Borlexikon.hu - szőlő és bor

Újtípusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában

2011-01-13T01:22:00.000-08:00

Lőrincz György

Újtípusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1997. - Ph.D összefoglaló

A modern borászat egyik kihívása kétségkívül a különleges érzékszervi jellegű, fiatalon fogyasztásra kész vörösborok készítése. Tapasztalataim szerint a szénsavatmoszférás technológia alkalmas erre ill. segítséget nyújthat az ilyen típusú borok készítéséhez.

A szénsavmacerációs eljárás a szőlő számos fontos összetevőjének megváltozását eredményezi, miáltal a végtermék különleges organoleptikus jellegének kialakulását segíti elő.

A szénsavatmoszférás borkészítés első fázisa alatti vizsgálatok mélyreható összetételbeli változásokat mutatnak. Egyes savak bomlása és más savak képződése egymás mellett van jelen, és a résztvevő komponensek különböző metabolikus útvonalakon hasznosulnak.

Az MC-kezelés jól elősegíti a vörösboroknál világszerte kívánatos, bársonyos karakterhez szükséges savösszetétel kialakulását. A savátalakulás folyamatában egyaránt részt vesz az anaerob metabolizmus és a tejsavbaktériumok általi biológiai almasavbomlás. Ez utóbbi feltételeit az anaerob metabolizmus kedvezően befolyásolja. Nő a pH ill. kedvező tápanyag-összetétel alakul ki. Így a mikrobiológiailag kedvező körülmények között a biológiai almasavbontás folyamata gyorsan beindul és teljes mértékben végbemegy.

A szénsavmacerációnál alkalmazott hőmérséklet meghatározó faktor. Az almasav degradációja 30 °C körüli macerálás során igen jelentős (40-50 %), míg alacsonyabb hőmérsékleteken kisebb mértékű. Az almasav mellett a citromsav is metabolizálódhat. (Ez magasabb hőmérsékleten szintén nagyobb intenzitást mutatott.) Emellett borkősav valamint más szerves savak (pl. fumársav, borostyánkősav; shikimisav) tekintetében is igen változatos átalakulásokat tapasztaltam.

Mint utaltam rá a szénsavatmoszférás technológia során már az első (fermentációs) fázis kezdetén jelentós savösszetételbeli változás indul meg, míg a héjon erjesztésnél inkább az erjedési folyamat végén történik módosulás. a savtartalomban. Ekkor — általában tejsavbaktériumos beoltás hatására — indul meg a biológiái almasavbontás folyamata. Ezen folyamat gyors és biztonságos megvalósítása komoly figyelmet kíván a borász részéről.

Szénsavatmoszférás borkészítést alkalmazva jelentősen megkönnyíthetjük a biológiai almasavbontás folyamatát és korábbi savstabilitást érhetünk el a borokban.

A technológia nagyszerű lehetőség a borász kézében, hogy természetes módon, céljának megfelelően alakítsa ki a kívánt bortípus savtartalmát és savösszetételét.

A borkészítés folyamata hosszabb a szénsavatmoszférás borkészítés esetén (az első fermentációs fázis 7-10 nap, majd az alkoholos erjedés 6-8 nap), mint a hagyományos héjonerjesztésnél. Ennek lehet szerepe abban is, hogy esetenként magasabb illósavtartalom képződhet az MC-technológiával készült borokban, mint a héjonerjesztett vörösborokban. Nagyon fontos tehát a szénsavatmoszférás borkészítés során a gondosság, a higiénia, az anaeróbiózis szigorú fenntartása, mellyel biztosíthatjuk a káros mikrobiológiai folyamatok elleni védelmet.

Az MC-technológia során egyszerre több folyamat is működik, melyek különféle módon járulnak hozzá az etanol képződéséhez és a jelenlévő fázisok közötti megoszlásához. A szőlő betöltése során képződő törődés-mustban alkoholos erjedés indul. Ez a spontán élesztőflóra ill. a folyamat irányítását célzó tudatos élesztős beoltás eredménye. Az alkoholos erjedés "meleg" macerálás (30 °C) során intenzívebb, mint alacsonyabb hőmérsékletű macerálás esetén. A folyamat során képződött etanol más illókomponensekkel együtt a tartály gőzterében is megjelenik. Az anaerob metabolizmus a bogyók belsejében az almasav etanollá történő átalakulását eredményezi.

A gőztérben lévő szőlőbogyókban az anaerob kezelés hatására sokrétű metabolizmus indul be. Ez részben kiváltja a bogyók héjszerkezetének degradálódását, miáltal a gőzteret alkotó komponensek a bogyók belsejébe diffundálhatnak. Így a bogyók belsejében enzimatikus úton képződött etanol mennyisége a bediffundálódó etanol hatására jelentősen megnövekedik. Vizsgálataimban egyes tételeknél az első fázis végén mért etanoltartalom a 6-8 v/v%-ot is elérte, különösen hosszabb macerálási időtartamot alkalmazva.

A szénsavmacerációval készült présborokban általában nagyobb etanoltartalom képződik, mint a színborokban. Ez a sajátos cukor és alkohol megoszlás eredménye.

Az etanol mellett más illókomponensek is bekerülnek a szőlőbogyókba, melyek feldúsulásukkal elősegítik a készülő bor illatintenzitásának növekedését és egy gyümölcskarakterű jelleg kialakulását.

Elsősorban az észter-típusú vegyületek jelentek meg nagyobb mennyiségben a szénsavatmoszférás módon készült borokban (pl. etil-dodekanoát etil-dekanoát, etil-laktát, dietil-szukcinát, stb.), azonban egyes elsődleges aromakomponensek, terpénalkoholok mennyiségi növekedése is megfigyelhető volt.

Határozott eltérést tapasztaltam a C₆-komponensekben is. A hexanol és a 3-hexén-1-ol mennyisége szinte valamennyi kezelt tételnél csökkent.

A kontroll héjonerjesztett borokban a C₆-komponensek mellett egyes alkoholok mennyisége volt jelentősebb; mint pl. a b-feniletil-alkohol.

A szénsavatmoszférás kezeléssel készült borok kevesebb metanoltartalommal rendelkeztek, mint a héjonerjesztéssel készült kontroll borok. A hőmérséklet a metanol képződését is befolyásolta. Hideg szénsavmacerálás során kevesebb metanol képződött, mint magasabb hőmérséklet alkalmazásakor. A présborok általában kevesebb metanoltartalommal rendelkeztek, mint a színborok. A héjonerjesztéssel, valamint az MC kezelést követő utólagos héjonerjesztéssel készült borokban magasabb metanoltartalom volt mérhető.

Az irodalmi tapasztalatokhoz hasonlóan a szénsavatmoszférás kezelés a présborokban alacsonyabb glicerin mennyiséget eredményezett a héjonerjesztett borokhoz képest. Az értékesebbnek tartott szénsavatmoszférás technológiával kapott présborok glicerintartalma kevesebb volt, mint a színboroké.

Figyelemre méltó eredmény (1995-ös kísérlet), hogy a szénsavatmoszférás úton készült újborok nagyobb mennyiségben tartalmaztak rezveratrolt, mint a héjonerjesztéssel készült bor. A rezveratrol legnagyobb hányada a szőlő héjában és a kocsányában található. Feltételezhető, hogy ennek az egészség szempontjából kedvező hatású komponensnek a borban történő feldúsulására hatással lehet e speciális szőlőfeldolgozási módszer, hisz itt teljes szőlőfürt macerálásáról van szó. Ennek igazolása további tanulmányozást igényel.

A borok fenolos összetevőinek alakulását jelentősen befolyásolja a szőlőfajta adottsága és érettségi állapota (évjárat) mellett az alkalmazott feldolgozási módszer.

A szénsavatmoszférás technológia alkalmazása a kontroll, héjonerjesztéses bortól eltérő fenolos összetételt eredményez. Több éves tapasztalat, hogy a normál, 7-8 napos szénsavmaceráláskor a technológia során képződő kisebb mennyiségű színlé borai nagyobb összes polifenoltartalommal rendelkeznek, mint a prés illetve a kontroll borok.

A vörös színanyag, az antocianintartalom szempontjából, a színborok általában gazdagabbak, mint a présborok és olykor a héjonerjesztett borokban mért értékeket is meghaladják. A barnulási folyamatokban szerepet játszó leukoantocianin és katechin mennyisége általában jóval nagyobb a színborokban, mint a présborokban és a kontroll borokban. A színborok nagyobb színintenzitással és ugyancsak nagyobb színárnyalat értékkel rendelkeztek, mint a présborok.

Érettebb szőlőalapanyagot használva az egyes fenolos komponensek mennyisége nagyobb mértékben jelentkezik a présborokban.

A hosszabb (14-20 napos) szénsavmacerálás jelentősebben fokozza a fenolos összetevők, így az antocianin-, katechin-, leukoantocianintartalmakat az MC borokban. A hosszabb maceráció erőteljesebb extrakcióhoz vezetett a színt befolyásoló anyagokat illetően. Ezek a borok magasabb színértékűek, mint a rövidebb M-időtartammal készült borok.

Egyes szénsavmacerált, tételek (pl.1995-ös kísérlet) színintenzitása igen figyelemre méltó, mely részben a jól beérett alapanyagnak és az alkalmazott hosszú macerálásnak köszönhető.

A hosszabb időtartamú szénsavatmoszférás kezelés tartalmas vörösborok készítését teszi lehetővé.

A hideg szénsavatmoszférás technológia borai alacsonyabb fenolos anyagmennyiségekkel rendelkeztek, mint a kontroll ill. mint a klasszikus (30 °C) MC-borok. Itt az anaerob metabolizmus, a héjszerkezet degradációja kisebb mértékű, miáltal a színt és a zamatot jelentősen befolyásoló anyagok héjból történő kioldódása visszafogottabb. A hideg MC esetén is a színlevek (nagyon korlátozott mennyiségben képződik( voltak a gazdagabbak összes polifenol ,, leukoantocianin- és katechintartalomban a préslevekhez viszonyítva.

Az utólagos héjonerjesztés a hideg szénsavatmoszférás kezelés követően különösen előnyös, ha vörösbor készítése a cél. A bogyóhéj feltárása következtében jelentősen megnő a fenolos komponensek extrahálhatósága, így az antocianiné is. Az utólagos héjonerjesztés alkalmazásával jelentősen csökkenthető a borokban mért polimer arány, elősegítve a monomer antocianinok mennyiségének növekedését.

A színárnyalatban alapvető eltérés tapasztalható a két feldolgozási technológia között. Az MC-borok színárnyalat értéke minden esetben magasabb, mint a kontroll boroké. Azaz míg a kontroll, héjonerjesztett tételek elsődlegesen vörös színűek, addig az MC-tételek "fejlettebb", sárgás, barnás ill. lilás tónusú színnel rendelkeznek. Ez a tónus még erőteljesebben jelentkezik a hideg szénsavatmoszférás feldolgozás esetében.

Az utólagos héjonerjesztés (+H) klasszikus (30 °C) szénsavatmoszférás áztatás során az árnyalatot lényegesen nem befolyásolta, azonban a hideg (~16 °C) macerálást követően (HMC) jelentős hatással bírt. Nagymértékben "vörösödött" a bor és növekedett a színintenzitása is.

Az általam vizsgált szőlőfajták mindegyikénél megfigyelhető volt az anaerob metabolizmus megnyilvánulása a szénsavatmoszférás kezelés során. Az alkalmazott hőmérsékletnek és a macerációs időtartamnak jelentős hatása van az anaerob metabolizmus folyamataira. Az előkezelés alatt igen jellegzetes illat és zamat karakter alakul ki a szőlőbogyókban ill. a tartály alján lévő mustban, melyet a kierjedés után a bor is magán hordoz. Ez a jellegzetesség a fajta karakterével kombinálódik, a kezeléstől függően kissé elnyomva azt. Az "egyszerűbb" szőlőfajták esetében mint pl. a Zweigelt, Kékoportó, Kékfrankos a megjelenő szénsavatmoszférás-jelleg "szélesebb spektrumúvá" teszi a bort, míg az illatosabb, karakteresebb szőlőfajták esetében esetenként ez a "technológiai karakter" tolakodóvá válhat.

Az MC-technológia illatra gyakorlot hatását illetően megállapítható, hogy intenzíven jelentkezik a gyümölcsös, un. „MC-jelleg” a szín- és présborokban egyaránt. Ez elsősorban a már említett észterek és egyes elsődleges aromakomponensek (pl.: terpénalkoholok) feldúsulásának köszönhető. Korai érettségi stádiumban ez az illat igen intenzív és esetenként kissé tolakodó lehet. Ezért ebben az érettségi állapotban a házasítást, mint technológiai eszközt érdemes használni. Később, ezek az illatok finomodnak. Ilyen állapotban a borok önálló forgalmazása is előtérbe kerülhet.

A kombinált technológiai megoldás, a szénsavmacerációt követő héjonerjesztés (MC+H) az érzékszervi bírálatok alapján tetszetős színt eredményezett. Fejlettebbé tette az MC-kezelt tételeket. Az illatot tekintve diszkrétebb "MC-illat" megjelenéséhez járult hozzá.

A hideg szénsavmaceráció (MCH) gyenge vörösbor-szín elérését tette lehetővé, mely jelzi, hogy inkább rozébor készítésére alkalmas megoldás. Főleg hagymahéj-stílusú rozé készíthető így.

A hidegmacerációt követő héjonerjesztéssel (MCH+H) általában primőr-jellegű vörösbor készíthető, melyhez nem túl erős szín, diszkrét, kellemes illatok és jó zamatok társulnak. Az MC-feldolgozás során érzékszervileg telt, zamatgazdag bort lehet készíteni a kezelési paraméterek megfelelő megválasztásával.

Egyes fajtáknál mint pl. a Zweigelt kísérleteimben a szénsavatmoszférás technológia alkalmazása általában többet nyújtott, mint a héjonerjesztéses technológia. Ez különösen érdekes lehet az egri borvidéken, ahol igen nagy felületen termesztenek Zweigelt szőlőt, melynek hagyományos feldolgozással készült bora. nem mindig adja a megkívánt minőséget.

Összegezve megállapítható, hogy a szénsavatmoszférás feldolgozás alkalmazásával új technológia célokat tűzhetünk ki, a technológia használatával elősegíthetjük egyes kevésbé karakteres szőlőfajták hasznosíhatóságát.

Céljainknak megfelelően pl. primőr-jellegű, vagy korábban értékesíthető vörösbor, kellemes, elegáns rozébor, vagy sajátos jellegű házasítási boralapanyag is készíthető.

A technológia bevezetéséhez bármely hazai kékszőlőfajta alkalmas, azonban a szénsavatmoszférás kezelés kulcstényezőit (hőmérséklet, időtartam), célszerűen kell megválasztani. Mivel a kész borban elsődlegesen a technológiai jelleg dominál ezért, inkább a mérsékeltebb karakterű szőlőfajták feldolgozására javasolom.

forrásom a http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/lorincz.html

DMR módszer

2011-01-13T01:21:00.000-08:00

DMR módszer alkalmazása Juhfark, Szürkebarát és Pinot noir szőlőfajtáknál

Györffyné Jahnke Gizella, Májer János, Varga Péter, Németh Csaba,
Knolmajerné Szigeti Gyöngyi, Szőke Barna

Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

8261 Badacsonytomaj, Római út 161. e-mail: vitihill@mail.iif.hu

Összefoglaló

Az utóbbi években megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Az ilyen típusú borok előállítása ugyanakkor nagy termesztési kockázattal jár. Ez a kockázat egy új szőlőtermesztés-technológiai megoldással, az un. D.M.R. (másodlagos érlelés) módszerrel csökkenthető. A módszer lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében a tervezett szüreti időpont előtt 1-2 héttel a szálvessző, illetve kétéves fás rész eltávolításával hatást lehet gyakorolni a szőlő fiziológiás folyamataira, amelynek következtében a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentr

álódnak. A módszer késői szüret esetén is alkalmazható, a hatás itt még kifejezettebb.

2008-2009-ben kísérletet állítottunk be Juhfark, Szürkebarát és Pinot noir fajtáknál. A DMR módszer hatásait vizsgáltuk késői szüretelésű tételeknél. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kezelt tőkék terméséből kinyert must cukor és savtartalma is növekedett a kontrollhoz képest. Nagy előnye a módszernek, hogy a hagyományos késői szüretelésű tételekkel szemben, ennél a módszernél a mustban található íz és aromaanyagok nagyobb koncentrációban, de közel az eredeti arányban maradnak meg, így a belőlük készített bor megőrzi fajtajellegét.

Bevezetés

Az utóbbi években nemzetközi és hazai viszonylatban is megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Ilyen típusú borokat régebben magas tőszámú, általában bakművelésű ültetvényeken állítottak elő. Az ilyen típusú, nagy munkaerő-igényű ültetvények a mai viszonyok között gazdaságosan nem üzemeltethetők. A modern, géppel művelhető, többnyire magasművelésű ültetvényekben viszont az ilyen típusú borok előállítása nagy termesztési kockázattal jár. Ez a kockázat egy új szőlőtermesztés-technológiai megoldással, az un. D.M.R. (másodlagos érlelés) módszerrel re

ményeink szerint csökkenthető. A módszer lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében a tervezett szüreti időpont előtt 1-2 héttel a szálvessző, illetve a kétéves fás rész levágásával hatást lehet gyakorolni a szőlő fiziológiás folyamataira, amelynek következtében a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentrálódnak.

Cargnello és munkatársai (1996) vizsgálták a DMR módszert különböző talajú és művelésmódú Cesanese fajtájú ültetvényekben 1994-95-ben. Megállapításaik szerint a DMR kezelés hatására mindhárom vizsgált területen csökkent a termésmennyiség, nőtt a mustfok valamint a must savtartalma, de a változás mértéke különböző volt. A bor analitikai jellemzői közül az alkoholtartalom az almasav-, extraakt- polifenol- és összflavonoid-tartalom is nőtt, és magasabb volt a színintenzitás.

Cargnello és Spera (1996) kísérletei szerint a bor rezveratrol tartalma a D. M. R. kezelés hatására növekedhet. A növekedés mértéke függ a pH-tól, a savtartalomtól, savösszetételtől és a cukortartalomtól is.

Cargnello és Persuric (1996) öt fajtánál (Chardonnay, Moscato bianco, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Cabernet sauvignon) kísérlete állítottak be 1994-95-ben Horvátországban az Isztriai-félszigeten. Kísérletükben arra keresték a választ, hogy a D. M. R. kezeléssel csökkenthető-e a Botrytis fertőzés veszélye. Azt tapasztalták, hogy a kezelt tőkék kevésbé fertőződtek, mint a kontroll tőkék. Megállapították, hogy a kezelés hatására nőtt a szőlőbogyókban a cukor- és savtartalom.

Magyarországon Lihr (2000) próbálta ki a módszert Szigetcsépen és Egerben 1998-99-ben. Megállapította, hogy a D. M. R. kezelés hatására csökken a szürkepenész fertőzöttség, és nőtt a leukoantocianin- és extraakt-tartalom, és csökkent a must és bor savtartalma.

2003-ban Badacsonyban Kéknyelű, Olasz rizling és Szürkebarát fajtákon próbálta ki a D. M. R. módszert Rompos (2004). Vizsgálatai alapján megállapította, hogy 2003-ban a módszer hatására a három fajtánál eltérő mértékben növekedett a mustfok, és a must titrálható savtartalma. A Botrytis fertőzés mértékében a kezelt és a kontroll tőkőken nem tudott szignifikáns különbségeket kimutatni.

Cargnello és munkatársai több éven át hasonlítottak össze „klasszikus” és

„új” módszereket a termés minőségének javítására. Az „új” módszerek közül kiemelték a D. M. R. módszert, amely vizsgálataik szerint egyedi karaktert ad a boroknak, ők is pozitívan értékeltek (Carngello et al., 2004).

2004. őszén a módszert Badacsonyban az Olasz rizling, Szürkebarát és Kéknyelű fajtákon, Pécsett a Cirfandli, Olasz rizling és Hárslevelű fajtákon, Egerben a Leányka és Medoc noir, valamint Verpeléten a Hárslevelű fajtákon, míg Soltvadkerten, az Ezerjó fajtán próbáltuk ki. A kijelölt parcellákon 5 kezelést állítottunk be. A három év szüreti eredményei alapján megállapítottuk, hogy a különböző fajták különböző mértékben, de hasonló módon reagálnak a kezelésekre. A termés mennyisége a kezelés hatására csaknem minden esetben csökkent. A must minőségi paraméterei közül a mustfok és a savtartalom a D.M.

R-es kezelés időtartamától , és idejétől függően általában növekedett (Györffyné Jahnke et al., 2005). Farkas (2009) Intézetünknél végzett vizsgálatai alapján a DMR kezelés hatására azonos szárazanyagra számolva a kinyerhető must cukortartalma és savtartalma lényegesen meghaladja az ugyanolyan körülmények között termelt kontroll tőkékről származó mustban mérhető koncentrációkat. Ennek legvalószínűbb oka a tőke és a vessző közti kommunikáció megszakítása, így a levelekben szintetizálódó komponensek csak a szőlőfürtig jutnak el.

Ugyanebben a vizsgálatban a kezelt tőkék termésében a minőséget alapvetően meghatározó paraméterek kezdetben nőttek, ugyanakkor a kontroll tőkékről származó szőlőben folyamatosan csökkentek, ami arra enged következtetni, hogy a fotoszintézis a kezelt tőkéken nem szűnik meg azonnal, még néhány napig folytatódik.

Anyag és módszer

2008-2009. évek során a kísérleteket a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pinot noir és Szürkebarát 2009-ben Juhfark fajtájú tábláin állítottunk be. A vizsgált növényállomány elhelyezkedése biztosítja az azonos ökológiai körülményeket.

Az ültetvények tőszáma 5000 tőke/ha-os, a sor és tőtávolság 2x1 m mű

velésmód: ernyő. A terület éghajlata kontinentális - szub-mediterrán.

Tavasszal kijelöltük a kísérleti parcellákat, majd a kísérleti területek táblaszintű metszése után beállítottuk a végleges rügyterhelést. Mindhárom fajtánál egységesen 7 rügy/m²-es terhelés kialakítására törekedtünk.

A kísérleteink esetében a parcellákat úgy alakítottuk ki, hogy minden kezelést ismétlésenként egy-egy oszlopköz reprezentált. Mivel az ismétlések száma 4, egy oszlopköz pedig 5 tőkét foglal magába, így kezelésenként 20 tőkés állományokról nyertük az adatokat.

A kijelölt parcellákon 2 kezelést állítottunk be:

A normál idejű szüret napján levágva (DMR), későn leszüretelve

Levágás nélkül későn leszüretelve (kontroll)

Minden kezelést 4 ismétlésben végeztünk el. A kísérleti szüret során meghatároztuk a must minőségi és mennyiségi paramétereit (fürttermés mennyisége (kg/m2), mustfok (Mm), must titrálható savtartalma (g/l), rothadási százalék (%)).

Eredmények és megvitatásuk

A két kísérleti év szüreti eredményeit az 1-3. ábrákon foglaltuk össze.

1. ábra: A DMR kezelés hatása a termésmennyiségre

(Badacsony, 2008-2009)

2. ábra: A DMR kezelés hatása a mustfokra

(Badacsony, 2008-2009)

3. ábra: A DMR kezelés hatása a must titrálható savtartalmára

(Badacsony, 2008-2009)

A szüreti eredmények alapján megállapítható, hogy a különböző fajták különböző mértékben, de hasonló módon reagáltak a kezelésre. A termés mennyisége a kezelés hatására minden esetben csökkent. A must minőségi paraméterei közül a mustfok és a savtartalom növekedett. (1-3. ábra)

4. ábra: A DMR kezelés hatása a mustfok és titrálható savtartalom arányára

(Badacsony, 2008-2009)

A rothadási százalék a kezelés hatására az irodalmi adatokkal ellentétben nem csökkent. A mustfok és titrálható savtartalom arányát vizsgálva megállapítható, hogy a kezelés általában kedvezően hatott, az arány az ideálisnak tartott 3-as értékhez közelített. Ez alól a tradicionálisan savas karakterű bort adó Juhfark fajta jelentett csak kivételt, ennél a fajtánál a savas karakter kifejezettebbé vált, ami a fajtával szemben támasztott fogyasztói igényeket figyelembe véve, kedvezőnek tekinthető. Mivel ezzel a módszerrel élve a késői szüretelésű tételeknél a savtartalom növekszik, leggyakrabban arányát tekintve is, az így készült borok fajtajellegesek maradnak, ami minőségi szempontból mindenképpen kedvezőnek tekinthető.

A statisztikai elemzések alapján a mustfok és savtartalom növekedése a kezelés hatására minden esetben szignifikáns volt, csakúgy, mint az évjárathatás. Míg korábbi kísérleteinkben (Györffyné Jahnke et al., 2005., Májer J. et al. 2007.) azt figyeltük meg, hogy a DMR kezelés hatása évjáratfüggő, a két vizsgált évben az évjárat és a DMR kezelés kölcsönhatása statisztikailag egyetlen esetben sem volt szignifikáns, valószínűleg azért, mert a két év időjárása hasonlóképpen alakult.

A kísérleteket tovább folytatjuk.

Irodalomjegyzék

CARGNELLO G. PERSURIC D., (1996): Premieres recherches sur la “Double Maturation Raisonnée” (D.M.R.) en Istrie (Croatie). Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 97-103.p.

CARGNELLO G., GAROFOLO A., TIBERI D. (1996): Ultrieures recherches sur la technique de la double maturation raisonnée (D.M.R.) sur raisins et vins Cesanese del Piglio doc provenant de zones et systemes du conduite differents. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 111-120.p.

CARGNELLO G., SPERA G. (1996): Recherches sur les rapports entre techniques de culture susceptibles d’ameliorer la qualite economique et sociale des vins (D.M.R.) et la teneur en resveratrol dans le produit. Gesco 9, Budapest 1996. augusztus 21-23. 359-366.p.

FARKAS E. (2009): A DMR módszerrel érlelt szőlőben tapasztalható minőségjavulás okainak vizsgálataanalitikai módszerekkel. TDK dolgozat. Szent István Egyetem, Állatorvos Tudományi Kar, Budapest

GYÖRFFYNÉ JAHNKE G., BÉNYEI F., KAPTÁS T., KOZMA P., MÁJER J. (2005): Tradicionális borkülönlegességek készítése D.M.R. módszerrel, különböző borvidékeken. „Lippai János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Ülésszak 2005. október 19-21 Összefoglalók 306-307.

LIHR M. (2000): A D.M.R. módszer, mint különleges termesztéstechnológiai eljárás hatása a termés minőségére. Diplomamunka. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest

MÁJER J., JAHNKE G., NÉMETH CS., KNOLMAJERNÉ SZIGETI GY., VARGA P. (2007): Application of an special grape growing method the D. M. R. for the production of traditional wine specialities in Badacsony. OIV Word Congress Budapest 10-16 June 2007 Proceeding (CD:\documents\viticulture\162_application_of_an_special_grape_growing_ method_the_d_1_mr.pdf)

ROMPOS K. (2004): Badacsonyi fehérborszőlő fajtákon alkalmazott másodlagos érlelési (DMR) módszer hatása a termés mennyiségére és minőségére. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Budapest

A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS

2011-01-13T01:20:00.000-08:00

A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS (APROCEROS LEUCOPODA TAKEUCHI, 1939)

MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON

CSÓKA GYÖRGY1 MIKULÁS JÓZSEF2 STEPHAN BLANK3 és VÉTEK GÁBOR 4

1 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdıvédelmi Osztály, Mátrafüred

2 FVM Szılészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét

3 Senckenberg Deutsches Entomologisches Institut, Müncheberg, Németország

4 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapes

Az elmúlt két évtizedben növekvı számban jelentek és telepedtek meg Magyarországon olyan

fásszárúakon élı herbivor rovarfajok, melyek tömegszaporodásra, ezáltal pedig jelentıs

kártételekre is képesek. Ezek egyik legújabb példája a kanyargós szillevéldarázs (Aproceros

leucopoda Takeuchi 1939). A 2008-ban sikeresen kinevelt példányokat Stephan Blank

azonosította.

A fajt eredetileg Japánban írták le, de Kínában is honosnak tekinthetı. Európából az elsı,

fényképfelvételek alapján egyértelmően bizonyító értékőnek tekinthetı adat 2003-ból származik.

Kártételét 2006-ban Baja, 2008-ban pedig Pusztaszer és Kecskemét környékérıl, illetve

Budapestrıl jelezték. Ma már az ország számos pontjáról (elsısorban a Dunától keletre) ismert

elıfordulása. Európában számos helyen szintén megtalálták (Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna). Egyelıre nem ismert, hogy mikor és milyen útvonalon jutott el

kontinensünkre.

Preferált tápnövénye a pusztaszil (Ulmus pumila), de mezei szilen (Ulmus campestris) és hegyi szilen (Ulmus glabra) is megtalálták. Szőznemzéssel szaporodik, a fajnak csak nőstényei ismertek.

Évente 4 nemzedéke is kifejlıdhet. A talajban, gubóban telel. A nıstények áprilistól

szeptemberig repülnek, petéiket a levélszegélybe süllyesztik. A kikelı lárvák jellegzetes,

kacskaringós vonalban haladva rágnak, innen a faj magyar elnevezése is. A tömegesen jelenlévő lárvák 50-100%-os rágást is okozhatnak, csak a levelek fıerét hagyják vissza. A lerágott hajtások újrahajtanak, de ki vannak téve a téli elfagyás veszélyének.

A faj természetes ellenségeként Magyarországon két poloska fajt (Arma custos és Dryophilocoris flavoquadrimaculatus), az aranyszemő fátyolkát (Chrysoperla carnea) és az Itoplectis alternans nevő fürkészdarazsat sikerült azonosítani.

Várhatóan a faj tovább fog terjeszkedni Európában, helyenként és idınként pedig érzékeny

károkat is fog okozni.

forrásom a http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf

Mikroelemek dúsítása élesztőkben

2011-01-13T00:58:00.000-08:00

Hegóczki József:
Mikroelemek dúsítása élesztőkben
Budapesti Műszaki Egyetem, 1996. - Ph.D összefoglaló

A mikroelemek táplálkozástudományi és takarmányozási szempontból egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek. Sajnos azonban a helytelen táplálkozási szokások és a bioszféra egyensúlyát felborító környezetszennyezés következtében az emberek mikroelem-ellátottsága korántsem optimális. A tápláléklánc egyes lépcsőiben manapság erősen lecsökken a normális életműködéshez szükséges mikroelemek mennyisége és a táplálkozás révén ez nem mindig biztosítható. Itt elsősorban a talaj csökkenő mikroelem tartalmára és bizonyos finomítási technológiák következményeire gondolhatunk. Míg egyes toxikus hatású anyagok túlzott felhalmozása tapasztalható környezetünkben ( Cd, Pb, Hg ), addig a jótékony hatású elemek koncentrációja gyakran nem éri el az elégséges szintet.

Sok esetben ma már élelmiszereink is mikroelem kiegészítést igényelnek. Tulajdonképpen ilyen célt szolgálnak azok a paramedicinális készítmények is, amelyek többek között mikroelemeket tartalmaznak: Béres-készítmények, Pharmavit-termékek, Supradyn ( La Roche ), stb. A nagyszámú külföldi és hazai kiegészítő mikroelem forrásról elmondható, hogy — néhány kivételtől eltekintve — általában szervetlen sókat tartalmaznak. A szakemberek számára közismert azonban, hogy a mikroelemek ilyen formában kevésbé hasznosulnak.

Az elmúlt években a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszékén végzett kutatómunkánk arra irányult, hogy a mikroelemeknek sokkal jobban hasznosuló formáját, mikroelemekkel dúsított élesztőt állítsunk elő, amely a mikroelemeket nagyrészt szerves kötésben tartalmazza. E célból a mikroelemeket élesztőbe, főleg sütőélesztőbe vittük be.

Az élesztőgombák bizonyos körülmények között képesek mikroelemeket a normál állapothoz képest többszörösére dúsítani és szerves kötésbe vinni. Az így kapott új típusú mikroelem források alkalmasabbak és előnyösebbek az emberi és állati szervezet számára. Az élesztők az akkumulált mikroelemek nagy részét szerves vagy komplex kötésben tartalmazzák. A mikroelemek ilyen formájukban jobb abszorpciós hányadossal rendelkeznek, kevésbé toxikusak, kellemes ízűek, a kedvező hatáshoz hozzájárul az élesztő teljesértékű fehérjéje és sok vitaminja is. A mikroelemeknek élesztőkben történő dúsításával természetes eredetű mikroelemforráshoz jutunk.

Kísérleteim során háromféle mikroelem akkumulációját vizsgáltam Saccharomyces cerevisiae, Candida utilis és Schizosaccharomyces pombe élesztőkben. Króm, szilícium és titán dúsításának technológiai megoldása volt a célom. Ily módon jól felszívódó, biológiailag hasznosítható, "biotranszformált” mikroelemforrást kívántam előállítani élelmiszer-, takarmány-kiegészítőként és paramedicinális felhasználás céljára.

A lombikos előkísérletek során azt vizsgáltam, hogy mekkora tápoldatbéli mikroelem koncentrációnál van már jelentősebb akkumuláció, de az esetlegesen fellépő szaporodásgátlás csak olyan mértékű legyen, hogy még megfelelően nagy mennyiségű biomassza keletkezzék.

Dúsítási kísérleteimben a fermentáció során kapott biomasszát a fermentlétől elválasztottam, csapvízzel többször mostam, majd szobalevegőn megszárítottam ( félüzemi szaporítás esetén porlasztva szárítottam). A szaporodást optikai denzitás mérésével követtem nyomon. A keletkezett biotömegben az akkumulálódott mikroelem mennyiségének meghatározása Induktív csatolású Plazma Atomemissziós módszerrel ( ICP-AES ) történt.

További kísérleteimet kétféle fermentációs eljárással végeztem: szaporodósejtes ( klasszikus ) és pihenősejtes eljárással. Előbbinél az adott mikroelem sóját a szaporodás elején adagoltam a tápoldathoz. Az utóbbi eljárásnál a már nem növekedő ( pihenő ) sejttömeghez adagoltam a mikroelemeket. Ebben az esetben szeparált élesztőtejjel dolgoztam. Ez a módszer számos előnnyel rendelkezik a klasszikushoz képest:

az ismert szárazanyagtartalom révén pontosan számítható a szükséges mikroelem-adagolás
a mikroelem gátló hatása szinte teljesen kiküszöbölhető
a fermentációs technika jelentős mértékben leegyszerűsödik:

az előállítás gazdaságossága javul

A pihenősejtes akkumulációhoz minden esetben a BUSZESZ Budafoki úti gyártelepéről beszerzett szeparált sütőélesztőtejet ( Saccharomyces cerevisiae ) használtam. Ennek szárazanyagtartalma kb. 20% ( 200 g/l ), ez alapján számoltam az elméleti mikroelem-hozzáadást. Gyakorlatban az így kapott érték kétszeresét mértem be KUTESZ fermentorba. A kísérleti körülmények ( levegőztetés, keverés, kezdeti pH, térfogat ) megegyeztek a szaporodó sejtes fermentációval. C-forrásként glükózt adtam a rendszerhez.

A kétféle dúsítási technika ( szaporodósejtes, pillenősejtes ) során kapott pékélesztőmintákat megvizsgáltam a szerves kötéshányad és aminosav összetétel szerint is.

A mikroelemek beépülésének közvetett vizsgálatához a sejteket ultrahangos berendezéssel feltártam. Emiatt a száraz élesztőmintát 10-szeres mennyiségű foszfátpufferben ( pH = 6,0 ) szuszpendáltam el. Elválasztás és triklórecetsavas kicsapás után a szűrlet mikroelem tartalmát ICP-AES módszerrel határoztam meg. A feltárási körülményeket figyelembevéve, ill. feltételezve, hogy a szűrletbe már csak a szervesen ( komplex formában ) nem kötött mikroelem került, a kötéshányadokat kiszámítottam.

Az aminosav-összetétel meghatározása Aminochrom II OE-914 típusú automatikus aminosav-analizátorral történt.

Munkám során azért esett a választás a krómra, a szilíciumra és a titánra, mert jó néhány élettanilag hasznos tulajdonsággal rendelkeznek, mégsem terjedtek el igazán a köztudatban. A forgalomban gyakorlatilag alig van az ezeket a mikroelemeket tartalmazó készítmény. A hozzáférhető termékek megfelelő "biohasznosíthatósága" nem mindig biztosított, és áraik is általában igen magasak.

A króm az eddig megismert mechanizmusok alapján más elemekkel együtt játszik fontos szerepet az anyagcsere szabályozásában. A következő területeken meghatározó a szerepe:

- Szénhidrát-anyagcsere szabályozása
A cukor ürülését a vérből az inzulin nevű hormon szabályozza, és itt működik közre a króm, egy glükóz tolerancia faktor ( GTF ) nevű szerves komplex formájában. A GTF fokozza az inzulin glükózfeldolgozást serkentő hatását. Hiányában glükózintolerancia alakul ki. A króm GTF alakjában az inzulinnal együtt nem csak a szénhidrát-anyagcserében fejti ki hatását. Az inzulin az anyagcsere egyik központi hormonja. Számos szervre hat eltérő mértékben és módon. Legfontosabbak a máj, az izmok és a zsírszövetek. Működésével egyrészt segíti a tárolásra kerülő anyagok előállítását az előbb említett szövetekben, másrészt segíti a glükózfelhasználást. A cink önmagában, míg a króm GTF alakjában biztosítja a megfelelő hatékonyságot.

- Enzimek aktiválása
Számos enzim aktivitását fokozza jelentős mértékben. Ezek az enzimek a szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből történő energiatermelés lépéseit katalizálják. Az emésztőenzimek egyikének, a tripszinnek a hatékonyságát is a króm fokozza.

- Nukleinsavak stabilizátora
A nukleinsavak szerkezetét számos mikroelem, így a króm is stabilizálja. A ribonukleinsavakhoz történő kötődése befolyásolja a génekből eredő információáramlást is.

- Koleszterin- és zsírsavmetabolizmus-stimulátor
A króm stimulálja a zsírsavak és a koleszterin metabolizmusát a májban. A proteolitikus enzimek alkotórészeként ma esszenciálisnak ítélik. Klinikai kísérletekkel igazolták, hogy napi 200 mg króm adásával a vérzsírok szintjét 7 %-kal, míg az LDL-koleszterin szintet 11%-kal lehet csökkenteni.

Az utóbbi évek egyik felfedezése, hogy a króm szerves formában bejuttatva a szervezetbe sportolóknál növeli az izmok tömegét, ugyanakkor csökken a zsírszövetek mennyisége.

Érdemes megemlíteni, hogy a GTF egyik legjobb természetes forrása a sörélesztő. Természetesen célszerű a természetes Cr-tartalomnál ( ami legfeljebb néhánymg/g csupán ) koncentráltabb formában termelni, így sokkal ki adagban kellene a dúsított élesztőt mint élelmiszerkiegészítőt használni.

A dúsítási eljárás során a krómot Cr(III)-klorid formájában adagoltam, ami egy vízben jól oldódó, nem toxikus sója a krómnak. A lombikos kísérleteknél az aránylag magas akkumuláció mellett a legszembetűnőbb jelenség a króm erős szaporodásgátlása volt. A tápoldatban lépcsőzetesen emeltem a króm koncentrációját 0-200 mg/dm³ koncentráció tartományban.

A kapott eredmények alapján mindhárom élesztőtörzsnél a további ( nagyobb léptékű ) fermentoros szaporodósejtes kísérleteket krómmal 50 és 100mg/dm³ tápoldatbéli koncentrációnál folytattam, mivel itt már megfelelő akkumuláció volt, és még elegendő biomassza termelődött, a jelentős szaporodásgátlás ellenére is.

Saccharomyces cerevisiae esetében megvizsgáltam a laborfermentoros szaporítás körülményeinek változását, elsősorban a pH, a levegőztetés és egy másik krómvegyület a króm(III)-szulfát adagolásának a hatását. A pH hatásának vizsgálatakor, állandó 5-ös pH-nál csaknem 20%-kal kevesebb króm dúsult fel a sejtekben, mint a pH szempontjából magára hagyott rendszerben. A levegőztetés felére csökkentése hozzávetőleg 50%-os Cr-akkumuláció csökkenést eredményezett, míg a Cr-akkumulációt gyakorlatilag nem befolyásolta a szervetlen anion ( klorid, vagy szulfát ) minősége.

Mint említettem, nemcsak szaporodó sejtekkel végeztem laborfermentoros akkumulációt, hanem a már stacioner fázisban lévő sejtekkel ( pihenősejtes eljárás ) is, ahol a króm erős szaporodást gátló hatása nem érvényesült.

A króm élesztőkben történő dúsításakor kapott fontosabb eredmény foglaltam össze a 36. táblázatban.

36.táblázat: Króm dúsulása élesztőkben. Adagolás Cr(III)-klorid formájában

	Szaporodó		Nem szaporodó
	Tápoldat Cr-tartalma: 50 mg/dm³	Tápoldat Cr-tartalma: 100 mg/dm³	Tápoldat Cr-tartalma:160 mg/dm³ (400g élesztőhöz)
Saccharomyces cerevisae	1600mg/g	2850 mg/g	535 mg/g
Candida utilis	900 mg/g	1035 mg/g	—
Schizosaccharomyces pombe	125 mg/g	400 mg/g	—

Szaporodósejtes eljárásnál a legjobb dúsulási eredmények Saccharomyces cerevisae esetében voltak, de a legtöbb biomasszát Candida utilis szaporításánál kaptam. Ez is oka lehet az alacsonyabb akkumulációs értékeknek. A legkisebb értékek Schizosaccharomyces pombe esetében születtek, és a termelődött biomassza mennyisége is elmaradt a másik két törzshöz képest. A pékélesztővel végrehajtott pihenősejtes technikával kisebb akkumulációt értem el, de a dúsított biomassza mennyisége több mint 25-szöröse volt a szaporodósejtes eljáráshoz képest. A két eljárás szerves kötéshányad és fehérjetartalom szerinti összehasonlítása látható a 37. és 38. táblázatban.

37. táblázat: Cr beépülésének vizsgálata sejtfeltárással

A fermentáció jellemző körülménye	felvett króm mennyisége	beépült króm mennyisége
szaporodó sejtes	1600 mg/g	1412 mg/g, 88%
pihenő sejtes	535 mg/g	304 mg/g, 57%

38. táblázat: Krómmal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben

Aminosav	Normál élesztő	Dúsított élesztő
		Szaporodó sejtes ( 1600 mg/g Cr )		Nyugvó sejtes ( 535 mg/g Cr )
	mg	mg	%	mg	%
Összesen	396,1	447,7	113	384,5	97

Megfigyelhető hogy, míg a pihenősejtes eljárásnál az utólag hozzáadott króm gyakorlatilag már nem befolyásolta a fehérjetartalmat, a szaporodó sejtes technika használatánál 13 %-os fehérjemennyiség növekedés történt. Élelmezési ( takarmányozási ) feladatoknál ennek jelentősége lehet, mivel az értékes fehérjetartalom az élesztő előállításakor igen kis mennyiségű króm hozzáadásával megemelhető.

Összefoglalva a felsorolt adatokat, a fontosabb paraméterek ( Cr-felvétel, Cr-beépülés, aminosav-összetétel ) jobbnak tűnnek a szaporodó sejtes eljárásnál, figyelembe kell venni a két eljárás eltéréséből adódó nem azonos körülményeket is. Technikai szempontokat is figyelembe véve a pihenő sejtes eljárás sokkal könnyebben optimálható, így elérhetők a szaporodó sejtes eljárásnál kapott magasabb akkumulációs értékek is.

A szilícium ( pontosabban a kovasav és azok észterei ) fontos élettani szerepet játszik a haj, a köröm növekedésében, a bőr öregedési folyamataiban, az érelmeszesedésben, az artériák, a hám- és kötőszövetek szilárdságának és rugalmasságának biztosításában. Jelentős szerepe van a csontképződésben. A csonttörés helyén a csont szilícium tartalma közel ötvenszeresére nő. A szervezet fiatalkorban tartalmaz a legtöbbet ebből a nyomelemből. Minél idősebb az ember, annál több szilíciumot veszít. A kötőszövetekben és az izületek porcában a szilícium okozza a protein-mukopoliszacharid komplexek térhálósodását és a mukopoliszacharidok szintézisében is szerepe van.

A szilikon polimereket kedvező tulajdonságaik ( kémiai ellenállóképességük, élő szervezettel szembeni közömbösségük ) révén alkalmazzák protézisek és implantátumok készítésére.

Számos szilícium származék bioaktív hatása ismert és alkalmazott az orvostudomány különböző területein, így több véralvadásgátló, fájdalomcsillapító és rákellenes szer alapja szilícium vegyület.

Kísérleteimben a dúsításhoz Na-szilikátot (Na₂Si0₃) használtam. A lombikos elővizsgálatoknál a tápoldat Si tartalmát 0-200 mg/cm³ között változtatva a szilícium még magasabb koncentrációkon sem zavarta meg az élesztők szaporodását, a dúsulás minden esetben 1000mg/g alatti volt.

A további szaporodósejtű technikás laborfermentoros dúsításokhoz mindhárom élesztőtörzsnél 50 mg/cm³ szilíciumot adagoltam a fermentlébe. Saccharomyces cerevisiae törzzsel pihenősejtes dúsítást is végeztem. Az így kapott legjobb dúsulások eredményei láthatók a 39. táblázatban.

39. táblázat: Szilicium dúsulása élesztőkben. Adagolás Na-szilikát formájában

	Szaporodó	mg/g	—
	Schizosaccharomyces pombe	360mg/g	—

A szilícium dúsulása értékekben természetesen eltért a krómétól, de az élesztők, illetve eljárások egymáshoz viszonyított akkumulációs eredményei gyakorlatilag megegyeztek a krómnál tapasztaltakkal. Szaporodósejtes eljárásnál a legjobb dúsulási eredmények szintén Saccharomyces cerevisae esetében voltak, és a legtöbb biomasszát itt is Candida utilis szaporításánál kaptam. A legrosszabb eredmények most is Schizosaccharomyces pombe esetében voltak. A pékélesztővel végrehajtott pihenősejtes technikával alacsonyabb Si-dúsulást kaptam, de a dúsított biomassza mennyisége több mint 10-szerese volt a szaporodósejtes eljáráshoz képest.

A pékélesztővel végrehajtott két dúsítási eljárás szerves kötéshányad és fehérje-tartalom szerinti összehasonlítása látható a 40. és 41. táblázatban.

40. táblázat: Si beépülésének vizsgálata sejtfeltárással

A fermentáció jellemző körülménye	felvett Si mennyisége	beépült Si mennyisége
szaporodó sejtes	675 mg/g	425mg/g, 63%
pihenő sejtes	577 mg/g	477mg/g, 83%

41. táblázat: Szilíciummal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben

Aminosav	Normál élesztő	Dúsított élesztő
		Szaporodó sejtes ( 675mg/g Si )		Nyugvó sejtes ( 577 mg/g Si )
	mg	mg	%	mg	%
Összesen	396,1	393,7	99	388,5	98

Az eredményekből látszik, hogy a felvett Si mennyiségének nagy része szerves kötéssel épült be a sejtekbe, és ez az arány a pihenősejtes eljárásnál nagyobb volt. A hozzáadagolt szilícium egyik fermentációs technikánál sem okozott lényeges aminosav-összetétel változást. Ez az eredmény összevethető a lombikos szaporításnál tapasztaltakkal. A szilícium ott szintén nem volt hatással a szaporodásra bármilyen magas is volt a koncentráció.

A felsoroltakból kitűnik, hogy a két fermentációs eljárás között nincs nagyobb különbség a fontosabb paraméterek (akkumuláció, beépülés, aminosavösszetétel) tekintetében. A mért értékekből az látszik, hogy a szilícium nem befolyásolja lényegesen az élesztő fiziológiáját első közelítésben. Mégis a pihenősejtes eljárás mellett szól a jobb kézbentarthatóság, tervezés és az egyszerűbb technikai megvalósíthatóság.

A titán, ha a szövetekben könnyen mobilizálódó, vízoldható kelátkomplex alakjában kerül alkalmazásra, a biokémiai folyamatokat irányító enzimek aktivitásának növelése útján fejti ki stimulatív hatását. A Ti korábban tapasztalt, látszólagos hatástalansága avval magyarázható, hogy a talajban levő különböző titánvegyületek oldhatatlanná, ezáltal inaktívvá, biológiailag hatástalanná válnak a hidrolízis következtében.

A titánnak az állati anyagcsere-folyamatokban betöltött szerepe mind ez ideig nem ismert pontosan. Feltehető, hogy a növényekhez hasonlóan az állatok között is egyes enzimek aktivitása növekszik néhány létfontosságú elem ( Mn, Zn, Cu ) jobb felszívódása révén, amit a Ti szinergista hatása idéz elő. A titánnak a takarmányozásban betöltött szerepe a fokozott tömeggyarapodás és a fajlagos takarmányhasznosítási mutatók javulásában mutatkozik meg.

A 90-es évek elején történt vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a titán-aszkorbát - feltehetően alacsony redoxi-potenciálja következtében is - alkalmas arra, hogy a több betegség szempontjából káros peroxidációs hatást kivédje, és így "preventív gyógyszerként" is alkalmazható legyen.

Dúsítási kísérleteimet egy törzzsel, Saccharomyces cerevisiae-vel ( pékélesztővel ) végeztem. A titánt Ti-aszkorbát formájában adagoltam, mely egy vízben jól oldódó kelát típusú vegyület. A rázatott lombikos előkísérletek alapján csak 200mg/cm³ beadagolt titánnál adódott kisebb szaporodásgátlás. A tápoldat Ti-tartalmának növelésével a magasabb koncentrációtartományokban látszólag ugrásszerűen megemelkedett az élesztők Ti-akkumulációja. Valójában a nagy feleslegben a sejtek által fel nem vett Ti-aszkorbát adszorbeálódott a sejtek felületén. Erre utalt a kapott biomassza és a fermentlé erősen sárgás színe is.

A szaporodósejtes fermentációs eljárásnál a Ti-aszkorbát törzsoldatot titánra számolva 10, 20 és 50mg/cm³ koncentrációban adagoltam a fermentorba. A koncentráció növelésével arányosan emelkedett a felvett titán mennyisége is.

Megvizsgáltam a szaporítás körülményeinek változását, elsősorban a pH és a levegőztetés hatását. A pH érték állandón tartása csökkentette a Ti felvételt a pH-kontroll nélküli fermentációhoz képest. Nem volt lényeges különbség a Ti akkumulációban a két eltérő pH-n ( pH=4, ill. 5 ) végzett élesztőszaporításnál. Csökkentett levegőztetési körülmények között a Ti abszorpció valamivel kisebb volt mint ami a standard 1 v/v min levegőztetés mellett volt megfigyelhető, de a csökkenés nem volt számottevő.

Végrehajtottam pihenősejtes eljárással is a pékélesztő titándúsítását. Léptéknövelésként két félüzemi dúsítást is végeztem. Az első kísérletben az élesztő szaporítás elején történt a Ti-adagolás. A második kísérletben a két dúsítási technika “együttes alkalmazásával” a szaporítás elején és végén is adagoltam Ti-aszkorbátot a fermentlébe. A dúsítási kísérletekkel elért fontosabb eredményeim láthatók a 42. táblázatban.

42. táblázat: Titán dúsulása pékélesztőben. Adagolás Ti-aszkorbát formájában

Tápoldat Ti-tartalma	laborfermentoros		félüzemi
	Szaporodó	Nem szaporodó
10 mg/dm³	820 mg/g	Tápoldat Cr-tartalma: 80 mg/dm³ (200g élesztőhöz)	Tápoldat Ti-tartalma: 25 mg/dm³
20 mg/dm³	2074 mg/g	840 mg/g	950 mg/g
50 mg/dm³	5614 mg/g

Két, különböző dúsítási technikával készült, laborfermentoros kísérlet kötéshányad, illetve fehérjetartalom szerinti összehasonlítását mutatja a 43. és 44. táblázat.

43. táblázat: Ti beépülésének vizsgálata sejtfeltárással

A fermentáció jellemző körülménye	felvett titán mennyisége	A beépült titán mennyisége
szaporodó sejtes	2074 mg/g	1672 mg/g, 81%
pihenő sejtes	840mg/g	680 mg/g, 81%

44. táblázat: Titánnal dúsított élesztő fehérjetartalma 1g száraz élesztőben

Aminosav	Normál élesztő	Dúsított élesztő
		Szaporodó sejtes ( 2074mg/g Ti )		Nyugvó sejtes ( 840 mg/g Ti )
	mg	mg	%	mg	%
Összesen	396,1	488,6	123	382,9	97

A felvett Ti nagyobb része szerves(komplex) kötésben épült be a sejtekbe mindkét eljárásnál. PAIS és munkatársai (1996) legújabb kutatásaikban kromatográfiás módszerrel tanulmányozták a titán elhelyezkedését az élesztősejten belül. Az eredmények azt mutatták, hogy a titán több, mint 20-szorosára dúsult fel a Ti-élesztő sejtmagjában a normál szinthez képest. Feltételezhető, hogy a titán a nukleinsavakhoz kötődik valamilyen módon.

Az aminosav-analízis a krómmal végzett kísérletekhez hasonló eredményt hozott. A szaporodó fázisban adagolt titán a fehérjetaralom csaknem 25 %-os növekedését eredményezte. Mint korábban említettem, ennek gyakorlati jelentősége lehet az élesztőgyártásban.

A mikroelemekkel dúsított élesztők ( Saccharormyces cerevisiae ) és ezek vízoldható kivonatai az élelmiszeripar szinte minden területén alkalmazhatók adalékanyagként. A dúsított élesztők az adott koncentrációk mellett gyakorlatilag nem toxikusak. Élelmiszeradalékként való felhasználásukkor így azok a korlátozások érvényesek, amelyek a sütőélesztőre vonatkoznak.

Feltételezhetően a takarmányozási célra szánt Candida utilis, valamint az általam használt harmadik törzs, a Schizosaccharomyces pombe sem mérgező a kapott dúsulások mellett, de ezekkel toxicitási kísérletek még nem történtek.

A mikroelemekkel dúsított élesztők ( elsősorban pékélesztő ) jelenlegi két fő alkalmazási területe az élelmiszerek komplettálása és paramedicinális készítmények gyártása. További felhasználási lehetőség lenne a már említett takarmányozás mikroelemes kiegészítése egyéb, takarmányozásra alkalmas, élesztőfajok ( pl. Candida utilis ) dúsításával.

A króm Magyarországon megállapított napi szükséglete felnőttek számára 0,12 mg. Gyermekek esetén a születéskori 0,02 mg Cr igényről 7-10 éves korra alakul ki a felnőtt korral azonos krómigény. Fokozottabb a Cr szükséglet terhes nőknél, illetve szoptatás alatt. Ezt az igényt természetesen csak szerves formában lévő krómmal ( Cr-pikolinát, GTF-Cr ) lehet megfelelően kielégíteni.

Ezek szerint egy átlagosan 1000 mg/g Cr-tartalmú dúsított élesztőből mindössze 0,12 g elegendő lenne a napi szükséglet fedezésére, ha az összes króm hasznosulna biológiailag. Mivel az élesztőben lévő króm jelentős hányada szerves GTF-Cr formában fordul elő, így feltételezhetjük, hogy az ily formában felvett króm jelentős része ( 15-30%-a ) ténylegesen felszívódik. Ezzel módosítva az előbb kiszámított élesztő mennyiséget, hozzávetőleg 0,5 g 1000 mg/g -es krómos élesztő fogyasztásával kielégíthető gyakorlatilag a napi igény. Másik előny, hogy a nagyüzemi előállítás költsége alig haladná meg a normál sütőélesztő költségét. a forgalomban lévő Kromax kapszula, melynek hatóanyaga Cr-pikolinát, 1500 Ft-ért kapható.

Egy felnőtt szervezetnek minimálisan 5 mg/nap szilíciumra van szüksége. Ha ezt a szintet nem érjük el, komoly hiánybetegségek léphetnek fel. A szilícium túlzott fogyasztásának ( 500 mg/nap felett ) szintén egészségkárosító következményei lehetnek ( például a hólyagban a szilícium olyan köveket képezhet, amely elzárja a vizelet útját, ill. vesekőképződés). PAIS ( még nem publikált adatok, 1995 ) szerint a napi ajánlott Si-felvétel 50-100 mg. Ezek alapján 1000 mg/g Si tartalmú élesztőből elméletileg 5 g fedezné a napi minimális szükségletet. Természetesen a felszívódás ebben az esetben sem tökéletes, ezért ténylegesen ennél több élesztőre lenne szükség. A kereskedelemben kapható Revalid kapszulával - amely kizárólag szervetlen szilíciumot tartalmaz - a biológiai hasznosíthatóság mellett, árban is felvenné a versenyt a szilíciumos élesztő. ( A Revalid ára 800 Ft körül mozog.)

A titán létfontossága az emberi és állati szervezetben még nem bizonyított, de élettanilag kedvező hatásához nem fér kétség. Ezt bizonyítják a TITAVIT-tal ( Ti-aszkorbát ) végrehajtott eredményes kísérletek is. PAIS kutatásai alapján a minimális napi Ti szükséglet egy átlagos súlyú felnőtt ember részére 1 mg. Mérgezési tünetek csak igen magas mennyiség ( 10 g ) felett lépnek fel. Az ajánlott napi fogyasztás 20-100 mg között van. A félűzemi kísérletek során kapott, hozzávetőleg 1000 mg/g-es Ti élesztőből a minimális Ti szükséglet fedezésére elméletileg 1 g elegendő lenne. Természetesen a felszívódás, hasznosulás ebben az esetben sem éri el a 100 %-ot, vagyis ennél nagyobb mennyiségre lenne szükség.

A krómos, szilíciumos és titános élesztő előállítása egy komplex kutatási téma - az élesztőkbe történő mikroelem bevitel - része. További célunk a fiziológiai szempontból érdekes mikroelemek ( például Ni, Mn, I, Br, Mo, Au ) bevitele élesztőkbe, valamint többkomponensű készítmények előállítása. Az elemek "biohasznosíthatósága" ugyanis nem csak a kérdéses elem koncentrációjától és kémiai módosulatától függ, hanem más elemekkel való kölcsönhatásától ( szinergizmus és antagonizmus ) is. Ilyen reakciók játszódnak le a szervezetben vas, cink, vanádium, valamint króm esetében, vagy a már említett mangán, cink és réz felszívódásakor is, amit a titán jelenléte segít elő.

Úgy gondoljuk, hogy a mikroelemekkel dúsított élesztők a jövőben a legkülönbözőbb élelmiszeripari termékekben ( sütőipar, húsipar, édesipar ), paramedicinális készítményekben, valamint a takarmányozásban találhatnak alkalmazásra.

forrásom: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/bme/hegoczki.html

Integrált szőlőtermesztés és borászati tevékenység módszerei Badacsonyban

2011-01-13T00:57:00.000-08:00

Integrált szőlőtermesztés és borászati tevékenység módszerei Badacsonyban

Téma azonosító száma: 30910

Témafelelősök: Dr. Varga Péter, Németh Csaba

A kutatási program leíró ismertetése:

A Balaton vízminőségének védelme, a szőlőterületek tájalkotó szerepe, a borkultúra idegenforgalmi jelentősége mind megkívánják, az integrált szőlőtermesztési és borászati technológia kutatását a térségben. A korábbi években megkezdett munka folytatásaként, olyan módszereket kívánunk Badacsonyban fejleszteni, kipróbálni és elterjeszteni, amelyek egyaránt megfelelnek az integrált szemléletű termesztéstechnológiák alapelveinek, valamint a helyi ökológiai adottságoknak.

A téma keretében vizsgáljuk a növényvédelem területén azoknak a módszereknek az adaptálását, továbbfejlesztését, amelyekkel a környezet peszticid terhelése csökkenthető. Ezek közül aragadozó atkák áttelepítésével, populációjuk megőrzésével, valamint a szőlőmolyok rajzásdinamikájának vizsgálatával kapcsolatos kutatásainknál Győrffyné Dr. Molnár Júliával dolgozunk együtt. A gombabetegségek elleni növényvédelem területén, az előrejelzésen alapuló eljárások kutatása elsődlegességet élvez. Ennek alapján a különböző előrejelzési technikák összehasonlítása és hatékonyságuk vizsgálata az elsődleges célunk.

A tápanyag-gazdálkodás területén a szőlőültetvények N trágyázásának környezetbarát módszereként, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtrágyákalkalmazhatóságát vizsgáljuk kísérleteinkben. A harmonikus tápelemellátás jegyében, a szőlőültetvények mezo- és mikroelem utánpótlásának módszereit szabadföldi kísérletekben tanulmányozzuk.

A talajművelés területén olyan megoldásokat keresünk, amelyekkel az erózióvédelem mellett a víztakarékosság kritériumának is meg tudunk felelni. Ennek jegyében folytatjuk a talajtakarási kísérleteinket, valamint a különböző mélylazítási módszerek hatásának vizsgálata is a folyamatban lévő kísérleteink között szerepel.

A borászat területén olyan eljárási módszereket próbálunk ki, amelyekkel minimálisra csökkenthető a borászati eljárások során keletkező melléktermékek és hulladék anyagok mennyisége.

A kutatási program eredményeinek rövid összefoglalása:

A szőlőtermesztés technológiai elemei közül, környezet-terhelési szempontból a növényvédelem jelenti a legnagyobb veszélyt. A szőlő növényvédelmében egyik legnagyobb környezetvédelmiveszéllyel járhat az ízeltlábú állati kártevők elleni inszekticidek felhasználása, mivel az ide tartozó készítmények jelentős része „piros” és „sárga” környezetvédelmi besorolású. Rendkívül fontos fegyverténynek tartjuk ezért a hasznos ragadozó atkák áttelepítése, populációjuk megőrzése terén elért eredményeinket.
A Phytoseiidae családba tartozó, nagyobb „hatékonyságú” atkafajok (Typhlodromus sp.) áttelepítésének üzemi méretű megoldásával a gyakorlat számára is hasznosítható eredményt sikerült felmutatnunk.

A szőlő állati kártevői közül a szőlőmolyok rajzásának megfigyelése jelenti az előrejelzés alapját. Több éves megfigyeléseink során megállapítottuk, hogy a szőlőmolyok közül a nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) gyakorlatilag eltűnt a területünkről és a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) csapdázott egyedei alapján kirajzolódó rajzáscsúcs sem indokolta minden évben a kártevő elleni védekezést.

A gombabetegségek (lisztharmat, peronoszpóra) elleni védekezésnél döntő jelentőségű a meteorológiai elemek folyamatos észlelése, feldolgozása és növényvédelmi szempontból történő értelmezése. Intézetünkben ezért évek óta fontos feladatnak tekintjük a műszeres
(HP 100-as, Metos és Boreas készülékek) és a hagyományos előrejelzési módszerek összehasonlító vizsgálatát. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az integrált növényvédelem aktív és hatékony eszköze az előrejelzés, helyes használatával az okszerűtlen beavatkozások száma lecsökken, s így a környezet védelme is megvalósul.

Sajátosan balatoni problémára jelenthetnek megoldást a seregélyek ellen használható netlon hálós kísérleteink eredményei. A főleg különleges minőségű, kései szüretelésű tételeknél szinte nélkülözhetetlen kék színű Netlon-hálók terjedése a Balaton térségében, egyértelműen Intézetünk gyakorlatban is hasznosuló eredményeként értelmezhető.

A szőlőültetvények trágyázási rendszerében a N utánpótlása jelenti az egyik legnagyobb környezeti kockázatot. Környezetbarát módszer lehet, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtörzseket tartalmazó baktériumtrágyák felhasználása a szőlő trágyázási rendszerében. Ez irányú vizsgálataink bíztatóak, de további vizsgálatokat igényelnek. A Mg hiány megoldására is kész javaslattal rendelkezünk, mind a talajon keresztül, mind pedig a lombtrágyázás terén.

Talajtakarási-talajművelési kísérletünkben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén nagy mennyiségben keletkező, a sás-nád-szolidágós takaróanyagot sikeresen alkalmaztuk talajtakarási célra. A mechanikailag művelt és füvesített kezelésekhez képest így megőrizhető a talaj nedvességtartalma, kellő gyomvisszatartó hatás érvényesül, kedvezővé válik a szőlő tápanyag-gazdálkodása a könnyebb hozzáférhetőség miatt, nő a termésátlag és savasabb karakterű lesz a bor. Talajlazítási kísérletünk igazolta a mélylazítás előnyös tulajdonságait. Pozitív hatást gyakorolt a termésátlagra, a hajtásnövekedésre a nem lazított kezelésekhez képest.

Intézetünknél az elmúlt időszak borászati fejlesztéseinek folytatásaként egy vákuum-dobszűrő beszerzése teljessé teszi a modern, környezetbarát feldolgozási, borkezelési eljárások alkalmazását. A berendezés használatával lehetővé válik, hogy a korszerű szőlő-feldolgozási technológia szerint történő mustülepítés után keletkező, aljból visszanyerhető musttal növelni tudjuk a magas minőségű alapanyag arányát. Az ily módon tisztított üledék mennyisége 40-45%-al kevesebb lesz, így a környezetet terhelő melléktermék mennyisége lényegesen csökken.

A kutatási program jövőbeni tervei:

Az EU-s támogatási forrásokhoz való hozzáférésen túl, a környezetközpontú szőlőtermesztési módszerek elterjesztésének a Balaton térségében, a tó vízminőségvédelme és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő, nagy felületű szőlő ültetvény-állomány miatt még külön jelentősége is van.

A kutatási program keretében ezért a növényvédelem, a talajművelés és talajerő-gazdálkodás területén tovább kívánjuk folytatni a korábban tartamkísérlet jelleggel beállított, az előzőekben vázolt kísérleteinket.

Mivel az integrált szemlélet feltételezi a technológia folyamatos fejlesztését, ehhez pedig szükség van az időközben felmerülő új problémák kísérleti tisztázására, néhány új elemmel kívánjuk bővíteni a jövőben a programot.

A növényvédelem területén az utóbbi években aggodalomra okot adó egyes jelenségek (Filoxéra-, ESCA- és a Fitoplazmák kártételének növekedése, kabóca kérdéskör) és az ellenük való védekezési lehetőségek tanulmányozásával is ki kívánjuk egészíteni a programot.

Talajművelés területén, a hozzánk sok tekintetben hasonló adottságú burgerlandi szőlőterületeken eredményesen alkalmazott un. időszaki növénytakarást (vetett és természetes növénytakaró) alkalmazó módszerek adaptálásának kísérleti hátterét is biztosítani szeretnénk.

A talajerő-gazdálkodás témakörében a készletező trágyázási rendszerben felhasználható Mg (Kieserit) trágyázás és a szervesanyag utánpótlás módszereinek fejlesztése szerepel a terveink között.

forrásom a http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/szbki/integralt.htm

Az ásványi alapú derítőszerek hatása a bor fém- és fehérjetartalmára

2011-01-13T00:51:00.000-08:00

Bódy Péterné:
Az ásványi alapú derítőszerek hatása a bor fém- és fehérjetartalmára
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1995 - Ph.D összefoglaló

Doktori értekezésemben a borászati analitika két fontos területét, a fémtartalom meghatározási, valamint a mennyiségi fehérjemeghatározási módszereket tanulmányoztam. Ezen túlmenően a borászati technológiai folyamatok közül az ásványi anyagokkal (bentonitokkal) végzett derítések hatását vizsgáltam a bor fémösszetételére és fehérjetartalmára. A fehérjetartalom vizsgálatát az indokolja, hogy a bentonitos derítés egyik célja a termolabilis fehérjék eltávolítása a borból. A fémösszetételben bekövetkező változások ismerete a fémek és fémvegyületek okozta zavarosodások miatt fontos.

A fémösszetétel tanulmányozására az induktív csatolású plazmaemissziós spektrometriát (ICP-AES) választottam, mely alkalmas szimultán multielemes mérésre. A borászati analitikában a módszer újnak számít ezért dolgozatom egyik fontos célkitűzése volt a szabványban rögzített módszerekkel való összehasonlítás, elsősorban a borászati szempontból fontos kálium-, kalcium-, nátrium- és vastartalom esetén. Minden fém esetében három eljárást hasonlítottam össze a kalibrációs egyenesek lineáris tartománya, a lineáris regresszió alkalmazásakor kapott korrelációs koefficiens értékek, valamint standard addíció alkalmazása után kapott statisztikai paraméterek alapján. Vizsgáltam a mátrix hatását a mért paraméterekre. Egyes esetekben a szabványtól eltérő kalibrációs törzsoldatokkal is végeztem összehasonlító méréseket.

A kalcium esetében, az alkalmazott kísérleti körülmények között, analitikai és statisztikai szempontból mindegyik technika megfelelőnek bizonyult. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mérést az előírt lantán-klorid koncentrációja nagymértékben befolyásolta. Az optimális lantán-klorid koncentráció kimérése, azaz annak eldöntése, hogy milyen koncentrációban indokolt használni a megfelelő disszociáció mentesítő hatás eléréséhez, további kísérleteket igényel. A zavaró hatás a standard addíció alkalmazásakor additív hibaként jelentkezett a mért koncentráció értékekben, a relatív szórás értékek, visszanyerési százalékok azonban mindhárom vizsgált módszer esetében megfeleltek az általános analitikai követelményeknek. A vizsgált mátrix ( citromsav, cukor, ;glicerin ) zavaró hatása nem jelentkezett a mért koncentráció értékekben, a lángfotometria alkalmazásakor azonban emelkedett relatív szórásértékeket tapasztaltam.

A nátriumtartalom mérési eredményei alapján elmondható, hogy lángfotometria esetén csak a szabvány módszer, ICP-AES esetén csak az egyszerűsített kalibráció, míg AAS esetén mindkét módszer megfelelő eredményt adott a kalibrációs egyenesek értékelése alapján. Ha azonban a standard addíció értékelését is figyelembe vesszük, az AAS-nél is a szabványban leírt, modell oldatos kalibrációt ajánlható a statisztikai értékelés alapján. A mért nátriumtartalmat az ICP-AES és lángfotometria estén különböző mértékben, de csökkentette a vizsgált mátrix, míg az AAS esetében különösen a magas cukortartalom látszólagos koncentráció emelő hatását kell megemlíteni. További vizsgálatokat igényel a mátrix hatás lehetséges kiküszöbölésének megoldása.

A káliumtartalom mérésekor AAS alkalmazásakor a modell oldatos kalibráció, ICP-A.ES és lángfotometria esetén mindkét kalibráció megfelelő volt a vizsgált statisztikai paraméterek alapján, azonban a lángfotometriánál nagy alapértékbeli különbséget tapasztaltam. További vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy a kalibráló oldat összetételének változtatása, a műszer paraméterek módosítása, vagy a mintaelőkészítési eljárások módosítása milyen hatással van a fent említett paraméterekre. A mátrix hatást értékelve elmondható, hogy elsősorban a lángfotometriánál tapasztalható változás a mért kálium koncentráció értékben, az AAS módszernél a cukor látszólagos koncentráció csökkentő hatására kell felhívni a figyelmet.

A vastartalom mérésekor a spektrofotometriás szabványmódszert, az AAS és a ICP-AES módszert vizsgáltam. A kalibrációs egyenesek és a standard addíciók értékelésekor megállapítható, hogy az AAS technikával viszonylag alacsonyabb értéket mértem, míg az ICP-AES technikával kapott szórások és visszanyerési százalékok magasabbak, mint az az analitikai méréseknél megszokott. A mért vas koncentrációban a vizsgált anyagok ( citromsav, cukor, glicerin ) esetében csak az AAS technika alkalmazásakor tapasztalható változás, ahol az alap értékekben megfigyelt alacsony érték ismét tapasztalható, és viszonylag magas a relatív szórás érték. Ez a megfigyelés a mérési paraméterek nem megfelelő megválasztást jelentheti, hiszen a vas mérésére az AAS nemzetközileg elfogadott technika.

Összefoglalóan elmondható, egyes esetekben a szabvány módszer módosítása indokolt, valamint a vizsgált fémek esetében az ICP-AES technika jól alkalmazható a borászati analitikában. További kísérleteket végeztem, melyekben a különböző mintaelőkészítési módszerek hatását vizsgáltam a mért fém koncentrációira ICP-AES alkalmazásakor.

A kapott eredményeket a szórás, megbízhatóság, megismételhetőség, pontosság, gyorsaság, munkaigény és vegyszerigény szempontjából statisztikai próbák alkalmazásával elemeztem. Az eredmények értékelésnél hangsúlyozni kell, hogy egyszerre széles koncentráció tartományban kell megfelelő eredményeket kapni.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a salétromsavval és a mikrohullámban salétromsavval történő roncsolás után mért koncentrációk a kiindulási mintatérfogattól 95 %-os valószínűségi szinten nem függnek, ezért elegendő kis mintatérfogatokkal dolgozni. A teflonbombás roncsolás után kapott eredmények térfogatfüggők és az eredmények alapján a roncsolást salétromsav és hidrogén-peroxid keverékével célszerű végezni. A visszanyerési százalékok, megismételhetőségi értékek a legtöbb mintaelőkészítésnél megfelelnek az általános analitikai követelményeknek. Külön ki kell emelni a hígításos mintaelőkészítésnél tapasztalt negatív hatásokat. Azoknál a fémeknél, melyek alacsony koncentrációban vannak jelen a bor szerves mátrixa additív hibaként jelentkezik és nagymértékben megemeli a szórás értékeket is. Hasonló tapasztalatot szereztem a megismételhetőségi vizsgálatok értékelésekor is. A hígításos mintaelőkészítés általános használata helyett kísérleti adataim alapján az infralámpás bepárlást, vagy a mikrohullámú bepárlás alkalmazását javaslom borminták esetében, mivel ezek a technikák az egyéb szempontokat pl. idő, vegyszerigény stb. is figyelembe véve a legtöbb vizsgált fém esetében analitikai szempontból megfelelőnek bizonyultak.

A hígítás negatív hatásai miatt nagyszámú higított és desztillációval alkoholmentesített minta mérését és összehasonlító értékelését is elvégeztem. A kapott eredmények alátámasztották korábbi tapasztalataimat, miszerint az alkoholmentesítés megnöveli az érzékenységet, hígítás során a szórások emelkednek és romlik az érzékenység. Az eredmények alapján a hígítás csak a nátrium és kalcium mérése esetében ajánlható.

Célul tűztem ki a fehérje meghatározási módszerek összehasonlító értékelését is. A legtöbb fehérjemeghatározási módszer esetében a fehérjéket előzetesen el kell választani a rendszerből. A klasszikus Kjeldahl meghatározásnál a Voit féle ( alkoholos, nátrium-szulfátos ) lecsapást alkalmazzák, míg a Biuret módszernél a foszfor-molibdénsavas (FMS) lecsapást használják. Kísérleteim során a két módszerrel kapott értékeket hasonlítottam össze a borban közvetlenül alkalmazható módosított Bradford módszerrel kapott értékekkel, ahol a detektálást Coomassie Brillant Blue (CBB) alkalmazásával végzik. Kísérleteket végeztem a lecsapási és detektálási módszerek kombinálásával is. A módszereket a mért átlagértékek, szórásértékek és variációs koefficiensek alapján értékeltem. Az alkalmazott 7 kombináció közül a referencia mérésként alkalmazott Voit lecsapás utáni Kjeldahl módszeren kívül összevethető eredményeket kaptam az FMS lecsapás utáni CBB alkalmazásával végzett detektálással és a borból közvetlenül végzett módosított Bradford módszerrel kapott adatokkal, habár az abszolút értékekben nagy különbséget tapasztaltam.

Ezek a módszerek azonban elsősorban a fehérjetartalom változására adnak megfelelő információt, a borok abszolút fehérjetartalmának mérésére kevésbé alkalmasak. A standard addíció értékelésekor a legjobb visszanyerést a közvetlen módszerrel kaptam. Az értékelések során kitértem a módszerek kivitelezhetőségének vizsgálatára is, mely szempont szerint a módosított Bradford módszer bizonyult a legkönnyebben kivitelezhetőnek, hiszen a mérés közvetlenül elvégezhető borból. A kedvező tulajdonságai alapján a további fehérjetartalom mérésekhez a módosított Bradford módszert használtam.

Meg kell azonban jegyezni, hogy abszolút értékben ennél a módszernél kaptam a legalacsonyabb értékeket. Ki kell emelni, hogy a Biuretes és a CBB detektálású módszerek nagy hátránya, hogy csak fehérborok esetében alkalmazhatók, mert a vörösborok színanyagai zavarják a mérést.

A borok oldható fehérjetartalmának mérésére alkalmazható módszerek fejlesztése további kutatásokat igényel. A derítések során eltávolított frakciók vizsgálata pedig egy újabb érdekes kutatási irányt jelent. Az általam vizsgált és ajánlott fehérjetartalom meghatározási módszerek alkalmasak az egyes technológiai lépések során bekövetkező változások nyomon követésére borászati üzemek, laboratóriumok számára.

A módszer összehasonlítások után a derítőszereket értékeltem. A vizsgálatokhoz kiválasztott derítőszereknél az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a magyarországi üzemekben széleskörben alkalmazzák azokat. A derítéseket különböző kezelőszer adagokkal végeztem, első közelítésben adott hőmérsékleten, majd vizsgáltam a hőmérséklet és a borok pH ill. titrálható savtartalmának hatását a beoldódott fémekre és az eltávolított oldott fehérjetartalomra.

A vizsgált borok kezdeti oldható fehérjetartalma alacsony volt, annak ellenére, hogy a vizsgálatokhoz kezeletlen újborokat választottam. Megfigyeltem, hogy a fehérjetartalmat már a legalacsonyabb kezelési adag is jelentősen csökkentette, a nagyobb adagú derítőszer alkalmazása után az oldható fehérjetartalom a kimutathatósági határ közelébe került. A derítőszerek közül a NaCalit és a BW200 fehérje eltávolító hatását lehet kiemelni. Az említett derítőszerekkel már alacsonyabb hőmérsékleten, kisebb kezelési adag alkalmazásakor is jelentős fehérjetartalom csökkenést lehetett elérni. A derítési hőmérséklet emelésével a derítési hatásfok azonban jelentősen csökkent.

A vizsgált derítőszerek lényegesen megváltoztatták a borok fémösszetételét. A legnagyobb változásokat a vizsgált Deriton készítmény alkalmazásakor tapasztaltam, mely már alacsony kezelési szintek alkalmazásakor is a legtöbb vizsgált fém mennyiségét szignifikánsan megnövelte. Ez azért lényeges, mert a Deriton az egyik legáltalánosabban alkalmazott készítmény Magyarországon. A derítések után elsősorban az Al, Na, Ca, Fe. Zn tartalom emelkedett, de a Si tartalomban is változás következett be.

A legkevesebb fém beoldódás a NaCalit és a CaBentonit esetében volt tapasztalható. A vizsgált derítőszerek közül A BW200 összességében jól szerepelt, de a vas- és a nátriumtartalmat jelentősen megemelte. Megfigyeléseim alátámasztották az irodalmi adatokat, hogy a hőmérséklet emelésével a fémbeoldódás mértéke növekszik, de jelentős emelkedés csak a legmagasabb hőmérsékleten volt tapasztalható, ami azonban a borászati derítéseknél extrém nagy hőmérsékletnek számít. A borok fajtája, azaz pH-ja értéke befolyásolja a fémbeoldódások mértékét.

Ellentétben az irodalmi adatokkal, méréseim során toxikus, egészségre káros fémbeoldódást nem tapasztaltam. A megfigyelt fémtartalom változások elsősorban technológiai és határérték szempontjából érdekesek, hiszen például a nátriumtartalom a derítések után néhány esetben a szabványban előírt határérték közelébe került. A vas-, kálium-, kalciumtartalomban bekövetkezett változások pedig a borstabilitás szempontjából jelenthetnek további gondokat. Az alumínium- és a szilíciumtartalom emelkedése is jelentős, azonban annak eldöntésére, hogy a megemelkedett értékek jelentenek e technológiai problémát, további vizsgálatok szükségesek.

A módszer fejlesztések lehetséges irányairól már írtam, a derítőszerek értékelése után a következő kérdések maradtak megválaszolatlanul. A derítőszerek vizsgálatakor a rendelkezésemre álló lehetőségek csak egy sarzs vizsgálatát tették lehetővé. Fontosnak tartom, különösen a kiemelkedően negatívan szereplő Deriton esetében annak a kérdésnek a tisztázását, hogy a Deriton készítmények általánosan negatív tulajdonsággal bírnak-e, vagy az általam vizsgált készítmény egyedi eset. További kutatásokat igényel, hogy a derítőszer a fémösszetétele és a beoldódás mértéke között milyen összefüggés tapasztalható, valamint a beoldódott fémek ténylegesen okoznak-e instabilitást és milyen koncentráció emelkedés jelent tényleges veszélyt a technológus számára.

forrásom a http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/body.html

Kerámia membránok alkalmazhatósága borok szűrésére

2011-01-13T00:49:00.000-08:00

Kóczánné Manninger Kata

Kerámia membránok alkalmazhatósága borok szűrésére

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1998 - Ph.D összefoglaló

Azonos évjáratú, 1995-ös négy különböző magyar bor membránszűrését végeztem kerámia mikro- és ultraszűrő membránokon. Különböző előkezeléseket alkalmaztam (fejtés, fejtés + derítés, fejtés + derítés + kovaföldszűrés), különböző pórusméretű membránokkal mértem és változtattam a recirkulációs térfogatáramot.

A borok minőségét az organoleptikus vizsgálatok mellett a legfontosabb borösszetevőkkel (kolloid, fehérje, polifenol, borkősav, alkohol koncentráció és színintenzitás) jellemeztem. Nagyszámú kísérlet alapján a következőket állapítottam meg:

1. A borok előkezelésének hatása a borok minőségére és szűrhetőségére

2. Statikus keverő hatása a szűrlet teljesítményre

2.1. Kenics-féle statikus keverővel a borok szűrlet-fluxusa 3-szorosra növelhető a transzmembrán nyomás kismértékű növekedése mellett. Háromféle fejtett boron végzett kísérletsorozat alapján a statikus keverővel ellátott membrán szűrletfluxusa és a statikus keverő nélkül mért szűrletfluxus között a következő összefüggéseket állapítottam meg:

2.2. Statikus keverő alkalmazása mellett kisebb kerámia-membrán felület szükséges. Mivel a fluxus kb. 3-szorosra nő, a felület, is 3-szor kisebb lehet egy adott szűrési feladat esetén.

3. A szűrletteljesítmény modellezése

A bor szűrletárama az idő előrehaladtéval dinamikusan csökken és egy állandósult szűrletáram felé tart, tehát a bor szűrésekor a kiszűrt molekulák lerakódási sebességét kompenzálja a membránról történő lesodródás sebessége.
3.1. Vizsgálataim szerint a bor szűrletfluxusát nem lehet leírni (csak a kezdeti szakaszt durván közelíteni) azokkal az irodalmi modellekkel, amelyeknél az idő vagy szűrlettérfogat növelésével a fluxus nullára csökken:
például modellek.
3.2. A borok szűrletáramát leíró dinamikus matematikai modell ±9 % pontossággal illeszkedik a mérési görbékre. A modell paraméterei fizikai értelemmel bíró állandók:
3.3. A dinamikus modell T időállandója függ a borok előkezeltségétől, a recirkulációs áram Re számától és a pórusmérettől. Kísérleteim alapján a borszűrés időállandója a következő összefüggéssel fogalmazható meg:
Az a, b és C állandókat különböző előkezeltségű borokra számszerűen is megfogalmaztam.

4. Minőségi paraméterek regressziója és a borászati technológiai folyamat optimálása

4.1. A membránszűrt magyar borok összetevői (kolloid, fehérje, polifenol, borkősav), valamint a színintenzitás és a szűrlet fluxusa megfelelő pontossággal leírhatók másodfokú regressziós függvényekkel, a bor fajta az előkezeltség, ezen kívül a szűrő pórusméret és az alkalmazott recirkulációs térfogatáram függvényében.
4.2. A borászati technológiai folyamat kompromisszumos optimálása — a regressziós függvények felhasználásával — a súlyozott célfüggvény minimálásának módszerével egyszerűen megoldható. A módszer segítségével a borszűrés előre tervezhető.

Összefoglalóban szereplő jelölések a hivatkozás sorrendjében:

J_stat- statikus keverővel mért szűrlet-fluxus	m/s
J - üres kerámia membránon mért szűrlet-fluxus	m/s
transzmembrán nyomás	Pa
Dp_sz - viszonyítási nyomáskülönbség,	Pa
p_be - membránon a bemenő nyomás	Pa
p_ki - membránból a kimenő nyomás	Pa
p_sz - szűrlet oldali nyomás	Pa
r - recirkulációs térfogatáram	m³/s
A - membrán belső felülete	m²
J₀ - maximális szűrletfluxus	m/s
J_SS - állandósult (steady state) szűrlet fluxus	m/s
t - szűrési idő	s
T - időállandó	s
a, b - állandók	-
K - állandó	1/s
C - állandó	s
Re - Reynolds szám az üres csőben,	-
d - kerámia membrán belső átmérője	m
v - recirkulációs sebesség	m/s
r- bor sűrűsége	kg/m³
h - bor viszkozitása	Pas
p - pórus méret	nm
p₀ - minimális pórusméret p₀=50 nm	nm

forrásom a http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/koczanne.html

SZIMPATRIKUS BOTRYTIS CINEREA

2011-01-13T00:46:00.000-08:00

SZIMPATRIKUS BOTRYTIS CINEREA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

SÁNDOR ERZSÉBET 1, FEKETE ÉVA 2, FEKETE ERZSÉBET 2, ÁRNYASI MARIANN 1és KARAFFA LEVENTE2

1 Debreceni Egyetem, Agrár és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen

2 Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen

A Botrytis cinerea (teleomorf: Botryotinia fuckeliana) polifág kórokozó gomba, mely több mint

200 növényt képes megtámadni. Napjainkban a Botrytis cinerea-t fajkomplexnek tekintik, amin belül I és II csoport különíthetı el több gén szekvenciájának összehasonlító elemzése alapján.

Eddigi tanulmányok alapján a II csoportba tartozó B. cinerea van döntı mértékben jelen a

fertızött növényekrıl származó mintákban. A II csoporton belül szignifikáns különbségek voltak

kimutathatóak eltérı gazdanövényekrıl származó B. cinerea populációk összehasonlításakor

Franciaországban, míg Tunéziában nem találtak ilyen összefüggést különbözı termesztett

növényekrıl származó populációk elemzésekor.

Vizsgálatainkban 2007-2009 során a Benedek gyümölcsfarm (Nagyréde) területérıl szamóca és málna gazdanövényekrıl származó II csoportba tartozó B. cinerea populációkat hasonlítottunk össze különbözı molekuláris markerek segítségével. Kiszámítottuk a standard populációs paramétereket az ADP-ATP transzlokáz és a nitrát reduktáz gének PCR-RFLP adatai, öt miktoszatellit marker (Bc2, Bc3, B6, Bc7, Bc10) fragment analízise és az MSB1 miniszatellit szekvencia adatai alapján. Meghatároztuk továbbá a populációk elkülönülését jelző differenciáltsági indexet (Gst) és a génáramlás becsült mértékét.

Eredményeink alapján az eltérı fenológiájú gazdanövényeken előforduló gombapopulációk

között elkülönülés figyelhetı meg.

Jelen kutatás az NKTH A2-2006-0017 és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (Sándor Erzsébet,

Fekete Erzsébet és Karaffa Levente) támogatásával készült.

forrásom a http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ntn_2010_kiadvany_a.pdf

Membránszeparációs műveletek tej- és szeszipari alkalmazásai

2011-01-13T00:45:00.000-08:00

Atra Ramadan

Membránszeparációs műveletek tej- és szeszipari alkalmazásai

Szent István Egyetem, 2000 - Ph.D összefoglaló

Az ultra és nanoszűrés, vizsgálata:

A friss tejet és a tejsavót betöményíthetjük az FS10-es membránnal magas szűrletfluxussal és a tejiparban általánosan elfogadott magas fehérjevisszatartással.
Az ultraszűrés permeátumának laktóztartalma eredményesen besűríthető az RA55-ös nanoszűrő membránnal.
Az általam javasolt módosított eljárás növeli a sajtkihozatalt, ugyanakkor a sajtgyártás folyamatát zárttá, gyakorlatilag hulladékmentessé teszi, ami a gazdaságossági és a környezetvédelemi szempontból igen jelentős előrelépést jelent.

Az ultra- és nanoszűrés fluxusának modellezése:

A sajtgyártásban alkalmazott ultra- és nanoszűrés fluxusa a besűrítési aránytól függ: J = J₀ F^-b. Új modellem jobban illeszkedik a mérési pontokra, mint az irodalmi modellek.

A tejipari ultra- és nanoszűrés tervezése:

A tejipari ultra- és nanoszűrés jellemzői megfelelő pontossággal leírhatók regressziós függvényekkel.
A kompromisszumos optimálás segítségével a sajtgyártás folyamata előre tervezhető.

A szeszipari pervaporáció vizsgáiata:

A vizsgált Sulzer és Celfa gyártmányú membránok alkalmasak az etanol és izopropanol víztelenítésére, nagy permeátum fluxust és magas szelektivitást biztosítanak az irodalmi membránokhoz viszonyítva
A félüzemi mérések megegyeztek a laboratóriumi eredményekkel a műveleti paraméterek hatásának szempontjából.

A pervaporáció aktiválási energiájának meghatározása:

Kísérletileg meghatároztam az aktiválási energia értékeit etanol és izopropanol víztelenítésére Sulzer és Celfa gyártmányú membránokra.
Eredményeim alapján megállapítottam, hogy a pervaporáció aktiválási energiája a membrán típusától és a víztelenítendő elegytől függ.

A pervaporáció fluxusának modellezése:

Az eredményeim alapján, a módosított anyagátbocsátási modell: J=K*(C_v,be- C_v,ki) jobban illeszthető a pervaporáció fluxusára, mind a dinamikus vagy a koncentráció modellek. Az anyagátbocsátási modell előnye, hogy együtthatója a műveleti paraméterektől függő anyagátadási tényező.

Pervaporáció költségének becslése és optimálása:

Egy pervaporációs kisüzem berendezés- és energia költségét valamint a membrán szükséges felületét határoztam meg a hőmérséklet függvényében.
Eredményeim alapján következtettem, hogy a pervaporációs berendezés- és energia összköltségének minimuma a hőmérséklet maximumánál van.

forrásom a http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/phd/kertesz/atra.html

Gáz van a borászatokban?

2010-11-29T02:30:00.000-08:00

Nitrogén Generátor Alkalmazások - Borászat

A reduktív borkészítési technológia elterjedésével a borászati eljárások jelenetősen megváltoztak. Kifejezetten fontossá vált a bort a teljes technológiai folyamat során távol tartani a levegő oxigénjétől: így állítható elő a kellemes gyümölcsillatokkal és aromával rendelkező bor. Az oxidációnak kitett bor színe megváltozik (sárgul) s elveszti friss, gyümölcsös illatát és keseredés alakulhat ki ízében.

Az oxidáció megelőzésére antioxidánsokat használhatunk, vagy védőgázzal megelőzhetjük a bor oxidációját.

Az antioxidánsok (leggyakrabban kéndioxid) alkalmazása inkább a bor gyógyításának tekinthető, s a siker nem minden esetben biztos. A kénezés ezen túl kellemetlen mellékízt is adhat a bornak.

A modern borászati eljárásokban a kénezés helyett sokkal inkább a megelőzést részesítik előnyben, védőgázok alkalmazásával. Ez teljes mértékben elterjedt az olyan, fejlett borászattal rendelkező, új, technológiailag nyitott országokban, mint Ausztrália, Chile vagy Dél-Afrika.

Védőgázként nitrogén és széndioxid vagy ezek keveréke kerül alkalmazásra. Legelőnyösebb, ha már a szőlőpréselés folyamatától kezdve alkalmazzák a védőgázokat egészen a palackba töltésig.

A védőgázok legfontosabb alkalmazásai:

- Inert párna kialakítása: a tartályokban a bor fölötti teret inertgázzal kell feltölteni, így megvédve a bort az oxidációtól.

- Keverés, homogenizálás: házasítás, derítés és hasonló folyamatok során nitrogént átbuborékoltatásával a keveredés igen hatásosan, s a körfejtéshez képest sokkal gyorsabban kivitelezhető.

- Palackozás: a palackozás során a modern töltőgépeken a gyors töltés közben a palack légtere intenzíven érintkezik a betöltött borral. Az oxigén beoldódását, s a palackban történő, későbbiekben nem "javítható" oxidáció kiküszöbölésére a bor betöltése előtt a palack légterét inertgázzal kiöblítik. Az előfeszítő tartályban szintén inertgáz kerül alkalmazásra.

- Oxigén kiűzése: ha valamely folyamatban mégis oxigén került a borba, akkor azt nitrogén átbuborékoltatásával hatékonyan el lehet távolítani. Itt célszerű a nitrogént kis buborékok formájában átengedni a boron.

Az inertgázok közül a kevertetés, oxigén kiűzés esetén a nitrogén alkalmazása a célszerű. Inert párna kialakítására és palackozásban akár nitrogén, akár széndioxid alkalmazható. A modern eljárásokban tiszta széndioxid helyett inkább nitrogén-széndioxid elegyet alkalmaznak: fehér borok esetén a széndioxid a fő komponens, vörösborok esetén pedig a nitrogén van túlsúlyban.

A nitrogén generátorok a hazai gyakorlatban is kiválóan bevált megoldást nyújtanak a borászati munkákhoz. Opcionális gázkeverőkkel pedig a nitrogén-széndioxid elegyek is biztosíthatóak, lényegesen kedvezőbb költséggel, mint a vásárolt gázelegyek.

A könnyebb kezdetekért

A borászatok számára különösen kedvező és egyszerű lehetőséget nyújt a nitrogénes védőgáz, mint új technológia bevezetésére az integrált nitrogén generátorok családja. Ezek a berendezések egy egységben tartalmazzák a sűrített levegő szárítót, a nitrogén generátort, s egy kis nitrogén puffertartályt. Ez a megoldás lényegesen csökkenti a technológia beállításának összköltségét - lehetővé téve a nitrogén gázzal történő védelem beállítását kisebb borászatok számára is.

forrásom a http://www.abh-gas.hu/boraszat.html

Szőlő és bor szakirodalom - télire ...

2010-11-17T00:45:00.000-08:00

SZŐLÉSZET

ÉS

BORÁSZAT

AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA

Összeállította: Dr Székely Sándor és Frendl Kata

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és

Dokumentációs Központ

Budapest, 2003

Szőlészettel, szőlőtermesztéssel és a szőlő növényvédelmével foglalkozó,

az utóbbi húsz évben (1983-2003) megjelent könyvek és kiadványok

az OMgK állományából*

* Az egyes tételeket -a legfrissebbtől kezdődően-, a kiadás évének sorrendjében tüntettük fel.

Az idegen nyelven íródott anyagok a magyar nyelven írtak után következnek.

--- A szőlő és a szőlőfajták: (Raktári szám)

(Tárgyszavak: szőlő, szőlőfajták, borszőlő, csemegeszőlő)

Hajdu Edit - Ésik Andrásné

Új magyar szőlőfajták : Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokán / [Írta:] Hajdu Edit,

Ésik Andrásné. - Bp. : Mezőgazda K., 2001. - 170 p.:ill.;24 cm.-(Hungarikumok)

ISBN 963-9358-27-4 C 68106

Tóth Imre - Pernesz György

Szőlőfajták / Tóth Imre, Pernesz György.- Bp.: KSH, 2001. - 134 p.:ill.,;22 cm

ISBN 963-9358-10-X C 67929

Diófási Lajos - Bíróné Toma Gizella

A pécsi szőlőfajta-gyűjtemény katalógusa 1949-1999 : Jubileumi kiadvány

az 50. évfordulóra / [összeáll. Diófási Lajos, Bíróné Toma Gizella]. –

Pécs : FVM SZBKI , [1999]. - 62 p.;20 cm C 66926

Tóth Imre

Szőlőfajták szaporítása és leírása : Fiatalkori morfológiai bélyegek / Írta

és a felv. kész. Tóth Imre. - Bp. : OMMI , [1999]. - 135 p.:ill.,színes;29 cm B 19655

Munkácsi János

A szőlő szaporítóanyag termesztés helyzete és feladatai / Munkácsi János ; [közr.

Magyar Tudományos Akadémia]. - Bp. : [MTA] , 1997. - [84] ism. lapsz.;29 cm B 20021

Rácz János

Kétszáz magyar szőlőnév

/ Rácz János ; [közr.] Magyar Nyelvtudományi Társaság. - Bp. : MNyT , 1997. –

143 p.;24 cm. - (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai ; 208. sz. )

ISBN 963-7530-258 C 65337

Kocsis László

Szőlő alany- és nemesfajták kölcsönhatása az oltványkészítéstől a

termőrefordulásig / Kocsis László. - - , 1996. - 122 fol.:ill.;30 cm+mell. B 18921

Diófási Lajos

Magyarország szőlőfajta-gyüjteményeinek katalógusa / [közr.] Diófási Lajos. –

Pécs : Szőlőnöv. Génbanki Munkabiz. , 1994. - 112 p.;29 cm B 18075

Hajdú Edit - Luntz Ottokár - Lázár János

Szőlőfajtáink vírusmentes klónjai / [Hajdú Edit, Luntz Ottokár, Lázár János]. –

Kecskemét : SzBKI , 1994. - 78 p.:ill.,színes;20 cm C 64162

Haydu Zsolt

A szőlő (Vitis spp.) néhány tulajdonságának megnyilvánulása és meghatározása

szövettenyészetekben / Haydu Zsolt. - - , 1994. - III,101 fol.;30 cm B 18607

Miklós Erzsébet

A szőlő kálium és kalcium transzportjának fajtajellege

/ Miklós Erzsébet. - - , 1994. - 127 fol.;30 cm B 18638

Balogh István

Fontosabb szőlőfajtáink jellemzése : Gyakorlati jegyzet / irta Balogh István. –

Debrecen : Debreceni Agrártud. Egy. , 1993. - 117 p.;24 cm Tk 10412

Hajdu Edit

Szőlőfajták klónszelekciója (Hárslevelü, Irsai Olivér, Kövidinka) / Hajdu Edit. - ,

1993. - 3,190 fol.:ill.;30 cm B 18233

Csepregi Pál - Zilai János

Szőlőfajta-ismeret és -használat. - , 1989. C 59667

Pethő F. - Pappné Tarányi Zita - Balogh I.

Fontosabb gyümölcs és szőlőfajták jellemzése.. - , 1988. B 16305

Kiss Ervin

Badacsonyban előállított új szőlőfajták és termesztési értékük

/ Kiss Ervin ; kiad. a Balatonfelvidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesülése. –

[s.l.] ; Veszprém : [s.n.] : Pannon Ny. , 1987. - 43 p.;20 cm Rc 54034

Csepregi Pál

A szőlőfajták tanulmányozása és a szőlőfajtakísérletek módszerei. - , 1960 Rc 23918

-----

Ambrosi, H.

Farbatlas Rebsorten : 300 Sorten und ihre Weine. (Színatlasz borszőlőkhöz).

/ H. Ambrosi [et al.]. – 2.verb.erg.Aufl. - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer ,

1998. - 320 p.:ill.,színes;19 cm

ISBN 3-8001-5719-5 C 67080

--- Szőlőtermesztés, szőlőművelés:

(Tárgyszavak: szőlőtermesztés, szőlőművelés, metszés)

Bauer, Karl - Lefler Péter - Varga István

Szőlősgazdák könyve : Integrált szőlőtermesztés / Szerk. Karl Bauer ; [átd. és

szerk. Lefler Péter, Varga István].– Bp. : Mezőgazda K. , 2002.- 277 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9358-42-8 C 68271

A szőlő kézi és gépi oltása [Oktató videofilm]

/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és

Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 123

Kozma Pál

A szőlő és termesztése / Kozma Pál. - 2. átd. kiad.. - Bp. : Akad. K.. - 2 db;30 cm

ISBN 963-05-7719-4 (1-2.köt.) B 19824/1

1. [köt.], A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. - 2000. –

319 p.:ill. - Bibliogr. 273-319. p.

2.[köt.], A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. - 2001. - 399 p.:ill. –

Bibliogr. 363-399. p.

Czáka Sarolta - Valló László

A metszés ábécéje / Czáka Sarolta, Valló László. - 10. átd. kiad.. - Bp. :

Mezőgazda K. , 2000. - 151 p.:ill.;28 cm. - (Kertészkönyvtár )

ISBN 963-9239-89-5 B 20263

Fülöp Lajos - Kaiser Géza - Lents János

Szőlőtermesztés / [Szerzők: Fülöp Lajos, Kaiser Géza, Lents János]. –

2. kiad.. - Bp. : ASZI , 2000. - 305 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9317-05-5 Tk 11887

Kriszten György

Tavasztól tavaszig a szőlőben / Kriszten György. - 3. átd. kiad. - Bp. :

Mezőgazda K. , 1999. - 175 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkönyvtár )

ISBN 963-9121-68-1 C 66115

Kaiser Géza

Szőlőtermesztés / [Kaiser Géza]. - 7.utánny. - Bp. ; : Mezőgazda K. :

ASZI , 1998. - 170 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9107-99-9 Tk 11418

Molnár Péter

A szőlő talajuntsága / Molnár Péter. - - , 1998. - 158,[45] fol.:ill.;29 cm B 19876

Szőke, Lajos

Szőlőtermesztés / Szőke Lajos. - Kecskemét : KÉE KF , 1998.- 192 p.:ill.;24 cm Tk 12100

Bakonyi László - Buzás Gyula

Szőlőültetvények létesítése : Útmutató telepítési tervek, beruházási támogatási

pályázatok és hitelkérelmek összeállításához / Bakonyi László, Buzás Gyula. –

Keszthely : [s.n.] , 1997. - 31 p.;24 cm. - (Gazdasági szaktanácsok ; 10. sz. ) C 66592

Balogh István

Szőlőtermesztés és borászat (6.3.) : Az agrártermelés tudományos alapozása

kutatási program / Balogh István [et al.] ; [közr.] Magyar Tudományos Akadémia.

- Bp. : [MTA] , 1997. - 15 p.;29 cm B 20026

Csepregi Pál

Szőlőtermesztési ismeretek / Csepregi Pál. - Bp. : Mezőgazda K. , 1997. - 442 p.

ISBN 963-7362-67-3 C 65618

Korbuly János

Néhány termesztési szempontból fontos tulajdonság variabilitásának vizsgálata

interspecifikus szőlő hibridnemzedékekben

/ Korbuly János. - - , 1997. – 109 fol.:ill.,főként színes;30 cm B 19320

Lents János

A szőlőtermesztés munkafolyamatainak szervezése

/ [Lents János]. - 2.utánny. - Bp. : ASZI , 1997. - 35,[4] p.;23 cm

ISBN 963-9099-10-4 Tk 11118

Bognár Károly - Mercz Árpád

Szőlőművelés, borkészítés / Bognár Károly, Mercz Árpád. - 2.kiad. - Bp. :

Mezőgazda K. , cop. 1995. - 233 p.:ill.;20 cm. - (Gazdakönyvtár )

ISBN 963-9121-10-X C 65751

Bényei Ferenc

Magyarország és a világ szőlőtermesztésének helyzete és jövője

/ Bényei Ferenc. - - , 1994. - 99 fol.;30 cm+mell. B 18524

Varga István

A talajtakarás szerepe a dombvidéki szőlőtermesztésben

/ Varga István. - - , 1994. - 87,[42] fol.,[8]t.,színes;29 cm+mell. B 18767

Tóthné Surányi Klára

A foszforadagolás hatásának vizsgálata szőlő modellkisérletekben homoktalajon

/ Tóthné Surányi Klára. - - , 1993. - [3],120,48 fol.;30 cm B 18250

Misik Sándor

A vízkötés és a szőlő fagytűrése / Misik Sándor. - - , 1992. - [3],158 fol.;30 cm B 17471

Kriszten György

Szőlősgazdáknak régi és új művelésmódok

/ [Kriszten György et al.]. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. - 183 p. : ill. ;. 20 cm

ISBN 963-234-431-6 D 10017

Kriszten György

A szőlő metszése / Kriszten György. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. –

69 p. : ill. ; 20 cm. - (Kertészkedjünk okosan )

ISBN 963-234-455-3 D 10016

Bognár Károly - Mercz Árpád - Váczi István

Szőlősgazdák könyve / [írta Bognár Károly, Mercz Árpád, Váczi István]. –

[Bp.] : Agricola , 1990. - 267 p. ; 20 cm. - (Gazdaképző )

ISBN 963-8125-00-4 D 9921

Lénárt Istvánné

Kertészeti termelés. Szőlőtermesztés.. - , 1990. Tk 9817

Nagy László, Sz.

A kordonművelésű szőlő metszése. - , 1990. Rc 55307

Bognár Károly

Szőlő a homokon. - , 1989. C 59642

Csáky Antal

Szőlőtermesztés

/ Csáky Antal ; Gödöllő : [Gödöllői Agrártud. Egy.] , 1989. – 248 p.;29 cm Tk 9536

Kriszten György

Szőlőlugas. - , 1988. D 9584

A szőlő tápanyagellátása : Nemzetközi tanácskozás : Gyöngyös, 1987 ...

/ [összeáll. és kiad. a Borsod - Heves megyei Szakszolgálati Állomás]. –

Gyöngyös : Borsod-Heves m. Szakszolg. Áll. , 1987. - 132 p.;30 cm B 15927

Csepregi Pál

Szőlőtermesztés 2. Szőlőültetvények létesítése és termesztéstechnológiája.-, 1987. Tk 8357

Horváth Sándor

A szőlő gyökérzete és talajművelése. - , 1987. D 9325

Jankó Lajos

A szőlőtermesztés szakmai gyakorlatainak útmutatója. - , 1987. D 9321

Ligetvári Ferenc

A cseppenkénti öntözés hatása a szőlőre / Ligetvári Ferenc. - Bp.: Akad. K., 1987.

69,[1] p.;19 cm.- (A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései)

ISBN 963-05-4360-5 Rc 53660

Kozma Pál

Szőlőtermesztés 1. Általános rész és a szőlő szaporítása. (1.köt.). - , [1986.]. Tk 8159

Nagy Zoltán

Szélessorú hegy- és dombvidéki szőlőültetvények gyep- takarónövényes

sorközművelése / Nagy Zoltán. - Bp : OMFB , 1986. - 15 p.;29 cm. – Rb 23715

Diófási Lajos

A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai

/ Diófási Lajos. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1985. - 260 p.;25 cm

ISBN 963-231-991-5 C 56556

Kulcsár Zoltán

Természetes eredetű komplex-képzők alkalmazásának lehetősége a szőlő

lombtrágyázásában / Kulcsár Zoltán. - - , 1984. - [4],72 lev.;29 cm B 14801

Kriszten György

Új magasművelési módok a szőlőtermesztésben.. - , 1983. C 54332

-----

Roubelakis-Angelakis, Kalliopi A.

Molecular biology & biotechnology of the grapevine (A borszőlő molekuláris

biológiája és biotechnológiája) / ed.by Kalliopi A. Roubelakis-Angelakis. –

Dordrecht ; Boston ; London : Kluwer Acad. Publ., 2001. - XXIII,474 p.;24 cm

ISBN 0-7923-6949-1 C 68162

Müller, Edgar

Der Winzer. (A szőlősgazda) - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer., 1999. - 23 cm

ISBN 3-8001-1216-7 C 67069/1

Golodriga, P. Ja.

Ampelografija SzSzSzR. (A Szovjetúnió szőlészete)

Otecsesztvennüe szorta vinograda / Red. P. Ja. Golodriga. - Moszkva :

Legkaja i Piscsevaja Promüslennsozt' , 1984. - 502 p.;22 cm C 58122

-- A szőlő károsítói, növényvédelme:

(Tárgyszavak: szőlőkártevő, permetezés, permetlé, szőlő növényvédelme)

Biber Károly - Dimitrievits György - Tóth Bertalan

Milyen szert használjunk? : Szőlő, gyümölcs és zöldségnövények védelme

/ Biber Károly, Dimitrievits György, Tóth Bertalan. - 6. átd. kiad.. –

Bp. : Mezőgazda K. , 2002. - 331 p.:ill.;20 cm. - (Gazdakönyvtár )

ISBN 963-9358-41-X C 68287

Koleva, Roszica

A szőlőn élő fitofág és zoofág atkafajok populációdinamikáját befolyásoló

biotikus tényezők / Roszica Koleva. - - , 1995. - 136 fol.;30 cm B 18692

Gyümölcsök és szőlő növényvédelme / [kiad a Factum Bt.]. - [S.l.] : Factum ,

[1994]. - [44] p.,[számozatlan];ill., főként színes;20 cm B 20222

Szegedi Ernő

A szőlőt károsító Agrobacterium vitis törzsek jellemzése és kártételük

csökkentésének lehetőségei / Szegedi Ernő. - - , 1994. - 94 fol.:ill.;30 cm+mell. B 18631

Voigt Erzsébet

A szőlőmolyok (Lobesia botrana Den. et Schiff.; Eupoecilia ambiguella Hb.)

rajzásfenológiája és előrejelzésük / Voigt Erzsébet. - - , 1993. - II,123 fol.;30 cm B 18226

Lehoczky János

Szőlőtőkék korai elhalásának etiológiája

/ Lehoczky János. - - , 1992. - 63 fol.,ca[135]ism.lapsz.,[1]t.:ill.;30 cm+mell. B 17716

Győrffyné Molnár Julia

A szőlő kártevő (fitofág) és hasznos (zoofág) atkái

/ Győrffyné Molnár Julia. - Bp. ; Agroinform , 1990. - 88 p.:ill.;23 cm

ISBN 963-502-577-7 C 62328

A szőlő károsítói elleni védekezés Magyarországon

/ A forrásmunkákat gyüjt., vál., feldolg., sajtó alá rend. H.W. Frizen,

I.M. Karner. - Leverkusen : Bayer AG , 1985. - 50,[2] p. : ill.,színes ; 29 cm B 20693

-----

Schirra, K. J.

Integrierter Pflanzenschutz im Weinbau (Integrált növényvédelem a szőlőben)

/K. J. Schirra [et al.].- Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl., 1991.– 114 p.;21cm

ISBN 3-7843-0396-X C 61457

Bäcker, Gerhard

Pflanzenschutztechnik im Weinbau (Növényvédelem a szőlőtermesztésben)

/ Gerhard Bäcker. - Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl. , 1984. - 107 p.;21 cm

ISBN 3-7843-1728-6 C 56763

--- Bioszőlészet, környezetbarát termesztés:

(Tárgyszavak: bioszőlő, biobor, ökológiai szőlőtermesztés)

Környezetkímélő növényvédelmi eljárás szőlőültetvényekben [Oktató videofilm]

/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és

Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 89

Mikulás Ildikó

Környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák megvalósíthatósága rezisztens

(Viktória gyöngye) fajtával / Mikulás Ildikó. - - , 2000. - 138,[12] fol.;30 cm B 20515

Szőke Lajos

Szőlőfajták : A szőlő környezetbarát termesztésére

/ [szerk. Szőke Lajos]. - 2.kiad. - Bp. : Mezőgazda K. , 1998. - 143 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9121-59-2 C 66092

Szőke Lajos - Vanek, Gaspar

A szőlő növényvédelme : A szőlő környezetbarát termesztése / [szerző Gaspar

Vanek et al.] ; [szerk. Szőke Lajos].- Bp.: Mezőgazda K., 1997.- 224 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9121-282 C 65971

Zsoldos Zoltán

Fedőnövényes - környezetkimélő - szőlőművelés technológiai és ökonómiai

vizsgálatai a Balaton-felvidéken / Zsoldos Zoltán. - - , 1987. - [6],122,[3] fol. B 15879

-----

Preuschen, Gerhardt - Brugger, Wendelin

Der ökologische Weinbau (Ökológiai szőlőművelés): Ein Leitfaden für Praktiker

und Berater / Gerhardt Preuschen ; mit Erfahrungsberichten von Wendelin

Brugger [et al.]. - 6. überarb.,erg.Aufl. - Heidelberg : Verl.C.F.Müller , 1994. –

272 p.:ill.;19 cm. - (Alternative Konzepte ; 32. )

ISBN 3-7880-7473-6 C 64234

Dotti, Ernst

Die Zusammenhänge zwischen Agrarchemie und Umweltschutz im Weinbau

(Az agrokémia és a környezetvédelem összefüggései a szőlőművelésben)

/ Ernst Dotti. - - , 1986. - 90,12 fol.;30 cm B 15679

Hofmann, Uwe - Köpfer, Paulin - Werner, Arndt

Ökologischer Weinbau (Ökológiai szőlőművelés) / Uwe Hofmann, Paulin Köpfer,

Arndt Werner. - Stuttgart : Verl.Eugen Ulmer , 1985. - 260 p.:ill.,színes;24 cm

ISBN 3-8001-5712-8 C 67075

Borászatról, borkészítésről, borkulturáról és borkereskedelemről

az utóbbi húsz évben (1983-2003) megjelent könyvek és kiadványok

az OMgK állományában

--- Borászati-szőlészeti kézikönyvek, tankönyvek, konferenciaanyagok:

(Tárgyszavak: borászat, önológia, szőlészet, vitikultura, ampelográfia)

Török Sándor

Borászok zsebkönyve / Török Sándor. - 4. kiad. - Bp. : Mezőgazda K. , 2002. –

275 p.;18 cm. - (Falugazdász könyvek )

ISBN 963-9358-61-4 C 68544

Eperjesi Imre - Kállay Miklós - Magyar Ildikó

Borászat / Eperjesi Imre, Kállay Miklós, Magyar Ildikó. - 4.kiad. - Bp. :

Mezőgazda K. , 2001. - 547 p.;24 cm

ISBN 963-9358-40-1 C 68207

Mercz Árpád - Kádár Gyula

Borászati kislexikon / Mercz Árpád, Kádár Gyula. - 2.jav.kiad. - Bp. :

Mezőgazda K. , 2001. - 340 p.:ill.;25 cm

ISBN 963-9358-32-0 C 68173

Eperjesi Imre - Zilai János - Zilai Zoltán

Szőlő és bor évkönyve 1998 / Szerk. Eperjesi Imre, Zilai János, Zilai Zoltán. –

Bp. : M. Szőlő- és Borkultúra Al. , 1999. - 121 p.;29 cm B 19574

Eperjesi Imre - Zilai János - Zilai Zoltán

Szőlő és bor évkönyve 1997 / szerk. Eperjesi Imre, Zilai János, Zilai Zoltán. –

Bp. : MSZBA , cop.1998. - 134 p.;29 cm B 19360

Kállay Miklós (szerk.)

Borászat : Szőlész-borász szakirányú továbbképzés

/ Kállay Miklós. - Bp. : KÉE , 1998. - 130 p.;24 cm

ISBN 963-7712-52-6 Tk 11248

Jacsmenik Gyula

Szőlészet, borászat a kiskertben

/ Jacsmenik Gyula. - Debrecen : Kheirón'97 kft. , cop.1998. - 160 p.;20 cm

ISBN 963-85790-2-1 C 66135

Balogh István

Szőlőtermesztési és borászati enciklopédia

/ Balogh István. - 2. átd. kiad.. - Debrecen : DATE , 1994. - 145 p.:ill.;24 cm Tk 10646

Szőlészeti és borászati hatnyelvű értelmező szótár / [összeáll. Csepregi Pál et al.] ;

[szerk. Lelkes Lajos]. - 2. kiad.. - Budapest : Mezőgazda , 1993. - 665 p. ; 16 cm

ISBN 963 8160 28 4 C 62816

Prohászka Ferenc - Szent-Miklóssy Ferenc

Szőlő és bor / Prohászka Ferenc ; [átd. Szent-Miklóssy Ferenc]. - 15. átd. bőv. kiad. -

[Budapest] : Mezőgazda , 1993. - 476 p. : ill., fekete-fehér ; 20 cm. - (Kertbarát )

ISBN 963-8160-32-2 C 62868

-----

Lemperle, E. - Trogus, H. - Figlestahler, P.

11th International Oenological Symposium (11. Nemzetközi Borászati Szimpózium)

/ [Publ.] International Association for Winery Technology and Management,

Internationale Vereinigung für Önologie, Betriebsführung und Weinmarketing

E.V. ; Hrgb. E. Lemperle, H. Trogus, P. Figlestahler. - Breisach : IVO , [1996]. –

VI,534,[14] p.;20 cm C 65060

--- Borkészítés, borkezelés, borkémia:

(Tárgyszavak: must, borélesztő, erjesztés, borkezelés, borkémia, borbetegség, hordó)

A szőlő feldolgozása [Oktató videofilm]

/ [Kiad.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és

Szaktanácsadási Intézet. - Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 122

Bujdosó Gellért

Borászati Hanseniaspora fajok és törzsek azonosítása és megkülönböztetése

hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel / Bujdosó Gellért. - - ,

2001. - 148 fol.:ill.;30 cm B 20504

Mercz Árpád

A boroshordó / Mercz Árpád. - Bp. : Hermész Kör, 2000. - 119 p.,[14] t.:ill.;22 cm

ISBN 963-00-5509-0 C 67741

Mercz Árpád

A must és a bor egyszerű kezelése / Mercz Árpád. - 4.átd.kiad. - Bp. ;

Mezőgazda K. , 1999. - 142 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkönyvtár )

ISBN 963-9239-07-0 C 66378-2

Somlyay István

Gyakorlati borászat : Kémiai alapok

/ Somlyay István. - Bp. : Mezőg. Szaktud. K. , 1998. - 98,[1] p.;20 cm

ISBN 963-365-221 C 65793

Lőrincz György

Újtipusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában

/ Lőrincz György. - - , 1997. - 181 fol.;30 cm B 19312

Szent-Miklóssy Ferenc

Szép szőlőből finom bort! / Szent-Miklóssy Ferenc. - 2. bőv. kiad.. - Bp. :

Mezőg. Szaktud. K. , 1996. - 145 p.:ill.;20 cm. - (Kertészkedjünk okosan )

ISBN 963-356-185-X C 65045

Pölös Endréné

Starterkultúrák fejlesztése mustok, borok és borászati melléktermékek kezelésére

/ Pölös Endréné. - - , 1994. - [7],132,[33] fol.;30 cm B 19209

Szabó Lászlóné - Szegedi János

Agrotechnika II. : Gyümölcstermesztés, szőlőművelés - borászat / Szabó Lászlóné,

Szegedi János. - [Utánny.]. - Bp. : Tankönyvk. , 1992. - 460 p.:illusztr.;24 cm Tk 10040

Ghazi, Saddekni

Új tulajdonságú borélesztőtörzsek nemesítése / Saddekni Ghazi. - Kand. dissz. ;

[Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság],(Bp.),

[1988]. - Bp. , 1988. - [1],125 fol. ; 30 cm + 1 mell. B 16034

Urbán András

A magyarországi vörösbor-készítési technológiák korszerűsítése

/ Urbán András. - - , 1985. - [4],147,[15] lev.;30 cm+1 db mell. B 15354

Gazdag László

A szőlő feldolgozása és a must erjesztése. - , 1983. D 8663

Gazdag László

Borászati technológia I-II. : Az 1931-1 borász szakma számára

/ [Gazdag László]. - utánny.. - Bp. : ASZI. - 2 db;20 cm, Mezőgazd. K., 1983.

ISBN 963-657-089-2 (I.) Tk 11151

-----

Hallgarten, Fritz

Wine scandal (Borhamisítás)

/ Fritz Hallgarten. - London : Weidenfeld and Nicolson , 1986. - 183 p.;23 cm

ISBN 0-297-78815-9

--- Borfajták, borvidékek:

(Tárgyszavak: borok, borfajták, pincészet, borkalauz, borgasztronómia, borvidék)

Rohály Gábor - Mészáros Gabriella

Borkalauz 2002 : A Borkollégium 2001. évi kóstolási jegyzetei alapján / [szerk.

Rohály Gábor, Mészáros Gabriella]. - [S.l.] : AKÓ K. , 2002. - 290 p.:ill.;19 cm C 67862

Haraszti, Gyula

Villányi borok / Haraszti Gyula. - [Bp.] : Kossuth K., 2002. - 79 p.: ill.,színes; 20 cm

ISBN 963-09-4344-1 C 68434

Badacsonyi szőlő és bortermelés [Oktató videofilm] / [Kiad.] Földművelésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet. –

Bp. : FVM KSZI , 2002. - 1 video ; 22x14 cm V 124

Rohály Gábor

Magyar borok könyve : Fejezetek a magyar bor világából

/ [Szerk. Rohály Gábor]. - Bp. : Akó K. , 2001. - 303 p.:ill.,színes;29 cm

ISBN 963-00-7729-9 B 20600

Cey-Bert Róbert Gyula

Tokaji borgasztronómia / Cey-Bert Róbert Gyula. - [Bp.] : Paginarum K. ,

2001. - 286 p.:ill.,színes;24 cm. - (Magyar borok és borvidékek sorozat )

ISBN 963-9392-022 C 68171

Cey-Bert Róbert Gyula

Balatoni borgasztronómia : Balaton és környéke - Somogy, Zala, Veszprém –

tájjellegű és újonnan alkotott ételeinek és borainak harmonizációja

/ Cey-Bert Róbert Gyula. - Bp. : Paginarum K. , 2001. - 318 p.:ill.,színes;24 cm.

- (Magyar borok és borvidékek sorozat )

ISBN 963-9133-83-3 C 68072

Cey-Bert Róbert Gyula

Magyar borok és ételek harmonizációja / Cey-Bert Róbert Gyula. - 2.átd.kiad. –

[Szeged] : Paginarum K. , 2001. - 271 p,[40] t.:ill.,színes;24 cm.

- (Magyar borok és borvidékek sorozat )

ISBN 963-91-3384-1 C 68172

Kriesi, Rolf - Osterwalder, Peter

Borok világa : A világ legnevesebb borai, 57 pompás fogással párosítva, Roland

Glättli exkluzív fényképeivel / Rolf Kriesi, Peter Osterwalder. –

Bp. : Kossuth K. , 2001. - 201,[1] p.:ill.,színes;31 cm

ISBN 963-09-4285-2 B 20462

Randé Jenő

Kóstolgató : Világhírű borok és ételek ínyenc párosítása / Randé Jenő. - [Bp.] :

Axel Springer kiadói kft. , 2001. - 287 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-7880-85-2 C 68146

Takács Zsuzsa - Kapfinger András

Bor, turizmus, gasztronómia Baranyában / fel.szerk. Takács Zsuzsa ; fel.kiad.

Kapfinger András. - Szekszárd : KAFI Reklám és Kommunikációs Bt. , 2001. –

138 p.:ill.,színes;22 cm C 68111

Bodnár László

Az Egri Borvidék / Bodnár László. - Vámospércs : Bodnár és Tsa. , 2001. –

323 p.;24 cm

ISBN 963-00-5636-4 C 67760

Csizmadia László

Mátraaljai borok könyve / Szerk. Csizmadia László. –

[S.l.] : Magyar Képek Kft. , 2001. - 81 p.,[5]t.:ill.;31 cm

ISBN 963-8210-96-6 B 20655

Sailer, Michael

Tények és gondolatok a tokajiról / Michael Sailer. - Nürtingen : Michael Sailer

Verl. , 2001. - 116 p.:ill.;20 cm

ISBN 3-9802951-3-3 C 68124

Csizmadia László

Egri borok könyve / szerk. Csizmadia László. - 3. kiad.. - Eger : Kossuth K. ,

2000. - 84 p.:ill.;31 cm

ISBN 963-0942-00-3 B 19981

Knoll, Rudolf - Schweizer, Ulrich

Fehérborkalauz / Rudolf Knoll, Ulrich Schweizer ; [ford. Szalay Mátyás]. –

[Bp.] : Kossuth K. , 2000. - 79 p.:ill.;21 cm. - (Vinotéka )

ISBN 963-09-4179-1 C 67374

Ainsworth, Jim - Woods, Simon

Vörösborok : Hogyan válasszunk vörösborokat?

/ Írta: Jim Ainsworth, Simon Woods ; ford. Pete Klára, Sudár Balázs. –

Pécs : Alexandra K. , 1999. - 200 p.:ill.,színes;21 cm

ISBN 963-368-063-8 C 68085

Ainsworth, Jim - Woods, Simon

Fehérborok : Hogyan válasszunk fehérborokat?

/ Jim Ainsworth, Simon Woods ; [ford. Pete Klára, Sudár Balázs]. –

[2., átd.bőv.kiad.]. - Pécs : Alexandra K. , 1999. - 200 p.:ill.;21 cm

ISBN 963-368-061-1 C 68061

Hajós Gyöngyi

Borok könyve / [Szerk. Hajós Gyöngyi]. - 4. kiad.. - Bp. : Kossuth K. , [1998]. –

197 p.:ill.,színes;28 cm

ISBN 963-09-4065 B 19217

Horváth Jánosné

Borpatika : Gyógyító borok, gyógylikőrök, borral készült ételek

/ [összeáll. Horváth Jánosné]. - Bp. : Parázs K. , 1998. - 127 p.;20 cm

ISBN 963-85-806-1-5 C 65915

Radics Ferenc

Magyar borok / Radics Ferenc. - Bp. : Mezőgazd. K. , 1991. - 81 p. ; 17 cm. -

ISBN 963-234-456-1 D 10002

Taar Ferenc

S.O.S. - Tokaji! : Veszélyben a borok királya / Taar Ferenc. - [S.l.] : Piremon ,

1990. - 120 p., [16] t. : ill. ; 20 cm

ISBN 963-7925-06-6 D 10043

Taar Ferenc

"Tokaj szőlővesszein...". - , 1988 D 9486

Lázár István - Elek Lívia - Túrós Emil

Borok királya - királyok bora. - , 1987. D 9418

-----

Rohály Gábor - Mészáros Gabriella

Wine guide Hungary 2001 (Magyar borkalauz 2001) : The 2000 wine tasting

notes of the College of Wine / [Ed. by Gábor Rohály, Gabriella Mészáros ;

trans. Péter Lengyel]. - [S.l.] : AKÓ K. , 2001. - 295 p.:ill.;19 cm C 67952

Dlusztus, Imre - Papp, Csaba - Szabó, Magdolna

A wine tasting (Borkóstolás) / [Authors: Imre Dlusztus, Csaba Papp,

Magdolna Szabó]. - Szeged : DKLNy. , 1999. - 72 p.;21 cm

ISBN 963-7258-29-9 C 67060

Klein, Eugen

Weinviertel : Eine Erinnerung / Eugen Klein. - Wagram : Weinviertel , 1998. –

173 p.:ill.,színes;17x24 cm

ISBN 3-901616-6-2 C 67250

Katona, József

Pocket guide to Hungarian wines (A magyar borok zseb-kalauza)

/ József Katona. - Bp. : Wine Traders Assoc. , 1995. - 148 p.:ill.,színes;19 cm

ISBN 963-04-5408-4 C 64725

Classification of vine varieties in the European Community and common

organisation of the market in wine (Az Európai Közösség borfajtáinak

osztályozása és közös piacszervezés) : Document / [publ.] Commission of the

European Communities. - Luxembourg : OOPEC , 1993. - 79 p.:ill.;29 cm

ISBN 92-826-7032-5 B 18485

Ridgway, Judy - Wachtmeister, Kerstin

En liten bok om vitt vin (Fehérborok kis könyve) / Judy Ridgway ; Red. Kerstin

Wachtmeister. - Lindigö : Satt hos Bokatron AB , 1990. - 60 p.:ill.;15 cm

ISBN 91-7736-240-3 D 10061

Gabler, James M.

How to be a wine expert (Hogyan lehetünk borszakértők) / James M. Gabler. –

Baltimore : Bacchus , 1987. - VIII,91[12] p.;23 cm

ISBN 0-9613525-1-5 C 58634

Anderson, Burton

The Simon and Schuster pocket guide to Italian wines.

(Az olasz borok zseb-kalauza) - , 1987. D 9782

Seely, James

Great Bordeaux wines (Bordeaux nagyszerű borai) / James Seely. - London :

Secker and Warburg , 1986. - XX,362 p.;29 cm

ISBN 0-436-44490-9 B 15314

Hutchinson, Ralph E. - Figiel, Richard - Meredith, Ted Jordan

A dictionary of American wines (Az amerikai borok szótára)

/ Ralph E. Hutchinson, Richard Figiel, Ted Jordan Meredith. - New York :

Beech Tree Books , 1985. - 224 p.;25 cm

ISBN 0-688-06963-0 C 58992

--- Borkultúra, bortörténelem:

(Tárgyszavak: borkultúra, borbírálat, szőlészet- és borászattörténet)

Papp D. Tibor - Csutkai Csaba

Tokaj-Hegyalja varázsa : Csutkai Csaba fotói / [Szöveg: Papp D. Tibor ; fotó:

Csutkai Csaba]. - Tokaj : TKTKT , 2001. - 95 p.:ill.,színes;21 cm

ISBN 963-00-5429-9 B 20300

Csoma Zsigmond - Balogh István

Millenniumi szőlős-boroskönyv : A szőlő és bor Magyarországon : Írások és

gondolatok egy agrárágazat múltjáról, jelenéről, jövőjéről a harmadik

ezredfordulón / [Szerk. Csoma Zsigmond, Balogh István]. –

Bp. : Agroinform , 2000. - 459 p.,[2]t.:ill.;29 cm B 20494

Lajber Imre

A Villányi-borvidék kialakulásának története

/ írta és szerk. Lajber Imre. - Pécs : PTE TTK , 2000. - 162 p.:ill.;23 cm C 67284

Mosoni Péter

Borkultúra borászati alapokkal

/ Írta: Mosoni Péter. - Gödöllő : GATE , 1999. - 237 p.:ill.;29 cm Tk 11657

Laposa József - Dékány József

Pincejárás : Utazás a magyar borok világában / [írta Laposa József ; fényk. Dékány

József]. - 2. jav. kiad.. - Bp. : Mezőgazda K. , 1999. - 163 p.:ill.,színes;26 cm

ISBN 963-9239-66-6 B 19786

Diófási Lajos - Csikászné Krizsics Anna

50 éves a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 1949-1999 :

Jubileumi kiadvány az 50. évfordulóra / [szerk. Diófási Lajos, Csikászné

Krizsics Anna]. - Pécs : FVM SZBKI , 1999. - 72 p.;20 cm C 66927

Csoma Zsigmond

Kertészet és polgárosodás : Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek

oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, 18. sz.

végétől a 19. sz. közepéig : Agrártörténeti, agrártudomány-történeti monográfia

/ Csoma Zsigmond ; [közr.] Centrál Európa Alapítvány (Hudapest). - Bp. : CEA ,

1997. - 366 p.:ill.;21 cm. - (Centrál-Európa alapítványi könyvek ; 6. )

ISBN 963-04-8841-8 C 65577

Füleky György - Csoma Zsigmond

A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében : A középkori

magyarországi szőlőhegyaek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés

kettős gyökere : A Gödöllőn 1996 június 24-26.-án megtartott tudományos

konferencia kiadványa / Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi

Egyetem] ; [tanulmány szerző: Csoma Zsigmond]. - Gödöllő : GATE , 1997. –

127-160. fol.;har.21 cm C 67559

Szendrődy Győző - Lőrincz András

Szőlő- és borkultúra társadalomba illeszkedése az elmúlt években

/ Szendrődy Győző, Lőrincz András ; [közr. Magyar Tudományos Akadémia]. –

Bp. : [MTA] , 1997. - 20 p.;29 cm. - (Magyarország az ezredfordulón –

Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ) B 20025

Török Sándor

Magyar borkultúra / Török Sándor.- Bp.: Mezőgazda K., cop.1995.- 179 p.;19 cm

ISBN 963-8439-19-X C 64723

Kozma Pál

A szőlő- és borkultúra története Magyarországon

/ Kozma Pál. - Bp. ; : Mezőgazda K. : M. Bor Akadémia , 1995. - 62 p.;29 cm

ISBN 963-7362-05-3 B 18511

Csoma Zsigmond

Szőlészeti, borászati hagyományok, a megujulás és a közösség kötelékében :

Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántul és Európa között a l7. század végétől

a 20. század elejéig / Csoma Zsigmond. - Debrecen ; Bp. ; : Debreceni KLT

Néprajzi Tansz. : Centrál-Európa Alapitv. , 1994-1995. - 487 p.:ill.,24 cm.

ISBN 963-472-020-X C 64480

Égető Melinda

Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század

közepéig / Égető Melinda. - Bp. : Akad. K. , 1993. - 265 p.;18 cm.

ISBN 963-05-6453-X C 65629

Balassa Iván

Tokaj-Hegyalja szőleje és bora : Történeti-néprajzi tanulmány / Balassa Iván. –

Tokaj : Tokaj-Hegyaljai ÁG. Borkombinát , 1991. - 752 p. : ill. ; 24 cm

ISBN 963 02 9133 9 C 61632

Váry János - Kádár Gyula - Tóth Sándor

A borbírálat szókincse : A borbírálat szabályai, módszerei és a borfogyasztási

szokások / [Váry János, Kádár Gyula, Tóth Sándor]. - [S.l.] : Kiskunhalasi ÁG ,

1990. - 38 p., [24] t. ; 19 cm

ISBN 963-02-8308-5 D 9919

Fajcsák Attila

Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei / Fajcsák Attila. - Eger :

Dobó Vármúz. , 1990. - 111, [32] p. ; 20 cm. - (Studia agriensia ; 10. ) D 9976

Nagy Ferenc

A Szekszárdi Pinceszövetkezet története / Nagy Ferenc. - Szekszárd : Babits Műv.

Közp. , 1990. - 49, [31] p. ; 21 cm. - (Babits-füzetek ; 2. )

ISBN 963-04-0318-8 Rc 55444

Lapos József

Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken. - , 1988. C 59039

Pfenning Gyula

Szőlő a Duna-Tisza középén: Bács-Kiskun megye szőlő- és bortermelésének múltja

és a korszerű nagyüzemi termelés kialakulásának vázlatos története.. - , [1988]. C 59807

Töttös Gábor

A szekszárdi szőlő és bor. A történelmi borvidék története a kezdetektől a 2.

világháborúig.. - , 1987. C 58538

Vincze István

A bortárolók történeti formái: verem - dolium - hordó. (Miscellanea Ethnologica

Carpatho-Balcanica. 21.) (Klny. Ethnographia. 95. évf. 1. sz.). - , 1984 Rc 52034

Semsey Andor

Szőlő és bor az ex libriseken és alkalmi grafikákon. 1981. december 31-i állomány

/ Összeáll. szerk. Semsey Andor ; [Kiad. a] Magyar Mezőgazdasági Múzeum. –

Bp. : [Magyar Mezőgazd. Múzeum] , 1984. - 127 p.;23 cm C 55982

--- Törvényi szabályozások, borkereskedelem, borpiac:

(Tárgyszavak: borkereskedelem, borpiac, bormarketing, borfogyasztás, bortörvény)

Mikulás Ildikó - Müller, István - Fórián, Zoltán

A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései / Mikulás

Ildikó, Müller István, Fórián Zoltán. - [S.l.] : HNT , 2003. - 89,[5] p.;29 cm

ISBN 963-206-571-9 EU 1163:7

Horváth, Csaba - Mikulás, Ildikó

A magyar borászat és az Európai Unió / [Szerzők: Horváth Csaba, Mikulás Ildikó].

- Bp : MKIK , 2002. - 127 p.,[1]t. ; 23 cm. - (Vállalkozók Európában ; 10.sz. )

ISBN 963-9008-43-6 EU 1052:7

Szőlő- és bortermelés Magyarországon / Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal, a

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. –

Bp. : Multi M.Stúdió Kft. , 2002. - 1 CD-ROM;12 cm CD 104

Tóthné Kiss Virág

Termelőibor-kimérések : 2001 / [összeáll. Tóthné Kiss Virág]. - Bp : KSH , 2002.

- 22 p. ; 30 cm. - (Időszaki tájékoztató : Központi Statisztikai Hivatal ) B 20751

Radóczné Kocsis Teréz

Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló

elemei és azok várható hatása a hazai termelőalapok változására / Radóczné Kocsis

Teréz. - Bp. : AKII , 2002. - 115 p. ; 24 cm. - (Agrárgazdasági tanulmányok )

ISBN 963-491-442-X EU 1120:5

Mikulás Ildikó

Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozása : Szemelvények a közös

borpiaci szabályozásból és egyes tagállamok gyakorlatából / Mikulás Ildikó ;

[összeáll. Kunszeri Miklós]. - [S.l.] : HNT , 2001. - 134 p.;29 cm

ISBN 963-00-9039-2 EU 987:7

Ragályi J. Róbert

A borhamisítás elleni küzdelem hazánk jogtörténetében / Ragályi J. Róbert. - Bp :

Rendőrtiszti Főisk. , 2001. - 34 p. ; 24 cm. - (Rendvédelmi füzetek / 2001/40. )

ISBN 963-9405-25-6 C 68375

Szenteleki Károly

A szőlő-bor ágazat információs rendszerei

/ Szenteleki Károly. - Bp. : HNT , 2001. - 380 p.;23 cm

ISBN 963-00-8749-9 C 68148

Tattay Levente

A bor és az agrártermékek eredetvédelme

/ Tattay Levente. - Bp. : Mezőgazda K. , cop.2001. - 225 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9358-30-4 C 68143

Módszertani segédlet a szőlő- és a bortermelés jövedéki szabályozásához

/ Összeáll. VPOP Jövedéki Főosztály. - Bp. : VPOP , [2000]. - 47 p.:ill.;20x29 cm C 67259

Vértesi László

A szőlő- és bortermelés szabályozása az Európai Unióban : Kihívások

Magyarország számára / Szerk. Vértesi László. - Bp. : Európai Agrárpol. Kft. ,

1999. - 76,[3] fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 21. ) EU 878:7

Hajdu Istvánné

Bormarketing : Szőlész-borász szakirányú továbbképzés

/ szerk. Hajdu Istvánné. - Bp. : [KÉE] , 1999. - 133 p.;24 cm

ISBN 963-7712-48-8 Tk 11611

Mikulás Ildikó

Az EU közös borpiaci szervezete

/ [szerk. Mikulás Ildikó]. - Bp. : Agroinform K. , 1998. - 26 p.;24 cm EU 409:1

Borárverés '98 december : Első nagy magyar borárverés 1998.december 1. :

Kiállítás 1998. november 25-30., Csók István Galéria

/ [szerv. Csók István Galéria]. - Bp. : [s.n.] , 1998. - 50 p.:ill.,színes;30 cm+mell. B 19298

Herpay Balázsné

A magyar borgazdaság kihívásai : Jogszabályok, borversenyek, jövedelmezőség

/ Szerk. Herpay Balázsné. - Bp. : Mezőg. Szaktud. K. , 1998. - 132 p.;24 cm

ISBN 963-356-252-X C 66004

Szentirmai Lászlóné - Horváth Imréné

Borászati- és üdítőital-ipari minőségbiztosítás, laboratóriumi gyakorlatok / [Szentirmai

Lászlóné] ; [átdolg. Horváth Imréné]. - Bp. : ASZI , 1998. - 216 p.:ill.;24 cm

ISBN 963-9107-54-9 Tk 11357

Botos Ernő - Szabó Attila

"Versenyképes bor" : Szakmai továbbképzés : Jegyzet / [szerk. Botos Ernő, Szabó

Attila] ; [kiad.] Földművelésügyi Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató

Intézete. - Kecskemét : FM SzBKI , 1996. - 147,[2],26 p.;23 cm

ISBN 963-7712-47-X C 65425

Kovács Gyula - Mikó Zoltán - Szabó György

Hegyközség, szőlészet, borászat : Kézikönyv a hegyközségek megalakulásához

és müködéséhez / Kovács Gyula, Mikó Zoltán, Szabó György. - [Bp.] :

AGROCENT K. , 1995. - 551 p.;23 cm

ISBN 963-7691-42-1 C 64610

Fülöp Györgyi

Tendenciák a szőlő és bor piacain / [szerk. Fülöp Györgyi]. - Bp. : Kopconsult ,

1994. - 27 fol. ; 30 cm. - (Élelmiszermarketing Információs Füzetek ; 1994/1. ) B 18036

Boldvainé Böde Beáta

Tendenciák a szőlő és a bor piacain / [szerk. Boldvainé Böde Beáta] ; [közr.

Konjunktúra- Piackutató és Számítástechnikai Rt.]. - Bp. : Kopconsult Kft. ,

1993. - 25 fol. ; 30 cm. - (Agromarketing Információs Füzetek ; 1993/2. ) B 18050

Csanádi József - Müller István

A borkereskedelem ábécéje : (Kézikönyv gyakorlati tanácsokkal)

/ [Csanádi József et al.] ; [összeáll., szerk. Müller István]. - Balatonfüred :

Pelsovin Trade Bt. , 1993. - 175 p.;29 cm B 18259

Kovács István

Ökonometriai módszerek alkalmazásának lehetőségei a szőlőtermesztésben

/ Kovács István. - - , 1993. - 184,2 fol.:ill.,színes;30 cm B 17821

Bencsik János

A tokaji szőlőhegyek művelése, a szőlős ingatlan becsértéke a 18. század közepétől

/ Bencsik János. - [S.l.] : [s.n.] , 1991. - 151-178. p.;23 cm C 61993

Klenczner Andrásné

Szőlő- és bortermelés ökonómiája.. - , 1989. Tk 9494

Csoma Zsigmond

A szőlészeti- és borászati technológia fejlődése a Dunántúlon / Csoma Zsigmond. -

Kandidátusi értekezés. - Bp. , 1987. - [301] ism.lapsz.,25 t. ; 30 cm+1 mell. B 16009

Herpay Balázsné

A világ szőlő- és borgazdasága az ezredforduló előtt : Az Európai Gazdasági

Közösségen kívüli országok szőlő- és borgazdaságának helyzete. - , 1986. D 9069

Oros Iván - Laczka Sándorné

Szőlőtermelés : Községsoros adatok : 1873-1965

/ [összeáll. a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai

főosztályának összeírási osztálya ; főmunkatársak Oros Iván, Laczka Sándorné].

- Bp. : Stat. K. , 1986. - 519 p.;29 cm. - (Történeti statisztikai kötetek )

ISBN 963-340-777-X B 15255

Harza Lajos - Papp Zsolt

Az EGK szőlő- és borgazdaságának szabályozórendszere. - , 1985. Rb 23584

Papp Zsolt

A szőlő-bor vertikum helyzete, fejlesztésének gazdasági indokoltsága

/ Papp Zsolt. - - , 1985. - 159,[27] lev.;30 cm B 15490

Égető Melinda

Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból

/ összeáll.,bev. Égető Melinda. - Bp. : MTA kvt. , 1985. - 207 p.;23 cm

ISBN 963-7302-03-4 C 67325

Nagy Béla

Szőlőfeldolgozás, borpalackozás, üditőital készítés ügyvitele és belső információs

rendszere / Nagy Béla ; (Kiad. a) PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Vállalat. –

Bp. : PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Váll. , 1984. - 107 p.;24 cm. –

ISBN 963-621-170-1 C 55927

-----

Wine : 1996/97 edition / [publ.] European Commission. - Luxembourg : OOPEC ,

1996. - 33 p.;30 cm. - (CAP working notes ).

ISBN 92-827-7564-X EU 179:11

Wine / [publ.] European Commission. - [S.l.] : [s.n.] , [1994]. - 21 p.;30 cm. –

(CAP working notes 1994 ) EU 562:7

Bories-Kujawa, L.

Le Casier Viticole Communautaire (Az Európai Közösség szőlőtermesztési

nyilvántartása) Méthodologie de réalisation et état d'avancement des travaux en

1991 / L. Bories-Kujawa ; [publ.] Commission des Communautés Européennes. -

Luxembourg : Office des Publ. Off. des Comm. Eu. , 1991. - 161 p.;23 cm.

ISBN 92-826-3120-6 C 64771

Botos E. P.

Vine and wine economy : Proceedings of the international symposium Kecskemét ..

1990 / ed. E. P. Botos. - Budapest : Akad. K. , 1991. - IX, 324 p. ; 25 cm

ISBN 963 05 6039 9 C 61432

Jobson's wine marketing handbook 1985 : The comprehensive source for

information on the wine business. - New York : Jobson , 1985. - 158 p.;29 cm B 15593

Castaldi, M. A. - Folwell, R. J. - Nagel, Charles

Investment and operating costs for various winery sizes (Különböző méretű

borászatok befektetési és működési költségei) / M. A. Castaldi, R. J. Folwell,

Charles Nagel. - : [s.n.] , 1985. - 27 p.;28 cm. – (Washington State University.

Agriculture Research Center. Research Bulletin ; XB 963. ) Rb 23739

Szőlészettel és borászattal kapcsolatos régi kiadványok és könyvek

az OMgK állományából (1900 előttiek és reprint kiadások)

Zigány Zoltán - Baross Károly

A pinczeszövetkezetekről. Utmutatás a szőlősgazdáknak arra nézve, hogy miképen

lehet bortermésünket pinczeszövetkezetek utján jobb áron értékesiteni és mi

módon lehet az ilyen szövetkezeteket megalakitani. - , 1899 Rc 7738

Útmutatás a szőlőmivelésre, különös tekintettel a phylloxera által elpusztított

szőlők felújításának előmozdításról szóló 1896:v. t.-cz. végrehajtására. –

2. kiad.. - Bp. : Pallas ny. , 1899. - XII,314 p.;25 cm. –

(A földmivelésügyi m. kir. minister kiadványa. 12. ) B 2465

Szerdahelyi Jenő

Utasitás a fillokszerás szőlőknek szénkéneggel való gyéritó kezelésére, ugyszintén

- által készitett szénkéneg fecskendő használatához. - , 1898 Rc 7727

Szőlő-, bortermelés- és fillokszera-ügy.

(A földmivelésügyi m. kir. minister kiadványai 1898. 1.). - , 1898. Rb 1361

Molnár István

A szőlőmívelés és borászat kézikönyve.. - , 1897. C 5112

Rövid utasitás a szőlők mütrágyázására. - , 1897 Rc 8146

Perényi József

Legujabb tapasztalatok a homoki szőlőmüvelés terén. - , 1895 Rc 8461

Rácz Mihály

Az amerikai szőlőtelepités kátéja. - , 1895 Rc 7530

Petrovits István

A homoki szőlők telepítése és művelése.. - , 1894. C 5214

Mórágyi István

Az amerikai szőlőfajok magvetés általi szaporitása. - , 1892 Rc 7486

Roboz Zoltán

Az amerikai szölők a phylloxera elleni védekezésnél.. - , 1892. C 5034

Gyürky Antal

Védekezés a filloxéra és a szőlő-gomba ellen, és a bortermelés folytatásának

módja.. - , 1890. R 1479

Orosz Pál

A szőlőlevél penész /peronospora viticola de Bary/ és az az elleni védekezés

rövid ismertetése. - , 1890 Rc 7536

Rácz Sándor

Szőlőtelepítések homokterületen, tekintettel a phylloxera elleni védekezésre

/ Rácz Sándor. - Kassa : Szerző , 1890. - 82 p.;26 cm B 2241

Gyürky Antal

Az előrehaladt borkezelés és pinczegazdászat ismertetése és gyakorlati útmutatás

a szüretelés, ... és a pinczében előforduló minden teendőkre nézve

/ Gyürky Antal. - Bp. : Franklin , 1889. - 143 p.;20 cm Rc 2616

Utasitások phylloxerás szőllőnek szénkéneggel való kezeléséhez, nemkülönben

Muschinek János által készitett "Hungaria" szénkéneg-fecskendő használatához

és esetleges javitásához. - , 1889 Rc 7387

Mórágyi István

Szőlészet-tan. - , 1888 C 55797

Gyürky Antal

A szőlő mint kincsesbánya. - , 1888 D 1736

Miklós Gyula

Hazai szőlészetünk és a phylloxera.. - , 1888. Rb 1451

Molnár István

Szőlőművelési káté vinczellérek, gyakorlati szőlőművesek és kisebb

szőlőbirtokosok használatára. - , 1885 C 20277

Rácz Sándor

A phylloxera vész által megtámadott vagy fenyegetett szőlők átalakítása.

Az Arad hegyaljai szőlőbirtokosoknak. - , 1885 Rc 11333

Csanády Gusztáv - Plósz Pál

A borászat könyve tekintettel hazánk bortermelésére. - , 1885 C 10182

Mika Károly

Egy új szőlőbetegség Kolozsvár és Torda környékén / [Mika Károly]. –

Kolozsvár : M.kir.Egy.Növényt.Int. , 1879. - [4] p.:ill.;30 cm Rb 25575

Molnár István

Az okszerű borászat népszerű vezérfonala. - , 1877 C 14801

Adatok a borgyártás kérdéséhez : melyek a Szalay Imre országgyűlési képviselő által

a gyártott borokról a torvényhozás elé beterjesztett törv.javaslat alkalmából az 1877-ik

évben és folytatólag az 1880-ik évben a : földm.-, ipar- és keresk. ministerium

által egybegyűjtettek / [Sz.n.]. - [S.l.] : [s.n.] , [1877-1880]. - 29 p.;33 cm B 3464

Müller Ferenc

Az okszerű szüretelés és bor kezelés segéd könyv. - , 1876 C 59083

Máday Izidor

A szőlők veszedelme. - , 1876 C 10361

Keleti Károly

Nemzetközi statistika : Szőlőszet / szerk. Keleti Károly. - Bp. : Athenaeum ny. ,

1875. - IV,402 p.;29 cm, 1.r. Magyarország szőlőszeti statistikája 1860-1873 B 4092/1

Tersánczky József

Szőlészeti és borászati titkok gyűjteménye. - , 1874 C 9509

Az érmellék szőlőszete és bora. - , 1873 C 9495

Entz Ferencz

Szőlőmívelés, és borkezelés okszerű módjairól. - , 1870 C 10924

Tersánczky József

A jobb szőlőművelés, borkészítés és pinczegazdálkodás korszerű könyve. -,1869 C 10857

Bethlen Farkas

Szőlőművelés és borászat körüli tapasztalások. - , 1868 D 7792

Miskolczy Mihály

Szőlőisme. - , 1867 Rc 20532

Szabó József - Török István - Vay Miklós

Tokaj-Hegyalja album / Szerk. Szabó József, Török István ; Kiadja: A Tokaj-Hegyaljai

Bormivelő Egyesület és elnöke Báró Vay Miklós. - [Bp.] : Kossuth ny. , 1984. -

[5],185,[4],22 litogr.;Har.25 cm.- (Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata)

Az 1867-ben Emich Kiadónál megjelent könyv hasonmás kiadása.

ISBN 963-02-2646-4 B 14746

Simon Vincze

Őszinte tanácsok a szőlőmivelést tárgyazólag. - , 1865 Rc 5734

Külföldi nevezetesebb borkereskedők név- és lakjegyzéke. - , 1862 Rc 11664

Gaál Lajos

A hasznos szőlőmívelés gyakorlati módja : Öntapasztaláson épült észrevételek.-,1856 D 25

Gyürky Antal

Vinczellérek könyve, avagy a szőlőmívelés a borkezelésnek legalaposabb módja.

1.köt.. - , 1856 C 13139/1

Legrády László

Lajstroma és rövid leírása azon honi s külföldi szőlőfajoknak, mellyek a' m. gazd.

egyesület országos Szőlőiskolájában Budán .... - , 1844. Rc 11342

Schams F.

Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai

körül. - , 1834 Rc 8774

Máyerfy Károly

Előterjesztése azon hasznoknak amellyeket a' márvány-hordók a' fa-hordókhoz

képest ajánlanak. - , 1827 C 10993

M. Cseh János

A'mesterséggel tellyes gyümölcs-kerti és szőlőmíves : vagy a tapasztaláson

fundált világos utasítás. - , 1823 D 1019

Chaptal, Rozier, Parmentier - Dussieux - Mitterpacher Lajos

Rövid oktatás a szőlő míveléséről és bor, pálinka, és etzet készíttetéséről. - , 1818. D 1361

-----

Erdmann, Robert

Moderner Weinbau : Ein Leitfaden für Winzer und Rebfreunde, die Weinbau nach neuer

Methode und mit höchstem Gewinn betreiben wollen (Modern borászat: vezérfonal

borászok, szőlősgazdák számára, akik új módszerekkel negyobb nyereségre akarnak

szert tenni)/ Robert Erdmann. - Erfurt : Frohberger , 1899. - 83 p.,8 t;22 cm Rc 53626

Dahlen, H.W.

Deutsche Weine und Weinbau (Német borok és szőlőművelés))-Stätten. - , 1895. Rc 11662

Mach, E.

Bericht über den III. österreichischen Weinbau-Kongress in Bozen vom 20. bis 24.

September 1886. (Beszámoló a III. osztrák borászati kongresszusról)/ Verfakt von E.

Mach.- Bozen : Selbst.verl. des... öst. Weinbaukongress, 1887.- VII,324 p.;22 cm C 66446

Sztaroszel'szkij, V.A.

Materialü dlja ampelografii Kavkaza (A Kaukázus szőlészete).

Vüp. 1. Zakavkazszkie szorta vinograda.. - , 1893. Rb 1945

Jouzier, E.

La viticulture a Tokay (Hongrie)

/ E. Jouzier. - Nancy : Impr. Berger-Levrault , 1891. - 33 p.;27 cm B 1948

Dahlen, H.W.

Bericht über die Verhandlungen des 5. Deutschen Weinbau-Congresses in

Coblenz im September 1879.. - , 1879 (Beszámoló az . német borászati

kongresszus tárgyalásairól Coblez-ből) C 19648

Dochnahl, Friedrich Jakob

Der Weinkeller (A borospince): Praktische Mittheilungen über Weinbau,

Obst- und Trauben- Weinbereitung... (2.Bd.). - , 1875 C 18751/2

Rubens, Joh (ann Ferdinand)

Winzerbuch (Szőlősgazdák könyve): Leichtfassliche Anleitung zum Weinbau

im Kleinen und Grossen, mit bes. - , 1875 C 10573

Odart, Alexandre Pierre

Ampélographie universelle ou traité des cépages les plus estimés. - , 1862 C 14396

Praktischer Weinbau. (Okszerű borászat) - , 1850 D 2636

Franz Pover Brummer

Der Praktische Weinbau von Süd-Deutschland und bem ....

(Okszerű borászat Dél-Németországban) - , 1845 C 6145

Franz Schams

Beitschrift für Weinbau und Weinbereitung in Ungarn, ....

(Szőlészeti és borászati leírat Magyarországon) - , 1837 C 6144/2

Joh. Ph. Bronner

Der Weinbau (Szőlőművelés) : Haardtgebirge von Landau bis vorms. - , 1833 C 10002/1-5

Sachs, Philipp Jacob

Ampelografia sive vitis viniferae ejusqve partium consideratio

physico-philol. - , 1661 D 8294

Borászati és szőlészeti témájú folyóiratok és bibliográfiák

az OMgK állományában

--- Folyóiratok: (A csillaggal jelölt folyóiratok a könyvtárunkba jelenleg is járnak.)

Kertészet és Szőlészet.* - Budapest : Magyar Mezőgazdaság Kft

ISSN 0023-0677 (Vol. 1- , 1952- ) Y 230

(Előzménye: Kert és Szőlő Y 229, Magyar Bor és Gyümölcs Y 3125)

Borászati Füzetek.* - Bp. : Mezőgazda Kiadó

ISSN 1217-9337 (Vol. 6- , 1994- ) Y 4836

Bor és Piac *: Borpiaci szakmai magazin. - Budapest : Geomédia Kiadói Rt.

ISSN 1216-528X (2001- ) Y 5080

Borbarát.* - Bp. : Spread Bt. - 28 cm

ISSN 1416-6305 (Vol. 3- , 1998- ) Y 4955

Magyar Szőlő és Borgazdaság. - Budapest : AGROINFORM

ISSN 0866-6083 (Vol. 1-10, 1991-2000) Y 4707

(Előzménye: Szőlő-Bor Inform. X 3899,

Szőlőtermesztés és borászat Y 2892, Borgazdaság Y 588)

Szőlő Növényvédelme és Tápanyagellátása. - Budapest : MÉM

Növényvédelmi és Agrokémiai Közp., Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

ISSN 0230-6468 (Vol. 4-12, 1983-1991) Y 4455

Szaporításra Engedélyezett Szőlő és Gyümölcsfajták Jegyzéke. –

Budapest : Orsz. Mezőg. Fajtakisérleti Int.

ISSN 0133-3925 (1969/1970 - 1998/1999) X 3634

Szőlő és Gyümölcsfajták Jegyzéke. - Budapest : Orsz. Mezőgazd. Min. Int.

ISSN 0139-3707 (1997/1998 - 2000/2001) X 6806

Agrárirodalmi Szemle. Kertészet, Szőlészet. - Budapest : AGROINFORM

ISSN 0865-2422 (Vol. 38-43, 1989-1994) Y 4579

Gyümölcs és Szőlőtermesztés. - Bp. : KSH. - 30 cm (1996-1997) Y 4971

Borászati Lapok. - Bp. : Bor Fórum Alapitvány

ISSN 1217-0275 (Vol. 1-8, 1993-2000) Y 4804

Borvilág. - Budapest : Megamédia Co.. - 30 cm (Vol. 1-2, 1999-2000) Y 5032

Szőlőtermesztési Agrokémiai Tájékoztató. - (Vol. 1-4, 1975-1978) Y 2467

Szőlészet és Borászat. – Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet közleményei, Bp.

(Vol. 1-15, 1975-1980) X 4925

(Előzménye: Szőlő és Gyümölcstermesztés X 2857)

Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Évi Jelentése. – Bp.

(1955, 1957-1961, 1963-1965, 1970-1980) Y 1576

Szőlőgazdasági Értesítő. – Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, Bp.

(Vol. 1-7, 1912-1918) X 5116

Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének Évkönyvei. – Bp. Pátria

(1903, 1906-1908, 1910, 1938-1940, 1941) X 5242

Szőlő és Borgazdasági Lapok. (Vol. 1-2, 1895-1896) Y 3087

Borászati Lapok. – Bp. Légrády T. – Hungária (Vol. 6-8, 1879-1881) Z 16

Borászati Lapok. A magyar borászat érdekeinek közlönye. (1869) X 5136

Borászati Lapok. A szőlőmívelés, borkezelés, pinczegazdászat, s borkereskedés

- Pest (Vol. 1, 1858) Y 3107

Borászati Füzetek. – Pest (Vol. 1-5, 1869-1873) X 5091

Szőlészet és Borászat. Heti szakközlöny a Szőlőmívelés, Borkezelés és

Borkereskedelem körül. – Pest, Érkövy-Galgóczy-Kocsi Ny. (1866) Z 43

Szőlészeti és Borászati Közlemények. – Pest (Vol. 1, 1857) X 5130

--- Külföldi folyóiratok:

Vitis.* - Siebeldingen : Institut für Rebenzüchtung Geilweilerhof

ISSN 0042-7500 (Vol. 1- , 1957- ) X 479

Vitis. Viticulture and Enology Abstracts.*

- Siebeldingen Frankfurt Am Main : Institut für Rebenzüchtung Geilweilerhof

ISSN 0175-8292 (Vol. 23- , 1985- ) X 479/A

Revue Suisse de Viticulture, Arboriculture, Horticulture.*

- Laussanne : Stat. Fed. Recher. Agron.

ISSN 0375-1430 (Vol. 1- , 1969- ) Y 1628

Obst und Weinbau.* – Wädenswil : Eidgenössische Forschungsantsalt. - 30 cm

ISSN 1023-2958 (Vol. 59- , 1950- ) X 1172

Le Progres Agricole et Viticole.* - Montpellier

ISSN 0369-8173 (Vol. 67- , 1950- ) X 1113

Revue Vinicole Internationale.* - Paris : Compaigne Fr. Ed.

ISSN 0035-4368 (Vol. 82- , 1961- ) Y 414

Der Winzer.* - Wien : Öst. Agrarverl.

ISSN 0043-5953 (Vol. 8- , 1952- ) Y 406

Der Badische Winzer.* - Freiburg : Badischer Weinbauverband e. V.

ISSN 0172-0937 (1985- ) Y 4314

Der Deutsche Weinbau.* Offizielles Organ des Deutschen Weinbauverbandes.

- Bonn : Meininger Gmbh.

ISSN 0944-3177 (1993- ) Y 4798

(Előzménye: Der Weinbau Y 192)

Vinum.* - Köln : Vinum Verl.

ISSN 0177-2570 (Vol. 5- , 1984- ) Y 4247

Wines and Vines.* - San Rafael,CA : Hiaring Company

ISSN 0043-583X Y 308

American Journal of Enology and Viticulture

ISSN 0002-9254 (Vol. 1-21 index, 1950-1970; Vol. 10-46, 1959-1995) X 634

American Wine Society Journal. - Royal Oak, Michigan : Am. Wine Soc.

ISSN 0364-698X (Vol. 9-22, 1977-1990) Y 2739

Die Weinwirtschaft. - : Meininger Verlag Gmbh.

ISSN 1430-8762 (Vol. 119-137, 1983-2001) Y 352/A

Weinfreund. Journal für Feinschmecker. –

Frankfurt am Main, A. Christ Verl. (1979-1985) Y 2952

--- Szőlészeti-borászati bibliográfiák:

Szabó Ágnes

A magyar szőlészet és borászat válogatott bibliográfiája 1963-1966. (Az OMgK

katalógusai, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei és a Kertészet és

Szőlészet című folyóiratok alapján. Bibliográfia.). - , [1967] Rb 9143

Fenyvessiné Góhár Anna - Kiss Etelka - Darnay Ernő

Futóhomok - aranyhomok. A homoki szőlőtermesztés szakirodalmának

válogatott bibliográfiája.. - , 1963. Rc 28152

-----

Gabler, James M.

Wine into words : A history and bibliography of wine books in the English

language / James M. Gabler. - Baltimore : Bacchus , 1985. - XIII,403 p.;26 cm B 15853

A könyvkereskedelemben megjelent legújabb

szőlészeti és borászati témájú kiadványok

(A www.konyvkereso.hu magyar internetes könyvadatbázisból)

A *-gal jelölt könyvek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár állományában megtalálhatók.

A #-gal jelölt könyvek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Agrár-szakirodalmi Szolgálta-

tóházában is megvásárolhatók.

Rohály Gábor - Mészáros Gabriella: Borkakaluz 2003 #

Akó Kiadó (2003), 270 o., fűzött, 20 cm

Jacsmenik Gyula: Szőlészet, borászat a kiskertben *

Kheirón '97 Keresk. és Szolg. Kft. (2003), 159 o., fűzött, 20 cm ISBN: 9638579021

Bauer, Karl (szerk.): Szőlősgazdák könyve. Integrált szőlőtermesztés * #

Mezőgazda Kiadó (2002), 277 o., kötött, 30 cm ISBN: 9639358428

Bényei Ferenc, Lőrincz András et al.: Szőlőtermesztés (2.kiad.) #

Mezőgazda Kiadó (2002), 432 o., kötött, 25 cm. ISBN: 9639358576

Callec, Christian: Borenciklopédia

Gabo Könyvkiadó Kft. (2002), 320 o., kötött, 25 cm ISBN: 9639421286

Priewe, Jens: Borkalauz

Magyar Könyvklub (2002), 96 o., kötött, színes illusztrációkkal ISBN: 963547752X

Kriesi, Rolf ; Osterwalder, Peter: Borok világa * #

Kossuth Kiadó Rt. (2002), 202 o., kötött, 31 cm ISBN: 9630942852

Benyák Zoltán, Benyák Ferenc (szerk.): #

Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe (2.jav.bőv.kiad.)

Hermész Kör Kulturális Egyesület (2002), 397 o., kötött, 24 cm ISBN: 9632021770

Bognár Tünde (szerk.): A bor. Idézetek könyve

Jószöveg Műhely Kiadó (2002), 118 o., kötött, 24 cm ISBN: 9639134783

Zilai János: Bor és mítosz #

Mezőgazda Kiadó (2002), 271 o., kötött, 24 cm ISBN: 9639358673

Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély #

Mezőgazda Kiadó (2002), 369 o., kötött, 31 cm ISBN: 9639358797

Alkonyi László: Birtokok és borok #

Borbarát (2002), 298 o., fűzött, 24 cm

Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése (5.kiad.) * #

Kertészkönyvtár sorozat, Mezogazda Kiadó (2002), 241 o., kötött, 20 cm

ISBN: 9639358223 ISSN: 1419-4937

Tamás Jenő: A tőkétől a pohárig. Amit a szőlőről és a borról tudni kell #

Szaktudás Kiadó Ház Rt. (2002), 260 o., kötött, 30 cm ISBN: 9639422576

Gazda Albert, Kovács András István: Boremberek

Ixmédia (2002), 226 o., kötött, 220x340 mm ISBN: 9632025482

Kozma Pál: A szőlő és termesztése * #

II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája

(Akadémiai Kiadó Rt. 2002., 400 o., kötött, A4 ISBN: 9630577666)

I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai

(Akadémiai Kiadó Rt. 2000, 318 o., kötött, 29 cm ISBN: 9630517208)

Biber Károly, Dimitrievits György, Tóth Bertalan: Milyen szert használjunk? * #

Szőlő, gyümölcs és zöldségnövények védelme (6.átd.kiad.)

Gazdakönyvtár sorozat, Mezőgazda Kiadó (2002), 331 o., fűzött, 20 cm

ISBN: 963935841X ISSN: 1217-1042

Haraszti Gyula: Villányi borok * #

Magyar Vinotéka sorozat, Kossuth Kiadó Rt. (2002), 80 o., kötött, 125x200 mm

ISBN: 9630943441 ISSN: 1586-5576

Mód László, Simon András:

A hajtástól az újborig. A szőlő és bor ünnepei Lendva-vidéken

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (2002), 159 o., fűzött, 24 cm

ISBN: 9616232185

Pintér László (szerk.):

Szőlőültetvények Magyarországon, 2001. Településsoros adatok (266 o., fűzött, 29 cm)

Szőlőültetvények Magyarországon, 2001. Összefoglaló adatok (484 o., fűzött, 29 cm)

- Vineyards in Hungary 2001 (magyar és angol nyelven)

KSH - Központi Statisztikai Hivatal (2002)

Szőlészettel-borászattal kapcsolatos fontosabb magyar honlapok

Szőlő és bor linkgyűjtemény 1. : http://www.bor.co.hu/

Borhírek Online : http://borhirek.blog.hu/

Borlexikon Online: http://borlexikon.hu

Szekszárdi borok: http://szekszardibor.hu

A Szent István Egyetem Borászati Tanszékének honlapja

http://www.food.szie.hu/bor/bor_hu.html http://www.physics.kee.hu/ek_bor.html

A Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékének honlapján a

szőlőtermesztéssel foglalkozó oldal

http://www.fa.gau.hu/dep/kerteszet/ta/szolo/

Borinfo - Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar adattára

http://www.kee.hu/borinfo/

Borászati adatbázis

http://www.boraszat.hu/

Magyarország borászati honlapja az egyes borvidékek sajátosságainak megjelenítésével

http://www.bor.info.hu/BorInfo1/borinfo.html

Magyar borvidékek, borfajták, pincészetek bemutató oldala

http://netrix.hu/gastronet.hu/stinbor.html

A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet - Badacsony honlapja

http://www.bor.info.hu/BorInfo1/Kutatointezet/Badacsonyi/bacsacsonyi.html

A Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének honlapja

http://www.borrend.hu/

A borbírálat szakkifejezéseinek gyűjteménye

http://www.fa.gau.hu/dep/kerteszet/szolo/szaksz/

Szőlészeti-borászati képzések

http://pallida.kee.hu/borinfo/oktatas/szakisk.htm

Borászati kellékek és segédanyagok

http://www.bor.info.hu/BorInfo1/BoraszattalKapcsVall/BoraszatiKellekek/

boraszatkellekek.html

A Budapest Bortársaság Borklubja

http://www.bortarsasag.hu/

Egri Borgasztronómiai Baráti Társaság honlapja

http://www.egriborgasztro.hu

Badacsonyi pincészeteket bemutató honlap

http://www.badacsonyibor.hu/

A Soproni Borvidéket bemutató weboldal

http://www.sopron.hu/borvidek/

A Villányi Borászat Rt. weboldala

http://www.villanyi-boraszat.hu/

Szekszárdi szőlősgazdák szövetkezetének weboldala

http://www.extra.hu/borok/

Kattra Pincészet - Etyek

http://www.etyekibor.hu/

A Startlap.com keresőoldal borászattal foglalkozó fejezete

http://bor.lap.hu/

A Startlap.com keresőoldal szőlőműveléssel kapcsolatos linkjeinek gyűjteménye

http://gyumolcs.lap.hu/

Magyar Borok Háza

http://www.magyarborokhaza.hu/

Interaktív magazin a borkultúráról

http://www.borkultura.hu/index.htm

Borkalauz - borgasztronómia

http://www.ako.hu/kiadvanyaink.htm

Borkedvelők weboldala

http://www.borbanavigassag.hu/

Magyar borok ismertetése angol nyelven

http://www.winesofhungary.com/

A Borbarát magazin interneten megjelenő változata

http://www.borbarat.com/

A Borkultúra magazin internetes változata

http://www.borkultura.hu/

A Bor és Piac című szaklap internetes változata

http://www.geomedia.hu/htm/borespiac.htm

Internetes borforgalmazás

http://www.carpavin.hu/

Meghívott előadóink borászattal és szőlészettel kapcsolatos

az OMgK állományában megtalálható művei

(A bibliográfia az „Etyek bemutatkozik” c. előadássorozat előadóinak az OMgK-ban

megtartott szőlészeti-borászati rendezvényére készült.)

Csoma Zsigmond - Balogh István

Millenniumi szőlős-boroskönyv : A szőlő és bor Magyarországon :

Írások és gondolatok egy agrárágazat múltjáról, jelenéről, jövőjéről a harmadik

ezredfordulón / [Szerk. Csoma Zsigmond, Balogh István]. - Bp. : Agroinform ,

2000. - 459 p.,[2]t.:ill.;29 cm B 20494

Csoma Zsigmond

Kertészet és polgárosodás : Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek

oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, 18. sz.

végétől a 19. sz. közepéig : Agrártörténeti, agrártudomány-történeti monográfia

/ Csoma Zsigmond ; [közr.] Centrál Európa Alapítvány (Hudapest). - Bp. : CEA ,

1997. - 366 p.:ill.;21 cm. - (Centrál-Európa alapítványi könyvek ; 6. )

ISBN 963-04-8841-8 C 65577

Füleky György - Csoma Zsigmond

A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében : A középkori magyarországi

szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere :

A Gödöllőn 1996 június 24-26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa

/ Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi Egyetem] ; [tanulmány

szerző: Csoma Zsigmond]. - Gödöllő : GATE , 1997. - 127-160. fol.;har.21 cm C 67559

Csoma Zsigmond

Szőlészeti, borászati hagyományok, a megujulás és a közösség kötelékében :

Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántul és Európa között a l7. század végétől

a 20. század elejéig / Csoma Zsigmond. - Debrecen ; Bp. ; : : Debreceni KLT

Néprajzi Tansz. : Centrál-Európa Alapitv. , 1994-1995. - 487 p.:ill.,24 cm. –

ISBN 963-472-020-X C 64480

Csoma Zsigmond - Deáky Zita

Kertészettörténet, néprajz, történeti-ökológia : Szöveggyüjtemény

/ Szerk. Csoma Zsigmond, Deáky Zita. - [Bp.] : KÉE , 1994. - 380 p.:ill.;24 cm Tk 10636

Csoma Zsigmond

Uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő-, bortermelés Somlón : 17-20. század közepéig :

Termeléstörténeti-történeti ökológiai tájmonográfia / Csoma Zsigmond. - Debrecen :

KLTE , 1993. - 262 p.;20 cm. - (Studia folkloristica et etnographica ; 35. )

ISBN 963-47-19-29-5 C 63955

Csoma Zsigmond

A szőlészeti- és borászati technológia fejlődése a Dunántúlon / Csoma Zsigmond. -

Kandidátusi értekezés. - Bp. , 1987. - [301] ism.lapsz.,25 t. ; 30 cm+1 mell. B 16009

-----

Mikulás Ildikó - Müller István - Fórián Zoltán

A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései / Mikulás

Ildikó, Müller István, Fórián Zoltán. - [S.l.] : HNT , 2003. - 89,[5] p.;29 cm

ISBN 963-206-571-9 EU 1163:7

Müller István

XXIII. Országos szőlész-borász továbbképző tanfolyam : Balatonfüred, 2001.

február 5-9. : Az elhangzott előadások összefoglalója / Szerk. Müller István. –

Veszprém : PELSOVIN Tr. , 2001. - 101 p.;30 cm B 20525

Müller István

XXI. Országos szőlész-borász továbbképző tanfolyam : Balatonfüred, 1999.

február 1-6. : Az elhangzott előadások összefoglalója / Szerk. Müller István. –

Veszprém : PELSOVIN Tr. , 1999. - 80 p.;30 cm B 19452

Csanádi József - Müller István

A borkereskedelem ábécéje : (Kézikönyv gyakorlati tanácsokkal)

/ [Csanádi József et al.] ; [összeáll., szerk. Müller István]. - Balatonfüred :

Pelsovin Trade Bt. , 1993. - 175 p.;29 cm B 18259

forrásom a http://www.omgk.hu/Bibliografia/szolbor.pdf

szerkesztette: Lajkó Gábor

Szőlővédelem és számok

2010-07-09T07:14:00.000-07:00

Szőlővédelem a számok tükrében

Egy hét-nyolc lépésből álló szőlővédelmi technológia hatékonyságáról jóval nehezebb véleményt alkotni, mint egyetlen gombaölő szeréről. Mégis meg kell ezt próbálnunk, hiszen a gyakorlatban többnyire komplex permetezési programokat hasonlítunk össze, a végeredményt értékeljük.

Nézzük hát, milyen volt a végeredménye azoknak a 2009. évi kísérleteinknek, amelyekben saját és versenytársaink aktuális ajánlatait vizsgáltuk meg.

Fürtlisztharmat elleni hatékonyság

A tavalyi évben aktuális és a 2010-re tervezett szőlővédelmi technológiáink lisztharmat elleni hatékonyságát hat ültetvényben teszteltük 2009-ben, az ország különböző részein. Három kísérletünk volt a Dél-Dunántúlon, egy a Nyugat-Dunántúlon, egy az Alföldön és egy Eger környékén, az Északi-középhegységben. A hat ültetvény közül kettőben nagy, háromban közepes, egyben pedig elenyésző volt a fertőzési nyomás. A kezeletlen kontrollok átlagában mért 43,2%-os mértértékű fürtfertőzöttség összességében közepes szintűnek tekinthető (1. ábra). A közepes szint ellenére is viszonylag nagy különbségek alakultak ki az egyes technológiák hatékonyságát illetően. A gyengébb technológiák a 43,2%-os fertőzöttséget 8-14,5%-osra, a hatékonyabbak 3% alá tudták mérsékelni. Az összehasonlításban kiválóan szerepelt 2009. évi programunk (1,6%-os fürtfertőzöttség), de 1% alatti eredményre csak az új, 2010-re tervezett technológiánk volt képes.

Még nagyobb különbségek olvashatók ki annak a kísérletünknek az eredményeiből, ahol a legerősebb volt a fertőzési nyomás (2. ábra). Itt a gyengébb hatékonyságú technológiák egyszerűen nem bírtak a lisztharmattal, és olyan eredményt, ami a szőlészkedők számára fenntartás nélkül elfogadható, csak az új ajánlatunk tudott biztosítani. Hogy hogyan, azt a 3. ábra fotóin lépésről lépésre nyomon követhetjük.

Adódik a kérdés, hogy mi lehetett az oka egyes technológiák gyengélkedésének, mások jó szereplésének? Ennek döntően két oka volt. Egyrészt maguk a különféle technológiákban fölhasznált készítmények melyek hatékonysága nem volt azonos. De legalább ennyire fontos volt az is, hogy mikor, mit, mivel kiegészítve alkalmaztunk. Különösen a specifikus, felszívódó készítmények helyes alkalmazására kellett ügyelni. Az ábrákon 1-essel és 2-essel jelölt versenytársaink gyengén szereplő technológiái elsődlegesen a rosszul megtervezett strobilurin-kezeléseken buktak el. Ám a strobilurin-mentesség sem jelentett megoldást, amire jó példa 3. versenytársunk programja. A saját technológiáinkban helyet kaptak a mind a strobilurinok mind az egyéb specifikus lisztharmat-ellenes készítmények is, így a technológiánk hatékonyabban hárította el a lisztharmatot, mint az említett 3. versenytársunk QoI-mentes programja. Mindez igazolása annak ameggyőződésünknek, hogy nem a strobilurinok mellőzése, hanem helyes alkalmazása vezet a legjobb eredményre.

A lisztharmatgomba termőtestképződésére gyakorolt hatás

Kísérleteinkben, természetesen, nem elégedtünk meg az egyes technológiák fürtlisztharmat elleni hatékonyságának értékelésével, arra is kíváncsiak voltunk, mit kezdenek az őszi lombfertőzöttséggel, és ezen keresztül mennyire tudják befolyásolni a lisztharmatgomba termőtestképződését. Ezzel a kérdéssel azért kell külön foglalkoznunk, mert a fürt- és a levélvédelem hatékonysága között nincs szoros kapcsolat. A szezon végi levélfertőzöttség viszont alapvetően meghatározza a következő évi vegetáció eleji induló fertőzési nyomást. Ennek egyik oka, hogy egyes lisztharmatölő szerek hatékonysága fürtön és levélen eltérő. A másik ok pedig, hogy a lisztharmatgomba fölszaporodása a bogyókon és a lombozaton nem esik egybe. A bogyófertőzés a tenyészidőszak első felében (a virágzás kezdetétől a fürtzáródásig) játszódik le, míg a lomb fertőződése a teljes vegetáción át tart, s a kórokozó áttelelését szolgáló kazmotéciumok zömmel a tenyészidőszak második felében (zsendülés, érés) keletkeznek. A hajtások arasznyi állapotától zsendülés kezdetéig folytatott rendszeres permetezés ezért eleinte főleg a bogyóvédelmet szolgálja, az utolsó lépések azonban már a lombfertőzés elhárítására, a kazmotéciumképződés megakadályozására, késleltetésére irányulnak. Igen ám, de közben a szerek változnak, vagyis más-más készítményekre hárul a fürt- és a lombvédelem.

A termőtestképződésre legnagyobb hatással a permetezési program utolsó lépése van, amire rendszerint a zsendülés kezdetén (július végén, augusztus első felében) kerül sor. Mivel azonban a kazmotéciumok képződése ezt követően még 50-70 napon át zajlik, ez a zsendülés kezdeti védekezés a hagyományos lisztharmatölő szerekkel – legyenek azok kontakt vagy akár fölszívódó készítmények – nem sokat ér. Ehhez speciális készítmény kell. Olyan, amelyiknek levélen (is) rendkívüli a hatékonysága, és minden más lisztharmatölő szerét lényegesen meghaladó a hatástartama. Jelenleg egy ilyen készítmény létezik: a Cantus®. A 4. ábrán látható, hogy kísérletünkben az a két technológia tudta radikálisan csökkenteni a liszharmatgomba termőtesteinek mennyiségét, melyek utolsó lépése a Cantus (1,0 kg/ha) volt. Míg más technológiák esetében a kezeletlen kontrollhoz képest felére, harmadára, addig a Cantus-kezeléseket követően század részére csökkent a kazmotéciumok száma. Ezen arányoknak megfelelően számolhatunk majd a primer fertőzés előfordulásával tavasszal.

Peronoszpóra elleni védelem

Peronoszpórakísérleteink nagy része 2009-ben – fertőzés hiányában – meghiúsult. Egyetlen értékelhető kísérletünk volt, a Villányi borvidékhez tartozó Diósviszlón, ahol viszont rendkívüli veszélyhelyzet alakult ki, a peronoszpóra a Merlot fajta termését teljes pusztulással fenyegette (5. ábra). Technológiánkban eredetileg nyolc védekezést terveztünk, az extrém fertőzési viszonyok miatt azonban ezt eggyel (réz) meg kellett toldani. A Merlot fürtjei – mint köztudott – nagyon hosszú ideig fogékonyak a peronoszpórával szemben, s járványos években a zsendülésig (augusztusig) egy pillanatra sem szabad őket védelem nélkül hagyni. A hatékony – a kombinált hatóanyagú Acrobat® MZ WG-re és Forum® R-re, valamint a Cabrio Top®-ra alapozott technológia és a gondos permetezés végül is meghozta gyümölcsét, sikerült megóvni a Merlot fürtjeit a súlyosabb megbetegedéstől.

A Kékfrankos a peronoszpórával szemben kevésbé fogékony, mint a Merlot. Ez – összevetve a kezeletlen parcellák fertőzöttségét – jól látszott kísérletünkben is (5. és 6. ábra). Persze, a Kékfrankosnak is szüksége volt a hatékony védelemre, s ennek eredménye lett, hogy gyakorlatilag károsodás nélkül vészelte át a nehéz körülményeket.

Dr. Füzi István
fejlesztőmérnök

forrásom a http://www.agroinform.com/aktualis/Novenyvedelem-szaklap-Szolovedelem-a-szamok-tukreben/20100706-12820/

Szőlő lombrágyázása

2010-07-08T02:55:00.000-07:00

Yara megoldások a szőlő lombtrágyázására

A szőlőnövény életéhez, felépítéséhez, zavartalan életfolyamataihoz 12 nélkülözhetetlen ásványi tápelemre van szükség, melyeket gyökéren, és levélen keresztül vesz/vehet fel.

Ezek hiánya élettani betegségeket okoz, és tápelem hiánytünetek, fejlődési rendellenességek alakulnak ki, a termés paraméterei csorbát szenvedhetnek.

A tápelemek és a víz felvétele jellemzően a növény gyökerén keresztül történik. De a szőlő a lombon és a zöld növényi részeken keresztül is vesz fel vizet és tápanyagot. A zöld részek felülete átjárható, lehetővé téve bizonyos tápelem formák és a víz bejutását. Ez a felvétel sokban eltér a gyökerekétől, melyet figyelembe kell venni. A nitrogén felvételénél a levélen keresztül a karbamid hasznosul legjobban, valamint sokkal savanyúbb és töményebb oldat a hatékonyabb, mint a gyökéren keresztüli felvételnél.Így a lombon a kémhatás 5 pH körül lehet, és a koncentráció az 1%-ot is elérheti!

Egyéb jellemzői a lombtrágyázásnak:

Tápelemek gyors felvétele és beépülése miatt nagyobb hatékonyság.
A tápelemek aktív mozgásukkal minden részhez rövid időn belül eljutnak Gyógyítás és megelőzés mellett a minőség irányítására is jó kiegészítő.
A keverhetőség miatt a növényvédelmi kezelésekkel egymenetbeni kijuttatás nem jelent többlet költséget (keverési próbát a biztonság érdekében mindig célszerű az új összetételekkel végezni).

Mikor, mit miért használjunk?

A szőlő lombtrágyázásában négy kiemelt területet különböztethetünk meg. Az alábbi szempontok szerint választhatjuk meg a lombtrágyázás céljait:

1. Általános kondicionálás, mikroelemek pótlása:

A szőlő fakadása után, fejlődésének kezdetén, a tenyészidő elején a legfontosabb kérdés a jó indulás, az általánosan jó tápanyag-ellátottság. Ebben az időszakban legjobban a mikroelem-ellátottság egészíthető ki (Fe, Mg, Zn, Cu, Mo), amelynek fokozott hiánya gyakran már fakadáskor észlelhető. Lényeges a komplex és komplett ellátás, mivel csak egy-egy mikro-, vagy makroelem pótlásával, egy-egy tápelem túlsúlyba kerülhet, ami több más elem érvényesülését gátolhatja, vagy rosszabbik esetben mérgezéseket okozhat. Pl.: K-Mg, P-Zn, P-Fe, Fe-Zn, Mg-Mn, Ca-Fe, B-Ca, stb.

2. Intenzív, gyors növekedés biztosítása:

A virágzást megelőző időszakban az időjárás gyakran hűvös, változékony, és előfordulhat, hogy a kis hajtások atkák fertőzésétől szenvednek. Ebben az időszakban egy emelt cink (Zn) tartalmú komplexes kezelés sokat segíthet kinöveszteni a hajtásokat az atkák és a hideg szorításából.

3. Bogyókötődés elősegítése:

Egyes szőlőfajták hajlamosak a rossz kötődésre, ha a szőlő virágzásakor az idő hűvös és csapadékos. Az idei évben sajnos erre nagy az esély. Ebben az időszakban a bór (B) jelentősége elsőrendű, de túladagolása a hiányához nagyon hasonlatos tüneteket válthat ki.
A megtermékenyülés más elemek jelenlétét is igényli, ezért célszerű a bórt komplexekben (nem csak bórt tartalmazó lombtrágyában) kijuttatni.

4. A termés minőségjavítása, érésgyorsítás:

A szőlő esetében a termés minőségével szemben különösen magas elvárásaink vannak: a lehető legmagasabb cukormentes szárazanyag tartalom, magas cukor és az ezzel harmonizáló savtartalom. A bogyóérés előtti minőségjavító, érésgyorsító komplex kezelés a fentieken kívül a növény kondícióját, ellenálló képességét is javítja. Jól tudjuk, hogy a kálium (K) szabályozza leginkább a fent említett dolgok alakulását, illetve azt is, hogy a K-felvétele rendkívül magas a bogyókötődés és az érés között. Ezen felül a vesszők beérését és a fagyállóságát is javítja.

Az alkalmazás során erre figyeljünk:

A lombtrágyázás mindig nagyobb lémennyiséggel, és nagyobb cseppmérettel hatékonyabb, ezért legalább 300 l/ha lémennyiséget javaslunk.
A levéllemez fonákján aktívabb a tápelemek felvétele is, ezért a permetezés-technika is fontos.
A felvételt akadályozza a túl magas hőmérséklet miatti gyors beszáradás, ezért a lombtrágyás kezelésekre a reggeli és a délutáni órákat javasoljuk.
Fiatalabb lombozatnál, 20-25 0C hőmérséklet felett, erős besugárzásnál alacsony páratartalom esetén nő a perzselés veszélye, ezért alacsonyabb töménységet használjunk.
Idősebb lombozaton, alacsonyabb hőmérsékletnél, korai és kései órákban magasabb töménységet használhatunk.

Megoldások a lombtrágyázásra

FolicareTM lombtrágya családunk tagjai, a szőlőnövény életéhez szükséges ásványi tápelemeket mind tartalmazzák, így az egész tenyészidős komplett és komplex lombtrágyázási programunkkal biztosíthatjuk a szőlőnk teljes mikroelem pótlását.

FolicareTM 19-11-24 Zn: az emelt cinktartalmú lombtrágyánkkal biztosítjuk a fakadás utáni intenzív, gyors növekedést, amit különösen az atkaölő szeres permetezések mellé javaslunk. Ezzel, hűvös idő esetén gyorsan ki tudjuk növeszteni a szőlőhajtásokat az atkák kártétele alól.
FolicareTM 17-9-33 B: az emelt bórtartalmú kezelés biztosítja a megfelelő megtermékenyülést, és bogyókötődést hűvös, csapadékos időjárás esetén is, kiküszöbölve a bór túladagolás kellemetlen következményeit. Biztosítja a tőketerhelés és a fürtszám által megadott termésszintet.
FolicareTM 8-0-40, a magas káliumtartalmú lombtrágya által biztosíthatja a magasabb cukortartalmú, magasabb cukormentes szárazanyag-tartalmú termést.

Yara csomag szőlőtermesztőknek

A csomag a kötődést, a növekedést és a minőséget javítókezelésekhez speciálisan kialakított összetételű műtrágyákból áll. Gazdaságos kiszereléssel nyújt segítséget a komplett technológiai kivitelezésben.

Előnyeik:

1 hektáros kiszerelés elérhető a kisebb termelők számára is és az adagolást is könnyebbé teszi.
10%-kal juthat hozzá olcsóbban a FolicareTM lombtrágyához, mintha egyenként vásárolná meg.
A technológiai ajánlással könnyen követheti, hogy melyik fejlődési ciklusban milyen műtrágyát alkalmazzon.

Fontos megemlíteni!

A lombtrágyázás nem váltja ki a komplett mikroelemes tápanyag-ellátást, viszont nagyszerűen kiegészíti és segíti, „stimulálja” a gyökéren keresztül történő tápanyagfelvételt, a növényi étvágyat, és átsegíti a szőlőt a számára kedvezőtlen időszakokon (hideg, aszály).

forrásom a http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-Yara-megoldasok-a-szolo-lombtragyazasara/20100628-12721/

Czinege Erik
Yara szakmai vezető

Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívása

2010-06-16T03:20:00.000-07:00

Rendkívüli felhívást teszünk közzé, mert olyan helyzet alakult ki a szőlőtermesztésben, hogy igen jelentős kárral fenyegetnek a szőlő betegségei.

A múlt heti nyári kánikulát hétfőn egy változó frontrendszer felhőzete enyhítette meg egy kicsit, de sokfelé erős záporokat, zivatarokat eredményezett. A keddi csendesebb időjárás után, szerdától a hétvégéig újabb kisebb hőmérséklet csökkenés, de szinte naponta ismétlődő esők jöhetnek. A hőmérsékletek napközi és éjszakai értékei is alegkedvezőbbek az igen erőteljes peronoszpórafertőzésnek.

A szőlő virágzás végén van legtöbb helyen és erős a lisztharmat veszély is, de mellette a szürkepenész korai fertőzésének is nagy lehetősége van a lehulló virágzati részek elhalásával. A záporok, zivatarok, helyenkénti jégesők pedig a fakórothadás veszélyét is fokozzák. A szőlő minden része mostani állapotában igen érzékeny ezekre a fertőzésekre.

Amikor az időjárás lehetővé teszi, most azonnal védjük szőlőinket megelőző jelleggel a betegségek ellen. Legjobbak a felszívódó szerek kontaktkombinációkban, és az újabb kezelésekre 5-8 napnál hosszabb időt ne tervezzünk, mert a szerek hígulása ilyen erős fertőzési nyomásban, erős növekedési stádiumban nem biztosít garantált védelmet. A strobil-urin hatóanyagú készítményeket most lehetőség szerint még mellőzzük, más hatóanyagokat válasszunk.

Vegyük figyelembe azt is, hogy előrejelzési táblázat szerint már most a leveleken és a fürtökön a kórokozó eltérő időpontban jelenik meg. A fürtök is nagyon érzékenyek, fogékony állapotban vannak a betegségekre és itt a kontaktszereknek nagy a jelentősége a védelemben.
A szőlő mellett a burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs is veszélyben van a burgonyavésztől. A hagyma, uborka, de a borsó is megbetegedhet a peronoszpórától. Ezeket se hagyjuk ki a védekezésekből!

Hogy a rendkívül széles növényvédő szer választék közül, mely készítménnyel történjen a védekezés, javasoljuk, kérdezzék meg növényorvos, növényvédő szakmérnök kollégáinkat, s a gazdabolti eladókat.

Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

A MUST ÉS A BOR DERÍTŐSZEREI ÉS HATÁSAIK

2009-02-24T04:47:00.000-08:00

Zavarosító anyagok:
Homok
Bogyó hús foszlány: nem kívánatos. Illatos fajtánál íz zamatanyag mosódik be vele a borba.
Mikroorganizmusok: élesztők mely erjedés elvégzése után leülepsznek a borban.
Kolloidok: a borban 500 mg/l kolloid jellegű anyag kívánatos melyek mérete 20 nm-200 mikrométerig terjed.
                      1, fehérjék-termolabilis fehérjék
                      2, polifenol fehérjék
                      3, borkő
Nehézfémionok:
A zavarosító anyagok, kiválása bekövetkezhet pH érték változásakor, hőmérséklet változásakor, vagy házasítás alkalmával.
A zavarosító anyagok eltávolítása:
Öntisztulás
Fejtés
Szeparálás
Derítés
Szűrés

DERÍTÉS
A derítés folyamán olyan anyagot viszünk, finoman eloszlatva a borba, mely a bor zavarosító anyagait adszorbeálja, kicsapja, velük csapadékot képez és leülepszik a tartály aljára. Ülepedés közben magával ragadják a még lebegő részecskéket is. Ellentétes töltésénél fogva magához vonzza azokat.
A derítés hatásai:
Tisztító hatás
Stabilizáló hatás- hosszú ideig kisebb hatásoknak ellenáll, előnyösen hat a bor fejlődésére a kolloid anyagok lekötésével
A derítéskor a szemmel nem látható szennyeződéseket is eltávolíthatjuk.  A termolabilis fehérjék a negatív töltésű derítőszerrel távoznak a borból, pontosabban, a termolabilis fehérjék  irreverzibilisen koagulálnak, majd leülepednek.

DERÍTÉS ÁLTALÁNOS  SZABÁLYAI

Próbaderítéssel a használandó anyagot és annak mennyiségét határozzuk meg.
a próbaderítésnél használt derítő anyag pontosan az legyen amit később felhasználunk, ugyan azon a hőmérsékleten végezzük a próbaderítést, mint a későbbi üzemi derítést.
A derítőanyagot rövid idő alatt , intenzíven keverjük a borhoz! A hosszabb idejű derítés a hatásfokot rontja, mert a már összetapadt , nagyméretű csapadékdarabokat kisebb részekre törjük, és az ülepedési idő növekedik.
A bor nyugalmi állapotban legyen, ne legyen utóerjedés, mechanikai rázkódás, hőáramlás, légnyomásváltozás.  A derítés 3-4 óra alatt végbemegy, az ülepedési idő 10-14 nap.
Olyan derítőanyagot válasszunk, hogy a csapadék minél tömörebb és minél kevesebb legyen. A csapadék könnyen ülepedjen, és nehezebb legyen bornál. Ellenkező esetben lebeg a borban.
A derítőanyagokat megfelelően készítsük elő( aprítás, darálás, duzzasztás, oldás ).
A letisztult bort megfelelő időben válasszuk el a derítési üledéktől! Sem túl korán, sem túl későn!

A derítés anyagai:
Ásványi derítőszerek
Fehérjetartalmú szerek
Kálium-vas- cianid / sárgavérlúgsó /
Egyéb

OLDHATATLAN DERÍTŐANYAGOK

Betonitok

A borászatban használatos bentonitféleségek nátriun-, és kálcium-, alumínium agyagásványok. 1 g bentonit belső felülete kb. 5 m2. Duzzasztás után negatív töltésű lesz, ezáltal a pozitív fehérjéket adszorbeálja. A legfontosabb fehérje csökkentő anyag, így kiváló stabilizáló hatása van. A derítés során a fenolos anyagok mennyiségét is csökkenti, csökken a barnatörés veszélye, a bor világosodik ( vörösboroknál hátrány).
          A Ca bentonit alig duzzad, hamar ülepszik de kevésbé tisztít. A Na bentoniterősen duzzad, eltávolítja a fehérjét, stabil kolloidot ad, pelyhes üledéket képez. Jelentős tulajdonsága a bentonitnak, hogy kémiailag teljesen közömbös, a bor alkotóival nem lép reakcióba, nincs jellegzetes íze, zamata. A bentonitot 1.lehetőleg langyos, kézmeleg vízzel kell duzzasztani, 2. csomómentesen elkeverni, általában 3. 10-21 szeres mennyiséggel, majd 4. 12-24 órán át állni hagyjuk. A felhasználás előtt a felesleges vizet leengedjük a tetejéről. A duzzasztáskor megkötött vizet a bentonitok a felhasználás során nem adják le! A borhoz 5. adagolása a bor folyamatos keverése közben történik Léteznek azonnal felhasználható típusok. Önállóan is használhatjuk, de kiegészítője lehet a csersav-zselatinos derítésnek is. Különböző, pl.  50 g /hl- es adaggal.
          Kombinált derítésről beszélünk akkor, amikor sárgavérlúgsóval, vagy/és csersav-zselatinnal együtt használjuk a bentonitokat! Az általános szabály szerint a helyes adagolási sorrend a következő:
csersav;
bentonit;
sárgavérlúgsó;
zselatin.
A bentonit néha felcserélhető a sárgavérlúgsóval. a próbaderítés itt is irányadó! Fontos, hogy a próbaderítéssel meghatározott mennyiség fölött adagolt bentonitféléknek káros hatásuk a borra nincs, túlderíten gyakorlatilag bentonittal nem lehet! A túladagolt bentonit csak a pénztárcánkra káros!

Néhány ismertebb bentonit típus:
·           DERITON
   BW 200
·         VULCOBENT PROTEX
·     NEODER
·         BENTONITE COMPACT DUE
·         BENTOLIT SUPER
·         SPHEROBENT SUPER

Néhány ismertebb keverék / bentonit+zselatin+PVPP+más/
·         ALFA P
·         NEOCLAR

          Néhány zselatinféleség:
·         VULCAGEL L
·         GELATINE ATOM
·         GELANORM

DERÍTŐANYAGOK

ZSELATIN
Vízben erőse duzzadó fehérje, tisztított enyv. Forgalomban szemcsékre őrölve, hidegen oldódóan, folyékony állapotban kerül. Borok derítésére csersavval, vagy kovasavszóllal használjuk, de magas cserzőanyag tartalmú boroknál önállóan is. Szokásos adagja 6-18 g / hl.
KAZEIN
A tej fehérjéje. Foszfortartalmú összetett fehérje. Por alakban kapható. Tízszeres mennyiségű vízben áztatjuk. A bor savai csapják ki, ezért túlderítés nem történhet. Nemcsak derítő hatású, hanem kisebb szín illetve íz hibákat is korrigál a fenolosvegyületek kiválasztása révén. Vörösborok derítésére színtelenítése miatt nem alkalmas. Alkalmazott mennyiség 5-50 g/hl.
TOJÁSFEHÉRJE
Vörösborok derítésére használják. Hatóanyaga az albumin és a globulin. A bor cserzőanyagaival ad csapadékot. Színkímélő hatású. 2-3 tojás fehérje habosra verve / hl.
VIZAHÓLYAG
A halak úszóhólyagja, szárítva, őrölve. Tiszta enyv. Fényes bort ad. Magas ára miatt minőségi fehérborok derítőszere. Alkalmazott mennyiség 1-3 g /hl. Használata manapság egyre jobban visszaszorul.
CSERZŐANYAG / borászati tannin/
Nem derítőanyag, hanem a fehérjetartalmú derítő szerek kicsapatására szolgál. A csersav barna színű por. Minél jobb minőségű annál világosabb. A csersav jól oldódik vízben, negatív töltésénél fogva ad csapadékot a zselatinnal. A használandó mennyiséget próbaderítéssel kell megállapítani.
KOVASAVSZÓL
Polimerizált kovasav vizes oldata. Önmagában ez sem derítőszer. Előnye a csersavval szemben, hogy folyadék, nem csomósodik. Nehezen tisztuló, pektinben, polifenolokban gazdag újborokat jól deríti. Keverési aránya 1 g/hl zselatinhoz a 15%- os kovasavszolból 10 ml szükséges.
SÁRGAVÉRLÚGSÓ / káliumferrocianid/ K4/Fe/CN/6/
A borban lévő ionos nehézfémek: vas, réz, cink, mangán eltávolítására szolgál. Adagolását csak laboratóriumi méréssel lehet elvégezni, mert túladagolása esetén a borok savai cián hidrogént szabadítanak fel ami mérgező. Főleg a vas-3-at csapatja ki berlini kék csapadék formájában, ami kolloid jellegű, amit más derítőszerekkel kombinálják a gyorsabb ülepedés érdekében.
POLIVINIL-POLIPIRROLIDON /PVPP/
Fenolos anyagok eltávolítására alkalmas, cserzőanyagok hozzáadásával. A borból a felesleges cserzőanyagot is kicsapja.  Max. 80 g / hl.
AKTÍV SZÉN
Színjavítás, íz hibák kiküszöbölésének egyik módja az aktív-szén felhasználása.  A dagolás után 24 óra múlva az aljról lefejtés. Hátárnya, hogy nagyon megviseli a bort. Kombináltan alkalmazzuk, pl. bentonittal.
ENZIMKÉSZÍTMÉNYEK
Pozitív hatással van a bor érésére. Könnyebbé teszi a bor készítését.

szerkesztette: Lajkó Gábor

A szőlő metszése, művelési módok

2009-02-14T06:13:00.000-08:00

Metszésmódok

A szőlőt évezredek alatt „szelídítette meg” az ember, vonta termesztésbe. Hamar rájött, hogy a szőlőt túlnövekedése metszéssel visszaszorítható, így a termés megbízhatóbb, minősége jobb lesz. A metszés a vesszők évenkénti visszavágását jelenti, ennek formai kivitelezése pedig a metszésmód.

A metszésnek két fő célja van:

a tőkeforma kialakítása (alakító metszés),
a termőszőlő kiegyensúlyozott termésbiztonságának megvalósítása.

A metszésmódok leírása előtt néhány alapfogalom ismétlésként:

Biztosítócsap: alsó helyzetű, legtöbbször egyrügyes csap, mely utánpótlásul szolgál a letermett és levágott csercsapnak.
Csercsap: kétéves vesszőn lévő éves vessző.
Sárszem: az alapi rügyek közül a legfejlettebb.
Simacsap: rejtett rügyből kitört fattyúvessző 1-2 rügyre visszavágva.
Termőcsap: a csercsapon lévő rövid vagy hosszabb termővessző.
Ugarcsap: a jövő évi vesszőt biztosító 1-2 rügyes rövidcsap.

A metszés formai elemei

Aszerint, hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk, a visszavágott vessző lehet:

rövid csap: 1-2 világos rügy;
hosszú csap: 3-5 világos rügy;
félszálvessző: 6-8 világos rügy;
szálvessző 9 -15 világos rügy.

Metszésmódok

Kopaszmetszés: ha a világos rügyeket nemhagyjuk meg, kopaszmetszésről beszélünk. Ma már anyatelepeken alkalmazzák.
Rövidcsapos metszés: ha 1-2 világos rügyet hagyunk, rövidcsapos metszésről beszélünk.
Hosszúcsapos metszés: – amikor 3 – 5 világos rügyet hagyunk – leggyakoribb módja a csercsapos váltómetszés >>> a termőalapon kétrügyes csapot hagyunk, majd a második évben a felsővesszőt hosszúcsapra, az alsót pedig 2 rügyes ugarcsapra metsszük. A következő évben a hosszúcsapot levágjuk és az ugarcsap felsőállású vesszőállású vesszőjét az előzőévihez hasonlóan hosszú-, míg az alsót 2 rügyes ugarcsapra metsszük.
Félszálvesszős metszés: 6-8 világos rügy meghagyásával mettszük a vesszőt;
Szálvesszős metszés: 9-15 világos rügy meghagyásával alkalmazhatjuk.

A tőkeforma

A tőkeművelésmód – röviden tőkeforma – a szőlőtőke föld feletti idősebb, fás részeinek arányát, nagyságát, térbeli elhelyezését jelenti. Metszéssel és zöldmunkával alakítjuk ki. A tőkeforma megválasztását több tényező befolyásolja.

Ezek közül a legfontabbak:

környezeti adottságok (talaj, klíma stb.);
a fajta tulajdonságai (növekedési erély, fürtátlagtömeg);
a termesztési technológia (kézi, gépi);
a termesztési cél (bor-, csemegeszőlő stb.).

A tőkeformák csoportásítása termesztési cél és mód szerint:

Hagyományos tőkeformák

Fejművelés ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. - a fejművelésre a bunkószerűen kialakított tőkefej jellemző
Kopaszmetszésű fejművelés
Csapos metszésű fejművelés
Szálvesszős metszésű fejművelés
Bakművelés - hegyvidéki szőlők klasszikus művelésmódja. Jellemzője a tőkefejen kehelyszerűen kialakított 3-5 bak vagy szarv. - sor- és tőtávolsága: 100-120 X 100 cm.
Legyezőművelés - egysíkú bakművelés, ahol a két szarv kb. 45°-os szögben áll. A hajtásokat 2-3, egymástól 40 cm-re lévő huzalpár fogja össze.
Guyot-művelés A középmagas művelés tipikus példája. Jellemzője a 40-50 cm magas törzs (comb). Sor- és tőtávolsága: 150 – 200 X 100 – 120 cm.
Alacsony vagy középmagas vízszintes kordonművelés - egy és kétkarú változatban is kialakítható. Sor- és tőtávolság 160 - 200 X 100 – 120 cm.

Intenzív tőkeformák

Kordonművelés: Az intenzív tőkeformákra a kordonművelés jellemző, mely az a tőkeművelésmód, amikor a tőketörzs különböző magasságban (50-100-120-180 cm) vízszintes, ún. kordonkarban folytatódik. Ezen a karon rövidcsaposhosszúcsapos vagy szálvesszős metszést is folytathatunk. Bor és csemegeszőlőnek egyaránt megfelel.
Moser-féle magas művelé: A tőke egy 120-130 cm magas, függőleges törzsből és egy vagy két karból áll (3. ábra). Sor- és tőtávolsága: 300 - 350 X 100 -120 cm. Kialakítása a következő: 1.év: egy rügyre metszünk 2.év: a legerősebb rügyet 1-2 rügyre metsszük, a többit a tőből eltávolítjuk 3.év: kialakítjuk a törzset, szorosan a karóhoz kötve 4-5.év: évente 30 cm-el növeljük a vízszintes kart
Ernyőművelés: A 140-150 cm-es törzsön ernyőszerűen leívelt szálvesszőket hagyunk, és ezeketsegédhuzalhoz kötjük.
Sylvoz-művelés: Támberendezése, sor- és tőtávolsága megegyezik a Moser-féle művelési módnálmegadottakkal. A különbség annyi, hogy a kordonkarok szálvesszőit lehajlítjuk ésegy 50-80 cm magasságban kifeszített segédhuzalhoz kötjük.
Egyesfüggöny –művelés: Jellemzője a 170-180 cm-es törzs, amelyet 2-3 év alatt alakítunk ki (4. ábra). A karokon 20-25 cm-ként neveljük ki a termőalapokat. A termőalapokon a metszést a fajtának a megfelelően rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel végezzük. Kettősfüggöny-művelés
A kettősfüggöny- művelés: lényege szintén egy aránylag magas törzs (170-180), melyen a karokat 120 -140 cm-esszélességben felváltva szétterítjük. A távolság így kisebb a szokásosnál, mintegy 60-80 cm lehet. A két csüngőlombfalat a napfény mindkét oldalról éri. A nagy sortávolság (400-500 cm)alkalmas gépi művelésre, de sorközi köztes növény termelésére is.

A szőlő trágyázása

2009-02-04T10:08:00.000-08:00

Alaptrágyázás

Az alaptrágyázás mértéke – a talajerőtől függően 6 – 8 q szerves trágya és 60 – 80 kg vegyes műtrágya lehet 100 m 2 -enként. Az alaposan bedolgozott feltöltő- vagy készlet-trágyázás később megtérül, mert 10 – 15 évig is biztosítja az alapvető tápanyagokat.

A bedolgozás - a teleprendezést követően – történhet kiszórással és közép mély alászántás utáni mélyforgatással, de kisebb területen kézzel, soronként is. A beforgatás idejét úgy kell meghatározni, hogy az ültetésig elegendő idő álljon rendelkezésre, hogy a bedolgozott tápanyag ülepedjen, összeérjen. Ez kb. 3 – 5 hónap.

Lazább talajokon jó előkészítést ad a telepítés éve előtt vetett, nagy zöld tömeget adó növény termesztése is. A zöldtrágyaként szolgáló növényt – kellő mennyiségű műtrágyával együtt –úgy kell bedolgozni, hogy a telepítés idejére a talaj beérjen.

Különösen fontos lehet a talajfertőtlenítés, ha az új felépítés kiöregedett szőlőültetvényhelyén történik, vagy ha a talaj kártevőkkel fertőzött. Ezt célszerű ősszel elvégezni, hogy a tavaszi ültetésig a szerek lebomolhassanak (Basudin, Counther).

Talajerő- utánpótlás

A fenntartó vagy kiegészítő trágyázással folyamatosan – évente, kétévente- pótolni kell a talajból felhasznált vagy lemosódott, megkötött tápanyagokat. Kellő biztonsággal 100 kg termeléshez: - 0,8 – 1,5 kg N (nitrogén) - 0,7 – 1 kg P 2 O5 (foszfor - pentoxid) és - - 1,3 – 2,5 kg K 2 O (kálium – oxid) Hatóanyaggal kell számolni. Jó arány a N: P 2 O5: K 2 O = 1: 1: 1: 3 arány.

A műtrágyákat legjobb ősszel kiadagolni – kivéve a nitrogént, amelyet a megosztva javasolunk -, mert lassan mozognak a talajban. Alapelv: legalább 30 cm mélyre kerüljön a tápanyag, mert így közel lesz a gyökérzónához, nem kerül a talajmunkák során a felszínre, nem szárad ki. A gyorsabban mozgó műtrágyát elég sekélyen bemunkálni.

Lombtrágyázással főleg hiánybetegségeket kezelhetünk, a szőlő levele ugyanis fel tud venni különféle tápláló ionokat.

A lombtrágyák lehetnek:

műtrágyák vizes oldatai,
speciális lombtrágyák

A levéltrágyákat általában a soron következő permetezéskor, a növényvédő szerekkel együtt juttatjuk ki. Újabban már ún. növénykondicionáló szereket is ajánlanak.

Bővebben:

A szőlő tavaszi lemosó permetezése

2009-02-04T09:49:00.000-08:00

A kora tavaszi időszakban a legelső kémiai beavatkozás szőlőinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.

A lemosó permetezést gyakorlatilag csak a fás szárú állókultúrákban - szőlőkben, gyümölcsösökben - alkalmazzuk.

A beavatkozás jelentősége és szerepe, hogy a törzs, az ágak és a vesszők felületén, valamint a kéregrepedésekben telelő kártevők és kórokozók egyedszámát gyérítsük, és így csökkentsük az ültetvények kora tavaszi fertőzöttségét, mérsékeljük a kártételi veszélyt. Továbbá a lemosó permetezésnek van egy ún. általános „fertőtlenítő” szerepe, amellyel jó alapokat teremthetünk az adott évi növényvédelemhez. A megfigyelések alapján a kora tavaszi időszakban a kártevők élettevékenysége előbb kezdődik, mint a természetes ellenségeiké, ezért ebben a korai időszakban azokat is jobban megkíméljük.

A lemosó permetezés idejét tekintve - készítménytől függően - teljes nyugalmi állapotban, illetve kisleveles állapotig végezhetjük el. Célszerű a metszést követően végrehajtani, mert ekkor egyúttal a sebeket is lezárjuk, fertőtlenítjük ez által. A permetezést mindenképpen szélcsendes és fagymentes időben végezzük. Fontos, hogy tényleg lemosásszerűen nagy lémennyiséggel permetezzünk, hogy a permetlé mindenhol befedje a növények felületét, és lehetőleg bejusson a kéregrepedésekbe is. A permetezés hatékonyságát tovább növelhetjük, ha előtte a törzset és az idősebb ágakat megtisztítjuk az elhalt kéregmaradványoktól.

A lemosó permetezésre felhasználható hatóanyagok száma nem túl nagy, de ettől függetlenül mindenki megtalálhatja az adott kultúrának és növényvédelmi problémának megfelelőt. A készítmények kiválasztása előtt azonban fontos hogy tisztában legyünk az ültetvény növény-egészségügyi állapotával, pontosabban, hogy kártevők vagy kórokozók, avagy mindkettő ellen akarunk védekezni.

Rügypattanás előtt alkalmazhatóak a DNOC hatóanyagú készítmények, mivel rügypattanás után a zöld növényi részeket károsítják. A kártevők és betegségek széles köre ellen, így: levéltetvek és tojásaik, takácsatkák, pajzstetvek, sodrómolyok, bimbólikasztó bogár, tűzelhalás és egyéb a felületen áttelelt betegség és kártevők ellen hatásosak. Mivel ezek a készítmények erős mérgek a felhasználásuk fokozott elővigyázatosságot igényel. Továbbá - mivel minden zöld növényi részt károsít - tekintettel kell lenni az adott ültetvény melletti kultúrákra, mert átsodródva károsodást okoz.
Réz - rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid - hatóanyagú készítmények közös jellemzője, hogy a lisztharmat és a szürkepenész kivételével gyakorlatilag minden gombás és baktériumos betegség ellen hatásosak. További előnyük, hogy a kórozók életfolyamatait több ponton is gátolják, ezért nagyon kicsi az ellenük való rezisztencia kialakulásának veszélye, illetve eddig még nem is alakult ki. Alkalmazásuk a gombás és baktériumos eredetű ágelhalások, vesszőbetegségek és a lombozatot megtámadó betegségek - pl.: tűzelhalás, csonthéjasok ágelhalása, őszibarack levélfodrosodás, málna vesszőbetegségei, szőlő kordonkar elhalását okozó kórokozók - megelőzésére, gyérítésére, ill. mérséklésére ajánlott több kultúrában is.
Olajos készítmények. Elsősorban az állati kártevők ellen hatásosak. Ezek hatóanyaga lehet paraffinolaj, vazelinolaj vagy orsóolaj. Ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képezve a kártevő valamely fejlődési alakján megakadályozzák annak légzését. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek, takácsatkák, körte levélbolha ellen.
Poliszulfidkén - kálcium és bárium poliszulfid - hatóanyagúak. Ezek a készítmények a különböző gyümölcskultúrákban és szőlőben pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha, különböző vessző-, kar- és törzsbetegségek, lisztharmat, varasodás, monília és levélfodrosodás ellen engedélyezettek.

A fentebb ismertetett hatóanyagok önállóan és kombinációban is megtalálhatóak az egyes növényvédő-szerekben. A kombinált hatóanyagú permetező szerek előnye, hogy a gyártó általában úgy állítja össze, hogy az adott készítmény rovarkártevők, és betegségek ellen egyaránt hatásos legyen. Ellenkező esetben nekünk kell a keveréket előállítanunk. Ez esetben viszont a permetlékészítés előtt ajánlott kis mennyiségben keverési próbát készíteni, és figyelembe venni a gyártónak a csomagolóburkolaton feltüntetett esetleges ajánlásait, javaslatait.

A hatékonyságot befolyásoló fontos tényező a permetlé-fedettség. Alapelv, hogy a fa, bokor, tőke teljes felületét, kérget, repedéseket tökéletesen vonjuk be, áztassuk el a permetlével. Ez biztosítja, hogy a hatóanyag eléri a kórokozót, pl. az olaj bevonja a kártevőt, s megakadályozza légzését. A konkrét permetlémennyiséget megmondani nem lehet, változik a korona méretétől, a művelésmódtól, a tenyészterülettől, ezért csak irányszámokat lehet adni, pl. a gyümölcsösökben 800-2000 l/ha (házikertben 8-20 l/100 m2), bogyósoknál 400-800 l/ha (házikertben 4-8 l/100 m2), szőlő esetében 1000-1400 l/ha (házikertben 10-14 l/100 m2).

forrásom a http://borhirek.blog.hu/2008/02/10/a_tavaszi_lemoso_permetezes_jelentosege_alkalmazasa

Kénezés

2009-02-03T12:21:00.000-08:00

A borbetegségek megelőzésének egyik legfontosabb anyaga a kén. Kénessav kémiai jelölése => H₂ SO₃

A kénessav hatásai a mustban és a borban:

Antiszeptikus /antibakteriális/ hatás. a mikroorganizmusokat megöli.
Antioxidáns vagy redukáló hatás.
Íz és zamatanyag feltáró és megőrző tulajdonságú.
Színstabilizáló hatás.

Mustban és a borban található alkotókkal lekötődik. Csak a szabad kénessavnak / disszociálatlan/ kénessavnak van antiszeptikus hatása. A mustban és a borban szabad és kötött kénessav tartalom találhat. A kettő összege adj az összes kénessavtartalmat. Oxovegyületek, cukrok és egyéb alkotók képesek lekötni a ként. Legjelentősebb oxovegyület az acetaldehid, könnyen oxidálódik. Levegő hatására ecetsavvá alakul. Acetaldehid a vörösbor színanyagával oldhatatlan csapadékot képez, majd kiválik. Ezt nevezzük színanyag-kiválásnak. Ezt megelőzendően a bor acetaldehid tartalmát kénnel lekötjük. Az acetaldehid-kénessav igen nehezen oxidálódik. A cukor-aldehidhez kötött kénessav kevésbé állandó. A kötött és a szabad kénessavtartalom között ezért nincs előre meghatározott arányosság. A disszociáció mértéke függ a bor savtartalmától, pH értékétől. Ezért a lágy borokat több, a keményebb borokat kevesebb kénnel kénezzük.

A kénezés anyagai:

Elemi kén: Elégetésével kén-dioxid keletkezik, mely vízben vagy borban oldódik, kénessavvá alakul.
Darabos kén: pince légterének kénezésére használjuk. Légköbméterenként, hetente 0,5 g ként égetünk el.
Kénszelet: nem éghető ( régebben ) azbesztcsíkon / ( újabban ) egyéb anyagon 5 g elemi kén található. Csak hordó vagy légtér kénezésére használható. Bort a pontatlan adagolás miatt nem kénezünk vele. 5 hl-nél kisebb hordónál 1/3 kénszelet hl. 5-20 hl.-nél ¼-1/5 kénszelet hl. Ennél nagyobb hordóba 100hl.-ként 1-1,5 kénszelet.
Borkén: K2S2O5 / kálium-piroszulfit, kálium-metabiszulfit / savak hatására kén-dioxidra és vízre bomlik, a kén-dioxid vízzel kénessavvá egyesül. A kálium a szerves savakkal kötődik. Előnye, hogy adagolása, tárolása egyszerű. Adagolása tömegméréssel megoldható. Vizes oldata hatástalan ezért borban kell feloldani. Számítása egyszerű hatóanyagtartalma 50% mert a másik 50% a hordózó anyag a kálium. Hátránya, hogy idege anyagot viszünk a borba, káliumot, mely a borkősavhoz kötődik, ezért felborítja a borkő-stabilitást. Hátránya még, hogy idővel veszít hatékonyságából.

Cseppfolyós kén-dioxid: Adagolószerkezettel pontosan adagolható, káliumot nem visz a borba. Az adagoló szerkezetet a csőrendszerbe be lehet kötni és folyamatosan, jól elnyeletve, adagolni.

Törzsoldat: A cseppfolyós kén-dioxid 1-2%-os vizes oldatával, edényeket, tömlőket, palackokat lehet fertőtleníteni. Must, bor kénezéséhez 1-5%-os törzsoldatot kell készíteni, ezt lehet adagolni adagoló berendezés nélkül is.

Kéntabletta: Használatakor úgy kell eljárni, mint a kénszeletnél, csak itt egy tabletta kb. 6 hl üres hordó térfogatra elég.

Kénoldat: Ammónium-hidrogén-biszulfit és kén-dioxid tartalmú kénező folyadék. Ismerünk 15-30-45 % kéntartalmúakat. Felhasználási területe csak az alkoholos erjedés előtti kénezés, ugyanis itt használható ki a kéntartalom, és az ammónia tartalom együttes jelenléte.

Kénezési gyakorlat:

A cefrét 50-80 mg/l kénnel, a mustot 30-50 mg/l kénnel kénezzük. A borok reduktív állapotának fenntartása érdekében az erjedés befejeződése után azonnal, de az első fejtéskor mindenképpen fejteni kell. Ezt alapkénezésnek nevezzük. A kierjedt újbor gyakorlatilag nem tartalmaz szabad-kénessavat, mert a keletkező acetaldehidhez lekötődik. Ajánlott próbakénezést végezni. Az újborba levő vegyületek a kén egy részét azonnal lekötik.

Alapkénezésnél ajánlott kén mennyisége:

Vörösboroknál 50 mg/l.
Kemény fehérboroknál 50-70 mg/l .
Lágy fehérborok 70-100 mg/l.

Alapkénezés után havonta ellenőrizni kell a szabad kénessav szintet és szükség szerint, ki kell egészíteni.

Ideális kénessavtartalom:

Kemény, száraz fehérborok és vörösborok 15-20 mg/l.
Lágy, száraz fehérborok 20-30 mg/l.
Kemény fehérborok maradék-cukorral 30-40 mg/l.
Lágy fehérborok maradék-cukorral 40-50 mg/l .

..............................................................................................................................................................

Általános kémiai szempontból:

Vegyjele: S. A periódusos rendszer Vl./A főcsoportjában és a 3. periódusában található. Rendszáma 16, tömegszáma 32,06. Vegyjele latin eredetű: sulphur = kén. A ként már az ókorban is ismerték. Az egyiptomiak már időszámításunk előtt a ll. században fehérítésre és festék-előállításra használták; Homérosz is megemlíti, mint fehérítőszert. A Xll. század óta a kén jelentősége jelentősen megnövekedett, mivel a puskapor alkotórésze. A kén sokféle módosulatban fordul elő, ezért viszonylag sokáig tartott, amíg Antoine de Lavoisier felismerte, hogy önálló elem. Vegyértékelektronok száma: 6, párosítatlan elektronok száma: 2, elektronegativitási értéke kisebb az oxigénénél. Az S₈összegképletű kén- molekulákban-a V alakú kötéselrendeződés miatt-a kénatomok koronaszerűen, gyűrűbe rendeződnek.

Kémiai és fizikai tulajdonságai:
A kén szagtalan, sárga színű, nemfémes elem, amely számos, még nem teljesen felderített módosulatban fordul elő. Alapszerkezete hullámos nyolcas gyűrű. A nyolcatomos apoláris kötésű kénmolekulák gyenge másodrendű kötéssel molekularácsos kristályt alkotnak. A rombos kén az egyetlen termodinamikailag stabil módosulat. Sárga, rideg, rombos kristályokat képez. A kristályok szerkezeti alapegysége 16 db nyolcas gyűrűből áll. A rombos kén vízben oldhatatlan, de könnyen oldódik hidrogén-szulfidban és jodoformban. A monoklin kén lassú reakcióban a rombos kénből keletkezik 95,6 ⁰C fölötti hőmérsékleten. Világos, tűszerű, monoklin kristályokat képez. A kristályok szerkezeti alapegysége 6 db nyolcas gyűrűből áll. Ez a módosulat is sárga és vízben oldhatatlan, de könnyen oldódik hidrogén-szulfidban. A ciklooktakén 118,9 ⁰C fölött keletkezik a monoklin kénből. Világossárga, átlátszó olvadék, amelyben a kén még mindig nyolcas alakjában van jelen. A ciklooktakén szén-diszulfidban oldódik. A polimer kén a ciklooktakénnel áll egyensúlyban; a hőmérséklet növekedésével részaránya nő, és 159 ⁰C fölött túlsúlyba kerül. A polimer kén sötétbarna, gyantaszerűen nyúlós anyag, amely hélixhez hasonló szerkezetű hosszú kénláncokból áll. Szén-diszulfidban oldhatatlan. A hőmérséklet növekedésével egyre hígabban folyóssá váló polimer kén 444,6 ⁰C-on forr. A kénvirág finom sárga por. A kéngőzzel érintkező hideg falakon csapódik le. A kéngőz a hőmérséklettől függően sárga vagy narancssárga színű lett. A forráspont közelében még nyolcatomos molekulákból áll, azonban a hőmérséklet növekedésével a kéngyűrűk fokozatosan szétesnek. 1800 ⁰C fölött már különálló kénatomok vannak jelen. A képlékenykén lehűtött, világosbarna olvadék, amely a cseppfolyós kénből gyors lehűtéskor keletkezik. Ciklookta- és polimer-kénből áll, és piridinben oldódik. A képlékenykén szilárd polimer kénné keményedik meg. A kén relatív atomtömege 32,06; 4 stabil izotópja van: a ³²S, a ³³S, a ³⁴S és a ³⁶S. A 12 radioaktív kénizotóp felezési ideje 187 ms (²⁹S) és 87,4 nap (³⁵S) közé esik. A kén a hőt és az elektromos áramot nagyon rosszul vezeti. Elektronkonfigurációja [Ne](3s)²(3p)⁴, oxidációs száma vegyületeiben –2, +4 és +6 lehet. Könnyen képez gyűrűket és láncokat, és melegítés hatására szinte minden elemmel reakcióba lép (kivételek: Au, Pt, nemesgázok). A kén vizes sósavoldatban stabil. Oxidáló savak és alkálilúgok a ként megtámadják. A kén nem mérgező, de ha helyben H₂S vagy SO₂keletkezhet belőle, mérgezővé válik. A [³⁵S] kén (radiokén) tiszta monoklin^-sugárzó elem, felezési ideje 87,4 nap, atomreaktorokban állítják elő kénből neutronbefogással. A ³⁵S radioaktív nyomjelző, amelynek segítségével a vulkanikus folyamatok, a mosás, a kéntelenítés és a fehérje-anyagcsere nyomon követhető. Amorf kén (=alaktalan): a kén olvadáspontja 119 ⁰C; magasabb hőmérsékleten a láncok feldarabolódnak, és így egyre csökken a molekulák összegabalyodásának lehetősége, egyre hígabb lesz az olvadék. A hirtelen lehűtött kénben nincs idő arra, hogy a 2-4 atomos kénmolekulák ismét 8 atomos gyűrűvé kapcsolódjanak, majd szabályos kristályrácsba rendeződnek. Így nem kristályos, hanem gumiszerű, úgynevezett amorf kén jön létre.

Kimutatása:
Heparpróbával történik: Szódagyöngyöt magnézia rúdon megolvasztanak és a vizsgálandó anyagba mártják. Ez után Bunsen-égő oxidáló lángjában felhevítik, hogy a zavaró anyagok elillanjanak. A gyöngyöt ezt követően redukáló lángban megolvasztják. Ha a vizsgálandó anyag, ként tartalmaz, akkor a megnedvesített gyöngy tiszta ezüstlapon a keletkezett ezüst-szulfid miatt fekete foltot hagy.

Előfordulása:
Részaránya a földkéregben kb. 0,048 tömegszázalék. A kén elemi állapotban, valamint üledékes és vulkáni telepeken, vegyületekben kötött állapotban is előfordul. A bányászott szén 1-2%, a kőolaj pedig 3% ként tartalmaz. A földgázokban és a kénes forrásokban H₂S tör a felszínre. A szerves anyagok,
pl.: a fehérjék is tartalmaznak ként. A kitermelésre érdemes kéntartalékok becsült mennyisége a következő: piritben 1,5*10⁹t, kőolajban és földgázban 10⁹t, termésállapotban 1,5*10⁸t. A legnagyobb lelőhelyek az USA-ban, Szicíliában, Peruban, Chilében, Japánban, Mexikóban, Lengyelországban és a Szovjetunió utódállamaiban vannak.

Előállítása:
Terméskén: A szicíliai kénbányákban a bányászott kőzet 10-40% ként tartalmaz, amelyet kénégetőkben olvasztanak ki. A nyers ként desztillációval tisztítják. Ha a kondenzálókamrák hőmérséklete a kén olvadáspontja alatt van, akkor kénvirág válik ki, különben pedig cseppfolyós kén gyűlik össze a kamra alján, amely kénrudak alakjában szilárdul meg. A kén visszanyerése hidrogén-szulfidból: a H₂S eredete szerint (kemencegáz, földgáz, szintézisgáz, fűtőgáz) különböző eljárásokat használnak; gazdaságosságukat nem csak a kinyert kén határozza meg: műszaki okokból és környezetvédelmi szempontok miatt a ként ipari gázokból mindenképpen el kell távolítani. Az ipari folyamatok gázaiból vagy a közvetlenül földgázból kivont hidrogén-szulfidot, pl. katalizátorok (pl. bauxit) jelenlétében levegővel elégetik:

6 H₂S+3 O₂à 6 S+6 H₂S

A visszanyert kén nagyon tiszta. A földgázból történő kénkinyerés növekvő tendenciát mutat. A kén-dioxidból történő kénkinyerés: a pörkgázok és a konvertgázok nagyon sok kén-dioxidot tartalmaznak, amelyet környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok miatt redukálni kell. A redukció koksszal töltött forró gázgenerátorokban történik:

SO₂+Cà S+CO₂

A világ kéntermelésének több mint a fele terméskéntelepekről, több mint 25%-a földgázból, ipari gázokból és kőolajból, a maradék többsége pedig pörkgázokból származik. A világ kéntermelése a századforduló óta legalább ötvenszeresére nőtt, és jelenleg 50 millió t/év fölött van.

Felhasználása:
A kén a só, a mészkő, a szén és a kőolaj mellett a vegyipar öt legfontosabb alapanyaga közé tartozik. A kén 85%-ából kénsavat állítanak elő. Mintegy 10%-át elemi állapotban használják: a cellulózgyártásban, fehérítőszerként a textil- és papíriparban, a cseppfolyós kén-dioxid nagy párolgáshője miatt hűtőfolyadék, a gumigyártásban a kaucsukvulkanizálásra, növényvédő szerként lisztharmat ellen, gyufagyártásra, hordók kénezésére, színezékek, lőpor, gyógyszerek és kozmetikai készítmények előállítására.

forrásom a http://borhirek.blog.hu/tags/borkezelés?tags=borkezelés

A bor savtartalmának csökkentése

2009-01-21T01:31:00.000-08:00

A savtartalom szabályozása

A savtartalom szabályozása vagy savcsökkentést, vagy savnövelést jelent. Néhány évjárat borait a nagyobb savtartalom jellemzi, néhány évjárat borait viszont az alacsony savakról ismerünk!

A szőlőkben és borokban előforduló szerves savak 90%-át a borkősav és az almasav teszi ki. Mindkét sav gramm/literes koncentrációban található, míg a legerősebb savnak számító citromsav átlagos borokban nem haladja meg a 0,2-0,4 g/l koncentrációt. Minél éretlenebb szőlőből származik a borunk, annál nagyobb az almasav koncentrációja, annál élesebb a savérzet. A savak közül legnagyobb eséllyel a borkősavat lehet csökkenteni, a citromsav egyáltalán nem távolítható el a borokból

A savcsökkentés módszerei:

Savtompítás szénsavas mésszel

A bortörvény előírásai szerint a savcsökkentéshez tiszta, precipitált (kicsapatott) szénsavas meszet, CaCO3-t lehet használni. A szénsavas mész a borban (mustban) oldott borkősavat semlegesíti borkősavas mész (kalcium karbonát) formájában. A kémiai egyenlet szerint 150g borkősavat 100 g szénsavas mész közömbösít, tehát 1 g sav eltávolításához 0,67g kalcium-karbonát szükséges. Fontos tudni, hogy a szénsavas mész valamennyi savval reagál, de a képződő sók mind oldhatóak. A kalcium kötődése a savak erősségének sorrendjében következik be, és ebben a sorban a citromsav után a borkősav a legerősebb. Az ecetsavval képzett só is oldható, tehát a módszer az ecetsav eltávolítására nem alkalmas! A savtompítás kivitelezéséhez tudnunk kell borunk savtartalmát, laboratóriumi vizsgálat alapján.

Az EU csatlakozás utáni szabályzás szerint a borok savtartalma Magyarországon maximum 1g/l-el csökkenthető!

A szénsavas mésszel történő savcsökkentés másik veszélye, hogy a kalcium-tartarát lassan válik ki a borból, és ha túl korán palackozunk, a kalcium-tartarát kiválás a palackban fejeződhet be.

Savcsökkentés hűtéssel (borkő stabilizálás)

Ez a művelet tulajdonképpen stabilizáló jellegű, de kiválóan alkalmas a fölösleges borkősav kicsapódásának meggyorsítására. Lényege, hogy a borokban lévő kálium nagyobb koncentrációja esetén, magasabb alkoholtartalomnál a borkősav egy fél-savanyú sót képez, kálium -hidrogén- tartarátot, aminek az oldhatósága alacsony hőmérsékleten nagyon rossz, tehát kristályos formában kiválik. A borokat 0 és -5 ^OC alatti hőmérsékleten tartva a fölös borkősav kiválik és eltávolítható

Savcsökkentés kettős sós savtompítás

Külön jelentősége van az olyan eljárásoknak, melyek lehetővé teszik a borkősavon kívül más sav eltávolítását is. Ilyen eljárás a kettős sós savtompítás, ami az előzőeknél nagyobb felkészültséget és figyelmet igényel. Az eljárás lényege, hogy a borok normális pH értékénél magasabb pH-n, 4,5 érték felett megy végbe mustban és borban is. A módszernél ugyanúgy a szénsavas meszet használjuk (célszerűen mikrokristályos szerkezetűt, pl. „Acidex”). Egy mólnyi (150g) borkősav és 1 mólnyi (134g) almasav eltávolításához 200g kalcium-karbonát szükséges és a reakció lejátszódása közben, ugyanúgy, mint az egyszerű savtompításnál széndioxid és víz képződik. A kezelést három lépcsőben kell elvégezni, először a savtompítandó must, vagy bor 10%-ához keverjük a teljes tompítandó mennyiségre kiszámított szénsavas mész mennyiséget, ezáltal a pH érték jóval 4,5 fölé emelkedik. Ehhez az elegyhez adjuk, állandó keverés mellett a tompítandó tétel további 50%-át. Ekkor még nem csökken a pH érték 4,5 alá, a kettős só kiválása megtörténik. A kivált sót leszíneljük, szeparáljuk, eltávolítjuk, majd a maradék borral, musttal kiegészítjük.

Borok savtompítása esetén a kettős sós savtompítása esetén a kezelést legalább 3-4 hónappal a palackozás előtt el kell végezni.

A savtartalom csökkentése biológiai almasavbontással

Az egyik legkényesebb, legigényesebb borászati művelet, legnagyobb jelentősége a vörösbor készítésnél van, de a savtartalom csökkentésére is alkalmas. A biológiai almasav bontásnak két formája van, a „malolaktikus” erjesztés és a „maloalkoholos” erjesztés. Az első esetben az almasavból mikroorganizmusok tejsavat képeznek, széndioxid fejlődés közben, tehát a savtartalom kémiai értelemben nem csökken. A maloalkoholos folyamat során élesztők alakítják át az almasavat alkohollá és széndioxiddá, ekkor a savtartalom kémiailag is csökken

A malolaktikus fermentációnál a képződő tejsav lényegesen gyengébb sav az almasavnál, ezért a bor lágyabb savérzetű lesz. Mindkét módszer komoly előkészületeket, borászati kémiai és mikrobiológiai ismereteket kíván, ezért vissza fogunk rá térni a szüreti előkészületek részletezésénél az augusztusi számban.

Lajkó Gábor

Forrás:

Eperjesi-Kállay-Magyar: (1998) Borászat, Mg. Kiadó, Budapest

A szőlő védelme

2008-07-22T10:32:00.000-07:00

Peronoszpóra Plasmopara viticola

A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon a növény szöveteibe és az élõ sejtekbõl táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvezõ idõjárás esetén (meleg, párás, esõs) már virágzás elõtt (május közepén) is fertõzhet, s nyár végéig veszélyes lehet.
Életfeltétele a 13°C feletti hõmérséklet és 10 mm csapadék.
Konídiumokkal, illetve az azokból kiszabaduló rajzóspórákkal terjed. Megtámadja a bimbós és kinyílt virágokat, a leveleket, a hajtásokat, a zöldbogyós fürtöket a zsendülés kezdetéig.
Kezdeti tünete a leveleken jelentkezõ "olajfolt". Majd a levél fonákán fehér "kivirágzás" jelenik meg, késõbb a folt beszárad. A bogyók húsa barnul, hosszanti irányban ráncosodik, turgorját elveszti, le is pereghet.

Védekezés

Kiemelkedõ fontosságú a megelõzõ védekezés. A fertõzés lehetõségét és a lappangási idõt figyelembe véve kell idõzíteni a permetezéseket. Védekezhetünk különféle reztartalmú, vegyes és nem réztartalmú szerekkel is!

=================================================================

A magnézium ( hiánya ) (Mg)

A magnézium jelentősége, felvétele, hiánytünetei
A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények
asszimilációs folyamataiban. Szerepe a fotoszintézis mellett a glikolízisben, a Szentgyörgyi-Krebs ciklusban, a légzésben, valamint a zsír (olaj)-, szénhidrát- és a fehérjeszintézis egyes folyamataiban is meghatározó. A magnéziumot a növények kétértékű kation formájában veszik fel a talajból. A felvétel során az ionantagonizmus törvényszerűségei érvényesülnek.

Az összefüggések következtében a káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés
magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott.
Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a
N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja.

A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken
diagnosztizálhatjuk. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a
növények alsóbb levelei sápdttá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig
zöld marad (érközi klorózis). A hiány előrehaladtával a klorofill teljes pusztulása után a
klorotikus felületeken először sárga - narancssárga, vörös – bíborvörös elszíneződés
keletkezik, mely a későbbiekben barna elhalt foltokká alakul át. A magnéziumhiány
következtében károsodott levelek általában hamar lehullanak, mely a gyümölcsfák
felkopaszodásához vezethet.
Egyszikűeknél a hiány az erek mentén gyöngysorszerűen kialakuló márványozottságot okoz
(tigrisfoltosság). Számos esetben az idősebb levelek vöröses – bíbor elszíneződése, valamint
klorotikus csíkok megjelenése figyelhető meg. A hiány további következménye, hogy a
levelek a csúcstól kezdődően száradásnak indulnak.

Szőlőültetvények krónikus Mg hiányának jellegzetes tünete (következménye) az ún.
fürtkocsánybénulás, mely jelentős termésveszteséghez, illetve minőségromláshoz
vezethet.

A magnéziumtöbblet ugyanolyan káros, mint a magnézium hiánya. A túlzott Mg ellátotás
következtében a Ca/Mg arány felbomlását tapasztalhatjuk. A magnézium többlet hatására
kialakuló relatív kaciumhiány következtében a növények gyökerei károsodnak és a Ca
hiányhoz hasonló tünetek jelennek meg a hajtásokon.

A rendszeresen elvégzett talajvizsgálatok mellett termesztett növényeink tápelem (így
Mg) ellátottságáról a megfelelő időpontban, szakszerűen elvégzett növényvizsgálatok
eredményeiből tájékozódhatunk.

A talaj magnéziumformái, magnéziumtrágyázás
A magnézium főleg szilikátok (biotit, vermikulit stb.) és karbonátok (magnezit, dolomit)
formájában található a talajban. A talaj magnéziumtartalmából azonban csak a könnyen
felvehető (oldott és adszorbeált) résznek van közvetlen növénytáplálási jelentősége. Ezt a
növények számára hozzáférhető részt a hazai analitikai gyakorlatban 1:2,5 talaj:oldószer
arányú 1 mol/l KCl-ban határozzuk meg.
A talajvizsgálati eredmények alapján talajaink 7%-a gyenge, 4%-a közepes és döntő többsége
(mintegy 89%-a) jó Mg ellátottságot mutat. Mg hiányos területekkel főleg ásványi
kolloidokban szegény savanyú homoktalajokon találkozhatunk.
Jegyezzük meg, hogy erősen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített
talajokon számolnunk kell az esetleges magnéziumhiány mgejelenésére. A hiányt a nagy
dózisú nitrogén-, foszfor-, valamint káliumtrágyázás tovább fokozza, így ilyen
területeken a tápanyagellátást végezzük különösen körültekintően! Területeinken
törekedjünk a Ca:Mg = 6, valamint a K:Mg = 0,5 ionarány kialakítására és fenntartására.

Levéltrágyázásra 1-4 kg/ha Mg hatóanyag kijuttatása javasolható 1-2% os oldat formájában.
Az erre a célra leginkább megfelelő, vízben jól oldódó vegyület a keserűsó, vagy más néven
magnézium-szulfát (MgSO4 *7 H2O).

Mg tartalmú műtrágyaféleségek, javítóanyagok
Műtrágya, javítóanyag Mg%
Keserűsó 10
Kieserit 17
Agronit 2
Kardonit 5
Mg-ammónium-foszfát 14
Korn-Kali 4
Magnesia Kainit 3
Patent.kali 6,6
Plantosan 4D 3,6
Volldünger Linz 0,6
Dolomit 10-13

A tápanyagellátás tervezése során ne feledjük, hogy a sikeres beavatkozás alapja a
területet (talajt) és az állományt jól reprezentáló mintákból nyert hiteles talaj-, illetve
növényvizsgálati eredmények megléte.

A laborvizsgálatokra alapozott tápanyagellátás x Ft/ha/év költsége
-
a racionalizált és így környezetkímélő műtrágya kijuttatáson
-
az egészségesebb, ellenállóbb állományon
-
a jobb termésminőségen
-
a nagyobb termésmennyiségen
és az ezáltal realizált nagyobb nyereségen/megtakarításon keresztül többszörösen
megtérül!

forrásom a http://www.uis.hu/download/A%20magnezium.pdf.
========================================================

Borlexikon: "Elfelejtett" szőlőfajtáink...

2008-04-13T10:03:00.000-07:00

Alanttermő
A filoxéravész előtt Tokaj-hegyalján, a beregi borvidéken, Érmelléken, Erdélyben termesztették. Fürtje nagy, tömött; bogyói középnagyok, gömbölyűek, zöldesfehérek, levesesek. A fürtök a termőhajtások alján képződnek, innen a fajta neve. Középérésű. Rövid művelés mellett is bőven terem. Jó minőségű asztali bort ad.

Balafánt
Magyar, fehérszemű szőlőfajta, mely Tokaj-hegyaljáról származik. Fürtje vállas vagy hengeridomú, tömött; bogyói nagyok, hosszúkásak, héja igen fanyar. Érése késői; rövid metszés mellett jól terem. A bora jellegtelen, a savai gorombák.

Bálint (Aprafer)
Erdélyben, a Bánátban és a Szerémségben fordul elő. Egyesek szerint Neszmély fajtája. Bora fűzöld színű, illatos, zamatos.

Bánáti rizling
Valószínűleg bánáti eredetű. Termőképessége közepes, fürtje közepes, bogyói nagyok. A bogyóhéj középvastag, könnyen szakadó. Mustjának cukor- és savtartalma közepes. A bor illat- és ízanyagtartalma csekély.

Beregi rózsás
Szerednye környékén terjedt el. Jobb minőségű asztali bort terem.

Bogdányi dinka (Török dinka)
Különösen nagy termést ad. Régen úgy tartották, hogy minden 100 tőke ad egy akó bort . Bora azonban jellegtelen, vékony. (Több, hazánkban elterjedt szőlőfajta viseli e nevet. Legelterjedtebb a vörös Dinka, melyet különösen Esztergom vidékén termesztettek; fürtje közepesen nagy, igen laza, bogyói meglehetős nagyok, gömbölyűek, néha kissé megnyúltak. Igen kedvelt csemegeszőlő, mely sokáig eláll s mint borszőlő is kitűnő. több változata is van. A bogdányi változat Duna-Bogdány községből származik. Buda és Pozsony vidékén termesztették a kék Dinkát, melyet késői érésű, sötétkék bogyói jellemeznek.)

Csomorika (tévesen Juhfark!)
Baranyában terjedt el. Valamikor pezsgőalapbort készítettek terméséből.

Erdei
Érmelléken és Arad-Hegyalján termesztették. Nehezen sajtolható, bora jellegtelen.

Fehér dinka
Buda környékének volt igen bőtermő fajtája. Bora gyenge, savanyú.

Gohér
Egyik legrégibb szőlőfajtánk. Többféle színváltozata van, fehér és kék Gohér is ismeretes. Fürtje laza, bogyója vékonyhéjú, húsa leves. Korán érik, étkezési szőlőnek is használták. Sok cukrot termel, de bora nem eléggé testes.

Hosszúnyelű (Hosszúcipkájú, Schlamper, Etyeken = Freschlamper)
Buda és Esztergom környékén volt elterjedve. Bőtermő, bogyói vékony héjúak, lédúsak, rothadékonyak. Bora vékony, kemény asztali bor.

Járdovány (Tökös fehér, a Balaton környékén = Világos)
Főleg Erdélyben, Baranyában és a Balaton környékén termesztették. Rothadékony, bora középszerű.

Kövérszőlő (Romániában= Grasa):
Erdélyben termesztették, de előfordult Tokaj-Hegyalján is. Jól aszúsodik. Bora testes, tüzes, kissé lágy. Részben ebből a fajtából készül a gyulafehérvári „Rózsamáli” és a csombordi „Plébános” bor. Manapság úgy tűnik, hogy ismét vannak, akik érdeklődnek iránta, és nem csak Tokajban. Zala megyében például dr. Bussay László is nagyon emlékezetes bort készített ebből a fajtából.

Lisztes fehér( Fehérszőlő, Fosóka)
Valamikor a Balaton környékén volt elterjedve, de Tokaj-Hegyalján is megtalálható volt. Rothadékony, bora középszerű.

Mézes
Talán magyar származású. Bőtermő, fürtje és bogyói közepesek. Korán érik, rothadékony.

Mirkovácsa
Szerbiából származik. Az Alföldön állítólag még megtalálható. Későn érő, sokat termő, de könnyen rothadó fajta. Bora silány.

Mustos(Mustafer, Magyarádi):
A ménesi borvidéken termesztették. Borát a régiek limonádészerűnek minősítették.

Piros szlanka
Balkáni származású, de nevét a szerémségi Slankamen városról kapta. Bőtermő, fürtje, bogyói nagyok. Mustjának cukortartalma csekély, savtartalma nagyon kicsi.

Pintes
Az egyik legősibb magyar fajta. A filoxéra vész után eltűnt. 1968-ban találták meg a kiveszettnek hitt fajtát Cserkút mellett. Egyedül a Csáfordi körzetben van egy másfél hektáros ültetvény, melyet a Veress pincészet művel. Tudni kell róla, hogy régi zalai fajta, és ma is csak Zalában található. Nagy kár, hogy így elfelejtődött ez a szőlőfajta, mert szép savakkal rendelkező, tüzes, testes, harmonikus bort ad.

Purcsin
Valamikor Tokaj-Hegyalján és Mátraalján termesztették ezt a vörösborszőlő-fajtát. Állítólag az első tokaji aszú Purcsin szőlőből készült.

Rakszőlő(Silberweiss, Világos)
Főleg az Alföldön, de másutt is elterjedt szőlőfajta volt. Bőtermő, bora gyenge, jellegtelen.

Sárfehér(Zsige)
Nem azonos az Izsáki sárfehérrel, a Neszmélyi és a Somlói borvidék fajtája volt. Rosszul termékenyül, de jó minőségű bort terem.

Szemendriai fehér (Grobweisser, Zmederevka, Bulgáriában: Dimiat)
Szerbiából származó, kettős hasznosítású szőlőfajta. Későn érik, étkezési szőlőként télre eltartható. Sokat terem, de bora silány.

Szerémi zöld:
Bihar és Arad megyében, valamint az Alföldön termesztették. Egykor az egyik legjobb fehérborszőlő-fajtának tartották. Zamatos, kellemesen savas, zöldfehér színű bort terem.

Vadfekete (Csókaszőlő, Cigányszőlő, Kádkongató)
A Kadarka előtt a legelterjedtebb vörösborszőlő-fajta volt. Későn érik, bora sötét színű, egyesek szerint savanyú. Jellegét tekinteve állítólag gazdagabb ízvilágú a kadarkánál, a pinot noir-nál pedig kicsit keményebb, zamatos, fűszeres, húsos bor. A Csókaszőlő a Kárpát medencében őshonos fajta. Sötétkék, majdnem fekete fürtjeiről kapta a nevét, ezért néhol rácfeketének, vagy vadfeketének is hívták. A fajta már a Kadarka előtt itt volt a hazai szőlőkben, eleink együtt is szüretelték a Kadarkával majd egy borrá érlelték a két szőlő termését. A Monarchia idején elhíresült vörösbor, a Budai Ó-vörös vagy Promontori Ó-vörös, amely 2/3 rész kadarkából és 1/3 rész csókaszőlőből készült.
A Csókaszőlő a mennyiségi termelést nem bírta, gyakorlatilag eltűnt a fajta, s csak a pécsi kutatóintézet génbankjában "menekítették" meg. Napjainkban, először Szentesi József telepített a Velencei tó környéki nadapi birtokára.

Íme még néhány elfelejtett név:Romolya, veres muskotal, zöld kecskecsecsű, török góhér sógora, szlanka, , bátai édes, fehér kadarka, ,kolontár, nagyfügér, tökszőlő, tejfeles virágú, veres kecskecsecsű, rákszemű rózsaszőlő, rossz fajtájú frankos, polyhos, fehér tökszőlő, Szent Jakab szőlője, lúdtalp, , szemendriai fehér, sötét levelű gordoványos, sima fekete, pankota rózsaszőlő, nagy szemű maruzsa, kisszemű muskatal, fehér kecskecsücsű, fehér bakator, , ingaly, fekete török szőlő, fekete muskatal, fekete juhfark, budai nagy fürtű, sárga duka, piros duka, mustos, kéknyelű, , kék szőlő, égő-nyellő, kupakos savanyú, kocsos, bajor, tuli piros, rózsa szőlő, vékonyhéjú, betyárszőlő, fügér, berkenyelevelű, szagos bajnár, stb.

A szomorú hír sajnos az, hogy a fentiekben említett szőlőfajták nagy része (néhányat kivéve, melyek génbankban esetleg még fellelhetőek) szinte sehol sem található már meg.

forrásom a http://borhirek.blog.hu/2008/04/13/elfelejtett_szolofajtaink

Írások szőlőről és borról

2008-01-29T09:55:00.000-08:00

Az alábbi linkeken szőlős-boros írásokat olvashat:

Wine Spectator

Direkttermő szőlőfajták

2008-01-13T10:29:00.000-08:00

Direkttermő szőlőfajták

Észak-Amerika
Japán
Magyarország

Főbb észak-amerikai szőlőfajták:

New York State Agricultural Experiment Station, Geneva, New York
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/wine/winetext3.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/wine/
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/cultivars.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/bulletin/table/index.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/nyreleases.html
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/grapeinfo.html

http://viticulture.hort.iastate.edu/wsfeb01/cultivars.html
http://www.marylandwine.com/mgga/growing/glossary4.html
http://www.stratsplace.com/hawkins/wgg.html#hybrid

Vitis labrusca
rókaszőlő

Az észak-amerikai Vitis labrusca-tól és más Vitis spp-től származó fajták, úgymint Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia stb.
Amikor a vikingek felfedezték Észak-Amerikát, az ott talált szőlőről nevezték el Vinlandnak (Szőlőországnak).

Direkttermő íz: a direkttermő szőlőfajták borának jellegzetes poloskához hasonló íze, amelyet rókaíznek, labruszkaíznek is neveznek. Kis mennyiségű jelenlétük már jól érzékelhető.

Concord
Gyümölcslének, dzsemnek kíváló (Welch’s). Van már magnélküli fajtája is.
1854-ben vezette be az E. W. Bull, Concord, Mass.

Glenora
Magnélküli, labruszkaíze észrevehetetlen.

Niagara
1882-ben vezette be a Niagara Grape Co. (Concord x Cassady). Kevésbé fagyálló a Concordnál.

Reliance
Nincs magja. 1982-re nemesítették a University of Arkansas-on.

Delaware
A legkevésbé rókaízű.

Marquis
http://www.nysaes.cornell.edu/hort/faculty/reisch/genealogy/marquis.gif

Főbb japán csemegeszőlő-fajták:

Grape production in Japan
http://www.fao.org/DOCREP/003/X6897E/x6897e07.htm
Fotógaléria
http://www.mis.ne.jp/~grape/jiman.htm
http://katsunuma.net/budou/serch/index-name.htm
http://katsunuma.net/budou/serch/index-color.htm
http://www.tnt.jp/%7Eishido/grape.html
http://clf.ne.jp/hokkaido-kajyu/index.html
http://www.uehara-grapes.jp/hinshu_index.htm
http://www.tenkoen.co.jp/product/budou/index.htm

Kyohou
A legelterjedtebb szőlőfajta Japánban, kiteszi a termés 33%-át. Szemei majdnem pingponglabda nagyra nőnek és legalább másfél dekásak. Meghámozzák, mert a héja vastag és rosszízű.

Delaware (Derauea)
A csemegeszőlő 25%-át ez a fajta adja Japánban. Bár a héja vékony, nem fogyasztják: vagy kinyomják a belét vagy kiköpik. Van magnélküli fajtája is. (Amerikában borszőlő!)

Pione (7.5%)

Niagara (2.5%)

Koshu (2.4%)
Csemegeszőlők további százalékaránya Japánban:
... Campbell Early 7.6%
... Muscat Baily A 4.4%
... New Baily A 1.9%

Kaiji

Fujiminori

Sekirei

Magyarország

Az egyes megyék fajtahasználatát a Szőlőfajta Használati Bizottság határozza meg, osztályba sorolja a borkészítésre alkalmas fajtákat. Az összes osztályba sorolt szőlőfajtának a Vitis vinifera fajhoz, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből származó fajtához kell tartoznia. Nem sorolhatók borszőlőként osztályba a következő direkttermő fajták: Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont. Direkttermő fajtákkal árubor előállítása céljából új szőlőt telepíteni, illetve meglévő szőlőt pótolni, felújítani vagy újratelepíteni tilos. E fajták terméséből készült bor továbbfeldolgozás és közfogyasztás céljából nem hozható forgalomba.

Az othello és direkttermő társainak a bora gyenge minőségű, savanykás, jellegzetesen kellemetlen, poloskaízű, de szép sötét vörös színű, s ezért csekély mennyiségben a vörös borok színének a javítására használták fel. (Észak-Amerikában kitűnő borszőlőket nemesítettek!)
A tiszta szőlőpektin poligalakturonsavas láncmolekula, amely 75%-ban metanollal van észterezve, ami az erjedés során lehasad és a borba is átkerül. A direkttermő szőlőfajták több pektint tartalmaznak, így a borukban a metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a Vitis vinifera fajták boraiban.
Othello
Szinonim név: Arnold 1, Otelo, Canadien Hamburgh.
Származása: amerikai eredetű, Arnold állította elő a Clinton és a Kék trollingi fajták keresztezésével, tehát fajhibrid.
Termesztési értéke: középérésű, középerős növekedésű, bőtermő, termésátlaga 10-13 t/ha, kett6s hasznosítású, direkt termő fajta. Szaporítása nem engedélyezett, az Eur6pai Uni6ban is tiltott. Tápanyagigényes, fagytürö, szárazságra érzékeny, a gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, zöldmunka igényes. Bora rubinpíros, enyhén labruszka ízű és illatú, csersavban gazdag asztali vörösbor. KIónja nem ismert.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: az utóbbi évtizedekben nem szaporítottak.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, sárgászöld, nemezesen gyapjas, levelei homorúak-kiterítettek.
A szártag: barnászöld, pókhálós, mintázatlan, nem hamvas, a kacskepz6des rendszertelenül szaggatott.
A levél: ötszögletű, középnagy, hosszú, tölcséres, sárgászöld vagy sötétzöld, sima-hóIyagos, szövete könnyen szakadó, alig fényes, nem zsíros; hasadt-osztott; karéjainak száma 2-4; vállöble zárt, alapja ék alakú, melyet a levéllemez határol; oldalöblei határozatlan alakúak; széle fűrészes, közepesen melyen bemetszett; felszíne csupasz, fonáka szőrösödő és pókhálós; erezete zöld, vagy az erek töve vörös; a levélnyél szőrösödő és pókhálós, barnászöld, mintázatlan, közephosszú.
A fürt: vállas, tömött, kicsi-középnagy, átlagtömege 105 g; a bogyó gömbölyded, középnagy, átlagtömege 2,1 g, kék, feltűnően hamvas, nem mintázott; húsa kásás, nyálkás, kocsonyás; labruszka ízű; héja vastag, szívós. Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Szürke othello.
Főbb megkülönböztető alaktani bélyegek: bogyó színében van, a Szürke othello bogyója szürke.
Forrás: http://vithor.hu/voros.htm#Othello

Izabella
Arizonika
Amerikai szőlőfaj (Vitis arizonica). Levelei kicsinyek, szívlakúak, fürtje kicsiny, bogyói is kicsinyek, feketék, kellemes ízűek, Arizonában és Kaliforniában vadon található. A filoxérával szemben nagy ellenállást tanúsít, ezért alanyszőlőnek beválna, ha szaporítása nem járna oly nehézséggel.
Amúri szőlő
A Vitis amurensis nevű, keresztezéses szőlőnemesítéshez többszörösen felhasznált, hidegtűrő ázsiai szőlőfaj.

A rezisztens, toleráns szőlőfajtákról
Az eurázsiai szőlő, a Vitis (V.) vinifera kiváló minőségű termést ad, de fogékony többek közt a peronoszpórára, a lisztharmatra és a filoxérára.
Más, elsősorban amerikai szőlőfajok e károsítókkal szemben rezisztensek vagy toleránsak, termésük viszont nem igazán alkalmas borkészítésre. Nemesítőink régi törekvése, hogy fajok közötti, idegen szóval interspecifikus hibridekben egyesítsék a szőlőfajok kedvező tulajdonságait.
Az első ilyen irányú keresztezések „gyümölcsei” a direkttermők. A direkttermő kifejezés egyébként arra utal, hogy az ilyen szőlő oltás nélkül, direkt, tehát közvetlenül telepíthető. A korabeli amerikai nemesítők a XIX. század elején az egyes amerikai szőlőfajokat használták fel. A Herbemont alapvetően a V. aestivalis termesztésbe vont fajtája. A Concord és az Izabella a V. labrusca a fajhoz sorolható. A Jacquez a V. aestivalis, a V. cinerea és a V. vinifera keresztezéséből vezethető le. A Taylor a V. riparia, V. labrusca és V. monticola hibridje; a Noah szőlőfajta pedig a Taylor magonca. A Clinton V. riparia és V. labrusca hibrid, az Othello pedig a Clinton és egy V. vinifera, a Trollingi keresztezéséből származik. A Piros Delaware a V. labrusca, a V. aestivalis és a V. vinifera természetes hibridje; a Fehér Delaware ennek magutóda. Az ellenálló képesség és a minőség a direkttermők esetében negatív korrelációban áll egymással. Ennek ellenére a korabeli gyűjtők erős növekedésük és tetszetős lombozatuk miatt számos direkttermőt hoztak be Európába. E szállítmányokkal érkezhetett a lisztharmat, a filoxéra és a peronoszpóra a kontinensre.
Európai, kezdetben főként francia szőlészek, Oberlin, Couderc, Castel, Seibel, Baco, Malegue és Kühlmann igen nagy számban állították elő az amerikai és eurázsiai fajták komplex hibridjeit, melyek kezdetben a nemesítő neve és kódszáma alapján váltak ismertté. Az így létrehozott termőhibridek a – direkttermőkkel szemben – nem filoxéra-ellenállóságuk, hanem gombás betegségekkel szembeni ellenálló képességük, valamint elfogadható minőségük miatt voltak jelentősek. Couderc hibridjei közül ismertté vált a Couderc 503 (Százszoros) és a Couderc 7120 (Couderc noir). Baco keresztezései közül többek közt a Baco 1 és a Baco 22 került szaporításra. Seibel hibridjei közül széles körben ismertté vált a 4986 (Rayon d ´or), a 5279 (Aurora, Feri szőlő), a 5409 (La Glorie de Seibel, Iber francia) és a vörösbort adó 4643 (Roi des noirs, Pannonhalmi kék). Kühlmann keresztezései közül népszerűvé vált többek közt a 188-2 (Maréchal Foch), a 194-2 (Léon Millot) és a 319-1 (Triumphe d´Alsace). A két világháború között tovább folytatódott a termőhibridek előállítása. A legnagyobb ismertséget a Seyve-Villard (SV) fajták, az 5276 (Seyval blanc) a 12286, a 12375 (Villard blanc) és a 18315 (Villard noir) érték el.
Németországban is jelentős eredményeket értek el az ellenálló fajták nemesítésében. Ismertebb fajtáik: Pollux, Phoenix, Sirius, Orion, Regent, Hibernal, Breidecker, Primera, Prinzipal, Saphira, Rondo, Merzling és Johanniter. Osztrák kutatók Klosterneuburgban állították elő a Roesler, a Ráthay és a Seifert fajtákat. A romániai nemesítés eredményei közül kiemelésre érdemesek Valeria, a Brumariu és a Radames fajták. Moldovában (Kisinev) nemesítették többek közt a Fesztivalnüj, a Lyana, a Viorika és a Dacsnüj szőlőfajtákat. A Magaracsi Szőlészeti Intézetben hozták létre a Podarok Magaracha és a Pervenets Magaracha elnevezésű hibrideket. Odesszában nemesítették a Krizsovnyikovüj nevű csemegeszőlőt. Bulgáriában is állítottak elő interspecifikus hibrideket. Fontosabb fajtáik: Plevenski kolorit, Dunavska Gomza, Strebrostrui, Dunavski Lazur, Muskat de Kailakh.
Hazánkban az interspecifikus fajták nemesítését Csizmazia és Bereznai kezdték el a SV hibridek felhasználásával. Egerben nemesített fajhibridek: Zala gyöngye (államilag elismerés: 1970), Bianca (1982), Medina (1984), Nero (1993). További fajták: Áron, Suzy, Rita (Göcseji zamatos), Lakhegyi mézes, Vértes csillaga, Viktor (EB 10) és Aletta (ECS 18). Az egri nemesítés eredményeire támaszkodva Szegedi és munkatárasai is folytattak interspecifikus keresztezéseket Kecskemét, Katonatelepen. Kecskeméten (SZBKI) nemesített államilag elismert fajták: Pölöskei muskotály (1979) és Teréz (1995). További értékes kecskeméti interspecifikus fajták: Sarolta (KM. 309), Piroska (R 49), Eszter (R 65), Lidi (R.66), Lilla (R. 68), Galamb (R. 69), Orsi (R. 70), Flóra (R. 73), Fanny (R. 78) és Angela (R. 90). Füri nemesítői tevékenységéhez fűződik a Seibel 5279 (Feri szőlő) felhasználásával létrehozott Reflex (RF. 5),
Refrén (RF. 16) és Reform (RF. 48). A Kertészeti Egyetemen (illetve jogutódain) előállított szőlőfajták: Viktória gyöngye (1995), Duna gyöngye (1995), Csillám (1997), Palatina (1996). Az Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékén V. amurensis x V. vinifera keresztezéseket végeztek. Eredményeik közé tartozik a Kunleány, a Kunbarát, a Taurus (A 102), Amadeusz (A 109), Orpheus (A 122), Odysseus (A 212), Korai bíbor (V 1) és a Pannon frankos (V16). A Kristály (C 43) és a Toldi (C 50)
fajtákat Kriszten nemesítette.
A fajok közötti keresztezésből származó hibridek elvileg egyenértékűek a V. vinifera fajtákkal. Erről az O.I.V. XVI. Kongresszusán, Stuttgartban született határozat. (A fajhibrideket azóta nevezzük általánosan „rezisztens” fajtáknak.) Ennek ellenére már az EU 2003 előtti borjoga is előírta, hogy minőségi bor készítéséhez csak V. vinifera fajhoz sorolható fajták használhatók fel. Az EU új borpiaci rendtartásának kialakítása céljából egy független tanulmányt készítettek a fajhibridekről. A vizsgálatba a Villard blanc, a Seyval blanc, a Bianca, a Zalagyöngye, a Medina, a Regent, a Villard noir és a Couderc noir fajtákat vonták be. Az Európai Bizottság e tanulmány eredményeire való hivatkozással változatlanul fenntartja a korábbi korlátozását. A tanulmány megállapítása szerint ugyanis a hibridek a V. vinifera fajtákénál rosszabb minőségű bort adnak.
Milyen összetevőkben mutathatók ki eltérések a V. vinifera és az interspecifikus fajták borában? Gyakran elhangzó kifogás, hogy a fajhibridek sajátos illattal, ízzel rendelkeznek. Az idegen („inter”) ízt a metil- és az etil-antranilát, a 2-amino-acetofenon, a 2, 5 dimetil 4-metoxi 3-(2H)-furanon, a 2, 5 dimetil 4-hidroxi-3-(2H)-furanon és a 4, 5 dimetil – 3 hidroxi 2-(5H)-furanon aromaanyagok okozhatják. A mellékízek többnyire a teljes érettség állapotában jelentkeznek a leghatározottabban. Kialakulásuk függ az évjárattól és a termőhelytől is. A déli szőlőtermesztő országokban kevésbé feltűnőek, a szőlőtermesztés északi határához közeledve viszont egyre markánsabban jelentkezhetnek.
A V. vinifera színét monoglükozidok adják. Az észak-amerikai és a kelet-ázsiai fajokra a diglükozidok a jellemzőek. A diglükozid-tartalom alapvetően a direkttermő fajták kimutatására alkalmas. A hibridekben gyakran malvidin diglükozid mutatható ki, de emellett malvidin monoglükozidot is tartalmaznak.
Az amerikai szőlőfajták, valamint egyes hibridek bogyói viszonylag sok pektint tartalmaznak, s a pektin az erjedés során metilalkohollá alakulhat át. A rezisztens fajták borai azonban a metilalkohol mennyisége alapján lényegesen nem különböznek a V. viniferákétól. A borok metilalkohol-tartalma az erjesztés körülményeitől is függ; a legtöbb a vörösborok héjon erjesztése esetén keletezik.
Egyes vizsgálatok eredményei alapján a rezisztens szőlőfajták olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a csirkék máját károsítják, sőt még az utódaikban is elváltozásokat idéznek elő. Állítólag a hibridek borával itatott csirkék egy része néhány hónapon belül májcirrózisban elpusztulhat. V. vinifera borral kezelt állatoknál ezzel szemben semmiféle károsodást nem lehetett felfedezni. Amerikai kutatók ugyanakkor vizsgálatokkal azt igazolták, hogy a hibrid borok nem ártalmasak a szárnyasok egészségére. A kutatók szerint az esetlegesen megfigyelhető rendellenességek nem a hibridek mérgező hatásával, hanem a kísérleti állatok egyoldalú, hiányos táplálkozásával indokolhatók. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy nem igazolt egyértelműen a hibrid borok egészségkárosító hatása. Számos szakíró szerint a rezisztens fajták bora elérheti a V. vinifera fajták minőségét.
Dr. Zanathy Gábor
Agro napló, Országos mezőgazdasági szakfolyóirat - VIII. évfolyam - 2004/12

Rezisztens csemegeszőlőket az Alföldre
http://www.biokultura.org/kiadvanyok/biokultura_folyoiratok/2002/2002_5.htm#rezisztens
http://www.biokultura.org/kiadvanyok/biokultura_folyoiratok/2002/2002_6.htm#rezisztens
A szőlő genetikai háttere
Györffyné Jahnke Gizella: A szőlőnemesítés hatékonyságának növelése a faj genetikai hátterének vizsgálatával
Vitis spp.
Vitis acerifolia
Vitis aestivalis
Vitis aestivalis var. aestivalis
Vitis aestivalis var. argentifolia
Vitis aestivalis var. lincecumii
Vitis amurensis
Vitis amurensis x rupestris
Vitis arizonica
Vitis armata
Vitis baileyana
Vitis berlandieri
Vitis berlandieri x V. rupestris
Vitis berlandieri x Vitis riparia
Vitis betulifolia
Vitis biformis
Vitis blancoi
Vitis bloodworthiana
Vitis californica
Vitis candicans
Vitis champinii
Vitis cinerea
Vitis cinerea var. cinerea
Vitis cinerea var. floridana
Vitis cinerea var. helleri
Vitis coignetiae
Vitis cordifolia
Vitis coriacea
Vitis davidii
Vitis doaniana
Vitis ficifolia
Vitis flexuosa
Vitis girdiana
Vitis hybrid
Vitis jacquemontii
Vitis labrusca
Vitis labrusca riparia
Vitis lincecumii
Vitis longii
Vitis monticola
Vitis mustangensis
Vitis nesbittiana
Vitis palmata
Vitis parviflora
Vitis pentagona
Vitis piasezkii
Vitis piasezkii var. pagnuccii
Vitis piasezkii var. piasezkii
Vitis popenoei
Vitis riparia
Vitis riparia x V. berlandieri
Vitis riparia x Vitis cinerea
Vitis riparia x Vitis rupestris
Vitis romanetii
Vitis rotundifolia
Vitis rotundifolia var. munsoniana
Vitis rubra
Vitis rupestris
Vitis rupestris x V. berlandieri
Vitis rupestris x V. riparia x V. berlandieri
Vitis shuttleworthii
Vitis silvestris
Vitis simpsonii
Vitis sylvestris
Vitis thunbergii
Vitis tiliifolia
Vitis treleasei
Vitis vinifera
Vitis vinifera berlandieri
Vitis vinifera riparia
Vitis vinifera rupestris
Vitis vinifera subsp. sativa var. aleatico
Vitis vinifera subsp. sativa var. barbesin
Vitis vinifera subsp. sativa var. bervedin
Vitis vinifera subsp. sativa var. bianchet
Vitis vinifera subsp. sativa var. bucalo
Vitis vinifera subsp. sativa var. calora
Vitis vinifera subsp. sativa var. canaiola
Vitis vinifera subsp. sativa var. ciuchaer
Vitis vinifera subsp. sativa var. coda di
Vitis vinifera subsp. sativa var. colombin
Vitis vinifera subsp. sativa var. crova
Vitis vinifera subsp. sativa var. crovarin
Vitis vinifera subsp. sativa var. dolcetto
Vitis vinifera subsp. sativa var. duraguzz
Vitis vinifera subsp. sativa var. falanghi
Vitis vinifera subsp. sativa var. fiano
Vitis vinifera subsp. sativa var. gravaren
Vitis vinifera subsp. sativa var. lambrusc
Vitis vinifera subsp. sativa var. lecco
Vitis vinifera subsp. sativa var. lisora
Vitis vinifera subsp. sativa var. melara
Vitis vinifera subsp. sativa var. mostarin
Vitis vinifera subsp. sativa var. plissona
Vitis vinifera subsp. sativa var. s. maria
Vitis vinifera subsp. sativa var. timorass
Vitis vinifera subsp. sativa var. ughetta
Vitis vinifera subsp. sativa var. vernacci
Vitis vinifera subsp. sylvestris
Vitis vinifera var. sylvestris
Vitis vinifera x V. amurensis
Vitis vinifera x V. berlandieri
Vitis vinifera x V. rupestris x V. riparia
Vitis vinifera x Vitis riparia
Vitis vulpina
Vitis x andersonii
Vitis x bourquina
Vitis x champinii
Vitis x doaniana
Vitis x novae-angliae
Vitis x slavinii
Vitis x vinicarpa (hybr.)

II.
Szőlőmagkivonat

Általánosan ajánlott: érrendszeri megbetegedések kezelésére, látászavarok ellen, a szívbetegség és a rák veszélyének csökkentésére

A népi orvoslás a szőlőt számtalan jó tulajdonsággal ruházta fel. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.

A szőlőmag egyaránt tartalmaz vízben és zsírban oldódó komponenseket, a szőlőmagkivonat áthatol a sejthártyán, s így fejti ki antioxidáns hatását az egész szervezetben. Sőt, egyike azon anyagoknak, amelyek még a vér-agy gáton is képesek átjutni, így megvédik az agysejteket a szabad gyökök roncsoló hatásától.

A szőlőmagkivonat erős antioxidáns, amely semlegesíti a szabad gyökök kellemetlen hatásait, és javítja az immunrendszer működését.
a vörös szőlő apró magjáből készült flavonoidtartalmú kivonat Európában az egyik leggyakoribb gyógyhatású készítmény. A flavonoidok hatékony antioxidáns tulajdonságokkal bíró növényi vegyületek, amelyek a szabad gyökök roncsoló hatásától védik meg a sejteket.

A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikrotápanyagból csak kisebb mennyiséget. C-vitamin-tartalma például huszad része a kiviének.
A szőlő alacsony energiatartalma mellett (100grammban 74 kcal) 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó, így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. Cukortartalma viszont igen magas, bár ez könnyen felszívódó, természetes szőlőcukor, gyors segítségének különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok vagy nehéz fizikai munka esetén vehetjük hasznát.

A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét - nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísértekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket.

Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust - köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is - igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.

A szőlőmagkivonat szembetegségek megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Az időskori vakság két leggyakoribb oka, a sárgafoltsorvadás és a szürkehályog ellen igen gyakran ajánlják. Állítólag még azok számára is hasznos, akik rendszresen és sokat ülnek a számítógép előtt.

A szőlőmagkivonat fogyasztása semmiféle mellékhatást nem okoz. Túladagolásakor sem lép fel mérgezési tünet.

III.
Szőlőmag

A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek.
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezet öregedésnek indul.
A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, izületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását.
A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok főszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel.
Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt.
Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.

forrásom a terebess.hu

Borrendezvények, borkiállítások, borversenyek

2008-01-06T23:30:00.000-08:00

Borral kapcsolatos rendezvények

Borfalu
Budai Gourmet
Budapesti Bor Börze
Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Debreceni Borkarnevál
Etyeki Kezes-lábos
Etyek Pincefesztivál
Kecskeméti Borfesztivál 2007
Magyarországi borrendek rendezvényei - 2006.
Nap-tar.hu fesztiválkalauz
Nyitott Pincék - Pünkösdi Bortúra
Országos Szőlész-borász Találkozó
Országos Takarékszövetkezeti Borverseny
Pannon Bormustra
Pannon Bországgyűlés
Szegedi Borfesztivál
Tavaszi Borfesztivál
Vásárnaptár.hu - Borfesztivál rendezvénynaptár
Neszmélyi Hídverő Napok
Ábrahámhegyi Bornapok
Badacsonyi Borhét
Kéknyelű Virágzás Ünnepe Badacsonyban
Szent György-hegyi Napok
Balatongyöröki Borfesztivál
Gyenesdiási Bornapok
Vonyarcvashegyi Boros Forgatag
Balatonfüredi Borhetek
A balatoni Hal- és Bor Ünnepe
Füredi Bor Juniális
Pünkösdi Borünnep a Nivegy-Völgyben
Zalakarosi Bornapok
BÜKKVINFEST
II. Országos Pelyhe találkozó
Szegedi Borfesztivál
Jazz meg a bor fesztivál
Lellei Borhét
Boglári szüret
Gasztronómiai, szállodaipari és élelmiszeripari szakvásár és nemzetközi borászati kiállítás (Bécs)
Az egri borvidék programjai
Bormustra
Bikavér Ünnep Szent Donát Napján
Szent János Napi Borszentelés
Szent Márton-napi Újbor Ünnep
Szépasszony-völgy honlapja
Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál
Etyeki Kezes-Lábos
Etyek Pincefesztivál
Orbán Napi Borünnep
Szüreti Fesztivál
Három Város Bor-, Gasztronómiai- és Kulturális Fesztivál
Hírös borváros
Keceli Szüreti Fesztivál
Márton napi új bor ünnepe
Orbán napi vigadalom Monoron
Mátrai borvidék eseményei
Domoszlói Szent György Napi Muskotály Borünnep - Domoszló
Európai Bordalfesztivál
Harkányi Szüreti Fesztivál
Móri Bornapok
Pünkösdi Nyitott Pince Napok
Somlói Napok
Kékfrankos Nyár

Szekszárdi Éves rendezvénynaptár

Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok
Tokaji Borok Fesztiválja
Tokaji Ősz
Paksi Ősz