlő és Gyümölcstermesztés X 2857) </div><div>Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Évi Jelentése. – Bp. </div><div>(1955, 1957-1961, 1963-1965, 1970-1980) Y 1576 </div><div>Szőlőgazdasági Értesítő. – Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, Bp. </div><div>(Vol. 1-7, 1912-1918) X 5116 </div><div>Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének Évkönyvei. – Bp. Pátria </div><div>(1903, 1906-1908, 1910, 1938-1940, 1941) X 5242 </div><div>Szőlő és Borgazdasági Lapok. (Vol. 1-2, 1895-1896) Y 3087 </div><div>Borászati Lapok. – Bp. Légrády T. – Hungária (Vol. 6-8, 1879-1881) Z 16 </div><div>Borászati Lapok. A magyar borászat érdekeinek közlönye. (1869) X 5136 </div><div>Borászati Lapok. A szőlőmívelés, borkezelés, pinczegazdászat, s borkereskedés </div><div>- Pest (Vol. 1, 1858) Y 3107 </div><div>Borászati Füzetek. – Pest (Vol. 1-5, 1869-1873) X 5091 </div><div>Szőlészet és Borászat. Heti szakközlöny a Szőlőmívelés, Borkezelés és </div><div>Borkereskedelem körül. – Pest, Érkövy-Galgóczy-Kocsi Ny. (1866) Z 43 </div><div>Szőlészeti és Borászati Közlemények. – Pest (Vol. 1, 1857) X 5130 </div><div>--- Külföldi folyóiratok: </div><div>Vitis.* - Siebeldingen : Institut für Rebenzüchtung Geilweilerhof </div><div>ISSN 0042-7500 (Vol. 1- , 1957- ) X 479 </div><div>Vitis. Viticulture and Enology Abstracts.* </div><div>- Siebeldingen Frankfurt Am Main : Institut für Rebenzüchtung Geilweilerhof </div><div>ISSN 0175-8292 (Vol. 23- , 1985- ) X 479/A </div><div>Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture.* </div><div>- Laussanne : Stat. Fed. Recher. Agron. </div><div>ISSN 0375-1430 (Vol. 1- , 1969- ) Y 1628 </div><div>Obst und Weinbau.* – Wädenswil : Eidgenössische Forschungsantsalt. - 30 cm </div><div>ISSN 1023-2958 (Vol. 59- , 1950- ) X 1172 </div><div>Le Progres Agricole et Viticole.* - Montpellier </div><div>ISSN 0369-8173 (Vol. 67- , 1950- ) X 1113 </div><div><br /></div><div>Revue Vinicole Internationale.* - Paris : Compaigne Fr. Ed. </div><div>ISSN 0035-4368 (Vol. 82- , 1961- ) Y 414 </div><div>Der Winzer.* - Wien : Öst. Agrarverl. </div><div>ISSN 0043-5953 (Vol. 8- , 1952- ) Y 406 </div><div>Der Badische Winzer.* - Freiburg : Badischer Weinbauverband e. V. </div><div>ISSN 0172-0937 (1985- ) Y 4314 </div><div>Der Deutsche Weinbau.* Offizielles Organ des Deutschen Weinbauverbandes. </div><div>- Bonn : Meininger Gmbh. </div><div>ISSN 0944-3177 (1993- ) Y 4798 </div><div>(Előzménye: Der Weinbau Y 192) </div><div>Vinum.* - Köln : Vinum Verl. </div><div>ISSN 0177-2570 (Vol. 5- , 1984- ) Y 4247 </div><div>Wines and Vines.* - San Rafael,CA : Hiaring Company </div><div>ISSN 0043-583X Y 308 </div><div>American Journal of Enology and Viticulture </div><div>ISSN 0002-9254 (Vol. 1-21 index, 1950-1970; Vol. 10-46, 1959-1995) X 634 </div><div>American Wine Society Journal. - Royal Oak, Michigan : Am. Wine Soc. </div><div>ISSN 0364-698X (Vol. 9-22, 1977-1990) Y 2739 </div><div>Die Weinwirtschaft. - : Meininger Verlag Gmbh. </div><div>ISSN 1430-8762 (Vol. 119-137, 1983-2001) Y 352/A </div><div>Weinfreund. Journal für Feinschmecker. – </div><div>Frankfurt am Main, A. Christ Verl. (1979-1985) Y 2952 </div><div>--- Szőlészeti-borászati bibliográfiák: </div><div>Szabó Ágnes </div><div>A magyar szőlészet és borászat válogatott bibliográfiája 1963-1966. (Az OMgK </div><div>katalógusai, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei és a Kertészet és </div><div>Szőlészet című folyóiratok alapján. Bibliográfia.). - , [1967] Rb 9143 </div><div>Fenyvessiné Góhár Anna - Kiss Etelka - Darnay Ernő </div><div>Futóhomok - aranyhomok. A homoki szőlőtermesztés szakirodalmának </div><div>válogatott bibliográfiája.. - , 1963. Rc 28152 </div><div>----- </div><div>Gabler, James M. </div><div>Wine into words : A history and bibliography of wine books in the English </div><div>language / James M. Gabler. - Baltimore : Bacchus , 1985. - XIII,403 p.;26 cm B 15853 </div><div><br /></div><div>A könyvkereskedelemben megjelent legújabb </div><div>szőlészeti és borászati témájú kiadványok </div><div>(A www.konyvkereso.hu magyar internetes könyvadatbázisból) </div><div>A *-gal jelölt könyvek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár állományában megtalálhatók. </div><div>A #-gal jelölt könyvek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Agrár-szakirodalmi Szolgálta-</div><div>tóházában is megvásárolhatók. </div><div>Rohály Gábor - Mészáros Gabriella: Borkakaluz 2003 # </div><div>Akó Kiadó (2003), 270 o., fűzött, 20 cm </div><div>Jacsmenik Gyula: Szőlészet, borászat a kiskertben * </div><div>Kheirón '97 Keresk. és Szolg. Kft. (2003), 159 o., fűzött, 20 cm ISBN: 9638579021 </div><div>Bauer, Karl (szerk.): Szőlősgazdák könyve. Integrált szőlőtermesztés * # </div><div>Mezőgazda Kiadó (2002), 277 o., kötött, 30 cm ISBN: 9639358428 </div><div>Bényei Ferenc, Lőrincz András et al.: Szőlőtermesztés (2.kiad.) # </div><div>Mezőgazda Kiadó (2002), 432 o., kötött, 25 cm. ISBN: 9639358576 </div><div>Callec, Christian: Borenciklopédia </div><div>Gabo Könyvkiadó Kft. (2002), 320 o., kötött, 25 cm ISBN: 9639421286 </div><div>Priewe, Jens: Borkalauz </div><div>Magyar Könyvklub (2002), 96 o., kötött, színes illusztrációkkal ISBN: 963547752X </div><div>Kriesi, Rolf ; Osterwalder, Peter: Borok világa * # </div><div>Kossuth Kiadó Rt. (2002), 202 o., kötött, 31 cm ISBN: 9630942852 </div><div>Benyák Zoltán, Benyák Ferenc (szerk.): # </div><div>Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe (2.jav.bőv.kiad.) </div><div>Hermész Kör Kulturális Egyesület (2002), 397 o., kötött, 24 cm ISBN: 9632021770 </div><div>Bognár Tünde (szerk.): A bor. Idézetek könyve </div><div>Jószöveg Műhely Kiadó (2002), 118 o., kötött, 24 cm ISBN: 9639134783 </div><div>Zilai János: Bor és mítosz # </div><div>Mezőgazda Kiadó (2002), 271 o., kötött, 24 cm ISBN: 9639358673 </div><div>Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély # </div><div>Mezőgazda Kiadó (2002), 369 o., kötött, 31 cm ISBN: 9639358797 </div><div>Alkonyi László: Birtokok és borok # </div><div>Borbarát (2002), 298 o., fűzött, 24 cm </div><div><br /></div><div>Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése (5.kiad.) * # </div><div>Kertészkönyvtár sorozat, Mezogazda Kiadó (2002), 241 o., kötött, 20 cm </div><div>ISBN: 9639358223 ISSN: 1419-4937 </div><div>Tamás Jenő: A tőkétől a pohárig. Amit a szőlőről és a borról tudni kell # </div><div>Szaktudás Kiadó Ház Rt. (2002), 260 o., kötött, 30 cm ISBN: 9639422576 </div><div>Gazda Albert, Kovács András István: Boremberek </div><div>Ixmédia (2002), 226 o., kötött, 220x340 mm ISBN: 9632025482 </div><div>Kozma Pál: A szőlő és termesztése * # </div><div>II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája </div><div>(Akadémiai Kiadó Rt. 2002., 400 o., kötött, A4 ISBN: 9630577666) </div><div>I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai </div><div>(Akadémiai Kiadó Rt. 2000, 318 o., kötött, 29 cm ISBN: 9630517208) </div><div>Biber Károly, Dimitrievits György, Tóth Bertalan: Milyen szert használjunk? * # </div><div>Szőlő, gyümölcs és zöldségnövények védelme (6.átd.kiad.) </div><div>Gazdakönyvtár sorozat, Mezőgazda Kiadó (2002), 331 o., fűzött, 20 cm </div><div>ISBN: 963935841X ISSN: 1217-1042 </div><div>Haraszti Gyula: Villányi borok * # </div><div>Magyar Vinotéka sorozat, Kossuth Kiadó Rt. (2002), 80 o., kötött, 125x200 mm </div><div>ISBN: 9630943441 ISSN: 1586-5576 </div><div>Mód László, Simon András: </div><div>A hajtástól az újborig. A szőlő és bor ünnepei Lendva-vidéken </div><div>Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (2002), 159 o., fűzött, 24 cm </div><div>ISBN: 9616232185 </div><div>Pintér László (szerk.): </div><div>Szőlőültetvények Magyarországon, 2001. Településsoros adatok (266 o., fűzött, 29 cm) </div><div>Szőlőültetvények Magyarországon, 2001. Összefoglaló adatok (484 o., fűzött, 29 cm) </div><div>- Vineyards in Hungary 2001 (magyar és angol nyelven) </div><div>KSH - Központi Statisztikai Hivatal (2002) </div><div><br /></div><div><b>Szőlészettel-borászattal kapcsolatos fontosabb magyar honlapok </b></div><div><br /></div><div>Szőlő és bor linkgyűjtemény 1. : <a href="http://www.bor.co.hu/">http://www.bor.co.hu/</a></div><div><br /></div><div>Borhírek Online : <a href="http://borhirek.blog.hu/">http://borhirek.blog.hu/</a></div><div><br /></div><div>Borlexikon Online: <a href="http://borlexikon.hu/">http://borlexikon.hu</a></div><div><br /></div><div>Szekszárdi borok: <a href="http://szekszardibor.hu/">http://szekszardibor.hu</a></div><div><br /></div><div>A Szent István Egyetem Borászati Tanszékének honlapja </div><div>http://www.food.szie.hu/bor/bor_hu.html http://www.physics.kee.hu/ek_bor.html</div><div><br /></div><div>A Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékének honlapján a </div><div>szőlőtermesztéssel foglalkozó oldal </div><div>http://www.fa.gau.hu/dep/kerteszet/ta/szolo/ </div><div><br /></div><div>Borinfo - Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar adattára </div><div>http://www.kee.hu/borinfo/ </div><div><br /></div><div>Borászati adatbázis </div><div>http://www.boraszat.hu/ </div><div><br /></div><div>Magyarország borászati honlapja az egyes borvidékek sajátosságainak megjelenítésével </div><div>http://www.bor.info.hu/BorInfo1/borinfo.html </div><div><br /></div><div>Magyar borvidékek, borfajták, pincészetek bemutató oldala </div><div>http://netrix.hu/gastronet.hu/stinbor.html </div><div><br /></div><div>A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet - Badacsony honlapja </div><div>http://www.bor.info.hu/BorInfo1/Kutatointezet/Badacsonyi/bacsacsonyi.html </div><div><br /></div><div>A Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének honlapja </div><div>http://www.borrend.hu/ </div><div><br /></div><div>A borbírálat szakkifejezéseinek gyűjteménye </div><div>http://www.fa.gau.hu/dep/kerteszet/szolo/szaksz/ </div><div><br /></div><div>Szőlészeti-borászati képzések </div><div>http://pallida.kee.hu/borinfo/oktatas/szakisk.htm </div><div><br /></div><div>Borászati kellékek és segédanyagok </div><div>http://www.bor.info.hu/BorInfo1/BoraszattalKapcsVall/BoraszatiKellekek/ </div><div>boraszatkellekek.html </div><div><br /></div><div>A Budapest Bortársaság Borklubja </div><div>http://www.bortarsasag.hu/ </div><div><br /></div><div>Egri Borgasztronómiai Baráti Társaság honlapja </div><div>http://www.egriborgasztro.hu </div><div><br /></div><div>Badacsonyi pincészeteket bemutató honlap </div><div>http://www.badacsonyibor.hu/ </div><div><br /></div><div>A Soproni Borvidéket bemutató weboldal </div><div>http://www.sopron.hu/borvidek/ </div><div><br /></div><div>A Villányi Borászat Rt. weboldala </div><div>http://www.villanyi-boraszat.hu/ </div><div><br /></div><div>Szekszárdi szőlősgazdák szövetkezetének weboldala </div><div>http://www.extra.hu/borok/ </div><div><br /></div><div>Kattra Pincészet - Etyek </div><div>http://www.etyekibor.hu/ </div><div><br /></div><div>A Startlap.com keresőoldal borászattal foglalkozó fejezete </div><div>http://bor.lap.hu/ </div><div><br /></div><div>A Startlap.com keresőoldal szőlőműveléssel kapcsolatos linkjeinek gyűjteménye </div><div>http://gyumolcs.lap.hu/ </div><div><br /></div><div>Magyar Borok Háza </div><div>http://www.magyarborokhaza.hu/ </div><div><br /></div><div>Interaktív magazin a borkultúráról </div><div>http://www.borkultura.hu/index.htm </div><div><br /></div><div>Borkalauz - borgasztronómia </div><div>http://www.ako.hu/kiadvanyaink.htm </div><div><br /></div><div>Borkedvelők weboldala </div><div>http://www.borbanavigassag.hu/ </div><div><br /></div><div>Magyar borok ismertetése angol nyelven </div><div>http://www.winesofhungary.com/ </div><div><br /></div><div>A Borbarát magazin interneten megjelenő változata </div><div>http://www.borbarat.com/ </div><div><br /></div><div>A Borkultúra magazin internetes változata </div><div>http://www.borkultura.hu/ </div><div><br /></div><div>A Bor és Piac című szaklap internetes változata </div><div>http://www.geomedia.hu/htm/borespiac.htm </div><div><br /></div><div>Internetes borforgalmazás </div><div>http://www.carpavin.hu/ </div><div><br /></div><div>Meghívott előadóink borászattal és szőlészettel kapcsolatos </div><div>az OMgK állományában megtalálható művei </div><div>(A bibliográfia az „Etyek bemutatkozik” c. előadássorozat előadóinak az OMgK-ban </div><div>megtartott szőlészeti-borászati rendezvényére készült.) </div><div>Csoma Zsigmond - Balogh István </div><div>Millenniumi szőlős-boroskönyv : A szőlő és bor Magyarországon : </div><div>Írások és gondolatok egy agrárágazat múltjáról, jelenéről, jövőjéről a harmadik </div><div>ezredfordulón / [Szerk. Csoma Zsigmond, Balogh István]. - Bp. : Agroinform , </div><div>2000. - 459 p.,[2]t.:ill.;29 cm B 20494 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>Kertészet és polgárosodás : Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek </div><div>oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, 18. sz. </div><div>végétől a 19. sz. közepéig : Agrártörténeti, agrártudomány-történeti monográfia </div><div>/ Csoma Zsigmond ; [közr.] Centrál Európa Alapítvány (Hudapest). - Bp. : CEA , </div><div>1997. - 366 p.:ill.;21 cm. - (Centrál-Európa alapítványi könyvek ; 6. ) </div><div>ISBN 963-04-8841-8 C 65577 </div><div>Füleky György - Csoma Zsigmond </div><div>A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében : A középkori magyarországi </div><div>szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere : </div><div>A Gödöllőn 1996 június 24-26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa </div><div>/ Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi Egyetem] ; [tanulmány </div><div>szerző: Csoma Zsigmond]. - Gödöllő : GATE , 1997. - 127-160. fol.;har.21 cm C 67559 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>Szőlészeti, borászati hagyományok, a megujulás és a közösség kötelékében : </div><div>Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántul és Európa között a l7. század végétől </div><div>a 20. század elejéig / Csoma Zsigmond. - Debrecen ; Bp. ; : : Debreceni KLT </div><div>Néprajzi Tansz. : Centrál-Európa Alapitv. , 1994-1995. - 487 p.:ill.,24 cm. – </div><div>ISBN 963-472-020-X C 64480 </div><div>Csoma Zsigmond - Deáky Zita </div><div>Kertészettörténet, néprajz, történeti-ökológia : Szöveggyüjtemény </div><div>/ Szerk. Csoma Zsigmond, Deáky Zita. - [Bp.] : KÉE , 1994. - 380 p.:ill.;24 cm Tk 10636 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>Uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő-, bortermelés Somlón : 17-20. század közepéig : </div><div>Termeléstörténeti-történeti ökológiai tájmonográfia / Csoma Zsigmond. - Debrecen : </div><div>KLTE , 1993. - 262 p.;20 cm. - (Studia folkloristica et etnographica ; 35. ) </div><div>ISBN 963-47-19-29-5 C 63955 </div><div>Csoma Zsigmond </div><div>A szőlészeti- és borászati technológia fejlődése a Dunántúlon / Csoma Zsigmond. - </div><div>Kandidátusi értekezés. - Bp. , 1987. - [301] ism.lapsz.,25 t. ; 30 cm+1 mell. B 16009 </div><div><br /></div><div>----- </div><div>Mikulás Ildikó - Müller István - Fórián Zoltán </div><div>A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései / Mikulás </div><div>Ildikó, Müller István, Fórián Zoltán. - [S.l.] : HNT , 2003. - 89,[5] p.;29 cm </div><div>ISBN 963-206-571-9 EU 1163:7 </div><div>Müller István </div><div>XXIII. Országos szőlész-borász továbbképző tanfolyam : Balatonfüred, 2001. </div><div>február 5-9. : Az elhangzott előadások összefoglalója / Szerk. Müller István. – </div><div>Veszprém : PELSOVIN Tr. , 2001. - 101 p.;30 cm B 20525 </div><div>Müller István </div><div>XXI. Országos szőlész-borász továbbképző tanfolyam : Balatonfüred, 1999. </div><div>február 1-6. : Az elhangzott előadások összefoglalója / Szerk. Müller István. – </div><div>Veszprém : PELSOVIN Tr. , 1999. - 80 p.;30 cm B 19452 </div><div>Csanádi József - Müller István </div><div>A borkereskedelem ábécéje : (Kézikönyv gyakorlati tanácsokkal) </div><div>/ [Csanádi József et al.] ; [összeáll., szerk. Müller István]. - Balatonfüred : </div><div>Pelsovin Trade Bt. , 1993. - 175 p.;29 cm B 18259 </div><div><br /></div><div>forrásom a <a href="http://www.omgk.hu/Bibliografia/szolbor.pdf">http://www.omgk.hu/Bibliografia/szolbor.pdf</a></div><div>szerkesztette: Lajkó Gábor</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-27471757465769977792010-06-16T03:20:00.000-07:002010-07-08T03:22:02.156-07:00Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívása<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial; font-size: 12px; "><div> </div><div class="center_item_summary" style="float: left; padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-weight: bold; font-size: 14px; "><div class="center_item_summary_image" style="float: left; "><a href="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100615112514_szolo.jpg" class="shutter" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 0, 0); "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/TN_agroinform_20100615112514_szolo.jpg" alt="hirdetés" title="kattintson a nagyításhoz!" style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 15px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; float: left; display: block; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; " /></a></div><div class="center_item_summary_text" style="float: left; width: 330px; "><strong>Rendkívüli felhívást teszünk közzé, mert olyan helyzet alakult ki a szőlőtermesztésben, hogy igen jelentős kárral fenyegetnek a szőlő betegségei.</strong></div></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "></div><div class="clear" style="clear: both; height: 0px; overflow-x: hidden; overflow-y: hidden; "></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">A múlt heti nyári kánikulát hétfőn egy változó frontrendszer felhőzete enyhítette meg egy kicsit, de sokfelé erős záporokat, zivatarokat eredményezett. A keddi csendesebb időjárás után, szerdától a hétvégéig újabb kisebb hőmérséklet csökkenés, de szinte naponta ismétlődő esők jöhetnek. A <strong>hőmérsékletek</strong> napközi és éjszakai értékei is a<strong>legkedvezőbbek az igen erőteljes peronoszpórafertőzésnek.</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A <strong>szőlő virágzás végén</strong> van legtöbb helyen és erős a lisztharmat veszély is, de mellette a szürkepenész korai fertőzésének is nagy lehetősége van a lehulló virágzati részek elhalásával. A záporok, zivatarok, helyenkénti <a href="http://www.agroinform.com/tags/j%C3%A9ges%C5%91" title="További tartalmak jégeső témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">jégeső</a>k pedig a fakórothadás veszélyét is fokozzák. A <a href="http://www.agroinform.com/tags/sz%C5%91l%C5%91" title="További tartalmak szőlő témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">szőlő</a> minden része mostani állapotában igen érzékeny ezekre a fertőzésekre.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Amikor az időjárás lehetővé teszi, most azonnal védjük <strong>szőlőinket megelőző jelleggel a betegségek ellen</strong>. Legjobbak a felszívódó szerek kontaktkombinációkban, és az újabb kezelésekre 5-8 napnál hosszabb időt ne tervezzünk, mert a szerek hígulása ilyen <strong>erős fertőzési nyomásban</strong>, erős növekedési stádiumban nem biztosít garantált védelmet. A strobil-urin hatóanyagú készítményeket most lehetőség szerint még mellőzzük, más hatóanyagokat válasszunk.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Vegyük figyelembe azt is, hogy előrejelzési táblázat szerint már most a leveleken és a fürtökön a kórokozó eltérő időpontban jelenik meg. A <strong>fürtök is nagyon érzékenye</strong>k, fogékony állapotban vannak a betegségekre és itt a kontaktszereknek nagy a jelentősége a védelemben.<br />A szőlő mellett a burgonya, paradicsom, <a href="http://www.agroinform.com/tags/toj%C3%A1s" title="További tartalmak tojás témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">tojás</a>gyümölcs is veszélyben van a burgonyavésztől. A hagyma, <a href="http://www.agroinform.com/tags/uborka" title="További tartalmak uborka témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">uborka</a>, de a <strong>borsó is megbetegedhet a peronoszpórától</strong>. Ezeket se hagyjuk ki a védekezésekből!</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Hogy a <strong>rendkívül széles <a href="http://www.agroinform.com/tags/n%C3%B6v%C3%A9nyv%C3%A9d%C5%91%20szer" title="További tartalmak növényvédő szer témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">növényvédő szer</a> választék</strong> közül, mely készítménnyel történjen a védekezés, javasoljuk, kérdezzék meg növényorvos, növényvédő szakmérnök kollégáinkat, s a gazdabolti eladókat.<br /><br />Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara</p></div></span>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-31765457706124830992010-07-08T02:55:00.000-07:002010-07-08T02:58:24.160-07:00Szőlő lombrágyázása<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial; font-size: 12px; "><h1 style="font-size: 20px; ">Yara megoldások a szőlő lombtrágyázására</h1><div><span class="strong" style="font-weight: bold; "><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><br /></span></span></div><div class="center_item_summary" style="float: left; padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-weight: bold; font-size: 14px; "><div class="center_item_summary_image" style="float: left; "><a href="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100628142531_szolo008_1400x1050.jpg" class="shutter" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 0, 0); "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/TN_agroinform_20100628142531_szolo008_1400x1050.jpg" alt="hirdetés" title="kattintson a nagyításhoz!" style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 15px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; float: left; display: block; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; " /></a></div><div class="center_item_summary_text" style="float: left; width: 330px; "><strong>A szőlőnövény életéhez, felépítéséhez, zavartalan életfolyamataihoz 12 nélkülözhetetlen ásványi tápelemre van szükség, melyeket gyökéren, és levélen keresztül vesz/vehet fel.</strong></div></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "></div><div class="clear" style="clear: both; height: 0px; overflow-x: hidden; overflow-y: hidden; "></div><div class="center_item_description" style="padding-top: 0px; padding-right: 10px; padding-bottom: 5px; padding-left: 0px; line-height: 21px; font-size: 14px; "><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">Ezek hiánya élettani betegségeket okoz, és tápelem hiánytünetek, fejlődési rendellenességek alakulnak ki, a termés paraméterei csorbát szenvedhetnek.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">A tápelemek és a víz felvétele jellemzően a növény gyökerén keresztül történik. De a szőlő a lombon és a zöld növényi részeken keresztül is vesz fel vizet és tápanyagot. A zöld részek felülete átjárható, lehetővé téve bizonyos tápelem formák és a víz bejutását. Ez a felvétel sokban eltér a gyö<a href="http://www.agroinform.com/tags/kerek" title="További tartalmak kerek témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">kerek</a>étől, melyet figyelembe kell venni. A nitrogén felvételénél a levélen keresztül a karbamid hasznosul legjobban, valamint sokkal savanyúbb és töményebb oldat a hatékonyabb, mint a gyökéren keresztüli felvételnél.Így a lombon a kémhatás 5 pH körül lehet, és a koncentráció az 1%-ot is elérheti!</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br /><strong>Egyéb jellemzői a lombtrágyázásnak:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "> </p><ul><li>Tápelemek gyors felvétele és beépülése miatt nagyobb hatékonyság.</li><li>A tápelemek aktív mozgásukkal minden részhez rövid időn belül eljutnak Gyógyítás és megelőzés mellett a minőség irányítására is jó kiegészítő.</li><li>A keverhetőség miatt a növényvédelmi kezelésekkel egymenetbeni kijuttatás nem jelent többlet költséget (keverési próbát a biztonság érdekében mindig célszerű az új összetételekkel végezni).</li></ul><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100628142549_szolo.jpg" alt="" /></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong>Mikor, mit miért használjunk?</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A <a href="http://www.agroinform.com/tags/sz%C5%91l%C5%91" title="További tartalmak szőlő témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">szőlő</a> lombtrágyázásában négy kiemelt területet különböztethetünk meg. Az alábbi szempontok szerint választhatjuk meg a lombtrágyázás céljait:</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br /><strong>1. Általános kondicionálás, mikroelemek pótlása:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A szőlő fakadása után, fejlődésének kezdetén, a tenyészidő elején a legfontosabb kérdés a jó indulás, az általánosan jó tápanyag-ellátottság. Ebben az időszakban legjobban a mikroelem-ellátottság egészíthető ki (Fe, Mg, Zn, Cu, Mo), amelynek fokozott hiánya gyakran már fakadáskor észlelhető. Lényeges a komplex és komplett ellátás, mivel csak egy-egy mikro-, vagy makroelem pótlásával, egy-egy tápelem túlsúlyba kerülhet, ami több más elem érvényesülését gátolhatja, vagy rosszabbik esetben mérgezéseket okozhat. Pl.: K-Mg, P-Zn, P-Fe, Fe-Zn, Mg-Mn, Ca-Fe, B-Ca, stb.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong><br />2. Intenzív, gyors növekedés biztosítása:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A virágzást megelőző időszakban az <a href="http://www.agroinform.com/tags/id%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s" title="További tartalmak időjárás témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">időjárás</a> gyakran hűvös, változékony, és előfordulhat, hogy a kis hajtások atkák fertőzésétől szenvednek. Ebben az időszakban egy emelt cink (Zn) tartalmú komplexes kezelés sokat segíthet kinöveszteni a hajtásokat az atkák és a hideg szorításából.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br /><strong>3. Bogyókötődés elősegítése:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />Egyes szőlőfajták hajlamosak a rossz kötődésre, ha a szőlő virágzásakor az idő hűvös és csapadékos. Az idei évben sajnos erre nagy az esély. Ebben az időszakban a bór (B) jelentősége elsőrendű, de túladagolása a hiányához nagyon hasonlatos tüneteket válthat ki.<br />A megtermékenyülés más elemek jelenlétét is igényli, ezért célszerű a bórt komplexekben (nem csak bórt tartalmazó lombtrágyában) kijuttatni.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong>4. A termés minőségjavítása, érésgyorsítás:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A szőlő esetében a termés minőségével szemben különösen magas elvárásaink vannak: a lehető legmagasabb cukormentes szárazanyag tartalom, magas cukor és az ezzel harmonizáló savtartalom. A bogyóérés előtti minőségjavító, érésgyorsító komplex kezelés a fentieken kívül a növény kondícióját, ellenálló képességét is javítja. Jól tudjuk, hogy a kálium (K) szabályozza leginkább a <a href="http://www.agroinform.com/tags/fent" title="További tartalmak fent témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">fent</a> említett dolgok alakulását, illetve azt is, hogy a K-felvétele rendkívül magas a bogyókötődés és az érés között. Ezen felül a vesszők beérését és a fagyállóságát is javítja.<br /><strong><br />Az alkalmazás során erre figyeljünk:</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "> </p><ul><li>A lombtrágyázás mindig nagyobb lémennyiséggel, és nagyobb cseppmérettel hatékonyabb, ezért legalább 300 l/ha lémennyiséget javaslunk.</li><li>A levéllemez fonákján aktívabb a tápelemek felvétele is, ezért a permetezés-technika is fontos.</li><li>A felvételt akadályozza a túl magas hőmérséklet miatti gyors beszáradás, ezért a lombtrágyás kezelésekre a reggeli és a délutáni órákat javasoljuk.</li><li>Fiatalabb lombozatnál, 20-25 0C hőmérséklet felett, erős besugárzásnál alacsony páratartalom esetén nő a perzselés veszélye, ezért alacsonyabb töménységet használjunk.</li><li>Idősebb lombozaton, alacsonyabb hőmérsékletnél, korai és kései órákban magasabb töménységet használhatunk.</li></ul><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong><br />Megoldások a lombtrágyázásra</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />FolicareTM lomb<a href="http://www.agroinform.com/tags/tr%C3%A1gya" title="További tartalmak trágya témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">trágya</a> családunk tagjai, a szőlőnövény életéhez szükséges ásványi tápelemeket mind tartalmazzák, így az egész tenyészidős komplett és komplex lombtrágyázási programunkkal biztosíthatjuk a szőlőnk teljes mikroelem pótlását.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />FolicareTM 19-11-24 Zn: az emelt cinktartalmú lombtrágyánkkal biztosítjuk a fakadás utáni intenzív, gyors növekedést, amit különösen az atkaölő szeres permetezések mellé javaslunk. Ezzel, hűvös idő esetén gyorsan ki tudjuk növeszteni a szőlőhajtásokat az atkák kártétele alól.<br />FolicareTM 17-9-33 B: az emelt bórtartalmú kezelés biztosítja a megfelelő megtermékenyülést, és bogyókötődést hűvös, csapadékos időjárás esetén is, kiküszöbölve a bór túladagolás kellemetlen következményeit. Biztosítja a tőketerhelés és a fürtszám által megadott termésszintet.<br />FolicareTM 8-0-40, a magas káliumtartalmú lombtrágya által biztosíthatja a magasabb <a href="http://www.agroinform.com/tags/cukor" title="További tartalmak cukor témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">cukor</a>tartalmú, magasabb cukormentes szárazanyag-tartalmú termést.<br /><br /><strong>Yara csomag szőlőtermesztőknek</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A csomag a kötődést, a növekedést és a minőséget javítókezelésekhez speciálisan kialakított összetételű műtrágyákból áll. Gazdaságos kiszereléssel nyújt segítséget a komplett technológiai kivitelezésben.<br /><br /><img src="http://www.agroinform.com/files/aktualis/agroinform_20100628142008_tabla.jpg" alt="" /><br /><br /><br /><strong>Előnyeik:</strong></p><ul><li>1 hektáros kiszerelés elérhető a kisebb termelők számára is és az adagolást is könnyebbé teszi.</li><li>10%-kal juthat hozzá olcsóbban a FolicareTM lombtrágyához, mintha egyenként <a href="http://www.agroinform.com/tags/v%C3%A1s%C3%A1r" title="További tartalmak vásár témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">vásár</a>olná meg.</li><li>A technológiai ajánlással könnyen követheti, hogy melyik fejlődési ciklusban milyen műtrágyát alkalmazzon.</li></ul><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><strong><br />Fontos megemlíteni!</strong></p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; "><br />A lombtrágyázás nem váltja ki a komplett mikroelemes tápanyag-ellátást, viszont nagyszerűen kiegészíti és segíti, „stimulálja” a gyökéren keresztül történő tápanyagfelvételt, a növényi étvágyat, és átsegíti a szőlőt a számára kedvezőtlen időszakokon (hideg, <a href="http://www.agroinform.com/tags/asz%C3%A1ly" title="További tartalmak aszály témakörben" style="text-decoration: none; color: rgb(0, 126, 0); border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: dotted; border-bottom-color: rgb(0, 126, 0); ">aszály</a>).</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; ">forrásom a <a href="http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Yara-megoldasok-a-szolo-lombtragyazasara/20100628-12721/">http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Yara-megoldasok-a-szolo-lombtragyazasara/20100628-12721/</a><br /><br /><br /><em>Czinege Erik<br />Yara szakmai vezető</em></p></div></span>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7462038173757212317.post-18098968091539592102007-07-12T10:24:00.000-07:002009-12-15T10:49:39.109-08:00Borlexikon - A, ÁAbaca<br />Fehér spanyol származású szőlőfajta, melylet a Palomino x Treixadura Blanca 45 szőlőfajták keresztezésével állítottak elő!<br /><br />Abadesa<br />Fehér spanyol származású szőlőfajta, melylet a Palomino x Treixadura 41 szőlőfajták keresztezésével állítottak elő!<br /><br />Abbocato<br />Olasz kifejezés, annyit tesz: félszáraz.<br /><br />Abbondosa<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.paradisola.it/vini-sardegna/images/nuragus.jpg"><img style="cursor: pointer; width: 100px;" src="http://www.paradisola.it/vini-sardegna/images/nuragus.jpg" alt="" border="0" /></a><br /><br /><br />A Nuragus nevű fehér szőlőfajtának a hasonneve.<br /><br />Abcug<br />Fejtés. A német „nem kell” kifejezésből.( ! a. m. le vele, ki vele, pereat!).<br /><br />Abroncs / abrincs / abrics / abrecs<br />Az abroncs a hordó dongáinak összefoglalására szolgáló karika alakú kötelék, mely vagy vasból vagy, fiatal nyír-, mogyorófa- stb. hajtásból készül. Az A.-t az A.-hajtóval vagy A.-húzóval szorítják a hordóra, hogy a folyadék abból ki ne szivárogjon. Ha a teli hordóról lepattan az A., akkor vasból készült vendég A.-t alkalmaznak, melynek két végét csavar segélyével szorítják a hordó körül. (Pallas). Kisebb hordókon 6 db, míg a nagyobbakon akár 18 db is lehet. Fa abroncsok is használatban vannak mind a mai napig.<br /><br />Abroncsfa<br />A hordók és kádak abroncsolására szolgáló nyír-, tölgy-, lucfenyő, és más fák fiatal hajtásai, melyeket kettéhasítva és simítva használnak. Már csak francia szállító hordóknál, zsiradék, poros és más száraz áruk hordóin szerepelnek általánosan (Pallas).<br /><br />Abstich<br />A bor lefejtése a seprőről.<br /><br />Abszint<br />Zöldes színű igen erős pálinka, mely gyakori élvezet mellett a szervezetet egészen tönkreteszi. Ürömmel (artemisia) és ánizzsal készül, s leginkább Franciaországban van elterjedve, hol az úgynevezett «A. ideje alatt» (l'heure de l'absinthe) körülbelül délután 4 és 6 óra táján, óriási mennyiségben fogyasztották még a múlt században is. Az A. túlságos élvezete az abszintizmus nevű kórt idézi elő, mely lényegében azonos a pálinkamérgezéssel. Óvatosabb ivók az abszintet vízzel keverik, amikor is az összeöntés pillanatában zöld alapszínű, pezsgő, zavart folyadék támad, amely már sokkal kevésbé káros a tiszta abszintnél. Káros hatása miatt a XX. század elején szinte az egész világon betiltották.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.abszint.hu/images/03_03.jpg"><img style="cursor: pointer; width: 200px;" src="http://www.abszint.hu/images/03_03.jpg" alt="" border="0" /></a><br /><br />Abszorbeál<br />Elnyel, megköt. Borászatban, pl. a bor széndioxidot.<br /><br />Absztinencia<br />Latin, étkezéstől való tartózkodás, mely különböző elmebeli zavarok tüneteként lép föl. Az A. kóros rugóit búskomor hangulatból eredő öngyilkossági szándék, szorongási érzés, mérgezési v. hipochondrikus téveszmék, vagy végre nagyfokú kábultsággal járó erős izgalmi állapotok képezik. Némely esetben nagyzási téveszmék képezik az A. alapját, mikor ugyanis azt képzelik a betegek, hogy ők sokkal finomabb szervezetűek, semhogy közönséges táplálékra szorulnának, vagy hogy sokkal nagyobb állásúak, semhogy maguk végezhetnék az étkezést. Igen sok esetben a betegek oly makacsul tartózkodnak az evéstől, hogy okvetetlenül éhen halnának, ha mesterséges etetéssel elejét nem vennék az éhhalálnak. A mesterséges etetés ma már általánosan elfogadott, mert legkíméletesebb és legkönnyebb módja az, hogy a beteg orrán keresztül egy lágy, hosszú, alul átfúrt gumicsövet levezetnek a beteg gyomrába, annak felső végébe tölcsért illesztenek és a tölcsérbe öntik a híg eledelt, u. m. tejet, tojást, bort, sört, húsoldatot, kakaót stb. Ilyen mesterséges etetés mellett, mely a betegre semmi veszéllyel nem jár a beteg hónapokig, sőt évekig jól táplálkozhat. A. egyházi értelemben l. Böjt. (Pallas). Tágabb értelemben ital, pl. szeszesital fogyasztásától tartózkodó személy.<br /><br />A. C. vagy A.O.C. rendszer<br />Franciaországban használatos minőségi rendszer. Tulajdonképpeni legmagasabb besorolás az A.O.C., vagyis: Apellation D’origine Contrőlée ami annyit tesz, hogy garantáltan arról a helyről származik, amit a címkén feltüntettek. Ebben a kategóriában a legjobb a grand cru terület, a második legjobb a premier cru . A második besorolás a V.D.Q.S. vagyis, Vins Délimités De Qualité Supérieur, mely mára már szinte teljesen elveszítette a jelentőségét, ugyanis az ide tartozó területeket mára már szinte teljesen átsorolták az A.O.C.-be. A harmadik osztály a vin de pays, vagyis a tájbor, míg a negyedik a vin de table, az asztali bor.<br /><br />Acetál<br />E triviális névvel jelölik azaethylidendiaethylatot, tehát azt a vegyületet, mely úgy vezethető le, hogy az ethylalkohol két molekulájában a hidroxilok hidrogenjeit a 2 vegyértékü aethyliden gyökkel helyettesítjük<br />C2H5.O<br />C2H4.<br />C2H5.O<br />E vegyületet először Döbereiner állította elő borszeszből, ezt finoman elosztott platina alkalmazásával oxidálva; később Liebig állapította meg közelítőleg tapasztalati képletét, egészen helyesen Stas. A vegyület szerkezetére vonatkozó vizsgálatokat Wurtz és Frapelli végezték. Előállítható a borszeszből oxidáció útján meghatározott körülmények figyelembevétele mellett. Színtelen, éterszerű folyadék, melynek kellemes szaga és íze van. Fs. = 0,821 fp. = 105° C. Vízben alig oldódik, éterrel, alkohollal minden viszonyban elegyíthető. Erősebb oxidációkor aldehiddé, majd ecetsavvá alakul. Az ammóniás ezüst-nitrátoldatot nem redukálja, tehát az aldehidek reakcióját nem adja.(Pallas).<br /><br />Acetaldehid<br />(Acetaldehyd), a legközönségesebb és legjobban ismert aldehid, úgy hogy már az aldehid elnevezés alatt is az A.- t értik (l. Aldehidek). Képződik a közönséges borszesz enyhe oxidálásakor, amikor is a borszesz I. rendű alkoholcsoportjából a 2 hidrogén vízzé alakulván kiesik:<br />CH3.H2.OH+O=CH3.CHO-+H2O.<br />Liebig jelölte e vegyületet aldehid névvel az al(kohol)dehyd (rogenatum) szókkal jelölni akarva, hogy az miképpen képződik az alkoholból. Tisztátalan állapotban Döbereiner állította elő először 1821-ben; későbben Liebig vizsgálta meg pontosabban. Előállítása úgy történik, hogy alkoholt kénsav és barnakővel v. kénsav és krómsavas káliummal melegítnek, amidőn jó hűtés mellett a szedőben tisztátalan aldehid gyűl össze; e tisztátalan készítményt megolvasztott klórkalciummal néhány napig zárt edényben állani hagyják, majd újból ledesztillálják; az így kapott aldehid már meglehetősen tiszta, mivel a klórkalcium a borszeszt és vizet visszatartja. Az aldehid ammóniával és savanyu kénessav-sókkal szépen kristályosodó s így igen tisztán előállítható vegyületeket ad; e vegyületek elbontása útján a legtisztább aldehid nyerhető. A nyers borszeszt tisztítva faszénen is szűrik át, amidőn oxidáció folytán aldehid képződik, ezért e szűrt borszesz ledesztillálásakor az első részletekben sok aldehid van és manapság a legtöbb közönséges aldehidet e desztillátumból kapják, azt újból frakcionált desztillálásnak alávetve. Színtelen, könnyen mozgó folyadék, jellemző éteres, de egyúttal fojtó szagú; vízzel, borszesszel és éterrel minden viszonyban elegyíthető. Fs. 0°-on = 0,80092 fp. = 21° C. Benne feloldódik a kén, foszfor és a jód is; meggyújtva kormozó lánggal ég el. Polimerizáció folytán folyós para-aldehiddé (l. o.) és szilárd meta-aldehiddé alakul. Az aldehidet kátrányfestékek (aldehid zöld) és para-aldehid előállítására használják.(Pallas)<br /><br />Acéltartály<br />A múlt század ötvenes évei óta a tradicionális fahordókat egyre több helyen váltották fel a nemesacélból készült tartályok. Fő előnyei: egyszerűbb tisztítás és ezzel összefüggésben magasabb szintű higiénia; egymás után akár többféle bort is tárolhatunk benne, ez fahordók esetén nem lehetséges. <a href="http://www.agro-depo.addel.hu/">Rozsdamentes, inox tartály</a> megtekintéshez kattintson!<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://bp2.blogger.com/_B3jxtHy-iwA/RpUKXWCuLFI/AAAAAAAAAAY/vcrt3Em0IDk/s1600-h/1%C3%BAsz%C3%B3fedeles+k%C3%BApos+3+csap+nagy+logo.JPG"><img style="cursor: pointer;" src="http://bp2.blogger.com/_B3jxtHy-iwA/RpUKXWCuLFI/AAAAAAAAAAY/vcrt3Em0IDk/s200/1%C3%BAsz%C3%B3fedeles+k%C3%BApos+3+csap+nagy+logo.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5085982750355106898" border="0" /></a><br /><br />Acetátok<br />l. Ecetsav sói.<br /><br />Acetecetsav<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://160.114.99.91/astrojan/prot/acec.gif"><img style="cursor: pointer; width: 100px;" src="http://160.114.99.91/astrojan/prot/acec.gif" alt="" border="0" /></a><br /><br />Mw 102.09, ketontest, "erõltetett" glukoneogeneziskor képzõdik (éhezés vagy cukorbetegség hatására). Mivel egy béta-ketosav, ezért magától dekarboxilezõdik aceton képzõdésével.(Biokém.kislex.)<br /><br />Acetonok<br />v. Ketonok, szénvegyületek csoportja, amelyek mindannyian az őket jellemző 2 vegyértékű CO gyököt tartalmazzák; a gyök mindkét vegyértéke alkohol gyökökkel van egyesülve; ha R pozitív 1 vegyértékű alkohol gyököt jelöl úgy az A. általános képlete: R-(C0)-R. Keletkeznek az A. akkor, ha II. rendű alkoholt oxidálnak.<br />Többnyire illó folyadékok, éteres szagúak, vízben alig oldhatók. Az ammóniás ezüst-nitrát oldatot nem redukálják; ebben lényegesen különböznek az aldehidektől. A savanyú alkáli szulfitekkel kristályos vegyületeket képeznek és ebben az aldehidekhez hasonlítanak. A fejlődő hidrogén II. rendű alkohollá redukálja őket. A legismertebb közöttük a dimetil-keton, melyet egyszerűen acetonnak is hívnak.(Pallas).<br /><br />Acidimetria<br />l.Kémiai elemzés.<br /><br />Aciditás<br />Savasság.<br /><br />Acidum<br />A sav latin neve. A. aceticum = ecetsav; - arsenicosum = arzénessav; - benzoicum = benzoesav; - boricum v. boracicum = bórsav; - carbolicum = karbolsav; - chromicum = krómsav; - citricum = citromsav; Halleri = Hallersav; - hydrochloricum v. muriaticum = sósav; - nitricum = salétromsav; - phosphoricum = foszforsav; - salicylicum = szalicilsav; - sulfuricum = kénsav; = tannicum = csersav; - tartaricum = bórkősav.(Pallas).<br /><br />Acre<br />(ejtsd: ek'r) földmérték Angliában, az angol gyarmatokban és Észak-Amerikában. 1 acre (közel 7/10 katasztr. hold) = 40,467 ár. 30 A. = 1 yard of land; 640 A. = 1 mile of land (az angol törvényes mérföld); 1 A. = 4 rood vagy fardingdeal.<br /><br />Acsai fehér<br />Hazai, régi fehérmegyei szőlőfajta. Fürtje nagy, tömött; bogyói közép nagyok, gömbölyűek, zöldessárgák, vastaghéjúak, húsosak. Középérésű fajta. Rövid metszés mellett is bőtermő; bora jó években tüzes. Vélhetően pontusi fajta.<br /><br />Acumbre<br />Spanyol bormérték = 1/8 arroba = 2,02 liter.<br /><br />Adaptáció<br />E kifejezés a mezőgazdaságban, különösen szőlőművelésben, mint a talajhoz és klímához való alkalmazkodás szerepel. Az amerikai szőlők termelése arra a tapasztalatra vezetett, hogy az amerikai szőlőfajták a talajban, nagyon válogatósak, s hogy Európa klímája csupán néhány amerikai fajtának felel meg. Némelyik amerikai fajta a neki meg nem felelő talajban tönkre megy, anélkül, hogy a filoxéra bántotta volna, más fajták pedig a nekik nem megfelelő talajban ellenálló képességüket vesztik el a filoxérával szemben. A mélyrétegű, laza, elegendő vasat tartalmazó talajokban majdnem valamennyi amerikai szőlőfajta szépen díszlik, míg a nehéz; kötött agyagtalajokban; továbbá a meszes és márgás talajokban csak sínylődnek vagy tönkre mennek. Tekintve, hogy hazai régi hegyi szőlőink nagy része meszes márgás talajokon volt és van, a meszes talajokra alkalmas amerikai szőlők kérdésének eldöntése hazánkra nézve elsőrangú fontossággal bír. Mivel Franciaországban is igen sok szőlő van meszes hegyeken, a francia kormány Vialát, a montpellieri gazd. tanintézet tanárát 1887. kiküldte az Egyesült Államokba, hogy az Amerikában, nagy mennyiségben található szőlőfajtákat tanulmányozva, azok között meszes talajokra való, a filoxérának ellenálló fajtákat keressen. Viala küldetésének eredményeként a Vitis Berlandierit, a Vitis monticolát, a Vitis cinereát és a Vitis cordifoliát ajánlotta meszes talajokra alkalmas alanyokul. A Viala által ajánlott fajoknak azonban nagy hátrányuk, hogy igen lassan fejlődnek s így nehezen nevelhetők belőlük nemesítésre alkalmas venyigék, másrészt hibájuk, hogy dugványokról v. éppen nem, v. csak nehezen szaporíthatók. Tekintve, hogy a különféle amerikai szőlők különféle talajokat kívánnak, Franciaországban többen megkísérelték az. amerikai szőlőket talajigényeik szerint osztályozni, v. viszont, a különböző talajokat tartva szem előtt, csoportosítani ama szőlőfajokat, a melyek bizonyos talajnemben sikeresen tenyésznek. Ez osztályozások között legismertebbek a Planchon-féle - 4 osztállyal - és a Sahutféle - 10 osztállyal -; de ez osztályozásoknak csekély gyakorlati értékük van.(Pallas).<br /><br />Adelaide Hills<br />Ausztrália. Kb. 360 méterrel a tengerszint felett. hűvös klíma. Kiváló bortermő vidék. Főleg Sauvignon blanc, Chardonnay, Rajnai rizling és egy kis pezsgő is.<br /><br />Adirondace<br />Az Izabella szőlő magjából nevelt amerikai szőlőfajta. Bogyói igen nagyok, gömbölyűek, sötétkékek, jó ízűek. Korai érésű. Bora savanyú, csekély zamattal. A filoxérának ellent nem áll; a lisztharmat betegséggel szemben nagyon fogékony.<br /><br />Advance<br />Amerikai és európai szőlő keresztezéséből származott korcs szőlőfajta. Fürtje laza; bogyói hosszúkásak, sötétkékek. Korán érik. A filoxérának nem áll ellent.<br /><br />Advokat<br />Fűszeres holland tojáslikőr, min. 15 %-os alkoholtartalommal.<br /><br />Aerob<br />és anaerob (gör.). Pasteur mutatta ki legelőször, hogy bizonyos baktériumfajok csak oxigénmentes. némelyek még szénsavtól is mentes légkörben, vagy a levegő teljes kizárása mellett fejlődnek, ezek az (obligát) anaerob baktériumok, ellentétben a levegőn tenyészőkkel (aerobok). Ez utóbbiak között vannak olyanok is, amelyek a levegő elzárása mellett is képesek szaporodni: fakultatíve anaerob baktériumok. Az anaerob baktériumok tenyésztése vagy olyan üvegekben történik, amelyek hatástalan gázzal vannak megtöltve (hidrogén) vagy az elzárt üvegben köttetik meg a benne maradt oxigén, v. pedig tenyésztő anyag bizonyos oxigénelvonó anyagokkal kevertetik, s ezzel a beoltott hely magas rétegben befödetik. Ilyen anaerob baktériumok p. a tetanusz, a sercegő üszök baktériuma stb. A. Pasteur (növ.), olyan hasadó gomba, amely a levegőn az oxigén felhasználásával él. Ellenkezője az Anaerob, l. o.(Pallas).<br /><br />Affenthali kék<br />Württembergből származott szőlőfajta. Bogyói kékes feketék, kék harmattal: levelei ősszel megvörösödnek. A Burgundi kékkel egy időben érik, savanykás és fanyar, igen tartós színü. Hosszú művelést, kötött talajt kíván. E szőlőfajta «Kisszemü trollingi» név alatt is szerepel. Ma már nincs jelentősége.<br /><br />Afrométer<br />A pezsgőgyártásban használatos, szúrószáras szénsavnyomás-mérő. A palackos erjedés befejeződése során a pezsgő szénsavtartalmának meghatározására használják.<br /><br />Afuz Ali<br />Az Afuz Ali a világ legismertebb, legnagyobb felületen termesztett, szinte hibátlan, a nemzetközi étkezési szőlő kereskedelemben is döntő hányadot képviselő csemegeszőlő fajtája. A természetes rendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Számos hasonneve ismert; közülük néhány a következő: Franciaországban - Dattier de Beyrouth, Olaszországban - Regina, Görögországban - Rosaki, Bulgáriában - Bolgár szőlő. Levele sima felületű, csupasz fonákú, vékony szövetű. Középső levélere az első elágazásnál megtörik. "U" alakú vállöblét gyakran fő ér határolja. Fürtje tetszetős, piacos. Bogyói közömbös, de finom ízűek. Nálunk beérése sok évjáratban bizonytalan. Bőtermő. Tőlünk délebbre nem ritka a 30-40 t/ha-os termésmennyiség sem a fajtából. Nem rothad, jól szállítható. Fagyérzékeny, hosszú metszést igényel. Magyarországon a házi kertek legvédettebb, legmelegebb helyén (pl.: falak előtt) sikerrel termeszthető. A keresztezéses nemesítésben szőlőpartnerként gyakran szerepel.(KÉE)<br /><br />Agác /ágác,/agáci/akác<br />Akácfa vagy Koronafa (Robinia Pseudoacacia) népies neve. Bortároló hordó alapanyaga is lehet.<br /><br />Agancsos<br />A rosszul metszett, sok elágazást tartalmazó ( csap, csap hátán ) szőlőtőkére mondják, hogy „agancsos”.<br /><br />Agar-agar<br />Tengeri algából (Agar agar) készült növényi enyv. A borászatban mikrobiológiai tenyészetek táptalajaként használatos.<br /><br />Ágas<br />Régen, az alacsony művelésű szőlőkben a támasztó karókat télire kiszedték, és ezeket a szőlő között leszúrt „Y” alakú ágasfára fektették, megelőzendő azok romlását.<br /><br />Aggin/agin<br />Székelyesen agin/aggin a szőlőtőke vastag dereka.(Pallas).<br /><br />Agglomerál<br />(lat.) a. m. felhalmoz, összerak; agglomeráció, tárgyaknak egybehalmozása egy egésszé. Borászatban a parafa dugók egyik típusát nevezik aglomerált dugónak. Ajánlat<a href="http://www.parafaporta.hu/"></a><br /><br />Agglomerát<br />A geológiában az olyan konglomerát vagyis törmelékkőzet, amelynek törmelékei ragasztóanyag közbejötte nélkül kötődtek egymáshoz. A törmelékek többnyire vulkáni kőzetek, melyek már kopottan kerültek ki a vulkán kráteréből, úgy hogy voltaképen nem egyebek, mint konglomeráttá halmozódott lapillik és bombák. Az agglomerátok leggyakoribbak a vulkánok oldalán és tövében.<br /><br />Ágica/Ágoca<br />Az akác szó tájias kiejtése. Fahordó, szőlőkaró, szőlőoszlop alapanyag.<br /><br />Aglianico<br />Görög eredetű olasz kékszőlőfajta, Dél-Itáliában terjedt el.<br /><br />Agraf (agraff)<br />Kapocs, dugószorító kengyel, amely parafa dugó alkalmazásakor a dugót rögzíti a palackhoz az erjedés és az érlelés idején.<br /><br />Agraz<br />Arab eredetű gyenge hűsítő ital, melyet Spanyolországban máig is készítenek. Félig érett szőlőszemek nedvéből, cukorból, jégből s esetleg más édesítőkből és ízt adó anyagokból állítják elő.<br /><br />Agrikultura<br />Földművelés. (lat.)<br /><br />Agrometeorológia<br />A meteorológiának egy ága a földművelés és erdészet szolgálatában. Fontos a szélviszonyokkal megismerkedni, ezeknek kapcsolatát a hőmérséklettel, légnedvességgel, párolgással és csapadékkal kideríteni, továbbá meghatározni a csapadék sűrűségét és valószínűségét, a fagyos napok számát stb. Az időjóslásnál a gazdára nézve fontos jelentékenyebb csapadék bekövetkezhetősége, nem kevésbé az éjjeli fagyoké is. (Köztudomású, hogy fagyos napokon a szőlőhegyet a túlságos éjjeli lehűléstől füstöléssel sikerül megóvni.)<br /><br />Agyag<br />Az agyag víztartalmú alumíniumszilikát, mely a földpát vagy a földpátot tartalmazó kőzetek elmállásakor keletkezik. Kötött, nehéz megművelni, hideg<br />típusú talajféle.<br /><br />Agyagtalaj<br />Az olyan talaj, amely legalább 50% leiszapolható alkotórészt tartalmaz, melyet közönségesen agyagnak mondanak, de amelynek csak egy része az, a többi az idegen rész.<br /><br />Ahr<br />A 13 német bortermelő régió egyike.<br /><br />Ainslág<br />Régen a ként hívták ainslágnak, a német elnevezés után, hibásan.<br /><br />Akla / abroncsszög<br />Szögecs, amivel a hordók vasabroncsos végeit „összeaklálják.”<br /><br />Akolás<br />A hordó űrtartalmának meghatározására használt, vagy a hordóban levő folyadék mennyiségének meghatározására való rúd.<br /><br />Akolóvas / fizér / akolófa / akolópálca / vizét / füzér /<br />Mérőpálca, melynek segélyével a boroshordók űrtartalmát szokták meghatározni. Az okoló pálcán rovátkok vannak, melyek az akószámot mutatják. Nagy hordóknál összehajlítható okoló pálcákat használnak. Az ily pálcák csak tökéletes szabatossággal készült hordóknál mutatják elég jól annak űrtartalmát; a nem szabályos hordóknál kimutatásuk megbízhatatlan.(Pallas).<br /><br />Akona/ régebben akna<br />A fahordók felső nyílása, amelyen keresztül a hordót töltik. Azt a hordódongát is szokták akonának nevezni, melyen a töltőnyílás van. A must és sör erjedésénél fontos az, hogy a fejlődő szénsav elillanhasson, de helyébe új levegő ne tódulhasson. E célra oly átfúrt aknákat készítenek, melyek felső része vízzel tölthető kis tálat tart s recés karimája fordított pohárral van lebontva. A kitóduló szénsav s pohár recéin át a szabadba juthat. Célszerű a tálba meszes vizet önteni, mely a szénsavat elnyeli, így nem érhet bennünket veszély, ha a must erjedése alatt a pincébe megyünk: A rohamos erjedés megszűnése után oly A.-t lehet használni, melynek furása csak nyakig ér s itt néhány keresztfurás nyit utat a szénsavnak, míg a levegő betódulását a nyitásokat körülvevő gumiszalag gátolja meg. Erjedő folyadékok hordóban való szállításánál a Binz-féle A.-t lehet használni, melynek furásához a hordó belsejében mintegy másfél méter hosszú vékony gumicső van illesztve. Ennek a végére parafaúszó és erre átlyuggatott üres kaucsukgolyó van erősítve. A hordót sem töltik meg teljesen, úgy hogy a golyó mindig a felszínen úszik és a szénsav elillanhat.(Pallas).<br /><br />Ákovita<br />V.aquavita: régi neve a pálinkának (az olasz acquavite v. lat. aqua vitae, fr. eau-de-vie, tulajdonképpen élet vize).<br /><br />Akona dugó / régebben csak akona<br />Az akona nyílásba való dugót nevezik így. Általában esztergált tölgyfából készül, de a gyakorlatban használatos a natúr parafa dugó, az aglomerált parafa dugó, a különböző műanyagból öntött vagy esztergált dugók, ill. az üvegdugók, esetleg gumidugók.<br /><br />Akó<br />Régi űrmérték. Egy régi magyar akó, nevezetesen a pesti és pozsonyi akó bor tisztán, seprű nélkül 60 eredeti magyar itce volt; egy eredeti magyar itce 0,5979 bécsi pintet és így egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintét tett. A soproni akó seprü nélkül 80, seprüvel pedig 84 magyar itcét tartalmazott. A tokaji borok 178 itcés hordókban keltek; egy fél ilyen hordót átalag-nak neveztek és 88 itcét tartalmazott. Debrecen és Nagyvárad tájékán a cseber = 100 magyar itce; a kis-cseber = 50 itce. Egy kanta 10 itce; egy vasmegyei veder = 52 itce. Erdélyben a köböl = 64 bécsi pint. A magyar tengermelléken a barii = 11/9 pozsonyi akó. Egy bécsi 40 pintes akó 56.589 l. Egy pesti vagy pozsonyi 60 itcés akó 50.80 l. (Pallas).<br /><br />Akrolein<br />(allilaldehid, akrilaldehid). Szénvegyület, mely a CHO jellemző csoportot tartalmazza. s az aldehidek, még pedig a nem telített aldehidek közé tartozik; ugyanis a szénatomok egyesülése egy helyt 2 pár vegyértékkel történik H2C.CH.CHO. Képlete: C2H3.CHO. Előáll az allilalkohol oxidációjakor, továbbá a glicerinből; ha azt hirtelen felhevítik. Előállítása glicerinből történik, ezt kétszerannyi súlyú káliumhidroszulfáttal desztillálva. Színtelen, mozgékony folyadék, melynek igen átható, köhögésre és könnyezésre ingerlő kellemetlen szaga van; a nyálkahártyákat ugyanis megtámadja. Fs. 20°-on = 0,841; fp. = 52°C. A zsírok odaégésekor fellépő kellemetlen szag az akroleintől ered. Más aldehidekhez hasonlóan az ammóniás ezüstnitrát oldatot redukálja, midőn akrilsavvá alakul; a fejlődő hidrogén allilalkohollá redukálja.(Pallas).<br /><br />Aktív szén<br />Felületaktív anyag, melyet színtelenítésre, színjavításra, szagtalanításra, illatjavításra valamint íz javításra használnak a borászatban.<br /><br />Akvavit<br />Száraz, fűszeres, kömény ízű gabonapálinka. Főként a Skandináv államokban és Németországban állítják elő. Schnapps-nak is hívják, a vodkához hasonlóan hidegen szervírozzák. Alkoholtartalma 40-45 %. Dán változata az Aalborg Akvavit.<br /><br />Alanttermő<br />Szőlőfajta, mely leginkább hazánk északkeleti borvidékein volt elterjedve. Fürtje nagy, tömött; bogyói közép nagyok, gömbölyűek, zöldes fehérek, levesesek. A fürtök a termőhajtások alján képződnek, innét a fajta neve. Középérésű. Rövid művelés mellett is bőven terem; bora jeles minőségű. Ma már nem jelentősfajta. Hasonnevei: Baranya m. - Bálintka; Tolna m. – Fehérkadarka; Heves m. – Frankus; Neszmély – Sajgó; Villány – Niedrigweis; Pest környéke – Grünling. Ezenkívül használatos volt még a Zelinka; Pergő; Erősízű; Erősinű elnevezés is.<br /><br />Alany / vadalany / régiesen: alány<br />Különösen a kertészek szeretik használni anyatő v. vadtő helyett, l. Ojtás. A gyümölcskertészetben, szőlészetben az olyan növényt mondják A.-nak, amelyet csupán gyökérzete v. gyökérzete és törzse miatt nevelnek, de gyümölcséért nem, miért is vm. más növénynek - amelynek gyümölcsét termelni óhajtják - ágával nemesítik be. Alanyokat a filoxéra miatt használunk. Az alanyfajták szülői között amerikai szőlőfajok szerepelnek, hiszen ezek hordozzák az ellenálló képességet a filoxérával szemben. Kiválasztásukban fontos szerepet játszik a mész- és a só tűrő képességük. A mésztűréshez a talajvizsgálati eredmények közül a magyar mészfokot (aktív mész, leiszapolható rész mésztartalma) kell figyelembe venni.<br />A leggyakrabban használt alanyok a következők:<br />1. Riparia Portalis<br />2. Rupestris du Lot<br />3. Berlandieri X Riparia T.K. 5BB<br />4. Berlandieri X Riparia T. 5C<br />5. Chasselas X Berlandieri 41B<br />6. Berlandieri X Riparia S.O.4 - kifejezetten mésztűrő<br />7. Fercal - a legnagyobb mésztűrő képességű alany<br /><br />Alapbor<br />Pezsgő, sherry, csemegebor, küvék készítésére felhasznált bor.<br /><br />Albana di Romagna<br />Az olaszországi Emilia-Romagna bortermő vidék legismertebb fehérbora.<br /><br />Alella<br />Spanyolországban, Barcelonától nyugatra jó Chardonnay és közepes Xarellot termelő borvidék.<br /><br />Albarínó (Albariño, Alvarinho)<br />Spanyolország. Kiváló fehérszőlő, kiváló bor. Termesztik még Portugáliában is. Borában a fűszeres, őszibarackos ízek dominálnak.<br /><br />Albumin 1<br />Az állat- és növényvilágban igen elterjedt proteinanyag. Fehérje.<br /><br />Albumin 2<br />Zsírsavakat, 2 bilirubint, a TBG vel együtt T3-T4 hormonokat, a transzkortinnal együtt szteroidokat szállító vérplazma fehérje. Monomer, 585 as, Mw 66.462 kD. Irod. 1BJ5<br />Albumin prekurzor: 609 as, Mw 69.366 kD (Human).( Biokém.kislex.)<br /><br />Aldehidek 1<br />Egyik csoportja a szénvegyületeknek, amelyek valamennyien a jellemző CHO (hidrokarbonil) egy vegyértékű atomcsoportot az aldehid-csoportot tartalmazzák. Az A. az első rendű alkoholok enyhe oxidációja folytán keletkeznek. Pl.: Acet-aldehid.<br /><br />Aldehid DH<br />EC 1.2.1.3, az etanolfelhasználás második lépését katalizáló enzim. Homotetramer. 4 x 500 as, Mw 4 x 54.730 kD (Human liver, cytosolic type), 4 x 494 as (Human liver, mitochondrial) 1CW3 (Biokém.kislex.).<br /><br />Aldóz reduktáz:<br />EC 1.1.1.21, NADPH val mûködõ enzim, a májban nincs jelen. Glukózból szorbit kialakulását katalizálja. Diabétesz esetén a nem inzulindependens szövetekbe betódul a glukóz, így a szemlencsében szorbitol szaporodhat fel ozmotikus változást okozva. Monomer. 315 as, Mw 35.722 kD (Human muscle/placenta). Irod. 2ACQ (Biokém.kislex.).<br /><br />Ale<br />(ejtsd: él). Világos színű, erős sörfajta, mely Angliában és Skóciában igen elterjedt, amint azt a következő közmondás is mutatja «Good ale is meat, drink ad cloth», ami magyarul annyit tesz, hogy a jó ital táplál, szomjat olt és meleget ad, vagyis benne van az étel, ital és ruházat. Az alenek, mint könnyű fajta világos sörnek ellentéte a porter, az erős barna sör.<br /><br />Alexander<br />Amerikai szőlőfajta, amely Alexander amerikai kertész után kapta a nevét. Bogyói meglehetős nagyok, kékes-vörösek, szürke harmattal; a bogyók héja vastag, a földi eperre emlékeztető zamattal. Későn érik. Az Izabella szőlőhöz nagyon hasonló.<br /><br />Alexander Valley<br />USA, Kalifornia, Sonoma-völgy. Innen északra fekvő inkább vörösboros vidék.<br />Fehér fajták: Sauvignon blanc, Chardonnay.<br /><br />Alexandriai muskotály<br />Más néven, Szegszárdi szagos bákor. Franciaországból származó illatos szőlőfajta, mely különösen Baranya megyében volt elterjedve. Két fajtája van, az egyik a fehér, a másik a piros (viola). A fehér fürtje kicsi; bogyói sárgás-zöldek, kicsik, hosszúkásak, vastaghéjúak, húsosak, muskotály illattal. Bora kitűnő, zamatos. Hosszú szálvesszős művelést kíván. Mint csemegeszőlő is igen kedvelt és tartós.<br />Aleatico<br />Olaszországi bor, illatos szőlőfajokból, néha még mustkorában befőzve és fűszerezve. Elba szigetén s a liguriai partvidéken honos.<br /><br />Álfenék<br />Azt a rácsot nevezzük így, mellyel a vörösborkészítésnél a törkölykalapot a folyadék felszíne alatt tartják.<br /><br />Alföldi fehér<br />Régi magyar szőlőfajta. Hasonnevei: Acsai fehér; Sárfehér; Bátai; Honigtraube; Gelbhölzler; Hengtraube. Vesszője vékony, levelei ötkaréjosak csipkések, fonáka pelyhes. Jó zamatú erős bora volt. Az egész országban elterjedt fajtaként tartották számon.<br /><br />Alföldi fekete<br />A Kadarka egyik névváltozata. Ld. ott.<br /><br />Alicante / Alicante Bouschet<br />Egyike volt a legkedveltebb és legismertebb francia szőlőfajtáknak, melyeket Bouschet Henrik francia szőlőbirtokos két régebbi francia szőlőfajta, a Grenache és a Teinturier keresztezéséből állított elő. Fürtje közép nagy, henger idomú; bogyói nagyok, gömbölyűek, feketék, harmatosak, sötétvörös, cukor dús lével. Levelei ősszel vérvörösek. Középérésű. Bora tüzes, erős és gyönyörű sötétszínű; a dél-franciaországi termelők ezzel festik a gyengébb, sillerszerű Arramont és Carignan boraikat. Rövid művelés mellett is bőtermő; talajban nem válogat. E fajtának két változata is ismeretes. Manapság, jelentősége csak a festőképessége miatt van.<br /><br />Aligoté<br />Főleg Franciaországban termesztett fehér borszőlőfajta, de ismerik Bulgáriában és Romániában is. Íze fanyar, citromos, csípős és karcos egyszerre, közepes testtel<br /><br />Aljbor/Albor/Ajbor/<br />A leülepedett bornak az a része, mely közvetlenül az üledék felett helyezkedik el, vagy az a fejtés alatt kifolyt bor, mely nem használható fel borászati célokra. Tágabb értelemben aljbornak nevezünk minden olyan, a borkészítés és a palackozás során elkülönített bort is melyek minőségi problémák miatt a további borkészítés során nem használhatók fel ( pl.: a palackozó gép mechanikai részén szennyeződött , de felfogott bor ). Aljbor a 13 tömegszázaléknál (MM°) kevesebb természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréseléséből származó melléktermék, vagy a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő szőlőfajtából származó bor. (tv.)<br /><br />Alkalikus foszfatáz:<br />EC 3.1.3.1, a szérumban kimutatható széles specifitású enzim, ortofoszfát monoésztereket hasít alkoholra és foszfátra. 2 x 449 as (E. Coli). 1ALK (Biokém.kislex).<br /><br />Alkohol dehidrogenáz:<br />EC 1.1.1.1, az etilalkoholt NAD+ koenzimmel acetaldehiddé oxidálja. Zn tartalmú. Citoplazmatikus. Metanolt és etilénglikolt is átalakít. Dimer (a, b, vagy g alegységekbõl felépülve), így 6 izoenzime van. a lánc (=374 as, Mw 39.727 kD, Human liver a), b lánc (=374 as, Mw 39.723 kD, Human b), g lánc (=374 as, Mw 39.736 kD, Human g). A chi lánc nem etanolt hanem hosszúláncú alkoholokat oxidál (=373 as, Mw 39.593 kD, Human chi-lánc). Ezenkívül létezik pi (=391 as, Mw 41.510 kD, Human), és egy 6. típus is. Irod.6ADH (Biokém.kislex).<br /><br />Alkohol dehidrogenáz: EC 1.1.1.2, az etilalkoholt NADP+ koenzimmel acetaldehiddé oxidálja. 324 as, Mw 36.442 kD (Human liver). 1KEV, 1KEV (Clostridium)(Biokém.kislex.).<br /><br />Alkalmazható anyagok és eljárások borkészítés során<br />Az ízesített italok készítésére felhasznált borok és mustok előállítása és kezelése során alkalmazott borászati eljárásoknak és gyakorlatnak meg kell felelniük a vonatkozó tv. mellékletekben leírtaknak.<br /><br />Alkoholok<br />A szénvegyületek fontos csoportja, a bor egyik fő alkotórésze, színtelen, égető ízű folyadék. Az alkoholok oxigéntartalmú szerves vegyületek. Funkciós csoportjuk –OH hidroxil csoport. Az alkoholokat a szénhidrogénekből származtatjuk úgy, hogy azok egy vagy több hidrogénjét -OH csoporttal helyettesítjük. A legfontosabb alkohol az<br />etil-alkohol: C2H5-OH. Színtelen, jellegzetes szagú, illékony, jól égő<br />folyadék. A szervezetre a tiszta alkohol erősen mérgező hatású. Jó fertőtlenítőszer. Az iparban főként oldószerként, vagy más anyag előállítására használják. Az etil-alkohol molekulája érdekes tulajdonságot mutat a poláris vízben és az apoláris benzinben. Mindkettőben jól oldódik. Ez azért lehetséges, mert az etil-alkoholban az etil csoport c2h5 apolláris jellegű, az -OH csoport poláris jellegű. A másik alkohol a<br />metil-alkohol: CH3-OH. Rendkívül veszélyes anyag, etil-alkohollal<br />összetévesztve könnyen halálos lehet. (íze, színe, szaga megtévesztésig hasonlít az etil-alkoholéra.)<br />A glicerin is az alkoholok közé tartozik. Érdekessége, hogy a 3<br />szénatomos molekulában 3 -oh csoport van. Képlete: CH2-OHCH-OHCH2-OH. (A propánból származtatható úgy, hogy 3 H-t helyettesítenek 3 OH-val.) Édeskés ízű, szirup sűrűségű folyadék. A zsírok és az olajok egyik alkotórésze. A kozmetikai ipar használja föl, robbanószereket is gyártanak belőle. A dinamit, amit Nobel Alfréd fedezett fel, glicerinbő l készül.<br /><br />Alkoholizmus<br />Az alkoholmérgezésnek krónikus alakja, mely leginkább középkorú és rossz életviszonyok közt élő embereknél, a szeszes italok túlságos és folytonos élvezete következtében jön létre.<br /><br />Alkohol<br />Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxil csoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol (etanol, spiritusz, borszesz).<br /><br />Alkohol hozzáadása borhoz<br />Az ízesített borok vagy egyes ízesített boralapú italok készítése során a következő termékek közül egynek vagy többnek a használata van megengedve:<br />- szőlészeti eredetű etil-alkohol,<br />- boreredetű alkohol vagy aszaltszőlő-eredetű alkohol,<br />- mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,<br />- borpárlat vagy aszaltszőlő-párlat,<br />- mezőgazdasági eredetű párlat,<br />- borpárlat, brandy vagy törkölypárlat,<br />aszalt szőlőből (mazsolából) készült párlat.<br /><br />Alkoholmentesített bor (B.tv.)<br />36. § (1) Alkoholmentesített bor olyan borból készült ital, amely a Btv.-ben szereplő bor fogalmának nem felel meg, azonban előállítható és forgalmazható, ha az alkoholmentesítés során a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:<br />a) az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;<br />b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;<br />c) a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;<br />d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,5% vol.;<br />e) az alkoholmentesített bor jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.<br />(2)Alkoholmentesített bort előállítani védett eredetű bor felhasználásával nem lehet.<br /><br />Alkoholmentesített borból készült habzó ital (B.tv.)<br />38. § (1) Alkoholmentes borból készült habzó ital az, amely erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készül alkoholmentesített borból, ha a bor alkoholtartalmának térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:<br />a) borból az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;<br />b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;<br />c) a készítés során folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;<br />d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,5% vol. legyen;<br />e) az alkoholmentes borból készült habzó ital jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.<br />(2)Alkoholmentes borból készült habzó ital előállításához védett eredetű bort nem lehet felhasználni.<br /><br />Alkoholos erjedés<br />A borkészítés legfontosabb szakasza. Olyan biokémiai folyamat, amelynek során (pl. cukrokból) alkoholok képződnek. A biokémiában megkülönböztetünk többek között alkoholos és tejsavas erjedést. A folyamat során az édes must (cefre) összetétele megváltozik, savas ízű, csípős újborrá alakul. Feljavításra is ebben a fázisban van alkalom: ekkor növelhető a cukortartalom, szabályozható a savtartalom és módosítható a szín; természetesen csak az aktuális bortörvény betartásával. Az alkoholos erjedést az élesztő enzimjei indítják be, bonyolult kémiai folyamatok láncolatában. Az erjesztésre használt tartály mérete és típusa szintén minőséget befolyásoló tényező. Bár még látni üveggel bélelt beton- és üvegszálas műanyagból készült "edényeket", a korszerűbb, könnyen karbantartható megoldás a nagyméretű, hőmérsékletszabályozó rendszerrel szerelt acéltartály - mindenekelőtt hideg, lassú erjesztést igénylő, üde, élénk fehérborok és rozék készítéséhez. Vörösborokat inkább hagyományos, nagyméretű, tetejükön nyitott, fából készült erjesztőkádakban érlelnek.<br /><br />Alkoholtartalom<br />Az alkoholtartalmú italok etil-alkohol tartalmának mértéke<br />térfogatszázalékban vagy tömegszázalékban, vagy térfogat/tömeg aranyban kifejezve. A bor alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban szokták megadni.( pl.: Malligand-fok , % v/v stb. ).<br /><br />Alkohol hozzáadásával fojtott, friss szőlőből nyert must<br />Olyan termék, amelyet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő borszőlőfajta olyan nem erjedt mustjából készítenek, amelynek természetes alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék (magyar mustfoka legalább 14, cukortartalma 142 g/l), és a tényleges alkoholtartalma az alkohol hozzáadása után legalább 12,0 térfogatszázalék és legfeljebb 15,0 térfogatszázalék lehet.<br />A musthoz hozzáadott alkohol lehet borászati eredetű legalább 95 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalmú semleges alkohol, vagy olyan, a bor lepárlásából származó, nem finomított termék, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 80 térfogatszázalék. / Borkönyv/<br /><br />Alkörmös<br />PhytolaccA americana bogyóiból készített festék.<br /><br />Allasch<br />Alapja semleges gabona- vagy burgonyaszesz, melyet aromatizálnak, ánizzsal vagy édesköménnyel ízesítenek. Nevét a Rigától nem messze fekvő kis községből, Allasch-ról kapta.<br /><br />Állóképes bor<br />Stabil. A bor tulajdonságai tartósak.<br /><br />Állópróba<br />A bor állóképességét vizsgálják. Rendszerint hideg, meleg, levegő és rázópróbából áll.<br /><br />Allen szőlő<br />Amerikai és európai szőlő keresztezéséből származott korcs szőlőfajta. Bogyója sárgás, kellemes zamatú. A filoxérának nem áll ellent. Nincs jelentősége.<br /><br />Alliés-féle fogó<br />A szőlőoltásnál alkalmazott eszköz, mely arra szolgál, hogy vele az oltás helyét két parafadugasz közé szorítják.<br /><br />Alluviális / Tompa Imre /<br />Az allúvium olyan lerakódott folyóvízi hordalék szétmállott kőzettörmelékkel (rendszerint homok és/vagy iszap), amit a folyó szétterít árterén, torkolatában vagy ún. hordalékkúpján (azaz ama részen, ahol a hegyekből a síkságra kilépő folyó a lecsökkenő esés miatt félkúp-alakban szórja szét a cuccot). Igazság szerint a legjobb szőlőtermő talajoknak nem a legtermékenyebb földek számítanak, mert a túl zsíros talaj irdatlan vegetációt idéz elő, ami a levelek robbanásszerű tobzódásához vezet a fürt rovására. Ismert és igaz sztereotípia, hogy a legjobb szőlő ott terem, ahol a növénynek kicsit szenvednie kell, meg kell küzdenie a köves talajjal.<br /><br />Almabor<br />Az almabor különbözőfajta, sok édes levet tartalmazó almából készül. Az érett almát leszedik, az éretlent, rothadót, férgeset kiválogatják s pár heti után érlelést követően, megreszelik vagy megzúzzák és kisajtolják. 100 kg alma 30-55. liter almamustot ad, melyet magára hagyva vagy több-kevesebb cukrot téve hozzá, kierjesztenek. Az erjedésnek csak kotyogóval ellátott hordóban szabad történnie, mert az almamust, ha levegő fér hozzá, könnyen megecetesedik. Az almamustot cukros vízzel szokták szaporítani, mi egyrészt a túlságos savanyuságot mérsékli, másrészt a szesztartalmat fokozza. Az almamust igen lassan erjed, miért is borseprőt, szőlőtörkölyt, v. szőlőmustot is szoktak hozzátenni. Az almabor azután épp úgy kezelendő, mint a szőlőbor, de még annál is nagyobb figyelmet követel, mert kevés szeszt tartalmazván, a megromlásnak nagyon ki van téve. Az almabor kellemes savanykás ízű ital, melyet főleg Franciaországban, Németországban, Ausztria némely vidéken és Angliában is készítenek. (Pallas ).<br /><br />Almacenista<br />Spanyolországban a legjobb sherryket , kis mennyiségben nagypénzű magánemberek, kistermelők érlelik, inkább hobbiként. Ezeket a kistermelők által készített borokat nevezik a helyiek almacenista sherrynek.<br /><br />Almasav 1<br />A bor egyik legfontosabb sava. Mennyisége a borban 0-8 g /liter körül mozog. Az éretlen szőlő több, az érett szőlő kevesebb almasavat tartalmaz. Mesterségesen is előállítható. A tudományos neve oxi-borostyánkősav. Színtelen, a levegőn szétfolyó kristályokból áll, amelyek vízben könnyen oldhatók. A gyümölcsből kapott almasav a poláros fény síkját balra fordítja, a mesterségesen előállított pedig jobbra. Az alkali fémekkel való savanyú sói jól kristályosíthatók.<br /><br />Almasav 2:<br />Mw 134.09, citrátkör intermedier, a malát-aszpartát inga tagja. A citoplazmában NADPH forrás lehet "malic enzim" -mel piroszõlõsavat szolgáltatva.(Bikém.kislex.).<br /><br />Almasav bomlás<br />Más néven maIolaktikus erjedés vagy fermentáció. Az almasavat a baktériumok szén-dioxid keletkezése közben tejsavvá bontják. A vörösboroknál előnyös lehet, de a lágy borokban káros folyamat. A malolaktikus fermentáció beindulásához megfelelő hőmérséklet, kb. 20°C, alacsony kén szint, valamint megfelelő számú baktérium szükséges.<br /><br />Altli<br />Az elvénült bor íze.<br /><br />Alto-Douro<br />Portugália legfontosabb szőlőtermő vidéke, a Douro (Duero) mindkét partján Beira legészakibb és Traz os Montes legdélibb részét foglalja magában. Az utóbbi kerületben a Corgo folyó választja el tőle a Baixo. Alsó-Douro vidéket; mindkettő együtt a «Cima de Douro» nevet viseli. Itt terem a híres portói bor, mely Oportonak fő kiviteli cikke, s legnagyobb jövedelmi forrása. A szállítás a Douron történik, mely Torre de Moncorvotól hajózható. Az egész vidék észak felé szakadozottabb, agyagpala-talajjal s igen sűrű népességgel.(Pallas )<br /><br />Alvey kék<br />Amerikai és európai szőlő keresztezéséből származott szőlőfajta. Bogyói középnagyságúak, gömbölyűek, sötétkékek, vékonyhéjúak; néha a kék bogyókkal zöldek váltakoznak. Bora vörös, kellemetlen rókaszagú. A filo- xérának jól ellenáll, de más szőlőbetegségekre nagyon fogékony. Nincs jelentősége.<br /><br />Alvincz<br />Régen Erdély egyik legkitűnőbb bortermő helye volt, a Maros jobb partján.<br /><br />Alvó szem<br />Másképpen alvó rügy. Az olyan rügyeket nevezik így a szőlőtermesztésben, amelyek képződésük évében nem hajtanak ki; így a szőlészek alvó szemmel szemzésnek nevezik az őszi szemzést, amelynél a nemes szem - habár ez tulajdonképpen a közönséges rügy - csak a jövő tavasszal hajt ki.<br /><br />Amaretto<br />Olasz mandulalikőr, leghíresebb a Disaronno Amaretto, alkoholtartalma 28%. Desszertekhez, kávéhoz kitűnően illik.<br /><br />Amerikai szőlő<br />Laliman francia szőlőbirtokos hozta be Európába a szőlő veszélyes ellenségét, a filoxérát s ugyanő volt az, ki először hívta fel a szőlőművelők figyelmét arra a körülményre, hogy a filoxéra az amerikai szőlőket nem képes úgy megtámadni, mint az európai fajtákat.<br /><br />Amer Picon<br />Francia bitter, melyet főként aperitifként isznak, alkoholtartalma 30 %.<br /><br />Amfora<br />Az ókorban a görögök, és a rómaiak által használt hosszúkás alakú, tárolásra használt kétfülű agyagedény. Az ókorban űrmértéket is jelentett, mai mérések szerint kb. 26,2 liter. Rendszerint öblös testű s nagy méretű, szűkebb, majd tágabb nyakú és kétfülű, némelyiknek van talpa, ha pedig ez nincs, akkor csúcsban végződik, s ez esetben külön állvány szolgál talpul. A görögök és rómaiak nagyobb mennyiségű folyadékot, vizet vagy bort tartottak benne. A panatheni győzők díja amfora volt, a rómaiaknál pedig folyadékok mértékegységéül szolgált.<br /><br />Amiláz:<br />EC 3.2.1.1, (= a-Amiláz, Diasztáz) keményítõt bontó enzim, az 1,4-a-kötéseket hasítja, endohidroláz. Ca2+ és Cl- ion szükséges a mûködéséhez. Extracelluláris. 496 as (Human pancreas), 496 as (Human salivary gland). 2TAA(Biokém.kislex.).<br /><br />b-Amiláz: EC 3.2.1.2, maltóz egységeket hasít le keményítõ nemredukáló láncvégeibõl, 1,4-a-endohidroláz.(Biokém.kislex.).<br /><br />Amontillado<br />Koncentrált zamatokkal rendelkező, mogyorós felhangokkal készített sherry típus .<br /><br />Ampelológia<br />Szőlészet.<br /><br />Ampelográfia<br />Szőlőfajta leírás, a különböző szőlőféléket osztályozó, leíró és ismertető tudomány.<br /><br />Ampelosz<br />Görögül a. m. szőlőtő, fiatal szatír, Dionysos kedvence, ki midőn egy szilfa ágain ülve, egy felfutó szőlőtőkéből fürtöt szakított, lebukott és meghalt. Zeus szőlőtőkévé változtatta.<br /><br />Amúri szőlő<br />A Vitis amurensis nevű, keresztezéses szőlőnemesítéshez többszörösen felhasznált, hidegtűrő ázsiai szőlőfaj.<br /><br />Anatoliai<br />Régen, az 1850-es években termesztésbe vont fehér szőlőfajta. Ma nincs jelentősége.<br /><br />Angelino<br />Spanyolország egyik leghíresebb szőlőfaja, mely Franciaországban is elterjedt. Csemegeszőlő, a piros színű szőlők legnagyobbika. Bogyói majdnem szilva alakúak és nagyságvak - hosszuk 3-31/2 cm. - vastaghéjúak, édes, ropogós húsúak. Érése késői. Hosszú, lugas művelést igényel.<br /><br />Animalitás / Tompa Imre /<br />Állati érdekes vonása ez a nehezebb, érettebb vörösboroknak. Általában értékként tartják számon mifelénk és manapság, de (amint azt a minap a Master of Wine bor-csúcsegyetemen tanuló Romsics László főborásztól megtudtuk) van egy határozott álláspont. Eszerint az animalitás simán egy borbetegség, mely a jó öreg Brettanomycesre vezethető vissza. A Bretannomycesek az élesztők, akik az ún. egér ízért is felelősek. Sokszor egy paraszthajszál választ el különben egy borhibát-betegséget attól, hogy erénynek minősítsük, ez nemegyszer konvenció kérdése, főleg az ilyen nem átütően kellemetlen jellemzőknél (az egér íznél, a kénhidrogén-szagnál vagy a feketetörésnél nem merül fel, hogy félreismert erények lennének).<br /><br />Animális illat<br />Elsősorban vörösborokban előforduló, nehéz illatjelleg, mely leginkább az idősebb boroknál gyakori. Emlékeztethet bőrre, tejtermékre és más állati eredetű anyagra egyaránt.<br /><br />Ánizslikőr<br />Édes, szeszes folyadék ánizzsal készítve; ugyanaz, amit a franciák Anisette néven ismernek. Különösen bő vendégség befejezéséül teszik az asztalra.<div><br /></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; color: rgb(153, 204, 153); "><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Ánizspálinkák és -likőrök</span></b></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />Anise-flavored liqueurs<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Note: Absinthe, Arak, Raki, and similar anise-flavored beverages contain no sugar and are thus flavored liquors rather than liqueurs.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Sok mediterrán országban készül ánizsmaggal ital pl.: anesone Olaszországban, raki Törökországban. ouzo Görögországban, </span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">masztika (rakija anaszonlijka) Bulgáriában, </span></span></span></span><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">pastis (Ricard, Pernod) Franciaországban, anís (Ojén) Spanyolországban, kibib Egyiptomban, </span></span></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">oghi Örményországban stb.</span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br /></span><span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Ánizsízesítésű szeszes italok</span></span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Az ánizsízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum), ánizs (Pimpinella anisum), ánizskapor (Foeniculum vulgare) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő folyamatok valamelyikének vagy azok együttes alkalmazásával:</span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">1) kivonatolás és/vagy lepárlás,<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">2) az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében,<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">3) ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása.</span></span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Az ánizsízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Használható más növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Pastis</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünok” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05, illetve 0,5 gramm lehet literenként.<br />A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.<br />A pastis cukortartalma kevesebb mint 100 g/l, valamint minimális és maximális anetolszintje 1,5, illetve 2 g/l.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Pastis de Marseille</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />A pastis de Marseille olyan pastis, amelynek anetoltartalma 2 g/l.<br />A pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Ánizs</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />Az ánizs olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes íze kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare) származik.<br />Az ánizs minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Ánizs párlat</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />Az ánizs párlat akkor ánizs , ha az ital a fűszerek desztillátumát tartalmazza, és az ital alkoholtartalmának legalább 20%-a a párlatból származik.<br />Az ánizs párlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Sambuca</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely:</span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">1) ánizs (Pinpinella anisum L.), csillagánizs (Illiciure verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza,<br />2) minimum 350 g/l, invertcukorban kifejezett cukortartalommal rendelkezik,<br />3) legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l természetes anetoltartalommal rendelkezik.</span></span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Mistra</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />A mistra olyan színtelen likőr ánizs- vagy természetes anetolízesítéssel, amely:</span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">1) legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l anetoltartalommal rendelkezik,<br />2) aromanövények párlatát is tartalmazhatja,<br />3) nem tartalmaz hozzáadott cukrot.</span></span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">A mistra minimális és maximális alkoholtartalma 40, illetve 47 térfogatszázalék.</span></span></p></blockquote><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span style="font-size:180%;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></i></b></span></b></span></b></span></b></span></span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anice</span></b><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> (Olaszország</span></span></span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">)<br /></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Az ánizs néven ismert növény botanikai szempontból rokon a köménnyel, tehát a római köményel, a kaporral és az édesköménnyel is. Az aromás, ovális kis növénymag legrégebben alkalmazott fűszerünk. A világ számos pontján termesztik, eredetileg a Közép-Keleten és a Földközi-tenger keleti szigetein volt honos. A rómaiak hozták el az ánizst Toszkánába. A középkorban az ánizs termesztése Európa szerte elterjedt. Angliában a XIV. században lett népszerű, feltehetően legkésőbb a XVI. század közepén már számos konyhakertben felbukkant. A magot az első telepesek vitték magukkal Amerikába, ahol a shakerek (vallási szekta) gyógynövényként termesztették.<br />A r</span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">övid száraz, érett oszlótermését (mag) használják.<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Az ánizst mindig is kedvelték emésztést elősegítő hatása miatt. Az ókori Rómában gyakran szolgáltak fel a nehéz ételek elfogyasztása után ánizzsal készített tortát. A középkorban szintén az emésztés elősegítésére kandírozott ánizsmagokat ettek. Indiában mind a mai napig egész ánizsmagokat rágcsálnak az emésztés megkönnyítéséhez és a légutak felfrissítéséhez. Hasznos tanács: Ha csuklik, rágcsáljon el néhány ánizsszemet, és igyon rá egy pohár vizet.<br />A kutyák különösen kedvelik az ánizs illatát, ezért az agárversenyeken szívesen alakítanak ki ánizsnyomot.<br />Kenyerek és sütemények, ostyák, édességek, befőttek, húskészítmények ízesítésére használják.<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"></span></span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anesone</span></b></span></span></span><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br /></span></span></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span style="font-size:180%;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span style="font-size:180%;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/anesone2.jpg" width="122" height="150" /></span></b></span></b></span></b></span></span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span style="font-size:180%;"><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/anesone.jpg" width="131" height="150" /> </span></b></span></b></span></b></span></span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/anesone3.jpg" width="100" height="150" /></span></b></span></b></span></b></span></span></b></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Galliano</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />Az ital 1896-ban született, hála Arturo Vaccari-nak, aki több évi kísérletezgetés eredményeképpen először készítette el a likőrt. A Galliano nevet Maggiore Galliano-ról kapta, aki a XIX. század végi észak-afrikai háborúk egyik hőseként vált híressé. A különleges ízű, egyedi ital hamar meghódította a világot, először Európában, majd az olasz telepeseknek köszönhetően az aranyláz idején már az Újvilágban is nagy hírnévre tett szert.<br />Az eredeti Galliano likőrt könnyen felismerhetjük, alul gömbölyű, fölfele szűkülő palackjáról, mely tervezői szerint az Eiffel-toronyra emlékeztet.<br />A híres likőr elkészítésének titkát homály fedi, alapjai különféle gyógynövények és fűszerek, közöttük ízén elsősorban a csillagánizst érezni, míg illatában a vanília dominál.<br />A Galliano egy tiszta, sárgás, áttetsző ital, íze fűszeres, édes, jellegzetesen ánizsos. Az ital meglehetősen erős, alkoholtartalma 35%.<br />Íze nagyon jellegzetes, így elsősorban magában, hűtve, esetleg jégkockákkal fogyaszthatjuk. Kevés koktél alapjául is szolgál, főként a tejszínes, tejes kevert italok kedvelt alkotóeleme.</span></span></p></blockquote><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/anisette.jpg" width="201" height="150" /><br />• </span></i></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">An</span></span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">is</span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> (Franciaország)<br />Az Anisette likőr származási helye minden kétséget kizárólag Franciaország, de születésének idejét egyes források a XIX. századra, egyesek pedig 1755-re teszik. Ma már a világ számos helyén gyártják, tény azonban, hogy a legnagyobb forgalmat még ma is Franciaország bonyolítja.<br />A francia Anisette gyárat, amely egyike azon gyáraknak, amelyek magukénak mondják a receptet, a legenda szerint egy ápolónővér alapította a XIX. században, akire egyik haldokló betege hagyta az ánizslikőr receptjét. A gyár ma a világ egyik leghíresebbje, amely az Anisette-n kívül több mint negyvenféle italt állít elő. Bármikor is keverték először, az Anisette receptjét azóta is titokban tartják. Az ital alapja a zöld ánizs, de a likőr emellett még több, mint tíz növény, gyümölcs és fűszer ízét őrzi. Ánizsolaj tartalma miatt az italt nem lehet mélyhűteni, mínusz hat fok alatt az Anisette kikristályosodik.<br />Az Anisette tökéletesen tiszta, színtelen, átlátszó ital, ízét és illatát is szinte kizárólagosan az ánizs határozza meg, alkoholtartalma 30%. Híres márkái: </span><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Marie Brizard, Anisette Blanche</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">.<br />Aperitifként fogyasztják magában, vagy az eredeti francia szokás szerint vízzel keverve, amelytől a tiszta ital opálossá, tejszerűvé válik. Markáns, erős, különleges íze miatt koktélok meghatározó alapanyaga.<br /></span></span></p><p></p><p></p><p></p><blockquote><p><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Pernod </span></span></b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br />Ánizzsal ízesített aperitif pálinka. 40% alkoholtartalmú. Önmagában ritkán fogyasztjuk. Legelterjedtebb keverési módja: 1 rész Pernod, 3-5 rész jeges tiszta víz. A vizet pótolhatjuk narancslével, gyümölcsszirupokkal, és még nagyon sok mással kísérletezhetünk. Az ital bármilyen napszakban, évszakban, bármely korosztálynak és bármilyen alkalommal kellemesen hűsítő, üdítő.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Érdekesség: a Pernod története<br />A Pernod, pontosabban az ánizs, illetve az ürömfű ízesítésű italok őse a távoli ókorból származik. Az ürömfüvet (Artemisia absinthium) más füvekkel, például az ánizzsal és egyéb fűszerekkel együtt az évszázadok során számosan keverték borba. Maga az abszint állítólag a görög apsinthion=ihatatlan (hiszen keserű) szóból származik. Egyes római feljegyzések szerint a kocsiversenyek ünnepelt győztesei egy pohár ürömfűvel telített bort kaptak, annak közvetlen illusztrálására, hogy még a győzelemnek is vannak keserű percei. A Biblia szerint az ürömfű azon az úton szökött szárba, melyen a legendás kígyó elmenekült a Paradicsomból. A középkorban gyomor- és szíverősítő főzetként leginkább alkohollal keverve működött (állítólag) hatásos csodaszerként. A sötétnek mondott középkor elmúltával, az ürömfűvel készült italok két ágon fejlődtek tovább. Az egyik ág az alacsony alkoholtartalmú, boralapú ürmösöké, vagyis a vermutoké, a másik ágon a család nagy erejű tagja, az abszint Svájcban és Franciaországban kezdett önálló életet.<br />A sikertől a betiltásig: Az emberiség zaklatott története során akadt jó néhány igen hányatott sorsú és nagy vitát kiváltó alkoholnemű, de azt a kétes kiváltságot (mondjunk dicsőséget?), hogy az egész világon betiltsák, kizárólag az abszint érte el. Összesen mintegy 150 évet élt (és hatott), e rövid léte során olyan vihart kavart, annyi végletes ellenérzést és szópárbajt váltott ki, mint kevés más ital. Aktív rajongói afrodiziákumnak, sőt, rengeteg betegség természetes ellenszerének tartották, és ódákat zengtek szellemi felpezsdítő erejéről. Harcos ellenfelei szerint viszont ideg- és elmebaj okozója volt, mely ráadásul egész életre szólóan függőségben tartotta áldozatait.<br />Az ital neve a mai olvasó számára valószínűleg nem mond sokat, pedig a szépirodalom és a képzőművészet sokféle módon örökítette meg. Léteznek művek, melyek közvetlenül az abszintet vagy annak hatását ábrázolják, de gyakoriak az olyan alkotások is, melyek (bevallottan vagy sem) az ital hatása, befolyása alatt születtek.<br />A múlt század és a századforduló Franciaországának legnépszerűbb italáról lévén szó, elsősorban a párizsi művészvilágra volt jelentős hatással. Az irodalom óriásai közül Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Edgar A. Poe, Paul Verlaine, Arthur Rimbaud és Oscar Wilde került szoros és hosszan tartó kapcsolatba az abszinttel, s ez mind életükön, mind műveiken maradandó nyomot hagyott. Legtöbbször stimulánsként használták, és az abszint lelkes hívei szerint ezen ital nélkül szegényebb lenne a világirodalom.<br />Az abszint fogyasztásának képi ábrázolása szinte a korszak minden festőművészének életművében föllelhető. Az ábrázolásmód (a korszak stílusainak és izmusainak változásai mellett) jelentős ambivalenciát mutat. A szimpatizáló, magasztaló megjelenítéstől a megvetéssel elítélőig igen sokféle szemlélet jelenik meg. Jelentős művek születtek e témában Edouard Monet, Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Charles Maire és Pablo Picasso ecsete nyomán.<br />Tényszerűen az abszintról: De nézzük csak, mi is volt ez a misztikus, rejtélyes ital. Az abszint nem más, mint az előbbiekben említett ürömfű és egyéb fűszernövények desztillált alkohollal kevert elegye. A végeredmény az emberiség történetének (legálisan) legmagasabb, 65-75%-os alkoholtartalmú, iparszerűen előállított itala. Felszolgálása és fogyasztása körül egész kultusz alakult ki. A nagyméretű pohárba először 2-3 centi magasságig abszintet töltöttek, majd egy lyukacsos, ún. abszintkanálra kockacukrot helyeztek, melyre a pohár felett lassan vizet csurgattak. Az ital ettől átlátszatlan, egyesek szerint sejtelmesen foszforeszkáló, halván zöldes-sárgás színárnyalatot kapott. Innen ered korabeli beceneve is: zöld tündér (az ellenvéleményen lévők szerint inkább démon). Harcedzettebb abszintivók egyre kevesebb vízzel itták az egyre több, szinte tömény szeszt.<br />A legendák szerint 1792ben egy nyugat-svájci kisvárosban dr. Pierre Ordinaire, a francia forradalom elől menekülő orvos kísérletezett ki (természetesen gyógyászati célra) egy csaknem 70% alkoholtartalmú elixírt, mely betegeinek ha gyógyulást nem is, de legalább átmeneti megkönnyebbülést hozott. Az ital gyorsan népszerű lett, receptjét végül is egy bizonyos Henri-Louis Pernod szerezte meg. Előbb kisüzemi, majd egyre nagyobb léptékű gyártása kezdődött meg 1805-től immár a határ francia oldalán, Pontarlier-ben. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy az üröm (különösen a magas alkoholszint fertőtlenítő erejével kombinálva) megöli a baktériumokat és megelőzi a rejtélyes eredetű trópusi lázakat, az 1847-es algériai háború során az ott harcoló francia csapatokat abszintfejadaggal látták el. Hogy a trópusi betegségekre miként hatott a szer, nincsenek ismereteink, de a háború után hazatérő katonák igen gyorsan elterjesztették az abszint fogyasztását. Terjedésére jellemző, hogy a csak a Pernod-nál, mely az erős ürmös legnagyobb termelője volt, a múlt század végén napi 25 000 litert állítottak elő. Franciahonon kívül itták San Franciscóban, New Orleansben, New Yorkban és Chicagóban, ám ezeken a helyeken kívül csak az avangard társaságok és különcködő művészek italának tekintették.<br />Az italtól való függésnek és káros hatásainak külön nevet is adtak, és az abszintizmust a kor tudományos fejlettségi szintjének és szemléletének megfelelően elmekórtani esetként fogták fel. A korabeli leírások szerint túlzott és folyamatos fogyasztása epileptikus rángásokat, tudatkiesést okozott, mai szóhasználatunkkal élve hallucinogén tünetekkel járt. Az abszintizmus hatásának tulajdonítottak egyes gyilkosságokat is, így aztán hosszú viták után 1905 és 1915 között az egész világon betiltották. A vita egyik érveként elhangzott, hogy a franciák egy év alatt több mint 220 millió liter abszintet gördítettek le a torkukon (ami valóban nem elhanyagolható mennyiség), de az az ellenérv is mély benyomást gyakorolhatott a vitatkozókra, hogy mindez csupán az összes elfogyasztott alkoholnemű három(!) százalékát képviselte.<br />Ilyen körülmények között a Pernod, a világ legnagyobb abszintgyártója 1915-ben teljes termelését leállította, és csak öt év múltán indította újra. Ekkor ugyanis a francia kormány ismét engedélyezte az ánizsos aperitívek gyártását. Az abszint utódja ugyanis az ürömfűtől már teljesen mentes, de ízében, jellegében hasonló (eleinte 45, újabban 40% alkoholtartalmú), ánizs ízesítésű aperitív, mely azóta is a franciák legnépszerűbb itala.</span></span></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></i></b></span></b><span style="font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anaszon</span></b></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:100%;"><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> (Bulgária)<br />Az ánizst, a Földközi-tenger mellékéről számazó illatos növényt már az ókorban is használták az egyiptomiak. Termése 3-5 mm hosszú, szürkésbarna, édesen aromás íző fűszer. A köménymagra emlékeztet, de annál erősebb illatú. Illóolajat, zsíros olajat, fehérjét, cukrot tartalmaz. Főleg édességek, gyümölcskompótok, pudingok, italok, puncsok, szirupok, likőrök ízesítésére haszálják, de vadas ételek, mártások, főzelékek fűszerezésére is alkalmas. Étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító gyógyhatása van, de gyógyszerekhez ízjavítóként is adják.</span></span></span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Masztika </span></b><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br /></span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">rakija anaszonlijka, bolgár ánizslikőr, </span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">mastică [román]<br />45%-os, tejszerű opálos lesz, ha vizet vagy jeget adunk hozzá, mélyhűtve apró kristályok válnak ki belőle</span></span></span><span style="font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">. Bulgáriában jégkockára öntve isszák meze előételekhez.</span></span></span></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><i><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></span></i></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">O</span></b></span><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">uzo </span></span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">(Görögország)<br />Görög italspecialitás, ánizsos ízű likőr. Az ouzo immár 200 éves múltra visszatekintő italkategória. Vezető márkája világszerte az Ouzo 12, amely sajátos, nevét onnan kapta, hogy mindig a 12-es számú hordóban tárolták a legkiválóbb ouzót, tehát a neve az egyedi minőséget fémjelzi. Az Ouzo 12 természetes alapanyagokból készül - természetes fermentációval nyert alkohol, illetve több mint tízféle gyógynövény és fűszer keveréke. Különlegességét az adja, hogy ezt a keveréket kétszer párolják le, így egy kivételesen jó minőségű, tiszta párlatot kapnak. Az Ouzo 12 Görögország nemzeti itala. Főként jéggel vagy vízzel, esetenként tisztán fogyasztják, azonban koktélként is kitűnő. Alkoholtartalma 38-50%. Ha vizet adnak hozzá, opálossá, tejszerűvé válik az ánizsolajtól.<br /></span><a href="http://www.greekcafe.net/news.php?news=1538" target="_blank"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">http://www.greekcafe.net/news.php?news=1538</span></a></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Tsipouro</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br /></span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tsipouro" target="_blank"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">http://en.wikipedia.org/wiki/Tsipouro</span></a></span></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p></blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></i></b></span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Xtabentún</span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> (Mexikó)<br />Régi maja ital, egy yucatáni kúszónövény a xtabentún-virág mézéből, rumból és ánizsmagból. Ma általában jéggel és mézzel szolgálják fel.</span></span></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></i></b></span></b><span style="font-size:85%;"><b><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Herbsaint </span></span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">(USA)<br />Herbsaint is a brand name of anise-flavored liqueur, originally made in New Orleans, Louisiana.<br /></span></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Herbsaint first appeared in 1934. It was the creation of J.M. Legendre of New Orleans, who learned how to make absinthe while in France during World War I. It first went on sale following the repeal of Prohibition, and was unique in its category as an absinthe substitute, as opposed to a pastis. Although Herbsaint was originally produced under the name "Legendre Absinthe" it never contained wormwood. The alcohol control bureau at the time objected to the use of the word Absinthe so it was changed to Legendre Herbsaint. The Sazerac company bought the J.M. Legendre & Co. on January 1, 1940. The original recipe was used for many years, but was eventually changed in the 1970s, producing the modern Herbsaint available today.</span></span></p><p></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">• </span></i></b></span></b><span style="font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anís</span></b></span></span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">(Spanyolország)</span></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Patxaran</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> [baszk], Pacharán [spanyol]<br />navarrai kökénylikőr ánizsmaggal<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Patxaran" target="_blank"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">http://en.wikipedia.org/wiki/Patxaran</span></a></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anis del Toro</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> is the number one alcoholic aniseed drink in northern Spain, it was first produced in 1904 under the name </span><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Anis del Juliano</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">.</span></span></p><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Hierbas de Mallorca</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> - Majorca</span></span></p><p><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span></p></blockquote><p><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><i><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/raki2.jpg" width="154" height="200" /></span></span></i></b></span><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> </span><i><span style="font-size:100%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/raki.jpg" width="150" height="200" /><br />• </span></span></i></b></span></b><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:100%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">Raki</span></b></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> (Törökország)<br />Mazsolából és/vagy friss szőlőből égetett, ánizzsal készült szeszes ital, melyet általában vízzel hígítanak és étkezés közben isznak, opálos színe miatt ezt úgy is hívják: arslan sütü = oroszlántej.<br /></span></span><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><a href="http://www.turkeytravelplanner.com/TravelDetails/Food/Raki.html" target="_blank"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">http://www.turkeytravelplanner.com/TravelDetails/Food/Raki.html</span></a><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"><br /></span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Raki_(alcoholic_beverage)" target="_blank"><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">http://en.wikipedia.org/wiki/Raki_(alcoholic_beverage)</span></a></span></p><blockquote><p><span style="font-family:Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;font-size:85%;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">yeni raki</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> ("új raki") cukorrépa melaszból készül, 45%-os és 15 g ánizsmagot adnak hozzá literenként<br /></span><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">sakiz rakisi</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> masztikával ízesített raki<br /></span><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;">yaş üzüm rakisi</span></b><span class="Apple-style-span" style="color:#6600CC;"> friss szőlőből készült raki (Efe Raki, Efe Yaş Üzüm Rakisi, Tekirdag Altin Seri)</span></span></p></blockquote></span><br />Anjou-Saumur<br />Francia, szőlő és bortermelő régió. A Muscadettől keletre fekvő, Samourt is magába foglaló Anjou szőlőterület a Loire folyó mentén terül el. Az Anjou-vidék nagy szőlőfajtája a Chenin blanc, amit helyben Pineau de la Loire-nak neveznek. Pezsgőkészítésben is jeleskedik a vidék, itt készül a Saumur Mousseux nevű pezsgő. A térségben nagymennyiségű rozét is készítenek.<br /><br />Angostura<br />Az egyik leghíresebb bitter (keserű). Ez az ital tárnicsgyökér és gyógyfüvek egyvelege erős rumos alappal. Ma kizárólag már csak Trinidadban gyártják. A legtöbb koktél nélkülözhetetlen ízesítője, alkoholtartalma 40 %.<br /><br />Anisette<br />Francia ánizslikőr, alkoholtartalma 25%.<br /><br />Anita<br />Lubik István szőlőtermesztő állította elő keresztezéssel. Csak az egyik szülője ismert, a Rosa menna di vacca. Erős, vitális tőkéin sűrű lombozatot nevel. Vastag szövetű levele sötétzöld színű, hólyagos felületű. A levél széle csipkés.<br />Szeptember közepén érő, rózsaszín bogyójú fajta. Fürtjei nagyok, tetszető, piacos megjelenésűek. Partenokarpiára kissé hajlamos. Normálisan termékenyült bogyói nagyok megnyúltak. Fagyérzékeny. Kedvező megjelenése miatt a házi kertek megbecsült csemegeszőlő fajtája lehet.(KÉE).<br /><br />Anna-szőlő<br />A Jakabszőlő hasonneve. Ld ott.<br /><br />Ánslóg<br />Kénszelet.<br /><br />Anteszteriák<br />Bacchus-ünnepek (gör.),, különösen Athénben az attikai esztendő nyolcadik hónapjának (anthesterion, a. m. virágzás hónapja) 11. napjától kezdve. Megfelelt a római szaturnáliáknak.<br /><br />Antiodor<br />Szagtalanításra, illatjavításra alkalmas aktív szén.<br /><br />Antocianinok<br />Növényi színanyagok. A kék és piros szőlők színanyagait soroljuk ebbe a színanyag csoportba. Egy-egy szőlőfajta az antocianinokat keverve tartalmazza. Lehetnek kék, ibolya és vörös színűek.<br /><br />Anyaélesztő<br />Must, bor, pezsgő stb. erjesztésére, beoltására használt, sok élesztősejtet tartalmazó szuszpenzió, melyet későbbi beoltásra szaporítanak el.<br /><br />Anyaszőlő<br />A szőlőfajták keresztezésénél azt a fajtát nevezik így, amelynek termőjét használták fel a mesterséges termékenyítésre. Nehogy az öntermékenyítés beálljon, az anyaszőlőből a porzókat, mielőtt bennük a hímpor kifejlődne, kivágják, «kiherélik».<br /><br />Anyatelep<br />Olyan szőlőterület, mely kizárólag vesszőnyerésre való.<br /><br />Anyatőke<br />Az olyan szőlőtőke, mely valamely fajta tulajdonságait tisztán mutatja, s mint ilyen a fajta továbbszaporítására szolgál. Sokszor az ilyen tőkék művelésénél a szőlőtermés gondja háttérbe szorul s helyette a gazda főként arra ügyel, hogy a vesszőtermelés sikerüljön.<br /><br />Aosta<br />Olaszország legkisebb borvidéke, ahol a Nebbiolo és a Dolcetto fajta dominál.<br /><br />Apadás<br />Borveszteség párolgás és kezelések következtében. Az a folyamat, amikor a bor elpárolog, ezáltal veszít a mennyiségéből. Átlagos mértéke havonta 0, 05-0, 2 százalék között van.<br /><br />Apaszőlő<br />A szőlőfajok keresztezésénél azt a fajtát nevezik így, amelynek hímporát mesterséges termékenyítésre használták.<br /><br />Aperitif<br />Étvágygerjesztő ital. Ezek lehetnek akár a száraz, kemény borok, akár a száraz (nyers) pezsgők, fűszerezett borok vagy rövid italok, praktikusan konyak félék is.<br /><br />Applejack<br />Amerikai almapálinka, alkoholtartalma 40%.<br /><br />Apricot Brandy<br />Édes sárgabaracklikőr, alkoholtartalma 20%.<br /><br />Aprószőlő / töpötszőlő<br />Szőlőfajta, mely megaszalva árucikket képez; az e fajta szőlő (Vitis vinifera apyrena) magvatlan bogyókat terem s különösen a jóni szigeteken termesztik. A szemeket aug. végén szedik le, s szabad ég alatt megaszalják, mire szép időben 8-10 nap, esősben pedig 3-4 hét szükséges. Aszalás után a bogyókat száraiktól elválasztják, falazott üregben szorosan összetömik, s a levegő behatásától tökéletesen megóvják. A szállítás nagy hordókban és csomagokban történik. (Pallas).<br /><br />Aqua vitae<br />Élet vize (lat.), életvíz, édes pálinka.<br /><br />Arab mézga<br />A latin elnevezés lefordítása (Gummi Arabicum). Többféle akácfának (Acacia) belsejéből kiszivárgó bomlástermék, mézga. Hason nevek: akácmézga, szenegál mézga, stb. Mai változata a borászatban stabilizáló szer.<br /><br />Aradi borvidék<br />A Fehér-Körös és Maros vize között Erdélyből benyúló hegyeken Aradtól mintegy 28-30 kilométernyire, két csoportra osztható. 1. Ménes-hegyaljára és 2. a Magyarádi hegyaljára. A talaj többnyire agyag, gránittörmelék és málladék. Régebben a főbb szőlőfajok: Kadarka, Bakator, Lampó, Mustafer, Bajor, Rózsaszőlő, Fügér, Mézes fehér. Itt termett (terem) a világhírű ménesi vörös aszú! , mely a tokaji aszú testvérének tekintendő. A filoxéra ezen a vidéken is rendkívüli pusztítást végzett. Manapság a világfajták ezen a területen is hódítanak.<br /><br />Arak / arrak<br />Színtelen v. gyengén sárgás színű szeszes ital, mely Elő- és Hátsó-Indiában és Jávában többnyire rizsből készül. Néha egyedül csak a kókuszpálma nedvéből állítják elő; különben pedig előállításának rendes módja az, hogy a rizs keményítő lisztje forrás közben cukorrá alakul, ebből a kierjedt alkoholt lepárolják s egy, néha kétszeres tisztítás után előáll a tiszta, színtelen és minden idegen íztől mentes 50-55 százalékos Arak. Tágabb értelemben a tiszta desztillációk egy csoportjának általános elnevezése, melyet országtól függően rizsből, cukornádból vagy pálmafa nedvéből készítenek. Napjainkban már datolyával és fügével is ízesítik.<br /><br />Aramon<br />Esetleg Arramont, egyike volt a legnevezetesebb francia szőlőfajtáknak, mely Franciaországban különféle név alatt ismeretes, így: Ugni noir, Uni noir, Uni negré (Provence), Plantriche (l'Hérault), Pisse vin (Hyéres), Gros Bouteillan (Draguignan), Révalairé vagy Rebailayre (Haute-Garonne). Fürtje igen nagy, hosszú, hengeridomú: szemei igen nagyok, gömbölyűek, kékes-feketék, vörösbarna harmattal. Későn érik, bora gyenge, savanykás. Rövid művelés mellett is jól terem. A francia könnyű kereskedelmi borokat főleg ez a fajta szolgáltatta, mely olyan bőtermő, hogy dél-Franciaországban hektáronként 250-400 hektoliter bort is megteremett. A franciák az immunis homokterületeket főleg ezzel ültették be. Előnye a fajtának, hogy az elárasztást is nagyon jól kiállja.<br /><br />Arany sárfehér<br />Fehér szőlőfajta. jelenleg is termesztésre engedélyezett. Hasonnevei: Izsáki, Izsáki sárfehér, Fehér dinka, Német dinka, Huszár szőlő.<br /><br />Aranyka / Aranyszín<br />Régen főleg Bihar megyében termesztett fehér szőlőfajta. Más tájakon a következő elnevezései voltak: Aranyka; Glaserer; Gelbling; Gyöngyszemű; Kremler; Névtelen. Levelei karéjosak, fürtjei nagyok, sárgás színűek, bogyói gömbölyűek, édesek, vesszői középvastagok.<br /><br />Arancite<br />(ejtsd csi ), erős olasz bor, Sziciliának Trapáni vidékéről; 17.5% alkohol-tartalma van.(Pallas).<br /><br />Aranda de Duero<br />Város a spanyolországi Burgos kerületben, a Duero jobb partján, lakói főleg szőlőműveléssel és borkereskedéssel foglalkoznak. Közelében Clunia római város romjai hevernek.<br /><br />Aranzada<br />Spanyol területmérték szőlők mérésére, 1 A. = 400 n. estadal = 6400 n. varas = 44,72. ár.<br /><br />Archioenochus<br />A középkorban a. m. pohárnok. (gör.-lat.).<br /><br />Ardéche<br />Dél-franciaországi borvidék, ahol erős vins de pays-t préselnek.<br /><br />Areométer<br />Folyadékok sűrűségének mérésére használt eszköz. Ilyen, pl. a mustfokoló.<br /><br />Argentína<br />Ez az ország is inkább a vörösboráról ismert, az összes bortermelésnek mégis jó egyötöde fehér. A Torrontes fajta mellett a klasszikus nemzetközi fajtákat is kedvelik, így a Chardonnay-t, a Sauvignon blanc-t, a Sémillon-t és a Chenin blanc-t, sõt még Rizlinget is termesztenek.<br /><br />Arizonika<br />Amerikai szőlőfaj (Vitis arizonica). Levelei kicsinyek, szívlakúak, fürtje kicsiny, bogyói is kicsinyek, feketék, kellemes ízűek, Arizonában és Kaliforniában vadon található. A filoxérával szemben nagy ellenállást tanúsít, ezért alanyszőlőnek beválna, ha szaporítása nem járna oly nehézséggel.<br /><br />Armagnac<br />Híres francia, aranyszínű, tüzesen fanyar ízű borpárlat. Dél-Franciaország meghatározott területeinek fehér szőlőiből készítik lepárlással, megfelelő ízesítéssel. Hasonló az előállítása a konyakéval, de az Armagnac-ot főként folyamatos lepárlással készítik.<br /><br />Arneis<br />Olasz szőlőfajta, melyből Piemontban megfelelő, gondos eljárás mellett finom, tüzes fehérborok érlelhetők.<br /><br />Árok<br />A szőlőtermesztésben használt régi, Tokaj-hegyaljai elnevezése a szőlőterület egy részének. Más tájakon e területeket más néven illetik, úgymint: csatorna; sál; visály; pászta; járos; vágó; nyilás; fogás.<br /><br />Aroma<br />Görög eredetű szó. A bor illat- és íz anyagainak összessége. Főleg a szőlőfajtából származó illat, amelyet a bor szaglásakor, vagy kóstoláskor érezhetünk. Illékony anyagokból tevődik össze. Pl.: virágaromák, gyümölcsaromák, növényi aromák, fűszeraromák, faaromák, dióaromák, pörkölési aromák, balzsamos aromák, állati aromák stb.<br /><br />Aromás bor<br />Kellemes, jól érezhető illatú borok jellemzésére használt kifejezés.<br /><br />Arroba<br />Súly- és űrméretek Spanyolországban, Közép-Amerikában, Mexikóban, a La Plata államokban és Chilében. Mint súlymérték körülbelül 11 1/2 kg. Mint folyadékmérték az A. minor valamivel nagyobb 12 1/2 liternél, A. mayor Chileben bormérésre 32, 4 liter, nagykereskedésben 34 liter.<br /><br />Artemisia absinthium<br />l.Abszint.<br /><br />Ascorbinsav:<br />(= vitamin C )( Biokém.kislex.).<br /><br />Assíriai<br />Magyarországon az 1800-as évek közepén termesztésbe vont fehér fajta.<br /><br />Asti<br />Pezsgőféle. Olaszország, piemonti terület. Tulajdonképpen Asti Spumante, de 1994-től a D.O.C.G. besorolás óta csak Asti. Szőlőfajták: Moscató biancó, Muscat blanc á Petits Grains. A készítés módja a lényeg, ugyanis a pezsgőgyártás során nem egy alapborból indulnak ki, hanem a mustból, azt erjesztik, és az erjedés során keletkező CO2 –t fogják vissza.<br /><br />Aszaló<br />Különböző termények könnyebb eltartására célszerűnek bizonyult azokat bizonyos hőfoknál aszalni. A termény különfélesége szerint a szükséges aszaló szerkezete is változik.<br /><br />Aszalt gyümölcs<br />A friss gyümölcsből úgynevezett aszalókban készül, abból a célból, hogy a rothadási anyagoktól megválva télire épen maradjanak. Aszaló gyanánt szolgálnak a sütőkemencék vagy külön e célra épített fűtőkészülékkel ellátott kamarák; sokan a szabadban a nap által aszaltatják a gyümölcsöt fatálcákon. Nem minden gyümölcs alkalmas aszalásra. Leginkább szokás a szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet aszalni. A borkészítés során, bizonyos országokban szokásos eljárás a szőlő aszalása.<br /><br />Aszály<br />Vannak évek, melyekben a rendesnél kevesebb csapadék van; vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve a szabályszerű mennyiséget eléri is, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, mely magas hőmérséklet kíséretében a növényzet fejlődését kellő nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt azt teljesen tönkre is teszi.<br /><br />Ászár - Neszmélyi borvidék<br />A jelenleg hatályos bortörvény 22 borvidékének egyike.<br /><br />Ászok / Ászokfa<br />Sörös és boros fahordók alátámasztására való és a pince hosszában párosával fektetett fa, melyen a hordók elől-hátul nyugszanak. A gerendák mérete a hordók súlyától függ, de hogy a levegő alul jól járjon 20 cm -nél alacsonyabbra nem készítik. Néhol gantár-, kantár-, csánterfának is nevezik a német Gantter után.<br /><br />Ászokdonga<br />A hordónak legalsó dongája, mellyel a pince ászokfáján fekszik.<br /><br />Ászok-kötő (fa)<br />A fahordók alatt lévő ászokfákat két végükön összekötő fa.<br /><br />Ászokolás / Ászkolás<br />A kierjedt borok pincekezelését A.-nak nevezik. Az A. az ászokpincében történik s a bor az ászokhordóban, van elhelyezve. Az ászokpince különbözik az erjesztésre berendezett s fűthető erjesztő pincétől. Az ászokhordók rendszerint jóval nagyobbak az erjesztő hordóknál. Az Á. alatt végzendő főbb munkálatok a következők: a lefejtés, töltögetés, derítés, kénezés, palackozás, a borbetegségek orvoslása stb.(Pallas).<br /><br />Ászokhordó<br />A bor erjesztésére kezelésére, érlelésére, raktározására, szállítására használt fahordó, általában tölgyfahordó. Különféle indokok alapján használnak még gesztenye-, kőris-, vörös fenyő-, eper-, akác-, stb. fából készített tároló edényeket is.<br /><br />Ászoksör<br />Erősebb típusú sör, melyet a hideg évszakban főznek nyári használatra. Ellentété a téli vagy csapos sör, mely gyengébb és rögtöni használatra készül. (Pallas)<br /><br />Ászok-vánkos /ászok-vánkus<br />Az ászokfa alá keresztben fektetett rövidebb fagerendák. Ezeket használva, az ászokfa később korhadt.<br /><br />Asszimilál<br />A. m. hasonlóvá tesz, átsajátít (lat.).<br /><br />Assziriai fehér<br />Csemegeszőlő. Fürtje középnagy, tömött; bogyói nagyok, gömbölyűek, zöldes-sárgák, levesek, koránérők, de nem nagyon tartósak. Hosszú művelést igényel. Nálunk nincs jelentősége.<br /><br />Asztali bor<br />Egyszerű, könnyű, a bortörvény által meghatározott beltartalmi értékekkel rendelkező, rendszerint alacsony alkoholtartalmú bor. A 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet szerint:<br />Asztali bor : 14. § Az asztali bor érzékszervi jellemzői a következők:<br />színe: a jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és a bor jellegének megfelelő;<br />tisztasága: legalább tiszta, üledékmentes;<br />illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő;<br />íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő.<br /><br />Aszubor<br />Erős és édes bor, sok cukor- és szesztartalommal. Az A. készítése céljából kedvező időjárás mellett a szőllőt csak október végén kezdik szüretelni, midőn a szőllőszemek egy része megráncosodik, megaszik. Ezen aszuszemeket nagy gonddal kiválogatván egy kádba teszik, melynek fenekébe egy ludtoll van illesztve. Az aszuszemek saját nyomása folytán a toll végén mézédes szörp csepeg le, mely az ugynevezett esszenciát adja. Az aszuszemeket most annyira összetiporják, hogy az barnás színü lekvárrá lesz s azután j óféle mustot öntenek reá. Aszerint amint egy gönci hordó (137-140 lit.) mustra 1-5 puttony (30-35 lit.) aszuból készült pépet kevertek, készül az 1-5 puttonyos aszu. A must 8-24 óráig áll az aszupépen, miközben többször felkeverik azután leszürik a törkölyről és erjedni hagyják. Az aszutörkölyre ujból mustot öntve, a forditásnak v. máslásnak nevezett aszuszerü bort nyerik. A must ily módon az aszuszőllőben levő cukortartalommal gazdagulván, kierjedni nem bir s benne legfelebb 17, 1 % szesz képződhetik, ennyi szesz pedig 29% cukorból keletkezik, s ha a must ennél több cukrot tartalmazott, az a borban is feltalálható s ennek édes izét kölcsönzi. Az esszen-. ciában annyi a cukor, hogy benne több mint:0-8% szesz nem képződhetik. A madeira, malaga, port, sherry borok gyakran 25% szeszt is tartalmaznak, mert ezeket szeszezni szokták. A világhirü tokaji szőllők a filloxera pusztításai folytán jórészt teljesen elpusztultak s így tokaji aszu alig terem többé.(Pallas)<br /><br />Aszuszőllő<br />Ha az érett szőllő, száraz meleg időjárást feltételezve a tőkén marad, a szemek vizet párologtatván el megráncosodnak és aszuszőllő lesz belőlük. Az utóérésnek ezen neme megkülönböztetendő az úgynevezett nemes rothadástól (Edelfäule), amelynél a szőllőszem felreped s különösen a botrytis cinerea nevü penész által ellepetik. A nemes rothadásnál a szőllő cukortartalmának egy része veszendőbe megy, míg az aszuszőllő csak vizet veszített. A kereskedésben előforduló mazsolaszőllő, malagaszőllő nem más, mint aszuszőllő.(Pallas).<br /><br />Aszú szőlő válogatása<br />A tokaji aszúszem a Tokaj-hegyaljai (Tokaji) borvidék területén termett, ajánlott és engedélyezett szőlőfajták Botrytis cinerea (nemes penésszel) hatására nemesen rothadt szőlőbogyói, amelyek külsőleg hamvas csokoládébarna, belsejükben sárgásbarna, barna színűek. Az aszúszemek töppedtek, húsállományuk zsíros tapintású, felületük, Botrytis cinereá-val különböző mértékben fedett. Az aszúszemeket szemenkénti válogatással kell szüretelni.<br /><br />Aszúszem tárolása<br />A szemenként válogatott aszú szőlőt a szüret idején külön edényben kell elhelyezni. A tárolás során az aszúszemek tömörítése, enyhe kénezése, hűtése, védőgáz alatt tartása megengedett.<br /><br />Aszú<br />A világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező nemes édes bora. Aszúkészítés mértékegysége a puttony és a gönci hordó. Az aszú szőlőt (puttonyokban megadott mennyisége, gönci hordóban megadott mennyiségű) musttal, erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral kell összekeverni. Attól függően, hogy 3, 4, 5 vagy 6 tokaji puttonnyi mennyiségű (egy puttony 36 icce, azaz 27, 2 l) aszú szőlőt kevernek össze egy gönci hordónyi (136 liter) musttal vagy borral, a szerint készíthető belőle 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos aszú. Az érvényes törvények szerint cukor és a cukormentes vonadékanyag alapján 3-6-ig terjedő puttonyszámos aszúként hozhatják forgalomba. Aszúsodott szőlő a teljes érésen túljutott, Botrytis által átszőtt, töppedt szőlőtermés, amelynek cukortartalma legalább 450 g/l(tv).<br /><br />Aszúeszencia<br />Az aszúk között a legmagasabb minőségi borkategória. Minimum 6 puttonyos aszúnak felelnek meg beltartalmi értékei, de általában jóval magasabbak. A kiválogatott aszúszemekből, önsúlyától kicsorduló színlé. Egy puttony (28-30 l) aszúszemből általában 1-1,5 l eszencia csorog ki.<br /><br />Aszútészta<br />Taposással vagy feltáró géppel tésztaszerű, péppé feldolgozott aszúsodott szőlő, amelyet az aszúkészítés folyamán mustba vagy borba áztatnak. Készítési módját a bortörvény szabályozza!<br /><br />Aszús-edény<br />Régebben Hegyalján általánosan használt kúpos hordó, melybe az aszúszemeket összeszedték.<br /><br />Átalag / ántalag<br />Kb. 70 literes tokaji boroshordó. Nevezték félhordónak is. A régi rendszer szerint 1 ¼ akósnak mondták.<br /><br />Atka<br />Szőlőinket a mikroszkopikus nagyságú szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok, valamint a gyümölcsöseinkben is élő piros gyümölcsfa takácsatka károsítják. Az utóbbi évek megfigyelései szerint száraz, meleg időjárás esetén a szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok komoly kártételt okozhatnak. A szőlő-gubacsatka új rassza, a rügyatka kártétele jelentősen erősödik.<br /><br />Átlagminta<br />Több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta.<br /><br />Átalfa / Atalfa / Átalvas<br />A hordóajtók rögzítésére használt keresztfa, vagy átalvas. Nagy hordók ajtainál haránt irányban alkalmazott fa v. vas, melyen ékkel v. csavarral az ajtót úgy meghúzhatjuk, hogy jól zárjon.<br /><br />Áterjesztés<br />A bor másodlagos erjesztése.<br /><br />Atrapp<br />Az eredetihez megszólalásig hasonlító borospalack utánzat. Kiállításokon látható ilyen palack, mely külsőre ugyanolyan, mint bármely borosüveg, azonban vízzel van megtöltve.<br /><br />Attila<br />Kocsis Pál állította elő 1917-ben a Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály szülőpárok felhasználásával. 1963 óta tartozik az államilag minősített csemegeszőlőfajták közé. Csak Magyarországon ismerik. A házi kertek egyik kedvelt fajtája. Erősen hólyagos, szabályosan tagolt levelének csúcs- és oldalkaréjai határozottak, hegyesedők. A levél erek töve pirosas. Fürtje nagy, vállas, tetszetős. Bogyói fehéres-sárgák, megnyúltak, hamvasak. Átlagos években szeptember végétől fogyasztható. Késői érése miatt biztonságos beérésére csak jó fekvésben számíthatunk. Előnyei közül páratlanul finom, a Hamburgi muskotályéval vetélkedő muskotályos ízét kell megemlítenünk, magas terméshozama mellett. Legfőbb hibái: a késői érése, és a rothadás érzékenység. Szedését és szállítását nehezíti, hogy a rövid bogyóecset következtében bogyói peregnek. Házi kerti termesztését javasoljuk.(KÉE.)<br /><br />Aughwick<br />A Vitis ripariához tartozó amerikai szőlőfajta. Bogyói nagyok, sötétkékek. Bora sötét. Nincs jelentősége.<br /><br />Augustana / Uva- Augustana<br />Egyike volt a legelterjedtebb és legkedveltebb csemegeszőlőknek. Eredetileg olaszfajta s Olaszországban Luglienca bianca néven ismeretes. Bogyói középnagyok, hosszúkásak, sárgás-zöldek, átlátszók, vékonyhéjúak. Igen korán érik, Olaszországból már júliusban szüretelik. Lugas-művelést igényel. Egyéb nevei: Korai lipcsei, Seidentraube, Lignenga, Luglista, Lugiana, Lugione, Lugliola, Jouanen, Uesa, Belle Alliance, Blanc de Pagés, Lignan blanc Algiana, és Madeleine blanche stb.<br /><br />Aurum<br />Narancsos ízű, brandy alapú likőrfajta. Ismert olasz, illetve kelet-oroszországi változata.<br /><br />Ausbruch<br />Német eredetű osztrák kifejezés. Tágabb értelemben aszú. Pontosabban az osztrák bortörvény által meghatározott kései szüretelésű, magas cukortartalmú kiváló minőségű, töppedt, esetleg aszúsodott szőlőből készített bortípusok egyike. Eredete: az a szüreti eljárás amikor az aszús bogyót „kitörik” a fürtből, németül annyit tesz, hogy „ausbrechen”.<br /><br />Auslese<br />Német nyelvterületen használatos kifejezés. Tágabb értelemben aszú. Pontosabban a bortörvény által meghatározott, válogatott szüretelésű, túlérett, magas cukortartalmú, kiváló minőségű szőlőből készített bortípusok egyike.<br /><br />Ausztrália<br />Az ausztráliai bortermelés délen összpontosul, mivel ott a nyár elég hűvös ahhoz, hogy a szőlőben a nagy cukortartalom mellett elegendő sav is képződjön. Ausztráliában is a Cabernet sauvignon dominál a vörös borszőlők palettáján, s ezt követi a Shiraz, ahogy itt a Syrah-t, nevezik. Híres a Henschke-féle Hill of Grace. Azt állítják, hogy arrafelé 150 éves Syrah szőlőtőkék is találhatók. Syrah-ból kitűnő minőségű borokat készítenek McLaren Vale-ben és Coonawarrában. Nyugat-Ausztráliában, különösen Margaret River környékén, a Cabernet sauvignon dominál. A testes vörösborok kitűnően alkalmasak barrique-ban való érlelésre, és valóságos óriásokká tehetők. A Cabernet sauvignont és a Syrah-t gyakran mint cuvée-t keverik. Szokatlan házasítás ez, amely rendszerint igen zamatos, tartalmas, az egész szájat betöltő bort eredményez.<br /><br />Ausztria<br />Elsősorban az ország keleti felében termelnek bort, amelynek négyötöde fehér. Kitűnő száraz borokat állítanak elő, de az édesre sem igen lehet panasz ("Ausbruch"). Bortörvény korlátozza a legmagasabb szüreti mennyiséget, és ez minden bor minőségére pozitív hatást gyakorol.<br /><br />Autokláv<br />Így nevezik a folyadékok túlmelegítésére való, nyomásálló záró edényt. Régebben a palackozott borok sterilizálását autoklávokkal oldották meg.<br /><br />Autolizátum<br />Az élesztők autólízisének, önbomlásának terméke.<br /><br />Autolízís<br />Az élesztők enzimjeikkel saját testüket bontják le. Nagy szerepe van a pezsgőérlelés során.<br /><br />Auxerrois<br />A Cahors-ban használatos neve a Malbec szőlőnek, nem tévesztendő össze az Auxerrois blanc-nal.<br /><br />Autuchon<br />Amerikai és európai szőlő keresztezéséből származott korcs szőlőfajta. Fürtje hosszú: bogyói középnagyok, gömbölyűek, zöldes-fehérek, igen kellemes ízűek. Későn érő. A filoxérának nem áll ellen.<br /><br />Avas bor<br />Oxidálódott, megöregedett, megvénült bor. Hibás íz, melyet általában a bor levegôvel való érintkezése okoz.<br /><br />Averna<br />Szicíliai likőrspecialitás, amelynek titkos receptjét szerzetesek állították össze, több mint 200 évvel ezelőtt. Jellegzetes édes-keserű íz-harmóniáját gyógynövények és gyökerek eszenciáinak gondos elegyítése eredményezi.<br /><br />Avinálás<br />A bor szesztartalmának növelése borpárlat, vagy szesz hozzáadásával. Magyarországon a természetes szőlőbor készítés során az alkohol felhasználását a vonatkozó bortörvény tiltja. Engedélyezi viszont ürmös és likőrborok, készítésénél.<br /><br />Azbeszt<br />Másnéven kőlen, hegyilen, bányalen), fehér, barnás szürke v. világos zöldes, rostos, szálas, selyemfényű ásvány, melynek rostjaiból tűzálló szöveteket (asbéstos gör. A. m. éghetetlen) és másféle iparcikkeket, papirost, dugattyúkat, zsinórokat, köteleket, kályhaellenzőt, tűzálló mázat stb. készítenek. A borászatban régebben használt szűrőanyag. Egészségre káros, használatát több országban, így hazánkban is tiltják.<br /><br />Azbeszt szűrő<br />(techn.) l. Szűrő.<br /><br />Ázsiai borok<br />Ázsia azon vidékeit, hol a szőllő megterem, jobbára olyan népek lakják, melyeknek vallása tiltja a borivást, azért azután csak a keresztények és zsidók készítenek némi bort; de ez távolról sem fedezi a szükségletet. Leghiresebb a persa sirászi bor ezenkivül a Szmirna vidékén termő muskotálybort és a palesztinai libanon d'oro és ula-i borokat dicsérik, melyek a délvidéki aszúborok jellegével birnak. A szőllő Ázsiában sok felé igen jól diszlik, de vagy aszúszőllőt készítenek vagy szörpöt és serbettet főznek belőle.(Pallas).<br /><br />Áztatás( aszúszemek feltárása)<br />Az ép vagy feltárt aszúszemeket 12-48 órán keresztül kell áztatni, valamint időnként a keveréket fel kell kavarni.<br /><br />Azurin<br />a szőllészetben különösen a Peronospora viticola elleni permetezésre használtatik. Tulajdonságai az eau céleste-ével megegyeznek csupán használata kényelmesebb, amennyiben a használónak nem kell mást tennie, mint az A. anyaoldatot v. jegeceket a gyáros által adott utasítás szerint (rendesen 1 liter anyaoldat v. 1 kg. azurin jegec 2 hl. vizben oldatik fel) higítania, s megkapja az eau céleste-et, melynek készítése vigyázatot igényel.<br />(Pallas)</div>Borlexikonhttp://www.blogger.com/profile/11638257673665071532noreply@blogger.com0